Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-04 / 2. szám
1954 TANTI AR 4 NAPLÓ Mépviselő beszámoló Pécsen Megyénk több falujában az elmúlt hetekben élénk érdeklődés mellett képviselő beszámoló gyűlések zajlottak .Je Decs község dolgozó parasztjai is nagy érdeklődéssel készülnek december 29-re, ugyanis e napon megyénk egyik képviselője, Vffss Istvánná elvtársim tartott beszámoló gyűlést a község dolgozó parasztjai elől. A havas téli estében az érdeklődők szinte megtöltötték a híres decsi háziszőttesekkel feldíszített kultúrház nagytermét. A megnyitó után Vass Istvánná e’tytársnő emelkedett szólásra, hogy tájékoztassa választóit a kormányprogramja után történt változásokról és a soron lévő tennivalókról. Elmondotta többek között, hogy pártunk és kormányunk egyik legfontosabb feladatának tűzte ki azt, hogy az ipar mögött elmaradt mesecrandaságot felfejlessze. Vagyis erős mezőgazdaságot létesítsen, mely az ipar számára több nyersanyagot és a megnövekedett igényekhez mérten sokkal több élelmiszert tud termelni a város és a faki dolgozó népénél egyaránt. Hangsúlyozta, hogy a legutóbb megjelent rendelkezések Mwmnyítják, hogy pártunk politikájának fő célja a dolgozó nép életszimopina’árifik állandó eme’ése. Legfényesebb bizonyítéka ennek az — mondaba » , tovéW Wakbsm hogy a június 27—28-i ülés határozatainak végrehajtósa megvizsgálására október 31-én visszatért, pártunk. Ezután beszélt arról, hogy mennyire szívesen fogadták a dolgozók a temjtöbbi határozatokait s ennek az a titka, hogy saját magukon érzi, hogy őértük jelent meg. Országos és mérvei viszonylatban is bemutatta, hogy mit jelentenek az egyes kedvezmények a dolgozók életszínvonalánál, növelése szempontjából, de bemutatta decsi viszonylatban is. A begyűjtési hátralékokból például másfél millió forintot engedett el államunk Decs községben. Az adókedvezmény is mintegy 800 ezer forintra tehető, de még a befizetett adók jórésze is visszatérül a falunak, amit legjobban bizonyít a helyi iskola, amely mintegy félmillió forintos beruházásit kapott. Ezután beszélt az életszínvonal emelkedésének egy-egy biztos mutatójáról is. Elmondotta, hogy a hely Höldművesszövetkezet ruházati boltjának forgalma mennyivel növekedett a kormányprogramm nyomán megjelenő kedvezmények hatására. A III. negyedévi összforgalom még csak 115 ezer forint volt, míg a legutóbbi három hónap összforgalma áQ1 ezer forintra rúg. A dolgozó parasztok megnövekedett munkalendületét is bemutatta a beszédes számokon keresztül, míg tavaly a decsi határ egyhatoda tartalékterület volt, az idén nem hogy nincs tartalékterület, de még nem is ,ütött mindenkinek. Ugyanezt mutatja az is, hogy míg 1952-ben a község határában 300 holdra tehető a trágyázott területek száma, addig 1953- ban ez háromezer holdra emelkedett. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a rendeletek egyedül nem oldják meg dolgozó népünk életszínvonalának gyorsméretű emelését. Ehhez az eddigieknél még jobb munkára van szükség és ehhez a jó munkához megvan minden lehetőség. Ezt bizonyítja a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló legújabb határozat. — Számtalan lehetőséget említett meg, amelyet decsi viszonylatban is meg lehet valósítani. A híres decsi szőlő további bővítését, az öntözés kibővítését, stb. Befejezésül külön szólt az asszonyokhoz, akik bebizonyították már eddig is, hogy nemcsak a termelésben, de a kultúrmunkában és a külföldön is híres hímzések, sző vések területén is megállták a helyüket. További, még fokozottabb harcra hívta fel Decs kjszség MNDSZ asszonyait. A határozatok végrehajtásáért folyó küzdelemben különösen kihangsúlyozta a kommunisták és a termelőszövetkezeti tagok példamutatásának, felelősségérzetüknek további növelését. A nagy tapssal fogadott beszéd után több dolgozó paraszt szólt hozzá és elmondották, hogy örömmel fogadták a párt és a kormány határozatait s azon lesznek, hogy éljenek is a lehetőségekkel. Ezt az örömöt talán legjobban az egyik felszólaló, Orbán elvtárs érzékeltette. „Olyanok voltak ezek a rendeletek — mondotta, — mint a szomjazó vetésnek az eső." Több felszólaló szavából, azonban kitűnt az is, hogy nem eléggé ismerik a párt és a kormány határozatait, melyekkel a mezőgazdasági termelés nagyarányú növelését lehet elérni. Horváth János például nem tudta, hogy a szőlőtelepítés megkönnyítésére államunk ingyen szőlővesszőket juttat a dolgozó parasztoknak. A felszólalók bátran bírálták a tanács és a felsőbb szervek munkáját is. Szántó József és Pál Péter volt kisiparosok arról panaszkodtak, hogy a kormányprogramm megjelenése után beadták iparengedély iránti kérelmüket, de az illetékesek húzzák-halasztják a kiadást. Cserencz-puszta és az újtelep dolgozó parasztjai villanyt kértek. Az új telepen különösen nagy gond a járda is, s erre is orvoslást kértek. Hortobágyiné a helyi földművesszövetkezetet bírálta. Ezenkívül számtalan probléma vetődött fel, amely bizonyítja, hogy Decs község dolgozó parasztjai is egyre inkább élnek jogaikkal, s bátran felvetik a hibákat, hiányosságokat. Vass Istvánná elvtársnő befejezésül megválaszolt választói kéréseire. Hangsúlyozta, hogy a jogos kéréseket feltétlenül orvosolják, de elmondotta azt is, hogy túlzott követeléseket nem tehetünk. Az szükséges, hogy Decs község dolgozó posztjai is minél eredményesebben vegyék ki részüket a párt- és kormányhatározatok végrehajtásából, mert ez az útja annak, hogy dolgozó népünk életszínvonalát minél magasabbra emelhessük és államunk minden kérést teljesíthessen. Befejezésül az őcsényi kulttúrcsoport adott jól sikerült műsort. A gyűlés befejezése után is még számtalan dolgozó paraszt, parasztasszony maradt a kultúrotthonban. Körülvették Vass elvtársnőt és elbeszélgettek vele. Télen is dolgoznak a Paksi Téglagyárban Beköszöntött a hideg, itt a tél. A Paksi Téglagyárban éppúgy, mint minden más téglagyárban ilyenkor már csak téglaégetéssel foglalkoznak mert a nyár folyamán kellő mennyiségű nyerstéglát gyártottak úgy, hogy biztosítva van a téli üzemeltetés februárig. A dolgozók a téli napokban el vannak foglalva a legyártott téglák elhelyezésével és az üzemrendezéssel, mely abból áll, hogy p, r-r,vag p területén a óvári esőzések okozta károkat, hibákat helyreállítják, hogy tavasszal újra zökkenőmentesen kezdhessék meg a termelést. Ha a meglévő nyerstégla készlet elfogy, akkor az égetőkemencéket javítják ki, mert egész évben folyamatosan égett a tűz és több égetőkamra javításra szorul. Ha végeznek a hibák kijavításával, akkor pedig minden egyes dolgozó közös erővel hozzáfog, hogy előkészítsék a téglához szükséges nyersanyagot. — ■rasinka György földkitermelő brigádja már fel is készült a munkára, elosztották a brigád között, hogy ki mit csinál. A földkitermelést hetenként robbantással, ahol robbítani nem lehet, ott kézierővel végzik. A téli földelőkészítés azért szükséges, hogy a kitermelt földet a téli és a tavaszi nedvesség is átjárhassa, ezáltal egyenlő minőségű nyersanyagot kapnak. Nem fordulhat elő az az eset, hogy a föld egyik része száraz, a másik része pedig több nedvességet tartalmaz, mint amennyire szükség van. Ezzel a téli földelőkészítéssel javítani tudja a minőséget, a termelékenység pedig emelkedik, mert nyáron nem kell földelőkészítő munkát végezni. Farkaséi Sándor telepvezető elmondta, hogy most a téli téglaégetésnél nagy figyelmet kell fordítani az időjárásra, mert ha az időjárást az égetők nem veszik figyelembe, akkor sokszor selejtes téglát gyártanak. Éppen ezért a Paksi Téglagyár téglaégetői most sokkal nagyobb körültekintéssel végzik munkájukat, mint Siváron, többször megnézik az égetés alatt álló téglát. A nyerstégla kemencébe való berakásánál Óvári József égető brigádja új módszert vezetett be, amivel biztonságosabbá tudják tenni az égetést, azonkívül ugyanannyi idő alatt többezer téglával többet tudnak égetni. Ez a módszer abból áll, hogy a téli égetésnél sokkal sűrűbben rakják a nyerstéglát a kemencébe, mint nyáron így a sűrűbb téglarakással a téli hideg levegőt sokkal jobban ki tudják egyensúlyozni, mert a felszabadult hőmennyiség nem tudja olyan gyorsan elhagyni a kemencéket, mint a nyári ritkább rakásnál. Eredmények és hiányosságok fűtőházainknál A kormányprogramja megvalósítása érdekében megyénk területén lévő fűtőházak dolgozói elhatározták, hogy a hátralévő időben mindent, megtesznek tervük teljesítéséért, harcolnak a téli forgalom, zavartalan lebonyolításáért. Mozdonyvezetőink jó munkával, fáradságot nem kímélve győzik le a nehézségeket, mert a nem megfelelő szénkeverék nagy és nehéz feladatok elé állítja mozdonyvezetőinket. Ennek ellenére vannak kimagasló eredményeink, amelyek azt bizonyítják, hogy az akarat, a tudás és a becsületes helytállás minden akadályt legyőz. Az utóbbi időben a menetrendszerinti közlekedéssel nagyon lemaradtunk, de voltak olyan kimagasló eredmények, mint Darazsaez Lukács sztahanovista mozdonyvezető, Lukácsi István és Popovits Miklós fűtők, akiknél november hónapban a munkás-, gyors- és személyvonatok vontatási szerelvények fűtését úgy végezték, hogy nem késtek egy percet ezem. Az általuk továbbított vonatoknál baleset, vagy szolgálatképtelenség nem volt. Jó munkájukért ezeket a dolgozókat pénzjutalomban részesítettük, ezenkívül pedig megdicsértük őket. A kedvezőtlen szénkeverés ellenére is Győri Kiss István sztahanovista mozdonyvezető és fűtői a túlsúlyos szállítási tervüket 132 százalékra teljesítették, ezzel 4 vonatköltséget takarítottak meg. Gyarmati Mihály mozdonyvezető 126 százalékra, míg Daczó Ernő sztahanovista mozdonyvezető 129 százalékra teljesítette túlsúlyos vontatási tervét. Győri Kiss István példát mutatott azzal is, hogy vállalta azt, hogy a kedvezőtlen szénkeverés ellenére is a túlsúlyos vontatást továbbra is végzi. E bátor vállaláshoz csatlakoztak Szigeti Rudolf mozdonyvezető és fűtői is. Sztahánovistáink példát mutatnak és gyengébb dolgozóinknak bebizonyítják, hogy le lehet küzdeni az objektív nehézségeket. Különösen példamutató Ágoston István mozdonyvezető a menetrendszerinti közlekedésnél és Pálmai Ödön mozdonyvezető, aki egész évben kiváló eredményt ért el Jó eredményt értek el a mozdony fiók műhely dolgozói, mert tervüket, állandóan 100 százalék felett teljesítették. Hiba van azonban a fegyelem terén, mert sok a mulasztás, főleg a fiataloknál, így történt meg, hogy Kurucz Vince fiatal lakatos este 9 órától reggel 6 óráig aludt a munkaheten- egy.n/s-zekrényben. Ez azért történhetet meg, mert a DISZ- szervezet és a szakvonal nem foglalkozott eléggé a fiatalokkal. Az elkövetkezendő időkben a párt- és a DISZ-szervezetnek fokozottabb gondot kell fordítani a fiatalokra, ezáltal elkerülhetünk olyan eseteket, mint ami előfordult Kurucz Vince lakatossal. Kormányunk a jó munkásokról gondoskodik, mert a téli időjárás viszontagságainak megkönnyítésére a mozdonyvezetőknek mozdony sátorponyvákat adott, hogy ezzel védeni tudják magukat a szél, eső és havazás ellen. Tervbe van véve, hogy fűtőinket azbesztkesztyűvel látják el, hogy tudjanak védekezni az erős tűz ellen is... Várnai László MÁV Jóintéző. « Gyüinle*ter ne’ősi felad íam’t a minisztertanács ha’ármta itja A Tolnai Napló egyik számában foglalkoztunk már a gyümölcstermelés kérdésével. Azonban e nagy fontosság és népgazdasági probléma ezzel nincsen megoldva. Nincsen annál inkább sem, mert azóta nagy horderejű minisztertanácsi határozat jelent meg a mezőgazdaság tényszerű fellendítéséről és ez megyénket illetően is rendelkezik, sőt név szerint Szekszárdra is vonatkozik. A határozat szerint Szekszárd vidékén a minőségi vörösborfajták telepítését kell nagymértékben fokozni. A gyümölcstermelés fejlesztésével kapcsolatosan pedig vidékünknek megfelelően az őszibarack, dió, mandula, stb. csonthéjasok termelését kell fejleszteni. E szerint : minden községi és városi tanácsnak ki kell dolgozni, egy hároméves gyümölcsfásítási tervet, mely szerint utak, terek, parkok, területeit dió, cseresznye, stb fával kell beültetni. E tervek elkészítése feltételezi természetesen a mezőgazdasági szakemberek bevonását, mert a tervek jó elkészítése egyik alapja a normális termelési eredményeknek. Ez a rendelet igen nagy feladatot ró különösen a tanácsokra, mert hiszen olyan nagy mennyiségű gyümölcscsemetére lesz szükség, amelyet a meglévő faiskolák ellátni, képtelenek lesznek. Ez a kérdés tehát igen sürgeti azt a problémát, amelynek megvalósulására a megyei tanács tett is már kezdeményező lépést megyei faiskola létesítése érdekében. Reméljük, hogy az a minisztertanácsi határozat gyorsan és komolyan megoldja ezt a kérdést és Tolnában is megfelelő faiskolát létesíthetünk a megyei csemeteszükséglet biztosítása érdekében. Létesítése pedig sürgős és még a tavasz beállta előtt dönteni kell sorsa felett, mert a csemetenevelés éveket igénylő feladat és ha késedelmeskedünk, nem tudunk eleget tenni a határozatnak. A faiskola létesítésének kérdésével megoldható lenne egyébként a szekszárdi hegyvidéken régen nélkülözött szőlőalany telep is. Köztudomású ugyanis, hogy a szekszárdi nevezetes borfajtának alapja a kék kadarka szőlő, melynek talajviszonyainkat figyelembe véve, a legjobb vadalanya a Berlandieri Teleki VIII. B. vessző. Ennek ellenére komoly vadalany-telep nincsen a szekszárdi vidéken, hanem az ország legkülönbözőbb vidékeiről hozzák be a városba a szükséges alanyokat. A faiskola telepítése lényegében hatósági feladat, mert hiszen az állami apparátus rendelkezik csak azokkal a szükséges eszközökkel, melyekkel lehetővé tehetnék a szakszerű kezelést. Helyesen mérte fel a minisztertanácsi határozat, mert valóban vidékünkön a fent felsorolt gyümölcsfajták virítanak, mert az időjárás és a talajviszonyok ennek kedveznek legjobban. A dióból, például Szekszárd az ország egyik kiviteli helye volt a háború előtt is már, ezt fokozni kellene, de csak minőségi fajtákkal. Szekszárd egyes hegyoldalain kitűnően virítanak a franciabarackok, tehát e téren nagy lehetőségek kínálkoznak. Szekszárdtól délre pedig a besztercei szilva díszüik nagyszerűen. (Jellemző korábbi mezőgazdasági elmaradottságunkra, hogy Bosznia egész Európát elárasztja szilva aszalványokkal és ízekkel és lényegében ez a szilva nem más, mint a mi Besztercéink, amit ügyesen, hosszú évtizedekkel ezelőtt az üzletemberek áttelepítettek. A faiskola létesítés kérdése komoly feladat, alapos helymegválasztást követel, tápdús talajt és főleg olyan helyet, ahol a víz állandóan rendelkezésre áll. Ha ezek a tényezők megvannak, hozzá lehet kezdeni a létesítés megvalósításához. Szekszárdon ez a kérdés megvalósítható, s ezért is itt, mert a szőlővidék a nemesítés munkájához is komoly segítséget adhat. Szakály Ferenc OFFÉRT szakfelügy. „...hogy elnyerhessük az Élüzem-jelvényt“ A Tolnai Textilgyár eredményesen zárta az 1953-as tervévet. Érv közben azonban többször fordultak elő nehézségek, hibák az üzemen belül, amit a bírálati javaslat nyomán meg tudták javítani.. A Tolnai Textilművek dolgozói és vezetői az alábbi levelet küldték szerkesztőségünk, ne fi: aKöszönetünket fejezzük ki a Tolnai Naplónak, hogy bíráló cikkeivel hozzájárult ahhoz, hogy hibánkat ki tudtuk küszöbölni, s ezáltal éves tervünket határidő előtt be tudtuk fejezni. Jóleső érzés volt az is, hogy üzemünk jó tulajdonságait igen szűk szerinti tudatták velünk, de a megye összes dolgozóival is. Kérjük a Tolnai Napló munkatársait, hogy a jövőben még többet foglalkozzanak üzemünk életével, munkájával, ezután is vessék fel hibáinkat, hogy ebben az évben elnyerhessük az „Élüzem"* jelvényt. TOLNAI TEXTILMŰVEK DOLGOZÓI'" Ki tartozik megfizetni a mélyszántási díjat azok után a tartalékföldek után, melyek az ősz folyamán a földművesszővel kezetek kezeléséből a községi tanácsok kezelésébe mentek át, illetve a tanácsok adnak ki haszonbérbe. Erre vár feleletet Brczó Éva, a paksi földművesszövetkezet ügyvezetője. Náluk ugyanis úgy áll a helyzet, hogy a dunakömlődi tanács még szeptemberben átvette a földműves szövetkezettől azokat a tartalékterületeket, melyek a dunakömlődi határban vannak. A bölcskei gépállomás pedig mintegy 120, holdon el is végezte az őszi mélyszántást. Éppen itt van a hiba, szántási díjat sem a tanács, sem a földművesszövetkezet nem hajlandó megfizetni. A további vita elkerülése végett közöljük, hogy a mélyszántási díjat annak kell megfizetni, aki az 1954-es gazdasági évben fogja hasznosítani a földet. Ha a föld már ki van adva haszonbérbe, úgy a kishaszonbérlő köteles megfizetni a szántási díjat. Ha pedig még nem adta ki a tanács, úgy a tanács tartozik kiegyenlíteni a gépállomás jogos követelését. Mivel a földművesszövetkezet még az ősz folyamán átadta a tanácsnak a tartalékföldet, az már nem vesz róla hasznot, nem is fizethet szántási díjat. Megjelent az „ Vnlau- és Adatszolgáltatás“ legújabb száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: J. Kromod: A közfogyasztás a szocializmusban. M. Tyurin: A kollektív vezetés a szovjetek munkájába re. V. Tyihomirov: Az európai, népi demokratikus országok harca, a mezőgazdaság további fellendítéséért. B. Golubovics: A belgrádi uralkodó körök népámító elmélete az üzemeket munkás irányításáról". A politikai tömegnevelő munka jelentősége a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtása terén. Az említett cikkek mellett több időszerű kérdéssel foglalkozó cikket közöl az „Anyag és Adatszolgáltatás”, a MÜP Központi Vezetősége Ágit. Prop. .Osztályának folyóirata.