Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

xQijaai­ l m Jc PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBAN: A tösrvén­yesség (2. o.) — A* MNDSZ s*ervi­»etek mtnkijáról (2. o.) — V. M. Molotov elvtárs nyi­latkozata a berlini külügyminiszteri értekezlet 1854. február 18-i záróülésén (3. o.) — A négy hatalom kül­ügyminiszterei megegyeztek, hogy értekezletet hívnak össze a koreai és az indokínai kérdés rendezésére (3. o.) — Mit kell tudni az új begyűjtési rendeletről? (4. o.) Beszélgetés Soós György sztahanovista karbantartóvalJ AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ARA 30 FILLÉR VASÁRNAP, 1954 FEBRUÁR 21 levelezőink komoly megbízatása A nemrégen megjelent mezőgaz­­­da­sági termelés fokozásáról szóló ha­tározat minden dolgozó parasztnak megszabja tennivalóit a magasabb terméseredmény elérése érdekében. A mezőgazdaság fokozottabb fejlesz­tése fokozottabb követelményekkel lép fel iparunk felé is. Több gazda­sági felszerelésre,­­műtrágyára, ru­hára és lábbelire van szükség a dol­gozó parasztnak. Az ipari termelés viszont a mezőgazdaságtól követeli meg az egyes ipari termelésekhez szükséges nyersanyagok nagyobb fo­­kú termelését. De nem utolsó sor­ban megköveteli, hogy a dolgozó pa­rasztok az eddiginél több kenyér- és takarmánygabonát termeljenek az ipari dolgozók szükségleteire. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók szoros együttműködésétől függ, hogy mikor valósítjuk meg mindazokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormányunk a dolgozó nép elé tű­zött Nem utolsó sorban pedig attól függ, hogy a dolgozók mennyire te­szik magukévá a határozatokat és hogyan valósítják meg a gyakor­latban. Megyéink dolgozó parasztjai már nagyban vitatják a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, leg­több helyen megvalósítását is meg­kezdték. Kihhordták a trágyát, meg­javították a gazdasági felszerelése­ket, biztosították és kitisztították a tavaszi vetőmagvakat, sőt a fejtrá­gyázáshoz szükséges műtrágyát is biztosították. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításában nagy szerepük van a jól működő terme­lési bizottságoknak és szakcsoportok­nak is. De nem kevesebb szerep jut levelezőinknek sem. Szerkesztősé­günkhöz érkezett számos levél iga­zolja levelezőink fontos szerepét a határozat megvalósításában. Bemu­tatják, hogy községükben hogyan működik a termelési bizottság, vagy egy-egy szakcsoport. Ezzel segítik más községek szakcsoportjainak munkáját. D­o­r­k­ó József levele­zőnk Sióagárdról például azt írja, hogy náluk a termelési bizottság féléves munkatervet készített. Kérte a tanácsot, hogy segítse a terv vég­rehajtását. Javasolta, hogy hozza­nak létre mezőgazdasági önképző szakkört, melyen a dolgozó parasz­tok elsajátíthatják a szakszerű gaz­­dálkodáshoz szükséges tudnivalókat. A levélből kitűnik az is, hogy a ter­melési bizottságok és a szakcsopor­tok komoly segítséget nyújtanak a tanács munkájához. Javaslataikkal segítik a község elmaradottságának felszámolását. A határozatok megvitatása és a termelési bizottságok megválasztása nagy lendülettel viszi előre a me­zőgazdaság fejlesztését De a mun­kaverseny kiszélesítése sem marad háttérben. A falvak dolgozó paraszt­jai az ipari munkások példáját kö­vetve mind szélesebb körben lép­nek egymással párosversenyre. Külö­nösen pártunk III. kongresszusának tiszteletére bontakozik ki szépen a versenymozgalom. Levelezőink a szerkesztőséghez küldött leveleik­ben erről is hírt adnak: Szilágyi Já­nos, a kajdacsi November 7 tsz-ből azt írja, hogy a tsz kommunistáinak kezdeményezésére széleskörű munka­verseny bontakozott ki szövetkeze­tükben. A verseny főleg a növé­nyek ápolására irányul, az őszi és tavaszi vetések fel­trágyázására és egyéb kezelésére. Azzal azonban nem elégedtek meg, hogy csak a szövetkezeten belül bontakozzon ki a versenymozgalom, továbbterjesz­tették azt. Versenyre hívták a köz­ségben működő József Attila és a Március 9. tsz tagságát is. A jó példa átragadt az egyéni dol­gozó parasztokra is, mert Lengyel István egyéni dolgozó paraszt a kongresszus tiszteletére elhatározta, hogy őszi vetéseit fejtrágyázza, Va­culka József és Horváth János pe­dig a talajerő fokozására hívták egy­mást versenyre. A versenymozgalom még tovább szélesedett. A község minden becsületes dolgozó paraszt­ja csatlakozott hozzá. Szendi Ist­ván, Boda István és még sokan má­sok. A faddi dolgozó parasztok verse­nyéről Kertész János levelezőnk írt. Mint leveléből kitűnik, náluk is széleskörű versenymozgalom bonta­kozott ki: Szalontai Gyöngy, Bitter József a tavaszi munkák mielőbbi elvégzésére hívták egymást verseny­re. Tóth Sándor, Vadász György a trágya mielőbbi kihordásáért verse­nyeztek egymással. A gazdasági fel­szerelések már nagy részben ki van­nak javítva. A példamutatás, azon­ban itt is a termelőcsoportoktól in­dult ki. Az Új Élet tsz már va­lamennyi gazdasági felszerelését ki­javította. Teljes készenlétben várja a tavaszi munkálatok megkezdését. Megyénk valamennyi területéről érkeznek értékes levelek, írói hírt adnak, nemcsak a mezőgazdasági munkálatokról, de megyénk életéről is. Főleg a pártkongresszus tisztele­tére tett vállalásokról. Megyénk minden becsületes dolgozóját fűti az a tudat, hogy a III. pártkongresszus egy újabb határkő eddigi munkánk­ban, és további jólétünk növelésének pedig irányt fog szabni. Ezért lelke­sednek érte, készülnek több és jobb munkával tiszteletére. Nemrég jelent meg egy határozat, mely a villamosenergia takarékossá­gának kérdésével foglalkozik. Ez a határozat, nem csupán az ipar te­rületére szorítkozik, hiszen mező­­­gazdaságunkban is komoly szerepet játszik ma már a villamosítás. Horváth József egyik levélírónk levélben mutatott rá, hogy megyénk területén, melyek az energiatakaré­kosság legfőbb lehetőségei. A leg­főbb lehetőségek mellett azonban a kisebb lehetőségeket sem szabad el­mulasztani sem az iparban, sem pe­dig a mezőgazdaságban. A takaré­kosság, nemcsak az energia terén fontos, de népgazdaságunk valamen­­nyi ágában. Ezen a téren igen megtisztelő fel­adat hárul a munkás- és paraszt­levelezőkre, mint a közvélemény parancsnokaira. Először is tanulmá­­nyozniok kell a párt és kormány­határozatokat és azok megvalósítá­sáért vívott harcban legyenek élhar­cosok, személyesen mutassanak pél­dát. Ne hallgassák el azonban a hibákat sem, mutassanak rá azok gyökerére. A párt- és a kormányhatározatok végrehajtása során már eddig is több hiba volt észlelhető. Hogy ezek a hibák felszínre jöttek, nagyban kö­szönhető levelezőinknek is. Rá­kóczi János tamási 3 holdas dol­gozó paraszt talán először fordult életében panaszával a sajtóhoz. Mi­vel látta, hogy pártunk megyei lap­ja több dolgozó paraszt ügyes-bajos dolgát elintézte, megírta panaszát a szerkesztőségnek. Levele nyomán az ügy elintézést nyert. A községi tanács pedig, amely elkövette a hi­bát, megköszönte, nemcsak a sajtó, de a levelező segítségét is. C­s­i­k­e­s­z Istvánná nagyszékely­ levelezőnk már 3 év óta szorgal­masan írogat a sajtónak. Legtöbb­ször eredményes munkákról számol be. Legutóbb, azonban ő is pana­szos levelet írt, megírta, hogy a ta­nács több adót vetett ki rá, mint járt volna. Levele nyomán megál­lapítottuk, hogy panasza jogos volt. A tévedést rövidesen helyreigazítja a tanács. Levelezőink legyenek továbbra is élharcosai a közvéleménynek, tart­sák szem előtt, hogy csak akkor tud­juk elérni célunkat, a jobb és bol­dogabb jövőt, ha a párt- és kor­mányhatározat minden pontját ma­radéktalanul végrehajtjuk, ELŐRE 4 KONGRESSZUSI VERSENY SIKERÉÉRT! Tolnai Textilgyár Isgum Adam brigádja április 18-ra készül Még ma is számtalan üzem, vállalat ad jelen­tést arról, hogy a na­gyobb termelési eredmé­nyek elérése érdekébe­n vállalásokat tesznek a MDP III. kongresszusa tiszteletére. Isgum Ádám, a Tolnai Textilgyár egyik művezetője a következő­ket írja levelében a m­ű­­hely többi dolgozói nevé­ben: „Az MDP III. kongres­­­szusára vállaljuk, hogy tervünket 101 százalékra teljesítjük. Ezt úgy akar­juk elérni, hogy a segéd­anyagokat már előre el­készítjük, s ezzel csökkent­jük a gépállást, vagyis több ezer vetést tudunk biztosítani. Megkértük, hogy a minőséget 93 szá­zalékra emelljü­k­, amit a fokozottabb ellenőrzéssel fogunk elérni. A gépeket kétszer-háromszor is át­vizsgáljuk, a vetélőket is a legnagyobb rend­ben tartjuk, a rossz tüskéket kicseréljük, helyesen be­állítjuk, hogy így a szö­vők teljesen le tudják dolgozni a csévéket. Jó munkánkkal elérjük, hogy a hulladékot is mintegy 5 százalékban csökkenteni tudjuk. Cé­lunk az, hogy vállalásaink sikeres teljesítésével, il­letve túlteljesítésével elő­segítjük a kormány, az egész dolgozó nép nagy ügyét." A kongresszusi zászló elnyeréséért Szerte a megyében, üze­mekben, tszcsk-ben egya­ránt nagy munkaverseny alakult ki az utóbbi egy hónapban. A Tolna megyei Átlat- és Zse­begyűjtő Vállalat dolgozói is a III. pártkongresszus tisztele­tére olyan munkaversenyt szerveztek, amire ezideig nem igen volt példa a vállala­tnál. Elhatároz­­ták, hogy olyan eredmé­nyeikre tesznek szert, amellyel könnyen elnyer­hetik az országos kon­gresszusi zászlót, amelyet a Magyarr Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége ajánlott fel az országos munka­versenyben első, második és harmadik he­lyet elérő üzemek számá­ra. A vállalat vezetői, az üzemi pártszervezet, a DISZ­ és a szakszervezet vezető tagjai egyéni példa­mutatásukkal is nagyban serkentették a most be­induló versenyt. A dolgozók bízva a ve­zetők segítségnyújtásában, olyan komoly vállalásokat tettek, amelyeknek sike­res végrehajtásával nagy­ban elősegítik a kormány programmját, valamint a lakosság jobb zsír- és hús­ellátását. Brigád­vezetők versenye A szekszárdi járás ter­melőszövetkezeteinek bri­­­gádvezetői egyhetes tan­folyamon vettek részt Tengelicen. A pénteki Szabad Népben olvasták a tanfolyamon résztvevő elvtársak az MDP Köz­ponti Vezetőségének köz­­leményét. Elhatározták, hogy versenyre indulnak a KV zászlójának elnyeré­séért, és egyben verseny­re hívják ki a megye töb­bi járásainak tsz brigád­­vezetőit. Többek között vállalták, hogy a mező­­gazdasági termeléshez szükséges gépeket és esz­közöket brigádjukkal ki­­javítják. Bevezetik az is­tállótrágya szakaszos ke­zelését. Az őszi kalászo­sok fejlődésének elősegí­tése érdekében az összes kalászosoknál elvégzik a műtrágyával való fej­trá­gyázást. A rétek, legelők és pillangós­­ növények ter­mésátlagának megjavítása érdekében a rendelkezésre álló trágyalevet használ­ják fel. Kubikosok nagyszerű munkája Harminchét kubikos dolgozik jelen pillanat­ban a Bogyiszló—Fadd között elterülő dunai vé­dővonalon. A nagy hi­degben is becsületesen dolgoznak ezután is azért, hogy a reájuk bízott fel­adatokat az árvizeket meg­akadályozzák. A dolgozók négy brigá­dot alakítottak, s ver­senyben dolgoznak. Po­­­tyondi István, a tolnai kubikosok brigádvezetője jól irányítja a munkát. 1950 óta varrnak a szek­szárdi kirendeltségnél, de azóta csak jó munkát végeztek. Ennek eredmé­nye az lett, hogy —­ egy kivételével —* 9-en szta­hanovisták lettek. Mind a négy brigád a III. párt­kongresszusra vállalta, hogy teljesítményét 200 százalékra emeli. Ezideig még betartották adott sza­vukat, mert jól halad a munka. Tizenkét munka­nap alatt mintegy 1200 folyóméter előrehaladásról beszélhetünk. II ligái 8 € 00 mázsa tavaszi vetőmagot szelektoroztak eddig To­lna megyebeli Január közepe óta 35 szelektor dolgozik Tolna megyében, hogy előkészít­se a tavaszi árpa, zab ve­tőmagvak. A gépállomá­sok és földművesszövetke­zetek tulajdonában lévő gépek a legtöbb vetőmag tisztítást eddig a paksi járásban végezték, ahol eddig már közel 2000 má­zsa vetőmag várja a ta­vaszi vetés megkezdését. A szelektorozás leggyen­gébben a szekszárdi járás területén megy, ahol mindössze 700 mázsa árpa és zab vetőmagot tisztítot­tak ki eddig. A közeli napokban még újabb 23 szelektor kezd munkába Tolna megye területén. Az idő sürget, mert egyre jobban köze­ledik a tavaszi vetés ide­je, s az eddig szelektált közel 8000 mázsa magon kívül még majdnem ugyanennyinek a szelek­­torozását kell elvégeznie. A sziget­­szent­már­toni kultúregyüttes vendégszereplése megyénkben A közeljövőben sziget­­szentmártoni német nem­zetiségű kultúregyüttes érkezik megyénkbe. Több községben, így Nagymá­­nyokon, Bonyhádon, Bá­­taszéken, Hőgyészen és Gyünkön adnak jó tét és félórás műsort. Előadásuk­kal a Magyar-Szovjet Ba­rátsági Hónap műsorát tarkítják, élénkítik. Elő­adásukban szerepelnek né­met és magyar népi tán­cok, népdalok és fúvósze­nekari művek. A tamási Vörös Szikra tsz felhasználja a szovjet parasztküldöttek tanácsait Elmondotta: Péti János tsz-elnök, a Szocialista Munka Hőse. Az elmúlt hónapokban két olyan esemény történt a tamási Vörös Szikra tsz életében, amire méltán büszkék a szövetkezet tagjai: októ­berben szovjet parasztküldöttség lá­togatta meg a termelőszövetkezetet. Február elején pedig Péti János, a tsz elnöke megkapta a „Szocialista Munka Hőse“ kitüntetést. — A két esemény között szoros kapcsolat van, — mondja Péti Já­nos, a tsz elnöke. — A magas ki­tüntetést a jó terméseredményekért kaptam, ezt viszont csak úgy tud­tuk elérni, hogy rendszeresen fel­használtuk a szovjet agrotechnika gazdag tapasztalatait. Az októberben nálunk járt szovjet küldöttek sok új lehetőségre hívták fel a figyel­münket, s ha az idén az eddigieknél jobb eredményt érünk el, ennek nagy részét a szovjet elvtársaknak köszönhetjük. A szovjet delegáció tagjai végig­járták a tsz földjeit, s a látogatás egy napja alatt a tamási termelő­szövetkezeti tagok, nemcsak felejt­hetetlen barátokat szereztek, hanem olyan tapasztaltokkal is gazdagod­tak, amiket már az őszi és a téli munkákban felhasználhattak. A ta­­lajmunka, a trágyakezelés, a talaj­erő visszaállítása kérdésein kívül elsősorban a keresztsoros vetés fon­tosságát hangoztatták a szovjet pa­rasztküldöttek. Tanácsuk nem volt hiábavaló: a tamási tsz már az őszi vetéseknél megsokszorozta a kereszt­soros vetés korábbi területét. 390 hold őszi­búzából 250 holdat, 130 hold ősziárpából 100 holdat vetettek ke­­resztsorosan. A tavaszi vetéseknél ugyancsak ezt az eljárást használ­ják: 210 hold kukoricájukból 200 holdat négyzetesen vetnek, 55 hold zabos bükkönyük vetését pedig tel­jes egészében keresztsorosan végzik. Már az ősz folyamán felhasználtak egy olyan szovjet módszert, amivel eddig nem kísérleteztek Tamásiban. A szovjet küldöttek elmondták, hogy a szovjet kolhozokban bevált és el­terjedt a kombájnnal végzett járva silózás. Az ősszel már a Vörös Csil­lag tsz 70 holdas kukorica tábláján kombájn aratta a kukoricaszárat, amit rögtön fel is vágott silónak. A küldöttség tagjai többször is ki­emelték az időben történő vetés fon­tosságát. Erről különösen Csuluskin, a Micsurin kolhoz elnöke beszélt so­kat, s a tavaszi vetések előkészíté­sénél sok mindenben az ő tapaszta­lataira támaszkodnak, hogy mielőbb a földbe kerülhessen a mag. — Az időjárás kedvezőre fordult — mondja Péti János — s remél­hetőleg már nem fordul hidegre az idő. Éppen ezért a vetőmag tisztítá­sát, a gépek, szerszámok javítását úgy végezzük, hogy a koraiakat még ebben a hónapban elvethessük,

Next