Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-16 / 13. szám
TOLNAI A MAI SZAMBAN: Külföldi hírek (2. o.) — Csatorna és öntözőművek Lengyelországban (2. o.) — A cáfolatok értéke (2. o.) — Mostoha körülmények között... (3. o.) — Terveznek * tengeret Petőfi tsz-ben (3. o.) — A tolnai DISZ-szervszedek életéből (3. o.) — Bika- és tínónevelési akció (A 6.) — A népi «kánokra«iák életéből (4. o.) — Elveszett melódiák (4. o.) MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSAGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM AK A oO PILLÉR SZOMBAT, 1934. JANUAR le Hű segítőink a levelezők Dolgozó népünk helyesléssel fogadta pártunk és kormányunk határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről. Nincs megyénkben olyan község, állami gazdaság, gépállomás, vagy termelőszövetkezet, ahol ne foglalkoznának azzal a kérdéssel, hogyan lehet eredményesebben megvalósítaná a határozatot. Községeinkben nyilvános tanácsüléseken tárgyalják a dolgozó parasztok tennivalóit, esti beszélgetéseken is arról vitatkoznak, hogyan tehetik gazdaságukat jövedelmezőbbé. Tervezgetnek a jövőről, felmérik a lehetőségeket, hogy miit tudnának saját területükön megvalósítani. Az ilyen beszélgetések alkalmával igen sok szó esik a talajerő fokozásáról, az állatállomány fejlesztéséről és mindazokról a fontos kérdésekről, mellyel a határozat foglalkozik. Az őcsényi dolgozó parasztok arról beszélgetnek, hogy leromlott lóállományuk megjavítása érdekében apaállatot kell igényelni. Szarvasmarhaállományuk fejlesztése érdekében pedig közel 300 hold legelőjük feljavítását vették tervbe. A vita folyik szerte a megyében. A mözsi dolgozó parasztok komolyan vitatják a talaj termelőerejének fokozását. A határozat megjelenése után „tiszta-udvar"-mozstalmat indítottak.. Ez igen elterjedt már a megyében. A mözsiek azonban, nemcsak beindították a mozgalmait, de végie is hajtották vállalásukat. Alig van olyan gazdasági udvar, ahol felgyülemlett trágyát lehetne találni. A faddi dolgozó parasztok a paprikatermelés fokozásának érdekében indítotak vitát. Azt tárgyalják, hogy talajmintát küldenek a talajvizsgáló intézetbe. Már ebben az évben gazdagabb termést akarnak betakarítani, mint a múlt évben. A Fadddombori dolgozó parasztok szőlő és gyümölcsös létesítését tervezik. Szeleskei Károly dolgozó paraszt 300 négyszögöl gyümölcsös létesítését vette tervbe, így sorolhatnánk tovább azokat a hatalmas kezdeményezéseket, melyek dolgozó parasztságunk VömMvm a kormányhatározat megjelenése óta elterjedtek. Ez a néhány pálca is világosan mutatja, hogy dolgozó parasztságunk ez évben sokkal biztonságosabban gazdálkodik, mint a múlt években. A nagy tervezgetésből levelezőink is komolyan kiveszik részüket, mind inkább mozgatóerővé válnak a termelés fokozása terén. Alig jelent meg a párt- és kormányhatározat, Kolb József, bátaszéki levelezőnk máris, komoly terveket szőtt. Felmérte azokat a lehetőségeket, melyek Bátaszék község területén teret engednek szőlő és gyümölcsös létesítésére. Rámutatott, hogy ha az elmúlt évben kipusztult szőlőt és gyümölcsöst kipótolják, milyen komoly jövedelemhez jut a község és mennyivel olcsóbban kerül a gyümölcs a dolgozók asztalára. Egyik levelében megírta ezt szerkesztőségünknek. A levélben arról is szó esett, hogy a házak udvarán és a házakhoz tartozó kertekben is komoly lehetőség nyílik a gyümölcsösök fejlesztésére. Mint írja, ha csak egy-egy udvarban 2—3 gyümölcsfát ültetnek, vagy lugast telepítenek, akkor is többezer gyümölcsfával, vagy szőlőtőkével gyarapszik Bátaszék község gyümölcsöse és szőlőterülete. És ha ezt minden egyes dolgozó megfogadja azzal, nemcsak saját családja gyümölcsszükségletét biztosítja, vagy olcsóbbá teszi a gyümölcs beszerzésének lehetőségét, de ennek a némát gazdaságban is nagy jelentősége lesz. Levelezőink igen komoly segítséget nyújtottak eddig is úgy az ipar, mint a mezőgazdaság termelékenysége növeléséhez. Nem kisebb az a segítség, amelyet a kormányprogramm megvalósításához nyújtanak írásaikkal. Egyre inkább betöltik a közvélemény parancsnokainak szerepét. Nap, mint nap hű segítőivé válnak a pártnak, erősebben harcolnak hibáink kiderítéséért, alkotó munkánk megjavításáért, tökéletesítéséért, egyre tőbb emelő szerepet töltenek be szocialista építőmunkánk megjavításában. Jakab György, a diósberényi Vörös Csillag termelőszövetkezetből például arról ír levelében, hogy termelőszövetkezetük már eddig is komoly eredményeket ért el annak nyomán, hogy pártunk és kormányunk az új begyűjtési rendelettel csökkentette a beszolgáltatást és elengedte egyes tartozásukat. A levélben rámutatott arra is, hogy a tsz pártszervezete és vezetősége komoly harc árán megszilárdította a munkafegyelmet, melynek következtében az elmúlt évihez viszonyítva lényegesen jobban megy a munka. A talajerő növelése érdekében mintegy 60 hold földet trágyáztak meg. A párt- és a kormányhatározat megjelenése óta elhatározták, hogy még a tél folyamán ugyanilyen területet megtrágyáznak és azt időben le is szántják. „Nem akarunk többé hátul kullogni megyénk termelőcsoportjai között.“ Már most tervbe vettük, hogy ezévi sertésbeadásunkon felül 40 darab hízót fogunk szabadpiacra adni, hogy ezzel segítsük dolgozó népünk zsír- és húsellátását és amellett növeljük tagságunk egy munkaegységre eső jövedelmét. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy levelezőink foglalkoznak a párt- és kormányhatározatok megvalósításával, írásaikon keresztül elősegítik, hogy más termelőcsoportok, állami gazdaságok, vagy egyéni dolgozó parasztok is tudomást szerezzenek arról, hogyan kell és hogyan lehet sgíteni pártunk és kormányunk határozatainak megvalósítását. Pártunk és kormányunk határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről az eddiginél még nagyobb feladatokat ad levelezőinknek is. Hegedűs András elvtárs világosan rámutat, hogy megyénk területén milyen adottságok vannak állatállományunk fejlesztésére, egyben megmutatja azt is, hogy milyen komoly tennivalók vannak a talajerő növelése terén is. Levelezőinkre most az a feladat hárul, hogy alaposan tanulmányozzák Hegedűs András elvtárs beszédét, annak nyomán segítsék elő saját területükön a határozat megvalósítását. Arra kérjük levelezőinket, hogy az eddiginél sokkal többet írjanak környezetükről, különösen arról, hogyan halad náluk a párt- és a kormányhatározat megvalósítása, mit tettek eddig és mit szándékoznak tenni a jövőben a talajerő fokozása, valamint az állatállomány fejlesztésének, gyümölcsösök létesítésének érdekében. Írjanak arról, hogy a község dolgozó parasztjai, vagy a termelőszövetkezet, az állami gazdaság és gépállomás hogyan készült fel a határozat végrehajtására. Mit tettek az eddigi hibák kiküszöbölésére. Szeretnénk hírt kapni arról, hogy egy-egy térni “VV-téveszközet — vagy egyéni dolgozó paraszt mit hajtott végre eddig a határozatból. Kihordta-e a trágyát, növelte-e állatállományát és biztosította-e annak takarmányszükségletét. Ha Valamilyen téren hibát észlelnek levelezőink, bíráljanak bátran, tartsák szem előtt, hogy mellettük a párt, és bírálatukkal és az eredmények feltárásával szocialista fejlődésünk meggyorsítását segítik elő. A továbbiak során tegyenek az eddiginél hűségesebb segítői a pártnak, szocializmust építő munkánk megjavításának, Több, mint 608 új taggal szóródott Tolna mezében a Dísz-fiatalok száma Tolna megye DISZ-szervezeteiben négy kisebb alapszerv kivételével a fiatalok már újjáválasztották a DISZ vezetőséget. Az új vezetőségekben a munkás- és parasztfiatalok mellett szép számmal vesznek részt a falusi értelmiségiek, akik közül több mint hatvan pedagógus. A legtöbb vezetőségválasztó taggyűlésen megbeszélték, hogy mit tesznek a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos határozat végrehajtásáért, s az új vezetőségek már munkához is láttak. A dalmandi gépállomás DISZ fiataljai gépjavító brigádot szerveztek, s elhatározták, úgy dolgoznak, hogy a gépállomás gépjavítási tervét határidő előtt befejezhesse. Megkezdték a fiatalok politikai oktatását, s új kultúrcsoportokkal részt vesznek a járási kultúrversaryén. Sok jó kezdeményezéssel láttak munkához a falusi DISZ-szervezetek: Sióagárdon zenekart alakítottak, Alsónyéken pedig sportpálya építését kezdték meg. A vezetőségválasztó taggyűlésen számos fiatal házaspár is kérte felvételét a DISZ-szervezetbe, így Tolna megyében több mint 600 új taggal szaporodott a DISZ tagsága. HÍREK A MEGYÉBŐL Munkában a termelési bizottság Kötcsesén Kulcsúén január 10-én alakult meg a termelési bizottság. A bizottságba olyan élenjáró dolgozó parasztokat választottak, mint Németh János, aki a hold földjét mindig példamutatóan művelte és állam iránti kötelezettségének is becsülettel eleget tett. A bizottság többi tagja is méltó tisztségére, egyikük sem marad le munkában és kötelességteljesítésben Németh János mögött. Az újonnan alakult termelési bizottság máris munkához látott a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szellemében. Megszervezte a község dolgozó parasztjai között, hogy január hónapban minden gazda kihordja az udvarában összegyűlt trágyát földjére. A bizottság tagjai ellenőrzik a teljesítést és 10 naponként beszámolnak az erős iiényekről a tanácsnak. Az őszi vetésű gabonafélék fejtrágyázásához szükséges műtrágyáról már most gondoskodik a termelési bizottság. Tagjai összeírják, hogy melyik gazdának mennyi műtrágyára van szüksége és kapcsolatba lépnek a földművesszövetkezettel, hogy tavasszal ne legyen fennakadás a vetésápolási munkában. A szőlősgazdáknak is segítségére sietett a termelési bizottság. Megkönnyíti nekik a rézgálic és szénkéneg beszerzést. Akik pedig szőlőt akarnak telepíteni, vagy a hiányokat pótolni, azok részére szőlőeHványokról gondoskodik. Több kölesdi dolgozó paraszt érdeklődik gyümölcsös telepítés iránt. Ezek részére jófajta facsemeték beszerzését is vállalta a bizottság. Zománcozó csarnokkal a Bonyhádi Zománcgyár A Bonyhádi Zománcgyár idén új zománcozó csarnokkal gazdagodik. A csarnok tervezésénél felhasználták az iparág dolgozóinak tapasztalatait. Az égetés előtti szárítás, az új berendezés segítségével az eddigi nyolc óra helyett csak 15 percig tart a csarnokban, amely az év második felében már bekapcsolódik a produktív munkába. Nagyobb lesz a konyhakertészet A Hangos-pusztai Új Élet termelőszövetkezet tagjai is szétnéztek a portájukon, hogy milyen lehetőségük is van nekik a jövedelem növelésére, a termelőszövetkezet gazdagítására. Kertészetből az elmúlt évben is szépen pénzeltek, úgy gondolták, tehát, hogy az idei évben nagyobb területen termelnek konyhakerti növényeket. Már a téli saláta és káposzta palántáikat elültették, mielőtt a hó leesett volna. Ebből tudnak majd legkorábban piacra vinni és természetesen kora tavasszal jó árat kapnak a friss zöldségfélékért. Egy igen szép távolabbi tervük is van az Új Élet tsz tagjainak. Szabados Ferencnek, az elnöküknek a javaslata volt, hogy állítsanak be méheket és ezzel kapcsolatban telepítsenek hársfaültetvényt. A tagok megvalósíthatónak találták a tervet és mihelyt kitavaszodik, hozzálátnak a megvalósításához. Tíz holdon ültetnek hármat és 100 család méhet állítanak be. A hars majd amellett, hogy a méhek mézet gyűjtenek róla, még mint gyógynövény is hasznot hajt a termelőszövet toeeetaeik. Kevert é et a paksi járási kultúrotthonban A Petőfi kultúrházában eleven kultúráiét lüktet. A község dolgozói, öregek, fiatalok egyaránt megtalálják a maguk szórakozását, melyet a kultúrotthonban működő 8 szakkör, s a járás több mint 2000 darab kötetből álló könyvtára nyújt. A kultúrotthon fiatal igazgatója Tóth Izabella, s néhány lelkes pedagógus, sok ötlettel, kezdeményezéssel fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a kultúrotthon életét tartalommal töltsék meg. Blazsek Károlyné nevelő tanár a gazdaasszonyszakkört vezeti, s a 80— 40 asszonyból és lányból álló csoport a népi hímzéseket, a szabást, varrást sajátítja el. Különösen barátságossá teszi az összejöveteleket az, hogy a munkát összekötik egyegy nőket érdeklő probléma megbeszélésével, vagy egy-egy szépirodalmi könyv ismertetésével. Az emeleten a tánccsoport vidám dobogása hallatszik, Lakatos Ferenc fiatal pedagógus vezetésével a járási kultúrbemutatóra készülnek a táncosok. Nem tétlenkednek azonban a bábjátszó szakkör tagjai sem, ők a gyermekek szórakoztatásáról gondoskodnak. A nemrég alakult fotó szakkör a kultúrotthon életéről készált felvételeket, míg a sakkörben az idősek is megtalálják szórakozásukat. Népszerűek a havonta kétszer megtartott „Kérdezz-Felelek“ esték is, melynek keretében a járási vagy a községi tanács dolgozói az új begyűjtési rendeleteket és az új kormányprogrammot ismertetik a község lakosságával. A kultúrotthonbban elhelyezett könyvtár látogatása a téli hónapokban állandóan növekszik. Ezt bizonyítja a napi könyvforgalom átlaga, a 128 kötet könyv. Az olvasók 60 százaléka felnőtt, s különösen népszerű a könyvtárosok kezdeményezése, akik a gyermekek könyvjegyzékére a szülők számára is küldenek egy-egy könyvet, s így az olvasók közül számosan megismerik Makarenkó: Szülő könyve, Mikszáth Kálmán: Különös házasság és Móricz Zsigmond elbeszélő köteteit. A kultúrotthon vezetősége új ötletekkel kezdte meg az idei évet: tervbevette, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének elősegítésére előadássorozatot szervez, ahol mezőgazdasági szakemberek bevonásával előadásokat tartanak a talajtanról, növénytermesztésről, a modern agrotechnika alkalmazásáról. A szakkörök számát 12-re emelik, s ezen belül megalakítják a kultúrház zenekarát és képzőművészeti szakkörét is. — Legközelebbi tervük, amelynek előkészületei már folynak, a január 24-i helyi bemutató, melynek keretében Reményi Zsigmond egyfelvonásos — „Nagy csata“ című kuruc kori drámáját mutatják be. Megyei lapok írják Vas megyében *e salaxtenyésztésben is bevezették a fejlett eljárásokat: Fejlett állattenyésztés, magas terméseredmény — e kettő egymástól elválaszthatatlan. Tudják ezt a csepregi Petőfi tsz tagjai is. Saját maguk győződtek meg róla. A növénytermesztés hozamának érdekében alkalmazták, a korszerű agrotechnikát, keresztsorosan vetették a gabonát. Az állattenyésztés terén azonban vonakodtak a fejlett eljárások bevezetésétől, de a harcos fejőnők követelték azok megvalósítását. A fejönök kérésére a tsz állattenyésztésében bevezették az egyedi takarmányozást, a naponkénti háromszori fejést és a takarmányporciózást. A fejőnők azért követelték a módszer alkalmazását, mert a tavalyinál sokkal nagyobb eredmények elérésére törekednek. A bácsktakun megyei Népújság írja: Bőrűinek az öntözőtelepek a bajai járás területén: A bajai járás termelőszövetkezetei az elmúlt évek során a határaikban húzódó vízbő területek felhasználásával öntözőtelepeket létesítettek. Sükösdön, a Vörös Zászló 67, a bátmonostori Vörös Csillag 35, a nagybaracskai Petőfi 50, a csátaljai Budai Nagy Antal SC, a hercegszántói Felszabadulás 50 holdon létesített öntözéses kertészetet. Az állami gazdaságok közül pedig a hildpusztai állami gazdaság és az érsekcsanádi célgazdaság összesen 450 holdon létesített öntözőtelepet. A párt- és kormányhatározat nyomán tovább bővülnek az öntözőtelepek a bajai járásban is. Az elkészült öntözési programra további 33 holddal növeli a sükösdi Vörös Csillag, 100 holddal a hercegszántó! Felszabadulás és ISO holddal az érsekcsanádi célgazdaság öntözéses területeit, 78 holdon öntözéses gazdálkodásra tért át az idén a szeremlei Béke termelőszövetkezet is. A Somogyi Néplap írja: öntűzőtelepet épít két tsz A zaanárdi Alkotmány és a kőröshegyi Táncsics tsz tagjai elhatározták, hogy az új gazdasági évben öntözéses kertészetet létesítenek. Az ehhez szükséges öntözőtelep építését a közeljövőben megkezdik mindkét helyen. Terveik szerint Zamárdiban 6 kataszteri hold, a kőröshegyi Táncsics tsz-ben 4 kataszteri hold nagyságú lesz az új öntözéses kertészet,