Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-11 / 290. szám
1953 DECEMBER 11 NAPLO A »Paris javaslatára a faddi szakoktatásban vesznek dolgozó parasztok részt. A faddi dőkoró parasztok már több alkalommal elhatározták, hogy a hosszú téli eiszéket, amikor más munkájuk úgy»cm igen akad, hasznos tanulással fogják eltölteni. A tervüket a szentszárdi járási pártbizottság javaslata alapján végleges formába öntötték. A község példát mutató dolgozó parasztjai, a tanácstagok, VB-tagjaik kedden este összejöttek, hogy megvitassák az állattenyésztési tanfolyam megindításának feltételéül. A megbeszélésen ott voltak a község legjobb terméseredményeket • éire dolgozó parasztjai: Keserű Jánosi, Fehér Ferenc, Fehér Pál, Ölveczky Ferenc és még sokan mások. A járási pártbizottságtól Hausznecht ni * elvtársnő volt kint a megbeszélt Seen, aki ismertette a KV október 31-i határozatát, valamint a Politikai Bizottság beszámolóját, amit Rákosi elvtárs mondott el. A megbeszélésen megjelent dolgozó parasztoknak különösen a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló részek tetszettek. A megbeszélésen a dolgozó parasztok rámutatottak arra, hogy az állatállomány. a községben még mindig nem értik el a háború előtti színvonalat, pedig az állattenyésztés nagyarányú fejlesztésére Faddon is megvan minden lehetőség. A párt és a kormány határozatai nyomán nemcsak elérni, de messze túl lehet szárnyalni a háború előtti színvonalat. A megbeszélésen Ölveczki Ferenc almondotta, hogy a kormány intézkedései máris lehetővé tették a takarmányig észletek növelését, s ezen keresztül az állatok téli takarmányozását is könnyebbé tette. A 10 százalékos csökkentés máris érezteti hatását, mert többen tartanak anyakocát, és egyéb számos állatot, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Vida István viszont a földek jobb kihasználásáról, a szárazságról, és a növénytermelés más egyéb problémáját vetette fel, amelyek közvetlenül elősegítenék az állattenyésztés gyors fejlesztését. Rámutatott arra, hogy a szárazság ellen megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazásával eredményesen lehet harcolni. Több dolgozó paraszt arról számolt be, hogy a párt- és a kormányhatározatok jelentős mértékben emelték a dolgozó parasztok termelési kedvét. Bali István ezzel kapcsolatban saját magát hozta fel példának. Elmondotta, hogy egyidőben örömmel ment haza és újságolta a feleségének, hogy leadta a földet és így a gondoktól is megszabadult. ■ Most azonban a kormány határozata után az elsők között kérti vissza a felajánlott földjeit, mert ő is gazdálkodni akar és gazdagítani szeretné a háza táját. Jobban akar élni, mint eddig. * Mások arról, beszéltek, hogy sok esetben okozott gondot az állattenyésztés, mert nem rendelkeztek megfelelő szaktudással. Most a tanfolyamokon ezen a téren is felszámolják a lemaradást. A dolgozó parasztok ezután megállapodtak abban, hogy minden héten szerdán este összejönnek, s számukra a megyei tanács állattenyésztési csoportjának egy-egy munkatársa fog előadást tartani. A faddi dolgozó parasztok ezeken az előadásokon a ház körül élő hasznos állatok tenyésztésével kapcsolatos kérdésekre kapják meg a feleletet. Határozat Ukrajna és Oroszország újraegyesüése 300. évfordulója megünnepléséről Moszkva (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége elhatározta, hogy széles körben megünneplik Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 1954 januárjában elkövetkező 300. évfordulóját, e nagyjelentőségű történelmi eseményt.. Ez az évforduló az ukrán és az orosz nép, velük együtt a Szovjetunió valamennyi népének nagy nemzeti ünnepe. A határozat megállapítja, hogy e nevezetes eseménnyel fejeződött be az ukrán népok ""százados harca a külföldi rabtartók ellen, azért, hogy egységes orosz államban egyesüljön, ismét az orosz néppel. A nagyobb terméseredményekért . . . és kocsolat Vörös Csillag zárszámadása — Itt balamit termi kell, mert akkor jövőre sem lesz magasabb a tagok jövedelme, mint az idén. Ha nem végezzük el időben a íjövényápolást, meg egyéb más munkákat, akkor nem várhatunk termést, sem. — Ezzel kezdte beszámolóját Kecske József, a kocsolai Vörös Csillag? termelőszövetkezet brigádvezetője a zárszámadási közgyűlésén. •Ez s a megállapítás nagyra , is helyes. Annak, hogy a kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai 1953-ban nem értek tel’ kielégítő termelési eredményeket, éppen az volt az oka, hogy keveset, tettük. Keveset, mégpedig annak érdekében, hogy az egy munkaegységre eső jövedelem magasabb legyen. Vajjon nem tudták vejbhá-e egy kilónál több kukoricát osztani indokáegységemként, ha a 300 hold kukoricát legalább háromszor megkaparják. De igenis többet tudtak volna osztani. Búzából sem 3,5 kiló esett volna munkaegységenként, ha az aratás késlekedése miatt nem 10 százalékos lett volna a szemveszteség. De pénzből is több jutott volna egy munkaegységre, ha több gondot fordítanak a szerződéses növények termelésére, az állattenyésztés fejlesztésére, az állatok hozamának növelésére. A 7,13 forint helyett legalább 15 forintot oszthattak volna mulkaegységeiként, ha észszerűbben gazdálkodnak. Ezeket a hibákat a vezetőség és tagság a december 7-én tartott zárszámadási közgyűlésen feltárta, 5 határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy az 1954-es gazdasági évben magasabb legyen a tagok egy munkaegységre eső jövedelme. „Még ebben az évben üzembe állítjuk a tejszeparáló gépet és a most lefialás előtt álló 56 anyakoca malacait fölözött tejjel etetjük" — szögezi le a határozat egyik pontja. A szövetkezet vezetőségének gyenge munkája mellett, az alacsony terméseredményekhez a dalmandi gépállomás rossz munkája is hozzájárult. Ugyanis az a helyzet, hogy a gépállomás a 300 hold kukoricát, nem kultivátorozta meg egyszer sem, holott a kétszeri kultúvátorozás elvégzésére kötött szerződést. Hiba volt aratás ideje alatt is. A gépállomás gépei egymásután estek ki a termelésből és a vezetőség nem gondoskodott arról, hogy időben kijavítsák őket. Így történt meg, hogy a szövetkezésnek még szeptemberben is volt aratnivalója. A jövőben ez nem fog előfordulni, mert a zárszámadási közgyűlésen, — attól a gépállomás vezetősége is részt vett — határozatot hoztak arra, hogy a gépállomás a szerződésileg vállalt munkát a megállapodott időpontra köteles elvégezni. A szövetkezet vezetősége pedig köteles megteremteni az előfeltételét annak, hogy a gépállomás ezt a munkát el tudja végezni. Ha a szövetkezet vezetősége és a gépállomás vezetősége a határozatba foglaltakat maradék nélkül végrehajtja, akkor a focsólfti Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai jövő ilyenkor nagyobb termelési eredményekkel dicsekedhetnek. * * * s DÍSZTÁV IRAT SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK A TOLNAI SELYEMGYÁR DOLGOZÓIT, akik áldozatos és jó munkát végeztek azért, hogy tervük túlteljesítésével segítsék pártunk és kormányunk célkitűzéseinek mielőbbi megvalósítását. A jó munka eredménye: december 8-án délelőtt 9 órakor befejezték éves tervüket, s ebben a negyedévben 99,2 százalékos elsőosztályú árut termeltek. A gyár dolgozóinak és vezetőinek további jó munkát kívánunk. TOI.NAI NA 1*1.0 SZERK. i \ A PARTOKI A TA S HIRtl Tolna község Pártvezetősége nagy gondot fordít a pártoktatás színvonalának emelésére. Egy-egy szeminárium helyes kezdeményezését a többi pártoktartáson is elterjesztik, így például az egyik szeminárium elhatározta, hogy a tananyaggal kapcsolatban egy-egy hallgató a saját véleményét írja meg a szeminárium fali-újságjára. A kezdeményezés csakhamar az egész községben követésre talált, s ma már minden egyes szemináriumnak van fali-újságja és azokon hetenként új cikkek jelennek meg. Ezzel a módszerrel a propagandisták önállóságra, véleménynyilvánításra nevelik a hallgatókat. A szemináriumok általában igen látogatottak. Legjobb eredményt eddig az alapszervezet szemináriuma érte el. Itt különösen az elvi tézetek helyes megismerésére törekszenek és több gyakorlati ténnyel igazolják az elmélet helyességét. * Baka Fercocné elvtársnő szemináriumán is igen nagy számmal — mintegy ötvennen — vesznek részt a bátaszéki termelőszövetkezeti tagok. A nagy létszám miatt azonban nem lehet teljes mértékben megvitatni az egyes tananyagokat. Sok esetben azonban az elvi kérdéseiket elsekélyesítik a sok egyéb személyi problémákkal — amely nem a szeminárium anyagához tartozik. Helyes lenne, ha ezt a nagy létszámú szemináriumot két részre osztaná a pártszervezet és a dolgozó parasztok érdeklődését, az oktatás iránt, így elégítené ki. Ezzel a kettéosztással nemcsak a mindennapi problémák kerülésének megvitatásba, hanem a tananyagban felmerült kérdésekre is jobban fel tudná hívni a figyelmet a szeminárium vezetője. * Példát vehetne a fácánkerti propagandista, Schmidt elvtárs, a tolnai propagandisták módszeréből. Az ő módszere igen furcsa. Amikor a hallgatók összejönnek, ő távol marad, amikor a hallgatók egy része otthon marad, ő akkor keresi fel a szemináriumi helyiséget. Pedig az elmúlt héten a fácánkerti pártszervezet vezetősége jól előkészítette a politikai oktatást. A pártszervezet vezetőségének minden tagja elment az oktatásban résztvevő egyik vagy másik elvtárshoz és megbeszélték velük az oktatás időpontját, a szeminárium tananyagát. A jó előkészítésnek eredményeként a dolgozóik el is mentek oktatásra, ahova viszont külön értesítés ellenére sem ment el a propagandista. Nagyobb gondot, lelkiismeretesebb munkát igényelnek a propagandistáktól a megjelent dolgozóik. A propagandistáknak minden esetben kötelességük megjelenni a szemináriumon, még akkor is, ha oda nem megy el minden hallgató. Dunaföldváron 52 dolgozó paraszt kötött sertéshizlalási szerződést A dolgozó parasztok jelentős jövedelemre tehetnek szert,, ha az Állat- és Zsírforgalmi Vállalat helyi kirendeltségével szerződést kötnek sertéshizlalásra. Dunaföldváron 52 dolgozó paraszt 96 darab sertésre kötött hizlalási szerződést. Kelemen János , Györkiutcai, ifj. Búzás Ferencné és Búzás Ferenc Tójárás 6 szám alatti lakosok 2—2 darab sertésre kötöttek szerződést. A szerződés megkötésekor a gazdák 400 forintot kaptak előlegül, azonkívül a 126 kilogrammos súlyban átadott hízóért kilogrammonként 15 forintot, a 140 kilogrammos súlyban átadott hízóért 15 forintot és 2 50 forint minőségi prémiumot. A 140 kilogrammnál nagyobb súlyú hízóért pedig a 15 forinton kívül 4 forint minőségi prémiumot fizet kilogrammonként az Állat- és Zsírforgalmi Vállalat paksi kirendeltsége. Ma van Ü5 esztendeje annak,hogy Pilis vÖrösvárók a bányászok hatalmas tüntetéssel tiltakoztak m űrt. önkény, a kapitalista kizsákmányolás és a Payer klikk osztály árulása ellen. Negyedszázada immár annak, hogy a lelkes munkásság, élükön a kommunistákkal és az öntudatos dolgozókkal, mintegy fenyegető fekete folyam megindult Budapest felé, hogy a maga módján igazságot követeljen a végsőkig kizsákmányolt bányászoknak. * Akkor a mozgalom a ■ Peyer klikk aljas árulása, és a vadállati kegyetlenséggel fellépő rendőrség beshaltása következtében csak fél sikert hozott, de a hatalmon lévő úri rend darutollasai megre fttegtek ettől a szervezett akciótők Negyedszázad tártaidban nézzük csak meg, hogy milyen volt akkor a bányaszók élete és milyen a szabad magyar bányászoké ma.1 20-as évek közepe és vége felé a bányászok a legelnyomottabbak voltak valamennyi szakma közül Ua valaki felemelte tiltakozó szavát, a spiclik azonnal besúgták a vezetőknek és hosszú börtön, verés, sanyargatás várt a jogait követelőkre. Pécsett a Csertetőn soroz, Dorogon, internálás, Tatabányán csendőrterror, Turjánban a peyerislik aljasságai szorították vissza a szervezkedéseket. A KMP sejtjei mindenütt dgpassák? Hágósító munkát folytattak a bányászok között és ennek volt a következménye, hogy a sztrájkharcok fellendültek. Mi volt ekkoriban a cél? Minimális. Tisztességes bért, úgy a,hogy biztosabb munkahelyet, emberségesebb bánásmódot. Ezért a minimális programmért sok hős esett el, sok drága bányászvért ivott be a szomjas föld, amíg eljött a szabadság hajnala a Vörös Hadsereg győzelmes fegyvereivel a magyar bányászok egére. Ma? A bányászat és ezen belül a szénbányászat a népi demokrácia legmegbecsültebb, legjobban támogatott és segített szektora. Soha annyi anyagi és erkölcsi támogatást még iparág nem kapott, mint éppen ma a szénbányászat. A bérezésben a többszöri igen előnyös bérrendezés, amely a szakemberek legelére emelte a vásárt, a munkavédelmi lehetőségek ily nagymértékű kihasználása, amely új modern fürdőkben és egyéb jelentős beruházásokban mutatkozik meg. A ruháiultatások nagymértékű kiterjesztése, amely újabb ezreket segített, az élelmezési norma forintösszegének 100 százalékos felemelése, amely a bőséges és ízletes életeket biztosít a dolgozóknak. A kulturális lehetőségek megjavítása és még sok más segítség azt mutatja, hogy pártunk és kormányunk minden eddiginél felintensebben támogatja a bányászt, azt a bányászt, aki ezekért a támogatásokért többi-és több szén kitermelésével válaszol. A nagybányaki, szénbányák, jól szervezett és irányított termelési és munkaverseny munkájával elérte, hogy az ország legjobbjai között említi a nevét a bányaiparban. — Vállalatunk üzemeiben igen. .Sok kiváló dolgozó nevét említik, büszkeséggel: így például Szászvároit Susi Mihály, Budai Mihály, Kollp János elvtársakat, Mázán, Bayer János, Faragó Imre és Kreier Herrik elvtársat Nagymonyokon: Schiszter József, Kiss József, Béli József elvtársakat és Hidason: Werb Adám, franck János Hl és Schmidt Adám III elvtársakról, akik rendszeres kiváló munkájukkal a bányászok példaképei lehetnek. — Vállalatunk üzemei különösen a feketeszén üzemek: Szászvár, Máza, Nagymányok és újabban a hidasi lignitüzem is jelentős eredményekkel készülnek a tervév győzelmes befejezésére A tervet elsőnek a nagymányoki üzem fejezte be, november 21-én és év végéig sokszáz tonna minőségi szenet ad terven felül. Erősen a nyomában van a másai és a szászvári üzem is, valamint a vállalat egyik legegyenletesebben, jól térmdló teteme, a Bakefággátrist okol a felajánlások és teljesítések száma már hosszú idő óta ugyanaz, és ez arra mutat, hogy a brikettgyár lelkesen, komolyan, veszi, a versenyt. De az eddig elért szép eredmények és sikerek nem tesznek senkit elbizakodottá, hiszen, meg bőven, vannak megoldatlan kérdések, amelyek kemény, következetes, jó munkát követelnek meg vezetőtől és beosztottól egyarán. Itt van mindjárt a munkavédelmi vonalon a hidasi nagy új fürdő helyzete. Itt a 49/1. Építőipari Vállalat és annak szerelőipari alvállalkozója hibájából a fűtőberendezés még a mai napig sincsen teljesen üzemképes állapotban és bizony furcsa látvány — amit bárki is láthat, ha, az új Budapest—pécsi, hatos számú műúton Hidas előtt, elhalad — hogy a, szép, modern, új fürdő ablakaiból kályhacsövek pipálnak, a 19/3 Szerelőipari Vállalat nagy szégyenére. Ezen a helyzeten gyökeresen változtatni kell és a vezetőség változtani is fog, méghozzá igen rövidesen. Ugyancsak csigalassúsággal készül a mázai új fürdő sütőberendezése is, pedig az építési részleg időben elkészítené a felrőtt feladatot, de ott is a fűtésszerelők azok, akik főleg anyaghiányra hivatkozva vontatottan végzik mm. kapukat. A megoldandó feladatokból, melyek a vállalatra várnak, csak néhány jellemzőt knltünk. A Tolna megyei Tanács vb.től azt, kérik a bányászok, hogy az eddigieknél több súlyt fordítson a minőségi ellátási vonalra és az általában jól ellátott bányászütléteket, azok választékát, főleg élelmiszer vonalon tegye változatossá. Továbbá, hogy ,a minisztertanácsnak, a lakáskiutalásokkel kapcsolatosan a bányászokt részére biztosított elsőbbségének kövekezetesen szerezzen érvényt. Egyes tárnicsok, igy/ például a marósi, kakasdi, bánapáti tanácsok ezt a rendelkezést nem értelmezik helye*?tt és itt hívjuk fel a megyei tanács figyelmét, hogy a melegedő helyiségek kérdésével is egyes tanácsok, főleg a marosiaknál áll ez fenn, megengedhetetlen huzavona, nagy bürokrácia uralkodiff. Gondoljanak arra, hogy a bányászok Maroson is, Bátaapáltin is jogosan követelik a vállalattól a melegtedő és megfelelő helyiségek rendelkezésre bocsátását, mely a tanácsnak nem szívesség, hanem megtisztelő kötelesség dolga. A ma szabad, boldog bányászai a Sass Mihályok, Kiss Józsefek, Faragó Imrék és Werle Adómok termeléssel, a tervek túlteljesítésével gondolnak arra, hogy mennyinél más, mennyivel szebb, vidámabb, teljesebb az életük, mint az 1928 december 11-i Pilisvörösvári hősöknek. SZIGETI DÉR ISTVÁN Megemlékezés a pilisvörösvári bányászsztrájkról