Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-13 / 10. szám
4 N APCÓ Fokozottabban elégítsük ki az utazóközönség igényeit A műszaki kocsiszolgálatra nem kisebb feladat hárul, mint biztosítani a vasút területén a kulturált utazást. Szakszolgálatunk területén ez egyik legnagyobb problémánk jelenleg. Itt kell sürgősen és hathatósan cselekednünk. Erre figyelmeztetnek bennünket — de nem utolsó sorban felsőbb vezetőinket is — a dolgozók nap, mint nap hozzánk érkező jogos panaszai. Világosan kell látnunk, hogy nincs idő tétovázásra, hanem lehetőségeinken belül azonnal cselekednünk kell. Nézzük meg a kérdést közelebbről. A bajok orvoslásánál, a dolgozók hozzánk beérkező panaszaiból kell kiindulnunk. Ezek a panaszok szinte kivétel nélkül négy kérdés körül mozognak. A következőket panaszolják: Miért kell „marhavagonban" utazni? Miért piszkosak a kocsik? Miért sötétek a kocsik? Miért fűtetlenek a kocsik? Ami az első kérdés: illeti, azon segíteni nem áll módunkban, azt orvosolni, csak legfelsőbb, népgazdasági szerveink hivatottak. Mihelyt lehetővé válik, sor fog rá kerülni. Marad tehát a másik három kérdés. Vegyük őket sorra. A kocsik tisztítása, takarítása. Ezen a téren bizony sok a kívánnivaló. Azok a felügyeleti közegek, akik a kocsitisztításokat ellnőrzik és az elvégzett munkát átveszik, nem minden esetben állnak hivatásuk magaslatán Elsősorban ebből származnak a hiányosságok. Nem vizsgálják át a kitakarított szerelvényeket, nem győződnek meg arról, hogy vájjon a kiseprés után letörölték-e a csomagtartókat és üléseket. Elnézik, hogy az ablakokon alig látszik meg a tisztítás, jóllehet arra elegendő idő is volt és ezt a dolgozó elszámoltatja. De hibát követnek el a szolgálati vezető elvtársak is, amikor nem minden esetben gondoskodnak a tisztításhoz szükséges anyagokról. A tisztítás. Itt kell megemlíteni még a személykocsi berendezések kisebb hibáinak kijavítását is. Gyakran előfordul, hogy ajtózárak nem működnek, ablakok menetközben állandóan leesnek, az utasok úgy kötözik fel, vagy pedig éppenséggel nem ereszthetők le, mert hiányoznak az ablakfelhúzó hevederek. De az is előfordul, hogy nyáron — különösen a szárnyvonatokon — napokig jár egy-egy kocsi betört ablakkal. Ami a személyszállító vonatok világítási hiányosságait illeti, itt meg kell mondani, hogy tényleg vannak komoly objektív nehézségek. Vonatkozik ez elsősorban a villamos világításra. Itt különösen sokat segíthetnek a társszolgálatok, ha fokozottabban igyekeznek megakadályozni útközben és az állomásban is a villamos izzók és a szárazelem eltulajdonításokat. Ezekből olyan nagymennyiségű tűnik el, hogy szinte lehetetlenség pótolni. Éppen ezért fontos feladata a műszaki kocsiszolgálatnak, hogy megakadályozza az eltulajdonítást. Minden egyes szárazelem világítása ..E kocsinál meg kell szüntetni mind az elemekhez, mind pedig az izzókhoz a hozzáférhetőségét. A forduló állomásokon pedig az állomásnak fokozottabban kell gondoskodni a szerelvények őrzéséről, hogy ezekből semmit el ne tulajdoníthassanak. Ami az akkumulátoros világításokat illeti, bizony itt vannak a legkomolyabb hajol. Kevés az akkumulátor, nincs idő töltésre, stb. Ezen a téren feladatunk az, hogy egyfelől a meglévő rosszakból minél több újat tudjunk csinálni, a hibásakat kijavítsuk, másfelől pedig ne engedjük a meglévőket toll kisütésekkel tönkretenni. Anyagellátási igazgatóságunk részéről az elkövetkezendő időben fokozottabb segítséget, a szükséges világítási anyagoknak a gyáraktól való szorgalmazását várjuk. Azonban a fennálló nehézségek dacára is, ha a műszaki kocsiszolgálati vezetőink több öntevékenységet, nagyobb figyelmet fordítanak a dolgokra, ezen a téren is érhetnek el eredményt. A kocsik fűtése terén szintén sok még a tennivaló. Igen sok esetben fordul elő, hogy a műszaki kocsiszolgálat hibájából származnak fűtési hibáik. Ezen a téren egyik legfontosabb teendő, az előfűtő telepek üzemének, indulás előtt a szerelvények előfűtésének biztosítása. Egyfelől gondoskodni kell arról, hogy az előfűtő telepeknek álljon rendelkezésére megfelelő szén, másfelől pedig a kocsik gőzfűtési berendezéseit az érkezés után gondosan megvizsgálják és javítsák. Gondoskodni kell azonkívül a hibás gőzfűtési tömlők kijavításáról, a hiányok pótlásáról. Sehol ne tároljunk gőzfűtési tömlőket a szükségleten felül. Elsősorban ez okozza a hiányt. A kályhafűtésű kocsiknál biztosítani kell minden esetben a kályhák üzemképességét, a hiányok pótlását, az indulás előtti begyújtást. Hámoros Imre MÁV dolgozó ben meg lehet segíteni • • Pártunk júniusi határozata és e határozatokon alapuló kormányprogramm fokozatos megvalósításának eredményeként dolgozó népünk életkörülményei az utóbbi hónapokban lényegesen megjavultak. Ezért megyénkben a dolgozók fokozódó érdeklődést tanúsítanak az élelmiszerek és iparcikkek iránt. A kormánypogramm végrehajtása során igen sok kereskedelmi dolgozó járult hozzá eddig is jó munkával ahhoz, hogy a vevőközönség megtalálja mindennapi szükségletét az árudáikban. Ezzel az igyekezetükkel a fokozódó igényeket nagymértékben ki tudják elégíteni. A boltok kirakatai a kormányprogrammá megjelenése óta még fokozottabban hívják fel a vásárlóközönség figyelmét az árubőségre és a napról-napra jobb és több áruellátásra. Megállapítható azonban az, hogy a kereskedelmi dolgozók egy kisebb részét ma még nem hatja át eléggé mélyen az a céltudatos törekvés, hogy „mindenki a saját területén harcoljon a kormányprogramm megvalósításáért". Ezért kritikát kell gyakorolnunk a dunaföldvári 123. sz. konfekció bolt felé. A konfekció üzlet kirakatai nem törekedtek arra, hogy szemléltessék eléggé a nagy árubőséget. Kirakatuk elhanyagolt, emiatt nem éri el a szocialista kereskedelem kirakatainak színvonalát. A kirakatba kitett áruk porosak, piszkosak. A kirakat rácsát sokszor napokig nem lehet széthúzva látni. Hogy e hibákat ki tudják javítani a dunaföldvári 123. sz. árada dolgozói, sokkal fokozottabb gondot kell vállatiuk a kirakatba kitett áruk terelésére, még akkor is, ha a kirakati üveg mellett befújja a szél a port. Tolnamegyei Népbolt Központ vezetősége. EZT OLVASSUK... Ehren burs: KILENCEDIK HULLÁM A ..Kilencedik hullám“ a „Vihar" című nagyregény folytatása. A világesemények fonalát körülbelül ott veszi fel a szerző, ahol előző művében abbahagyta. A főszereplők többségének élete az új regényben tovább folyik. Ez a körülmény azonban nem fosztja meg a regényt önálló jellegétől. A könyv mondanivalójának lényege: a háború és a béke erői között folyó küzdelem. Cselekménye 1948- ban kezdődik és 1951 májusában zárul. Átfogja a Szovjetuniót, Franciaországot, az Egyesült Államokat, Németországot és Csehszlovákiát. Valamennyi szereplőjét Ehrenburg a típusábrázolás magasfokú művészetével jeleníti meg. Felidézi a szovjet nép életét, a háborút követő alkotó munka lendületét. Dumas professzor emberi nagysága ebben a könyvben bontakozik ki igazán, aki tapasztalatával, tudásával küzd a békéért. Az író fényt vet különböző országok osztályharcainak frontszakaszára, az amerikai uralkodó körök embertelen fajgyűlöletének sötét jeleneteire. A történelem levegője élteti a regényt, amelyben megtaláljuk a feleletet korunk számos égető kérdésére. A szovjet ember és szovjet író kettő felelősségtudata, a művészi megformálás és szerkesztési biztonság avatja ezt a könyvet a békeharc egyik leghatásosabb irodalmi fegyverévé. AHOL A ROSTÉLYOSNAK VALÓ KÉSZÜL . . . Tévedés ne essék, nem a konyhák tűzhelyeiről beszélünk, hanem egész másról. Igaz, hogy a remek ízű rostélyos hagymás zsírban a tűzhelyen, serpenyőben kapja meg végleges alakját és ízét, de amíg idáig eljut, igen hosszú utat kell megtennie. Először, mint harmatos orrú, buta szemű bocs jön a világra, aztán friss mezőkön, jó abrakon cseperedik, női egész addig, míg jó fejős tehén, vagy becsületes igavonó nem válik belőle. Végül élete utolsó szakaszát valahol egy hizlaldában tölti el, ahonnan aztán egy olyan vágóhídra kerül, mint amilyet most meglátogattunk. Ez a vágóhíd nem messze a szekszárdi állomástól fekszik egy lapos területen. Itt készül a rostélyosnak való. Gazdaasszonyaink jól tudják, hogy sovány húsból, nem lehet ízes ételt készíteni, éppen ezért Pintér Márton, a vágóhíd igazgatója mindjárt hozzáfűzi beszédéhez, hogy a levágandó marhákat, sertéseket először hizlalótelepeken hizlalják, hogy minél kövérebb és jobb ízű legyen a húsa. — A mi vágóhidunk látja el Szekszárdit és környékét hússal, zsírral és nem utolsó sorban hentes áruval. Az ilyen érdeklődést felcsigázó beszéd hallatán nagy kíváncsisággal léptünk be a Szekszárdi Vágóhíd épületébe. A vágóhíd külsején semmi különös látnivaló nincs, de annál több a belsejében. Alig lépjük át az ajtó küszöbét, már harsány röfögés vonja magára figyelmünket. Odanézünk és meglepetve látjuk, hogy talán 40 darab hízott sertés is röfög egymásra. —Ezek a hízott sertések azért vannak itt. — mondja Pintér elvtárs. — hogy legalább egy napig jól kikoplalják magukat, mert a jól lakott sertést nem szabad levágni azért, mert akkor a hús minőségének rovására megy. — Belépünk abba a helyiségbe, ahol percenként hátborzongató sivitás hallatszik. Itt ölik a sertéseket. Munka közben megkérdezzük Pausár István bőrfejtő munkást, hogy naponta hány darab sertésről fejti le a bőrt. Pausár elvtárs először megtörli izzadástól gyöngyöző homlokát, majd azt mondja: „Naponta 20—25 sertésről fejtem le a bőrt, de ez nem könnyű feladat, mert a bőrfejtés nehéz mesterség. Ha nem vigyázok kellően, akkor kivágom, akkor selejtes lesz a bőr. A fejtést már itt is géppel végzik, ezzel rengeteg időt, azonkívül balesetet kerülnek el.“ Léteutunkon továbbmenve, a raktár helyiségébe lépünk be, ahol katonás sorrendbe polcok vannak elhelyezve. Ezeken a polcokon tárolják a levágott állatok húsát egészen addig, amíg el nem szállítják azt. Bárhova nézünk, mindenhol tisztaság, rend uralkodik. A falak gyönyörű fehérek, a föld pedig cementtel van leöntve. A raktárban rengeteg hús szalonna, zsír, és hentesáru van, szinte csiklandozza a szemlélő orrát a jobbnál-jobb szag. Az ajtó mellett egy edénybe klórmész van elhelyezve. — Ezt azért kell használni, nehogy fertőzés következhessen be —mondja Pintér elvtárs. A látogatás végefelé közeleg, de még egy kérdést teszünk fel Pintér Mártonnak, a vágóhíd igazgatójának. — Mi a titka az itteni kiváló eredményeknek? — Semmi különös — válaszolja Pintér elvtárs. — No, de eredményt elérni csak alapos, lelkiismeretes munkával lehet. — Hát ezekből nem volt nálunk hiány, az igaz — ismeri be Pintér elvtárs és mosolyog, mert olyan munkásaink vannak, akik nem ismernek mást a munkán kívül, amikor dolgoznak. Büszkék vagyunk jövendő sztahanovistáinkra, mint Falland János hentesáru gyártóra, Lendvai Zoltán zsírolvasztóra és Pausár Istvánra, a legjobb bőrfejtőre. Ezek azok az elvtársak, akik elősegítik azt, hogy zavartalanul tudjuk ellátni a dolgozókat, jó minőségű hússal, zsírral és hentesáruval I 1954 JANUAR IS Jól sikerültek a sportköri esték a szekszárdi járásban A Járási TSB mellett működő agitációs propaganda bizottság január 8-án Faddon, január 9-én Tengelicen tartotta meg a sportköri estéket, melynek feladata, hogy a téli hónapok alatt is a falusi sportolók elméleti és politikai továbbképzést biztosítsa. Faddon mintegy 400-an jelentek meg a sportköri estén. A megjelenteket Nyirati István sportköri elnök üdvözölte, majd ismertette a sportkör estéknek a célját. A sportköri elnök rövid beszéde után a Szekszárdi Dózsa ifjúsági versenyzői tartottak bemutató ökölvívó mérkőzést, melyet a megjelentek nagy tetszéssel fogadtak. A három ökölvívó bemutató mérkőzés után Novák István, a megyei TSB oktatási előadója tartott előadást, vázolta a sportolók helyzetét a felszabadulás előtt, példákat hozott fel, hogy a sportolók akkor csak addig kellettek, míg eredményeket tudtak felmutatni és a tőkések abból hasznot tudtak hozni. Felszabadulásunk óta azonban megváltozott a sportolók helyzete — folytatta Novák István beszédét, majd példákat sorolt fel az olimpiai sikerekről, majd a londoni 6:3-ról beszélt. Beszéde befejező részében a faddi sportkör életével foglalkozott és megmutatta azokat a feladatokat, melyek a sportkör vezetőségére várnak. Az est befejezéseképpen levetítésre került az évszázad mérkőzése című film, melyet a faddi dolgozók és sportolók nagy tetszéssel fogadtak. Január 9-én az agitációs és propaganda bizottság Tengelic községben tartott sportköri estét. A kultúrházban mintegy 300 hallgató előtt Barbacsi Imre, a szekszárdi járási TSB elnöke ismertette a sportköri estének célját, feladatát, majd röviden foglalkozott a helyi sportkör problémájával is. Beszéde után a Dózsa ökölvívói tartottak bemutató mérkőzést, melyet a tengeliciek is akárcsak a faddiak nagy lelkesedéssel fogadtak. Az ökölvívó mérkőzés után Majoros Ferenc a Tolnamegyei Labdarúgó Játékvezető Testület kiküldötte tartott labdarúgó szabályismertetést. A megjelent sportolók az előadás után több érdekes kérdést tettek fel Majoros Ferencnek.^ A labdarúgó szabály magyarázat elérte célját, mert sok olyan dolgot világított meg, mely idáig a tengelici sportolók előtt nem volt teljesen tiszta. Ezután került sor az évszázad mérkőzése című film vetítésére, melyet a megjelentek nagy tetszéssel fogadtak és minden egyes gólnál felcsattant a tapsvihar. Az agitáció és propaganda bizottság az elkövetkezendő napokban tovább folytatta a sportköri megrendezését a járás területén lévő spootköröknél, hogy még több dolgozó és sportoló számára biztosítsa a téli hónapok alatt a továbbtanulást. ----- # A január 17-i megyei labdarúgóértekezlet feladatairól A megyei TSB és annak Labdarúgó Társadalmi Szövetsége január hó 17-én tartja szokásos évi labdarúgóértekezletét, amelyen az értekezlet résztvevői megtárgyalják a megyei labdarúgósport legégetőbb kérdéseit. A negyedik megyei bajnokság előtt van elég olyan kérdés, amely alapos megtárgyalásra szorul. Elég ha csak arra gondolunk, hogy megyénk bajnokai az elmúlt három esztendő alatt sikertelenül ostromolták az NB II. kapuját. Az MTSB Labdarúgó Társadalmi Szövetsége alapos beszámolót ad az elmúlt esztendő eseményeiről és a maga részéről megtesz mindent az értekezlet sikeres lefolyása érdekében. Ahhoz azonban, hogy egy értekezletről el lehessen mondani, hogy az minden vonatkozásban sikeres volt, az is szükséges, hogy az azon résztvevők éljenek a bírálat és önbírálat fegyverével és az értekezleten összejövők együttesen hozzák napfényre azokat a hibákat és hiányosságokat, amelynek eredményeképpen az elmúlt évről nem mondható el és nem állapítható meg, hogy az a fejlődést szolgálta. Milyen felszólalásokat várunk hát ezen az értekezleten? Semmi esetre sem olyanokat, amelynek az alaphangja a fegyelmi bizottság helytelen határozatain való lovagolás. Ismerjük, hogy Társadalmi Szövetségünk Fegyelmi Bizottságának minden jószándéka ellenére sem sikerült elérnie azt, hogy a fegyelmi büntetések kiszabásában kellő egyöntetűséget tudjon elérni. Ebben a törekvésében sokszor rajta kívül álló körülmények gátolták meg, igen sok esetben pedig — valljuk meg egészen őszintén — emberi gyengeség és elfogultság gátolta meg az igazság tökéletes érvényesülését. Ez a megállapítás elsősorban e sorok írójára áll, de ettől a hibától nem mentes a fegyelmi bizottságnak egyetlen egy tagja sem De nem mentes ettől a hibától egyetlen más fegyelmi bizottság sem, amely megállapítás viszont nem azt mondatja velem, hogy helytelen, hiábavaló és dóré dolog lenne a jövőben még következetesebb, még állhatatosabb harcot folytatni az igazság mennél tökéletesebb érvényesülése érdekében. A cél az elmúlt esztendőben is mindannyiunk előtt az volt, hogy az általunk vélt igazság érvényre juttatásával és a bajnokság lefogásának zavartalan biztosításával mi is hozzájáruljunk megyénk labdarúgósportja fejlesztéséhez. Ez az igyekezetünk éppen annyira nem sikerült csak, mint példul a Dózsa bajnoksága. ismételem a résztvevők felszólalásában nem annyira a fegyelmi bizottság és a Labdarúgó Társadalmi Szövetség intézkedéseinek ostorozását várjuk, bár az is helyteln lenne, ha ezeket elhallgatnék és a felszólalások egyáltalán nem foglalkoznának a Labdarúgó Társadalmi Szövetségnek és a Megye! TSB-nek elmúlt évi munkájával. \ IV. labdarúgóértele letnek azonban mári sokkal magasabbra kell emelkednie. Vizsgálja meg ez az értekezlet a szakkérdéseket. Adjon feleletet az az értekezlet arra a kérdésre, hogy miért volt hiányos a bajnokságban részt vett csínotok erőnléte, miért volt fogyatékos a sportkörök játékosainak a technikája? Miért maradt el keménységben a műve labdarúgása a többi megyéjé mögött? Miért kerültor arra az elmúlt bajnokságban, hogy a mérkőzéseket a sportkörök elhaladsg>LAl:° Miért amm sikerült létrehozni az Idők Testületét? Miképpen lehetne a medve labdarúgását fejleszteni tapasztalatcserék útján. Kívánatosnak tartaná-e az értekezlet a megyei bajnokságban az egyes sportkörök képviselőiből álló bizottság felállítását? Milyen munkát végeztek a sportkörök a játékosok, a közönség nevelése terén? Tanító bírálat a játékvezetők működéséről főképpen abból a szempontból, hogy miképpen leheet.i * a tv.egyei labdarúgás keménységét növelni s » labdarúgás küzdősport mivoltát jobban kidomborítani. tts még így sorolhatnánk tovább akár oldalakon keresztül. A magam részéről ••b,v»*i látom ennek az értekezletnek a feladatát és a célját. Helytelen lenne, elhallgatnunk, hogy komoly bajok eredménye az, hogy megyőnk labdarúgó, sportja az első két évi fejlődés után legjobb esetben is ismét a «tagnálás állapotában van. Az ifjúsággal való foglalkozás egészen minimális. A minőségi járási bajnokságok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Baj van ,i fegyelmi állapottal stb., stb. Használjuk tehát ki ennek az értekezletnek a lehetőségeit és a hibák feltárása után mutassunk utat a felemelkedés felé. A felszólalókat az az elv vezérelte, hogy fel kell építenünk a megye új labdarúgását és a felszólalók felszólalásaikkal egy-egy új téglával a gondolatoknak a jegyében kívánok jó munkát az értekezletnek és kívánom, hogy az értekezlet találja meg a hibákat és mutasson utat azok kiköszörülésére. Tucsai László: Az MTSB Labddarúgó Társadalmi Szövetség elnöke. Párthiírek Értesítjük a szekszárdi járás Párttörténet III. éves hallgatóit, hogy számukra a XI. fejezetből a Pártoktatás Házában január 16-án, szombaton reggel 8 órai kezdettel konferenciát tartunk. Kérjük a hallgatókat a konferencián pontosan jelenjenek meg. Szekszárdi Járási Pártbiz. ágit. prop osztálya. HÍREK PAKSRÓL A Paksi Kinizsi SE az 1953. évben 8 szakosztályt működtetett. Az évvégi beszámoló vezetőségi gyűlésen a vezetőség elhatározta, hogy a jövő évben megszervezi a kerékpáros és úszó szakosztályokat. Ezzel a sportkör támogatni kívánja az OTSB sportpolitikáját. Amennyiben mindkét sportág a kiemelt sportágak között szerepel, így országos érdek ezeknek a kiemelt sportágaknak a felkarolása. A tavaly elkészült 6 számú betonút kitűnő versenyzési lehetőséget is biztosít a szakosztályoknak és amennyiben a központ, versenykerékpárokat biztosít sportkörünknek a gyorsasági versenyeken is bizonyára sikeresen szerepelnek kerékpárosaink a jövőben. Az úszásban nehezebb a helyzet, mert a Duna paksi oldalán nincsen olyan rész, ahol állóvíz van, de a túlsó oldalon lenne úszásra és vízipólózásra alkalmas állóvíz. A sportkör vezetősége mindent meg fog tenni, hogy az úszóélet fellendítését biztosítsa, hogy ez a szakosztály is sikeresen szerepeljen. Most folynak a nevelések a sportkör 1934. évi asztalitenisz és sakk egyéni versenyeire. Mindkét szakosztály 40—50 főnyi benevezőt vár a január 10-e körül meginduló versenyekre. Sakkban nagy küzdelem várható Bálint, Bulcsu és a megyei versenyen kiválóan szerepelt Péter László között. Asztaliteniszben a fiatalok igyekeznek helytállni a rendszertelenül edző, de rutinos öregekkel szemben. A férfiaknál Kern Imre, Beda József az esélyesek, a nőknél Regéczi Gabriella, Kiss, Kl ára, Pálvölgyi Ágota közül bárki nyerhet. Szentesi Alajos levelező *iinis . SZERDA. JANUÁR 13 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. Sz. All. gyegyszertár NfVNAP Veronika. — IDŐJÁRÁSJELENTÉS. Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, több helyen havazás, időnként élénkebb nyugati-észaiknyugati szél, hófúvások. A hideg idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére szerdán reggel nyugatom mínusz hat—mínusz kilenc, a Duna—Tisza közén mínusz tizenkettő—mínusz tizenöt, a Tiszántúlon mínusz húsz—mínusz huszonhárom, délben nyugaton és az ország középső részeim mínusz három—nulla.A Tiszántúlon mínusz hat—mínusz kilenc. — A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet szerdán a Tiszántúlon mínusz öt fok alatt, másutt mínusz egy—mínusz még» fok között. MOZI Garay Filmszínház. Január 13-án: AZ ASSZONY ÁLLJA A SZAVÁT. Csehszlovák filmvígjáték. Kezdések: vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és fél 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és fél 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó KIHALT LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telekoszt— 2010. 2011 Szekszárd, Széchenyi utca 19 M. N Begy zárni a szám: 00 878 063—fő Előfizetési díj: havi II.— forint Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 10 «8. Telefon: 20-20 a nyomdáért felel: MELLES REZSŐ