Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

1954 FEBRUAR 14 NAPCO Simontornyai Bőrgyár: Kollektív munkával, a nehézségek leküzdésével a kongresszusi verseny sikeréért . Pár napja, hogy a Simontornyai Bőrgyár dolgozói és műszaki vezetői megtették felajánlásaikat pártunk til, , kongresszusának tiszteletére. Nagy és szép vásárlásokat tettek, amelyek méltóak a pártkongresszushoz. A dolgozók és a műszaki vezetők kollektívan hozzáfogtak, hogy a mindig több és több nehézséget, amely a rossz időjárás folytán előállott, kiküszöböljék, hogy a vállalásokat, maradéktalanul teljesíthessék.Nézzük meg csak azokat a nehézségeket, amelyek eddig fennálltak gyárunkban. A nagy havazás következtében a vasúti forgalom, az ország idegrendszere valósággal megbénult,, s így a pacura-szálítmányok 5-—hónapos késéssel érkeztek. Ezenkívül a szén sem érkezett be határidőre, ezáltal állandóan gőzhiánnyal kellett küzdeniük. Megtörtént az is, hogy a meszes műhelyben az összes víz- és gőzvezetékek befagytak. Az üzem vezetőségének sikerült azonban megoldani, hogy a pacáira -és a szénszállítmányok pontosan megérkezzenek. Mlögy ez megvalósult, a gőzellátásunk megjavult, el tudjuk látni szükséges mennyiségű gőzzel az üzemrészeket. Az üveglapos szárító és a hidraulikus vasalók ismét három műszakban tudnak dől* gőzol. . A Kijst azonban egy újabb hollba állott elő. Az, hogy generátorunk, csak 800 amper áramot tud termelni, amiből a meszes műhelynek kellene. 400 amper. A műszaki vezetők valósággal hősi küzdelmet vívnak ezzel a nehézséggel, mert naponként kell a dolgozók részére a műszakokat beállítani, hogy ki tudják használni azt az időt, amikor üzemrészük áramot kap és a gépeket üzemeltethetik. A dolgozók — és erre büszke vagyok — zúgolódás nélkül hajtják végre a kapott utasításokat, mert tudják, hogy az a kötelesség, amelyet a párt III. kongresszusa tiszteletére vállaltak, megköveteli a legszorosabb együttműködést, a fizikai dolgozók és a műszaki vezetők között. Tudják, hogy csak így lehet teljesíteni azokat a vállalásokat, amelyeket a pártkongresszus tiszteletére vállaltak. A kollektív munka kialakulásához nagyban hozzájárul az a tudat hogy rövidesen a székesfehérvári áramszolgáltató vállalattól annyi áramot kapunk, amivel a hiányzó mennyiséget pótolni tudjuk. Ez azonban majd csak akkor valósul meg, ha az idő enyhébbre fordul, s ha egy transzformátorházat tudunk építeni, hogy a magasfeszültségű áramot üzemünk fel tudja használni. Az elvtársi segítőkészség nemcsak az üzem dolgozói közt van meg, hanem az üzemen kívül álló szerveknél is. A Simontornyai Bőrgyár által patronált pincehelyi gépállomás részére Horváth László osztályvezető irányítása mellett a szerződés megkötése óta 45 darab traktoralkatrészt készítettünk el, amely 5 traktor kijavítását biztosítja Ezzel a patronálással hozzá akarjuk segíteni a pincehelyi gépállomást a tavaszi mezőgazdasági munkák időben való elkezdéséhez, s nem kevésbbé az idő előtti befejezéshez. Nálunk most mindenki együit akar, becsülettel helyt állni, a vállalt kötelezettséget tejesíteni. Deli György Simontornyai Bőrgyár. Ahol a majosi vajat gyártják Bonyhád és Nagymányok között egy kis faluval találkozik az utasember, melynek nevét megyénkben csaknem minden ember, de a fővárosban is sokan ismerik. A ,,Majosi Vajüzem" jelzésű 10 dekás vajas csomagok, tették, ismertté a falu nevét. A vajüzem dolgozói látják el teljes egészében a megye községeit, falvai jó minőségű vájját. De majosi vajat fogyasztanak a környező bányavidékek bányászai is, ezenkívül a fővárosi kirakatokban is ott lehet látni a „majosi“ vajat. Nem is olyan sokan, 21-en dolgoznak ebben a gyárban. Ez a nagy „család“ azonban olyan feladatot tud elvégezni, amire a múltban példa nem igen volt Naponta több mint 4000 liter tejből készítenek vajat, emellett még tejet is adnak Bonyhád, valamint a bányavidékek dolgozói számára. Lendvai János főművezető elvtárs még ma is azt mondja: ha a községi tanácsok jobban szorgalmaznák a dolgozó parasztokat a tejbeadásra, ha több tej érkezne a gyárba, akkor ők naponta 10.000 literből is tudnának jó minőségű vajat készíteni. A majosi vajüzem dolgozói a III. Pártkongresszusra már ezelőtt két hete megtették vállalásaikat. ígéretet tettek többek között, hogy terven kívül export-vajat is gyártanak, s a belföldi vajak is jó minőségűek lesznek. Február 1-el meg is indult a verseny az adott szó valóra váltásáért. Az üzem dolgozói mindent elkövettek az első 10 napban a siker érdekében. Egyetlen dolgozó sem volt, aki 100 százalékon alul teljesített volna. Illés Rozália pasztőrös 109.4 százalékra, Varga Katalin és Hideg Irén felöntők 108, illetve 109.9 százalékra, Pázmány József vajköpülő 115 százalékra teljesítette az elmúlt dekád tervét. Hát akkor mi az oka annak, hogy termelési tervüket mégsem tudták teljesíteni? A tejgyűjtők követtek el hibát akkor, amikor ígéretet tettek a vajüzem dolgozóinak arra, hogy biztosítják a megfelelő tejmennyiséget. A tejgyűjtők csak 68 százalékra teljesítették az elmúlt 10 napban tervüket, így a vajüzem sem érhetett el jobb eredményt Megemlítendő azonban, hogy 300 kiló exportsajtot is gyártottak a vajüzem dolgozói, s a 10 napban letermelt vaj teljes egészében I. osztályú volt. De nemcsak most, az elmúlt évben is jó minőségű vajat gyártottak, amire legjobb példa, hogy a gyárak között folyó versenyben egész éven át a III. helyezést érték el e téren. Élénk verseny van jelen pillanatban a gyárban. Párosversenyben vannak a szakályi teleppel, így van miért harcolniok, hiszen ha a versenyből győztesen kerülnek ki, azzal ismét maguknak szereztek dicsőséget. De egyet elárulhatunk, hogy a versenyt nagyban lendítette az utóbbi napokban az is, hogy február 1-ei új norma szerint dolgoznak, vagyis havonta valamennyien 100, 150 forinttal tudnak többet keresni, mint eddig. Emellett azonban az is kedvet ad a munkához,hogy üzemük állandóan fejlődik, gazdagodik. Ebben a negyedévben például új öltözőt és fürdőt építenek a dolgozóknak. így akarnak elsők lenni a mázai téglagyár dolgozói? Szerte az országban nagy a készülődés a MDP III. Kongresszusára. Ipari és mezőgazdasági dolgozóink százai és ezrei tették meg felajánlásaikat, léptek egymással szocialista munkaversenybe a több és a jobb termelési eredményekért. S mindezt azért teszik, mert valamennyien tudják — az előző kongresszus tapasztalataiból — hogy az idei pártkongresszus is a nép, saját érdeküket szolgálja. A III. Pártkongresszusnak is az a célja, hogy a dolgozók millióinak jobblétét elősegítse. A Mázai Téglagyár dolgozói is versenyben dolgoznak. Erre az évre ismét a Paksi Téglagyárral léptek versenybe, amit most ők kezdeményeztek, míg tavaly éppen fordítva volt. Az elmúlt évben azonban nem volt nagy versengés a két üzem között a rendszertelen értékelések miatt. Varga Sándor kamratisztító a legutóbbi termelési értekezleten elmondta, hogy a tavalyi évben sokszor nem tudták, hogy versenytársuk is van. Javaslatot tett a vezetőség felé, hogy ha azt akarják, hogy jó verseny alakuljon ki a két üzem között az 1954-es gazdasági évben, akkor havonta kell értékelést végezni, s azt azonnal a hó elején megtartott termelési értekezleten ismertessék a dolgozókkal is. Faragó József gyárvezető az üzemen belüli havonkénti értékelésre ígéretet tett. Ahhoz, hogy a két üzem között folyó versenyből a mázaiak kerüljenek ki győztesen, az szükséges, hogy üzemükön belül is javítsák meg a még meglévő hibákat. Legelsősorban, de sürgősen kell javítani a munkafegyelmen, mert azon a téren nagy lazaságok vannak még ma is. Nem megengedhető az, de nem is születik élénk verseny akkor, ha egy hónap alatt — januárban volt — 22 igazolatlan mulasztás fordul elő, ami egy munkás egyhavi munkaidejét jelenti. Kaszler István 6 napot, Kovács József 3 napot, Pásztor András pedig 8 napot mulasztott igazolatlanul január hónapban. Ezek a dolgozók nem számoltak azzal, ha hiányoznak, akkor gátolják brigádjuk munkáját is, nem lehet olyan sikeres termelési eredményeket felmutatni. De nemcsak a termelést gátolják ezek a hanyag emberek, hanem saját maguk kárára is cselekszenek, mert minden igazolatlan mulasztás egy nap szabadságvesztést és a fizetett ebédidő elvesztését jelenti. Mindemellett borítékuk is üresebb a fizetéskor, mint azoké, akik rendesen eljártak munkahelyükre. S itt meg kell állapítani, hogy a munkafegyelmet legjobban a fiatalok gátolják. Előfordul sok esetben az is, hogy a művezető utasítását nem hajtják végre, s munkaterületükön rendetlenül viselkednek. A munkafegyelem megszilárdítása a mázai téglagyárban mindenkinek a közös ügye. Éppen ezért az üzemi pártszervezet és szakszervezet, az élenjáró sztahanovisták, s nem utolsó sorban a kommunisták jó felvilágosító munkán keresztül adjanak felvilágosítást a hanyag dolgozóknak, magyarázzák meg, hogy a verseny csak akkor hozza meg az eredményét, ha az üzem valamennyi dolgozója részt vesz abban. Sere Lajos a pártkongresszusra készül Középtermetű, sovány skitalender Sere Lajos. Sötét munkaruhájának ujjai csuklónál szorosan össze vannak gombolva, bundássapkája tarkójára tollra, alóla kilátszanak szőtte hajfürtjei. Arca sugárzó, bármi piros. 1953. októberében került a Paksi Kr,nzervgyárbój. Először a vegyesíz előkészítő műhelyben dolgozott, igyekezett elsajátítani a gyümölcsw.készítés tudományát. Igyekezete eredményt is hozott, mert mindig több fizetést kapott 70—80 forinttal, mint új munkatársai. Munkája nyomán sokat tanult Sere Lajos, s teljesítményét is állandóan fokozta. Nagy segítségérel volt Fritz Teréz árubemérő, aki megmagyarázta azokat a munkafolyamatokat, melyekkel még nem volt tisztában akkor. " Sere Lajost látogatásunk során nagy munkában találtuk. Megszólítottak. Elmmondta, szülei szegény földművesek voltak, korán keltek, későn feküdtek, mert hajszolni kellett saját magukat a napi falat kenyérért. Kemény munkában nőttem fel — mondotta Sere Lajos. Az én életem, mint sokmillió munkatársamé is, a felszabadulás után lett csak igazi élet, mert most tudom, hogy miért dolgozom, s munkám után szépen meg is tudok élni családommal. Pártunk III. kongresszusa tiszteletére Sere Lajos szép felajánlást tett. Vállaltai ezentúl úgy dolgozik, hogy ne legyen selejt, s teljesítményét a mostani 120 százalékról 135 százalékra emeli. A gyár minden egyes dolgozója követte példáját. Sere elvtárs már teljesítette vállalását, mert a legutóbbi versenyértékelés szerint 140 százalékos eredményt ért el, így készül, s így harcol Sere Lajos, a Paksi Konzervgyár dolgozója a kongresszusi verseny sikeréért. — 5 Téglagyáraink a III. pártkongresszus tiszteletére DOMBÓVÁRI 2. SZ. TÉGLAGYÁR A Tolnamegyei Téglagyár Egyesüléshez tartozó dombóvári. 2. sz. Téglagyár dolgozói szép felajánlásokat tettek , pártunk III. kongresszusának tiszteletére. Vállalták, hogy április 30-ig terven felül 400.000 darab téglát gyártanak, ami 13 kislakás építéséhez elegendő. A téglaégetők vállalták, hogy 5 százalékos szén megtakarítást érnek el, a kemence kapacitását növelik és állandóan jó minőségű téglát égetnek. Vállalták, hogy minden hónapban terven felül 30.000 darab téglát szállítanak el, s emellett a pontos téglaosztályozást állandóan betartják. Vállalták továbbá még azt, hogy a selejtet 1,5 százalékra csökkentik. TAMÁSI TÉGLAGYÁR Lelkes felajánlások születtek a III. pártkongressszus tiszteletére. Lajkó Mihály behordó brigádja nevében felajánlotta, hogy az újonnan meghosszabbított kemencében a tüzelőkészletet úgy osztja be, hogy minél nagyobb anyagtakarékosságot érjenek el. Vállalták még azt, hogy a nyersanyaggal ezután sokkal lelkiismeretesebben bánnak, hogy ezáltal a minőséget, jobban lehessen javítani. Ruppert Ferenc vállalta, hogy a berakott égető kamrákat még aznap befalazza, hogy mielőbb megkezdhessék a tüzelést. A kiürített kamrákat azonnal kitisztítja, hogy ezáltal mindjárt meg lehessen kezdeni az új behordást. PAKSI TÉGLAGYÁR A javítóműhely dolgozói vállalták Pártunk III. kongresszusa tiszteletért, hogy az összes telepek téglapréseit március 1-ig kijavítják. Jelenleg a szekszárdi téglagyár részére javítanak egy agregátort, melyet március 15-én át akarnak adni. Schnepp Pál, a javítóműhely vezetője vállalta, hogy a dombóvári 2. sz. téglagyár részére egy darab teknős levegőt készít el használt anyagból. A jóléthez vezető úton ezrek és ezrek sereglenek most ezekben a forró, tettre kész napokban a kormányprogramja megvalósításának kibontott zászlaja alá. Ezrek és ezrek fogadják meg a párt ILI. komgresszusának tiszteletére, hogy csatasorba állnak a jöbb és a jobb termelésért, hogy túlszárnyalják az eddigi eredményeket. A Dombóvári Kendergyár példájára a Tolna megyei Tatarozó és Építővállalat dolgozói az I. negyedévi tervük idő előtti teljesítését vállalták. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói vállalták, hogy a múlt év december hónapi 598 páros átlagról márciusban 850 párra fokozzák a termelést minőségi munkával. A Simontornyai Malomban azt a vállalást tették, hogy az eddigi 4 százalékos lisztveszteséget 1,7 százalékra csökkentik. De nemcsak ezekben az üzemekben hangzottak el felajánlások, hanem megyénk többi üzemeiben is. Ezeket a fogadalmakat a párt iránti mélységes szeretet és hála diktálta. Ebből az életet adó kedvből nő ki minden elhatározás népünk összefogásának és egységének újabb bizonyítéka. Ki ne mondana most igent, amikor a párt n nevével induló Versenyről van szó? Ki ne tenne többet a ragyogó holnapért, amit szintén a kommunista munkások hirdetnek meg? Sokszor felvetődik a kérdés, hogy milyen célokkal indult a kongresszusi verseny, melyek a legfőbb feladatai. Kétségteleng hogy a verseny alatt a legnagyobb figyelmet továbbra is a tervteljesítésre kell fordítani. Ezen az úton kell haladni továbbra is, mert ez az út a jólétnek és az állandó gyarapodásnak az útja. A terv teljesítése nélkül nem valósíthatjuk meg a kormányprogrammot, nem teljesíthetjük exportkötelezettségeinket, amelyhez különösen fontos és nagy érdekünk fűződik. . . további igen fontos teendő a minőség javítása és az önköltség csökkentése. Sajnos, a III. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásokban ez a két szempont nemigen jut kifejezésre. Megyénk üzemeiben egyszerűen mellőzik, figyelmen kívül hagyják azzal az indokolással, hogy már úgyis folyamatban van a minőség javítása. Egy másik hiba az, hogy nem hívják fel a dolgozók figyelmét a fokozottabb anyagtakarékosságra, nem tárják fel a kihasználatlanul heverő lehetőségeket, mint például a Paksi Konzervgyárban, vagy az építőanyag az építőipari vállalatoknál. Soha egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy minden egyes megtakarított anyag százezereket és milliókat jelent, és további árleszállításoknak veti meg az alapját. A most folyó kongresszusi versenyben sokkal inkább, mint eddig, népszerűsíteni kell a minőségjavítás és az anyagtakarékosság hőseit, éppúgy , mint a Bonyhádi Cipőgyárban. Ki kell szélesíteni ezt a mozgalmat, amely megyénk több üzemeiben csak szunnyadozik, de még nincs elég széles tömegalapja. A lehetőségek, mint már azt előbb is említettük, vannak bőven, az építőiparban is naponként adódnak olyan problémák, amelynek előterében a szocialista gazdaságosság, az önköltségcsökkentés áll. Hogy a kongresszusi versenyt győzelemre tudjuk vinni, elengedhetetlenül szükséges az, hogy a műszali dolgozókat itt vonjuk be e nemes versenybe. A műszakiak bevonása, aktivizálása döntő tényező, nem kismértékben ezen áll, vagy bukik a fogadalmak végrehajtása, sikeres teljesítése. Egy percig sem lehet vitatni azt, ha a műhelyekben, az üzemekben nap mint nap ott van a terv teljesítéséhez szükséges anyag, félkészáru, ha a műszakiak a fizikaiakkal vállvetve küzdenek az adott szó becsületéért, akkor a felajánlások teljesítése előtt nem lehet és nincs is semmi akadály. A tapasztalat szerint műszaki dolgozóink egy részének még ma sincs szoros kapcsolata a versennyel, nem egyszer szinte kívülállóként szemlélik a százak és ezrek nemes vetélkedését, amin változtatni a most folyó kongresszusi verseny fontos feladata. Műszaki dolgozóink, ha támogatják, segítik a fizikai munkásokat, akkor sokkal szívesebben versenyeznek, hisz maguk is közvetlenül érzik a párt segítségét, szerető gondoskodását. Természetesen mindezeknek a tennivalóknak megvalósítása elképzelhetetlen a verseny napi értékelése, a legjobbak állandó és rendszeres népszerűsítése nélkül. Hatalmas és mindenkire hatást gyakorló buzdító erő, ha a dolgozók óráról órára megismerik a legkisebb versenyeredményeket, ha tudják, hogy kihez, vagy kikhez kell igazodni az üzemrészek, vagy a részlegek nemes vetélkedésében. Élő és eleven verseny agitáció nélkül nem lehet sikeres, nem töltheti be eredményesen szerepét a tervek teljesítésében, vagy túlteljesítésében. zekben a lendületes, sodró erejű napokban az a további feladat és cél, hogy az ezrek és ezrek kezdeményezéséhez csatlakozzon minden munkahely, minden gyár, minden üzem. Legyen ez a mostani verseny méltó a mi nagy pártunkhoz, méltó a népjólét emelésének országos jelentőségű ügyéhez. 11 berlini demokratikus sajó a külügyminiszteri értekezletről Berlin (TASZSZ): A berlini demokratikus sajtó — kifejezve a kelet- és nyugatnémetországi közvéleménynek a külügyminiszterek értekezlete iránti mély érdeklődését, — nagymértékben foglalkozik az értekezlet munkájával. A február 10-i lapok első oldalon közölték V. M. Molotov február 9- én tett nyilatkozatának teljes szövegét. A Neues Deutschland közli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói körében különösen nagy visszhangot keltett V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének az a követelése, hogy a német nép maga vegyen részt a német kérdés megoldásában és szabadon dönthesse el: a bonni és pária katonai szerződést választja-e vagy egy egész Németországgal megkötött békeszerződést, amely elősegíti Németország békés és demokratikus fejlődését.