Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-16 / 39. szám

TQNJHAI früh »toi erittán tűnték fen* < ! A MAI SZAMBAN: ' A Szovjetunió javasolja: még ezen a héten írják alá az osztrák államszerződést (2. o.) — A minisztertanács határozata az energiagazdálkodás új rendszeréről (3. o­­ .— A minisztertanács határozata a minisztériumok és állami hivatalok munkarendjéről (2. o.) •— A vezető­ségválasztó taggyűlések tapasztalatai (3. o.) — Mit k­eE tudni az új begyűjtési rendeletről? (3. o.) Látogatás a szekszárdi gépjavítónál (4. o.) , AZ MDP TOLNA MEGYEI PAPTBIZOTTSÁGA­­NAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 39. SZÁM *A SO FILLER KEDD, 1954 FEBEURE 1« A félévi bizonyítványosztés után Az 1953—54-es iskolai tanév fe­léhez érkeztünk. A nevelők lezárták a naplókat, számvetést készítettek és számadatok tükrében mutatták ki a tanév első felének munkáját, hogy jól, vagy kevésbbé jól dolgoztak az elmúlt félévben. Sok szülő tekint büszke örömmel jól tanuló gyerme­kére, de vannak olyanok is szép számmal, akiket a gyenge félévi bi­zonyítvány arra figyelmeztet, hogy nagyobb gonddal foglalkozzanak gyer­mekeikkel. A félévi osztályzatok, a tanulók tárgyi tudása, egyaránt tük­rözi a nevelők, tanulók és szülők eredményes munkáját, de a meglévő fogyatékosságokat is. Iskoláink többsége jó eredmények­­ről számolhat be a negyedévi ellen­őrző konferenciák eredményeihez vi­szonyítva. A szekszárdi általános le­ányiskolában például 3.04-ról 3­24- re emelkedett a tanulmányi ered­mény és ezen belül is az úttörők lé­nyegesen jobb eredményt mutattak fel. A negyedévhez viszonyított ja­vulás középiskoláinkra is vonatko­zik. A szekszárdi általános gimná­ziumban 2.95-ról 3.33-ra emelkedett a tanulók átlageredménye. Nevelők és fiatalok nagyjából megfeleltek a követelményeknek. A munka nem volt könnyű, de az eredmények szé­pek annál is inkább, mivel a nevelő­testületek állandóan küzdenek a li­berális osztályozások ellen és arra tö­rekednek, hogy az osztályzatok a ta­nulók tudásának reális képét adják. A tanítás színvonala is állandóan emelkedik Nevelőink felhasználják a továbbképzési alkalmakat és állandó tapasztalatgyűjtéssel, tudásuk, mű­veltségük állandó növelésével, gya­rapításával igyekeznek megfelelni az egyre fokozódó követelményeknek. — Sikerült több tantárgyat közelebb vin­ni a gyakorlati élethez. A szemlélte­tő eszközökre fordított jelentős ös­­szegek nem voltak hiábavalók, nem vesztek kárba, mi kölcsözően jelent­keznek a tanulók tudásában. A szer­tárak egyre bővülnek, gyarapodnak. Államunkban a nevelés nem csu­pán a pedagógusok ügye, hanem tár­sadalmi ügy is. Elsősorban az isko­lába járó tanulók szülei érdekeltek. A félévi eredmények elérésében ré­szük volt a szülőknek is. Nem vé­gezhet jó munkát egy nevelőtestület a legjobb módszerekkel sem, ha ehhez nem járul hozzá a szülői ház, a csa­ládi otthon nevelőhatása. Éppen ezért rendkívül megnövekedett a szülői munkaközösségek szerepe a fiatalok nevelésében. Megyénk általános és középiskoláiban sajnos nem a legjobb a helyzet a szülői házzal való kap­csolat terén. Általános iskoláknál még inkább beszélhetünk a szülői munka­­közösségek tevékenységéről, mint a középiskolákban, ahol a tanulók jó­­része bejáró, vagy diákotthonos. A tapasztalat az, hogy a szülői munka­közösségeket általában jótékonysági intézményeknek tartják és fő céljukat anyagi támogatásban, takarító bri­gádok szervezésében látják. Termé­szetesen jelentős lehet egy-egy isko­lánál a szülői munkaközösség anyagi segítsége, de a fő cél nem ez, hanem minden szülő elsőrendű feladata, hogy gyermeke tanulásának feltételeit megkönnyítse, a tanulást, a pontos iskolába járást, a helyes magatartást ellenőrizze. Ehhez szükséges az iskola és a szülők közötti szoros kapcsolat kialakulása. A tanulók félévben elért tárgyi tu­dása mellett a fegyelem is javult, de nem mindenütt kielégítő mértékben. A következő félévben igen sok ten­nivaló van a diákok helyes magatar­tásának és az öntudatos fegyelem ki­alakításában. Megyénk valamennyi is­kolája példát vehet a dunaföldvári ál­talános gimnáziumról, ahol mintasze­rű fegyelem uralkodik, a mulasztások minimálisak és természetesen mindez a tanulmányi eredményen is meg­látszik. Különösen sok kívánnivalót hagy maga után diákjainknak az utcai ma­gatartása, a felnőttekhez, az időseb­bekhez való viszonya. Pártunk, kor­mányunk és dolgozó népünk többet vár fiataljainktól, akiknek napról-nap­ra könnyebb a továbbtanulása, ak­nek számára biztos a boldog jövő és könnyű a jelen. Tanulóifjúságunk tá­maszon nagyobb igényeket saját ma­gával szemben. Különösen a bejáró középiskolás tanulókra vonatkozik ez. Igen fontos és közvetlen feladat jelenleg a hosszú téli szünidő és a hiányzások során elmaradt anyagré­szek pótlása. Mindenekelőtt a neve­lőkre ró ez nagy feladatot, de a ta­nulók megkönnyíthetik a pedagógu­sok munkáját, ha szorgalmasan tanul­nak. Itt következik a szülők tenniva­lója is. Most a félév után keressék fel az iskolát és a nevelőkkel, osz­tályfőnökökkel beszéljék meg a ten­nivalókat. Ahol középiskola van, igen sok fiatalt lehet látni kis piros szalaggal a kabátján, amely most a félév után került oda és jelzi, hogy az illető tanuló érettségire, vagy képesítőre készül. Nekik is csak azt ajánlhatjuk, hogy tanuljanak még többet, még jobban, idejük minden percét hasz­nálják fel, többet törődjenek az egyé­ni tanulással. Az egyetemeket ugya­nis arra érdemes, jó tanuló fiatalok­kal akarjuk benépesíteni. Ugyanez áll az általános iskolák VIII. osztá­lyos tanulóira is, hiszen a középis­kolai felvételeknél is elsősorban a jó bizonyítvány a leghatásosabb aján­lólevél. Ha tanulóink még nagyobb szor­galommal látnak a tanuláshoz, mint eddig, akkor a mostaninál még sok­kal jobb eredményt érhetnek el. Me­gyei, járási és községi tanácsszerveink pedig fordítsanak nagy gondot az iskolák működésére és ne fukarkod­janak a segítséggel ott, ahol arra szükség van. Vissza a termeléshez Nem fiolái, már a2-ik évét tapossa Móré Jó­­zsef, a paksi járási ta­nács mezőgazdasági őszi talpának egyik szakelő­adója. Móré elvtárs gyer­mekkorától kezdve mező­gazdaságban dolgozott. Minderre a föld, meg a gép. A paksi járási ta­nácshoz 1953 tavaszán került. Azelőtt a gyönki járási tanács mezőgazda­sági osztályán dolgozott. Munkáját becsülettel vé­gezte. Szívesen vállalta a legnehezebb­­ diadalokat is. Ebben a téli hónapok­ban kijárt a madocsai Igazság termelőszövetke­­zetbe, tanuította a szövet­­fészet tagjait, meg az egyénileg dolgozó pa­rasztokat a fejlett mód­­szerek elsajátítására és gyakorlati alkalm­­zásá­­ra. Móré József február 12-én Szakszótára­­ u­ta­­zott, abból a célból, hogy felkeresse a megyei ta­nács mezőgazdasági osz­­tályvezetőjét, vagy he­lyettesét. Szilárd elhatá­rozás érett meg Móré elv­társban. Az, hogy kimegy a szövetke­zetbe, mert közelebb akar kerülni a termeléshez. „Ott akarok­ élni a szövetkezet tagjai között. A nap minden órájában, segíteni aka­­rok a magasabb termés­eredmények elérésében. Közvetlen akarom irányí­tani a termelést” — mondja Móré elvtárs. Móré elvtárs még kon­krétan nem határozta el hova akar menni. Hívják Simontornyára is, szeret­ne menni Tolnanémedire is. Nagydologra is. Hogy hova megy, ezt majd a körülmények határozzák meg. Mindenesetre oda megyek, ahol legnagyobb szükség lesz munkámra“ — mondja Móré. BÉREK A MEGYÉBŐL Simontornyai Bőrgyár: Jobb minoszfzív bőrárut adunk az idén A Simontornyai Bőrgyár dolgozói megígérték az elmúlt termelési értekezletein, hogy ebben az évben elsőrendű feladatuknak a bőrök jobb elkészítését, vagyis a minőség állandó javítását tekintik. Ilyen irányú válta­sok születtek az MDP III. kongresszuséra is. Ez év első napjától kezdve minden törekvésük a jó minőségű bőrök elkészítése. A gyár vezetősége a minőséget javító int­ézlkedéseket megtette időben, így a dolgozók is jobban tudják teljesíteni ígéretüket. Az elmúlt hónapban értek el igen szép teljesítményt ezen a téren. Különösen a cipőipari krupponbőrök elkészí­tésénél is. siker. De a cipőipari nyak, a cipőipari has­szél, valamint a boxhasszél bőrök is jó minőségben ke­rültek ki a gyárból, összegezve az elmúlt hónap mi­nőségi eredményét, megállapíthatjuk, hogy a gyár dol­gozói az elmúlt hónapban minőségi vállalásukat 193 százalékra teljesítették. A decsi Búzakalász tsz tagjai készülnek az II. pártkongresszusra Február 9-én a decsi Búzakalász termelőszövetke­zet tagjai rendkívüli közgyűlést tartottak. A közgyű­lésnek egyetlen napirendje volt: A tagok vállalása a III. pártkongresszus tiszteletére. „Sok­ itt a tennivaló­" — mondotta a közgyűlés előadója, Németh György fív­.zfrs. Tennivaló ez valóban sok van. Az órai veté­seket fejtrágyázni kell. El kell készíteni a melegágya­kat, no meg az állatok nevelésével kapcsolatban is ak­ad tennivaló. Ezt nagyon jól tudják a Búzaskalász tagjai. Éppen ezért tettek olyan fogadalmat, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére újabb 50 hold őszi ka­lászoson végzik el érett is­tói.­ótrá,gyávái a fej­trágya­­­lást m­ég februárban.­ Az asszonyoknak az a fogadal­muk, hogy még ebben a hónapban kitisztítják a me­legágyakat, hogy vetésre készen álljon. A legszebb fo­gadalmat az állattenyésztésben dolgozók­ tették. A III. pártkongresszus tiszteletére megfogadták, hogy a je­lenlegi 6 literről B literre emelik a fejési átlagot és ezt egész évben megtartják, sőt tovább fokozzák. A brigedek egymást versenyre hívták. Most azért folyik a harc, hogy ki lesz a győztes, ki teljesíti leg­előbb a III. pártkongresszus tiszteletére tett fogadal­mát. * Mil­va Vafliam: Helyes tüzelés —* szén megtakarítás Szanyó Pál gépész, Kaj­­tár Vilmos és Szőts Ist­ván fűtők a majosi vaj­­üzemben dolgoznak. Hár­man biztosítják az üzem többi dolgozói számára a zökkenőmentes termelést. Ha ők nem b­iztosítan­á­­­nak megfelelő mennyisé­gű hőenergiát, akkor meg­bénulna a vas­üzem, nem lehetne termelni. Elég régóta dolgoznak együtt, de azóta nem igen fordult elő gépállás. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára ugyan­ezt ígérték meg: a komp­resszor házban, valamint a gépházban ezután is a legnagyobb rend fog ural­kodni, s a megelőző kar­bantartásokat mindenkor elvégzik. A fűtők további nagy feladatuknak tekin­tik a takarékosság kérdé­sét. Tudják, ha egy hó­napban megtakarítanak több mázsa szenet, azzal a bányászok harcát is se­gítik. Vállalták, hogy he­lyes tüzeléssel az 1953. év december hónapjához viszonyítva április 1 -ig 6 mázsa szenet takaríta­nak meg. Az elmúlt hó­napban máris értek­ el eredményt: közel két má­zsa szenet takarítottak meg, s egész hónapon át biztosították a megfeleő mennyiségű gőzt. Mind­hárman ígéretük valóra­­ váltásával bizonyítják be ezután is a párt iránti hő­ségüket, tudva azt, hogy ezzel a nép, a saját élet­színvonaluk állandó emel­kedését segítik elő. Alsó­hídvégi Állami Gan<’a á.: A gépcsoport dolgozóinak vállalása a pártkongresszus tiszteletére A III. pártkongresszus tiszteletére az Alsóhidvé­­gi Állami Gazdaság gép­műhely dolgozói és trakto­rosai vállalást tettek. A szerelők megbeszél­ték az elmúlt év hiányos­ságait és ezen okulva el­határozták, hogy az idei évben nagyobb sikerrel fogják megoldani a tava­szi szántás-vetés, aratás cséplés munkáit. Arra tö­rekednek, hogy a gépeket állandóan üzemképes ál­lapotban tartsák. A gép­­állásokat a legrövidebb időre csökkentik. A gaz­daság vonta­tásai sem ma­radnak le a traktorosok mögött, ők úgy fogják megszervezni a ki- és a beszállítás munkáit, hogy azok kötbérmentesen ke­rüljenek rendeltetési he­lyükre. Szabados Pál Zetoros vállalta, hogy a pártkon­gresszus tiszteletére trak­torával a tavaszi vetése­ket határidő előtt befeje­zi és évi tervét 110 szá­zalékra fogja teljesíteni. Simon Mihály traktorve­zető vállalta, hogy G. 30- as gépével évi tervét 110 százalékra teljesíti és a 2. sz. brigád traktorosait ki­hívja versenyre. Pallag Mihály traktor­vezető a 2. sz. brigád ne­vében Simon elvtárs kihí­vását a brigád nevében elfogadta és azt, hogy az 1954-es évi tervüket 115 százalékra teljesítik. Simon József szerelő vállalta, hogy a beosztott traktorokat állandóan jó­karban fogja tartani, hogy ezzel is hozzájáruljon ah­hoz, hogy traktorostársai vállalásukat teljesíteni tudják. Nagy László szerelő vállalta, hogy egy kom­bájn minőségi javítását két nappal a határidő előtt befejezi. Cziggler György traktor­vezető vállalta, hogy évi tervét 115 százalékra tel­jesíti és a gazdaság ös­­­szes traktorosát verseny­re hívja az alkatrészek legmireim­álisabb fel­hasz­­­náláséra. Morvai Antal főgépész Tolna megye MSZT-vermesei készülnek a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára Tolna megyében a Magyar-Szov­jet Barátság Hónapja előkészítésére 14 tagú rendező bizottság alakult, amely részletesen kidolgozta a barát­sági hónap eseményeit. A rendező­­bizottság figyelme arra is kiterjedt, hogy a rendezvények egy részét be­kapcsolják az MDP III. kongres­­­szusának előkészületeibe és számos előadásban ismertetik a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongres­­­szusának eredményeit. A Barátsági Hónap tolna megyei eseményeit a február 23-i szekszár­di ünnepség nyitja meg, amikor a járási kultúrházban a tamási MSZT szervezet színjátszó csoportja az Aranycsillag című operettet adja elő. Ugyanekkor nyílik meg Szek­­szárdon az MSZT kultúrhete, ame­lyet a­ Barátsági Hónap ideje alatt a megye 7 helységében rendeznek meg. Február 28 és március 5-e között rendezik meg a szovjet könyv ün­nepi hetét. Ebből az alkalomból a megye népkönyvtárai könyvkiállítást rendeznek, a szekszárdi megyei könyvtár pedig utcai kölcsönzést bo­nyolít le. A Barátsági Hónap ünnep­ségeibe bekapcsolódtak a megye DISZ-szervezetei is. Minden faluban a DISZ kezdeményezésére rendezik meg február 23-án a Szovjet Hadse­reg napját, s a tervek szerint 30 he­lyen előadást tartanak a Komszo­­molról. A Barátsági Hónap ideje alatt min­den járási székhelyen, s a nagyobb községekben hanglemez hangver­senyt is rendeznek szovjet zenemű­vekből, 1)1 SZÍ Sí i ti AZ ÉLEN A Tolnamegyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesüléshez tarto­zó csatári téglagyár dolgozói ver­­senyre hívták­ ki az egyesüléshez tartozó téglagyárak valamennyi dol­gozóját pártunk 111. kongresszusa tiszteletére. Az első hely megszer­zéséért kemény harc folyik a gyá­rak dolgozói között, mert kemény hideggel, faggyal kell megbirkóz­­niok akkor, amikor a nyári tégla­gyártáshoz szükséges földet terme­lik ki. Február első dekádéban a Csa­tári Téglagyár dolgozói haladnak az élen 110 százalékos teljesítménnyel. A dolgozók között kiváló eredményt értek­ el a Vörös Hajnal-brigád tag­jai, köztük Ruzsinka Ferenc,, Basis János, Szűcs Ferenc, Tabling Jó­zsef, Bálint József és Kálmán Já­nos DISZ fiatalok, akiknek átlag* teljesítménye 184 százalék. Ezek a DISZ fiatalok vállalták, hogy a párt­kongresszus tiszteletére 160 százalé­­kot teljesítettek, vdvaldsukat már ezideig túlszárnyalták 24 százalék­­tól. A DISZ fiatalok megfogadták, ha az idő magjavul, a jelenlegi fIP jestimiriyüket 200­­ százalékra eme­­lik.

Next