Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

4 N­Ä­P­E­Ö Megyénk gazdaasszony köreinek munkájáról A komi lél igen alkalmas volt arra, hogy köz­ségi kultúrotthonainaköam a mezőgazdasági, irodalmi, fotó és egyéb szakiköri fogllal­kozások mellet­t a gazdas­­­szonykörök is megalakulja­nak. A falusi asszonyok kez­detben idegenkedve, de később annál nagyobb kedvvel látogatták a gazdasszonyköröket, ahol a szabás, varrás, hímzés, gyermekjáték készítés és főzés tudományát el­sajátítják. Sok asszony ezeken a szakmai foglalkozásokon nem tanul, nem lát ugyan új dolgot, de elmegy azért is, hogy ott a többi asszonytársával kicserélje tapasz­talatait, megbeszélje a munkahelyén, vagy háztartásai­ban felvetődő problémáit. Elmegy azon­ is, hogy a szak­mai foglalkozások mellett elhangzó tudományos isme­retterjesztő előadásból tanuljon és ezt hasznosítsa ház­tartása és családja körében. Jól felkészült előadóktól, főleg az orvosoktól igen sokat tanulhatnak. Előadássorozatok folynak a külön­böző nő- és gyermekbetegségekről. Az ilyen előadások, amelyeket szívesen hallgatnak a kör tagjai, önmagu­kért is agitálnak. Nem kell különösebb szervezés, mégis elmennek még olyan asszonyok is, akik nem tagjai a gazdasszonykörnek. Dr. Sarkadi Ádám a decsi, dr. Kö­nig Imre orvos pedig az őcsényi asszonykör tagjai ré­szére tartott előadást, amelyet a hallgatók nagy tet­széssel fogadtak. Több gazdasszonykörben otthonos, baráti légkör alakult ki. A napi munka fáradalmai után a kultúrott­hon társasjátékaival szórakoznak az asszonyok. A jól működő őcsényi gazdaasszony kör­mun­kájáról a­­ napokban filmfelvétel készült. Örömmel fo­gadták ezt az asszonyok, így legalább a filmen keresz­tül az ország többi asszonyainak is bemutathatják azt a sok szép munkát, amelyet a meleg, családias hangu­latú estéken készítettek. Az őcsényi gazdasszonykörnek hatvan olyan tagja van, aki egyetlen foglalkozást sem mulaszt el, mert örömmel töltenek ott esténként néhány órát. A legszor­­galmasabbak közé tartoznak Petrovicsné, Riteczné, Schütt­né, Szigetváriné, akik amellett, hogy szívesen ta­nulnak, még segítenek is a kezdő hallgatóknak a mun­ka elsajátításában. A községiben tamtandó művészeti együttesek kör­zeti bemutatójára kiállítást terveznek az asszonyok­, hogy a vidéki kultúrcsoport tagjai is láthassák munká­juk szép eredményeit. Nem minden gazdasszony­ körbe­n folyik ilyen ered­ményes munka és nem minden községben gondoskod­nak megfelelően a szakköri foglalkozások zavartalan menetének bia­osításáról. Decsen például a kultúrott­hon igazgató és a helyi tanács nem gondoskodott arról, hogy megfelelő fűtött helyiség várja a kör tagjait. Az ilyen­­ gondoskodás­­ természetesen nem hozza köze­lebb az asszonyokat a kultúrotthon­hoz. Köztéri tanácsainknak a legmesszebbmenőkig gon­doskodni kell arról, hogy ezt az asszonyok részéről in­dult mozgalmat segítsék és továbbfejlesszék. A decsi, őcsényi és marosi asszonykor tagjai, akik DISZ- és MNDSZ-tagok is, jogosan vetik fel azt a hiányossá­got, hogy a tömegszervezetek vezetői nem látogatják őket. A szakköri foglalkozás pedi­g jó alkalom lenne arra, hogy a tömegszervezetek vezetői elbeszélgethesse­nek a falusi asszonyokka! Ezek a beszélgetések alkal­masak lennének arra, hogy a tömegszervezetek megja­vítsák tömegkapcsol­atu­kat és ..megismerjék a falusi as­­­szonyok ügyes-bajos dolgait. A gazdasszonykörök, me­lyek csírái lehetnek egy később kialakuló nagyobb moz­galomnak, több figyelmet és több segítséget érdemel­nek. Több példa is mutatja, hogy szélesedik, terebélye­sedik ez a mozgalom, mert nem egy olyan kör van, ahol ötven-hatvan, sőt Majoson 120 tagot is számolha­tunk. Ezeknek az asszonyoknak segítő munkájára — akik a foglalkozásokon a szakmai oktatás mellett poli­tikai oktatásban részesülnek — más területen is számít­hatunk. Minden községben megvan a lehetőség ahhoz, hogy új gazdasszonykönöket szervezzünk, csak több gondot kell rá fordítani. Fel kell figyelni tanácsainknak, tö­megszervezeteinknek és népművelési dolgozóinknak er­re a megmozdulásra, kezdeményezésre és segíteni kell az asszonyokat, hogy szervezett formában foglalkozza­nak a gazdasszonykörön belül. Egyed Mihály It outi vsit Jullior mul­tja és jelene Siófok—Decs. Elég tekintélyes távolság, különösen amikor valaki egyedül teszi meg azt. A vonat ab­laka mellett gyorsan suhantak el a gyapot és kukoricatáblák, az épü­lőink. Néha egy pirosteszsű házacs­ka apró kéménye villant ki az erdő sűrűjéből. Nagyon szép volt. Egye­dül ültem egy kis fülkében, gon­do­ltam nagyon-nagyon messze szállt, talán haza a feleségemhez, a gyere­­kekhez, a termelőszövetkezet dolgos tagjaihoz, vagy talán még messzebb. Igen , gondolatom fonala egészen kis gyermekkoromig gom­bolyodott le. Soha nem fogom elfelejteni, alig voltam még tizenöt éves, amikor már más portáján dolgoztam reggeltől estig. Télen csikorgó fagyban trá­gyát karoltunk, hogy a gazdának bőségesen teremjen — nekünk pe­dig, szegény embereknek mégsem lett sem jobb, sem több. Keserves kenyérkereset, volt, ez. Úgy bántak velünk, mint az útszéli csavargóval. A gazda még a kutyáját is többre becsülte, mint a szegény embert, amikor csak tehette> rúgott egyet rajtunk és amikor nem vettük észre, még a kutyáját is ránk uszította. Kedvét lelte abban, hogy m­i szeren­csétlenek halálra válva rohanunk az utcaajtó felé. Ez is elmúlt. Katonasorba, léptem. Hét és fél évig voltam­ katona, meg jártam a szenvedések útját, nyáron, hőségben, télen fagyban menetel­tünk előre, nem tudva hogy merre­­meddig. Többször felötlött bennünk a gondolat, vájjon megérjük-e a holnapi napot? Később belefásult az ember, nem törődött azzal sem, ha egy szemtelen gránát a közelben csapo­t le. Korotojaknál megsebe­sültem. Kemény egy hónapi utazás után Budapesten vettek kezelésbe. Szörnyű volt az ébredés. Doktor, mit­­ csinált a lábammal?! — kiáltot­tam fel. A valóságot nem lehetett eltitkolni. A háború áldozatul kér­te a bal lábamat. A bal lábam alsó lábszárán hat centiméter hosszúság­ban hiányzott a csont k­eresztül de. Az orvos próbált vigasztalni, de nem mert a szemembe nézni, úgy éreztem magam, mint a szárnya­­szegett madár. Én, a föld gyerme­ke, a­ki kora reggeltől késő estig a határban jártam, túrtam a földet, aki csak akkor volt boldog, ha a­ fel­kelő nap éles kaszával már a búza földön találta. Én soha többet nem mehetek aratni, mert székhez vagyok láncolva, egy nyomorult láb miatt. Ez is elmúlt. Bele kellett nyu­godni a megváltóidat­hatatlanba. Itt­hon trafik árusítására kaptam en­gedélyt. Ha nehezen is, de tenge­­tem az életemet. Később boldog na­­­tok ... tsz tag lettem. — Kezelési­e kérem a menetjegyet — szólt be hozzám egy barátságos fiatal hang — és ezzel mentett a varázs, a keserű visszaemlékezés. Igen, én vagyok, én, a lelkileg tel­jesen meggyógyult Lendvai János, a decsi Alkotmány tsz könyvelője, aki Siókfokról jön, ahol könyvelési tanfolyamot végzett. Boldogan nyújtom a jegyet, hálásan viszon­­zom a k­edves mosolyt. Ezen a na­pon melegebben csókoltam meg elé­­bem szaladó gyermekeimet és házam asszonyát, örömmel fogadott másnap a tsz tagsága, kérdezgettek, hogyan töl­töttem el ezt a három hónapot. Men­­nyit tanultam. Készségesen feleltem minden kérdésre, utem­ éreztem, hogy ezek az egyszerű emberek megbe­csülnek, szeretnek engemet. Ezen a napon, vagy talán még elöld1 is meg­érlelődött bennem az az elhatározás, hogy ami csak tőkém telik, azt mind megteszem a termelőszövetkezetért. Azért­­ a tem­előszövetkezetért amely visszaadta élet- és munkaker­­vemet. Amit tudni kell a falusi lakosság 11 ik a közlekedési szabályokról A falvak lakossága könnyen haj­landó megfeledkezni arról, hogy az úttest elsősorban a járműveké. Gya­logosan úgy kell tehát haladni, hogy a járművek közlekedését ne zavar­juk. Ahol járda van, a gyalogosok csakis ott közlekedhetnek. Ha pedig nincs külön járda, az úttest szélén gyalogosan lehetőleg menetirány szerinti baloldalon menjünk, szembe a járművek irányával, hogy szem­mel tarthassuk azokat, sohasem cso­portosan, hanem egymás után ..liba­sorban“. Mindig képzeljük magun­kat a gépjárművek vezetőinek helyé­be, akiknek a pillanat századrésze alatt kell ilyenkor dönteniök em­beréletek fölött. Az úttesten játsza­ni, libát legeltetni, stb. nem szabad. Főútvonalon hat éven aluli gyermek csak felnőtt kíséretében tartózkod­hat. Egyre több falun vezetnek át az ország fő közlekedési útjai. És ép­pen ezeken a többnyire aszfaltos vagy betonutakon járkálnak elősze­retettel a falusiak és játszanak szí­vesen a gyermekek. Vigyázzunk rá­juk, mert a gépkocsivezetők nem tudják mindig idejében megállítani a kocsit. Az új törvény a szülőket teszi felelőssé a hat éven aluli gyer­mekeket ért balesetért, ha felnőtt nem volt mellette. Aki gyalogosan a forgalmas úttest másik oldalára át akar menni, előbb győződ­jék meg arról, hogy az úton nem jönnek-e járművek. Ezért az út szélén álló szekerek, autók, bódék, stb. mögül ne lépjünk ki az úttestre, mert ezek­ből nem látjuk jól az utat s bennün­ket sem vehet idejében észre a gép­kocsivezető. Az út szélén álló jármű­vektől, tárgyaktól tehát olyan távol­ságra menjünk át az úton, ahonnan már szemmel tudjuk tartani a felénk közeledő járműveket. S most beszéljünk azokról is, akik a szekereken közlekednek vagy ál­latokat hajtanak.­A legelső szabály: jobbra hajts, balra előzz! Az úttest baloldalán még akkor sem haladha­tunk, ha az teljesen szabad. Szeke­rekkel különben még a jobboldalnak is­ egészen a szélén kell hajtani. Kü­lön kell vigyázni, ha egy gyorsabb jármű előzni akar. Ha meghalljuk a dudajelzést, azonnal húzódjunk szorosan az útpadka mellé. Előzésnél is — akárcsak minden irányváltozta­tásnál — a megfelelő oldalon kitett karral vagy ostorral figyelmeztessük erre a mögöttünk jövőket. Nagyon vigyázzunk a vasúti átjáróknál! La­kott területen kívül olyan vasúti át­járó előtt, ahol nincs sorompó, át­­haladás előtt meg kell állni. A szekereken az előírt lámpát sö­tétben el kell helyezni. A lámpát a jármű baloldalán, annak legkiállóbb pontján úgy kell elhelyezni, hogy a szekérnek a legszélsőbb része felől tájékoztasson és előlről-hátulról egy­aránt látható legyen. A járművön kaszát, fejszét, boronát, stb. olyan módon szállítani tilos, hogy az bár­kit is megsérthessen. Vigyázzunk ar­ra is, hogy ittas állapotban ne hajt­sunk fogatolt járművet. De azt se szabad, hogy italos személynek át­engedjük a gyeplőt. A közlekedési szabályok megsérté­se büntetendő cselekedet. A rend­őrség vagy — súlyosabb esetekben — a tanács 500 forintig terjedhető pénzbírságot köteles kiszabni a KRESZ megsértéséért. De a közle­kedés szabályait ne a büntetéstől való félelem miatt tartsuk meg. Sa­ját érdekünk ez, mint ahogy minden rendelkezés ebben az országban a dolgozók érdekeit szolgálja. Ollenhauer nyilatkozata a bonni kormány politikájáról Berlin (MTI): A nyugati hatalmak a berlini értekezleten tanúsított ma­gatartása és Adenauer kormányának a német egység ellen folytatott akna­munkája oly nagy felháborodást kelt a nyugatnémet lakosság körében, hogy még a német szociáldemokrata vezetők is kénytelenek szót emelni Adenauer politikája ellen. Mint az AFP közli, Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke kijelentette: „Félni lehet attól, hogy a kelet- és nyugatnémet öve­zethatár államok közötti határrá válik, ha a nyugatnémet kormány tovább folytatja jelenlegi politiká­ját.“ A Német Szociáldemokrata Párt végrehaj­tó bizottságának ülésén el­mondott beszédében Ollenhauer a to­vábbiakban rámutatott, hogy a Szö­vetségi Köztársaság kormányának po­liti­kája jelenlegi formájában kön­­­nyen súlyosbíthatja Németország széttagoltságát. "11054 FEBRUÁR ts 1953 év legjobb atlétikai­ eredményei Rúd- és hármasugrásban is visszaesést hozott az 1953-as esztendő. (VIII. közlemény) Az ügyességi számok hátralévő két száma között nagy különbség van. Az egyik­ a hármasugrás, amelynek szinte hagyományai vannak a megyében, a másik pedig a rúd­ugrás, amely a nem nagy kedvelt kultivált sportágak közé tartozott. Az elmúlt eszten­dőben mind a kettőben komoly visszaesés mutatkozott meg. Különösen áll ez a megál­lapítás a rúdugrásra, amelyben az elmúlt esztendőben sem voltak tömegeink. Ezzel szemben a hármasugrásban csak a legjobb eredményben és a hármas átlagban mutat­kozott meg visszaesés, ugyanakkor átlagunk javult valamit. Ennek oka abban rejlik, hogy a hármasugrás az elmúlt évben is sok versenyzőt vonzott­ és szinte nem akadt olyan verseny, amelyen a hármasugrás ne szerepelt volna. Ezzel szemben a rúdugrás nem tudott gyökeret verni. Ahhoz, hogy ebben a versenyszámban is valamirevaló javulást tudjunk felmutatni, legelőször is a sportág szélesebb alapjait kell megteremte­nünk. Ezek előrebocsátásával az alábbiakban ismertetjük a tavalyi legjobb eredménye­ket: 1. Gyarmati, Bátaszéki Lokomotív 269 2. Haá­z­ Jenő, Gyönk 250 3. Molnár Zoltán, Szekszárdi Dózsa . 240 4. Reiter Gyula, Gyönk 230 5. Györöki Róbert, Gyönk 226 A Rúdugrás annyira ritka versenyszám volt az elmúlt esztendőben, hogy még a versenyzőket sem volt alkalmunk közelebb­ről megismerni. A listavezető és az utána következők eredménye annyira mérsékelt, hogy csak k­ezdetét jelentheti pályafutások­­nak. Örvendetes az, hogy gyönki diákokon kívül az eternyt esztendőben már a Báta­­széki Lokomotiv újonnan alakult atlétikai szakosztályában is foglalkoztak rúdugrás­sal. Hármasugrás: 1951: Nádasdi, Sz. Bástya 13.73 13.15 12.88 12.23 1952: Nádasdi, Sz. Bástya 13.42 13.14 12.73 12.18 1953: Szűcs, Sz.­ Bástya 13.17 13.01 12.73 12.42 1. Szűcs Miklós, Szekszárdi Bástya 13.17 2. Bessenyei C>vula, Szekszárdi Bástya 13.09 3. Alexits Béla­, Dombóvári Fáklya 12.78 4. Pálinkás Ja­nos, Szekszárdi Dózsa 12.33 5. Zay László, Bonyhádi VL.­­ 12.27 6. Horváth Jámos, Szekszárdi Dózsa 12.20 7. Weber Mártin», Bonyhádi VL. 12.08 8. Keller József, Bonyhádi VL. 12.07 9. KHgli György,, Szekszárdi Dózsa 12.06 10. Kőszegi György, Szekszárdi Dózsa 11.98 Ugyancsak 11.9S-at ugrott még Vég Imre, Bonyhádi VL. is. 26 versenyző ért el 11 méteren felüli eredményt és ez b­ezári igen igen biztató a jövőre nézve, ha­ az egyéni legjobb ered­mény alaposan is visszaesett az elmúlt év­ben. Szücs első ráés vét nem veszélyeztette idén senki, bár ta­valyi eredményével nem lehetünk elégedettek. Rajta kívül Bessenyei Gyula ért el 13 interen felüli eredményt, amely országos viszonylatban is számottevő eredménynek számít. E két versenyzőn kí­vül még Alexits ered­ménye említésreméltó. Utánuk nagy az ár, mert Zay súlyatléta, Horváth János labdarúgó, akikre nem­­ geo, lehet számítani, míg a többi eredménye csak éppen meghaladja a 1,2 métert. Várjuk most már azt, hogy azt 1954-es évben ki fog kiugrani a 12-esek kö­­ül. Rúdugrás:­ Hárma­ ötös Tizes átlag 1951: Nádasdi, Sz. Bástya 290 — — — 1932: Tolnai, Gyönk 280 273 234 — 1953: Gyarmati, Bátaszék 260 250 242 — A szekszárdi ált. gimnázium férfi és női kosárlabdacsapata nyerte Tolna megye 1954. évi közép­­iskolás kosárlabdabajnokságát Tolna megye Tanácsa X. Oktatási Osztá­lya az elmúlt szombat-vasárnap az ált. és közgazdasági gimnáziumok tornatermében rendezte meg a megye 1954. évi középiskolás férfi és női kosárlabdabajnokságát. A szom­bati nap folyamán délelőtt a selejtezőket, délután az elődöntőket bonyolították le, melynek során a szekszárdi ált. gimnázium férfi és női csapata mellett a bonyhádi ált. gimnázium férfi és a paksi közgazdasági technikum női csapata harcolta ki a dön­tőbe jutást. A bajnoki versenyen egyebekben az említett iskolákon kívül a bonyhádi kg. technikum, a dombóvári tanítóképző, a szek­szárdi közgazdasági technikum és a dombó­vári ált. gimnázium is részt vett és a fér­fiak mezőnyében 7, a nők versenyében pe­dig 5 volt az indulók száma. A férfi me­zőnynek kétségkívül a szekszárdi és a bony­hádi ált. gimnázium volt a kiemelkedően legjobb két együttese. A női bajnokságon már nem láttunk olyan színvonalas mérkőzéseket, mint a férfin. A női bajnokság már kétségkívül sokkal gyengébb színvonalat képvisel.­­ A döntőbe itt is méltán került a szekszárdi ált. gimnázium és a paksi kg. technikum együttese. A döntő szoros küzdelmet hozott, melyet az eredmény nem fejez ki hűen. A paksi együttes sokkal szorosabb küzdelmet vívott, mint az az eredményből látszik, s csak a mérkőzés végére alakult ki a­ szek­szárdi együttes nagyarányú győzelme. Rész­letes eredmények: SELEJTEZŐ Férfiak: Bonyhádi ált. gimn.—Dombóvári ált. gimn. 29:22 (14:7). Vezette: Péterfalvi és Barba­rás. A bonyhádi fiúk végig kezükben tartot­ták a mérkőzés irányítását. Legjobb dobók: Péter 10, illetve Vörösell. Szekszárdi kg. technikum -Dombóvári Ta­nítóképző 90:3? (43:25). Vezette: Barbacsi és Péterfalvi. A képző egyetlen pillanatig sem tudott veszélyes lenni a közgazdasági tech­nikumra. Ld: Gyüszü 33, Gyulay 32, illetve H­unyady 10. Bonyhádi közgazdasági technikum Paksi közgazdasági technikum 55:34 (30:15). Ve­zette: Váradi és Barbacsi A két közgazda­­sági technikum küzdelméből a bonyhádiak biztosan kerültek ki győztesen. Ld: Lukács* 16, Borsodi és Péter 10—10, illetve Pintér 22. A szekszárdi ált. gimnázium erőnyerő volt. Ennek megfelelően a szekszárdi ált. imnázium mellett, a bonyhádi ált. gimn., a onyhádi kg. technikum és a szekszárdi kg. technikum csapata került az elődöntőbe. ELŐDÖNTŐ Bonyhádi ált. gimnázium—Szekszárdi köz­gazdasági technikum 45:43 (29:22). Vezette: Péterfalvi és Barbacsi A két intézet hatal­mas küzdelmet vívott a döntőbe jutásért. Az első félidőben szerzett előnye révén a bony­hádi ált. gimnáziumnak sikerült a győzelem kiharcolása. Ld.: Király 16, Szőts 15, Péter 11, illetve Gyüszü 15 és Barcs 11. Szekszárdi ált. gimnázium—Bonyhádi közi gazdasági technikum 65:20 (20:9). A kitűnő formában lévő szekszárdi együttest nem késztette legjobb tudását kifejtésére a szin­tén jóképes­ségű technikaira, de így is nagy fölénnyel győzött a bajnokjelölt. Ld.: Walla^­eher 20, Fertőszegi 12., Biarcs 11, illetve Lu­kács V. DÖNTö Az 1—2. helyért: Szekszárdi áll gimná­zium Bonyhádi áll. gimp^ 86:31 (50:16)1 Ve­zette: Péterfalvi és Kardtrt­. A nagy formá­ban lévő szekszárdi diákcsapat időnként tü­neményesen játszott és óriási fölénnyel sze­rez­te meg a bajnoki címet­, Lois Wallacher 30, illetve Szőts 10. A 3—4. helyért: Szekszárdi kg. technikum — Bonyhádi közgazdasági technikum 52:38 (21:16). Az első félidőben a jég nagy harc volt, de a másodikban a hazaiak győzelmé­hez már nem férhetett két­ség. Ld.: Barcs és Gyüszü 15—15, illetve Luk­ács 20. SELEJTEZŐ Nők: ’ u Dombóvári Tanítóképző—Bem vb­á­di kg. technikum 29:22 (18:5. A ket dpnak számító tanítóképző értékes győzelmet aratott a bonyhádi lányok ellen. Ld.: fferka* 7, il­letve Simon 3. ELŐDÖNTŐ r Paksi közgazdasági technikuma—bonyhádi kg. technikum­­ 41:14 (27:8). Vezette: BaTkó és Barbacsiné. Mindkét félidőben a bonyhádi lányok irányították a játékot. Ldl: Huszka 22, illetve Rick 8. Szekszárdi ált. gimn.—Dombóvári Tanító­képző 39:16 (9:9). Vezette: Péterffalvi és Barbacsiné. Nem volt meggyőző a szeekszár­­di ált. gimnázium csapatának a játéka Ld.: Szűcs 18, Szende 17, illetve Hóka és Kele­men 4—4. DÖNTŐ Az 1—2. helyért: Szekszárdi élt. gimná­­zium—Paksi közgazdasági technikum 52:39 (20:16). Vezette: Kardos és Péterfalvi A döntő a vártnál alacsonyabb színvonala­ küz­delmet hozott. A szekszárdi ált. gimnázium együttese a II. félidőben bebiztosította győzelmét. Ld.: Szűcs 15, Szende 13, iletve Huszka 21. A 3—4. helyért: Dombóvári Tanítókénak—­­Bonyhádi kg. technikum 29:22 (18:5). Uj­ fibb értékek nem várt győzelmével a tanítóképző szerezte meg a 3. helyet. Ld.: Hóka 17, il­letve Simon 17. Tovább zaklatják Michael és Bobby Rosen­berget , Newyork (ADN) Michael és Bob­­by Rosenb­erget, az ártatlanul kivég­zett Rosenberg-házaspár gyermekeit egy csütörtökön Newyorkban meg­hozott bírósági határozat értelmében átadják a fiatalkorúak bíróságának és ..kényszerfelügyelet­ alá helyezik. Emmanuel Bloch, az Egyesült Álla­mok uralkodó körei által kegyetle­nül üldözött gyermekek gyámja a Rosenberg-házaspár hős barátja és védője január végén rejtélyes körül­mények között meghalt és a gyer­mekek az utóbbi időben egy zene­szerző házaspárnál laktak, akiktől most elragadták őket. Száz és száz newyorki lakos tilta­kozott csütörtökön a bíróság épüle­tében az ellen a bánásmód ellen, amelyben a hatóságok e két árvát részesítik. A rendőrség durva erő­szakkal kergette ki a bíróság épüle­téből a tüntetőket, köztük a gyerme­kek nagyanyját is, hírek KEDD, FEBRUÁR 23 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR;» 11/1. sz. A 11. gyógyszertár. NÉVNAP? Alfréd. — IDŐJÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás kedd estig: nyuga­ton jobbára derült idő, keleten még részben felhős idő. Legfeljebb né­hány helyen havazás. Több helyen párásság és köd. Mérsékelt légáram­lás. A hideg idő tovább tart. Vár­ható hőmérsékleti értékek: kedden reggel a Tiszántúl mínusz 11—mí­nusz 14, máshol mínusz 16—mínusz 19, egy-két helyen mínusz 20 fok alatt. Délben mínusz 4—mínusz 7 fok között. — A fűtés alapjául szol­gáló várható középhőmérséklet ked­den mínusz öt fok alatt lesz. MOZI * Garay filmszínház. Február 19-től 24-ig. KISKRAJCÁR. Színes játékfilm. Kísérőmű­­sor: Péntek 13. Kacagtató magyar filmvígjá­­ték, Latabár Kálmán szereplésével. Kezdések: vasár és ünnepnap fél 4, fél é­ és fél 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és fél 8 órakor. VIZSGÁZOTT gépkezelő, aki robbanó mo­torokat is kezel, elhelyezkedne, t­zem, vál­lalathoz, lehetőleg községben állandó mun­kára. Megkeresést: Komáromi József, Mó­rágy, TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszáma: 20­­10, 20­­0 Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M. N­B. egyszámlaszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi IIL— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály­ uttca 10 óm­ Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ, t

Next