Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-22 / 274. szám
1958. NOVEMBER 22 INAPLO Paksi Konzervgyár: Akadályok a tervteljesítés terén... A Paksi Konzervgyár igazgatóságának nagy fejtörést okoz az éves terv teljesítése. — November 17-ig mindössze csak 30 százalékra tudták havi tervüket teljesíteni. Az igaz, hogy ennek a lemaradásnak legfőbb oka az, hogy nem kaptak nyersanyagot, de mi mást is láttunk. Például a szeszfőzde dolgozói panaszkodnak, hogy sok esetben előfordul az, hogy nincs gőz. Ilyenkor le kell állítani az összes kazánokat, megáll a termelés. A szeszfőzdének van egy tartálya, amelyben tárolni szokták a lefőzött szeszt, de ez a tartály már több ,mint egy hónapja használhatatlan, mert kilyukadt és még most sem javították meg, így tartály hiányában a dolgozók kénytelenek kézierővel továbbítani a szeszt a következő munkafolyamathoz. Ugyancsak itt történt meg már több esetben is, hogy sürgős munkaidény esetén a szeszüzemből visznek el munkásokat (hisz úgyis kevés a munkás) nehezebb munkakörbe állítják be őket, de a munkabérkülönbözetet nem kapják meg, hanem ugyanazt a fizetést kapják, mintha a könnyebb munkát végeznék. A savanyúság gyártó üzemben is nagy a felfordulás. Nyáron a hordókba elrakott uborkát most újra át kell válogatni, mert elrakáskor nem osztályozták, így egy munkából kettőt csináltak. Most újra ki kell bontani minden hordót, minden egyes darab uborkát meg kell fogni, át kell válogatni, hogy minőségileg osztályozva legyen. A Paksi Konzervgyárban a munkafolyamatok nincsenek megszervezve. Fényes bizonyíték erre a savanyúság gyártó üzemrész. Nagy Józsefné csoportvezető arra hivatkozik, hogy nem volt idő nyáron a válogatásra, hanem ahogy jött, úgy rakták, illetve tárolták hordókban az árut. Ez a felesleges munka a gyárnak 4—5000 forint többletkiadást jelent. A vákum helyiségi dolgozók azért panaszkodnak, hogy naponta 100 kilogrammos cukroszsákokat hordanak 25— 30 méteres távolságra a vállukon. Szeretnének ezek a dolgozók választ kapni arra, hogy kérelmükkel hova forduljanak, hogy kapjanak szállítóeszközt. Ezek az apró hibák összegezve nagyokra nőnek és ilyenekből adódik az, hogy a Paksi Konzervgyár tervét nem tudja teljesíteni. A tamási tejüzem kiváló eredményeket ér el az export-sajt gyártásban A Tamási tejüzemben az utóbbi évek során nagy emelkedés tapasztalható a termelésben,mind több sajtot gyártanak, amelynek legnagyobb része jó minőségű, ízre ,szagra, lyukacsosságra egyaránt megfelelő. Ezt nagyban segítették az üzemi, valamint a szociális beruházások. Az elmúlt évben állították termelésbe a Csehszlovák Népköztársaságból kapott 5000 literes sajtkádat, mely keverővel is el van látva. Ez az új sajtkád mintegy 3 embert szabadított fel a munkából, akik más beosztást kaptak. De nagyban emeli a tereelést is. Ma már több mint 10.000 liter tejet dolgoznak fel a tamási tejüzem dolgozói egy nap alatt, ami 8,5, illetve 9 mázsa sajtot ered ményér. A dolgozókról való gondoskodás is kialakult az üzemben. Mintegy 80.000 forintos beruházással most épül az új rounkásöltöző, valamint új fürdőt is kapnak, ami még ebben az évben elkészül.A Tolarrfägyej Tejipari Egyesülés a tamási tejüzemet bízta meg export sajt gyártására ,ami annyit jelent, hogy az Egyesülés export sajt gyártásának 80 százalékát a tamásiak végzik el. Ez a megbízatás egyben a legszorgalmasabb a legfelelősségteljesebb munkára is felhívta a vállalat dolgozóinak, műszakiainak figyelmét. Az eredményekből kitűnik azonban, hogy a tejüzem dolgozói ,vezetői mindent megtesznek azért, hogy sajtjuk exportképes legyen. A műszaki dolgozók jól szervezték meg a gyűjtőhálózatot, a tejkezelőket havonta egyszer szakmai oktatásban részesítik. Ez a zsírátlagtermelésnél érezteti hatását, 3.76 zsírétlaggal szemben november 17-ig ez a szám már 3.82-re emelkedett, a tervezett 3.65-tel szemben. A beérkező tejet Rózner Ádám MEO-OS kannánként minősíti. A legjobb minőségi tejből Pannonia sajt, nem a legkiválóbb minőségi tejekből pedig trappista sajt, készül. Bakó József üzemvezető, Németh Péter gyártásvezető és a két műszaki, ezután úgy dolgoznak, hogy jó tejből jó sajt is készüljön. Ezért megmagyarázzák a fizikai munkásoknak pontosan, a gyártás egyes fázisait, elmondják, hogyan kell a tejjel és a sajttal bánni. Ezek az intézkedések természetesen csakis a jó minőséget eredményezik. Októberben a 115.7 százalékos tervteljesítés mellett 84.9 százalékban exportképes sajtot készítettek, ami 11.9 százalékos prémiumot jelentett a sajtkészítő dolgozóknak. Kurcz Tamás sajtkészítő például októberben 71 forint prémiumot kapott fizetésén felül. Ennél jobb az eredmény november hónapban. Már a hónap közepéig leszállították a havi 1 vagon sajtot, ami 100 százalék. Ez a mennyiség 90—95 százalékban exportképes volt, ami a sajtkészítő dolgozóknak már 28 százalékos prémiumot jelent. De ezután is szép eredményeket érnek el a sajtgyártásban, vállalásukat, a hónap végéig tudják teljesíteni, fél vagon sajttal többet gyártanak ebben a hónapban. S ez a szép eredmény annak köszönhető, hogy a sajtkészítők ,a bannamosók, de az üzem minden munkása már 100 százalékon felül teljesíti tervét, tehát nincs egyetlen személy sem, aki 100 százalékon aluli teljesítésével akadályozná az üzemi tervteljesítést. A kannamosóknál különösen az utóbbi héten javult meg teljesen a munka, mert kérésükre rendezték normájukat, ami annyit jelent, hogy havonta majdnem 100 forinttal többet keresnek. Az eredmények elérésében nagy szerepe van az üzemben a szocialista munkaversenynek. Az üzem dolgozói vállalásukat nem egyszer, de azt legtöbbször túlteljesítik, mint például a november 7-i munkaversenyben is. De nemcsak a tervteljesítésre, valamint a minőségre történik vállalás, párosversenybe léptek a dolgozók a tisztaság állandó javításáért is. A pasztőrös műhely a sajtófeldolgozó műhellyel áll párosversenyben. De van is eredmény a Vorosin-mozgalomban. Mindkét üzemrészben a legnagyobb rend és tisztaság látható Meg kell említeni a karbantartó dolgozók jó munkáját is, akik azzal adtak nagy segítséget a terv túlteljesítéséhez, hogy megszüntették az üzemben a műszak közbeni gépállásokat. Az a tudat üti a dolgozókat munka közben, hogy exportra termelnek Tudják valamennyien, ha jó minőségű sajtot gyártanak, azzal a bélés külkereskedelmünk megjavítását segítik elő. tákosi elvtárs október 31-i beszámolója megkétszerezte a felelősségérzetet a dolgozókban , ezt az eredmény is bizonyítja, mert rövid fél hónap alatt majd 10 százalékot javult a minőség. Az elkövetkezendő napokban is a jobb minőségű sajtért folyik a küzdelem az üzemben, hogy a már megszerzett legjobb minőségi vándorzászlót ebben a negyedévben is megtarthassák. Emelkedik a minőség a Bonyhádi Cpőgyárban „Mindent megteszünk azért, hogy az év végéig elérjük a legmagasabb minőségi százalékunkat" — mondták az elmúlt hónapokban a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói, vezetői. S valóban, van javulás ezen a téren, mert a júliusi 60 százalékkal szemben november 18-án 81,29 százalékban gyártottak elsőosztályú cipőt. Ezen eredmény úgy született meg, hogy kiküszöbölték a kéreghibákat. Alaposabb minőségi bevizsgálás alá vették a Tisza Cipőgyár által megküldött kérgeket, s figyelmeztették a tiszaiakat, hogy ezentúl jobb minőségi anyagot szállítsanak részükre. A megküldött kérgekről a szabványoknak megfelelően levágták a felesleges részeket. Ennek nyomán a tanulórészleg november 18-án már 60 százalékban elsőosztályú cipőt gyártott. Az eredmények elérését nagyban segítette az is, hogy a pártszervezet ,fö felvilágosító munkáján keresztül párosverseny alakult, az üzemben. A párosverseny legjobban a szabász műhelyben alakult ki, s így megállapítható, hogy míg az elmúlt időkben ezen üzem részben volt, a legrosszabb versenyszellem, addig most itt a legjobb a versenylendület. November 18-án a szakaszok 124 százalékra teljesítették napi tervüket Gráf József és Lützenbürger Ferenc párosversenyzők 144, illetve 120 százalékra teljesítették napi tervüket november 18-án. HAT VAGON VAS, A DUNA MÉLYÉRŐL... Akkor kezdődött, amikor a vasgyűjtőhónappal kapcsolatos felhívás megjelent az újságban, ismertette a rádió, beszéltek róla úton-útfélen! A DISZ vezérkar rögtön kész volt tervével. Már régen kinézték maguknak a helyet, felmérték a partot, térképre vették a víz mélységét Foktő-sziget Tolnamegyére eső részén, ahol évek óta egy hajóroncs nyugszik a vízben. Másnap... megszervezték a munkaerőt, s elsősorban is a MÉH paksi terepével vették fel a kapcsolatot. A kapott segítség kevésnek bizonyult, még jónnéhány ember kellett volna. Elsősorban a tolna megyei fiatalok segítségére gondoltak, de nem,sok eredménnyel. — így nem volt mit tenni saját erőre támaszkodva fogtak a munkához. Mácsai Károly a kalocsai járási DISZ titkár mozgósította Mészáros Istvánt, Pécsi Imrét, Mészáros Lajost, aki egyébként úttörő vezető és még jónéhány társát. Felvették a kapcsolatot a környéken lévő honvédségi alakulattal és megkezdték a „mentési" munkálatokat. Az első napok lázas izgalomban teltek el. Örömükben egymás nyakába borultak, amikor a figyelő, — mert ilyen is volt — jelezte, apad a Duna. Aztán megjöttek a műszakiak, megkezdődött a robbantás. A shortos, izgatott arcokon a feszült várakozás egyszerre engedett fel, amikor megmozdult a hatvan mázsafedélzet. A hatalmas detonáció vasdarabok százait és hatalmas vízitölcsért vert a magasba. „Kész, mehet!" hangzott a jelszó és megkezdődött a „mentés", csónakokon, tutajon, vízen és parton egyaránt. v A szorgos kezek gyűjtőtték a vasdarabokat, lett a teherkocsi. Némelyik ,,jól sikerült" vasdarabra hárman-négyen kapaszkodtak, de győzött az akarat ,a fiatal erő és a teher kocsi egymás után vitte értékes szállítmányát. -Négy vagon vas már az átvevő helyen fekszik, még mintegy két vagonra való vár elszállításra, de ez már . ? "-*-invebbils munka. A fiatalok fáradhatatlanok. A hűvös időben, a vén Duna partján fűti őket, az a tudat: a hazának adnak. Agronorms, pedagógus, paraszt és runkás fiatal közös összefogásaként új traktorok kerülnek majd ki a gyárasból, új háztartási cikkek százai a fogyasztókhoz. A lenyugvó nap utolsó sugarait verik vissza a Duna fodrozó hullámai, de a fiatalok még mindig dolgoznak, segítenek az ország építésében azzal, hogy fiatalokhoz, méltó munkával harcoltak a vasgyűjtőhónan sikeréért. Munkájukért, . nen. , imd el a jutatom s A szakma legjobb dolgozója dagasztó. Munkájával ktére«m*J*e a szakma legjobb dolgozója cmvet. Tarvét állandóan túlteljesíti, a hozzá beosztott elvtársakat állandóan segíti, tanítja. Munkájánál mindig szem előtt tartja a minőség javítását, az önköltségcsökkentést és nem utolsó sorban munkahelyén a legszigorúbb tisztaságot1.. .Tilling elvtárs kötelességének érzi és minden erejével azon van, hogy a kenyér minőségét állandóan javítsa, hogy ezáltal a dolgozók asztalára minél szirtesebb kenyér kerüljön. JUMng elvtárs a többtermeléssel, minőségi munkával harcol a kormányprogramja megvalósításáért. Jiling Ferenc elvtárs a szekszárdi Sütőipari Vállalatnál dolgozik mint Szekszárdi Kendergyárban bevezették a kismarkos tilolást A FV. negyedévi vállalások főleg a minőség emelésére történtek a Szekszárdi Kendergyárban. Éppen a minősági vállalások sikeres teljesítéséért csatlakoztak az elmúlt hónap folyamán a Rostipari Igazgatóság felhívásához, mely kismarkos tilolásra szólította fel a gyárak dolgozóit. A kismarkos tilolásnak előnye, hogy sokkal több szálakat lehet kihozni, mint a nagy markos tilolásnál. Egy mázsa kenderkóróból például a nagy markos tilolásnál 11 kiló szálat tudnak termelni, ezzel szemben a kismarkos tilolással 12,5 kilós szálhozamot el el lehet érni. Az új módszerrel a minőség mellett jobb mennyiségi eredményt is érnek e 1. A november hajd terv 16- ig eső részt globálisan 110 százalékra teljesítették az üzem dolgozói. Hegedűs József sztahanovista tilos állandóan 140 százalékon felül teljesíti tervét, mintegy 20,5 százalékos szálat termelt egy mázsa tőrt kenderből. Említésre méltó az 55 éves Hagymási Pálné szorgalmas munkája is, aki már 40 éve a gyár dolgozója, de ilyen szép eredményről nem igen számolt be ezideig 19,5 kg szálhozamot ért el, de tervteljesítése is meghaladja a 130 százalékot. De a többi tilasok is azért végeznek jó munkát ezekben a napokban, hogy a legjobb minőséget adják a fonódáknak. Miért romlott a Bony ’ A bonyhádi Sütőpari Vállalat dolgozói igen komoly és szép munkát végeznek akkor, amikor 50 mázsa kenyeret sütnek naponta, hogy a község lakosságának kenyérellátását biztosítani tudják. Ezenkívül naponta 7000 darab péksüteményt, zsemlyét, kiflit, bucit, és az utóbbi időben sósperecet is süt fel a vállalat. Éjjel-nappal folyik a szorgalmas munka a különböző pékségekben. A bonyhádi kenyér minősége hosszú időn keresztül megyeszerte híres volt. Messze környékről jöttek ide, hogy bonyhádi kenyérhez juthassanak. Most mégis arról kell írnunk, hogy a bonyhádi kenyér minősége romlott, az utóbbi időben. Nem azt mondjuk, hogy rossz a bonyhádi kenyér, hanem inkább azt, hogy nem olyan jó, mint azelőtt. Igen hamar szárad, morzsolódik, s néha savanykás is. Vajjon mi ennek az oka? Erre vonatkozóan megkérdeztünk minden illetékest: sütőipari dolgozót, műszaki vezetőt, malomi dolgozót, s ezeknek a nyilatkozatai alapján a következőket állapítottuk meg: A kenyérgyári dolgozók közül volt olyan, aki azt mondotta, hogy a dagasztógépek csészéje kicsi, a gép nem tudja kellőképpen feldolgozni a tésztát. Egyesek azt állították, hogy a kenyér nincs eléggé megkelve Azt is mondták, hogy a malom által szállított liszt minősége f.az oka a kenyér minőségi romlásának. Mi is úgy látjuk, hogy az utóbbi megfelel a valóságnak. Nemes elvtárssal, a malom igazgatójával elbeszélgetve ő is kijelentette, hogy a kevésbbé jó liszt őrlésének az az oka, hogy egyes tszcs-k, állami gazdaságok, kenyér minő égő hadon sőt maga a Terményforgalmi Vállalat sem kezeli, tárolja minden esetben helyes módon a kenyérgabonát,amiből az következik, hogy a kívántnál kisebb fajsúlyú gabona kerül őrlésre. A malom dolgozói a sziták selymezésével igyekeznek a liszt minőségén javítani. Mi azonban tapasztaltunk egy-két hibát a Sütőipari Vállaltnál is. A vállalat dolgozói ezidáig egyik sem ért el 96 százaléknál magasabb munkateljesítményt. Ennek oka, hogy nincs munkaverseny, amely — ha tenne — bizonyára segítené leküzdeni a nehézségeket és hozzájárulnának a minőség megjavításához. De baj van a munkavédelmi berendezésekkel is. A gépek nincsenek ellátva szíjvédőkkel, a helységek a nagy kapacitású termeléshez viszonyítva kicsinyek, nincs megfelelő mosdóhelyiség sem. Ezek a dolgok gátolják az üzemben dolgozók biztonságérzetét. Az egyik teremben gyönyörű zománckád és porcelán angol WC-csészét láttunk, amit állítólag helyiség hiányában nem lehetett ezideig felszerelni. Mindenesetre furcsa, hogy a Sütőipari Tröszt beruházásai során először gondoskodott ezekről a felszerelésekről ahelyett, hogy megteremtette volna az előfeltételeit a rendes mosdó és egyéb munkásvédelmi felszerelések beállításának. A Sütőipari Tröszt, a bonyhádi vállalat ,a malom dolgozóinak közös összefogása szükséges ahhoz, hogy segítsen a bonyhádi kenyér jó hírnevét visszaállítani. A. F. A fémgyűjtésben a dombóvári járás vezet Megyénkben a vas és fémgyűjtés eredményei a mai napig sem kielégítőek, üzemeink ,vállalataink, pártés DISZ szervezeteink még nem értették meg teljes egészében a kormány határozatát és ennek jelentőségét. A dombóvári járás vezet a vas- és fémgyűjtés terén 93.4 százalékos eredménnyel. Azért ebben a járásban is van lemaradás. A paksi járásban mindössze 50 százalékra tudták teljesíteni a vasgyűjtést, a fémgyűjtési tervnek pedig csak 7.5 százalékát tudták teljesíteni. A bonyhádi járás a vasgyűjtést 15.5 százalékra, a fémgyűjtést 48.7 százalékra, a szekszárdi járás a vasgyűjtést 30.5 százalékra, fémgyűjtést 16 százalékra, a gyönki járás a vasgyűjtést 6.3 százalékra, fémgyűjtést pedig 1.9 százalékra, tamási járás a vasgyűjtésénél 21 százalék, fémgyűjtésnél 5.9 százalékot ért el. A fémgyűjtés területén nagy lemaradás tárt a földművesszövetkezeteknél. Ennek oka az, hogy nem veszik elég komolyan az ipar nyersanyagellátását. Egyes vezetők úgy vélekednek, hogy csak akkor gyűjtenek vasat, ha majd a terményszállítások befejeződnek. Példa erre az aparhanti földművesszövetkezet, mely eddig még nem tett semmit a fémgyűjtés érdekében.