Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-13 / 10. szám

TOLNAI Yalo Pffot érik mi eerzsUFuemn " ■ r A MAI SZAMBÁN: Nam Ir-nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata a koreai politikai értekezlet kérdéséről (2. o.) — A csehszlovák kormány törvényjavaslatai a nemzeti bizottságokról (2. o.) — Hiú remények (2. o.) — Hozzászólás a „Talaj termelőereje fokozásának előfeltételei“ című cikkhez (3. o.) — Illetékesek figyelmébe (3. o.) — Élenjáró gépállomások — traktorosok (3. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARA 50 FILLEIS SZERDA, 1954 JANUÁR 13 Megyénk virágzó szarvasmarha tenyésztéséért Nemrégiben került nyilvánosságra a Központi Vezetőség és a minisztertanács mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozata. Ez a határozat megalapozza a növénytermelés és az állattenyésztés hozamának emelését, olyan eszközöket ad kezünkbe, amelynek segítségével a fellendülés útján vezethetjük a mezőgazdaságot és állandósíthatjuk annak növekvő, emelkedő színvonalát. Hegedűs elvtárs földművelésügyi miniszter a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség előtt tartott beszámolójában a mezőgazdaság és az állattenyésztés fejlesztéséről többek között meghatározta: „Szarvasmarhaállományunk minősége további irányításának célja a tejhozam növelése és a tej zsírtartalmának emelése. A magyar tarka tehénfajtának szinte minden egyes egyede képes jó takarmányozás mellett 3000 liter tejet adni, mégis országos átlagban a mi tehénállományunk évente átlagosan csak 1400—1600 liter tejet ad — mondotta Hegedűs elvtárs, és a továbbiakban megemlítette: — Helyre kell állítani a virágzó szarvasmarhatenyésztést Somogy megyében, a Kapos völgyben, Tolna megyében, Bonyhád vidékén ...“ Megyénk jelenlegi szarvasmarha törzsállományát alapul véve minden mód és lehetőség megvan e határozat végrehajtására. Megyénk szarvasmarhaállománya a magyartarka fajtához tartozik. Ezen belül alakult ki a terelékenységéről híres bonyhádi tájfajta. Ezen tájfajta — jó takarmányozás mellett — egyedenként képes 3000 liter tejet adni évente. Külön előnyképpen jelentkezik a tej zsírtartalmának magas foka. A bonyhádi tájfajta hizlalásra is igen alkalmas, takarmányértékesítő képessége is kielégítő. A múltban a vérfelfrissítés hiánya miatt, valamint az istállózás következtében követtük el azt a tenyésztési és tartási hibát, hogy az állatok kondíciója, életképessége, szervezeti szilárdsága, betegségekkel való szembenálló képessége csökkent. Ezekből kifolyólag többször találkoztunk olyan jelenségekkel, hogy helyenként — a látszólag kiváló szarvasmarhák — sem voltak továbbtenyésztés szempontjából kifogásolhatatlanok. A mennyiség mellett különösen sok kívánnivalót hagyott és még ma is hagy maga után a minőségi állattenyésztés, amiből természetesen következik az, hogy a hozam is igen alacsony, így a lakosságot még mindig nem tudjuk ellátni húsfélékkel, tejjel és egyéb igen fontos élelmezéshez szükséges termékekkel. Számos állattenyésztéssel, illetve szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó szövetkezet és egyéni paraszt bebizonyította megyénkben, hogy jövedelme legnagyobb forrása a minőségi állattenyésztés. A nagyszokolyi Béke termelőszövetkezetben például közel 30 ezer forintot biztosított évente a törzskönyvezett köztenyésztésre alkalmas apaállatok száma, vagy Kelemen János zombai dolgozó parasztnak évente 8000 forint jövedelmet biztosított a minőségi apaállattenyésztés. Ez azonban nem általános, sőt az utóbbi egykét év alatt még a törzsállattenyésztő községekben is visszaesés tapasztalható. Különösen elhanyagolt megyénkben az országosan híres bonyhádi tájfajta elterjesztése. Nem minden esetben fordítottak gondot, az efajta tehenek utódainak felnevelésére. Hogy szarvasmarhatenyésztésünkben elkövetett hibákat felszámoljuk, hogy a párt és kormányhatározatnak megfelelően fogjunk hozzá megyénk területén a szarvasmarhatenyésztés fellendítéséhez, minden lehetőség biztosítva van. Megyénkben megvan az alap, mert megfelelő szarvasmarha törzsállományunk biztosítva van, csupán az szükséges, hogy ezeket a lehetőségeket a körülményeknek megfelelően kihasználjuk, s szakítsunk végre minőségi szarvasmarhaállományunk megteremtésének lebecsülésével. Megyénk szarvasmarhatenyésztésének minőségi fellendítését szolgálják a most folyó és jövőre még szélesebb körben szervezett törzstenyészetek, mint például a juhés törzsállattenyésztő állami gazdaság, a tengelici Petőfi, a tamási Vörös Szikra, a bonyhádi Dózsa Népe termelőszövetkezetek és nem utolsó sorban az egyénileg dolgozó parasztok törzsállattenyésztései is. Ezek a szarvasmarha törzstenyészettel foglalkozó gazdaságok, illetve gazdák tenyésztik ki a különnemű, magas tejhozamú anyáktól, jó örökítő törzsbikáktól származó magas tejtermelésre és tartásra alkalmas szarvasmarhákat. A jól megszervezett takarmányozáson keresztül, a takarmánybázis állandó biztosításán keresztül és a tenyésztő gazdák állatszeretetén és szakértelmén keresztül ezek a célok megvalósíthatók. Felemelő, szép feladat vár most megyénk minden egyes mezőgazdasági szakemberére és dolgozójára. Ennek a feladatnak a végrehajtásához minden adottság megvan, segít ebben a munkában a párt és a kormány. Rendelkezünk megfelelő takarmánytermesztéshez alkalmas területtel, állatállományunk mennyisége is lehetővé teszi, hogy kiválogassuk a tenyésztésre alkalmas legjobb termésképességű állatokat. Jelentős lépést teszünk előre állattenyésztő dolgozóink szakmai képzésében is. Megyénkben számos kiváló állattenyésztő van, akik eddig jó munkájukkal bebizonyították, hogy nemcsak szeretik ezt a munkát, hanem értenek is hozzá. Vörös József, a zombai Vörös Csillag állattenyésztési agronómusa fáradhatatlanul küzd azért, hogy a fejlett zoótechnikai módszereket megismertesse a szövetkezet minden tagjával. Radovics János, a nagyszokolyi Béke tsz tehenésze ma már a zoótechnika minden módszerét alkalmazza állattenyésztési munkájában. Most a téli hónapokban még sokat tehetnek és kell is tenniük állattenyésztési szakembereinknek is, meg dolgozóinknak is a szarvasmarhatenyésztés fellendítése érdekében. Okszerűen és különös gonddal kell előkészíteni a teheneknek napi takarmányszükségletét. Már ezen keresztül is egy lépést tettünk előre. Ha a lehetőségeket a körülményeknek megfelelően kihasználjuk, még a téli hónapok folyamán feljavíthatjuk szarvasmarhaállományunk tenyészkondícióját, javíthatjuk az egyedek napi tejtermelését. A párt és kormányhatározat óta eltelt pár hét gyakorlati tapasztalatai azt bizonyítják, megyénk állattenyésztési vezetői és állatgondozói többségükben megértették, hogy a szarvasmarhatenyésztés fellendítése területén milyen feladatokat követel meg a határozat végrehajtása. Zombán, Szakcson, Madocsán, Győrében és még számos szarvasmarhatenyésztő községben széles körben vitatták meg a szarvasmarhatenyésztés fellendítésének lehetőségeit. Ha továbbra is lelkesedéssel végzik megyénkben ezt a munkát, akkor két-három éven belül visszaszerezhetjük a szarvasmarhatenyésztésben korábban szerzett jó hírnevét megyénknek. KRISZTIÁN LÁSZLÓ főállattenyésztő, Szentgyörgyi Gyula ekejavító brigádja határidő előtt teljesíti a tervet A tamási gépállomás új szerelőműhelyében serényen folyik a munka. A gépállomás dolgozói gondosan kijavítják gépeiket, hogy ebben az évben jobb munkát végezhessenek a tavalyinál. Szentgyörgyi Gyula és brigádja ekejavítással foglalkozik. Decemberben terv szerint 12 ekét kellett volna a brigádnak kijavítani, ezzel szemben 19-et javítottak ki. A decemberi munkalendület a mai napig sem szűnt meg. A brigád tagjai ma is éppen olyan lelkesedéssel, odaadással végzik munkájukat, mint az elmúlt hónapban. Igyekeznek a napi tervteljesítés mellett minőségileg is jó munkát végezni, hogy az ekejavítást határidő előtt befejezhessék. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Rabacz Lajos terve . . . Rabacz Lajoséknál mikor összejön a család minden tagja, terveikről beszélgetnek, arról, hogy ebben az évben mit kell tenniök a magasabb jövedelem elérése érdekében. Rabacz Lajos és családja a bátaszéki Nagy Sarló I. típusú termelőszövetkezetben dolgozik. A táblás gazdálkodás tavaly is szép jövedelmet biztosított a családnak. A tavalyi jövedelmet azonban jobb gazdálkodással, a munka helyes megszervezésével ebben az évben fokozni lehet. Rabacz Lajos és családja már elkészítette a tervet, a jövőre vonatkozóan. A gazdaságiban ugyanis már egy éve elmúlik, hogy nincs szarvasmarha. Ez természetesen több szempontból is káros. Ezért Rabaczék tervükben elsőként szerepel, hogy február vége felé két hasas üszőt vásárolnak, amely az év végéig két borjút ad. A két borjút pedig felnevelik és máris 4 szarvasmarha lesz a gazdaságban, így tej is bőven lesz, trágya is, melyen keresztül emelni lehet a talaj termelőerejét, a terméshozamokat. A továbbiakban a család tervében a sertésállomány feljavítása is szerepel, hogy ebben az évben szerződéses sertést is hizlalhassanak, amely közvetlen pénzjövedelmet biztosít a családnak. Vermelik a jeget a nyári tejhűtésre a rácegresi állami gazdaságban A rácegresi állami gzazdaságban az idén nyáron már 200 tehenet fejnek s naponta mintegy 1.500— 1.600 liter tejre számítanak. A hatalmas tejmennyiség hűtése és tárolása szükségessé teszi, hogy az állami gazdaság most, a téli hónapok idején nagymennyiségű jeget gyűjtsön, s erre különösen alkalmas a gazdaság területén átfolyó, jelenleg befagyott Sió. Az állami gazdaságnak 50 köbméter űrtartalmú jégverme van, a teljes nyári jégszükséglet azonban mintegy 300 köbméter, ezért jégveremnek használnak fel egy félig kész silótornyot is. De emellett kazlakba is gyűjtenek, a szalmára hordott jeget vízzel megöntözik, rá pedig kétszeres szalma és földréteget raknak. A jégkazlakban június végéig, július elejéig eláll a jég, s így a jégvermeket a nyár közepéig nem kell megbontani. A fagyos idők beálltától folyamatosan végzik a jéghordást a rácegresi állami gazdaságban, s eddig a nyári jégszükségletnek több mint felét biztosították. Happáat napyszöft’vigattjának 13.000 liter tévéadást emel el néj éegyjtési rendelet érteken Az új begyűjtési rendelet megjelenése óta a nagyszokolyi dolgozó parasztok körében sok szó esett már a rendelet nyújtotta kedvezményekről és azok jelentőségéről. A dologzó parasztok alaposan átctanulmányozzák, mert hiszen minden sor a saját érdeküket szolgálja. A rendelet egyik pontja kimondja, hogy a tehén első borjújától számított egy évig tulajdonosa mentes a tejbeadás kötelezettség alól. Az elmúlt napokban 26 dolgozó paraszt kereste fel a tanácsot, hogy a rendelet értelmében töröljék teheneik után egy évig a beadási kötelezettséget. A 26 gazdánál ez évente 13 ezer liter tejet jelent, ami szabadpiaci áron átszámítva közel 37 ezer forintot tesz ki egy évben. közelebb a termelésbe* Teszler Vendel elvtárs annak idején alapító tagja volt a nagyszokolyi Béke termelőszövetkezetnek. Az 1950-es tanácsválasztások idején a nagyszokolyi tanács elnöke lett. Mint tanácselnök, kiváló munkát végzett. A községben irányította, szervezte a termelést, hogy megvalósuljanak mindazok a feladatok, amelyek a község terveiben szerepelnek. A termelőszövetkezet tagjai bár büszkék voltak arra, hogy soraik közül kikerült dolgozó vezette a községet, mégis ahhoz ragaszkodtak, hogy Teszler elvtársat visszahívják a szövetkezetbe. Teszler elvtárs örömmel ment vissza, mert tudja, hogy a termelőszövetkezetben közvetlen a termelést irányíthatja, elősegítheti a tagság jövedelmének fokozását, majd a párt és kormány mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló harozatát. Teszler elvtárs ezelőtt egy hónappal ment vissza a nagyszokolyi Béke termelőszövetkezetben. A tagok ismét őt választották meg elnöknek. Tehát ma Teszler elvtárs ismét a nagyszokolyi Béke termelőszövetkezetet irányítja. Folyik az építkezés a növekvő állatállomány részére a kocsolai tsz-ben A kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai télen sem tétlenkednek. Terveiket készítik elő, alapozzák meg. Jelentős az állatállományuk fejlesztésére vonatkozó terv. Az állatállomány szaporításához természetesen megfelelő férőhelyet ifi biztosítani kell. Éppen ezért az építkezést, az istállóik rendbehhozását már most megkezdték. Szükség van a tehénistálló bővítésére, mert a meglévő tehénállományuk mellé még 30—35 darabot akarnak beállítani. Mihelyt megjön a tavasz, hozzáfognak egy 50 férőhelyes lóistálló építéséhez is. Fejlődik, szaporodik a termelőszövetkezet sertés és baromfiállománya is. Takács Ferenc sertésgondozó lelkiismeretes munkájának eredménye, hogy 70 anyakocától 10—12 darab fialási átlagot ért el. Az 56 éves Dubinyák Vincéné a baronőnevelésben ért el jelentős eredményt Amikor rábízták a tyúkfarmot, még mindössze 3+ tyúk volt. Ma már 814 darab baromfira visel gondot Dubinyák néni. Az idén 2.000 darab csirkét akar felnevelni. Természetesen az apró baromfinak is hely kell. Ezért a vezetőség úgy határozott, hogy a tavasszal egy 1.500 férőhelyes baromfiólat is építenek Miniszteri dicséret és jutalom . .. A földművelésügyi miniszter dicséretben és jutalomban részesített több kiváló mezőgazdasági dolgozót. Megyénkben Varga István, a tengelici kísérleti gazdaság fogatosa „A mezőgazdaság kiváló dolgozója“ jelvényt kapta. Dicséretben és pénzjutalomban részesítették Kaplonyi Zoltánt, az iregszemcsei kísérleti gazdaság tudományos munkatársát. Ez a dicséret és jutalom lelkesítse őket még jobb eredmények elérésére mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében. Új módszerekkel a hozam növeléséért A dombóvári Rákóczi termelőszövetkezet tagjai a megalakulás óta mindig jól gazdálkodtak. A múlt évi eredményeik is hozzáértő szorgalmas munkáról tanúskodnak. Ha a természetbeni és a pénzbeli járandóságot egybeszámoljuk, akkor 72 forintot osztottak ki munkaegységenként zárszámadáskor. A termelőszövetkezet tagjainak kívánságára nemrégen újjáválasztották a vezetőséget. Az új vezetőség figyelembe véve a termelőszövetkezet lehetőségeit, adottságait, a tagok véleményét, tervet dolgozott ki az idei gazdasági évre vonatkozóan. A terv célul tűzi ki a termésátlag növelését, az állattenyésztés fejlesztését és az állati termékek hozamának növelését. A Rákóczi tsz rendelkezik a terv megvalósításának feltételeivel. Szakirányításban sincs hiány. Hasznosítják most Joó Sándor tapasztalatait is, amelyeket a Szovjetunióban szerzett. Joó Sándor ugyanis tagja volt az 1952-ben Szovjetunióban járt parasztküldöttségnek. A tehenészetben máris megindult a munka a fejes állag növeléséért. Eddig 9,5 literes fejésű átlagot értek el. Új, bevált módszerek alkalmazásával azonban 16-ra akarják növelni ezt a számot. Egyelőre az egyedi takarmányozás, a tőgymasszázs és a napi háromszori fejést vezetik be. A fejlett módszerek alkalmazása és ezzel a tejhozam növelése mellett arra is törekednek, hogy a járás első törzsállattenyésztő termelőszövetkezete legyen a dombóvári Rákóczi tsz. A törzs állattenyésztési követelménynek megfelelően állatállományukat tbc és .Bang" vizsgálatnak vetik alá, hogy idejében védekezhessenek ezek ellen a betegségek ellen. Apró jószágból is többet tenyésztenek az idei évben. Tavasszal 500 férőhelyes baromfitelepet létesítenek. A tavasszal meginduló építkezést már most élen készítik. Téli építési brigádot alakítottak, amelynek tagjai, jelenleg salaktéglát gyártanak. Horváth Lajos