Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-21 / 17. szám
1954 JANUAR 21 ÍN A PLO9 PARI Kis. VARI ÉPÍTÉS ______*_ Ne a tétlenség, hanem a jó munka jellemezze a nagydorogi pártszervezetet Este van, majdnem 7 óra. Még sincsen sötét, a hó messze világít a nagydorogi utcákon. A falu közepén egy nagy magányos ház áll, bodor füstfellegeket pipál a kéménye. A pártszervezet székháza ez. Itt tartják meg ma este a községi alapszervezet kommunistáinak taggyűlését. Kellemesen besűtött terem várja a párttagokat, akik bizony elég lassan gyülekeznek, mert Nagydorogon az a szokás járja, hogy a meghirdetett időpont után 1—2 órával kezdik csak a gyűlést. Az alapszervezet vezetőségének nagy része már együtt van, no meg a községi egységes pártvezetőség tagjaiból is lehet találni egy-kettőt. Ezen a taggyűlésen tárgyalják a pártvezetőség újjáválasztásának jelentőségét és annak módját. Sípos Sándor elvtárs, az alapszervezet titkára türelmetlenül tekintget az ajtó felé, mert a párttagok nehezen jönnek össze. „Ez bosszant legjobban — mondja. — Akármilyen gyűlést vagy értekezletet hirdetünk, de a párttagok egy részének mindig akad fontosabb ügye, mert nem ígéri jelennek meg. Ezért nem tettünk még ezidáig a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározattal kapcsolatban semmit. A pártszervezet ugyan kitűzte a határozat megvitatását, de elmaradt, mert nem jelentek meg a párttagok és a népnevelők.” Ez a nagydorogi pártszervezet vezetőségének és tagjainak nem igen válik becsületükre, mert nekik kellene élenjárni a határozat végrehajtásában. A párttagoknak és a népnevelőknek kellene megmagyarázni a dolgozó parasztoknak: mi a határozat célja, hogy függ össze a dolgozó parasztok egyéni érdekeivel. Erről pedig csak az tud beszélni, aki maga is jól ismeri a határozatot. A nagydorogi népnevelők pedig nem ismerik, sőt maga az alapszervezet titkára sem tudja megmagyarázni a határozat lényegét. Ebből természetesen az következik, hogy nem ismertetik a dolgozó parasztokkal sem. Számos jel mutat Nagydorogon is arra, hogy a dolgozó parasztoknak a határozat önmagában is lelkesedést nyújtott. Január 15-én, mikor a paksi járási tanács elnöke, Körtési elvtárs, a határozattal kapcsolatban elbeszélgetett néhány élenjáró gazdával, sok értékes javaslatot vetettek fel. Tancsa József dolgozó paraszt például a helyes trágyakezelésről és a talaj termőerdejének fokozásáról beszélt. Többen elmondották ezen a megbeszélésen azt is, hogy mit volna érdemes termelni a község talajviszonyainak megfelelően, milyen agrotechnikai módszereket kellene alkalmazni. Szívesen látnák tehát a dolgozó parasztok házában a népnevelőket, akik a határozat egy-egy pontját megmagyaráznák, javaslatot tennének , a magasabb terméseredmények elérésére. A nagydorogi pártszervezetnek 40 népnevelője néhány hónappal ezelőtt még becsülettel megállta a helyét, a választások ideje alatt, meg az aratás, cséplés ideje alatt is. A pártszervezet vezetői most mégis azon panaszkodnak, hogy „bármit tesznek“, a népnevelők „passzívak.“ A nagydorogi pártszervezet vezetősége ott követte el a legnagyobb hibát, hogy a választási, aratási és cséplési harcban kitűnt dolgozó parasztokat, népnevelőket „eldobta magától“. Abban az időben szép számmal voltak a pártszervezetnek olyan becsületes, élenjáró dolgozó paraszt népnevelői, mint Sárvári István, Semján Imre és olyan köztiszteletben álló emberek, mint Keserű János. Ezek a népnevelők eljártak a dolgozó parasztok házaihoz kisgyűléseket tartani, és munkájuk eredményes volt. A határozat megjelenése után mi lett volna a pártszervezet legfontosabb feladata? Az, hogy még több ilyen becsületes dolgozó paraszttal erősítse a népnevelőgárdát, megbeszélje velük a határozatot és a teendőket, munkát adjon nekik. Eddig ezt elmulasztották. De most haladéktalanul hozzá kell látni a pártvezetőségnek eddigi mulasztásuk pótlásához. Az idő halad, a párttagok 70 százaléka már jelen van. A titkár elkezdi beszámolóját , illetve egy sillabuszt olvas fel, mely a Központi Vezetőség határozatának fontosabb részét tartalmazza. Mikor a „titkári beszámoló“ elhangzik, még jó, hogy ezek után ketten-hárman elmondják, helyes és szükséges a pártvezetőség újjáválasztása és ezzel a taggyűlés befejeződik. Bakó Mihály gazdasága • • S**n‘cko-ainst Ji •ű tó napsütés köszöntött be a hét első napján. Olvadt a hó, a házak ereszei csorogni kezdtek. Úgy tűnt fel, mintha kezdődne a tavasz. A víz medret keresett magának és törtetett kisebbnagyobb patakokban. A toronyóra tizenkettőt mutatott, mikor beértünk Bátaszékre. A tanácsháza előtt emberek beszélgettek, majd kezet fogtak egymással és hazafelé indultak. Az ajtót Fazekas elvtárs, a tanács dolgozója, éppen csukni akarta, mikor beléptünk. Örömmel fogadott bennünket és elmondta, milyen nagy változás történt a kormányprogramm megjelenése óta. Több gazdát említett, aki már tervet készített, hogy növelje terméshozamát, állatállományát. Ellátogattunk Bakó Mihály egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszthoz. Az udvaron csahos kutya szaladt felénk, mintha harapni akart volna. Drótokon, köteleken ruhák száradtak. A konyhában a család éppen az ebédelést fejezte be. Bakó Mihály még az asztal mellett ült. Szemüvegén keresztül megvizsgált jól bennünket, majd kérte, hogy foglaljunk helyet, míg elmondja terveit. — Minden évben terveztem, de így még soha — kezdte mondókáját. — Amióta megjelent a kormányprogramm, mindig azon gondolkoztam, hogyan tudnak még nagyobb eredményt elérni a termelésben. Most már megvan a mód, hogy többet termeljek. Annyi számosállatot állítottam be, ami biztosítja a talaj termőerejének megjavításra az istállótrágyát. Van három tehenem, egy tinóborjam, két lovam, 15 sertésem és 4 anyajuhot is tartok, így aztán van trágya. A nyolc hold földemet két-három évenként frissen trágyáztatom. A* ő*,a*c' 3000 öl sü«i)ót. 800 öl szőlőt trágyáztam meg. Igaz, vettem még 30 kocsival, hogy minél nagyobb területre jusson. 6000 öl búzát vetettem ilyen földbe, melytől számítok 14—16 mázsás átlagtermést. 1200 öl ősziárpát vetettem — ettől is többet várok, mert jó földbe vetettem. Az ősszel hozzájutottam műtrágyához, vettem 7 mázsa szuperfoszfátot. A tavaszra már most számítok. Egy hold tavaszi árpát, 1000 öl zabot, 900 öl burgonyát és 2 hold kukoricát vetek. A vetőmag már kitisztított állapotban van. — Megjavítom a szőlőm minőségi állapotát, amit eddig elhanyagoltam. Pedig sok hasznot adott eddig is, most meg amióta megszűnt az ötszörös felszorzás, nagyon megéri vele foglalkozni. Ez a kérdés Bakónét is érintette, mert közbeszólt: — Nemcsak pótolni fogjuk, hanem meg akarjuk fiatalítani a szőlőt. Újra Bakó vette át a szót és elmondta, hogy egy-két éve bizonytalannak látta a gazdálkodást. A földtagosítás többször megállította munkájában, de amióta a kormányprogramm megjelent, biztos abban, hogy olyan eredményt ér el a termelésben, amit egy élenjáró gazda el tud érni. Az egyik fal sűrűn nyitja az ajtót, nem megy messze, csak az istállóig. Benéz, valamit tesz-vesz és jön vissza. Valami változás lesz. Igen, növekedik az állatállomány. Várják a kisborjút, amelyet az erős, kitőgyett bonyhádi tarka tehén most fog elleni. Olyan tejelő, hogy párját kell keresni. 18—20 liter tejet ad majd naponta, ha a borjút leválasszuk. Azt is felnevelem és eladom, de csak akkor már, ha tehen lesz. Bakó Mihály dolgozó paraszt szereti a földet, becsülettel műveli, szereti <is állatait, mert lelkiismeretesen gondozza őket. Szereti hazáját is, mert állam iránti kötelességeit mindig maradéktalanul teljesítette. Az ilyen dolgozó parasztra joggal büszke az egész falu és a nép. A Kisv. Építőipari Vállalat dolgozóinak harca az anyagtakarékosságért A 73/2. Építőipari Vállalat dolgozói munkájuknál állandóan szem előtt tartották az anyagtakarékosságot. Azon igyekeztek, hogy a különféle hulladékanyagokat is felhasználják. Megértették a Gazda-mozgalom jelentőségét, harcoltak is annak sikeréért minden építkezésnél. Komlón például a Tunczinger brigád Czank Nándor főépítésvezető irányításával 1767 forintot takarított meg azzal, hogy a felvonulási épület tetőszerkezetét hulladék zsaludeszkából és egyéb méretű rúdfáiból készítették el anélkül, hogy ez a tetőszerkezet tartósságára, vagy rovására ment volna. E hulladékanyag feldolgozásával a brigád 4,74 köbméter fenyőfát takarított meg, amely mennyiség 2 darab kétszobás típuslakás tetőszerkezetéhez elegendő. Hasonlóképpen a pécsváradi építkezés ácsbrigádja, Vörös László építésvezető irányitásával hulladékdeszka anyagból készítette a felvonulási épület tetőszerkezetét, mellyel 2.200 forintot takarítottak meg népgazdaságunk számára. A pécsváradi építkezésnél 679 forintot takarítottak meg a kőműves brigádok azzal, hogy a felvonulási épületet mészhabarcs helyett sárhabarccsal készítették el, s ezzel 14 mázsa meszet és 13 köbméter homokot és ennek fuvardíját takarították meg. A bátaszéki építkezés kőművesei 45 köbméter falat építettek, illetve falaztak téglaselejtmentesen, mert a törmeléktéglát is beépítették, bár ez több időt és fáradtságot vett igénybe. Ezzel a megengedett 5 százalék téglaselejtet teljesen kiküszöbölték és így 751 forintot takarítottak meg népgazdaságunknak. A 73/2. Építőipari Vállalat dolgozói e szép eredmények után még fokozottabb figyelemmel dolgoznak az építőipar más területén is anyagtakarékossággal a terv teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. Dolgozóink felismerték azt, hogy ötéves tervünk feladatait csak úgy tudják eredményesen megvalósítani, ha építőiparunk minden dolgozójához eddiginél olcsóbban, jobban, szakszerűbben és gyorsabban dolgozik. Jó eredményeiket nem utolsó sorban az új kormányprogramm feladatainak szem előtt tartásával érték el. Megértették belőle, hogy az építőipari dolgozók számára milyen szép és nagy feladatokat tűzött ki akkor, amikor dolgozó népünk számára építünk szebbnél-szebb és kényelmesebb lakóházakat. Károly József 73/2. Építőipari Vállalat igazgatója. f . i/ff Ni HNMlOK £ 5 PÁRTBIZALMIAK SZÁMÁRA •MVüKjzhetaflen at oghádát ■wikábw Ezt kérik a dolgozó parasztok Megyénk dolgozó parasztjainak is felkeltette érdeklődését a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata a tanulás, az új iránt. Számos községiben kérik, hogy tartsanak részükre vitákat, szakelőadásokat, ahol elsajátítják az agro- és zootechnikai módszerekkel kapcsolatos tennivalókat. Ez a javaslat, illetve törekvés helyes és figyelemreméltó, annál is inkább, mert erre igen sok lehetőség van. Most a mezőgazdasági szakembereken a sor, hogy teljesítsék a dolgozó parasztok kérését, ilyen irányban is elégítsék ki igényüket, segítsék a mezőgazdaság felvirágoztatását. Sióagárdon mintegy 15 élenjáró dolgozó paraszt részvételével kibővített vb. ülésen beszélték meg a határozatot. Több dolgozó parasztnak volt helyes javaslata a határozat végrehajtásával kapcsolatban. De emellett jogos kérésük is van. Azt kérik, hogy a tanács minden szerdán szervezzen szakköri előadásokat, egyszer az állattenyésztésről, másodszor a növénytermesztésről és így tovább. A dolgozó parasztoknak az a kérésük, hogy ezeket aszját a járási tanács erre illetékes szakemberei tartsák meg. * Nagydorogon már hosszabb idő óta elterjedt és népszerű a szőlő és gyümölcstermesztés. A szőlők és gyümölcsösök szinte apáról fiúra maradtak. És bizony vannak olyanok is, melyek az elmúlt években különösen az utóbbi két esztendőben keveset termettek, éppen a rossz termelési módszereik alkalmazása miatt. Kevés dolgozó paraszt volt tisztába az elemi károk elleni védekezéssel és a védőanyagok beszerzéseinek módjával. Az elmúlt héten megtartott gazdagyűlésen leszögezték: ez így tovább nem mehet, valamit tenni kell — mégpedig sürgősen. A gazdáknak az a kérésük — éspedig jogos kérésük, hogy a községi tanács sürgősen hívjon össze gazdagyűlést és a megyei tanács szőlő és gyümölcstermelési agronómusa tartson egy szakelőadást, adjon magyarázatot mindazokra, melyek szükségesek a szőlő és gyümölcstermelés felvirágoztatásához. Látogatás a szekszárdi körforgalmi borospincéjében Tolna megye legnagyobb borospincéje valamikor, évtizedekkel ezelőtt a papoké volt. Hogy hány szegény dolgozó paraszt bortermését herdálták ott el, arról a krónika nem jegyzett fel semmit. De ez pillanatnyilag nem is lényeges. Azt azonban nem árt idézni, hogy 1936-ban, amikor a pince már egy kulákszövetkezeté volt, milyen galád módon zsákmányolták ki a dolgozó parasztokat. A régi irattárból előkerült egy nyugta, mely igazolja az akkori kulákszövetkezet mesterkedéseit 1936 október 31-én Pegler István szekszárdi dolgozó parasztnak 800 liter 17,5 fokos cukortartalmú mustért 112 pengőt fizettek. Abban az időben vásárolhatott érte 2 öltöny jobb miinőségű férfiruhát. Ha ma ugyanennyi mennyiségű és ilyen minőségű bort bead valaki, kap érte 4.760 forintot. Ezért a pénzért ma 6 öltöny jó minőségű férfi öltönyt vásárolhat. Ha tovább néznénk, hamarosan fény derülne arra is, hogy a „potomárért“ megvásárolt mustot, illetve bort milyen drágán hozták forgalomba. Ma ez a pince az államé, tehát a népé. Egyébként a Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalathoz tartozik. A pincének, illetve pince dolgozóinak sokoldalú feladatot kell megoldani. Először is, mint szőlőtermelő szakembereknek meg kell tanítani a dolgozó parasztokat és termelőszövetkezeti tagokat a legjobb szőlőtermelési módszerekre, az elemi csapások elleni védekezésre. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a pince dolgozói ezen a téren mindent megtettek. Ezt misem bizonyítja jobban, mint maga az a tény, amit Dékány Lajos, a pince begyűjtési felelőse mond, hogy megyei viszonylatban csak 60 százalékra teljesítették a begyűjtési tervet. Természetesen ehhez hozzájárul a rézgálic igazságtalan elosztása is. De a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata ezen is segített, mert leszögezi, hogy a dolgozó parasztokat segíteni kell a rézgálic és különböző védekezőszerek beszerzésében. Ha, tehát a pince dolgozói a tavalyi jó tapasztalatokat felhasználják, harcolnak a kormányrendeletek betartásáért, ebben az évben feladatuknak ezt a részét sikeresebben tudják megoldani, mint tavaly. A pince dolgozói vannak hivatva arra is, hogy a megyei vendéglátó vállalatokat jó minőségű borokkal lássák el. Feladatuknak ezt a részét a tavalyi esztendőben jól megoldották, Saramé Jenő, a pince vezetője fáradságot nem kímélve dolgozik, hogy panasz ne legyen a borok minőségére. A pincében 16 fajta bor található. Ezeik házasításával el lehet érni, hogy a forgalomba hozott borok egyforma minőségűek legyenek. Továbbá azzal, hogy a hordókat szakszerűen kezelik és a borokat időben lefejtik. Hogy feladatuknak ezt a részét könnyebben elvégezzék, ebben már eddig is sokat segítettek az ipari munkások. Az ősszel például kaptak egy villamosított borfejtőgépet, melyet a Budapesti Finommechanikai Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói készítettek. Ez a gép óránként háromszor annyi bort fejt le, mint egy ember. Az idén pedig kapnak egy 4000 literes cementkádat, melyben a borok házasítását végzik. Ezenkívül épül már Szekszárdon egy szőlőfeldolgozó telep, ahol kimondottan csak a világhírű szekszárdi borokat készítik. A pince dolgozói ebben az évben „Jobb minőségű bort a dolgozóknak" jelszóval kezdték a munkát Az elmúlt esztendőben a borok megfelelő házasítása és szakszerű kezelése nyomán elérték, hogy 10,5 maligánfoknál alacsonyabb bort nem adtak a vendéglátó vállalatnak. A pince vezetője, Saramé elvtárs felháborodva beszél arról, hogy a vendéglőkben azonban nem minden esetben mérnek ilyet. „Bizony már sok esetben előfordult, hogy egy hét múlva nem ismertünk rá saját borunkra, amit abból lehet következtetni, hogy nem megfelelőek a hordók, hanyagul kezelik a borokat és az illetékeseik nem ellenőrzik a kimérésre kerülő bort, gondolván, úgyis megisszák." Ez természetesen nagy hiba. A vendéglátó vállalatoknak legyen ez figyelmeztetés. Nekik is — mint mindenki másnak — szakítani kell végre a dolgozók igényeinek ilyenirányú lebecsülésével. A kitűzött cél megvalósítása, a dolgozók igényeinek kielégítése közös ügy. A termelőknek a magasabb terméseredményekért kell harcba indulni. A megyei pince dolgozóinak törekedni kell ennek elősegítésére, arra, hogy jobb minőségű bor kerüljön forgalomba. A vendéglátó vállalatoknak pedig arra kell törekedni, hogy olyan minőségű bort mérjenek, mint amilyet a megyei pincéből elvisznek. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere fogadta a Magyar Népköztársaság új nagykövetét Berlin (MTI): Dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, külügyminiszter, hétfőn fogadta Safranko Emánuelt, a Magyar Népköztársaság új berlini nagykövetét. A magyar nagykövet a közeli napokban nyújtja át megbízólevelét Wilhelm Pieck köztársasági elnöknek. Gyilasz lemondott a jugoszláv nemzetgyűlés elnöki tisztéről (MTI) Milovan Gjilasz, Jugoszlávia miniszterelnökhelyettese, akit kizártak a „Jugoszláv Kommunisták Szövetségének“ Központi Bizottságából, kérte, hogy fogadják el a nemzetgyűlési elnöki tisztéről való lemondását. Nyugati hírügynökségeik jelentése szerint a jugoszláv nemzetgyűlés legközelebbi, január 27-i ülésén foglalkozik Gyűasz lemondási kérelmével.