Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-08 / 6. szám

b> fArm^T­­ tnls mtoterZüm ttmsSuFmdt A MAI SVAMBAN: EHMn awímccere a gmjettmü­k—whóaya és m Egy**ült Államok kormánya között az atomenergia kérdésében finytatttndti tárgyalásokról (3. o.) — Kül­földi hírek (2. o ) — A ItoUw« agrottatmisa (2. o.) — A hátal Vörös Zászló fen kommunistáit követik a pártemkívüliek (3. o.) — A dombóvári várni tanok a téli forgalom sikeréért (3. o.) — Ahol az élet zengi be az­­ Iskolát... (4. o.) — AZ M­DP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOTTS­ÁG­ÁNA­K LAPJA­­ 1. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM AHA 5» FILLÉR PÉNTEK, 1954 JANUÁR 8 A terv teljesítése mellett adjunk jó minőségű árut Új esztendőt kezdtünk, új évet, amely sok szép feladatot és örömet ígér mindannyiunknak. Tudjuk, hogy az 1954-es év egész népünk jobb éle­tének esztendeje lesz. Üzemi dolgo­zóinkra ebben az évben is­mét hatal­mas feladatok hárulnak, amit el is kell végezniök becsületesen, hogy az ötéves terv utolsó tervévét az előző évekhez hasonlóan eredményesen fe­jezhessük be. S ezt el is várja min­den munkástól az új kormányprog­­ramm, mely a dolgozó nép felemel­kedését, még jobb életének megte­remtését jelenti. Megyénk ipari munkásai az elmúlt évben jól megállták helyüiket a ter­melés frontján. Több üzemünk már december 20-ika előtt jelentette, hogy teljesítette az éves tervet. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy ezek­ben az üzemekben a műszaki vezetők jól dolgoztak, a szakszerve­zet, helyesen irányította a munkaver­senyt, a pártszervezet kommunistái megértették dolgozó társaikkal, hogy a terv teljesítése elválaszthatatlan az életszínvonal emelésétől. Mindezek a módszerek az 1954-es évben is hoz­nak eredményeket, ha üzemi szerve­zeteink alkalmazzák munka közben. Ha már az eredményekről beszé­lünk, meg kell említenünk azt, hogy maga a terv teljesítése még nem je­lent olyan eredményt, mint amit dolgozó népünk ma már joggal elvár tőlünk. Üzemeinkben a termelésnek ugyanolyan jellege van, mint két év­vel ezelőtt, lényegében mégis külön­bözik attól. Az 53-as év második felében pártunk Központi Vezetősé­gének júniusi, októberi határozatai és a kormányprogramm alapján folyt megyénkben is a termelő munka. E szakasz legfőbb jellemzője az ember­ről való fokozott gondoskodás, né­pünk életszínvonalának emelkedése. Az utóbbi félévben hozott határo­zatok mindig kihangsúlyozták, hogy üzemi dolgozóinknak a tervek telje­sítése mellett a legnagyobb gondot kell fordít­aniuk a minőségi mun­kára is. Ezt megértették megyénk üzemi dolgozói, vezetői, s igyekeztek is mindent elkövetni azért, hogy sok­kal jobb minőségű árut, fogyasztási cikket biztosítsanak a vásárló közön­ségnek, mint előzőleg. Megyénk üze­mei többnyire könnyűipari üzemek, amelyek közvetlenül fogyasztásra ter­melnek, tehát a minőség állandó javítása a terv teljesítése mellett a második legfőbb feladat. Ha figyelemmel kísérjük megyénk üzemei minőségi munkájának ered­ményét, elmondhatjuk, hogy itt-ott még lehetne javítani. Az elért ered­ményekből ismét kitűnik, hogy ahol jól foglalkoztak a vezetők, a dolgo­zók a minőség kérdésével, az ered­mény sem maradt el. Nem elég az, ha az üzemi szakszervezet egy hó­napban egyszer, esetleg kétszer, szá­mokban leírja a falitáblára a minő­ségi eredményeket. Ahol a vezetőség ennyit tesz a minőség emeléséért, ott nem lesz jó minőségű cipő, textil­anyag, de a bőrgyárban bőr sem. A vezetőségnek naponta többször kell a dolgozókkal elbeszélgetni, megmagya­rázni a minőségi termelés jelentő­ségét, jó módszerekkel segíteni őket, olyanokkal, amelyek az eddiginél is jobb minőségi eredményekhez vezet­nek. Ha értékelni akarjuk üzemeink elmúlt havi minőségi munkáját, ak­kor meg kell említenünk a Bonyhádi Zománcműveket, ahol a dolgozóik egy hónap alatt 82 százalék helyett már 90 százalékban gyártottak elsőosztá­lyú zománcedényt. S e szép ered­ményből jól kivették részüket az üzem műszaki vezetői is, akik ígé­retet tettek, hogy ha lehet, ebben az évben ezt a százalékot még eme­lik. Továbbra is sokszor elbeszélget­nek a dolgozókkal, rávezetik őket egy-egy jó fogásra. Igen nagy feladatnak tekintették a minőség emelését — jól megértet­ték pártunk és kormányunk pro­­grammját — a Tolnai Selyemgyár dolgozói is. Az itt dolgozók a IV. negyedévre műhelyenként szerző­dést kötöttek, melyben olyan válla­lásokat tettek, hogy csak jó minősé­gű anyagot adnak át egymásnak. S az eredmény nem is maradt el, mert csökkent a rossz próbák szá­ma a fonodában, s az üzemi minő­ségi eredmény pedig közel áll a 100 százalékhoz. Január első munkanap­ján is 100 százalékos minőségi mun­kát végeztek. Ezzel elérték az üzem dolgozói, hogy a megyében a leg­jobb minőséget gyártó üzemnek isme­rik az emberek. Van még megyénkben több üzem, ahol állandó javulás mutatkozik a minőség területén. Emellett azon­ban beszélhetünk olyan üzemekről, ahol a minőség nem sokat javult. S hogy ez így van, azért nem minden esetben az üzem dolgozói, vezetői a hibások. Mert nem hisszük azt, hogy olyanok volnának a gyengébb minőséget gyártó üzemekben a ve­zetők és a dolgozók, akik ne akarná­nak jó minőségű árut termelni. A Bonyhádi Cipőgyár gyenge minő­sége abból is fakadt, hogy nem ka­pott jó minőségű anyagot a bőrgyá­raktól. S azt mindenki tudja, rossz bőrből jó cipőt nem lehet gyártani. Természetesen ez nem mindenkor fordul elő, ha jobb anyag van, ak­kor is előfordulnak hibák üzemen belül, ami a műszaki vezetés hibá­jából fakad, mert nem tesz idp­­­­ben intézkedéseket a dolgozók felé, a minőségi cipő gyártására. Ezek­­után megállapíthatjuk, hogy a bőr­gyárak közül a Simontornyai Bőr­gyárnak is kellene javítani minőségi munkáján. Habár azok a „minőségi műszakok“, vállalások, amiket a dolgozók tettek, bizonyítják, hogy minden törekvésük a jó minőségű bőr előállítása. A tervteljesítés, a minőség állan­dó emelése — ezek megyénk üze­meinek legfőbb feladatai az 1954-es tervévben. Ezért harcolnak is — de harcoltak ezideig — megyénk üzemi dolgozói. Az eredmények ar­ról tanúskodnak, hogy a párt és a kormány új programmja mind job­­­ban érvényesül megyénkben is, hi­szen több üzemben a dolgozók azért kapták meg a sztahánovista okleve­let és a jelvényt, vagy a szakma ki­váló dolgozója címet, mert különö­sen az utóbbi hónapokban végeztek lelkes, odaadó munkát a terv sike­re érdekében. S a kitüntetett dolgo­zók magukkal ragadják az üzem számos dolgozóját, tehát közös harc folyik azért, hogy az üzem hírnevét megtartsák, vagy jó hírnevet sze­rezzenek jó munkájukkal. Most, az 1954-es tervév elején csaknem minden üzemben értékelik a vezetők, a dolgozók elmúlt évi munkájuk eredményét. Közösen ál­lapítják meg, hogy ezideig mit tet­tek a párt- és a kormányhatároza­tok végrehajtásáért. De ezeken az értékelő gyűléseken már megszület­nek az új kezdeményezések is, töb­bek között, hogy ezévi tervünket is túlteljesítsük, a minőséget továbbra is javítsuk, valamint az önköltsé­get csökkentsük. Ez mind helyes, ennek érdekében azonban jó, ha mindjárt megtárgyalják közösen azt is, hogyan tudják túlteljesíteni ter­vüket, melyek azok a jó módszerek, amelyek az eddiginél is szebb és jobb minőségi eredményekre vezet­nek. Ha ilyen formában teszünk ígé­retet ötéves tervünk utolsó évének terv- és minőségi túlteljesítésére, biztos, hogy nemcsak papíron, de az eredményeken is meg fog látsza­ni a dolgozni akarás, a párt- és a dolgozó nép iránti törhetetlen hűség. Fel tehát újult erővel, friss len­dülettel 1954. évi tervünk teljesíté­­séért! Teremtsünk olyan anyagi alapot a kormányprogramm megva­lósításához, amely biztosítja az élet­­színvonal emelését, MEGYÉNK ELETÉBŐL 400.000 forrintos költségp­­ój népbü­ffé­gpii Gyinkin A gyanki földműves szö­vetkezet elhatározta, hogy a község központjában, az autóbuszmegálló közelé­ben 400.000 forintos költ­séggel új népbüffét léte­sít, mert a meglévő gyön­­ki vendéglátó üzemek nem tudják kellően kielégíteni a dolgozók igényeit. Az új népbüffé étteremből, cuk­rászdából és italboltból áll, s egy régi romos épü­letet építenek újjá a járási székhely legszebb szóra­kozóhelyévé. Az építkezéseket még január folyamán megkez­dik, s a tervek szerint a nyár elejére megnyithat az új büffé. Az új kormányprog­­ramm megjelenése óta számos szórakozóhely lé­tesült Tolna megyében, tzomban már átadták az új népbüffét, Hőgyészen pedig még ebben a nőnap­ban megnyílik a földmű­­vesszövetkezet új vendég­látó üzeme. Napközi és bölcsőde épül A Minisztertanácsnak az Anya- és Gyermekvé­delemmel kapcsolatban hozott határozata érvénye­sül a Tolna megyei Nép­­fpolt Vállalatnál is. A vál­lalatinál dolgozó gyerme­kes anyák kérésére még a­z elmúlt év decemberé­ben megkezdtek egy 40 személyes napköziotthon és egy 10 szem­él­yes böl­csőde építését. Az össz­költség a berendezéssel együtt közel 600.000 fo­rintba kerül. A Népke­li Vállalat férfi dolgozói a napközi és bölcsőde mi­előbbi elkészítése érdeké­ben társadalmi munkát is végeztek az elmúlt hónap­ban. Most, a téli idő beáll­tával az építkezés meg­állt. De ha az idő enged, úgy azonnal tovább foly­tatják az építkezést, hogy mielőbb átadhassák ren­­fedezési helyének. A je­lenlegi állapotok szerint nem június 15-re, hanem m­ár­ május elsején, a mun­ka ünnepén beköltözhet­nek a gyermekek kelle­mes otthonukba. Kint kétszeresére emelték a fam­inta termesztési területét Ripszlón Bogyiszló községben évszázados hagyomány a pap­­rikatermesztés. A mélyfekvésű fekete talaj kiválóan alkalmas a paprika termesztésére, s a közelben lévő kalocsai paprikamalom egyik legnagyobb szállítói a bogyiszlói gazdák, akik az elmúlt évben a község ter­melőcsoportjával együtt 80 vagon fűszerpaprikát szál­lítottak. Tavaly 150 holdon termeltek paprikát Bogyiszlón, ezt a területet az idén jelentősen megnövelték: nincs ház, ahol ne szerződtek volna paprikatermesztésre, s az idén 250 holdon fog teremni a híres bogyiszlói pap­rika. Az ősszel jól előkészítették a talajt Bogyiszlón: a 250 holdas területet trágyázták, majd mélyszántották, s így várja a talaj a tavaszi palántázást. Az elmúlt évben érdekes kísérletet hajtottak végre Bogyiszlón, a Petőfi tszcs néhány száz ölön megpróbálta a paprika szántóföldi, vetőgéppel történő vetését. A kísérlet ked­vező eredménnyel járt, s az idén 2 és fél holdon veti géppel a csoport a paprikamagot. Tavaly a paprikaterületnek csak egy részét tudták műtrágyázni, az idén az egész területre jut bőven mű­trágya, ami holdanként a falu legjobb paprikatermelői számítása szerint 6—­7 mázsával növeli a holdankénti termést. Tavaly 30 mázsa paprikát szedtek le átlag holdanként, az idén 35—40 mázsát várnak, s így a megnövelt területről mintegy 150—160 vagon fűszer­­paprikát tudnak elszállítani Bogyiszlóról. 40 holdon létesítenek kísérleti rizstelepet a szekszárdi járásban A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban meg­jelent határozat nyomán elhatározták, hogy a szek­szárdi járásban 40 holdon kísérleti rizstelepet létesí­tenek. Szekszárd környéke kiválóan alkalmas rizster­melésre, a jó minőségű talaj mellett a nálunk megho­nosodott keleti növény termelését lehetővé teszi a Sió vize, mely bőséges öntözési lehetőségeket biztosít. A szekszárdi Gőgös Ignác tsz, amelynek földjei a Sió mellett terülnek el, kedden este taggyűlésen tár­gyalta meg az új növény termelésének lehetőségeit. A tagság örömmel hallgatta végig a szakemberek be­számolóit, akik elmondották, hogy a szikes, bőségesen öntözhető talaj kiválóan alkalmas rizstermelésre s el­határozták, hogy a folyó mellett elterülő földjeiken 5 holdon próbálják meg az idén a rizs termesztését. A Gőgös Ignác termelőszövetkezet mellett Alsó­­nána és Sárpilis határában létesítenek az idén na­gyobb rizstelepet. A tetas megyei MÉSZÖV onzíps aise A Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége a Keres­kedelmi és Pénzügyi Dol­gozók Szakszervezetének budapesti központjává­ karöltve nemrégen érté­kelték a MÉSZÖV-ök III. negyedévi munkáját. Az értékelés szerint a tolna­­megyei MÉSZÖV végezte a legjobb munkát, s így elnyerték a „Min­tar­­megye"* címet. Kiskeres­kedelmi tervüket 110 szá­zalékra teljesítették a ne­gyedévben, míg a beszer­zési tervük teljesítése 122 százalék volt. Példamuta­­tó munkát végeztek a ta­karékosság terén, de csök­kentették a kölcsönszintet is. Csupán a tömegszerve­­zeti munka — ez orszá­gos lemaradás volt — nem volt elég­gé kielégítő a tolna megyei MÉSZÖV dol­gozói részéről. A IV. ne­­gyedétében azonban már ezen feladatukat is meg­­javítottá­k, mert a decem­ber havi értékelés szerint a tömegszervezeti munka­ terén is országos első he­lyen vannak. Ene­k után megvan minden remény, hogy a IV. negyedévi munkájukkal ismét meg­tartották első helyüket, s így hamarosan megkapják a SZÖVOSZ értékes ju­talmát. ‘ 14 új Isaras-au­óbüstt im­iseüfért. A felszabadulás óta sok­kal több autóbusz járja a megyénket, mint a múlt­ban. Ma már a legkisebb faluba is elszállítják az embereket a Szekszárdi Autóközlekedési Vállalat dolgozói. Az elmúlt évben azonban a forgalom lebo­nyolítása mégsem volt a legjobb, ami legnagyobb részben alkatrészek hiá­nyából eredt. Ebben az év­ben értesülésünk szerint 14 új Ikarusz kocsit kap megyénk, mely nagyban megjavítja az autóbusz­­forgalom lebonyolítását Szakadtál­on már megkezdték az idei begyűjtési terv teljesítését A megyében szinte hagyomán­­­nyá vált, hogy az évi begyűjtési versenyt Szakadát nyeri meg. A ffyenki járás kis községe az el­múlt évben is megszerezte az el­sőséget: mindenből 100 százalékra, több terményből 100 százalék fe­lett teljesítette beadási kötelezett­ségét. Az új beadási rendelet megje­lenése Szakadáton is nagy örömöt keltett a gazdák körében, hisz a kis falu, melyben 210 ház van mindössze, az idén legalább 300 ezer forinttal több értékű ter­ményt vihet a szabadpiacra, mint tavaly. A nagy kedvezmény még jobban megnövelte a gazdák be­adási kedvét s a dolgozó parasz­tok egymás kezébe adták a kilin­cset a tanácsházán: mindenkit ér­dekelt, mennyivel kell kevesebbet beadni az idén, mint tavaly. Kanter György 8 holdas dolgo­zó paraszt tejbeadási kötelezettsé­ge majdnem felére csökkent. Ku­tasi György, Krémer András két­holdas gazdák a tavalyi 660 liter tej helyett 470 liter tejet adnak csak be az idén. — Ha így áll a dolog, akkor leg­jobb, ha mielőbb megkezdjük a beadás teljesítését — állapította meg a tanácsházón Hefner József, aki évek óta első a beadásban. S még alig köszöntött be az új esz­tendő, már vitte a baromfit a be­­gyüjtőhelyre. 3 kiló 40 dekát nyo­mott a két kakas s ezzel Hefner József egész évi baromfibeadásá­nak majdnem a felét teljesítette. De Pálinkás József sem szeret az utolsók között lenni: mindjárt az ünnepek után 7 forró 90 dek­a ba­romfit vitt beadni. — Erre az évre már csak 4 kg 10 deka baromfival tartozunk, — állapította meg s hozzátette: Az idén igazán nem lesz semmi ba­junk a beadással. Az egyéni parasztok me­lle­tt a falu termelőszövetkezete, az Arany­kalász tsz sem feledkezett meg kötelezettségéről. S6 kiló barom­fit már leadtak a biztos, hogy a többivel sem maradnak adósak. De megy a tejbeadás is Szaka­­dáton: január 5-ig több, mint 2 hektót vittek a begyűjtőhelyre a gazdák. Kanter György már 25 litert, Kutasi György és Krémer András 20—20 litert adtak be. — Mi komolyan vesszük a ver­senyt — mondja Vezek­ényi Lajos, a községi tanács elnöke. — A ta­nács és a dolgozó parasztság együtt küzd, hogy minél nagyobb becsületet szerezzen a községnek. Eddig a megyei elsőséget szerez­tük meg, de az idén az országos elsőségbe is bele akarunk szólni. Az a begyűjtési láz, amit január első napjaiban tapasztaltunk Sza­kadáton, azt mutatja, hogy az idén bele is szólnak az országos elsőség kérdésébe,

Next