Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-06 / 4. szám
TOX NAI NAPLÓ XI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM IISA FIELE»! Vnife ppolitiüjai EGYzsŰLizma A MAI SZAMBAN; Január 25-én kezdődik a külügyminiszterek berlini tanácskozása (2. o.) — Befejeződött India Kommunista Pártjának III. kongresszusa (2. o.) — Zsellérlányból a Szocialista Munka Hőse (2. o.) — A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata (3. o.) — Az új DISZ-vezetőségek munkában (3. o.) — A szocialista törvényességről (3. o.) — A tanítóbácsi... (4. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA, 1954 JANUÁR 6 Fejlett állattenyésztés — több élelmiszer, több nyersanyag Megyénk mezőgazdasági jellege alapján már hosszabb idő óta elterjedt és népszerű az állattartás, illetve az állattenyésztés. A felszabadulás előtti évek tapasztalataiból kiindulva azt kell megállapítani: mind a földbirtokosok, mind az egyéni termelők különösen nagy jelentőség tulajdonítotak az állattenyésztés felszélesítésének. Természetes az a tény, ezt nem véletlenül tették.Először is azért, mert a mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen, állattartás nélkül. A föld termőerejének biztosítására feltétlenül szükséges az istállótrágya is, ezt pedig az állatok termelik meg. Továbbmenve pedig azért, mert az állattartás, az állatok hozama mindig nagy jövedelmet biztosított tulajdonosainak. Végül, de nem utolsósorban pedig azért, mert a dolgozók maximális szükségleteinek kielégítése is parancsolólag követeli meg, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó termelési ágak között az állattartás, illetve állattenyésztés is előtérbe kerüljön. A mezőgazdasági termelésnek ez a törvényszerűsége a felszabadulás után is változatlan maradt. Sőt az állattartás, különösen az állatok hozamának növelése a szocialista társadalomban az egész mezőgazdaságot megnövekedett feladatok elé állítja. Alapjában véve azért, mert a jelenlegi szocialista társadalomban a szükségletek maximális kielégítése a cél. Elmondhatjuk-e, hogy megyei viszonylatban ezen a téren minden rendben van? Korántsem mondhatjuk el. Megyénkre is és különösen megyénkre vonatkozik az, melyet a Központi Vezetőség és a minisztertanács december 19-i határozata megállapít, illetve leszögez: „Országosan évről-évre nagy veszteséget jelent az elhullások magas száma, elsősorban a rossz takarmányozás, a felnevelés és tartási hibák, valamint az állategészségügyi elmaradás miatt." Megyei példák egész sorozatával lehetne bizonyítani, hogy számos termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és helyenként egyéni gazdaságban is — az elmúlt két esztendőben — ily módon hatalmas károk keletkeztek. Csak egy példát: a szekszárdi Gőgös Ignác termelőszövetkezetben éppen a rossz takarmányozás, a gondozás és tartási hibák miatt 1953 nyarán 24 hízónak való süldő döglött meg. De minden túlzás nélkül el lehetne mondani azt is, hogy az állatok hozama — megyei viszonylatban — rendkívül alacsony. Helyenként csak állattartással és nem pedig állattenyésztéssel foglalkoznak. Rendkívül alacsony az állatok hozama, különösen a tehenek tejtermelési átlaga, ez jelenleg is megyei viszonylatban alig haladja meg a 6 litert. Az ilyen és ehhez hasonlókból következik, amit a Központi Vezetőség és a minisztertanács határozata leszögez: „....állattenyésztésünk nem tudja kellően kielégíteni állati eredetű élelmiszerekkel a lakosság növekvő szükségletét..." Éppen ezért szögezi le a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október S1-ii ülésének határozata. ..Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése és egész fejlődésünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése.“ Ezen megállapítás alapján dolgozta ki a Központi Vezetőség és a Minisztertanács azt a programmot, mellyel a mezőgazdaságban, ezen belül állattenyésztésünkben mutatkozó hibákat fel lehet és fel kell számolni. A határozatnak az a pontja is, mely az állattenyésztés fejlesztésével, a lakosság jobb hús- és zsírellátásáról szól, helyeslésre és megelégedésre talál megyénk állattenyésztési szakemberei és egész mezőgazdasági dolgozói között. Madocsán például a megyei állattenyésztési állomás szakemberei segítettek a dolgozó parasztoknak tervet kidolgozni, mellyel feltétlen elősegítik a határozat végrehajtását és saját életszínvonaluk emelését is. Azonban még ma is fennáll az a tény, hogy egyes helyeken nem ismerik magát a határozatot, ezen belül azt a pontját, mely az állattenyésztéssel foglalkozik. Ma már számos olyan gyakorlati példa áll megyénkben, melynek alapján hozzá lehet s hozzá kell látni a határozat — állattenyésztés fejlesztéséről szóló pontjának végrehajtásához. Csupán az a feladat, hogy minden termelőszövetkezetben, minden állami gazdaságban és községben ismerjék meg magát a határozatot. A közvetlen előttünk álló feladat pedig az állatok hozamának lehetőség szerinti növelése. Mint a fenti példa bizonyítja, a tejtermelés napi átlaga alig haladja meg a 6 litert. Tehát első és legfontosabb feladat, hogy ezen a területen javulás következzen be. Állattenyésztési szakembereink bevonásával minden termelőszövetkezetben, minden állami gazdaságban a takarmányozás megjavítására a gyakorlati szükségletnek megfelelő alkalmazására egy olyan tervet kidolgozni, amely elősegíti a tejtermelést. Ezen munka során feltétlenül szükség van a nem állattenyésztési szakemberek, de sok gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező állattenyésztők, illetve állatgondozók javaslatainak figyelembevételére is. Ugyanis az elmúlt idők során gyakori volt az olyan esetek száma, hogy nem hallgatták meg, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták az ilyen egyszerű állattenyésztési dolgozók takarmányozás megjavítására vonatkozó javaslatait. Ezt tették a juhoi törzsállattenyésztő állami gazdaságban is. Pedig Pencz József munkaérdemrenddel kitüntetett tehenész javaslatainak gyakorlati alkalmazásával megjavíthatnák a takarmányozást, azon keresztül emelhetnék a tejtermelést. Megyénkben is minden mezőgazdasági vezetőnek és dolgozónak látni kell, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat megvalósítását, ezen belül az állattenyésztés, az állatok hozamának növelése, a lakosság több hússal, zsírral való ellátása közös ügy, az egész magyar nép ügye. Ennek a tudatnak kell áthatni minden állattenyésztési szakembert és egyszerű dolgozót. Felemelő érzés a jövő építésén úgy dolgozni, hogy annak gyümölcsét minden becsületes dolgozó élvezi. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 105 százalék az év első munkanapjén Kendergyárainkban a kedvezőtlen időjárás meglassítja a termelést. Dacára a csípős hidegnek, az év első munkanapján, vasárnap mégis a legnagyobb kedvvel fogtak a munkához a Szekszárdi Kendergyár dolgozói. Valamennyien odaálltak gépeik mellé, s a munkaidő teljes kihasználásával igyekeztek a szép eredmények eléréséért. Nyolc órán keresztül zökkenőmentesen haladt a munka az üzemben, anyaghiány nem volt. Az év második munkanapján, amikor a gyárba érkeztek a dolgozók, többen először az irodába mentek, hogy megtudják az 1954-es tervév első munkanapjának üzemi és egyéni eredményét. Halász Imre igazgató, s az adminisztrációs dolgozók örömmel újságolták, hogy az üzem a tegnapi napon globálisan 105 százalékra teljesítette napi tervét, s mindössze két tilos teljesített 100 százalékon alul. Reggel 8 órakor már a versenytáblán is látták a dolgozók egyéni eredményeiket. Kotálik György elvtárs január 3-án például 13 kiló kendert tilált meg terven felül. Szalma Ferenc ifi sztahanovista tilos pedig 10 kilóval adott többet, mint a terve volt. De a többiek is kitettek magukért: teljesíteni tudták napi tervüket. 433 literrel kevesebb a tejbeadása Csiszér Andrásnak Tanácsülésen ismertették Kakasd község dolgozó parasztjai előtt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét az állambegyűjtés többéves rendszeréről. Az írj begyűjtési rendelet valamennyi kakasdi dolgozó parasztnak azt jelenti, hogy a különböző beadási kötelezettségek csökkentésével többet tud szabadpiacon énekesíteni. Csiszer András 12 holdas dolgozó parasztnak például a tavalyi évben két tehene után 1105 liter volt a tejbeadási kötelezettsége. Csiszer Andrásra is vonatkozik az új begyűjtési rendeletnek az a pontja, amely leszögezi, hogy „1954 január 1-től kezdve a második és a további tehenek után külön tejbeadási kötelezettség megszűnik”". Tehát Csiszer Andrásnak az új évben 671 liter a tejbeadása a tavalyi 1195 literrel szemben. Csiszár Andrásnak és a többi donző parasztnak azonban nemcsak a tejbeadás ilyen nagyarányú csökkentésie, hanem a terménybeadás, sertés és vágómarha, tojás és baromfi beadás, 11—5, illetve 25— 30, 40 százalékkal való csökkentése a jobb és a biztosabb megélhetést eredménye? í. 17 tolna megyei termelőszövetkezet létesít halastavat Tolna megye termelőszövetkezetei és csoportjai közül 17-ben kezdték meg a halastavak létesítését. Valamennyi termelőcsoport saját erejéből készíti el új halastavát. A halastavakat a legtöbb helyen, vagy régi kiszáradt halastavak helyén jelölték ki, vagy ott, ahol erre megfelelő természeti adottság van, így a diósberényi Vörös Csillag tsz 20 holdas halastavát a közeli hegyipatak vizéből táplálják, az újiregi Béke tszcs 10 holdas halgazdaságát két völgy találkozásánál létesítik, olyan területen, melynek legelője csak savanyú füvet adott. Az eddigi tervek szerint 260 holdnyi halastó készül el a téli hónapok alatt, amelyekben a tavasszal már vizet is bocsáthatnak. A termelőszövetkezetek és csoportok halgazdaságát megkönnyíti az ötéves terv új , tolna megyei létesítménye, a Tolnai Halkeltető Állomás, amely az új évben nemcsak ponty, hanem süllő és kecsege ivadékokat is tud átadni az új tolnamegyei halgazdaságoknak. A leveli Amíeg tsz tagjai míg a tél folyamán minden trágyát kihordanakk A teveli Alkotmány termelőszövetkezet tulajdonát képező szántóföldek az utóbbi években nagyon el voltak hanyagolva. Ez részben abból adódott, hogy sűrűn gazdát változtattak, így senki sem tartotta érdekének , a föld termelőerejének növelését, nem trágyázták. — Pártunk programmja nyomán létrejött kormányrendelet most kimondja, hogy érdekeltté kell tenni a mezőgazdasággal foglalkozó termelőket a termelés fokozásában, sértetlenül kell hagyni mind az egyéni dolgozó parasztok, mind a termelőszövetkezetek földterületeit. A teveli Alkotmány termelőszövetkezet tagjai ennek alapján hozzáláttak szántóföldjeik termelőerejének növeléséhez. Még az ősz folyamán 75 hold helyett 127 holdon végezték el az istállótrágyázást. A legutóbbi közgyűlésen, ahol megvitatták a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát, elhatározták, illetve határozatot hoztak a talaj további termelőerejének növelésére. A határozatban szerepel, hogy a szövetkezet még a téli hónapokban összes trágyakészletét szakszerűen gondozza és megfelelő időben szántóföldre hordja. Törzskönyveztetik tehenüket a madocsai dolgozó parasztok Pártunk és kormányunk határozata, mely a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szól, egyre szélesebb visszhangot vált ki dolgozó parasztságunk soraiban. — Számos dolgozó paraszt arra az elhatározásra jutott, hogy jobb állatállománnyal erősíti gazdaságát. Ezt tették Madocsán is Kiss Ferenc és Bölcsföldi Ferenc dolgozó parasztok, akik üszőiket lekötik szerződésre és teheneiket törzskönyvi ellenőrzés alá vetetik, így a tejtermelés igazolása után a határozat értelmében a tejterméknek 60 százalékát átadják a begyűjtő szervnek, mely után abraktakarmány juttatást kapnak hatósági áron, így 6000 kilogramm évi tejtermelés esetén 15 mázsa, 5000 kilogramm után 11 mázsa, 4000 kilogramm után 8 mázsa takarmány jár. Öltöző és fürdő a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói korábban nélkülözték a korszerű öltözőt és fürdőt. Az 1953. évi üzemi kollektív szerződés végrehajtása fordulatot hozott számukra. Az igazgató teljesítette vállalt kötelezettségét: 450 ezer forintos költséggel megépült 400 személyes új öltöző és fürdő. Külön helyiségeket biztosítottak a férfiak és a nők részére. Az elmúlt napokban már elvégezték a műszaki próbákat. A csempézett falú mosdókban és zuhanyozókban kedvükre tisztálkodhatnak hideg-meleg vízi és a cipőgyár dolgozói. S3 családi ház épült Pakson a múlt évben Kormányzatunk a kislakás építési hitelek folyósításával hozzásegíti a falvak dolgozóit az egészséges lakások építéséhez. Megyénkben is sok dolgozó paraszt és munkás fordult államunkhoz hitelkérelemmel. A paksi dolgozók is éltek ezzel a kedvezménnyel, mert a múlt évben 33 családi ház épült a városban és környékén. A kölcsönigénylők 75 százaléka termelőszövetkezeti tag, akik munkahelyükhöz közel akarnak házat építeni. A nagykónyi gépállomás szerelőcsarnokában A nagykónyi gépállomás szerelőcsarnokában kalapácsok zörejétől, reszelek szintásától visszhangzik a műhely. Nagy munka folyik itt. Soós Ferenc tárcsajavító brigádja sorjába veszi a javítanivaló tárcsákat, nem kis mumát végez ez a brigád. 1953 év végére túlteljesítették tervüket, 9 tárcsa helyett 12 darabot javította ki. A 2. sz. motorjavító brigád sem akart lemaradni a tamástek versenyfelhívásától, határ alkatrészhiány miatt, volt eset, hogy csaknem megállt a munka, de mindig találtak megoldást, cseréltek másik gépállomásokon alkatrészt, így vállalásukat teljesítetté* és a tervben szerepelt 3 erőgép javítását 1953 december 26-ra elvégezték. A gépállomáson azonban mégis lemaradás mutatkozik a cséplőgépjavítás terén, mely onnan adódik, hogy a cséplőgépek javítását későn kezdték el. Több gép késő őszig, illetve tél kezdetén is apró magvakat csépelt, a gépnél több szakember dolgozott, ami késleltette a gépek javításának megkezdését. Vidáman ünnepeltek szilveszterkor Tolna megye dolgozói Tolna megye 104 kultúrházában lázasan készültek a szilveszteri vidám műsorra. Legnagyobb előkészületek a gyönki járási kultúrházban folytak, ahol a szilveszter esti vidám tánc után, éjfélkor a 12 hónapot szimbolizáló, népi táncosok vonultak a színpadra, s régi helyi rigmusokat mondottak. A szekszárdi járási kultúrházban nagy szilveszteri bál volt, s tánc közben óránként adott műsort a kultúrház tánc- és színjátszócsoportja. A kultúrház vezetősége a legszebb táncoló párt egy porcelán teáskészlettel jutalmazta meg. Őcsényben az állami gazdaság sportegyesülete rendezte a szilveszteri bált, melyen fellépett a község népi együttese is. Majdnem minden kultúrotthonban rendeztek tombolát is melynek főnyereménye az éjfélkor kisorsolásra került újévi malac volt. A szilveszteri bálokon Tolna megye kultúrotthonaiban közel 50 ezer vendég köszöntötte vidáman az újesztendőt.