Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

ms NOVEMBER 1 ­ fl Ä F­E 9 A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata w Az éle­mi**érek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról Moszkva (TASZSZ): A Szovjet­unió Minisztertanácsa és a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága megállapította, hogy az utóbbi években az élelmiszerek ter­melése jelentékenyen emelkedett. A Szovjetunió élelmiszeripari minisz­tériumának adatai szerint a főbb élelmiszerek termelése az 1940. évi termelést száz százaléknak véve, az idén a következőképpen alakult: hús 162 százalék; hal (fogás) 172 száza­lék; tölteléki s húskészítmények — 158 száz­alék; állati zsiradék — közel kétszeres; sajt — kétszeres; növé­nyi zsír — 153 százalék; margarin — közel háromszoros; cukor — 168 százalék; konzervek — két és fél­szeres; édesipari készítmények — 172 százalék; száraztészták — 2,2- szeres; dara 124 százalék; sör — 152 százalék; — szőlőbor — 184 szá­zalék. 1953-ban az élelmiszerek terme­lése az 1950-es évhez képest több, mint 41 százalékkal emelkedik. 1953 első felében az állami ipar 9,7 szá­zalékkal több élelmiszert állított elő, mint 1952 első felében. Számos fon­tosabb élelmiszer, hús, állati zsira­dék, tejtermékek, édesipari készít­mények termelése azonban 1953 első félévében 1952 első félévéhez viszo­nyítva csak jelentéktelen mértékben növekedett. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy az élelmiszertermelés nö­vekedésének mérete és jelenlegi üte­me nem biztosítja a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonalá­nak gyorsabb emelésével kapcsola­tos feladatok teljesítését. A nehézipar fejlesztésében elért sikerek, a mezőgazdaság fejlődése és a mezőgazdaság további fellendítését szolgáló intézkedések biztosítják a L az 1954—1956. években többek kö­zött erősen fokozni kell az élelmi­szerek gyártását, javítani kell az élelmiszerek minőségét, választékát, előrecsomagolását, valamint csoma­golását és jóval határidő előtt tel­jesíteni kell az ötéves tervben az élelmiszertermeléssel kapcsolatban 1955-re kitűzött feladatokat. Ezért a fő­ élelmiszerfajták gyártásának fo­kozásá 1* a következő mértékben kell megszabni: Hús és hústermékek jelentős mértékben növelni kell a hús, a húskonzervek, a vagdalt­hús, töltelékes áruk és más húsipari termékek gyártását és e cikkek ter­melését többi között a következő méretekben kell emelni: Hús 1954-ben kétmiliószáznyolcvan ezer tonna, 1955-ben kétmillió ötszáz­ötven ezer tonna. A húsfélék közül a baromfihús 1954-ben 75 ezer tonna, 1955-ben 105 ezer tonna. A hústermelés volumene 1954-ben az 1950. évit száz százaléknak véve, 174 százalék, 1955-ben az 1950. évi­nek kétszerese. Az állami ipar 1956-ban emelte a hústermelést körülbelül hárommillió tonnára, vagyis az 1950. évinek 2.4- szeresére, a töltelék-készítmények gyártását egymillió tonnára, vagyis az 1950. évinek 2.2-szeresére, a ba­romfihús termelését pedig 4.7-szere­­sére. 1954—1956-ban 144 húsfeldolgozó vállalatot kell üzembe helyezni. 1958 végére az 1950. évihez ké­pest a következő arányban kell nö­velni a termelési kapacitást: A hústermelésben másfélszeresére, baromfihústermelésben 2,7-szeresé­­re, töltelék és húskészítmények gyár­tásában 1,7-szereséire, húskonzervek gyártásában 1,0-szeresére, vagdalt­­húskészítésben hétszeresére, húsos­­derelve előállításban ötszörösére, zsírolvasztásnál pedig 17-szeresére. Hal és halkészítmények Erősen növelni kell a halak és tengeri vadak fogását, mégpedig a többi között a következő arány­ban: hal és tengeri vad — 1954-ben 27,15 millió mázsára, 1955-ben pe­dig 31,9 millió mázsára. Az 1950. évivel szemben 1954-ben 56 száza­lékkal, 1955-ben pedig 83 százalék­kal több halat és tengeri vadat kell fogni. A Szovjetunió élelmiszeripari cik­keinek minisztériuma 1955-ben emel­te a forgalombahozatalra gyártott halkészítményeit mennyiségét két­millió tízezer tonnára. A nyílt tengeri halfogás növelése, valamint a halnak közvetlenül a ha­lászat helyszínén történt mielőbbi átvétele és feldolgozása céljából 1954—56-ban jelentősen ki kell egé­szíteni a barátaiÉUknát, az átvevő­szilárd nyersanyagbázist ahhoz, hogy rohamosan növeljék az élelmiszer­termelést és az élelmiszerek forga­­lombahoza­talát. A legsürgősebb feladat, hogy a legközelebbi két-három esztendőben gyorsan fokozzák a lakosságnak hús­sal, hústermékekkel, hallal, halter­mékekkel, zsiradékkal, cukorral, édesipari készítményekkel, konzer­­vekkel és egyéb termékekkel való ellátását. A határozat ezután rámutat az élelmiszeripar munkájának néhány fogyatékosságára, hangsúlyozva, hogy több élelmiszer gyártása tekin­tetében a mezőgazdasági nyersanyag feldolgozó kapacitás nem kielégítő, különösen elégtelen az állatfeldol­­gozás kapacitása az Észak-Kauká­­zus, a Donyec-medence és az Ural térségében, továbbá a tejfeldolgo­zás kapacitása az Ukrán SzSzK és az OSzSzSzK több központi terüle­tén, a cukorrépa feldolgozás kapa­citása a Moldva SzSzK-ban és az Ukrán SzSzK nyugati területein, a gyapotmagvak feldolgozásának ka­pacitása Közép-Ázsia területeiben és a szójabab feldolgozásának kapaci­tása a Tá­vol-Keleten. Az élelmiszeripar munkájában az az egyik komoly hiányosság — hang­zik a továbbiakban —, hogy nem harcolnak eléggé a nyersanyag és a készáruveszteség, valamint az önköltség csökkentéséért, ami pedig a közszükségleti cikkek kiskereske­delmi ára további csökkentésének fő forrása. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága az élelmi­szergyártás gyors fellendítése, va­lamint az élelmiszerek minőségének és választékának gyors megjavítása érdekében elhatározta a szállító, a hűtőberendezéssel ellátott és a kiszolgáló hajók állományát. Javítani kell a konzervgyárak, hűtőházak, halfeldolgozó, hor­dóké­­szítő, hajógyártó és hajójavító vál­lalatok termelő kapacitásának ki­használását. Vaj, sajt, sűrített tej és egyéb tej­termék A Szovjetunió élelmiszeripari mi­nisztériuma az 1954—55. években emelte a vaj, a sajt, a tejkonzervek és egyéb tejtermék gyártását a töb­bi között a következő méretekben: a vajgyártást 1954-ben 478 ezer ton­nára, 1955-ben 560 ezer tonnára, a sajtgyártást a fenti éveknek meg­felelően 97 ezer tonnára, illetve 135 ezer tonnára. 1956 végéig az 1950. évihez ké­pest — új vállalatok építésével, a Szovjetunió élelmiszeripari miniszté­riumának kezelésében működő vál­lalatok újjászervezésével és techni­kai felszereltségének fokozásával — a vajgyártás kapacitását emeljék másfélszeresére, a sajtgyártás kapa­citását pedig két és félszeresére. Építsenek és helyezzenek üzembe az 1954—56. években 720 vajgyárat, sajtgyárat és elsődleges tejfeldolgo­zó üzemet, száz városi tejüzemet, tizenhat tejkonzervgyárat, valamint vaj, sajt és egyéb tejtermék befo­gadására, illetve tárolására alkal­mas hűtőberendezésekkel ellátott 80 telepet. Növényi olajok és szappanok A Szovjetunió élelmiszeripari mi­nisztériuma emelte az 1954—1955. években a növényi olaj és a szap­pan gyártását a többi között a kö­vetkező arányokban: a növényi olaj­gyártást 1954-ben egymillió három­­százezer tonnára, 1955-ben egymillió ötszázezer tonnára, a szappangyár­­tást (negyven százalék zsírsavtartal­­mú szappanban számítva) a fenti éveknek megfelelően egymillió ton­nára, illetve egymilliókétszázezer­ tonnára, a növényi olaj­gyártás vo­lumenét 1954-ben az 1950. évihez képest 187 százalékra, 1955-ben 192 százalékra. Fokozzák a finomított növényi olaj gyártását, a többi között együt­tesen napi 510 tonna olaj teljesítő­­képességű húsz olajfinomító üzem építésével. Az olajos magvak jobb tárolása és romlástól való megóvása érdekében az 1954­­ 55. évben építsenek együt­tesen 300 ezer tonna befogadóképes­ségű, gépesített nyersanyagtáróló raktárakat az olajgyárakban. A margarintermelés Az 1954—1955. években a marga­­ringyártást növelték a többi között a következő arányokban: A margaringyártást 1934-ben 390 ezer tonnára, 1955-ben 450 ezer ton­nára. Jelentős mértékben növelni kell a majonéz gyártásét, amely nagy ke­resletnek örvend a fogyasztók­özön­ség körében. 1954—1956-ban Sztálingrádban, Ta Lában, Ufában, Karagandáb­an, Krasz­­n­oj­a­r­szikban, Alma-Atáiban, Ja­­kutszkban, Omszkban, Kemerovóban, Kazányban, Barnault­an és Vologdá­­ban 142 ezer tonna évi együttes tel­jesítőképességű 12 új margaringyá­rat kell építeni. A cukor " A kristálycukor és a cukorfino­­mítvány gyártását és csomagolását a többi között a következő színvonal­ra kell emelni: Kristálycukor 1954-ben négymillió háromszázezer tonna, 1955-ben négy­­millió nyolcszázezer tonna, cukorfino­­mítvány egymillió hárdmefcezázötven­­ezer tonna, illetve egymillió ötszáz­­ötvenezer tonna. A kristálycukor­­gyártás volumenét emelték 1954-ben 170 százalékra, 1955-ben pedig 190 százalékra 1950-hez viszonyítva A cukorrépa idejében való feldol­gozására és hosszas szállításának csökkentésére 1954 és 1956 között fel kell építeni és üzembe kell helyezni: huszonöt kristály cukorgyárat, el­sősorban Ukrajna és a Moldva SzSzK nyugati területein, ahol kicsi a cukorrépa feldolgozó kapacitás; kilenc cukorfimomítványgyárat és üzemet, cukorraktárakat összesen egymil­liószázezer tonna befogadóképesség­gel, ezen belül 1954-ben több, ös­­­szese­n háromszázezer tonna befoga­dóképességű raktárat. Édesipari készítmények és tea Az édesipari készítmények gyár­tását 1954-ben egym­illi­óötszáz­hetven­kilencezer tonnára, 1955-ben pedig egymilliónyolcszázhuszonötezer ton­nára kell növelni az 1950 évi ki­lenc­­százkilencve­nnégyezer tormával, il­letve 1953 évi egymil­lióhárom­száz­­nyolcvanhétezer tonnával szemben. Jelentősen növelni kell a népélel­mezési cikké vált fagylalt forgalom­­bahozatalát, a tea minőségének, aromájának, választékának és csomagolásának megjavítása céljából: növelni kell a többi között a 25 grammos csomagolású fekete­ tea elő­állítását az 1953 évihez viszonyítva 1954-ben 1.3-szeresére, 1955-ben pe­dig kétszeresére. Az 1953 évihez viszonyítva a bá­dog és üveg tartályokban forgalom­ba hozott fekete tea gyártását 1954- ben 2.5-szeresére és 1955-ben ötszö­rösére kell emelni. Kenyér, péksütemény, tésztakészít­mények, élesztő Növelni kell az alacsonyabb ki­­őrlési fokú rozs- és búzalisztből, va­­lam­i­nit a minőségi lisztből előállított cipók készítését, különösen a felja­vított­­ cipófélék készítését a többi között a következő arányban: alacsony kiőrlési fokú rozs- és búzalisztből előállított pékkészítmé­nyek összmennyiségén belül 1934- ben 20, 1935-ben 30 százalékra, a nö­vekedés 1955-ben az 1950 évihez vi­szonyítva 5,9-szeres: a tésztafélék gyártását 1954—55- ben a többi között a következő arány­ben kell emelni: tésztakészítmények (ezer tonnában) 1954-ben 872, 1955-ben 1030; az emel­kedés 1954-ben az 1950 évihez viszo­nyítva kétszeres, 1953-ben pedig az 1950 évihez viszonyítva 2,3-szeres. Nagy arányokban kell építeni kenyér­gyárakat és a m­­ár meglévőket pedig át kell alakítani, fel kell szerelni új gépekkel. Liszt és dara 1954-ben a minőségi liszt és dara termelését az 1950. évihez viszonyít­va többi között a következőképpen kell növelni: a legjobb minőségű liszt termelését 2.8-szeresére, az el­sőrendű liszt termelését­ 2.1 -szeresé­re, egyéb lisztfajták termelését 1.6- szeresére. 1956 végére az 1950. évihez viszo­nyítva a következőképpen kell meg­növelni a darakészítő ipari vállala­tok teljesítőképességét: malmok hántolóüzemek építése, valamint a Glavmuka"­­Malomipari Igazgató­­sági vállalatainak át­szervezése és technikai felszerelésének kibővítése útján: a lisztőrlés terén 1,4-szeresé­­re, a darahántolás terén 1,2-szere­­sére. A malom és hántolóipar teljesítő­képességének további növekedését azzal kell biztosítani, hogy 1955-ben nekikezdik huszonöt malomkombinát tizenegy hántolóüzem és hántoló­műhely építését. Az állami gabona minőségi őrlé­sét végző vállalatai: kapacitásának növelése és az állam* mezőgazdasá­gi lisztőrlő vállalatoknál gabonát őröltető kolhozok és kn­hoznzi—r-t^if jobb kiszolgálása érd^ke(-»»r: köi °*«z­­zék a szövetséges köztársasági mi­^—tii Innál in ili­ul a többi között ar­ai, hogy irányozzák elő az 1954— IMA, évekre szóló tervekben az ál- M készlet gabonát feldolgozó mal­mok mellett raktárak építését har­minc napra elegendő gabonakészlet és tizenöt napi készárukészlet táro­lására. A hengermalmokkal nem rendel­kező vidékeken javítsák meg a ga­bonának lisztre való becserélésével foglalkozó kirendeltségek meglévő hálózatának munkáját. Élelmiszersűrítmények A zöldség-, paradicsom-, gyümölcs konzervek gyártását emelték 1956- ban mintegy 2.500.000.000 dobozra, vagyis növeljék az 1950. évinek 2,7- scoeresére, az összes konzervfajták (hús-, hal-, tej-, zöldség-, paradi­csom- és gyümölcskonzervek) gyár­tását pedig növeljék 4 150.000.000 do­bozra, vagyis az 1950. évinek 2,9- szeresére. Rohamosan növelni kell a gyors­fagyasztott főzelékfélék, gyümölcsök és bogyósgyümölcsök készítését. Je­lentősen fokozni kell a gyermekeik számára készülő konzervek gyártá­sát. 1954-ben meg kell szervezni a csecsemőtápszereik tömeggyártását. A meglévő üzemek kapacitásának növelése mellett 1954—1955-ben hoz­zá kell fogni élelmiszersű­rítménye­­ket. zab- és kukorica­pelyhet­, kész­ételeket, mártásokat, körítéseket és különleges gyermekél­el­miszereket gyártó új üzemek építéseihez, hogy fokozni lehessen a kész- és félkész élelmiszerek gyártását. Sör, gyümölcsszörpök és üdítő­italok 1954—1955-ben jelentősen növelni kell a sör, a gyümölcsszörpök és ás­ványvizek és a rozsból készült üdí­tőital termelését. Ezeknek az italok­nak a gyártását a többi között a következő arányban kell emelni: sör 1954-ben kétezerszáz millió, 1955- ben 2320 millió liter, tehát 1954-ben az 1950. évihez képest hatvanhárom százalékos, 1955-ben pedig 81 szá­zalékos emelkedést érjen el. 1956 végére a Szovjetunió élelmi­­szeripari minisztériuma az 1950. évi­hez képest 2.2-szereséire emelte a kvaszelőállító üzemek kapacitását, 3.7-szeresére az ásványvizeik, 4.1- szeresére az alkoholmentes italokat gyártó üzemek kapacitását. Bor, pezsgőfélék, konyakok, likőrök 1954—1955-ben növelni kell a bor­és konyakgyártást­­­ többi között a következő arányban: bor (tízezer li­terben) 1954-ben 30.370, 1955-ben 34.480, 1954-ben (százalékban) az 1950. évihez viszonyítva. 2,1-szeresé­­re; 1955-ben (százalékban) 1950-hez viszonyítva 2.4-szeresére. Új borászati üzemek építése és a meglévő üzemek átalakítása és ki­bővítése révén 1956. végére 1950- hez viszonyítva meg kell növelni a jelentősen növe­li­i­ként a nagytel­jesítményű gépek és automaták ter­melését az élelmiszeripari cikkek termelésével kapcsolatos folyamatos gyors gépesítésének és automatizá­­lásának biztosítása céljából. Kötelezni kell a gépipari minisz­tériumot, hogy 1954-ben ötszázhar­minc millió, 1955-ben pedig nyolc­száz millió rubel értékű technológiai felszerelést gyártson és szállítson a Szovjetunió élelmiszeripari miniszté­riumának és 1956 elejére az élelmi­­szeripari gépgyártó üzemek kapaci­tását az élelmiszeripar számára szükséges felszerelések gyártása te­rén 11 milliárd rubelre emelje. Hogy biztosítva legyen azoknak az intézkedéseknek végrehajtása, ame­lyek az élelmiszerek minőségének és választékának javítására, a jó és sz­éles csomagolásban forgalomba hozott élelmiszerek mennyiségének jelentős növelésére, valamint a ke­reskedelem kultúrájának emelésére irányul­nak, a többi között jelentős mértékben fokozni kell a különleges papír- és kartonfélék gyártását. A termé­kkapacitáso­k növelésé­nek biztosítása céljából az­ élelmiszer­ipari minisztérium számára a beru­házások összegét 1954-ben 8,5 mil­­liárd rubelben kell megállapítani , beleértve a hántoló- és malomipar, Valam­int a takarmánykeverék- elő­állító ipart) az 1953. évi előrelátható 4,8 milliárd rubel beruházással szem­ben. Jelentősen emelni kel­l az élelmi­szeripari vállalatokkal kapcsolatos­­ pi­t.kezesi munkák volumenét azok­nak a szervezeteknek erejéből, amő­borászati ipar kapacitását 2.7-szere­­sére, a pezsgők készítésének kapa­citását 2.5-szeresére, a konyakgyár­tás kapacitását pedig 4.6-szeresre. A hűtőtechnika megjavítása az élelmiszeriparban Az élelmiszerek minőségének meg­javítása céljából, a hús-, hal-, az állati zsiradékfélék és az egyéb élel­miszerek hűtőházi kezelési techni­kájának megjavítása céljából, va­lamint ezen árucikkek megfelelő tá­rolásának biztosítása céljából jelen­tős mértékben meg kell növelni a hű­tőházak befogadóképességét és a fagyasztóberendezések teljesítőké­pességét. A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának kötelességévé kell tenni, hogy új hűtőházak építésével, a meglévő hű­tőházak átalakításával és technikai felszerelésük­­ kibővítésével 1954— 1956 folyamán kétszáz­ ötezer tonna befogadóképességű tárolótérrel nö­velje meg a hűtőházak kapacitását és 1956 végére ezt a befogadóképes­séget emelje hétszázkilencezer ton­nára, szemben az 1953. év elején ren­delkezésre álló négy­százhatvanezer tonna befogadóképesség­gel. 1954—1956. között a hűtőházakban napi tízezer tonnával növelje a fa­gyasztó berendezések teljesítőképes­ségét hús-, italfélék és egyéb élelmi­szerek fagyasztása céljából. Dohányáruk, illatszerek és kozmeti­kai cikkek A cigaretta- és szopókás cigaretta­gyártást 1954-ben kétszázmilliárd da­rabra, vagyis 1950-hez képest 1,6- szeresére, 1955-ben pedig kétszáz­­tizenöt milliárd darabra, vagyis 1950 hez képest egy egész héttizedszere­­sére kell emelni. Új dohányipari vállalatok építésé­vel és a már működők újjáalakítá­sával, valamint műszaki berendezé­sének kibővítésével a dohányipari vállalatok és a dohányfermentáló üzemek teljesítőképességét a ciga­retta- és szopókás cigarettagyártás terén 1956 végére 1950-hez képest 1.6-szeresére, a dohányferime­ntálás terén 1.4-szeresére kell emelni. Biztosítani kell 1954-ben a lakos­ság mosd­ószappan szükség­letének tel­jes kielégítését a kellő választék­ban, különös figyelmet fordít­va a mosdószappan minőségének, illatá­nak és kifutásának megjavítására. Biztosítani kell a lakosság köré­ben fokozott keresletnek örvendő kiváló minőségi parfümök és kölnik termelésének a következő arányú növelését: 1953-hoz képest 1954-ben kétszereséire és 1955-ben 2,5-szere­sére. Meg kell javítani a mosdószappa­n­ok, az illatszerek és kozmetikai cikkek kiállítását. ízléses bronz- és aluminiumlemezb­ől készült új cím­kéket kell bevezetni. Ízek a tervbe vett építkezések körze­­­tében vannak. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy az élelmiszertermelés erős fellendülésének biztosítása az összes szovjet, párt és szakszervezeti szer­vek egyik legfontosabb feladata. Ezért a Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága kö­telezi a minisztereket, a hivatalok vezetőit, a szövetséges köztársaságok m­in­iszt­er­tanácsainak elnökeit, —1 kommunista pártijai központi bizott­ságainak titkárait, a határterületi és területi végrehajtó bizottságok elnö­keit, a határterületi és területi párt­­bizottságok titkárait, nyújtsanak minden vonalon segítséget az élelmi­szeripar előtt álló, a lakosság élel­miszerellátásának erős fokozására és az ország élelmiszerbőségének megteremtésére irányuló feladatok teljesítésében, az 1954—1955—1956. évi gazdasági tervek keretében írja­nak elő konkrét intézkedéseket en­nek a határozatnak a feltétlen végre­hajtására. Az élelmiszeripari vállal­atok és szervezetek minden dolgozójának kötelessége, hogy megszüntessék az élelmiszeripar munkájában mutat­kozó hiányosságokat, minden ere­jükkel törekedjenek a jelen rende­letben az élelmiszertermelés jelentős növelésével, az élelmiszerek minősé­gének javításával és termelési kul­túrájának emelésével kapcsolatban kitűzött feladatok teljesítésére és túlteljesítésére és ezzel biztosítsák,­ hogy a legközelebbi években orszá­gunkban létrejöjjön a kitűnő minő­ségű élelmiszerek bősége. Az éle­liiszerek gyártásának fokozásáról és minőségének megjavításáról Az élelmiszeripar anyagi- műszaki ellátásáról és az élelmiszeripari beruházásokról

Next