Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

WM JAVTTAW 1 Pe.készültek az 1954-es évre a Tolnai Selyemgyár dogozói A Tolnai Selyemgyár dolgozói az efsők között, már december 8-án reggel befejezték éves tervüket, na meg aztán minőségi százalékuk is 99 százalékon felül van, ami azt jelenti,hogy a megyében ők nyerték el ,legutóbb a SZOT megyei minőségi vándorzászlót. A gyár dolgozói az utóbbi negyedévben a minőségi vándorzászlón kívül még 4 zászlót szereztek. Megnyerték a párosversenyt a Budapesti Duna flériagyárral szemben, valamint 2 üzem közül az övéké lett ,,a legjobb i ilóttrém" vándozászló is. A dicsőségzászlók természetesen még nagyobb erőt adtak a dolgozóknak a további munkához. December 8-án ugyanolyan ütemben folyt a munka, mint azelőtt. Azért történt ez így, mert minden törekvésük az volt, hogy elnyerjék a büszke ,,Élüzem” várdorzászlót is. A műszakiak már hetekkel ezelőtt kifüggesztettek egy papírlapot, amelyen feltüntették azokat a feltételeket, amelyeknek megvalósítása okvetlenül szükséges az „Élüzem" cím elnyeréséhez.. A gyár műszaki vezetősége azonban nemcsak az „ÉlvenT” cím elnyerésére törekedett, hanem még idejében megtette a szükséges előkészületeket az 1954-es tervévre is. December hónap első felében megalakítottak egy möszintterv bizottságot, mintegy 15 taggal, melybe bevonták az élenjáró dolgozókat is, mint Pasaiér Józsefné és ifj. Morvai Józsefné szla.hánovtista fonónőket. Ez a bizottság arra van hivatva, hogy a dolgozók által beadott ötleteket, újításokat nyolc napon belül elbírálják, írásban értesítést adjanak és azonnal díjazzák is az elfogadott újításokat, ötleteket. .Mindez az 1954-es terv feladatainak könnyebb, sikeresebb elvégzése érdekében történt. December 30-ig körülbelül 20 érdemesebb javaslatot adtak a dolgozók. A gombolyítóban Törfcő József üzemi éllentartó a világító lámpák lejjebb eresztését javasolta, mert azok jelen esetben árnyékot vetnek. A lakatosműhelyben Gémesi Ferenc, Hujber Mihály fűtők, Fáfai József gépkezelő és ifj. Bencze János lakatos ötletei is eredményesek. A fonodában Saller Gusztáv üzemlakatos a kábelselyem fonásához nagyobb kerületi főzőbogrács bevezetését javasolja. Leibhardt Teréz fiatal művezetőnő javasolja, hogy a cérnázóban minden organzin gép alá 4 darab vízzel telt bádogtartályt helyezzenek el, mert ez elősegíti a páraképződést, így a szálszakadások száma csökken és a termelés emelkedik. A beadott javaslatokat, ötleteket a műszini terv bizottság hamarosan értékeli. Az 1954-es terv sikere érdekében a műszakiak jó előre megrendelték a szükséges anyagmennyiséget. A fonoda részére a selyemgubó vállalat, a pámázó üzemrésznek pedig részben a fonoda, részben pedig az anyagellátási igazgatóságon keresztül a Textilanyagkészletező Vállalat biztosítja folyamatosan a szükséges anyagmennyiséget. A gazdaságosabb üzemeltetés érdekében a vállalat megbízta a Tatarozó Vállalatot egy csőhálózat beszerelésére, mely már folyamatban is van. Ezzel az üzemben felhasznált fáradt gőzt visszavezetik, majd lecsapódik a gőz, e azután egy földalatti tartályba kerül, míg végül a kazánba. Ez a folyamat kalóriamegtakarítást is jelent, mert a víz meleg marad. A gyár dolgozói továbbra is zökkenőmentesen végezhetik feladatukat, sikerre vihetik ötéves tervünk utolsó terverének hatalmas feladatait is. Pótolták lemaradásukat a gyünki téglagyár dolgozói A Tanácsi Téglagyári Egyesüléshez tartozó üzemek közül a gyönki gyár mondható az egyik legjobbnak. A gyár dolgozóinak minden törekvése az, hogy becsülettel eleget tegyenek hazafias kötelességüknek. A nyár folyamán a nyersgyártási terv állandó túlteljesítése mellett égetési tervüket nem tudták teljesíteni a gyenge kalóriájú szód miatt. A nyári lemaradások miatt november végéig 31.000 téglával maradtak adósak népgazdaságunknak. December hónapban már gyengébb az égetési tervük, így a lemaradás pótlásáért indultak harcba a gyár kemence ki- és behordó munkásai. A legutóbbi dekádban elért eredményük bizonyítja szorgalmas munkájukat. Terven felül 49.000 darab téglával gyártottak többet, ami majdnem két családi ház felépítéséhez elegendő. Ezzel pótolták éves lemaradásukat is, és biztosították a zökkenőmentes átmenetet az új évre is. A gyönki téglagyár dolgozóinak példáját kövessék az Egyesüléshez tartozó többi gyárak dolgozói és vezetői, mert bizony a többi téglagyárakban az utóbbi dekádban csak lemaradásról beszélhetünk. A szekszárdi BÚTORÉRT-nél A Bútorértékesítő Vállalat szekszárdi fióküzlete egész évben nagymennyiségű választékos bútorral állt a dolgozói rendelkezésére. Volt is forgalom, egész évben a bútorüzletben. Ez évben eladtak 93 hálószobagarnitúrát, 31 kombinált szekrényt, 219 konyhaszekrényt, 731 hajlított faszéket, 52 kárpitozott széket,, 62 ,i ■ , ■ ■ ■ [UNK] [UNK] ■ ■ sezlont és 25 rekamiét. Az üzletben az ősz folyamán volt a legnagyobb forgalom, amikor főleg az új házaspárok vásároltak bútort. A bútorüzlet felkészült a jövő évi nagy forgalomra is, mert nagymennyiségű szekrényt, sezlont és rekamiét rendeltek. A csaló farkas (Mongol népimese) Élt, éldegélt az öreg kecske kis fiaival. Szomszédságában egy szürke farkas lakott, aki egész életén keresztül rablásból tartotta fenn magát. Vénségére azonban eltompultak a fogai, így hát ravaszsághoz folyamodott. Egyszer a kecske szénáért, mint és ezalatt a farkas csellel bejutott a házába és felfalta a kiskecskéket. Hazatért a kecske. Kereste a fiait, de bizony csak egy kis csomó farkasszőrt talált. Tudta mindjárt, hová lettek a kiskecskék. Elment a farkashoz és így szól hozzá: — Add vissza a fiaimatt — Nem adom — felette a farkas. — Nem adod? — kérdezte fenyegetően a kecske. — Nos, akkor állj ki velem, megbirkózunk életre-halálra! Megijedt tim a farkas, s szaladt a kovácshoz. Megkérte szépen, élesítené meg a fogait. De, mivel zsugorin volt őkelme, elhatározta, hogy majd becsapja a kovácsot és fizetségnek magával vitt egy nagy bőrzsákot. Telefújta levegővel, a tetejére pedig két darab csontot tett. Azt mondta a kovácsnak, hogy hús van benne. A kovács hozzáfogott a munkához. “Mikor már élesek voltak a fogai, a farkas köszönetét sem mondva, megindult hazafelé. Igen ám, de a csatán mindig napfényre kerül! Amint a kovács kinyitotta a bőrzsákot, az egyik csont megkarcolta az ajkát. Mérges lett nagyon, és roham a farkas után. —Állj meg! — kiáltotta. — Az eftyik fogadat elfelejtettem megédesíteni! A farkas megállt, kitátotta, a száját d-1 az ügyes kovács harapófogójával Tűnd egy szálig kihúzta a csaló férffal-Ordított a farkas, ahogy a torkán kifért, de már ordíthatott. A kecske is elhatározta, hogy a küzdelem előtt megélesítteti a szarvát. Elment ő is a kovácshoz egy tagy bőrzsákkal. — Élesítsd meg a szarvamat — ikérte — megfizetek érte. A kovács először nem hitt neki. 1 — Mutasd a zsákot, mi van benne! A kecske átadta a finom aludttejjel telt bőrzsákot. A kovács egy hajtásra kiitta, ereje is megnőtt tőle. Úgy megélesítette a kecske szarvát, hogy jobban se kellett. Másnap reggel volt a küzdelem. , ,A kecske éles szarvával egy másodperc alatt felvágta a farkas hasát, a kis kecskék pedig szépen kisétáltak. Úgy kellett a gonosz rablónak! NAPLÓ Tamási Te’üsim * Megjavult a szociális gondoskodás Már régen kérték a tamási sajtüzem dolgozói a Tolnamegyei Tejipari Egyesülést, hogy ép ittesen részükre munkásöltözőt, fürdőt. Megemlítették már többször a dolgozók azt is, hogy nagyobb helyiség kellene a megnövekedett feladatok elvégzéséhez. Mindezeknek a létesítésére csak ez év IV. negyedévében került sor, mert az Egyesülés a negyedév elején körülbelül 100.000 forintot utalt ki a gyár dolgozói szociális körülményeinek megjavítására, valamint üzemi beruházásra. Nagyban folynak a munkálatok. Az építő vállalat még ebben az évben elkészíti mindezeket. A héten készül el egy 30 személyes munkásöltöző és a munkásfürdő, mely tusorokkal van ellátva. Körülbelül 16 négyzetméterrel nagyobbodik az üzem, mely a gyártási kapacitást növeli. A feleslegessé vált hűtőkamra lebontásával sikerült az üzem kapacitását növelni, mert a régi kamra helyébe hamarosan egy 2.000 literes sajtkád kerül, amely a jobb sajtellátást biztosítja, de az export sajtgyártás is könnyebbé válik az üzem dolgozói számára. 5 Bogyan segítik a Paksi Konzervgyárban a dolgozó uket A Pascal Konzervgyárcazi november és december első felében nagyon elhanyagolták a dolgozó, nőkkel való foglalkozást és törődést. Ezért történt meg az az eset is, hogy sokszor huzamosabb ideig a feldolgozásra váró káposztát hideg időben, meleg ruha nélkül tisztíttatták az udvaron a dolgozó nőkkel. Ezt a munkakörülményt a dolgozó nők több esetben jelentették a gyár vezetőségének és az üb-nek is, de intézkedés nem történt a munkakörülmény jobb kiválasztására. Bán Péter üzemi páráit,bár ezekben a napokban érkezett vissza az üzembe, iskoláról. Visszatértekor sorra járta az üzemrészeket, műhelyeket, látogató útján neki is elpanaszolták a dolgozó nők rossz munkakörülményeiket és kérték, ha már a gyár vezető cége nem is, de a pártszervezet segítsen rajtuk. Bán elvtárs intézkedett is, mégpedig azonnal, mert a káposzta tisztítást egy napra abbahagyták és ezalatt az idő alatt berendeztek egy termet, ahol már sokkal jobb mukakörülményeik között és fűtött helyiségben dolgozhatnak a nők. Ezenkívül pedig minden dolgozónak védőruhát biztosítottak. A vegyes íz főzőüzemben szintén probléma volt a gőztelemtés, mert ha a gépek üzemben voltak, olyan gőzfelhő volt a teremben, hogy a dolgozók alig látták egymást Ezt úgy oldották meg, hogy gőzelszívó ventilátorokat szereltek az üzembe, ami a gőzt azonnal eltávolítja. De mindezzel még nincsenek megelégedve, ezért, a közeljövőben újra, 3 darab nagyteljesítményű gőzelszívó ventilátort állítanak fel,ezzel teljesen meg tudják, oldani a vegyesíz főzőüzemben a gőztelemtés problémáját. A Kgvan vúságválogató üzemrészben az utóbbi 2—3 hétben bizony nagyon sokszor voltak rossz munkakörülmények, mert napokon keresztül 15—20 női dolgozó hidegbesz válogatta a csonttá fagyott uborkákat. A savanyúságválogató üzemrészben ezen úgy segítettek, hogy 2 nagyteljesítményű forró levegőfúvógépet szereltek be, aminél felváltva melegedhetnek a dolgozó nők. A fagyos uborka válogatást, pedig úgy oldották meg, hogy a válogatásra váró készletet pedig egy pincébe rakták le. A dolgozó nők segítségére szolgál majd az is, hogy 175.000 forintos beruházásból épül már a bölcsőde, ahol második otthont találnak a dolgozók gyermekei. Ezzel rengeteg gondtól, aggódástól szabadulnak meg a dolgozó nők, mert tudják, hogy gyermekeik jó helyen és gondos felügyelet alatt vannak. A Textilnarvkereskedelmi Vállalat a jobb áruellátásért A szekszárdi Textilnagykereskedelmi Vállalat látja el megyénk földművesszövetkezeteit és népboltjait textilanyaggal. Ha zsúfoltak a boltok textilosztályai, ha a dolgozók igényeit kielégíti a bőséges választék, ez a Textilagykereskedelmi Vállalat munkáját dicséri. Hosszú listát töltenek meg azok az áruk, melyekből bőségesen tart raktáron a vállalat. Sőt mi több, egyes cikkekből, mint például férfizokni, gyermekharisnya, nagymennyiségűen áll a dolgozók rendelkezésére. Éppen ezért a vállalat figyelembe veszi a lakosság cikkenkénti szükségletét, és az áruelosztást, a szükségletnek megfelelően végzik. Az igénylésnél előtérbe helyezik a kiskereskedelmi vállalatok javaslatait és a javaslatok alapján küldenek különböző helyekre különböző árut aképpen, ahogy a helyi népviselet megkívánja. Persze a szállítás nem megy mindig simán, mert sok esetben előfordul, hogy a budapesti Textil Központ nem szállítja le határidőre a megrendelt anyagot, vagy haszállít is, akkor hiányosan. A Textilnagykereskedelmi Vállalatnak nagy problémát kellett megoldani a karácsonyi ünnepek előtt, hogy választéki és bőséges anyaggal tudják ellátni megyénk dolgozóit. Ezért a vállalat dolgozói már két hónappal előbb felkészültek erre, hogy biztosítani tudják a kellő mennyiségű és választékos készruhát és más anyagot. A lakosság jobb áruellátásának érdekében a vállalat rendelt több, mint 900.000 méter pamutárut, 100.000 méter gyapjúszövetet, 100.00 méter különféle selyemárut, több, mint 40.000 pár gyemekharisnyát, 30.000 férfizoknit, 25.000 pár kesztyűt, 20.000 alsónadrágot, 10.000 különféle férfiinget, 800 lepedőt és több, mint 15.000 kész ágyneműt. Ezen felül a központi raktárból több ezer méter gyapjúszövetet, selymet, pamutanyagot bocsátottak a vásárló közönség rendelkezésére. Nem is volt megyénkben készruha és anyaghiány, mert tervszerűen lett elosztva mindenhova az áru. A Textilnagykereskedelmi Vállalat dolgozói megértették a kereskedelmi élet alaptörvényét, mégpedig azt, hogy gyorsan, pontosan, megfelelő minőségű és mennyiségű árut kell biztosítani a dolgozóknak. Most pedig játszunk együtt pajtások! Három érdek« játékot mondunk el nektek. Jól figyeljetek, hogy mindnyájan megértsétek, s aztán jókedvvel kezdjétek is el mindjárt: íme az első: Az otthon valamelyik zugában ébresztőórát rejtünk el. Minden őrsből egy-egy pajtásnak bekötjük a szemét, akinek az elrejtett órát, a ketyegés hangja után meg kell találni. Aki a kereső pajtások közül előbb találja meg az órát, az őrsének egy jó pontot, szerez. Az őrsök egyes tagjai egymásután vesznek részt ebben a játékban. A legtöbb pontot nyert őrs lesz a nyertes. Természetesen az órát minden alkalommal máshová kell elrejteni. Itt a másik játékot írjuk le, melyet az udvaron játszhattok. Figyeljetek: Az induló pajtások felállnak a rajtvonalba. Ettől 10—15 méterre legyen a célvonal. Minden induló ’>—3 darab téglát kap. Adott jelre ezeken lépegetve kell a célvonal felé elindulni, anélkül, hogy lábuk a földet érintené. A pajtások tehát a rajtvonalnál felállnak két téglára, a harmadikat maguk elé teszik a földre és egyik lábukkal erre lépnek. A felszabadult téglát felemelve maguk elé teszik és így mennek tovább. Aki szerencsésen elsőnek éri el a célvonalat, az lesz a nyertes. A verseny előtt meg kell állapítani, hogy milyen büntetést kapjon az, aki nem közben földre ér a lába. Kizárják-e a versenyből, vagy újra kezd-e az Indító variálnál? A játékot őrsök közötti versenyben is játszhatjátok. S a harmadik: ...Ne lépj a körbe!“ A játékosok kézfogással egy földre rajzolt kör köré állnak. A játékvezető első füttyjelére jobbra vagy balra szökdelnek. A második sípjelre hátralépnek és a kézfogás elengedése nélkül igyekszenek egymást a körbe lódítani. Aki Ive lép a körbe, az kiáll a játékból. A játékvezető újabb sípjelére folytatódik, a játék. Ha már olyan kérésen vannak, hogy kézfogással nem tudják körülérni a kört, akkor a játékosok a belül rajzolt kisebb kör köré állnak. A játék végén állva maradt 3—4 játékos győz. Tudod-e . • • hogy miért repülnek a fecskék eső előtt alacsonyan a föld felett? Azért, mert a fecskék repülés közben legyeket és más rovarokat fogdosnak a levegőben. A rovarok pedig nagyon érzékenyek a légnyomásra, a madaraiknál és más állatoknál hamarabb megérzik a légnyomás változásait. A légnyomás süllyedésekor a megritkult levegő arra kényszeríti a rovarokat, hogy a sűrűbb, alsóbb levegőrétegekben röpdössenek. A rovarok nyomában a fecskék is a földhöz közelre ereszkednek. Így tehát a fecskék röpte szerint előre meg lehet állapítani az időjárást. Fekete hó.. A csajkában forr a víz. A fehér útmenti hóból nyerték. De mi ez? Miért vált a víz zavarossá és piszkossá? Egész télen a lehulló hópelyhek porszemeiket és füstrészecskéket szednek össze a levegőből. Amíg a hó puha, a piszok észrevehetetlen benne. Ha a hó elolvad, felszínre kerül mindaz a piszok, amely a télen felgyülemlett benne. Ezért nem szabad a szomjat „tiszta fehér hóval“ oltani. Találós kérdések Elől n egyen fényeske utána megy fehérke, fel van a farka kötve. Mi az? Meddig szalad a nyúl az erdőbe? Milyen fa van legtöbb az erdőben? A világot átéri, mégis egy tyűi átlépi. Mi az?