Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-05 / 3. szám
4 IS APCO A gerjeni állami gazdaságban láttuk — hallottuk A gerjeni állami gazdaságban is problémát jelent, az állattenyésztő szakembereknek az állatgondozók kiválogatása. Különösen a mesterséges borjúnevelésnél kell olyan egyént alkalmazni, aki szereti az állatokat és van türelme az alig párnapos borjúval vesződni. Vörös Mária a mesterséges borjúnevelő, kiváló állat,,gondozó, hónapokon keresztül kiváló súly gyarapodszt tudott elérni. 25—30 darab borjút gondoz. Vörös Mária, fiatal, alig 18 éves, lelkiismeretesen kezeli, gondozza a gondjaira bízott állatokat. Hónapokon keresztül végzett kiváló munkáját bizonyítja az a tény is, hogy augusztusban például 115 dekagramm, szeptemberben 124, novemberben 118 és december hónaaap 21 dekagramm napi súlygyarapodást ért el állatainál. A gemeni állami gazdaság növénytermesztő szakemberei 400 hold területen öntözéses takarmánytermesztést fognak megvalósítani. Ezen az egy tájban lévő 400 holdas területen elsősorban kapásnövényeket termelnek, kukoricát és takarmányrépát. A szálastakarmányok közül jelentős területen lucernát fognak termelni. Az öntözéses terület legnagyobb részén másodvetésű növények termelése foglalja el a helyet. A 40fl hóld öntözéses területen jelenleg az aknák és öntözőárkok kiásását végzik a gazdaság dolgozói. Az állami gazdaság vezetői az öntözéses terület létrehozása mellett 28 hold terület helyett 30 holdon végeztettek erdősítést. A gazdasághoz tartozó összes idemegyeégben, motorok környékét nyárfákkal flltet*’k. A terület többi részén pedig kocsányos tölgyet telepítettek. A mesterséges borjúnevelők mellett kiváló eredményt tudnak felmutatni a gazdaság sertéstenyésztői is. A sertéstenyésztők jó munkáját dicséri az a tény, hogy 1953-ban a gerjeni állami gazdaság malacszaporulati tervét 1201 százalékra teljesítette. A süldőnevelésnél Horváth Sándor és Pelyva János gondozók 9,4, illetve 9 kilós havi darabonkénti súlygyarapodást értek el. Hajdú István, Bezovszky János, Kelemen István választási malacnevelők értek el kimagasló eredményt. Nyolchetes korban leválasztott malacoknál 13,60 kilogrammos, a 10 hetes korban leválasztott malacoknál pedig 15—16 kilogrammos darabonkénti választási átlagot értek el. tt. 1952-ben a gazdaság körülbelül 12 ezer forint értékű silótakarmányt vásárolt a faddi földművesszövetkezetnél. 1053 telén állataik nem fognak takarmányhiányt szenvedni. Eddig 5.000 köbméter silótervüket 400 köbméterrel túlteljesítették. A silózást azonban még nem fejezték be, mert ahogy a gödrök kifogynak, úgy újabb takarmánymennyiséget fognak silózni. Szálas- és silótakarmánya a gazdaságnak fedezi az állatállomány szükségletét. Annál szomorúbb képet mutat az abraktakarmány ellátás, mely központi kiutalásra történik. Nagyon kevés mennyiségű abraktakarmánnyal rendelkezik a gazdaság és ha az abraktakarmány diszponálása továbbra is ilyen késedelmesen történik, akkor a hízó- és növendékélatok kondíciójának leromlása a tehenészet istállóátlagának csökkenéséhez fog vezetni. A BEVÁSÁRLÁS Idős 4-est«’ ny «« néni ép be a paksi földművesszövetkezet áruházába. Kissé tanácstalanul néz körül, biztosan az jár az eszében, hogy hova vagy kihez is forduljon, hisz mindenhol ruha és ruha. Szinte csalogatja a vásárlókat, hogy engem .. . nem, engemet vegyél meg. — Tessék néni! — szólítja meg barátságosan egy kedves fiatalember a tanácstalanul álló öreg nénikét. A néni mintha megrázkódna egy kicsit, de mindjárt megnyugszik. — Ruhát és kicsi kabátot szeretnék venni az unokámnak! — mondja és nagyot bólint rá, mintha ezzel is meg akarná erősíteni, amit mondott, azután még azt is hozzáteszi: de szépet ám! — Mi vet parancsol a néni9 — E.i.r e no, mit is? Pedig mondtak ám valami ruhanevet, de ez az öreg fejem már elfelejtette. — Tessék néni válogatni. — szú! udvariasan az eladó és elébe rakja a pultra a szebbnél-szebb ruhákat és kabátokat, hisz ő tudja legjobban, mennyi itt a sok szén • ruha, kabát. Az öreg néni egymásután tapogatja, nézegeti, mustrálgatja, mint a vásárban a lovat - szokás? aztán gondol egyet és leteszi. Látszik rajta, hogy gyönyörködik bennük. Valamit motyog is, de nem lehet érteni, hogy mit. Talán valami olyasfélét, hogy jó lenne, ha az apjuk is itt lenne. — ug*c ne’és a néniké? — szól egy másik vevő az öreghez. Az meg csak bólint, s ráncos arca egyre gondterheltebb lesz, mert kulikabátok, sima egyszerű kabátok és szép ruhácskák sorakoznak előtte és nem tudja, hogy melyiket válassza. Mind oly biztatóan mosolyog rá, hogy az öreg néni legszívesebben mind megvenné. Az eladó is csak mosolyog. Az öreg néni ránéz, s ujjával tréfásan megfenyegeti. . . Ej, ej, maga nehéz lecke elé állított engem, mert csak állok itt, mint szamár a hegyen. Segítsen már, hogy melyiket vegyem meg. — Vegye meg néni ezt a barna kulikabátot, — mondja egy fiatalasszony. — Egy darabig nézi, gondolkozik, tapogatja a kabátot, aztán megint beszél valamit, olyasfélét, hogy nem is olyan drága ez a kabát. Egyszer csak felcsillan a szeme, biztosan kis unokája jut eszébe, mert veszi elő erszényét és máris fizet. Boldogan öleli keblére a kis csomagot, aztán rohan ki az üzletből. — már ahogy öreg lábai bírják. Az egyik férfi meg is jegyzi: — Úgy látszik a mama félti az erszényét a sok szép ruhától, mert gyorsan elszaladt. Sok új vevő jött az üzletbe, a vásárlás egy pillanatra sem szünetelt. Egyszer csak nyílik az ajtó, s mosolygó arccal a nénike kézenfogva vezeti unokáját, akin már az új kabát díszeleg. Az öreg naaghiama bocsánatkérően szólítja meg az eladót: — Mondja csak lelkem, galambon, ugye nem haragszik meg azért, ha még vennék ennek a pályának valamit9 — és rámutat az unokájára. Odalép a pulthoz, ahol még mindig ott van a rengeteg szoknyácska, apró kis blúzocskák és újra válogat. De most már hangosan gondolkodik. — Ezt is megveszem, ezt is megveszem, meg ezt is megveszem, legalább Te lesze! a legszebb kislány Biritón. Az eladó jókedvűen nevet és hozzáteszi: — De azom! Más: a nyedvet ruhácskába* csomagolják, megkérdezzük a vásárló nénikét, hány éves nénike? — Én már bizony 87 éves vagyok, de most élem csak igazán az életemet. Életeim legnagyobb részét sanyarú munkában töltöttem, mert mindenkinek hajlongani, gazsulálnom kellett. Ma már — ezeknél a szavaknál átszellemül ráncos arca — egész másképp áll a helyzet, mert megbecsülnek ben minket. A biritói állami gazdaságban dolgozunk, és van is mit aprítani a tejbe, kaptunk több mint 60 mázsa kenyérgabonát, 40 mázsa szemes terményt, majdnem 20 mázsa burgonyát de sorolhatnám még, hogy mi mindent, ha nem lenne sietős a dolgom. — Tudja sietnem kell, mert a vémnek még ebédet kell főznöm. — Ezzel fogja a csomagját, kézenfogja unokáját és kilép az üzletből. így folyik a vásárlás a paksi földművesszövetkezet textilosztályán. Aki egyszer oda belép, az nem is megy ki onnan üres kézzel. Ez nem szóbeszéd, hanem valóság, mert decemberben közel félmillió forint értékű áru fogyott el. A nagymányoki úttörők ünnepsége Kedves karácsonyi ünnepért rendezett a nagymányoki általános iskola tanulóinak a II. Rákóczi Ferencről elnevezett úttörőcsapat. Már hónapokkal előbb őrsi foglalkozáson készültek az ünnepségre a pajtások azzal a célkitűzéssel, hogy különösen az alsó tagozat kispajtásainak szerezzenek örömet. A közösségi érzés ilyen szép megnyilvánulására eddig még nem volt példa a pajtások között. Különösen a VIII. osztályosak tettek ki magukért, akik saját szerzeményű igen jól sikerült kis jelenettel szórakoztatták a gyermeksereget és a megjelent szülőket. Ugyancsak maguk által írt verseket szavaltak, amelyekből a természet és az egymás iránti szeretet hangja csendül ki. Megérkezett, az ajándékokkal megrakott Télapó is, aki a kicsiknek kiosztotta a közös foglalkozáson készített babákat, játékállatokat, könyvjelzőket, amelyeket örömmel vettek át a kispajtások. Itt kerültek kiosztásra a megyei úttörőközpont ajándékai is, melyeket nagy kitüntetésnek vettek a pajtások. Vörös selyem nyakkendőt kaptak a legjobbak. — Egyik pajtás, mint küldött vesz majd részt a központi értekezleten, egy másik pedig jutalmul háromnapos kirándulásra megy. Végül a községi MNDSZ szervezettől kapott minden gyermek egy-egy cukros zacskót. Ettig Károlyné levelező SZÉPÜLNEK A HÁZAK Kormányunk az elmúlt év második felében 100 millió forintot adott házak tatarozására. Ebből az összegből szépült meg Faddon a Széchenyi utca 6-os számú ház is, melyet a Tolnai Ingatlankezelő Vállalat dolgozói nemrégen újítottak meg. A régi rossz nádastető egy teljesen új cseréptetőnek adta át a helyét. Ez a ház belsőleg is megszépült, új padlózatot és villanyt is kapott. Képünk a régi nádas és az új cserepes tetőzetű házat mutatja be, 1954 JANUAR 5 Látogatás a Tolnai Selyemfonóban Látogatást tettünk a Tolnai Selyemgyárban, illetve annak sportkörénél, a Tolnai Vörös Lobogónál. Gyimesi Ferenc, a Vörös Lobogó sportkör elnöke egy szobába vezet bennünket, ahol újabb sportvezetőket találunk, akik a Vörös Lobogó sportolóinak minősítési kérelmét állítják ki. Takács József kérdésünkre elmondta, hogy az úszó szakosztályuk az 1953. évben is komoly eredményeket ért e, és megemlíti Herman Máriát, aki az 1953. évi országos Vörös Lobogó bajnokság első helyezettje lett 100 méteres gyorsúszásiban. Ugyancsak ezen a versenyen Takács Éva a 200 méteres mellúszásban ért el országos viszonylatban is kiváló eredményt, mellyel szintén az első helyezést érte el. A tolnai úszóik részt vettek az OTSB által rendezett országos ifjúsági úszóbajnokságon is, mely Esztergomban volt megtartva, 24 órai utazás után teljesen kifáradva ugrottak vízbe úszóink, de még így is Herman Mária a 100 méteres gyorsúszásban, míg Takács Éva a 200 méteres mellúszásban a negyedik helyezést ért el. A továbbiakban elmondja Takács sporttárs, hogy nagyban akadályozza a tolnai vizisport teljes kibontakozását az a körülmény, hogy nincs fedett uszodájuk és így egy évben csak néhány hónap az az idő, melyet vízben tudnak tölteni. Az ősz folyamán felvetődött ugyan a tolnai fedett uszoda felépítésének terve, azonban ezzel kapcsolatban biztosat még mindig nem tud senki. Jelenleg az úszóik és a Vizipólózók teremsporttal foglalkoznak és így igyekeznek erőnlétet biztosítani maguknak arra az időre, mikor újra vízbe mehetnek, hogy ott a tolnai Vörös Lobogó színeit méltóképpen képviseljék. Bejön a szobába Lampek Erzsébet, kinek minősítési kérelmét állítják ki éppen. Próbálunk érdeklődni Lampek Erzsébettől, — aki az 1953-as évben kitűnően képviselte sportkörét — hogy milyen eredményeket ért el a versenyeken. Azonban ő igyekszik a kérdéseik elől kitérni és helyette Mezei József intéző mondja el, hogy ..a mi Erzsink* inkább az atlétikai pályán szereti megmutatni, mit tud. Lám,pék Erzsébet magasugrásban 135 cm, míg 500 m síkfutásban 1:38,5 eredményt ért el és így III. osztályú minősítést nyert. Olyan eredményeket értek el a tolnai Vörös Lobogó úszói, melyre az egész megye büszke lehet. Miért kárhoztatják tétlenségre a sportolók a Sportorvosi Rendelőintézetet? Nem is olyan régen, nem sokat törődtek azzal, hogy valaki megfelelő szervezettel rendelkezik-e a sportolásra. Ennek a kérdésnek az eldöntése kizárólag a sportoló lelkiismeretére volt bízva. Tehát ha a sportoló úgy látta, hogy orvosi ellenőrzésnek vesse alá magát, akkor elment orvosához s ha nem volt sportkörének egy orvos mecénása, akkor még pénzébe is került ez a vizsgálat. A felszabadulás után, amikor a sport is állami feladat lett, többek között első dolog volt a sportolók orvosi ellenőrzésének intézményes megoldása. Kezdetben sportorvosok, majd később Sportorvosi Rendelőintézetek vették át ezt a munkakört. Szakszerbán is megalakult ez a Sportorvosi Rendelőintézet, dr. Kovács Károly főorvos vezetésével s a Sportorvosi Rendelőintézet működésének megkezdése óta több orvos végezik el azt a tanfolyamot, amely a sportorvosi feladat ellátására képesít és feljogosít. Hosszú idő telt el azóta, amióta a Sportorvosi Rendelőintézet munkájával foglalkoztunk, éppen ezért nem lesz érdektelen — gondoltuk — ha meglátogatjuk ismét az Intézetet. Alig ütötte el a toronyóra a hatot (hétfőn és csütörtökön 6—8-ig tartja rendeléseit az Intézet), máris a megyei bíróság épülete mögé kanyarodunk, miközben arra gondolunk, vajjon mikorra tudunk majd bejutni Kovács főorvoshoz. Pillanaok alatt jutunk el az Egészségház egyemeletes épületéhez és nem okoz gondot a Rendelőintézet megtalálása. Nagy azonban a megrökönyödésünk, mert Kovács főorvos bosszús arccal egyedül fogad bennünket. — ,.Már megint magam vagyok — kezdi a beszélgetést, majd így folytatja: — A szekszárdi és a szekszárd környéki sportolók vétlenségre kárhoztatják az intézetet, pedig az korszerűen felszerelve várja a megye sportolóit vizsgálatra azzal a céllal, hogy ezzel a munkával is a megyei sportélet fellendítését szolgálja. Teljes a hanyagság mind a sportolók, mind pedig a sportkörök részéről." Ugyan hány sportolót vizsgált meg az Intézet az elmúlt hónapok során9 — vetjük fel a kérdést. — „Decemberben mindössze 45-öt, novemberben pedig 47-et" — hangzik a válasz azonnal és ebből látjuk, hogy a főorvos kartárs nem rejti a fiókba a statisztikai adatokat, hanem azt állandóan kéznél tartja. Az is igaz viszont, hogy ezt a két számot nem is nehéz megjegyezni. Majd így folytatja. ..Ha aztán a neveket is átvizsgáljuk, akkor még szomorúbb a helyzet, mert a megvizsgáltak között csak lámpással lehet sportolót találni. A megvizsgáltak javarésze MHK-zó diák.* S ha már a sportolók és sportkörök ilyen nemtörődömséggel viseltetnek az intézet munkája iránt s majd csak a bajnoki, vagy versenyedény megindulásakor fognak kapkodni a sportorvosi vizsgálat után, vajjon milyen kezdeményező lépést *ett az intézet a sportolók felé? — próbáljuk közbevenni. „Ne tessék azt hinni* — hangzik az önérzetes váasz — „hogy a Sportorvosi Rendőr Intézet beburkolódzott ebbe az elesni cseni* toronyba és t is a fűtött szobából várja a sportolókat vizsgálatra. Számtalan esetben megtettük, hogy felkerestük a tornatermeket és ott végeztük el a vizsgálatot azokon, akiken ez aktuális volt. Az a sajnos viszont, hogy a tornatermekben sem talál az ember ma sok sportolót és a tornaterem mégsem alkalmas teljes értékű vizsgálatok elvégzésére. No meg aztán nem szabad a sportolóknak sem félremagyarázni azt a lépést. Nem a sportolók vannak a Rendelőintézetért, hanem a Rendelőintézet van a sportolókért. Tehát a sportolók feladata a Rendelőintézet felkeresése.“ Megköszönjük a főorvos kortárs szíves felvilágosításait és a Rendelőintézetből a megyei TSB-re vezet az első utunk. Miután tapasztalatainkról beszámolunk, a megyei TSB álláspontját kérjük. Novák István oktatási előadó félreérthetetlenül szögezi le válaszában azt, hogy azok a sportolók, akik nem rendelkeznek friss sportorvosi vizsgálattal, azok nem számíthatnak arra, hogy nyilvános versenyen, vagy mérkőzésen a következő évben részt vehetnek. Éppen ezért mi is s innen is nyomatékosan hívjuk fel a megye sportolóit és sportköreit, hogy ezt az időszakot is használják fel a sportolók alapos vizsgálatára s abból a tényből, hogy a megye sportolói elhanyagolják a vizsgálatokat, azt kell látnunk, hogy nem veszik igénybe a Sportorvosi Intézet segítségét a még jobb eredmények elérése érdekében. A megye sportélete igen sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért nem szabad azokat a lehetőségeket túlhasználatlanul hagyni, amelyet a Sportorvosi Rendelőintézet a megye sportja felemelkedése szempontjából jelenteni akar és jelent is. A sport tudományos alapokra való helyezése ma már hazánkban élő valóság és ebben a munkában a Sportorvosi Rendelőintézet óriási segítséget nyújthat, ha ezzel a szolgálattal sportköreink és sportolóink okosan fognak majd élni. ii i rí fi KEDD, JANUÁR 5 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Ali gyógyszertár. NÉVNAP; Sámán. — IDŐ.? ÁRAS JELENTÉS: — Várható időjárás kedd estig: erősen felhős idő, többfelé, főleg délen és keleten havazás, néhány helyen köd, mérsékelt északkeleti-keleti szél, a hideg idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére kedden reggel: mínusz 10— mínusz 13, délben mínusz 5—mínusz 8 fok között. — A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet mínusz öt fok alatt. Elméleti színvonalunk emelés segíti elő az TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelő* kiadó: KISt ALT LÁSZLÓ A szerkesztőség e* kiadóhivatal telefonsza ®*1 20-10. 20*11 Szekszárd. ‘Széchenyi utca I ® MNB egy témlas/ám 00 «?*■ 005—^ Előfizetési díj: havi ti.— forint. Baraovamegyei Szikra Nyomda Pécs Munkácsy Mihály utca 10 «*• “’Telefon; 20-27 h nyomdáért felel: ME/JÜPS ^EZSÖ