Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

2 Csou En-Baj és Kim Ir Szen beszéde a kínai-koreai gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény aláírása alkalmával Peking (Új Kína) Csou En-Laj, a kínai népi közigazgatási tanács elnöke a kínai-koreai gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény aláírása alkalmával beszédet mondott. Beszéde elején kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége a tárgyalásokon elhatározta, hogy még jobban megszilárdítja és kifejleszti a két ország hagyományos és megbonthatatlan baráti kapcsolatait és megvitatta az utakat és módokat a koreai nép háborúütötte sebeinek orvoslására, népgazdaságának helyreállítására és a két ország kulturális kapcsolatainak fellendítésére. Csou En-Jüaj beszédét így folytatta: — Az egyezmény aláírása különösen nagy jelentőségű most. • amikor az amerikai kormány mindent elkövet a politikai értekezlet összehívásának késleltetésére, a hadifoglyok körében végzendő felvilágosító tevékenység előrehaladásának meghiúsítására és összejátszik a reakciós liszinmanista bandával, amely a fegyverszüneti egyezmény felbontásával háborút követel. Az egyezmény bizonyítéka annak, hogy a kínai és a koreai nép egyöntetű elszántsággal küzd a koreai fegyverszüneti egyezmény teljes végrehajtásáért és a koreai kérdés békés rendezéséért. Megmutatja, hogy a kínai nép a végső győzelem kivívásáig továbbra is támogatja a koreai nép igazságos ügyét. Az egyezményt a nemzetköziség szellemében, az egyenlőség és a kölcsönös előny elve alapján írtuk alá. Ez az okirat teljes mértékben megfelel népeink alapvető érdekeinek. Egyezményünk megmutatja — mondotta Csou En-Lai, hogy a kínai nép Mao Ce-Tung vezetésével a legnagyobb csodálattal adózik annak az óriási hozzájárulásnak, amellyel a koreai nép Kim Ir Szen elnök vezetésével az amerikai agresszió ellen vívott hősi harcában a Távol-Kelet és az egész világ békéjét elmozdította. Megmutatja, hogy a kínai néz> a koreai nép mostani új feladatait amelyek a népgazdaság helyreállításával, az életkörülmények megjavításával és a Korea békés nevesítésére irányuló törekvésekkel kapcsolatosak olyan ügynek tekinti, amelynek igen jelentős kihatása van a mi országutak érdekeire és hogy mi készek vagyunk trenden tőlünk telhető támogatást megadni. Egvezményünk tükrözi az ázsiai népek hatalmas egységét. Ez komoly figyelmeztetés a reakció nemzetközi körei számára, amelyek hiábavaló erőfeszítéssel próbáltak visszafordítani a történelem kerekét az ázsiai népek nemzeti függetlenségi mozgalmának elnyomásával. Egyezményünk megmutatja az új együttműködést a béke és a demokrácia táborának a béke és barátság politikájához ragaszkodó országai között. Egyezményünk békeegyezmény, amely, megfelel' a Távol-Kelet és az egész világ békeérdekeinek. A most aláírt kínai-koreai gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény és a tárgyalásokról kiadott közlemény, a szovjet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, között ez év szeptemberében folytatott tárgyalások sikerével együtt, teljes mértékben bizonyítja a béke és a demokrácia Szovjetunió-vezette egész táborának tökéletes szolidaritását, azt "a szolidaritást, amelyet nem bonthat meg az imperialisták semmiféle rágalma, vagy egyenetlenséget szító kísérlete. • A beszéd, befejező részében Csou En -Laj éltette a kínai és a koreai nép örök barátságát és együttműködését, a béke és a demokrácia Szovjetuniót vezette táborát. Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke válaszbeszédében hangsúlyozta, hogy a Korea és Kína gazdasági és kulturális együttműködéséről most aláírt egyezmény még inkább megszilárdítja és kifejleszti Korea és Kína népeinek hagyományos és megbonthatatlan baráti szolidaritását, kiszélesíti és megerősíti a két ország hosszú időre szóló együttműködését gazdasági és kulturális téren és biztosítja a két ország népeinek létfontosságú érdekeit. Ugyanakkor igen nagy jelentőségű a Távol-Kelet, és a világ többi része békéjének megóvása szempontjából. Kim Ir Szen ezután az egyezmény jelentőségét méltatta Korea népgazdaságának helyreállítása szempontjából. A Kínai Népköztársaság segítsége — mondotta — „olyan erőforrásává válik, amely új győzelmekre lelkesít bennünket a hazánk demokratikus alapjainak megszilárdításáért folytatott küzdelemben, ami az ország egyesítésének bázisául szolgál." Kim ír Szen a továbbiakban a Szovjetunió és a népi demokráciák nagyarányú segítségével foglalkozott, majd így folytatta:" — Szilárd meggyőződésem, hogy mindez a segítség növeli a népgazdaság helyreállításának és újjáépítésének feladata előtt álló koreai nép bátorságát és bizakodását és lehetővé teszi számunkra, hogy minden nehézség és akadály leküzdésével diadalra, vigyük népgazdaságunk helyreállításának és fejlesztésének valamint hazánk békés egyesítésének ügyét éppen úgy, mint ahogyan fényes győzelmet arattunk a háborúban. Az Egyesült Államok vezetői és a hiszinmanista brigantik, akik nem akarnak tanulni a háború komoly leckéiből, most az egész világ népeinek akarata és óhaja ellenére késleltetni és szabotálni igyekeznek a koreai kérdés békés rendezését. Az Egyesült Államok vezetői akadályokat gördítenek a fegyverszüneti egyezmény értelmében megtartandó politikai értekezlet összehívása elé és durván elgáncsolják a hadifoglyok hazatelepítéséről szóló egyezmény végrehajtását. A koreai nép állandó és fokozott éberséggel figyeli az ellenség cselszövényeit és mesterkedéseit és a kínai nép, valamint az egész világ Szovjetunió-vezette demokratikus erői segítségével megszilárdítja a koreai fegyverszünet diadalát. A koreai nép még határozottabban folytatja harcát a külföldi országok be nemavatkozása elvének érvényesítéséért és azért, hogy a koreai kérdést maga a koreai nép rendezze, elszántan küzd hazája békés egyesítéséért és területi épségéért, valamint Ázsia és az egész világ tartós békéjének megóvásáért — mondotta a többek között Kim Ir Szen, aki beszédét a koreai és a kínai nép törhetetlen barátsága és egysége, valamint a nagy kínai nép és Mao Ce-Tung elnök éltetésével fejezte be A francia nemmzetevözés kedden délelőtt folytatta a külpolitikai vitát Páris (MTI) A nemzetgyűlés kedden délelőtt folytatta külpolitikai vitájét, amelyet pénteken Bidault külügyminiszter „rosszulléte" miatt kénytelen volt félbeszakítani. A „Trumaníté" minden kommentár nélkül közli azt a hírt, hogy Mendes-France radikális párti képviselő napirendi javaslatot terjesztett elő, amelyben indítványozza, hogy a nemzetgyűlés január 26-ára halassza el a szavazást a háborús szerződések ügyében. A jobboldali lapok kedd reggeli számukban rosszalásukat fejezik ki Mendes-France kezdeményezésével kapcsolatban. Ne’iru :ndiai nrn szteri’nift sa trivia’iwa’a az «ndó^nai ellenség^s^dfise*! . lehetőségével kapcsodban Paris (MTI) Dzsaváharlal Nehru, indiai miniszterelnök sajtónyilatkozatot adott a „France Soir" párisi polgári lap Új-Delhibe küldött különtudósítójának. Ebben a következőképpen fejtette ki kormányának felfogását az indokínai ellenségeskedések befejezésének lehetőségével kapcsolatban: “ Amennyiben lehetőség adódna arra, hogy India közreműködjön az indokínai háború befejezése érdekében, természetesen nem vonnánk ki magunkat ezen feladat vállalása alól. Azonban minden attól függ, hogy milyen formában merül fel ez a kérdés. India csak az esetben működhetne közre, hogy megoldást lehessen találni Indokínában, ha előbb meggyőződtünk arról,hogy ez a közreműködés hasznos lenne. Ez idő szerint azonban ilyen meggyőződésre még nem tettünk szert. NAPLÓ A külpolitika hívei BERLIN A miniszterelnöki sajtóhivatal-köz.11: • Walter Ulbricht, ügyvezető miniszterelnök 1953 november 23-án fogadta Csi Peng-Fej rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Kínai Népköztársaság nagykövetét, Jan Szyborczyk rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Lengyel Népköztársaság nagykövetét, Georgi Kasztov rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Bolgár Népköztársaság nagykövetét és Ulvi Euro rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, 37. Albán Népköztársaság követét.. Azzal kapcsolatban, hogy a Kínai Népköztársaság, Lengyelország és Bulgária diplomáciai missziói nagykövetséggé és az Albán Népköztársaság diplomáciai missziója követséggé alakul át, megvitatták a Német Demokratikus Köztársaság és a négy népi demokratikus ország szoros baráti együttműködését illető kérdéseket. PARIS A CGT felhívást intézett a francia munkásosztályhoz, hogy teljes akcióegységben indítson harcot Benoit Frachon kiszabadításáért és ezt a harcot kapcsolja össze a kenyérért és a dolgozók követeléseiért, a köztársasági szabadságjogok védelmében és a kormány összeesküvésének visszaveréséért folytatott harccal. 1953. NOVEMBER « Joliot Curie beszéde a Béke-Világtanács becss ü ésszakának megnyitásán Bem (TASzSz): Joliot Curie bevezetőben hangsúlyozta: mindért népnek közös felelősséget kell vállalnia, hogy a béke szempontjából kedvező irányban változtassák meg a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi hónapok eseményeinek eredményeként a nemzetközi helyzet világosan mutatja, hogy e közös felelősségen kívül egyes országokra következésképpen azok nemzeti mozgalmaira is igen ,nagy jelentőségű különös felelősség hárul - Ez a felelősség haladéktalan akciókat, kötetet, amelyeknek sikere döntő lehet a béke fenntartása és megszilárdítása szempontjából. Joliot Curie ezután rámutatott, hogy az „erő" politikájának hívei minden módon igyekeznek megtéveszteni a közvéleményt, s hangsúlyozta, a béke híveinek az a feladata, hogy felvilágosító munkát végezzenek, mosan és érthetően a tények tanulmányozására támaszkodva érveljenek. Ezután arról beszélt a francia tudós, hogy Európa központjában ismét felütötte fejét az a veszély, amelyet Németország szomszédai jól ismernek: a német militarizmus veszélye. A német militaristákat koalícióba akarják bevonni. Joliot Curie az adatok sorával cáfolta azt a hamis állítást, mintha e koalíció védelmi jellegű lenne. Bebizonyította agresszív voltát. Joliot Curie a továbbiakban a következőket mondotta: — A Francia Országos Béketanács ülésén honfitársaimhoz fordulva, mint a Bal·‘M«*.cs elnöke, abban a meggyőződésben, hogy az önök gondolatát fejezem ki, kijelentettem: „jelenleg a francia nép abban a helyzetben van, hogy megváltoztathatja az események menetét a béke javára s ezt megértik a világ valamennyi országában. Harcotokat érdeklődéssel, reménnyel és hittel fogják figyelni." Azért emeltem ki ennyire Franciaország szerepét, mert az utóbbi évek eseményei és az ,,érvényben lévő szerződések különösképpen lehetővé teszik számára, hogy döntő lépést tegyen, amellyel útját, állhatja a háborúnak. A továbbiakban a francia tudós az ázsiai eseményekről beszélt. Rámutatott, hogy az amerikaiak, kínaiak és koreaiak közötti ’ tárgyalások lehet«^<*«sspU" rék bizonyultak és fegyverszüneti egyezményhez vezettek. Ez a tény sok tekintetben elősegítette a nemzetközi helyzet enyhülését. A nemzetközi feszültség enyhülésétől rettegő erők most a legkülönbözőbb eszközöket ragadják meg hogy megakadályozzák a politikai értekezlet összehívását. Van még egy másik igen fontos kérdés — folytatta Joliot Curie, — amely az egész emberiséget érinti, a tömegpusztító fegyverek betiltásáról és a leszerelésről van szó. A Béke Világtanács mindig a legnagyobb figyelmet fordította erre a kérdésre. Ha e kérdés megoldása terén értek is el bizonyos sikereket, mégis el kell ismernünk, hogy ma is összeütköznek a különböző elgondolások és az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési bizottsága máig sem jutott hathatós megoldáshoz. Továbbra is ugyanazokat az érveket hozzák fel, hogy megakadályozzák az atomfegyver betiltásáról szóló egyezményt. A jelenlegi nemzetközi helyzetet jellemző fő események elemzése azt mutatja,, hogy az erős nemzetközi feszültség légkörében igen nehéz, a konkrét problémák megoldása. Ebben a légkörben •igyekeznek az embereket félrevezetni és az a veszélyepvet?"okét, hogy elragadtasják magukat a „keresztes hadjárat" szellemétől. Váljon az Öt, nagyhatalom — mondotta a továbbiakban Joliot. Curie — amelyekre a legnagyobb felelősség hárul, a béke fenntartásáért és megszilárdításáért — képviselőinek tanácskozása nem jelenti-e — a legjobb, utat a nemzetközi feszültség enyhítéséhez Foglalkozzanak hát az öt nagyhatalom képviselői és az érdekeiket érintő véleménynek, valamint aggályaik kicserélésével oszlassák el a gyanút és enyhítsék a légkört. ■ Úgy vélem, ülésszakunk egyik legfontosabb feladata az, hogy megtárgyalja a leghatásosabb eszközt, amellyel elérheti, hogy ez az annyira szükséges tanácskozás létrejöjjön. Joliot Curie felszólalása után Jean Laffitte, a Béke Világtanács főtitkára, a Béke Világtanács irodája nevében javaslatot tett az ülésszak napirendjéről és a bizottságok megalakításáról. Az ülésszak a következő napirendetogadta el: 1. Az egész Világra kiterjedő akciók annak érdekében,. .. hogy a konfliktusokat általánosan elfogadható egyezmények útján rendezzék (a koreai és a német kérdés rendezése, a hidrogénbomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltása, a fegyverkezés korlátozása). ‘ -2. A jövő évben Béke Világtalálkozót kell összehívni. (MTI) Mao Ce-Tunar hétfőn fogadóestet adott a koreai kormányküldöttség tiszteletére Peking (Új Kína) Mao Ce-Tung, a kínai központi népi kormány elnöke hétfőn fogadóestet adott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kim Tr Szen marsall vezetése alatt álló kormányküldöttsége tiszteletére. A fogadóest meleg baráti légkörben folyt le. . . . Az olasz parasztság helyzete tragikus. Alig van földje, feudális csökevények bilincseiben Vergődik, nincstelenség, éhezés a sorsa. A statisztikai adatok szerint 5.130.000 olasz parasztgazdaságnak mindössze 87^.000 hektár földje van. A nincstelen paraszt két lehetőség között választhat. Vagy éhbérért alázatos napszámosa lesz valamelyik földbirtokosnak, vagy a városba vándorol és növeli az amúgyis óriási munkanélküli hadsereget. Nem sokkal jobb a paraszt, helyzete akkor sem, ha van valami kis földje. Tele van adóssággal, nem győzi fizetni az adókat, primitív eszközükkel műveli meg nadrágszíjparcelláját... XI. Pius pápa Mussolinit egyszer „a gondviselés küldöttének" nevezte, mert a fasiszta diktátor az első világháború után elfojtotta a földet követelő parasztság mozgalmát és visszaállította a falun a régi rendet. Az egyház mindmáig a régi fasiszta törvényeket alkalmazza a parasztok ellen. Marmaggi kardinális nemrég megfenyegette a munkaszerződéseket követelő mezőgazdasági napszámosokat, hogy kiközösíti őket az egyházból. A kereszténydemokrata párt a háború után, de különösen az 1948-as parlamenti választások idején ünnepélyes ígéreteket tett, hogy az olasz alkotmánynak megfelelően korlátozni fogja a föld-magántulajdont A demokratikus sajtó számításai szerint az alkotmány erre vonatkozó cikkelye, alapján legalább négymillió hektárnyi megműveletlen és hanyagul művelt nagybirtokterületet lehetne szétosztani a földtelen parasztok és törpebirtokosok között. A kereszténydemokraták hazug ígérete azonban papíron maradt. A kormány csak 1950-ben határozta el, hogy legalább részleges, korcs agrár „reformot" mégis végrehajt. Addigra elfogyott a parasztok türelme, s újból harcra keltek a kenyérért és a földért. A vezető körök becsapták a parasztságot. Három év alatt négymillió hektár helyett mindössze 177.000 hektár földet kapott. A „földreform" törvény értelmében ráadásul csak 30 év múlva száll át a juttatott földdarabka a paraszt tulajdonába, akinek a föld árát ez alatt az idő alatt ki kell fizetnie... A „szerencsés" földhöz juttatott tehát továbbra is adósa maradt a nagybirtokosnak ... Az iannelloi parasztok esete megmutatja, mit érnek a kereszténydemokrata miniszterek ígéretei. Az iannelloi parasztok elfoglaltak egy megműveletlen földterületet... Nem ijedtek meg sem a rendőrosztagoktól, sem az egyházi kiközösítéstől. A föld kezük alatt valósággal felvirágzott. A kormány ekkor az egyik minisztert küldte el Iannelloba. A miniszter zenekar és filmoperatők kíséretében érkezett meg. Közölte a földfoglaló parasztokkal, hogy új földterületet jelöltek ki számukra és azt akár azonnal elfoglalhatják. Minden jóval kecsegtette őket. Igért nekik házat, vizet az öntözéshez, meg műtrágyát is. A harminc földfoglaló család felült az ígéreteknek. Otthagyta szülőfaluját. „Ám, — amint az „Unita" írta. — amikor ezek a sokgyermekes családok ... megérkeztek a nekik juttatott földterületre.’hírét sem látták az ígért házaknak .. . Helyettük karakókat találtak. Mégis munkához láttak. Egy szép napon azonban még mielőtt beérett a termés, kilakoltatták őket a karakokból. Mit tehettek volna most: gabonájukat éretlenül learatták és eladták, hogy lakást építhessenek maguknak, persze csak olyat, amilyet a szalmából, deszkából. Másmilyenre nem tellett. Középafrikai bennszülöttek sem volnának hajlandók sokáig lakni ilyen viskókban... A házak pedig máig sem épültek fel. Hivatalos helyen, ahol egész sereg tisztviselő foglalkozik a földreform" végrehajtásával, elutasították őket, azt mondják, hogy a rendelkezésre álló keret már kimerült ... ... A föld „reform" végrehajtásával foglalkozó állami szervek a nagybirtokosokat pártfogolják. A nagybirtokosok sokhelyütt elveszik a parasztoktól a nekik juttatott föld termését. A hivatalnokok húzzák-halasztják a földreform alapján juttatott földek átadását az új tulajdonosoknak. Pisa tartományban a földreform törvény alapján 17.000 hektár földet kell szétosztani a parasztok között. Ennek a földterületnek háromnegyed része azonban máig is a régi tulajdonosoké maradt. Az állami szervek tehát megengedték a nagybirtokosoknak, hogy tulajdonukban maradjon; az a föld,amelyet már a parasztok művelnek. ... A parasztok látják, hogy alaposan becsapták’őket... .......A parasztok tele vannak kétségekkel és félelemmel".... — írja Carlolevy olasz író és művész. — A déli parasztság ma már nem 'vakon a kormányra szavazó alázat« koldusok névtelen tömege . . . Nemcsak kenyeret, hanem szabadságot és emberi méltóságot is akar. Ezt pedig meggyőződése szerint csak’saját erejéből vívhatja ki". ...Lazió környékén egy kis falu nincstelen parasztjai elfoglalták a szomszéd földbirtokos megműveletlen földjét. Amikor megjelent a rendőrség, elmentek a földről. Utána azonban visszamentek és újból művelni kezdték, hiába taposták psrsze a rendőrök „Jeet"-jeikkel.. . Nem vesztették el bátorságukat, pedig egyesek közülük börtönbe, mások a temetőbe kerültek. A ,,Solidarietta Democratica" című közlöny szerint... a De Gasperi kormány alatt (1948—1952 között) sokezer dolgozót öltek meg és sebesítettek meg, 139.000-et pedig börtönbüntetésre ítéltek. A kereszténydemokrata reakció áldozatainak kétharmada paraszt. .. ... Az olasz dolgozó parasztság tiltakozik a vezető körök földpolitikája ellen. Folytatja harcát az ország demokratikus erőinek oldalár a békéért és a kenyérért. Hogyan csapták be az olasz parasztokat Irta: GIOVANNI GERMANETTO