Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

1954 JANUAR 23 NAPLÓ Az országgyűlés pénteki ülése (Folytatás a 3. oldalról) ügyminiszter és az illetékes mi­­niszter együttes jelölése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vá­lasztja meg szintén három évre. Hozzászólások A törvényjavaslathoz elsőnek Molnár Erik szólt hozzá: A bírói szervezetről szóló törvény­­javaslat, amely nyomon követi a legfőbb ügyészség felállításáról szó­ló törvényerejű rendeletet, újabb, fontos lépést jelent alkotmányunk minél teljesebb gyakorlati megvaló­sítása és a szocialista törvényesség megszilárdítása területén — mon­dotta. Molnár Erik ezután méltatta a törvényjavaslat egyes paragrafusait, majd beszédét így fejezte be: A most tárgyalt törvényjavaslat célja az, hogy a bírói szervezetet mi­nél alkalmasabbá tegye a szocialis­ta törvényesség megvédésében reá háruló feladatok teljesítésére és ez­zel hozzájáruljon a szocialista tör­vényesség megszilárdításához. A most tárgyalt törvényjavaslat egyik láncszeme a törvényesség meg­szilárdítására irányuló kormánypro­gramok megvalósításának, amelyet az Országgyűlés egyhangúlag magáé­vá tett. A rendelkezések, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz, teljes mértékben alkalmasak arra, hogy bírói szervezetünket a szocialista törvényesség szilárd bástyájává te­gyék. Ezért a törvényjavaslat­­ot a Magyar Dolgozók Pártja nevében el­fogadom. A következő felszólaló Parragi György Kossuthíjas újságíró volt. A javaslatot elsősorban azért üd­vözlöm, — mondotta — mert újabb fejlődést jelent népköztársaságunk alkotmányának teljes megvalósítása felé. Visszatükrözi alkotmányunk­nak azt a legsarkalatosabb tételét, hogy nálunk legfőbb érték az ember. Mint minden intézményünknek, a bírósági szervezetnek is ezt a ma­gasztos szempontot kell képviselnie, ezt a legfőbb célt kell szolgálnia. A mai bíróságot, a mai bírákat az kü­lönbözteti meg lényegesen a régi rendszer bíróságától, a kapitalista társadalom bíráitól, hogy elsősorban az ember érdekeit, jogait nézi, s nem a lélektelen aktákat. Az érző ember szemével vizsgálják népköz­­társaságunk bírái az eléjük kerülő ügyeket és nem a rideg paragrafuso­kon keresztül. És ez természetes, hi­szen a nép bírái, ülnökei maguk is érző, szocialista gondolkodású embe­rek. Parragi György beszédében a kapi­talista országok bíróságainak­ a tőké­sek érdekében hozott, a békét akaró tömegek megfélemlítését célzó ítéle­teivel foglalkozott. Részletesen ismer­tette az ártatlanul kivégzett béke­harcos Rosenberg házaspár ellen foly­tatott embertelen hajszát és hazug ítéletet. Parragi György beszédét így fejez­te be: E javaslat valóban nagy haladást jelent az emberi szabadságjogok biz­tosításának, a bíróság előtti egyen­lőségnek és mindenekelőtt a törvé­nyesség megszilárdításának útján. A Horthy-rendszer kalodájának és bot­büntetésének világából elérkeztünk az igazi jogegyenlőség, a megvalósult szabadságjogok, a szilárd törvényes­ség világába. Ennek a világnak ma­radandó fényét jelenti ez a javaslat és ezért dolgozó népünk képviselő­jeként örömmel elfogadom. Az Országgyűlés Parragi György felszólalása után a Magyar Nép­­köztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben a bizottság által javasolt módosításokkal elfogadta. * Az elnök végül javasolta, hogy a­z országgyűlés legközelebbi ülését ja­nuár 23-án, szombaton délelőtt tíz órakor tartsa és annak napirend­jére tűzze ki: 1. Nagy Imre elvtársnak, a minisz­tertanács elnökének beszámolóját. 2. A város- és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Az országgyűlés a napirendi javas­­latot elfogadta. Ezzel a pénteki ülés véget ért. (MTI) PA RÍ É­S P­A R Z ÉP N­ É S A tolnai egységes falusi pártvezetőség készül a vezetőségválasztásra Nemrégiben került nyilvánosság­ra a Központi Vezetőség legutóbbi határozata az alapszervezeti párt­­vezetőségek újjáválasztásáról. Nagy­­feladat elé állítja ez az egész párt­tagságot. Ebben a munkában nem­csak azt kell elérni pártszervezete­inknek, hogy minden tagot mozgósít­sanak a pártmunka, a tömegekkel való kapcsolat megjavítására, ha­nem ezzel együtt a termelőmunká­ban is új és új sikerek jelezzék azt a határtalan bizalmat, amely már eddig is megnyilvánult pártunk iránt. A Tolna községi pártvezetőség en­nek szellemében kezdett hozzá már most az új vezet­őségválasztás elő­készítéséhez. Az elmúlt évek szám­talan példája bebizonyította előttünk azt, hogy az ilyen nagy események sikere mindig sokban az előkészítő munka minőségétől függött. Éppen ezért miután vezetőségi ülésen meg­tárgyalták a Központi Vezetőség er­re vonatkozó határozatát, tervet ké­szítettek, melyben minden egyes vezetőségi tag számára konkrét fel­adatot állít. Ez tovább mélyíti a tolnai községi pártszervezetben a kollektív vezetés színvonalát is.­­ Eddig is vannak eredményei, hiszen a Központi Vezetőség júniusi és augusztusi határozatai óta a járási pártbizottság közvetlen gyakorlati segítsége nyomán kollektívabbá vált a vezetés. Joósz Ferenc elvtárs, a szervezőtitkár jobb munkája nyo­mán­­ több­­ élenjáró dolgozó paraszt lett párttaggá, mint például Máthé József elvtárs. Ferenc Károly elv­társ, ágit. prop. felelős ellenőrző és segítő munkája nyomán az oktatás is jól halad a község területén. — Tész elvtársnő ifjúsági felelős nagy érdeme, hogy a DISZ vezetőségvá­­lasztások megfelelően sikerültek.­­ Ugyanez mondható el Zsigmond elv­társról is. Van még hiányosság, mi­vel Győri István elvtárs, a tömeg­­szervezeteket még eddig nem meg­felelően segítik munkájukban. A jó terv tehát, amit a pártveze­tőség most az előkészítő munkára kidolgozott, hozzásegíti a pártszer­vezetet ahhoz, hogy még kollektí­vabban induljanak harcba a veze­tőségválasztások sikeréért. Szerepel a tervben elsősorban az is,, hogy a pártcsoportbizalmiak és a legjobb kommunista népnevelők ismertetik az új vezetőségválasztások hatalmas jelentőségét. Egyúttal azonban biz­tosítja a terv azt is, hogy a gazda­sági munkák se legyenek elhanya­golva, s minél szélesebb körben bon­takozzon ki a harmadik pártkon­gresszus tiszteletére indult verseny­mozgalom. A legjobbak kisgyűlése­­ket tartanak a község területén s már eddig is van több tapasztal, hogy a dolgozó parasztok szívesen kapcsolódnak be például a „tiszta udvari­ mozgalomba, melynek lénye­ge, hogy minden trágyát a földek­re kihordani. A széleskörű politikai felvilágosí­tó munka legfontosabb célkitűzése a tolnai községi pártvezetőségnél is az, hogy az új vezetőségekbe a ré­gi becsületes pártmunkások mellett elsősorban olyanok kerüljenek be, akik már eddig is kitűntek mun­kájukkal, politikailag fejlettek, s szeretik őket, tisztelik, vezetőjüknek elismerik, a község­­ kommunistái, de a pártonkívüliek is. A községi pártszervezet terve azon­ban azt is meghatározza, hogy en­nek mintájára az alapszervezeteik is tervet dolgozzanak ki a vezetőség­­választás sikerének biztosítására, melyet aztán ellenőriznnek is. Ez a módszer segíti az alapszervezetek ve­zetőit a kollektív vezetés kialakítá­sában, mert van e területen is ten­nivaló. Az alapszervezetnél például Szauter elvtárs­­ igen jól működik, csak az a hiba, hogy egyelőre még mindent maga akar megcsinálni.­­ Ugyanez áll a tolnaszigeti állami gazdaságra is. Az egységes, falusi pártvezetőség azonban ezzel az előkészítő munkát nem tartja befejezettnek. Ebben a munkában megmutatkozó eredmé­nyeket és hiányosságokat rendszere­sen megbeszélik, hogy a jó módsze­rek és jó tapasztalatokat érvényesí­teni tudják széles körben, s a hiá­­nyossá­gok ellen eredményesen tud­janak küzdeni. Már eddig is mutat­kozik például a Tolnai Textilgyár­­ban bizonyos befelé fordulás, ami­kor is a pártszervezet széjjel választ­ja az új vezetőségválasztás munkáit a gazdasági feladatoktól. A párt­ve­zetőség segítséget ad számukra, hogy ne csak megértsék, hanem a gya­korlatban is meg tudják oldani e két problémát, amely azonban széj­jel nem választható egymástól. Éppen ennek érdekében nemcsak a pártvezetőség tagjai, akik az egyes alapszervezetekhez be vannak oszt­va segíteni a vezetőségválasztás mun­ká­it, nemcsak a pártcsoportbizalmi­ak és népnevelők indulta­k harcba, hanem a pártvezetőség külön ak­t­­vahálózatot is hozott létre. Ezek az aktívák, mint Szabó Ferenc, Fel­kér János elvtársak. Szabó Anna, Borsi Ferencné elvtársnők szintén vállaltak egy-egy területet, ahol az ellenőrzéssel együtt (konkrét gya­korlati segítséget is adnak az alap­szervezetek vezetőinek e döntően fontos munkában. Ilyen módszerekkel, ilyen munká­val készül a tolnai egységes falusi párt vezetőség az új vezetőségválasz­­tásra, melynek nyomán tovább erő­södhetnek a tolnai alapszervezetek, s ugyanakkor egy­re­ szebb eredmé­nyek születhetnek a gazdasági mun­kában, a dolgozó, parasztok életszín­vonalának emelkedésében. Paksi Konzervgyár: H»i_eban »x exportterv teljesítő eé­rt A Paksi Konzervgyárban szép eredmények születtek tavaly az ex­portterv teljesítés terén. Az ex­portra­ gyártott áruk minősége min­den esetben megfelelt a követelmé­nyeknek. Ez az eredmény legna­gyobb részt a dolgozók jó munká­ját dicséri. Azok a dolgozók, akik az exportgyártmányokat készítik, tudatában vannak, hogy jó ered­ményt csakis lelkiismeretes és jó munkával lehet elérni. A Paksi Konzervgyárban az idei évben is több tonna exportanyagot gyártanak, sőt lehet­­ azt mondani, hogy az idén a fő súlyt az export­gyártásra fektetik. Ennek érdeké­ben, hogy ezt a célkitűzést valóra is tudják váltani, azokkal a dolgo­zókkal, akik az export­gyártást vég­zik, rendszeresen elbeszélgetnek, hogy érezzék milyen nagy felelős­ség hárul mindannyiukra. Ezeknek a beszélgetéseknek van is eredménye, mert a legyártott konzerváruk kö­rülbelül 50 százaléka exportképes, ami igen jó eredmény. Az első negyedévi exportszállítá­sokat már meg is kezdték, mert ja­nuár 20-án leszállítottak 2 vagon aszaltszilvát és aszaltalmát, s a ké­sőbbiek­­ folyamán ped­ig rengeteg sárgabarackot, meggylevet és alma­bort szállítanak, ami majd a ma­gyar konzervipar remekeit dicséri a külföldi or­szágokban. A jó eredmények mellett azon­ban hiányosságok is vannak az ex­portterv teljesítésénél. Több esetben előfordul az, hogy a MÁV nem biz­tosítja kellően időre a leigényelt va­gont, vagy ha biztosítja, akkor pe­dig olyat ad, ami nem­­­ felel meg az exportáru szállítási követelmé­nyeinek. Már több esetben előfor­dult az is, hogy a megrendelt va­gonba berakták az árut, s amikor végeztek a rakodással, akkor derült k­i, hogy a megrakott vagon nem felel meg. Azonban ezek a nehézségek nem törik meg a konzervgyári munká­sok munkakedvét, hanem fokozzák. Példa erre az, hogy ígéretet tettek arra, hogy az előirányzott exportte­r­­vet a negyedév végére egy vagon­nal túlteljesíti. Halász István szál­lítási felelős azt mondta — mi bí­zunk abban, hogy a megtisztelő, szép feladatunkat végre is tudjuk hajtani, mert olyan dolgozóink van­nak, akik a nehézségektől nem riad­nak vissza, sőt olyanok, hogy jó munkájukért miniszteri dicséretet kaptak, n A hőgyész DISZ-fiatalok megkezdték a munkát Lázas izgalommal készült a hő­­gyészi ifjúság az új vezetőség meg­választása óta először megtartandó taggyűlésére. Annak ellenére, hogy nagy pelyhekben esett a hó, egymás­után jöttek a fiatalok még a község legtávolabb eső részeiből is a meg­hirdetett taggyűlésre. Egymás után tűntek fel a kipirult ar­cok, a hóval vastagon beborított kabátokban, ab­ban a helyiségben, melyet Major Mátyás, a hőgyészi kultúrház igaz­gatója bocsátott a fiatalság rendel­kezésére a taggyűlés megtartására. Az ülésteremben­ előre elkészített 24 darab szék (mert annyi tagja volt a szervezetnek) ,kevésnek bizonyult, mert több mint 50-en jelentek meg és vettek részt a taggyűlésen. Nagy érdeklődéssel hallgatta a fia­talság Kun Mária újonnan megvá­lasztott titkár beszámolóját, mely­nek nyomán egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, hogy minden egyes tag egy új tagot fog beszervezni, hogy ezáltal még erősebbé, még na­gyobbá növeljék a fiatalság táborát. Elhatározták azt is, hogy magukévá teszik Hőgyész község kulturális éle­tének felemelését és január 17-én műsoros estet rendeznek és annak bevételét szervezetük anyagi­ megerő­sítésére fogják fordítani. Mindenki ott volt ezen a taggyű­lésen és együtt tervezett, örült a fia­talság lelkesedésén, aki szívén viseli a fiatalság ügyét és jól érzi magát a fiatalság között, csak a községi ta­nács vb. elnökét nem lehetett ott lát­ni, pedig illő lett volna neki is részt vennie azon a taggyűlésen, melyen az újjászületett hőgyészi fiatalság ügyéről esett szó. A hőgyészi DISZ újjászületése be­bizonyította, azt, hogy ott, ahol ve­zető funkcionáriusok magukévá te­szik a fiatalság ügyét, együtt érez­nek a fiatalsággal és szeretik az ifjúságot, ott bizton lehet számítani az ifjúságra, melynek nagy szerepe van falvaink kulturális életének fel­emelésénél, dolgozóink szórakozásá­nak biztosításánál. Szigeti Lajos járási kultúrház igazgató. Értekesiet Sárpilisen A sárpilisi tanácsháznál január 14- én este a község élenjáró parasztjai, a termelőszövetkezeti elnökök, párt­titkárok és a körzeti agronómus ak­tíva értekezletre jöttek össze. A be­számolót Király Lászlóné elvtársnő, a Megyei Pártbizottság kiküldötte tartotta. Foglalkozott a párt és kor­mányhatározat végrehajtásának ered­­­ényeivel, helyi viszonyokban való alkalmazása terén. A beszámoló után a gazdák hozzászóltak, javas­latokat tettek és vállalásokat. Papp Sebestyén dolgozó paraszt hozzászólásában foglalkozott a mű­­trágya használatának jelentőségével. A minőségi búza vetőmag alkalma­zása tavaly is szép termést hozott számára, az idén fejtrágyát is hasz­nál és a tavalyi 10 mázsás termésát­lagával szem­ben az idén 14—16 mázsás termést a­kar elérni. Megem­lítette azt is, hogy a műtrágya mellé még sok istállótrágyára is van szük­ség és hogy ezt is tudja biztosítani, egyetlen tehene mellé még egy tehe­net állít be. Javasolta a legeltetési bizottságnak, hogy ötévenként a köz­­legelőt törjék fel és füvesítsék. — Gergő János megfogadta, hogy az idén a kukorica nedvességének meg­őrzése céljából négyzetesen vet és ötször kapál. Többen foglalkoztak az áf­ateny­hü­­lés növelésével. Balter elvtárs, a ta­nács elnöke bejelentette, hogy a köz­­ség rövidesen méntelepet kap. Meg­bírálták a DÉLDÁV szekszárdi köz­pontját, eddig elhanyagolta a köz­ség darálójának beszerelését. Már többször ígérgették, de mindig húz­­zák-halasszák, pedig az állatok ab­raktakarmányának daráltatása céljá­ból igen fontos lenne. Bognár István iskolaigazgató vál­lalta, hogy két szaktanfolyamot szer­vez a község dolgozó parasztjai kö­zött: állattenyésztési és helyi ipar­ral foglalkozó tanfolyamot. A mé­hészeti tanfolyam megszervezésében is segít Gergő Jánosnak, aki a mé­hészeti tanfolyamot vezeti. Többen foglalkoztak a helyes trá­gyakezeléssel, s kérték a gépállo­más agronómusát, hogy egy gazdánál mutassa be. Miklós János elvtárs, körzeti agronómus vállalta, hogy a község gazdái részére bemutatja a helyes trágyakezelés módszerét. Az értekezlet a késő esti órákban ért véget. A résztvevők azzal a tu­dattal tértek haza, hogy másnap gaz­datársaikkal ismertetik az elkövet­kező feladatokat, a párt- és kormány­határozat végrehajtásáért, a termés­hozam növelése érdekében. Jól dolgozik a tolnai Béke-étterem Egy éve sincs, hogy Tolnán a föld­művesszövetkezet megnyitotta az or­szág egyik legkorszerűbb vendéglő­jét­ és éttermét. A vendéglátóüzem dolgozói a megnyitás óta jó munkát végeztek és végeznek, ma is, mert elsőrendű feladatként a dolgozók jobb ellátását tekintik. Bóvári János üzletvezető vezetésével a vendéglő forgalma majdnem a kétszeresére emelkedett rövid pár hónap alatt. Ezt a jó eredményt nagyban előse­gítette az, hogy Bulyovsits Lenke szakácsnő ízletes és jó minőségű éte­leket készít. A fogyasztók a legna­gyobb megelégedéssel beszélnek róla és szakácstudom­ányáról. Büszkén mutatja Bóvári János­ üzletvezető a „panaszkönyvet", melybe az alábbi szöveg van írva: „Egyetlen vidéki város éttermében sem találkoztunk ilyen kifogástalan udvarias kiszolgá­lással és ilyen jó étkezési lehetőség­gel, mint a tolnai földművesszövet­kezet Béke-éttermében. Tolna, 1954 január 16. Országos Filharmónia Művészegyüttes.“ (14 aláírás.) Az egység minden dolgozója be­csülettel látja el feladatát. Fáradsá­got nem ismer­ve dolgoznak a terv teljesítéséért és a dolgozók jobb áru ellátásáért. De azért hiba is van a Béke-étteremben, mert nincs újság, sem folyóirat. Hiba azért, mert az a sok dolgozó, aki a Béke-étteremben étkezik, szeretne újságot is olvasni, szabadidejében. Azonkívül jó lenne, ha egy rádiót szerezne be a szövet­kezet, hogy a dolgozók akkor is szó­rakozhassanak, ha a helyi zenekar még nem érkezett meg. Szabó Ferenc EZT OLVASSUK___ Jankovich Ferenc: A TÉL FIAI Ez a mű önálló regényként is meg­álló folytatása a „Hulló csillagod­nak, Jankovich előzőleg megjelent, nagy történelmi regényének, A Hul­ló csillagok dunántúli törökverő hő­seinek, Thury Györgyöknek ügyét, folytatják a „Tél fiai": Huszár Pé­ter pápai kapitány és vitézei. Az ő alakjukban a szerző a török elleni harcok hazafias-honvédő hagyomá­nyának tudatát, érzését igyekszik el­mélyíteni az olvasóban. A XIX. szá­zad végének dunántúli eseményei­ben egyúttal az egész országról ad átfogó képet a regény. A Tél fiai­ban méginkább, mint az előző re­gényben jól látható, hogy a magyar­ság törökellenes harca Bécs a­karata ellenére folyik. Jankovich új regényében feltűnően nagy szerep jut a népnek, a jobbágy­ságnak. Igen sokrétűen, hitelesen, az akkori életmód részletes ismeretével ábrázolja helyzetüket, példák egész sorával érzékelteti a rájuk nehezedő földesúri és országos terheket, ame­lyek végül teljesen közömbössé te­szik a népet­ a honvédő háború iránt. A katonák, a városi szegénység, az urak, vagy a betyárok, haramiák vi­lága­ szintén gazdagon bontakozik ki a regényből,

Next