Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

1958. NOVEMBER 22 IN­A­P­L­O Pak­si Konzervgyár: Akadályok a t­er­vtel­j­esítés terén... A Paksi Konzervgyár igazgatósá­gának nagy fejtörést okoz az éves terv teljesítése. — November 17-ig mindössze csak 30 százalékra tud­ták havi tervüket teljesíteni. Az igaz, hogy ennek a lemaradásnak legfőbb oka az, hogy nem kaptak nyers­anyagot, de mi mást is láttunk.­­ Például a szeszfőzde dolgozói pa­naszkodnak, hogy sok esetben elő­fordul az, hogy nincs gőz. Ilyenkor le kell állítani az összes kazánokat, megáll a termelés. A szeszfőzdének van­ egy tartálya, amelyben tárolni szokták a lefőzött szeszt, de ez a tartály már több ,mint egy hónapja használhatatlan, mert kilyukadt és még most sem javították meg, így tartály hiányában a dolgozók kény­telenek k­ézierővel továbbítani a szeszt a következő munkafolyamat­hoz. Ugyancsak itt történt meg már több esetben is, hogy sürgős munka­idény esetén a szeszüzemből visznek el munkásokat (hisz úgyis kevés a munkás) nehezebb munkakörbe ál­lítják be őket, de a munkabérkülön­­bözetet nem kapják meg, hanem ugyanazt a fizetést kapják, mintha a könnyebb munkát végeznék. A savanyúság gyártó üzemben is nagy a felfordulás. Nyáron a hor­dókba elrakott uborkát most újra át kell válogatni, mert elrakáskor nem osztályozták, így egy munkából ket­tőt csináltak. Most újra ki kell bon­tani minden hordót­, minden egyes darab uborkát meg kell fogni, át kell válogatni, hogy minőségileg osz­tályozva legyen. A Paksi Konzerv­gyárban a munka­folyam­atok nincse­nek megszervezve. Fényes bizonyí­ték erre a savanyúság gyártó üzem­rész. Nagy Józsefné csoportvezető arra hivatkozik, hogy nem volt idő nyáron a válogatásra, hanem ahogy jött, úgy rakták, illetve tárolták hor­dókban az árut. Ez a felesleges munka a gyárnak 4—5000 forint több­letkiadást­ jelent. A vákum helyiségi dolgozók azért panaszkodnak, hogy naponta 100 kilogrammos cukroszsákokat horda­nak 25— 30 méteres távolságra a vál­lukon. Szeretnének ezek a dolgozók választ kapni arra, hogy kérelmük­kel hova forduljanak, hogy kapjanak szállítóeszközt. Ezek az apró hibák összegezve na­gyokra nőnek és ilyenekből adódik az, hogy a Paksi Konzervgyár tervét nem tudja teljesíteni. A tamási tejüzem kiváló eredményeket ér el az export-sajt gyártásban A Tamási tejüzemben az utóbbi évek során nagy emelkedés tapasz­talható a termelésben,­­mind több saj­tot gyártanak, amelynek legnagyobb része jó minőségű, ízre ,szagra, lyu­­kacsosságra­ egyaránt megfelelő. Ezt nagyban segítették az üzemi, vala­mint a szociális beruházások. Az el­múlt évben állították termelésbe a Csehszlovák Népköztársaságból ka­pott 5000 literes sajtkádat, mely ke­verővel is el van látva. Ez az új sajtkád mintegy 3 embert szabadí­tott fel a munkából, akik más be­osztást kaptak. De nagyban emeli a tere­elést is. Ma már több mint 10.000 liter tejet dolgoznak fel a ta­mási tejüzem dolgozói egy nap alatt, ami 8,5, illetve 9 mázsa sajtot ered­­­ m­ényér. A dolgozókról való gondos­kodás is kialakult az üzemben.­­ Mintegy 80.000 forintos beruházás­sal most épül az új rounkásöltöző, valamint új fürdőt is kapnak, ami még ebben az évben elkészül.­­A Tol­arr­fägyej Tejipari Egyesü­lés a tamási tejüzemet bízta meg export sajt gyártására ,ami annyit jelent, hogy az Egyesülés export sajt gyártásának 80 százalékát a tamá­siak végzik el. Ez a megbízatás egy­ben a legszorgalmasabb a legfelelős­­ségtel­jesebb munkára is felhívta a vállalat dolgozóinak, műszakiainak figyelmét. Az eredményekből kitűnik azon­ban, hogy a tejüzem dolgozói ,vezetői mindent megtesznek azért, hogy sajt­juk exportképes legyen. A műszaki dolgozók jól szervezték meg a gyűjtőhálózatot, a tejkezelőket ha­vonta egyszer szakmai oktatásban részesítik. Ez a zsírátlagtermelésnél érezteti hatását, 3.76 zsírét­laggal szemben november 17-ig ez a szám már 3.82-re emelkedett, a tervezett 3.65-tel szemben. A beérkező tejet Rózner Ádám MEO-OS kannánként minősíti. A legjobb minőségi tejből Pannonia sajt, nem a legkiválóbb minőségi tejekből pedig trappista sajt, készül. Bakó József üzemvezető, Németh Péter gyártásvezető és a két műszaki, ezután úgy dolgoznak, hogy jó tejből jó sajt is készüljön. Ezért megmagyarázzák a fizikai munká­soknak pontosan, a gyártás egyes fázisait, elmondják, hogyan kell a tejjel és a sajttal bánni. Ezek az in­tézkedések természetesen csakis a jó minőséget eredményezik. Október­ben a 115.7 százalékos terv­teljesítés mellett 84.9 százalékban exportké­pes sajtot készítettek, ami 11.9 szá­zalékos prémiumot jelentett a sajt­készítő dolgozóknak. Kurcz Tamás sajtkészítő például októberben 71 forint prémiumot kapott fizetésén felül. Ennél jobb az eredmény november hónapban. Már a hónap közepéig leszállították a havi 1 vagon sajtot, ami 100 százalék. Ez a mennyiség 90—95 százalékban exportképes volt, ami a sajtkészítő dolgozóknak már 28 százalékos prémiumot jelent. De ezután is szép eredményeket érnek el a sajtgyártásban, vállalásukat, a hónap végéig tudják teljesíteni, fél vagon sajttal többet gyártanak eb­ben a hónapban. S ez a szép ered­mény annak köszönhető, hogy a sajt­készítők ,a bannamosók, de az üzem minden munkása már 100 százalé­kon felül teljesíti tervét, tehát nincs egyetlen személy sem, aki 100­ száza­lékon aluli teljesítésével akadályoz­ná az üzemi tervteljesítést. A kan­namosóknál különösen az utóbbi hé­ten javult meg teljesen a munka, mert kérésükre rendezték normá­jukat, ami annyit jelent, hogy ha­vonta majdnem 100 forinttal többet keresnek. Az eredmények elérésében nagy szerepe van az üzemben a szocialista munkaversenynek. Az üzem dolgo­zói vállalásukat nem egyszer, de azt legtöbbször túlteljesítik, mint például a november 7-i munkaversenyben is. De nemcsak a tervteljesítésre, vala­mint a minőségre történik vállalás, párosversenybe léptek a dolgozók a tisztaság állandó javításáért is. A pasztőrös műhely a sajtófeldolgozó műhellyel áll párosversenyben. De van is eredmény a Vorosin-mozga­lomban. Mindkét üzemrészben a leg­nagyobb rend és tisztaság látható Meg kell említeni a karbantartó dol­gozók jó munkáját is, akik azzal adtak nagy segítséget a terv túl­tel­jesítéséhez, hogy megszüntették az üzemben a műszak közbeni gépállá­sokat. Az a tudat­­ üti a dolgozókat mun­ka közben, hogy exportra termelnek Tudják valamennyien, ha jó minő­ségű sajtot gyártanak, azzal a bél­és külkereskedelmünk megjavítását segítik elő. t­ákosi elvtárs október 31-i beszámolója megkétszerez­te a felelősségérzetet a dolgozókban , ezt az eredmény is bizonyítja, mert rövid fél hónap alatt majd 10 száza­lékot­ javult a minőség. Az elkövet­kezendő napokban is a jobb minő­ségű sajtért folyik a küzdelem az üzemben, hogy a már megszerzett legjobb minőségi vándorzászlót eb­ben a negyedévben is megtarthas­sák. Emelkedik a minőség a Bonyhádi Cpőgyárban „Mindent megteszünk azért, hogy az év végéig elérjük a legmagasabb minőségi százalékunkat" — mond­ták az elmúlt hónapokban a Bony­hádi Cipőgyár dolgozói, vezetői. S valóban, van javulás ezen a téren, mert a júliusi 60 százalékkal szem­ben november 18-án 81,29 százalék­ban gyártottak elsőosztályú cipőt. Ezen eredmény úgy született meg, hogy kiküszöbölték a kéreghibákat. Alaposabb minőségi bevizsgálás alá vették a Tisza Cipőgyár által meg­küldött kérgeket, s figyelmeztették a tiszaiakat, hogy ezentúl jobb minő­ségi anyagot szállítsanak részükre. A megküldött kérgekről a szab­ványoknak megfelelően levágták a felesleges részeket. Ennek nyomán a tanulórészleg november 18-án­ már 60 százalékban elsőosztályú cipőt gyártott. Az eredmények elérését nagyban segítette az is, hogy a pártszervezet ,fö felvilágosító munkáján keresztül párosverseny alakult, az üzemben. A párosverseny legjobban a szabász műhelyben alakult ki, s így m­egálla­pítható, hogy míg az elmúlt időkben ezen üzem részben volt, a legrosszabb versenyszellem, addig most itt a legjobb a verseny­lendület. November 18-án­ a szakaszok 124 százalékra teljesítették napi tervüket Gráf József és Lützenbürger Ferenc párosversenyzők 144, illetve 120 szá­zalékra teljesítették napi­­ tervüket november 18-án. HAT VAGON VAS, A DUNA MÉLYÉRŐL... Akkor kezdődött, ami­kor a vasgyű­jtőhónappal kapcsolatos felhívás meg­jelent az újságban, ismer­tette a rádió, beszéltek róla úton-útfélen! A DISZ vezérkar rögtön kész volt tervével. Már régen ki­nézték maguknak a he­lyet, felmérték a partot, térképre vették a víz mély­ségét Foktő-sziget Tolna­­megyére eső részén, ahol évek óta egy hajóroncs nyugszik a vízben. Másnap... megszervez­ték a munkaerőt, s első­sorban is a MÉH paksi terepével vették fel a kap­csolatot. A kapott segít­ség­­ kevésnek bizonyult, még jónnéhány ember kel­lett volna. Elsősorban a tolna megyei fiatalok se­gítségére gondoltak, de nem,­­sok­ eredménnyel. — így nem volt mit tenni saját erőre támaszkodva fogtak a munkához. Má­­csai Károly a kalocsai já­rási DISZ titkár mozgó­sította Mészáros Istvánt, Pécsi Imrét, Mészáros La­jost, aki egyébként úttörő vezető és még jónéhány társát. Felvették a kapcso­latot a környéken lévő honvédségi alakulattal és megkezdték a „mentési" munkálatokat. Az első napok lázas iz­galomban teltek el. Örö­mükben egymás nyakába borultak, amikor a figye­lő, — mert ilyen is volt — jelezte, apad a Duna. Aztán megjöttek a mű­szakiak, megkezdődött a robbantás. A shortos, iz­gatott arcokon a feszült várakozás egyszerre en­gedett fel, amikor meg­mozdult a hatvan mázsa­­fedélzet. A hatalmas deto­náció vasdarabok százait és hatalmas vízitölcsért vert a magasba. „Kész­, mehet!" hangzott a jelszó és megkezdődött a „men­tés", csónakokon, tutajon, vízen és parton egyaránt. v A szorgos kezek gyűj­tőtték a vasdarabokat, lett a teherkocsi. Némelyik ,,jól sikerült" vasdarabra hárman-négyen kapasz­kodtak, de győzött az aka­rat ,a fiatal erő és a teher kocsi egymás után vitte értékes szállítmányát. -­­Négy vagon vas már az átvevő helyen fekszik, még mintegy két vagonra való vár elszállításra, de­­ ez már . ? "-*-invebbils munka. A fiatalok fáradhatat­lanok. A hűvös időben, a vén Duna partján fűti őket, az a tudat: a hazá­nak adnak. Agronorms, pedagógus, paraszt és r­un­kás fiatal közös összefogá­saként új traktorok kerül­nek majd ki a gyárasból, új háztartási cikkek szá­zai a fogyasztókhoz. A lenyugvó nap utolsó sugarait verik vissza a Duna fodrozó hullámai, de a fiatalok még min­dig dolgoznak, segítenek az ország építésében az­zal, hogy fiatalokhoz, mél­tó munkával harcoltak a vasgyűjtőhónan sikeréért. Munkájukért, . nen. , imd el a jutatom s A szakma legjobb dolgozója dagasztó. Munkájával ktére«m*J*e a szakma legjobb dolgozója cmvet. Tar­vét állandóan túlteljesíti, a hozzá beosztott elvtársakat állandóan segí­ti, tanítja. Munkájánál mindig szem előtt tartja a minőség javítását, az önköltségcsökkentést és nem utolsó sorban munkahelyén a legszigorúbb tisztaságot1.. .Tilling elvtárs kötelessé­gének érzi és minden erejével azon van, hogy a kenyér minőségét ál­landóan javítsa, hogy ezáltal a dol­gozók asztalára minél szirtesebb ke­nyér kerüljön. JUMng elvtárs a több­­termeléssel, minőségi munkával har­col a kormányprogramja megvaló­­sításáért. Ji­l­ing Ferenc elvtárs a szekszárdi Sütőipari Vállalatnál dolgozik mint ­ Szekszárdi Kendergyárban bevezették a kismarkos tilolást A FV. negyedévi vállalások főleg a minőség emelésére történte­k a Szekszárdi Kendergyárban. Éppen a minősági vállalások sikeres teljesí­téséért csatlakoztak az elmúlt hónap folyamán a Rostipari Igazgatóság fel­hívásához, mely kismarkos tilolásra szólította fel a gyárak dolgozóit. A kismarkos tilolásnak előnye, hogy sokkal több szálakat lehet kihozni, mint a nagy markos tilolásnál. Egy mázsa kenderkóróból például a nagy markos tilolásnál 11 kiló szálat tud­nak termelni, ezzel szemben a kis­­markos tilolással 12,5 kilós szálho­zamot el el lehet érni. Az új módszerrel a minőség mel­lett jobb mennyiségi eredményt is érnek e 1. A november hajd terv 16- ig eső részt globálisan 110 százalékra teljesítették az üzem dolgozói. Hegedűs József sztahanovista tilos állandóan 140 százalékon felül telje­síti tervét, mintegy 20,5 százalékos szálat termelt egy mázsa tőrt ken­derből. Említésre méltó az 55 éves Hagym­ási Pálné szorgalmas mun­kája is, aki már 40 éve a gyár dol­gozója, de ilyen szép eredményről nem igen számolt be ezideig 19,5 kg szálhozamot ért el, de tervteljesítése is meghaladja a 130 százalékot. De a többi tilasok is azért végeznek jó munkát ezekben a napokban, hogy a legjobb minőséget adják a fonó­­dáknak. Miért romlott a Bony ’ A bonyhádi Süt­őpari Vállalat dol­gozói igen komoly és szép munkát végeznek akkor, amikor 50 mázsa kenyeret sütnek naponta, hogy a község lakosságának kenyérellátását biztosítani tudják. Ezenkívül napon­ta 7000 darab péksüteményt, zsem­lyét, kiflit, bucit, és az utóbbi idő­ben sósperecet­ is süt fel a vállalat. Éjjel-nappal folyik a szorgalmas munka a különböző pékségekben. A bonyhádi kenyér minősége hos­­­szú időn keresztül megyeszerte hí­res volt. Messze környékről jöttek ide, hogy bonyhádi kenyérhez jut­hassanak. Most mégis arról kell ír­nunk, hogy a bonyhádi kenyér minő­sége romlott, az utóbbi időben. Nem azt mondjuk, hogy rossz a bonyhádi kenyér, hanem inkább azt, hogy nem olyan jó, mint­ azelőtt. Igen hamar szárad, morzsolódik, s néha savanykás is. Vajjon mi ennek az oka? Erre vonatkozóan megkérdez­tünk minden illetékest: sütőipari dol­gozót, műszaki vezetőt, malomi dol­gozót, s ezeknek a nyilatkozatai alap­ján a következőket állapítottuk meg: A kenyérgyári dolgozók közül volt olyan, aki azt­ mondotta, hogy a da­gasztógépek csészéje kicsi, a gép nem tudja kellőképpen feldolgozni a tésztát. Egyesek azt­ állították, hogy a kenyér nincs eléggé megkelve Azt is mondták, hogy a malom által szállított liszt minősége f.az oka a kenyér minőségi romlásának. Mi is úgy látjuk, hogy az utóbbi meg­felel a valóságnak. Nemes elvtárssal, a malom igazgatójával elbeszélgetve ő is kijelentette, hogy a kevésbbé jó liszt őrlésének az az oka, hogy egyes tszcs-k, állami gazdaságok, kenyér minő égő hadon sőt maga a Terményforgalmi Vál­lalat sem kezeli, tárolja minden­ esetben helyes módon a kenyérga­bonát,­­amiből az következik, hogy a kívántnál kisebb fajsúlyú gabona kerül őrlésre. A malom dolgozói a sziták selymezésével igyekeznek a liszt minőségén javítani. Mi­ azonban tapasztaltunk egy-két hibát a Sütőipari Vállaltnál is. A vállalat dolgozói ezidáig egyik sem ért el 96 százaléknál magasabb mun­kateljesítményt. Ennek oka, hogy nincs munkaverseny, amely — ha tenne — bizonyára segítené leküz­deni a nehézségeket és hozzájárul­nának a minőség megjavításához. De baj van a munkavédelmi berende­zésekkel is. A gépek nincsenek el­látva szíjvédőkkel, a helységek a nagy kapacitású termeléshez viszo­nyítva kicsinyek, nincs megfelelő mosdóhelyiség sem. Ezek a dolgok gátolják az üzemben dolgozók biz­tonságérzetét. Az egyik teremben gyönyörű zománckád és porcelán angol WC-csészét láttunk, amit állí­tólag helyiség hiányában nem­ lehe­tett ezideig felszerelni. Mindenesetre furcsa, hogy a Sütőipari Tröszt be­ruházásai során először gondosko­dott­ ezekről a felszerelésekről ahe­lyett, hogy megteremtette volna­ az­ előfeltételeit a rendes mosdó és egyéb munkásvédelmi felszerelések beállításának. A Sütőipari Tröszt, a bonyhádi vállalat ,a malom dolgozóinak közös összefogása szükséges ahhoz, hogy segítsen a bonyhádi kenyér jó hír­nevét visszaállítani. A. F. A fémgyűjtésben a dombóvári járás vezet Megyénkben a vas és fémgyűjtés eredményei a mai napig sem kielé­­gítőek, üzemeink ,vállalataink, párt­és DISZ szervezeteink még nem ér­tették meg teljes egészében a kor­mány határozatát és ennek jelentő­ségét. A dombóvári járás vezet a vas- és fémgyűjtés terén 93.4 száza­lékos eredménnyel. Azért ebben a járásban is van lemaradás. A paksi járásban mindössze 50 százalékra tudták teljesíteni a vasgyűjtést, a fémgyűjtési tervnek pedig csak 7.5 százalékát tudták teljesíteni. A bony­hádi járás a vasgyűjtést 15.5 szá­zalékra, a fémgyűjtést 48.7 százalék­ra, a szekszárdi járás a vasgyűjtést 30.5 százalékra, fémgyűjtést 16 szá­zalékra, a gyönki járás a vasgyűjtést­­ 6.3 százalékra, fémgyűjtést pedig 1.9 százalékra, tamási járás a vas­­gyűjtésénél 21 százalék, fémgyűjtés­nél 5.9 százalékot ért el. A fémgyűjtés területén nagy le­maradás tárt a földművesszövetke­zeteknél. Ennek oka az, hogy nem veszik elég komolyan az ipar nyers­anyagellátását. Egyes vezetők úgy vélekednek, hogy csak akkor gyűj­tenek vasat, ha majd a termény­­szállítások befejeződnek. Példa erre az aparhanti földművesszövetkezet, mely eddig még nem tett semmit a fémgyűjtés érdekében.

Next