Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

1954 FERRIT­AR 10N­APLÓ3 KÉSZÍ­JLŐDÉS A III. PÁRTKONGRESSZUSRA ! Bonyhádi Cipf>gy r ! Megtisztelő kötelességünknek tart­juk, hogy mi is csatlakozzunk azok­hoz az üzemekhez, gyárakhoz, me­lyeknek dolgozói lelkes munkafel­ajánlásokkal készülnek pártunk II­. kongresszusára, — írják levelükben a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói. A III. pár­kkongresszus tiszteletére vállal­ták, hogy­ a december havi 598 pár­­ros átlagról februárra 780 párra, márciusban pedig 850 párra fokoz­zák a termelést minőségi munkával. An­nak­ érdekében, hogy a minőséget még tovább fokozhassák, a jelen­legi 90 százalékos minőséget 98 szá­zalékra emelik. A szakmai utánpót­lás biztosítására a fiatalabb dolgo­zókat teljes mértékben betanítják a cipőgyártás különféle fogásaira. A szocialista mezőgazdaság megsegíté­se érdekében vállalták, hogy a bony­hádi gépállomás részére meg­javíta­nak egy fűkaszáló és egy aratógépet. 1 Simontornyai Malom | A malom dolgozói termelési érte­kezletet tartottak a napokban, ahol lelkes felajánlást tettek­ a III. párt­­kongresszus tiszteletére. Vállalták, hogy az eddigi 4 százalékos liszt vesz­teséget 1,7 százalékra, az energia fo­gyasztást az eddigi 4.5 kilowatt­órá­ról 4.4 kilowatt órára csökkentik. A­ Vorosin-mozgalomban ezután még ajtókkal jobban kiveszik részüket, mellyel el akarják érni, hogy a kar­bantartást 17 nap helyett 14 nap alatt elvégezzék. Ozner Gyula műve­zető vállalta, hogy a dolgozók ré­széről elhangzott felajánlásokat tel­jes erejéből a legmesszebbmenőkig támogatja, hogy fennakadás nélkül láthassák el a fal­u dolgozó paraszt­ságát, jó minőségű liszttel. gyár dolgozóit a téli karbantartási munkálatokra és a hiányok pótlásá­ra. Vállalták, hogy a téli regalizási tervüket, amellyel el vannak marad­va, március 31-ig pótolják, s ezzel az 1. negyedévi regalizási tervüket befejezik. A gyár művezetői vállal­ták, hogy a téglaszállítást jó terve­zéssel és a műszakok jó beállításával úgy szervezik meg, hogy kocsiállás ne forduljon elő. Faragó József gyár­vezető vállalta, hogy a dolgozók la­kásainak tatarozását március 20-ig elvégezteti. |_____Dombóvári MÁV_____ A dombóvári vasútállomás forgal­mi, kereskedelmi és vonatkísérői vállal­ták­, hogy pártunk III. kon­gresszusának tiszteletére, valamint az I. negyedéves terv sikere érdeké­ben, hogy balesetmentes szolgálattal, s a negyedéves terv 3­­ százalékos túlteljesítésével segítik elő a kor­mányprogramok mielőbbi megvalósí­tását. A fűtőházi dolgozók vállalták, hogy a javításra tervbe vett mozdo­nyokat minőségi munkával március 31 ig befejezik. A 2.000 és a 3.000 tonnás mozgalom érdekében a moz­donyokat úgy kezelik, hogy biztosí­tani tudják a 3.900 tonna többter­­helés továbbítását naponta. A szén­megtakarítás érdekében vállalták, hogy a fűtőháznál kiszélesítik a szov­jet Vasutasok munkamódszerét, s ezen belül az „egylapátos" tüzelést. A mozdonyfűtők vállalták, hogy 3 százalékos szénmegtakarítást érnek el. Tolnanémeth­ Téglagyár­­­ A Tolnanémedi Téglagyár dolgozói is lelkesen tették meg felajánlásai­kat pártunk III. kongresszusa tisz­teletére. Kormos József és Torontáli József földki­termelők vállalták, hogy február végére pótolják a földkiter­melésben bekövetkezett lemaradásu­kat, s a kitermelést 5 nappal a ha­táridő előtt, március 25-re befejezik. Vállalásukat, megtoldották a nyers­­gyártó brigád vállalásával, hogy áp­rilis 18-ig legyártanak 100.000 darab nyerstéglát. A dolgozók közösen­ el­határozták, hogy régi versenytársu­kat, a keszőhidegkuti téglagyárat ki­hívják versenyre a termelés men­­­nyiségi és minőségi fokozása érdeké­ben. _____Mázai Téglagyár_____ A mázai téglagyár dolgozói pár­tunk­ III. kongresszusának tiszteleté­re versenyre hívták ki a paksi tégla­ Pályázat nagyüzemi permetező öntöző gépi felszerelés megadására A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok és műszaki tudo­mányok osztálya pályázatot hirdet nagyüzemi permetező öntöző gépi fel­szerelés megoldására. A szerkezet­nek olyannak kell lennie, hogy ál­landó jellegű vízszállító főcsatorna ne szabdalja szét az öntözendő te­rületet, azonkívül a megoldás küszö­bölje ki a hordozható csőhálózatot, tegye lehetővé a permetvíz adagolá­sának szabályozását és biztosítsa — a szélviszonyoktól függetlenül ■— az egyenletes vízelosztást. A megoldásnak elsősorban a gépi felszerelés elvi elrendezését és üze­melési módját kell tartalmaznia, gép szerkesztést csak annyiban, hogy ab­ból a kivitelezés módja elbírálható legyen. A pályázaton bárki részt ve­­het, határidő május 31. A gyakor­lati használatra alkalmas megoldás elkészítője harmincezer forintig ter­jedő jutalomban részesülhet. Rész­letmegoldásokat külön is díjaznak, is — Engem keresnek? — kérdezte Krenner József, a,mikor belépett Németh­ Mária személyzeti felelős szobájába. Megjelenése, art kifejezi,se zavart, nyug­­talanságot rejtett magá­ban. Nem, éppi­n fiatal em­ber, ez a szóbanforgó Krenner, homlokára mély b­arázd­át húztak az évek. Jelenleg a Belsped-nél anyagkönyvelő. Hosszú mesébe kellene bocsátkoz­­ni, ho­gy kiderítsük, ho­gyan, és miért került ez a mezőgazdasági akadémiát végzett ember a Belsped­­h­ez­ éppen anyagkönyve­lőnek. Egy azonban biztos: MiznkijáU szaktudását míg­ becsülték meg érdem szerint. Még annak idején az­­ állam­i gazdaságok trösztje egyik állami gaz­daságból a másikba, egyik üzemegységből a másikba irányította, lépten-nyomon azt vetették a szemére: a E­I,­V­E­S régi rétüs embere volt, mert hát a földesurakat, a grófokat szolgálta. Mond­juk ,meg őszintén­, erről Krenner édes keveset te­hetett és tehet még ma is. Hiba volna ezért megbé­lyegezni akár egyik, akár másik mezőgazdasági szak­embert, különösen akkor, ha munkája és tudása leg­javával, szívvel-lélekkel dolgozik a cél eléréséért. Krenner csak dolgozott volna és dolgozna ma is, mert természetes, hogy 'egy mezőgazdasági szakember­ nem igen tud­ érvényt sze­rezni szaktudásának, ha éppen anyagkönyvelő, vagy egyéb ehhez hasonló beosztása van. Krenner, — mint mondja, — emiatt igen sokszor volt lelkiis­mer­e­tfurdalása, de ilyen tekintetben önmagával is tehetetlen volt, nem tudta, mihez fogjon. Ezelőtt egy hónappal C­T O N . történt. A szekszárdi párt­­bizottsághoz megérkezett a szokásos napi posta.­­ A többi lev­elek között Kren­ner József levele is ott volt. Kérte a városi párt­bizottságot, hogy az illeté­kesek legyenek segítségé­­re. A párt felhívására ő is szeretne falura menni, akár termelőszövetkezetbe, akár gépállomásra, vagy bár­melyik területére a mező­gazdaságnak. Hogyan, ho­gyan se — ezt nem lehet tudni, — a városi párt­bizottságnál, nemhogy ér­dem szerint felvilágosítot­ták volna az illetőt, de még arra sem érdemesítet­ték, hogy lel­eiére vála­szoljanak. Tudomásul vet­ték, megállapították, hogy Molyes és ezzel pontot tet­tek az ügy végére. A vá­rosi pártbizottság azonban annyit mégis tett, hogy szerkesztőségünket értesí­tette erről a dologról. Február 8-án felkerestük • • Krenner Józsefet, elbeszél­gettünk vele, s megmond­tuk neki a további tenni­valókat. Ekkor Krenner József azt mondta: ,,Min­denem a föld, meg a gép. Ha még egyszer mezőgaz­daságot irányíthatok, az számomra kifejezhetetlen boldogság lesz“. Vadai Mihály elvtárs, a megyei tanács mezőgazda­sági osztályvezető helyet­tese azon nyomban elbe­szélgetett Krenner József­fel, tudomására hozta, a feltételeket és meghatároz­ta a további tennivalókat,­­kömmel fogadta Vadai elvtárs a falura jelentke­ző mezőgazdasági szakem­bert, mert hiszen megyénk termelőszövetk­ezeteinek,­­ egyéni parasztjainknak még soha nem volt na­gyobb szükségük a tapasz­talt szakemberekre, mint most, és az elkövetkezen­dő időben. Jó munkával a több termésért Kiss Pál szakályi 8 holdas dolgo­zó paraszt beszolgáltatási kötelezett­ségben. Cukorrépából több mint 150 mázsás volt az átlagtermés. Az idén 50 mázsával többet akar termelni, ezt az eredményt a jó műtrágyázás­sal akarja elérni. Tavaly 1 mázsa műtrágyát használt, az idén pedig 260 kilogrammot használ majd fel. Példát mutat a szerződéses növé­nyek termelése terén is. Az ő pél­dáját követi Ritter János, Majer Jó­zsef, Ulrich Péter, akik 400 illetve 600*s 600 ölre kötöttek termelési szer­­ződést. Kiss Pál elvtárs a kormány­­programm megjelenése után elhatá­rozta, hogy újra foglalkozik bika ■neveléssel. A múlt években saját nevelésű bikájával országos harma­­­dik helyezést ért el, ségének mindenből eleget tett. Ter­mésátlaga a legmagasabb volt a köz­ „Újra kezdem a gazdálkodást” Mucsfa község dolgozó parasztjai az új begyűjtési rendelet megjele­nése óta újult erővel látnak­ a­­ gaz­dálkodáshoz, látják azt, hogy kor­mányzatunk nemcsak­ ígér, de ígére­tét valóra is váltja. Kásler József dolgozó paraszt egyik tanácsülésen arról beszélt, hogy a múlt években igaerő hiányá­ban kénytelen volt elhagyni föld­jét, mert a föld megműveléséért állandóan másnak kellett dolgozni. Most azonban a dolgozó parasztok­nak nyújtott állami segítség lehető­vé tette az ő számára is, hogy újra megkezdhesse gazdálkodását. Vissza­kérte 6 hold földjét és igavonó ál­latot vásárolt. — Nem volt szüksé­gem koplalásra, mégis tud rám meg­lévő üszőm mellé tehenet vásárolni, most már meg tudom művelni föl­demet. Újra kezdem a gazdálkodást. A tejért pedig pénz is kerül a ház­hoz. Elhatároztam, hogy kormányunk­­ ezen segítségét azzal hálálom meg , hogy begyűjtési kötelezettségemet az­­ elsők között teljesítem. | A vezetőségválasztó taggyűlések hívei A mö*s» Úttörő tsz párt szerveze­tében az elmúlt napok egyik estéjén­­ tartották meg az új pártvezetőség­et megválasztó taggyűlést. A pártveze­­tőség által közösen elkészített be­számolót Papp Sándor pártit­itkár elvtárs olvasta fel. Ismertebbe a pártszervezet közel 2 eszttendős munkáját, az eredménye­ket és hiányosságokat. Beszélt a kol­lektív vezetés terén tapasztalható hiányosságokról, amelyből­ követke­zett az is, hogy a felvilágosító mun­ka sem ment megfelelően. Ennek nyomán a gazdasági munkákban is voltak a jó eredményeik mellett ko­moly zökkenők, mint például az, hogy a 35 hold kukorica kapá­latlan ma­radt. A határozati javaslat foglalkozott a kollektív vezetés és oktatás meg­erősítésével, val­am­­int a gazdasági munkák, mint a vetőmagelőkészítés, szerszámjavítás határidő előtti el­végzésével. A beszámolóból, — amint a fele­szólalók is elmondták, — hiányzott a jól dolgozók megdicsérése.­­ B­í­­r­á­l­y elvtárs te azt mondta el, hogy a hiányosságok mellett a leg­jobbakat, akik a pártmunkában és a termelésben élenjártak, meg kel­lett volna említeni, mert vannak ilyenek. Bátran bírálták a vezetősé­get a felszólalók, de a saját hibái­kat is feltárták. L­á­p­o­s­i elvtárs például, igen komoly önbírálatot gya­korolt saját munkája felett. Emellett a felsőbb pártszerveket bátran bírálták, hogy több segítsé­get adjanak a pártszervezet munká­jához. Simon elvtárs elmondotta, hogy az oktatás hiányosságaiért nem csak a helyi vezetőség felelős, ha­nem a járási pártbizottság is, m­ert csak futólagosan látogatták őket, ahelyett, hogy gyakorlatilag is segí­tették volna. A taggyűlés betöltötte feladatát. A beszámolót jól kiegészítő hozzá­szólások feltárták a hibákat és meg­mutatták a hibák kijavításának mód­ját is. Az új párt­vezetőség feladata, hogy hasznosítsa a taggyűlésen el­hangzott bírálatokat, javaslatokat. A taggyűlés élénk vita után megvá­lasztotta az új vezetőséget, amelyben mint új tag, Király Györgyné is megérdemelten került be jó mun­kája nyomán, hogy a régiek, a ta­pasztaltak segítségével, fellendítsék a pártéletet, s ennek nyomán az egész tsz életét és munkáját. Dia­dalra vigyék a III. pártkongresszus tiszteletéb­e tett vállalásaikat . Az alsónánai pártszervezet veze­tőségének beszámolóját Hanus­ek Joachim párttitkár elvtárs mondotta el. Beszélt az eredményekről, de nem feledkezett meg a hiányosságok­ról sem. Fő hibaként említette meg a tömegszervezetek elhanyagolását. Bírálta a szekszárdi járási pártbi­zottságot is, hogy a kintjáró elv­társak is több segítséget adhatnának munkájukhoz, de panaszaikat csak feljegyzik s minden marad a régi­ben. Legfontosabb feladatként beszélt az agiitációs és propagandamunka kiszélesítéséről, a tömegszervezetek segítéséről és beszámoltatásukról.­­ Mindezeket határozati javaslatban is rögzítették, melyet a tagság elfo­gadott. A hozzászólások is azt bizonyítják, hogy a tagság érzi a tömegszerveze­tek fontosságát. K­o­m­j­á­t­i Mihály elvtárs is különösen a DISZ-szerve­­zet fokozottabb segítéséről beszélt. Javasolta, hogy a politikai oktatást is sürgősen meg kell javítani, mert ezzel is egyik legfontosabb fegyve­rünket, a bírálatot és önbírálatot fej­lesztjük, s e körül még vannak ten­nivalók. Kirschner Jenő elvtárs, az MNDSZ szervezet felskarolásáról szólt, mint fontos feladatról, mert eddig jóformán a vezetőjüket sem ismerték. Nagyobb gondot kell ez­után fordítani a kultúrház kihaszná­lására is. Rácz elvtárs, a tanács részéről a bírálatot elfogadta és megígérte, hogy ezután nem fog elmaradni a beszámolása. Sas Mihály­né sáv­­társnő arról beszélt, hogy a pártszer­vezetnek abban is nagyobb segítsé­get kell adnia, hogy a szülők és a pedagógusok közötti kapcsolat még jobban erősödjön, hiszen aranytarta­lékunkról van szó. Hollósi György elvtárs egy kis történetet beszélt el a háború borzalmaiból. A továbbiakban el­mondta, hogy éppen ezért ismerteti széles körben a külügyminiszterek berlini tanácskozásainak eredményeit hogy minél többen kapcsolódjanak be az aktív békeharcba. Végül megfontolt vita utá­n meg­választották az új pártvezetőséget, amely még nagyobb eredmények el­érésére tudja mozgósítani a pártta­gokat, s rajtuk keresztül az egész fahr dolgozó népét. • * A lól»­ Alko­ t­á­»v I­ típusú termelőcsoport pártszervezetében he­tek óta folyt az előkészítő munka, így érkeztek el az új vezetőségvá­­lasztó taggyűléshez. Kis létszámú pártszervezet ez, s­­ éppen ezért még fontosabb, hogy megfelelően dolgoz­zon, nemcsak a szervezet további erősítésén mind mennyiségileg, mind minőségileg, hanem képesek legye­nek még tovább fejleszteni példa­mutatásukon keresztül az egész szö­vetkezeti tagság példamutatását, a többi egyénileg dolgozó parasztok előtt. A beszámoló, melyet a vezetőség nevében M­a­j­s­a­i István párttitkár elvtárs mondott el, tükrözte a jó eredményeket. Olyan pártitagok v­an­nak itt, mint többek közt Kiss József elvtárs, aki 14 társának se­gített vetni, így első volt a csoport a vetés megkezdésében. Az ellenség hiába fújta a maga nótáját, hogy száraz a föld, meg kell várni az esőt, vetettek, s utánuk az egész falu megindult. Szólt a beszámoló arról is, hogy eredményes munkát csak úgy tud­nak továbbra is végezni, ha a hibá­kat bátran feltárják, s azonnal hoz­zákezdenek a kijavításához. Egyes esetekben — amint mondotta, — ez kissé formális volt. A hozzászólások is azt bizonyítot­ták, hogy a párttagság érzi felelős­ségét, nemcsak a pártszervezet, ha­nem az egész csoport munkájáért. Nagy örömmel vették Soltész Dezső elvtárs, a szekszárdi járási pártbizottság titkárának javaslatát, hogy tanulmányozzák az "Aratás" című könyvet, melyben hasznos út­mutatásokat találhatnak. Különösen arra vonatkozólag, hogy miként kell dolgoznia egi, kis létszámú pártszer­vezetnek. Kiss József elvtárs az összefogás fontosságáról beszélt és arról, hogy nem lehet az időjárás szeszélyeire bízni a gazdaságot, s ezt csak az együttes jó munka, az élenjáró tech­nika bátor alkalmazása győzheti le. A példamutatás fontosságáról Hoch­­steiger elvtárs beszélt, s mindjárt meg is fogadta, hogy ő ezután te így fog dolgozni. Ezután azt javasol­ta, hogy többet kell foglalkozni ez­után az egyéni dolgozó parasztok­kal. Ez nyilván elősegíti a tömeg­­kapcsolatok elmélyítését, de lehetősé­get ad­ a kislétszámú pártszervezet számszerű megerősítéséhez is. Pasinszki Viktor elvtárs fel­­szólalásában a politikai munka ja­vulásáról beszélt, de elmondotta azt is, hogy ezt­ tovább kell fokozni. A határozati javaslat is lényegében ezeket a legfontosabb feladatokat je­­lölte meg. Továbbá az elméleti szín­vonal emelését. A megválasztott új vezetőség, mely­ben részt vesz K­i­s­s elvtárs is, ígé­retet tett arra, hogy az eddigieknél még fokozottabban törekednek arra, hogy jól megállják helyüket. Megsérült a tűzkár December 16-án nagy szerencsét­lenség érte Szárazd községben idős Kupás Deák Józsefet, mert leégett az istállója és a pajtája. A tűzkár után azonnal megjelent az Állami Biztosító kiküldötte, aki felmérte a keletkezett kár összegét. Nemsokára azután, január 30-án teljes összeg­ben megfizették id. Kupás Deák Jó­zsef tűzkárát, 21.000 forintot kapott az újjáépítésre.

Next