Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
1953. DECEMBER 1 NAPLÓ ---------------------i-------n A paksi járási pártválasztmány kibővített ülése A paksi járási pártválassztmány november 21-én taartotta kibővített ülését. A járási pártbizottság nevében Hornok István elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondott beszámolót. Hornok István elvtárs a többi között a következőket mondotta: Nagy szetrepük van a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunistáknak ! A Központi Vezetőség júliusi határozatában föltárta és elemezte azokat a hibákat, amelyek a párt vezetésében mutajtakoztak, lazították a párt és a munkásosz lály viszonyát, rontották a párt és a dolgozó tömegek közötti ’trapisoi rtot, melyek közvetlenül hatá r az ’sz ország lakosságának áleiszmvonalára és akadályozólag ratp'tak a gazdasági élet további Os’ időjére. — A határoztjit végre.«», tásában értünk el bizonyos eredményeket mi is a járás terütekén. Van yojias a párt- és a brruíiJteás osztály, párt és a paraszt tömegeik visz »ójában is. Az irányelvek tipeg tárgyalása után javult a járási pártbizottság vezetési módszere. Vezd érvényesülni a kollektív vezetéss— Javulás b»paisztalhacő úgyszólvám minden egyes pártszervezetünkben az ideológui munkában. Ezzel kapcsolatban az oktatási év kezdetén szervezetiileg sokkal jobban volt biztosítva, mint azelőtt bármikor, de hozzá kell tenni, hogy az elmúlt héten bizonyos visszaesés tapasztalható ebben a munkában. Az egész járás területén bátrabb légkör is tekint ki a dolgozók között, emeleteib fejjel és egyenesebb derékkal járnak a dolgozó parasztjaink is. Sokkal , jobban, mint eddig, közeledtek a dolgozók a párt felé, ma már a járási pártbizottságra is sokkal többen jönnek a dolgozó parasztok jogos panaszaikkal. Ugyanígy az alsóbb pártszervezetekhez is. De. .van rá példa, hogy községi tanácsüléseeken sokkal bátrabban felvetik a hibákat és bírálják a vezetőket. A javulás «ellenére azonban hibaként kell fektetni, hogy nem egy esetben a féltvetett jogos panaszokat, bírálatokat nem követik intézkedések, vagy» szórványosan találkozunk olyant jelenséggel is, hogy az emberek kedvét elveszik a bírálattól. Számos estfiben előfordul még, hogy egyes állami szervek még mindig nem «értik megfelelően a törvényesség két oldalát. Különösen a tanácsoknál tapasztalható ez. A tanácsok azt már értik, hogy a törvényeket be kell tartatniok, de ugyanakkor kevesebb gondot fordítanak arra, hogy azt önmaguk is betartsák, gyek törvénysértés fordul elő tanácsaink részéről. Megtörténik az, hogy a dolgozó parasztok ügyeit ridegen,, din van, gorombán intézik el, ugyanakkor a kalákákkal szemben megalachvás tapasztalható. Hornok, estívtárs ezután a párt, és kormány intézkedéseivel kapcsolatos ellenállásról beszélt. Különösen a gépállomásokon, állami gazdaságokban és a paksi konzervgyárban tapasztalható ez, ahol a dolgozókról való gondoskodás még igen sok kívánnivalót hagy maga után. — A feladat világos — mondotta többek között Hornok elvtárs, — elsősorban magának a járási pártbizottságnak és a pártszervezeteknek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok a jövőben a dolgozókkal való törődésre, a dolgozókról való gondoskodásra és biztosítani azt, hogy a dolgozók jogos panaszai orvoslásra találjanak. A járási pártbizottság titkára ezután a termelőszövetkezetek megvédéséért folytatott harc eredményeit ismertette. Abban, hogy a járás területén egyetlen termelőszövetkezet, sem oszlott fel, nagy szerepük van a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunistáiknak. A termelőszövetkezetek megvédéséért folytatott harc első szakasza jó eredményekkel zárult le. A járás termelőszövetkezeteiben az ősz folyamán 24 új tag kérte felvételét. Hornok elvtárs ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy miért kulcskérdés a mezőgazdaság gyors fejlesztése, s rámutatott, arra, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a járás területén e fontos feladat megvalósításához. A járási pártbizottság beszámolóját vita követte, amelynek során a párt és tömegszervezetek funkcionáriusai,termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok mondották el a párt júniusi határozatának végrehajtása során szerzett tapasztalataikat. .A hozzászólások Biró József, nagydorogi párttitkár elmondotta: a termelőszövetkezeti csoportokban javult a pártszervezetek munkája- A Központi Vezetőség határozata megjelenése után komoly harcot, kellett vívni, hogy a pártszervezeteket megerősítsük s ezzel megvédjük termelőszövetkezeteinket.. az ellenség bomlasztó munkájával szemben. Különösen a Szabadság termelőszövetkezet pártszervezetének megerősítéséért folytattunk kemény harcot. Itt értünk is el eredményeket. Voltak kizárások, amelyek megerősítették a tszcs-t, s azóta már több belépő van. — A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása érdekében csak a kezdeti lépéseket tettük meg. A határozat, végrehajtása lassan megy. A lemaradás különösen a tanácsok részéről mutatkozik. A dolgozó parasztok részéről felmerült sok jogos panaszt nem intéztek el. Eigner György elvtárs, dunaföldvári párttitkár a megyei tanácsost bírálta felszólalásában. — Javítani kell a megyei tanács munkájában azon a térien, hogy amit ígér azt, teljesítse is !— mondotta többek között. — Puha elvtársnő, képviselő, a kendergyár dolgozója abban az ügyben jár, a megyei tanácsnál hogy bővítsék ki a napközi otthont. A megyei tanácsnál ezt meg is ígérték, de még a mai napig sem teljesítették. — Ezután Dunaföldvár áruforgalmának növekedéséről beszélt, minit a kormányprogramm megvalósulásának fontos bizonyítékáról. Szilágyi János, a bölcskei gépállomás politikai helyettese a kollektív vezetésről beszélt — a kollektív vezetést nem értjük eléggé. Sokszor a gazdasági munkában is alkalmazni akarjuk. A pártszervezet a gépállomáson nem működik. Nincs párttitkár. Helyettese is csak papíron van. Hiba az, hogy a járási pártbizottság erről tud, azonban nem tett semmit. A fejetlenségből adódik, hogy a gépállomás az egyéni parasztokat nem segíti. Racsmány Dezső elvtárs, a paksi falusi pártszervezet titkára arról beszélt, hogyan kezdett hozzá a pártszervezet, a párthatározat megvalósításához. Kiegészítették a pártszervezet vezetőségét, a pártcsoportokat megerősítették. A pártszervezet vezetősége tervet, készített, melyr>ek lényege: naccal a dolgozók felé, a dolgozó parasztok felé. Ezután Racsmány elvtárs a járási pártbizottság munkájában történt változásról beszélt. A járási bizottság megváltozott munkájáról számolt be többek között Kővári Sándor elvtárs is. Elmondotta, hogy most már a járási bizottság határozatai a JB- tagok közös véleménye alapján születik meg. A vitát Hornok István a járási pártbizottság titkára foglalta össze. . A pártválasztmány határozati javaslatot fogadott el, amely szerint az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a járási pártbizottságnak a dolgozók jogos panaszainak elintézésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére. Ezért a pártválasztmány kötelezi a járási pártbizottságot, hogy vizsgálja meg a járás áruellátását, az üzemek dolgozóinak szociális helyzetét, a járás egészségügyi helyzetét! Arra is kötelezte a pártbizottságot, hogy vizsgálja meg: a tanácsok hogyan intézik el a dolgozók jogos panaszait. Postás dolgozóink a parasztság kultúrigényeinek kielégítéséért! A párt és a kormányprogramm óta parasztság aííikuaik nemcsak a köz«,ük. «églei cikkek iránt nőtt meg a« igénye, hanem megnövekedett kulturá;% igénye i«. E kultirigények kieltétsz.tésében komoly feladatt hárul a postás kézbesítőkre, kiknek feladataik, hogy kultúráink egyik igen komoly termékét, az ajtót takarják el a dolgozók széles rétegéhez, községektől a távolii pusztákig. Postásaink ebbe a munkába le'ikp. sem kapcsolódnak b?„ példamutató munkáit végeznek, tfft M’klósné hogy őszi kő.hcr.ill. például október hónapban 16 darab olyan olvasót gyűjtött, akik egy hónapba fizettek elő a Szabad Földet és 7 olyan olvasót, akik civlitern>T.j a. Tótnál Na,ötöt fizették ki. Példamutató mimikát végzett Nagy Vimos ktultenód kézbesítő is, alkii legutóbb 32 négyhónapos Szabad Föld előfizetőt gyűjtött. Ijváó eredménnyel vesz részt a postások vervenyében Rapp Béla pari kézbesítője, aki 5 olyan új olvasót, szervezett, aki egy évre előre kifizette a Szabad földet. Ezenkívül még számos a kézbesítő érte kiváló eredményt.. A postások vwseinymii izgailmához még nem minden intesi atliakoztaik ilyen lelikpsedéssel. V.mnaik még olyan kézbefőtök iis- akik eddig nem értettek meg, hogy együk legfontosiaibb feladatu,k -közié tartozik a donzó pamamit-,ig ku kárigényeinek kii elégitette a • ajtólecseszitési OTKiláb. E. dk köves, sok T Ffi Mikkénó, Maigy Vilmos, Rupp Béla példamiutató munkáját, hogy minden dolgozó polrastzitihoz eljuttas. •sok pártunk szavát- a piiitoajtót. December 12-be lesz a Kisvári Sietteti Kacsinis Biztosító Intézet tolnamegyei I. küldöttgyűlése A «vöretkeretekhe -flVmön'Üt Beiteipg-(-vj.-.-í- rii'Cgiboc^il’éléneik adott kiifejezést Ikonroanj-najhink tedkor, almikor pártunk j.3.viai?k>tára W58. jianuár í vel a 91/1932. (X. 2.) MT. ez. rendeltei létrehozói a Kisipari Szövetkezeti Kötóerömös Biztositó Intézset. Az Intézetet ideigilenessm Országos Szervezőbizottság irányától ha- Az emitetti rendelet indészkedett airól is, hogy az Intézet munkáját tá'asztjott szemeik útján kell irányítani. Ezért december 12.én tartja a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet Tolnai M* gyei Kirendeltség? I. küldöttgyülését. Ez a küldöttgyülés losa hívatva «rm, hogy ,a szövetikez,éti demokrácia, betartásával és a minniszterhan ács rendellee értelmében megválasszálk a országos küldötteket, a F.zetosító Intézet felé. A Szövetkezeti Birtokitó Imtézet«rt a szövetkezeti tagok választott, szervei s sz Intézet ügyvitidlii wer«< fogják ezután irányítani. És biztos,fitok lesz arral, hogy pártunk és kormányunk pénkslftzősí _ a betegelláttáisi és egyéb eník-Irányú szocii ális juttalársok terén a «zövetikezi a tibe lömöilét folitepan'*ság körébe is mind nagyobb miértékben érvényesülő» fog. A gépálomás seszí'ségét várják a gerjeniek Az őszi mélyszántást is egymással összefogva végzik a gerjeniek. Meg is kell tenniük mindent, hogy a fagyból H'r.előtt elvégezzék a mé’yiz ón jtást. Erre annál is inkább szükség van, mert mint mondják a gépál’omás'.él az őszi mélyszánbáshoz éppen olyan kevés segítséget kapnak, mint a vetéshez kaptak. Pedig várnánk a gépállomás fokozottabb segítségét. Nemcsak azért,mert a kormányprogramm szerint ez várható, hanem azért is, mert a gépi munka jobb és olcsóbb, mint a fogat»« munka. Mint mondják, a dunaszentgyörgyi gépállomás akkor javítja a gépeket, amikor szántani kellene, amikor pedig a gépjavítás ideje van, szántani akar. A gevje mek ezt fordítva gondolják és el is várják. Megjavult a dombóvári vendéglátóüzem munkája Még pár héttel ezzeőtt a dombóvári dolgozók több esetben panaszkodtak, hogy nem kielégítő a vendéglátóipar munkája. Nem tudták folyamatosan kiszolgálni a vendégeket. A sok panasz láttára, elhatározák a vendéglátóipar dolgozói, hogy változtatnak munkájukon. Az eredményre nem is kellett sokáig várni, Simonfalvi Alajos vállalatvezető vette kezébe az ügyet. Új szervezést készített, amellyel most már biztosítani tudják a zavartalan kiszolgálást és ezzel elérték azt, hogy az ebédet háromnegyed 13 órakor már találni tudják. Persze ez több esetben nehézséget okoz, mert sokszor van úgy, hogy nem kapják meg kellő időben a főzéshez szükséges nyersanyagot. Munkájuknak meg is van a gyümölcse, mert elnyerték Tolna megye legjobb vendéglátó üzeme vándorzászlaját.. Ez az eredmény arra biztatja a vendéglátó dolgozóit, hogy versenyre hívják ki a megye összes vendéglátó üzemeit.. ördög Fekercet a község aprajanagyja ismeri. Ha Pincehelyen háromnál többjén beszélgetnek valahol,feltétlen szóba kerül. Tavaly még 17 holdon gazdálkodó középparaszt volt, és mindig élenjárt. De azért, leginkább a humoros gyorsaságáért szokott szóbakerülni. Azt beszélik róla Pincehelyen, hogy tamásiig — ami oda. 11 Ikikométer — a világ összes aranyáért Sim menne másként, mint gyalog. Ha a határban bármilyen messzi dolgozik is, rá nem lehetne szedni, hogy kocsira üljön, ő mindig gyalog járt s hozzá éveit meghazudtoló függéséggel. Mikor elmondják róla mindezt, a társaság jót neveti November 26-án Fazekas Jzenoséknál is, szép számban összejöttek és bizony ördög Ferenc e tulajdoniságainak bírálgatásaival kezdődött a beszélgetés. — Akármit is mondtok, az én Ördög barátom az mindig fején találja a szöget, és olyan éles szeme van, hogy azom bizony bajos dolog volna túljárni, mondja Csehi István, az egyik kopaszodó igazi panaszt bácsi. — Mikor látta, hogy a tsz-be belépett parajsztok jobban boldogulnak, mint azok, akik egyénileg gazdálkodnak — addig járogatott a szomszédokhoz, ismerősökhöz és rokonokhoz, miig azokat, is meg nem győzte saját igazának valódiságáról, s alakított egy szövetkezetet. Ez a szövetkezet az, amelyiket ma Paieehafyen Haladásnak hívnak. Beszéljek ezek után most már a Hatodáé termetezövetkezetró! Tavaly Október 12-én 7 család ,15 taggal, közel 100 hold földön, megalakította, a szövetkezetet. Mire tavasz lett, a közös munka elkezdődött volna, a Haladás tsz megerősödött, 15-ről 26-ra emelkedett a tagok létszáma, a földterület pedig 70 holddal megnövekedett. Tavasz lett. A boldogabb élet útját hirdető verőfényt és tavaszi napok munkára szállították a Haladás termelőszövetkezet tagjait, is. Elsősorban is búzát kellett volna venniük, mert bizony ősszel amíg egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok voltak, nem igen vetettek. A föld már készen is volt, mert mindjárt kezdetben 10 parigáslova volt a tsz-nek, csakhogy nem volt mit vetni. Ekkor Magyari György, a tsz elnöke — a tagok megbízásából — az államtól kért és kapott is 53 mázsa tavaszi búzát, melyet elvetettek. A pincehelyi Haladás tsz tagjai jól értik a földművelést, hisz kivétel nélkül valamennyien középparasztok voltak. Sebestyén József bácsinak, ha valaki a földművelésről beszél, meg az agrotechnikáról, ő csak a kérges tenyerét mutatja, s diadalmasam azt válaszolja: értek én a földműveléshez jobban, mint bárki, hisz már az ükapámtól is ezt tanultam, meg magam is már közel 40 esztendeje ezt csinálom. A szövetkezet valamennyi tagja így nyilatkozik a földművelésről, mint Sebestyén elvtárs. Az évtizedek alatt szerzett tapasztalataikat jól hasznosítják. Ebben az évben ez a fiatal tsz kiváló eredményeket ért el, amit a zárszámadási közgyűléssel lehetne legjobban bizonyítani.* A kályhában száraz akácfa pattog. Az idősebbek, különösen az asszonynépség körülüll. Az elnök a közepén elhelyezett asztalnál foglal helyet, s megkezdődik a zárszámadási közgyűlés. — A mi terate’escövellevette»’ még nagyon gyerekcipőben jár. De azért büszkék lehetünk — és büszkék is vagyunk — arra, hogy eredményeink nem megvetnnivalók, — kezdte beszámolóját az elnök. Annak ellenére, hogy pincehelyi viszonylatban kedvezőtlen időjárás volt, mindenből termett bőségesen. Búzából egy-egy munkaegységre 3.28 kilóit osztottunk munkaegységenként. Kukoricából 4 kilót, meg a többi termény feleségből, amit sok lenne felsorolni. Igaz, hogy pénzből nem sokat osztottunk, mert mindössze 7.32 forintot. De azért még így is sokkal nagyobb a jövedelme szövetkezetünk minden tagjának, mint a községben bármelyik élenjáró dolgozó parasztnak. Kötelezettségeinket példamutatóan teljesítettük. A kölcsönvetőmagot is visszaadtuk, a gépállomást is kifizettük, meg aztán az állammnak járó gabonával sem késlekedtünk. Szövetkezetünknek a tavasszal , a lovakon kívül egyetlen számosállata nem volt. Ma 27 számosállatunk van, ami szerves része a közös vagyonnak. Szövetkezeti alapunk tavasszal egy fillér sem volt. Ma 13.000 forintunkvan. Azt hiszem szövetkezetünk egyik tagjának sem kell azt magyarázni, hogy sokkal jobb eredményeket tudtunk volna elérni, ha észszerűbben gazdalkodunk. Képtelenek vagyunk mi tízféle szerződéses növényt termelni, meg azfóan nem is értünk hozzá. Ezért van az, hogy az öt hold gyapotunkból egy szemet sem takarítunk be. Jövőre ez nem így lesz. Miénk a szövetkezet, S csak aranyi szerződéses növényt termelünk, amennyi futja az erőnkből. Ezután nem engedjük meg senkinek, hogy beavatkozzon termelőszövetkezetünk ügyeibe. Az elnöki beszámoló résztetesen kitért a szövetkezet egész évi gazdálkodására. Vázolta az eredményeket és rámutatott a hibákra. A tagok feszült figyelemmel hallgatták végig, s utána mindenki elmondta saját véleményét. Elsőnek Farkas Gellért, a szövetkezet egyik legidősebb tagja emelkedett szólásra. — Akárki találta ki ezt a tszcs-t, jót tett velünk én csak azt mondom hogy ebben az évben sokat dolgoztunk, az tagadhatatlan, meg az is, hogy az első esztendőben nem olyan jaj,de sok a részesedésünk. De azért én azt mondom, egy szövetkezeti tagnak, közülünk bármelyiknek is sokkal jobban megy a községben, mint bármelyik dolgozó parasztinak. Az egyénileg dolgozó parasztoknak fizetni kell a juhászt, a gulyást, a kanászt, a csőszt, a kovácsot, a bognárt, az asztalost, meg ezen felül egy csomó olyan kiadása, vart, amire év elején nem is számít. A termelőszövetkezeti tagoknak ilyen kiadásaik nincsenek Itt elosztják a gabonát a teljesített munkaegyrségek arányában éskinek mennyi a munkaegysége, annyi a részesedése is, — fejezte be hozzászólását Gelllért bácsi. A szövetkezet tagjai közül többen sérelmezték, hogy nem kapnak vágási engedélyt, mert a szövetkezet, még nem teljesítette bizatteertésből illetve élőállatból beadási tervét. Ez így is van — válaszolt az elnök. Nekünk, termelőszövetkezeti tagoknak ebben is példát kell mutatni. De hogy ebből se legyen kifogás, elintézzük, hogy teljesítve legyen még ebben a hónapban. — Már el is intézték. — Fazekas József, az egyik tag és maga az elnök Magyar György felajánlotta egyik hízóját olyan feltétellel, ha a termelőszövetekezet kocái meghíznak — ami majd csak márciusban lesz — akkor visszakapja. A szövetkezeti tagok örültek, hogy a vezetőség ezt is elintézte, s ezen a héten megkezdődik a disznóvágás. A bőségesen kapott terményféleségek mellett, zsírból, húsból sincs hiányuk a pincehelyi Haladás termelőszövetkezet tagjainak. EGY ÉV 4 KÖZÖSBEN...