Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
mH JANUAR 24 NAPLÓ Sióagárd községben megalakult a termelési bizottság Sióagárdon már a hét eleje óta folyik a termelési bizottság megalakításáinak előkészületei. Hétfőn este a falu legjobb gazdái az állandó bizottságok elnökeivel szűkkörű megbeszélést tartottak,melyen elhatározták, hogy a termelési bizottságnak 50 tagja lesz, s ezen belül öt szakcsoportot hoznak létre. A növénytermesztési és növényvédelmi szakcsoport mellett az állattenyésztés, a gyümölcs és szőlő, valamint a rét és legelőgazdálkodás kap külön szakcsoportot. A keddi nap folyamán mintegy 300 névre szóló meghívót hordtak szét Sióagárdon, s szerdán este a zsúfolásig megtelt kultúrotthoniban került sor arra a gazdagyűlésre, melyen megalakult Tolna megyében az első termelési bizottság. A falu dolgozó parasztsága nevében Malinger György 14 holdas gazda mondott beszédet ,s bevezetőben arról szólt, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat olyan jelentős, az egész parasztságot érintő intézkedés, amilyen a földreform óta nem volt. Ezután a sióagárdi termelési viszonyokkal foglalkozva megállapította, hogy a község az utolsó három évben kenyérgabonából nem haladta túl a 9 mázsa holdankénti átlagot, aminek fő oka a nem kielégítő talajművelés, a helytelen trágyakezelés volt. Hivatkozott Pinta János példájára, akinek jól gondozott trágyatelepe van, földjeit szakszerűen trágyázza, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy 13,5 mázsás báztanmést ért el. Az idén minden dolgozó paraszt előtt lehetőség nyílik az eddiginél szakszerűbb talajművelésre, mert a falu két agronómust kap, akik az egyéni gazdákat is segítik. Az állatállománnyal foglalkozva arról beszélt Málinger György, hogy bár sióagárd mindig is jeles állattenyésztő község volt, ma mégis az anyaállatok száma ■ jóval kevesebb, mint 1938-ban. A beszámolót nagy tetszéssel hallgatta végig a község több mint 300 dolgozó parasztja, s számos hozzászólás hangzott el Részletesen megbeszélték a trágyázás, a talajművelés, az állattenyésztés kérdéseit, több javaslat hangzott el. Többen ménállomás felállítását kérték, mások pedig arról beszéltek, hogy rendszeres talajvizsgálatot kell végezni a község határában. Sági István községi helyettes tanácselnök javaslatára a gazdagyűlés egyhangúan csatlakozott Kisvejke község versenykihívásához, s megfogadták, hogy a téli trágyázás elvégzése mellett február 5-ig kijavítják a gazdasági szerszámokat, február 2-ig kitisztítják a vetőmagvakat, a tavasziakat pedig vetés kezdetétől számított 6 nap alatt elvégzik. Ezután megválasztották az 50 tagú termelési bizottságot. A gazdák a gyűlés végeztével sem indultak haza, hanem sokáig együttmaradtak, s kis csoportokban beszélgettek el a tavaszi munkákról ,a község mezőgazdaságának fejlesztéséről. Miért utolsó az eredmények ellenére is a dunaszentgyörgyi gépállomás? Igaza volt Mihalkó elvtársnak, a gépállomás politikai helyettesének, mikor azt mondta: „Ha Kovács elvtársat a gépállomások megyei igazgatóját álmából felkeltenék, s azt kérdeznék tőle, a gépjavításban melyik a megye legrosszabb gépállomása, azt válaszolná :— „A dunaszentgyörgyi!“ — A dunaszentgyörgyi gépállomás tavaly valóban utolsó volt, egyik kampányról a másikra következetesen tartotta a megszokott utolsó helyet. Feltételezzük, ebből következteti Kovács elvtárs most is a dunaszentgyörgyi gépállomás utolsó helyét. A dunaszentgyörgyi gépállomás vezetői és dolgozói nem tudják mire vélni, hogy annyi rosszat mondanak róluk a megyei és járási szervek. A munkakörülmények Sok esetben igazuk volt azoknak, akik azt állították, hogy rossz munkát végez a dunaszentgyörgyi gépállomás. Abban viszont a gépállomás dolgozóinak és vezetőinek van igazuk, hogy azok, akik azt állították — és ma is azt állítják — nem nézték meg, hogy milyen körülmények között dolgoznak a gépállomáson, biztosítani tudják-e a dolgozók megfelelő munkakörülményeit. Csak egy példa a sok közül: A dolgozók ketten alszanak egy ágyon, mert csak feleannyi ágy, meg pokróc van, mint amennyire szükség volna. A gépállomások megyei igazgatósága az ilyen és ehhez hasonló, — szerintük csekélységekre — azt válaszolták: „Oldják meg rugalmasan. Mit!... még talán ezeket a dolgokat is a megyei igazgató, vagy a főkönyvelő fogja beszerezni?" Arról egyáltalán nincs szó, hogy a megyei igazgatóság bármelyik tagja is pokrócot vagy ágyat vásároljon a gépállomás részére. De arról nekik kötelességük gondoskodni, hogy a gépállomásnak legyen pénze, amiből megvásárolja. Az új igazgató Tavaly június 20-án, mikor a gépállomásra új vezető került, Tóthi Ferenc elvtárs személyében, mindenki sokat várt a gépállomástól. Azt remélték a termelőszövetkezetek tagjai is, meg mások is, hogy megjavul a munka. Ez sajnos nem így történt. A gépállomás június 20-a után sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, sőt időről-időre rosszabbodott a helyzet. Ezt látták és tudták a járási és a megyei tanács mezőgazdasági osztályai ,— de mint Tóthi elvtárs mondja, — csak ledorongolták a vezetőket, az utasítások és körlevelek tömkelegével akarták helyettesíteni a segítségadást. Megtörtént az is, hogy a gépállomáson 22 ellenőr fordult meg egy nap alatt és ez mind utasításokat meg szempontokat hozott, gyakorlati segítséget annál kevesebbet. Faludi Imre elvtárs, a gépállomás új igazgatója azt mondja: „Nem vitatjuk, hogy megyei viszonylatban utolsó helyen vagyunk, mert a többi gépállomások gépjavítási munkáit nem igen ismerjük, ami bizony súlyos hiba. Jelenleg nem maradtunk el a gépjavítással, és tiltakozunk az ellen, hogy ezért bárki rágalmazzon bennünket. Január hónapban már pótoltuk a novemberi és decemberi lemaradásunkat.“ Faludi elvtársnak ezt a kijelentését nem lehet megcáfolni, sőt tényekkel lehet bizonyítani. A január 31-ig beütemezett gépek javítását már 80 százalékban elvégezték, de a vezetőség és szerelők véleménye ,illetve munkalendülete biztosíték arra, hogy a még visszalévő 20 százalékot január 31-ig elvégzik, íme itt az egyik bizonyíték arra, hogy jelenleg jó munkát végez a gépállomás. Az elmúlt napokban a paksi járási tanács által, illetve részvételével alakított szemlebizottság is azt állapította meg, hogy a dunaszentgyörgyi gépállomás géjavítási munkái jelenleg kielégítőek. Tehát a gépállomások megyei igazgatóságának, személy szerint Kovács elvtársnak nincs igaza abban, hogy a dunaszentgyörgyi gépállomás utolsó. Feltételezzük — sőt biztosak vagyunk benne — Kovács elvtárs ezt azért tudja így, mert nem ismeri a dunaszentgyörgyi gépállomás munkáját, aminek pedig az az oka, hogy igen keveset járnak ide a gépcsoport dolgozói. A gépállomásokon alig várják, hogy megérkezzen a 10 napos értékelés — ami bizony sűrűén elmarad — s alig várják, hogy olvashassák: a dunaszentgyörgyi gépállomás megint utolsó. Tehát, mint a fenti példák bizonyítják nem utolsó, és jogosan bírálják a dunaszentgyörgyi gépállomás vezetői és dolgozói is a megyei gépcsoportot, az ilyen és ehhez hasonló munkájukért. Igazuk van mikor azt mondják: „Ilyen segítséggel nem lehet elősegíteni, hogy a gépállomás ne legyen megyénk többi gépállomásainak szégyentől ja." Értesítjük a vevőközönségünket, hogy bútorüzletünket Széchenyi út 45—47. szám alá helyeztük át. (Zalai-patika mellett) Nagy kedvezmények a szerződéses sertésakciókban Kormányunk a sertéstenyésztés és hizlalás fokozása érdekében beindított sertéshizlalási és bacon-süldők (hússertés) akciókban újabb kedvezményeket nyújt a tsz-eknek, tszcseknek és egyéni termelőknek. Tsz-ck és tszcs-ék lekötött sertés darabonként 800 forintos nevelési előleget kapnak. Az egyéni termelők minden lekötött sertés darabonként 400 forintos előleget kapnak. Mivel a szövetkezeti, mind az egyéni vonalon magas prémiumot biztosítanak ezen szerződéses akciók, amely szerint: A hizlalási akcióban egy darab 111 kilogrammon felüli sertés ára kilogrammonként 22 forint. Bacon-süldő átadható 90—110 kilogrammig, s az átvételi ára kilogrammonként 20 forint. A szerződéskötés munkáját az állat- és zsirbegyűjtő vállalat végzi. Az érdeklődök részletes felvilágosítást kaphatnak a fenti vállalat járási kirendeltségeinél, vagy bármelyik állami begyűjtőnél is. 7 Tengelici Petőfi fw: 8 forint munkaegység előleg A termelőszövetkezetek új alapszabálya kimondja: „A tagoknak végzett munkaegységük után a közgyűlés által meghatározott időközönként pénzbeli előleget kell folyósítani.“ A tengelici Petőfi termelőszövetkezet vezetősége gondoskodott is erről Gazdaságukban az állatállományt olyan irányban fejlesztik, hogy ezen keresztül időközönként pénzjövedelemhez jusson a tagság. A közelmúltban adott el a szövetkezet 102 darab választási malacot, melyek átlagban 15—20 kilósak voltak. Ezért több mint 50.000 forintot kaptak. A vezetőség a decemberi munkaegységek arányában ezt szétosztotta. Csécsi Gáspár a termelőszövetkezet munkaérdemrenddel kitüntetett sertésgondozója a 906 munkaegysége után 770 forintot kapott. A dunaföldvári dolgozó parasztok javaslata Dunaföldvár népe, a paksi járás 13.000 lelket számláló községe. Az ottani dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok mintegy 13.000 hold földön gazdálkodnak. A községben eddig is elterjedt és népszerű volt az állattartás, illetve az állattenyésztés. Most a legutóbb megjelent párt- és kormányhatározat után a dolgozó parasztok elhatározták, hogy növelik az állatok hozamát. —« Ennek eddig volt egy akadálya, mégpedig az, hogy a községnek nincs megfelelő legelője. A legutóbbi gazdagyűlésen a dolgozó parasztok javasolták, hogy a községhez tartozó 120 hold tartalékföldet füvesítsék be, hogy az elkövetkezendő időben ne legyen probléma az állatok legeltetése, Jarovizált tavaszi árpával pótolom a kiveszett őszi árpát Január 18-ána a megye élenjáró szakemberei és dolgozó parasztjai tanácskozásra jöttek össze, hogy a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata alapján megbeszéljék a tennivalókat. Az értekezleten sok szó esett a kenyérgabona, a kalászosok termésátlagainak növeléséről. „Tudvalévő, hogy az elmúlt őszön kevés csapadék hullott le megyénkben is, melynek alapján nem tudtunk tökéletes, szakszerű talajelőkészítő munkálatokat végezni a kalászosok alá. Azonban a tél folyamán volt elég hó, tehát jelenleg és a tavasszal is bőven van csapadék a talajban. A tennivaló tehát az, hogy a gyengén fejlődő őszi kalászosainkat megfelelő időben hengereljük, fogasozzuk és feltrágyázzuk“ — mondotta többek között Sajgó Ferenc elvtárs előadásában. A tanácskozáson felszólalt Tóth József tamási I. típusú termesszövetkezeti tag is. Hozzászólásában elmondotta, hogy őszi árpája hiányosan kelt ki és a tavasszal pótolni kell „A szakemberek tanácsára elhatároztuk, hogy őszi árpánkat, melynek mintegy 50 százaléka hiányzik, időben, jó minőségben farovizált tavaszi árpával pótoljuk. Gyakorlati tapasztalatunk van, hogy a tavaszi árpának a tenyészidejét jó agrotechnikai módszerek elsajátításával le lehet rövidíteni oly formában, hogy az egyszerre érjen be az őszi árpával. Már most gondoskodunk arról, hogy a vetőmagot gondosan kiszelektorozzuk és a csávázásihoz szükséges technikai felszereléseket és csávázó oldatokat biztosítsuk. Ilyen alapon akarjuk biztosítani ,hogy árpából is, mely fontos abraktakarmány elegendőt termeljünk." Tisztító és műtrágyaszóró gépek• tárházi felvonók a Malomgépgyár első negyedévi tervében A budapesti Malomgépgyár dolgozói több mezőgazdasági kisgép gyártását vették első negyedévi programmjukba. Január végéig 59 traktorvontatású műtrágyaszóró gépet gyártanak. Az év első három hónapjában 15 tárházi felvonógépet készítenek, amelyek nehéz fizikai munkát küszöbölnek ki, a gabonával teli zsákokat szállítják a tárházakba. Különböző vetőmagtisztító gépeket is készítenek az év első negyedében: a „Paddy" asztalokból 14 darab készül, az osztályozást elvégző „Wilsha“ típusú tisztítógépből ötöt és a „Rex 3" típusú tisztító és osztályozó gépből huszonnyolcat gyártanak márcus 31-ig. A mezőgazdasági kisgépek gyártását már megkezdték az üzem dolgozói s a negyedév végéig folyamatosan átadják azokat a mezőgazdaságnak. Tstn sí oksík Yigányékná!•.. SZERDÁN ESTE Keserű János, a nagydorogi KTSZ vezetője a szokottnál sokkal nyugtalanabb volt. A könyvelő hol egy aláírással, hol eszel, hol azzal sürgette, de ő legszívesebben otthagyott volna csapat-papot, hogy minél előbb mehessen, mert tudta, hogy várják. A Pengő utcai dolgozó parasztok várták őt. Ha valami problémájuk volt az utcabelieknek, azzal elsőnek Keserűhöz fordultak, mert hát ezen a részen ő a népnevelő, ő szokott tartani kisggűléseket. Bizony nagyon sok aprócseprő problémával fordultak már eddig is hozzá. Az ősszel például Borda Istvánnak volt egy figyelemreméltó panasza. Három szerződéses üszőborjút nevelt és az érte járó szerződési előleget nem kapta meg. Keserű azonnal ment a pártszervezetbe és a tanácshoz, hogy intézzék. El is intézték, megkapta Borda az 1200 forintot. Sok ilyen és ehhez hasonlót elintézett Keserű elvtárs és ami igaz, az igaz, megnőtt a tekintélye. SZIKESEN LÁTTAK VOLNA a dolgozó pakrasztak nyomban a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után. Be Keserű nem ment, mert hát a pártszervezet nem bízta meg feladattal, mert az igazat megvallva, Keserű sem tudja, hogy a határozattal kapcsolatban miről is beszéljen dolgozó parasztoknak. A Pengő-utcaiak pedig különös emberekt, mert csak azt a népnevelőt szeretik, aki a kis gyűlésekre alaposan felkészül, mindenre választ és jótanácsot tud adni. Kedden este személyesen hívta a községi párttitkár Keserű elvtársat, hogy megbeszélje vele, miről van szó. Ő elindult, hogy végrehajtsa a tívgbizatást, melt ti. a párttól kapott. A szélső házban lakó dolgozó parasztnak beszólt: „Pista bácsi a Vágányoknál estére kisgyűlést tartunk, szóljon a szomszédoknak is!" — Pista bácsinak az volt az első kérdése: ,,Te is ott leszel?“ — ott leszek, meg eljön a párttitkár is — válaszolt Keserű. Mindnyájan ott leszünk — mondta Pista bácsi — s máris elindult, hogy újságolja a hírt: este a Vágányoknál kisgyűlés lesz. ELÉRKEZETT A KISGYŰLÉS időpontja. Vágányék szobája már hangos volt a beszélgetéstől. A kisgyűlés előadói bizony egy kicsit megkéstek, de a parasztok türelmesen olvasgatták az újságot, mert tudták, amit a kommunisták megígérnek, arra lehet építeni. A kisgyűlés előadói mintegy 15—20 perc késéssel megérkeztek. A PÁRTTITKÁR röviden ismertette a határozat lényegét, s a parasztok sorjában rátértek a tennivalókra. ,,Elsőnek az őszi vetések ápolását, a gazdasági felszerelések kijavítását kell elvégezni mert, hát ez most a legfontosabb, mondta az egyik gazda. Később a trágyázások, meg sok minden szólta került. A dolgozó parasztokat lelkesíti a határosat, mert már utastoson törik a fejüket, mit kellene termi a termés eredménynek növelése érdekében. Nyírő János ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy a tanács biztosítsa, hogy szabadon választhassa meg minden dolgozó paraszt, hogy milyen szerződéses növényt akar termelni, mert hó c-ek körül is vottak hibák. A tanács anélkül, hogy tudta volna, lőnek milyen helyen, van a földje, kiirt neki egy szerződéses növényt és a paraszt kénytelen volt például a hatos táblában gyapotot termelni. Keserű elvtárs és a párttitkár elővették a határozatot s odalapoztak arra az oldalra, mely pontosan azt írja elő, hogy a dolgozó parsztok szabadon választhatják meg, hogy milyen szerződéses növényeket termelnek. ,,Ezt akartam tudni.“ — mondotta Nyírő. Kollár János, egy másik gazda pedig azt vetette fel, hogy miért nem vesz át az állatforgalmi nehéz súlyú állatokat. A dolgozó parasztoknak ugyanis az a célja, hogy minden évben egy fiatal növedékállatot neveljenek, azt kiiszlalják, hogy mikor eladják annyit kapjanak érte, hogy az árán kettőt vehessenek. A TANÁCSKOZÁS hosszú ideig tartott, hiszen igen sok probléma,és tennivaló, amelyen sürgősen változtatni kell. Mivel az idő halad, búcsúzutok kell, mert másnap helyt kell állni Keserűnek, meg a többieknek is. Azzal búcsúznak egymástól: „a viszont látásra két hét múlva."