Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-09 / 288. szám

TÓINAK nitfo PRoie Ttimnxm Vitmti A MAI SZAMBÁN: A bermudai értekeidet záróközleménye (2. o.) — 1953. A kínai ötéves terv első éve (2. o) — Képek a mongol nép ősi életéből (2. o.) — Jegyzetek a Paksi Konzerv­gyár szakszervezeti vezetőség választó taggyűléséről (3. o.) — Kovácsék újrakezdett élete... (3. o.) — A pártoktatás hírei (3. o.) — Az igazi úton... (4. o.) — Készülődés a járási kultúr­versenyre (4. o.) ---------- -------------------, , ——­ AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁ­RTBIZOTTSÁGÁ­NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM ARA 5« FILLER SZERDA, 1953 DECEMBER 9 V. A téli gépjavítások sikeréért Az új kormányprogramm feladat­ként állítja gépállomásaink elé a mezőgazdaság terméshozamának emelését, az agrotechnika helyes és széleskörű alkalmazását. Ezt a feladatot csak úgy tudják megolda­ni a gépállomások, ha a rájuk bí­zott gépparkot áttolják, karbantart­ják, javítják úgy, hogy az minden­kor el tudja ezt a feladatot látni. Rossz gépekkel nem lehet dolgoz­ni, nem lehet tervet teljesíteni. A gépállomásokra bízott géppark rend­kívül nagy nemzetgazdasági érték, ezért a karbantartása a gépállomás dolgozóinak és vezetőinek elsőren­dű kötelessége. Ezek az üzemeltetett gépek a legjobb karbantartás mellett is idővel az üzemszerű kopás, ter­mészetes elhasználódás következté­ben nem nyújtja azt a teljesítményt, hogy azokat érdemes lenne üzemel­tetni. Ezeket a gépeket javítani kell. Ez a nagy feladat áll most a gép­állomások előtt, hogy ezt a géppar­kot jól kijavítsák, hogy a következő termelési évben ismét el tudják ve­lük végezni a termelési feladatokat. Ezt a sok munkát a termelési év végén kell megoldani a következő év tavaszi munkáinak megkezdésé­ig. A gépállomások dolgozóinak mé­lyen át kell érezni e feladat nagy­ságát és fontosságát. Hiszen a gép­javítástól függ a jövő évi tervük tel­jesítése, ettől függ, hogy a­erme­­lőszövetkezeteknek és a dolgozó pa­rasztságnak tud-e komoly segítséget nyújtani. Különösen fontos a csép­lőgépek kijavítása, hogy ezek a cséplés idejére rendben legyenek, ne csak felületes, látszólagos javítást vé­gezzenek a gépállomások. Komoly harcot kell folytatni gép­állomásainknak, hogy a termelés mellett megindítsák a téli gépjaví­tást. Mégsem sikerült elérni, hogy a termelési tervek teljesítése mellett a javítási tervet is teljesítsék a gépállomások. A gépállomások igaz­gatói nem tekintették ezt a felada­tot egyenlőnek a termelési tervvel. Ezt mutatják a tervben beszélő szá­mok is. Például a tamási gépállomás országos gépjavítási versenyt hirde­tett Azonban már a javítás első hónapjában sem oldotta meg sikere­sen a javítási tervét. Ugyanígy nem végezte el a dunaszentgyörgyi gép­állomás sem a terv szerinti főjaví­tást, mert a műszaki dolgozókat kint az üzemeltető gépeken a műszaki ki­esések kijavítása kötötte le, így öt napig egyáltalán nem javítottak bent semmit. Ennek következménye a le­maradás. Ha tovább vizsgáljuk a javítást, látjuk, hogy ebben lemaradt Dalmand, Dunaszentgyörgy, Hő­­gyész, Szedres és Tamási. A gépál­lomások a tervteljesítésért folyó harc mellett nem­ törődtek a javítással, pedig az időben el nem végzett ja­vítás nagyon megbosszulja magát. Súlyos lemaradást látni a cséplőjaví­tásnál. Mind a 15 gépállomás jóval kevesebbet javított ki, mint amen­­­nyi a tervben van. Legsúlyosabb le­maradás a­­ varsádi gépállomásnál mu­tatkozik, ahol még egy cséplőgép sincs kész. Egy cséplőgép van szét­szerelve, azonban ebből hiányzik öt darab gördülő csapágy, a főgépész azt mondja, hogy még azt meg nem szerzik, addig nem is akarnak má­sikhoz fogni. Az a kérdés most, ho­gyan akarja a gépállomás azt a 10 cséplőgépet kijavítani, melynek ha­tárideje december 31-én lejár. Ha nem tudja ezekre a kiadott pénz­keretet felhasználni, az idei pénzke­retet majd jövőre elvonják és eze­ket a gépeket is a jövő évi pénzke­retből kell kijavítani. Ez viszont a minőségi javítás rovására megy. Azonban ott, ahol jól szervezték a munkát, mint például Bölcskén és Pincehelyen, a‘rt a gépjavítási terv 80—90 százalékra áll. Ugyanígy le­maradás van gépállomásainknál az aratógép javításnál. A terv szerinti 18 helyett csak 5 darab van kész. Ez a lemaradás az alkatrész nehéz beszerzéséből adódott és abból, hogy sok esetben nem volt a főgépész­nek szerelője, akit erre a munkára osszon be, mert a sok üzemzavar miatt kint a határban javították a gépeket. De hogy tudta a bonyhádi, bölcskei, hőgyészi és a mözsi gépál­lomás elvégezni a tervfeladatot, amikor ezeknek is kellett kint is javítani gépet? Csakis úgy, hogy oko­san használták fel pénzügyi keretü­ket, vettek aratógép alkatrészt és szervezett munkával a szerelők kija­vították a gépeket. Van azonban a munkagépeken végzett terven felüli javítás is, még a tervben nem szereplő gépeken. — Ekejavításból már 17 százalékkal túlteljesítették a megyei tervet Bony­hád, Dalmand, Mözs, Sárpilis, Ta­mási és varsádi gépállomások.­­ Ugyanígy a kultivátor javítási me­gyei tervet 4,6 százalékra teljesítet­te Mözs, Nagydorog és Szedres gép­állomások. A vetőgép-javítás megyei tervét Bonyhád, Bölcske, Nagykó­­nyi, Pincehely és a sárpilisi gép­állomás 4,6 százalékra teljesítette. Gépállomásainkon december 1-ével már erőteljes ütemben folyik a gép­javítás. Több gépállomáson már termelési értekezletet tartottak, mint például Nagykónyiban, ahol a dol­gozókkal tudatosították a gépjavítás jelentőségét, azt, hogy mit jelent a lelkiismeretes, pontos munka. A gépállomások elvégezték a tervszá­mok alapján a téli gépjavítás meg­szervezését, például a pincehelyi gépállomás a megjelölt határidőn belül a fő, illetve folyó javításra ke­rülő erő- és munkagépeket darab szerinti beütemezésben átadták a ja­vító brigádoknak, így a brigádok látják, mi a feladatuk, mit kell el­végezni, fel tudják mérni erőiket és azokat csoportosítani. Minden gépál­lomáson megalakult a brigádszerve­zet, azonban még nem mindenütt végezték el így a lebontást, mint a pincehelyi gépállomáson. Végezze el minden gépállomás a terv szerinti le­bontást, hogy a javítási tervét tud­ja teljesíteni. Harcoljanak a gépállomások az önköltségcsökkentési tervért, ugyan­úgy, mint a nagykónyi gépállomás. Széleskörűen tudatosítani kell a gép­állomásokon a Gazda-mozgalmat, nagy feladat vár itt a gépállomási igazgatóság politikai osztályára, hogy ezt a tudatosító munkát jól elvé­gezzék. Fontos kérdés a terv szerinti­ mi­nőségi javítás. A minisztertanács ha­tározata szerint minden gépállomá­son van egy minőségi ellenőr rend­szeresítve, aki a javítás folyamán a munkák jó minőségét ellenőrzi. Ott kell lenni neki állandóan a javítás minden egyes folyamatánál, szétsze­reléstől kezdve a bejáratásig, illetve a kipróbálásig. Köteles ellenőrizni azt, hogy a maximális kopáshatárnál kopottabb alkatrészek a gépekre vis­­sza ne kerüljenek, ezt vagy újjal pótolják, vagy az alkatrészt újítsák fel. A legfontosabb most a lemara­dás pótlása, ezt pedig csak úgy érik el a gépállomások, ha jól megszer­vezett javító brigádok mellett lelki­­smeretesen elkészítik a terveket, le­bontják brigádokra, egészen a mun­kapadokig, hogy lássa minden dol­gozó, hogy neki mit kell a téli ja­vítás folyamán elvégezni. Sipter Géza főmérnök HÍREK A MEGYÉBŐL Emelkedett a minőőség a Simontornyai Bőrgyáron A Sim­on­tornyai Bőrgyár dolgozói mióta verseny­ben állnak a Finombőrök Gyárával, állandóan azon varrnak, hogy a bőrök minőségét napról-napra növel­jék. A második értékelésből kitűnik, hogy a gyár dol­gozói, élükön Róna István gyárvezető főmérnökkel, nem hiába fáradoztak, mert az üzem teljesítményét október hónaphoz viszonyítva 1 százalékkal emelték, így a meszesműhely az elmúlt hónapokhoz viszonyítva 6.5, a talpgyár 5, az ásványi cseresműhely 4.2, a box­­raktár 5.3 és a hasító műhely 4.5 százalékkal emelte november hónapban a termelési százalékát, így a Si­­montornyai Bőrgyár termelése november hónapban az előző hónapokhoz viszonyítva 1 százalékos növekedést ért el. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói az év utolsó hónapjában mindent megtesznek azért, hogy a borok minőségét megjavítsák, ezt bizonyítja az, hogy a Bőr­ipari Minőségi Ellenőrző Intézetből hivatalosan meg­erősítették, hogy november hónapban a marhabor mi­nősége megjavult. Most az elkövetkező napokban a bőrgyár dolgozói azért harcolnak, hogy a még hátra­lévő hibákat kiküszöböljék, hogy a kormányprogramok megvalósítását ezen keresztül elősegítsék.­ ­tanulnak a dombóvári Rákóczi tsz tagjai A dombóvári Rákóczi termelőszövetkezet tagjai az elmúlt évben mintegy húszan elvégezték az I. éves növénytermelési mesterképző tanfolyamot. A múlt év­ben szorgalmasan eljártak az előadásokra és a záró­vizsga alkalmával ígéretet tettek, hogy a II. és III. év­folyamot is végighallgatják. Most, amikor a II. évfolyam beindult, beváltották az ígéretüket. Tanulni akarnak, mert tudásuknak első­sorban ők érezték hasznát az idei évben. A most le­zárt gazdasági évben 74 forint volt az egy munkaegy­ségre eső jövedelem. A továbbiakban a tudás és jó munka fegyverével harcolnak a magasabb termés­eredményekért. Az első előadáson a tanfolyamvezető­vel megtárgyalták az elmúlt év eredményeit, de fel­vetették a hibákat is. A jövő gazdasági évben még több tudással, több szakértelemmel fognak hozzá a munkához és vállalást tettek, hogy a 74 forintos mun­kaegységet jövőre 100 forintra emelik, ígéretük telje­sítéséhez megvan minden előfeltétel. Az elméleti tudás a gyakorlalti képzettséggel párosulva, meghozza gyü­mölcsét a következő gazdasági évben is. Tizennégy új lakás épül Szekszárdim, Tamásiban, Hőgyészen a téglagyári dolgozók részére Az eredeti tervek sze­­rint­ a következő évben került volna sor Szek­­szárdon, Tamásiban és Hőgyészen a téglagyári dolgozók új lakásainak fel­építésére. Az új kormány programja nyomán azon­ban az 1954 évi beruházá­si összegeket előre hoz­ták erre az évre s így­ már most ősszel megkezdődhe­tett az építkezés. Szekszár­don és Tamásiban 4—4, Hőgyészen pedig 6 új la­kás építését kezdték meg, melynek építési k k­öltsége megközelíti a 790.000 fo­rintot. Valamennyi ház kétszo­bás, összkomfortos, vízve­­zetékes lesz s úgy terve­zik, hogy a következő év május 1-én adják át va­lamennyit a Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés dol­gozóinak. Ff^gyvelLe8 U! É’et Isít A zárszámadás után megvolt a vásár is A nagyvejkei Uj Élet termelőszövetkezet tagjai­nak munkája nem maradt eredmény nélkül Szépen részesedtek a termény el­osztáskor kenyérgaboná­­ból is. Alig néhány napja volt a zárszámadás, amely­nek során minden tag munkája arányában része­sedett. A zárszámadás eredményével elégedet­tek voltak a tagok és az csak természetes, hogy a következő évben azért dol­goznak még jobban, hogy az 1934-es gazdasági év­ben még gazdagabbak le­gyenek és gyarapítsák a közös vagyont i­. A termelőszövetkezet tagjait a zárszámadás után a bonyhádi földmí­­­vesszövetkezet vásározó részlege két teherautó mi­nőségi áruval kereste fel , és a tsz dolgozói több mint 60 ezer forint érték­ben vásároltak. Egy-egy tag 2—3 ezer forintot köl­­tött ruhaneműre, de csak azért ennyit, mert a leg­többje még borjút is sze­retne venni. Több téglagyár már túlteljesítette éves készáru tervét A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés még október 15-én teljesítette ezévi nyersgyártási tervét, többezer nyerstéglát gyártott terven felül. Az égetési terv telje­sítésénél is jó eredményekről számolhatunk be.­­ Az Egyesülés november havi készáru tervét 104,5 szá­zalékra teljesítette, ami 149 ezer tégla terven felül. A jelenlegi állapotok szerint már december 10-re tel­jesíteni tudjuk éves tervünket égetésnél is. Az egyesüléshez tartozó gyáraink készáru terveiket november 30-ig az alábbiakban teljesítették. Az I. szá­mú téglagyár holnapra teljesíti készáruban évi tervét. Novemberben kiugró eredményt ért el, 123,5 százalék­ra teljesítette havi tervelőirányzatát. A dombóvári II. Sz­ámú téglagyár dolgozói december 3-án örömmel je­lentet­ték: befejezték éves készáru tervüket.­­A dombó­vári III. számú téglagyár november hónap végéig 47 ezer darab téglával termelt többet készárunál, már november 25-re befejezte az éves tervét. A paksi tég­lagyár éves készáru tervét már 101,3 százalékra telje­sítette, ezideig 64 ezer darab téglával termelt többet. Túlteljesítette éves készáru tervét a szekszárdi tégla­gyár is. Mindezek az eredmények bizonyíták, hogy Egye­sülésünkhöz tartozó üzemeink dolgozói ebben az év­ben jól megállták helyüket a termelés frontján, ter­ven felüli tégla gyártásával harcoltak, de ha­rcolnak a jövőben is a náci és a kormány programmjának si­keres megvalósításáért. v—— Fischli József igazgató. Tej üzemeink javítják a minős­égét A Tolnai megyei Tejipari Egyesülés legutóbbi jelen­tése szerint tejipari üzemeink november hónapban jó eredményeket értek el a tervteljesítésben, de az ex­portra termelt áruknál is. Nagy javulás tapasztalható a minőség terén. A dombóvári vállalat az elmúlt hónapban 128 szá­zalékot ért el a terv teljesítésénél. Itt a minőségre so­kat fordítottak a dolgozók, csak az volt a baj, hogy a beérkező tej ízre nem volt a legmegfelelőbb. A tej­­gyűjtőknek kell még munkájukon *—»■» kezendő időkben. A tamási vállalat 10, 3 százalékra tel­jesítette tervét az elmúlt hónapban. De meg kell em­­íteni. negy ennél a vállalatnál a minőség et hónap alatt napi’ot javult. Az export sajt minősége 95 száza­lékos volt. A kölesdi vállalat nem tudta tervét telje­síteni novemberben tejhiány miatt, 91,5 százalékot ért el. Hogy miért érkezett ehhez a vállalathoz kevesebb tej, az azzal magyarázható, hogy állami gazdaságaink nem adják meg a betervezett tejmennyiséget. A vál­lalatok eredm­ényeit összegezve az Egyesülés 108 száza­lékot ért el. Most már minden remény megvan ahhoz, hogy 1953. évi tervüket teljesíteni tudják. A Gazda-mozgalom eredményei a tatarozó Vállalatnál A Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalatnál a Gazda-mozgalom november utolsó dekádjában igen jó eredményeket hozott, mert a hulladékanyagok fel­használásával 1865 forintos megtakarítást értek el.­ Ebben az önköltségi és anyagtakarékossági (Gazda-) mozgalomban legjobban kivette részét Widemann Já­nos sztahánovista ács­brigádja, mert minden felhasz­nálható faanyagot feldolgoztak, így 550 forintos meg­takarítást értek el. A Makszimenko­, Maros József kő­műves brigádja az újbereki kultúrház építkezésénél 2000 darab hulladék­téglát falazott be és ezzel mintegy 660 forintos megtakarítást ért el. Ugyancsak jó munkát végez a bátaszéki építésve­zetőségnél a Rózsa kőműves-brigád, mert 1500 darab hulladéktégla felhasználás összesen 495 forintot tesz ki. A Rózsa kőművesbrigád mögé szorosan felzárkó­zik Orbán János ács­brigádja, mert a hulladékanyag felhasználásával, illetve feldolgozásával 160 forintos megtakarítást érnek el • Eddig 209 h­ó­d kertimagvakra kötöttek szerződést a to­nam­enei termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok A tabódi Rákóczi tszcs tagjainak az elmúlt év­­en szép jövedelmet hozott a szerződéses kertimag ter­mesztése. 15 holdon 100 mázsa export bokorbabot termeltek, melyért má­zsánként 300 forintot és 100 forint gyorsbeadási prémiumot kaptak. A 15 holdas tábla kétszeresen jövedelmezett, mert a tá­masznövényként vetett kukorica 100 mázsa ter­mést hozott. Az elmúlt év jó tapasztalatai után az idén már 20 holdat szer­­ződtek le a Rákóczi tszcs tagjai, de példájukat kö­vették a község egyénileg dolgozó parasztjai is, akik 16 holdra szerződtek. Tolna megyében a ter­melőszövetkezetek és egyé­nileg dolgozó parasztok eddig több mint 200 hold körti magra kötöttek szer­ződést. Túltel­esítette silózás­ tervét Tengelic dolgozó parasztsága Már a tavalyi év folya­mán meggyőződött Tenge­lye község dolgozó paraszt­sága a silótakarmány fon­tosságáról. Az 1952-es ta­­karmánynél­küli év a dol­gozó parasztság állatállo­mányában is éreztette h­a­tását. A tengeliei dolgozó parasztok nagy része azon­ban vészmentesen tudta állatállományát áttételez­­­­ni, mert teljesítette siló­­­tervét. Tanultak a dolgozó pa­rasztok és ezért az idei évben is 380 köbméter s­ilótervüket 452 köbmé­terre teljesítették. Sveigert János, Sebes­tyén Ferenc, Zsíros Fe­renc és többi dolgozó pa­rasztok egyenként 20 köb­méter silótak­armányt ké­szítettek, s ezzel a takar­­mánymennyiséggel jelen­tős mértékben megkön­­­nyítették állataik zavar­talan áttétel­tetését.

Next