Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-16 / 39. szám

4 A nyár segít. . . látogatás a szekszárdi gépjav­ítónál • Elvtársak, én felajánlom, hogy szervezek egy brigádot, együtt el­­megyünk egy olyan gépjavító vál­lalathoz, ahol segíteni tudunk, ahol az évek óta szerzett tapasztalatok­kal fiatalabb, még kevés szakkép­zettséggel rendelkező szaktársakkal váll-váll mellett dolgozunk, hogy a téli gépjavítást határidő előtt befe­jezzü­k. Egyszerű, de sokat mondó szavak voltak ezek, amelyek a Budapesti Fogaskerékgyárban hangzottak el január utolsó szerdáján Hatos László elvtárs ajkáról. A brigádot nem kel­lett szervezni, saját maguktól jöt­tek az elvtársak, csakhamar együtt volt az egész brigád. Juhász László, Horváth János, Domonkos Ernő és még három elvtárs. Ők fognak együtt menni egy másik vállalathoz, vala­melyik dunántúli, vagy alföldi város­kába. Szombaton már a brigád minden egyes tagja tudta, hogy Szekszárd­­ra jönnek a Mezőgazdasági Gépja­vító Vállal­at­hoz. Hatos László, a brigádvezető már szombaton eljött Szekszárdra meg­kérdezni az elvtársaktól, hogy mit hozzanak, mire van szükségük. Hét­főn, február 8 án a Hatos-brigád megkezdte munkáját. Hatalmas javítóműhelyben folyik a munka. A traktorok javítása futó­szalag rendszerrel történik. A mű­hely egyik végén a traktor teljesen szétszedve áll, mire a műhely má­sik végére ér, már pufog, életképes. A szorgos kezek kijavították a leg­kisebb hibát is. Állandó dübörgés, zakatolás, kala­­pácsolás, fúrás hangzik a hatalmas csarnokból. Hatos elvtárs, a Fogas­kerékgyár brigádjának vezetője jó­kedvűen fog velünk kezet. Mosoly­gó arcéról le lehet olvasni munkája iránt érzett szeretetét. — önként jöttünk, — mondja még mindig mosolyogva — és nem is megyünk addig el, amíg a téli gépjavítást be nem fejezzük. — Nem jöttünk üres kézzel, válaszol szinte a ki nem mondott gondolatra. — Tolómércét, csapágya­­kat, fémcsigafúrót, esztergakéseket, egyéb alkatrészeket, fordulatszám­­mérőt hoztunk. De ebben a nagy munkában nem vagyunk csak heten. Budapesten a gyárban még sok elv­társ dolgozik nekünk, a Szekszárdi Gépjavító Vállalatnak, ők készítik a nyers fogaskerekeket és mi itt dol­gozzuk fel. Budapest—Szekszárd. Elég nagy távolság, mégis milyen kicsinek bi­zonyul, mik­or elvtársi segítségről van szó. Ilyenkor a távolság a kilo­méter csak centiméternek tűnik. És ők eljöttek Szekszárdra, ebbe a du­nántúli városba, hogy segítsék ma­gasra emelni a gépjavítás zászla­ját. Juhász elvtárs, a brigád esztergá­lyosa egy sík esztergapad mellett szorgoskodik. Ezt az esztergapadot a javító vállalat már három hónap óta nem használta, mert nem volt olaj hozzá. Juhász elvtársék meg­oldották ezt a kérdést is, hoztak óla­jét működik a gép, esztergálja a munkadarabokat. Röpköd az izzó vasforgács a levegőben, pár perc és kézben a megmunkált anyag. Tenclinger György elv­társ, a Gép­javító Vállalat főművezetője kedve­zően nyilatkozott a Hatos-brigádról. Soha jobbkor nem jöhettek vol­na, — mondja. — Hatos elvtársék segítsége nélkül most nem állnánk ott, ahol jelenleg vagyunk. Hiába nem volt alkatrészünk, szerszámunk. A budapesti Vörös Csillag Traktor­gyártól vártunk segítséget, a meg­rendelt 60 darab csapágy­ helyett csak nyolcat küldtek. Pedig a rádió nap-nap után beszél a Vörös Csillag Traktorgyár segítő kezéről. Igazi segítséget a Vörös Csillag Traktor­gyártól csak rádión keresztül lehet kapni, ami bizony igen kevés a bol­doguláshoz. A Fogaskerékgyár harcosai annál lelkesebben vetették magukat a munkába. Kezük alatt szinte ég a munka, napról-napra emelkedik a teljesítés. — Február 25 ig a gépja­vítás befejezésének határidejéig 100 százalékos teljesítést akarunk elér­ni. — mondja Gyulai elvtárs, alig titkolt büszkeséggel. — Igaz, kemény munka lesz. Kilépünk a javító csarnok hatal­mas ajtaján, a javítás zaja kissé tompábban szűrődik ki az udvarra. Tőlünk pár méterre egy teherautó várja utasát, egy kijavított G 35-ös traktort, hogy hazavigye a nagykónyi gépállomásra. — Ezenkívül még hár­mat viszünk teljesen készen, — mondja vidáman a boldog traktor­tulajdonos. Gyorsan múlik az idő, még egy kézfogás és kilépünk a Gépjavító Vállalat kapuján, s elindulunk haza­felé. De gondolatunk többször vis­­­sza-vissza száll a javítócsarnok új elvtársai felé, oda, ahol kemény harcot vívnak a tervteljesítésért. A hatalmas jegenyefáktól, a közbeeső épületektől alig lehet látni a Gép­javító Vállalat épületét. A nagy ka­pun éppen most kanyarog ki egy te­herautó, amely a nagykónyi gépállo­másra viszi a kijavított traktort, vi­szi a megye másik végébe, a Fogas­kerékgyár és a Gépjavító Vállalat dolgozóinak harcos üdvözletét. Elro­bog mellettünk, rajta méltóságtelje­sen helyezkedik el a traktor. Most még csendben áll hatalmas kerekein, hogy majd hazaérve dübörgő szavá­val hirdesse: boldog lehet az az or­szág, melynek ilyen fiai vannak. Ismerjük meg a KRESZ új szabályzatát Nem olyan régen jelent meg az új KR­ESZ, mely eléggé időszerű prob­lémákat old meg a gépkocsivezetők számára, ugyanakkor minket, gép­kocsivezetőket nagyobb felelősség elé is állítja. Az új KRESZ kitér a lo­vasszekerek közlekedésére is, s nem utolsósorban a motor és az egyszerű karékpárok­ közlekedését is szabá­lyozza. Az új szabályzat megjelenése előtt bizony sok esetben megtörtént se, hogy egyes gépkocsivezetők, vagy motorkerékpárosok a szembejövő jármű vezetőjének a szemébe vilá­gítottak, ami elvaldhatta a gépkocsi vezetőjét. Az új szabályzat a reflek­­tor­ozás kérdésére részletesen kitér, amit minden gépkocsivezetőnek el­sőrendű kötelessége betartani. Az új KRESZ szerint az a gépko­csivezető, aki szeszesital hatása alatt balesetet követ el, büntető eljárás alá esik. Itt meg kell jegyezni, hogy me­gyei viszony­ utcán nagyon ritka eset, az, hogy a gépk­­osivezető kérésére alkoholmentes melegítő italt szol­gálnak ki. A legjobb esetben ké­résére azt a választ kapja, hogy csak borral, vagy tömény szesszel szolgálhatnak. Természetes az, hogy az ilyen ajánlat sok esetben meg­­­reszti a gépkocsivezetőket, különö­sen akkor, amikor hideg időjárás van. Gépkocsivezető társaim nevében kérem a gyalogjárókat, hogy ezután gondosabban és figyelmesebben köz­lekedjenek az átjáróknál és más útkereszteződéseknél Ehhez feltét­lenül szükséges, hogy úgy a közsé­gekben, mint a városokban a gyalo­gosan közlekedők is betartsák a KRESZ új rendelkezéseit. Ezáltal ki tudjuk küszöbölni a közúti balesete­ket és a népi vagyon megóvása mel­lett egész dolgozó népünket is véd­jük ezzel. Fehérvári Ferenc gépkocsivezető. N­A­P­L (/ Élenjáró pedagógus Megyénkben jónéhány kiváló pe­dagógus dolgozik. Közülük való Ta­kács Jenő bölcskei nevelő is, akinek munkája követésre méltó. . Széleskörű, sokoldalú munkáját lelkiismeretesen látja el. Emellett állandóan továbbképzi magát. Elsők között jelentkezett a szakosító tan­folyamra, amelyet jó eredménnyel el is végzett már. Azóta az egyetem levelező tagja. Iskolájában az órák­ra való felkészülésben, az órák pon­tos megtartásában és a munkafegye­lem terén mutat­ példát. Lelkesedéssel, kedvvel dolgozik. Nevelőtársai szívesen tanulnak tőle, örülnek útmutatásainak, mert abból az önzetlen segíteniakarást látják. EZT OLVASSUK... Aczél tamás: LÁNG ÉS PARÁZS (A­ magyar elbes zé cseh) Ez az elbeszélés Aczél Tamás ka­tonáskodásának írói terméke. Témá­ja igen érdekes. Az egyik századhoz bevonuló újonc semmikép sem oldó­­dik fel a közösségben. Egyrészt az­ért, mert a század parancsnoka nem törődik eléggé beosztottjai egyéni problémáival, másrészt éppen ezek miatt az egyéni, családi problémák miatt. Az elbeszélés megmutatja a nép­hadseregbeli és a néphadseregen kí­vüli élet sokszálú összefüggését. — Reálisan rajzolja meg azt a harcot, amely a szocialista humanizmus je­gyében folyik minden egyes ember­ért, az emberek megnyeréséért. Fon­tos és időszerű ennek a konfliktus­nak az ábrázolása­, hiszen irodal­munkban a központi helyet az em­ber foglalja el. Less-e gimnázium Háta­széken ? A Hát "szóld gimnázium kérdése igen síikszcir szóba kerül mol­áriában , hálásáé­kiel, körében. Nem is cso­da, hogy ilyen kérdéssel foglalkoz­nak nap, mint nap községünkben. Reggelenként sűrű rajokban vonul­nak az állcsnásra fiúk és lányok, köz­ben a hőmérő higanyszála mínusz 15 —17 fokot mutat. Csaknem 5 órakor kell felkelni, egy órát vonaton utaz­ni és a délutáni órákban ugyanez fordítva következik. Három óra is van, mire asztalhoz ülhetnek ebédel­ni a házaszék­i diákok. Legkevesebb 3 óra időveszteség a szekszárdi bent­lakó tanulókkal szemben. A korai felkelés hátránya, az utazás okozta fáradság mind a tanulás rovására megy. Kép ®letemben megjelenik a gim­názium. Az épület egy régi, Mária Terézia-korabeli alkotás, amelyben­­ jelenleg néhány ittmaradt erdőhiva­­alnok dolgozik csupán, a földszint pedig az egyik mérnök szolgálati la­kása. Csekély anyagi áldozattal pompás gimnáziumot lehetne alakí­tani belőle. Mind a négy osztályt el lehetne ebben az épületben he­lyezni. Tornatermet kellene csak idő­vel hozzáépíteni, ami szintén nem lehetetlen, mert az épülethez óriási telek tartozik. A tornateremre egyéb­ként is szükség van, és így legalább 1< gimnázium révén a­z átalános is­kolák is korszerű tornacsarnokhoz jutnának. Mindezeket az adottságokat tudja a megye­­tanács oktatási osztálya, is­meri a járási tanács végrehajtó bizott­sága, s az ügy talán még egy lé­pést sem haladt előre. Az egyik ha­tóság szerint minden azon múlik, hogy a község végrehajtó bizottsága tudja-e biztosítani az épületet, vagy sem. Lehet, hogy a mi, bátaszékiek is hi­bása­k vagyunk, de úgy érezzük, hogy minden tőlünk telhetőt megtet­tünk a bitaszéki gimnázium érdeké­ben. Az épület jelenleg a földmű­velésügyi minisztérium tulajdona, del­ét hogyan tárgyaljunk mi az FM- mel? Az aluli­ól jövő kezdeményezés végrehajtásához segítő kezet kellene nyújtani az illetékeseknek. Nem sze­retnék azt hinni, hogy az oktatási minisztériumban még semmit sem tudnak Bátaszé­k kívánságáról. Mi úgy tudjuk, hogy az általános gim­náziumok bővítése, számuk növelése szerepel az oktatási tervben. Sze­retnénk, ha kérésünkről tudomást szereznének az illetékes szervek, a járási, a megyei pártbizottság, a ta­nácsér*, az oktatási minisztérium és a földművelésügyi minisztérium is. Ha mindezek tennének va­lamit az ügy érdekében, akkor nemcsak Tol­nán, hanem Bátaszéken is megnyíl­na szeptemberben a gimnázium. F. L. Bátaszék. Lassú fej­edéi a női magasugrásban és csekély visszaesés a női távo­ugrásban Az 1953. év legjobb atlétikai eredményei VII. Közlemény A női ügyességi számok tavalyi eredmé­nyeit vizsgálhatva, örvendetes tényként álla­píthatjuk m­eg azt, hogy a női atlétika tö­megesítése terén értünk el az elmúlt év fo­lyamán jelentős eredményeket. Ezek eredmények egyelőre még­ nem mutatkoztak meg komoly minőségi fejlődésben, de a tö­megek arra biztatnak bennünket, hogy 1—2 év múlva komoly minőségi fejlődést kell maga után vonnia a tömegesítésnek. Az el­múlt esztendő eredményei alapján nem oko­zott gondot a Könnyűatlétikai Társadalmi Szövetségnek a legjobb 30 eredmény össze­állítása. Hovatovább kiderül, hogy helyte­len az a gyakorlat, amit még 1951-ben ve­zettek be. Nevezetesen az, hogy mi a leg­jobb hármas, ötös és tizes átlagot tartjuk csak nyilván. A következő évtől kezdődően helyes lesz az átlagszámítást legalább úgy kiszélesíteni, hogy a hármas átlag elhagyá­sa helyett inkább a 20-as átlaggal foglal­kozzunk, amely még hűbb képet ad arról, hogy mennyire sikerült végrehajtani a tö­megesítés gondolatát. A két versenyszám tavaly elért eredmé­nyeit vizsgálva, azt látjuk, hogy magas­ugrásban csekély fejlődés volt észlelhető, ezzel szemben távolugrásban némi vissza­esés mutatkozott m­eg. Itt is fel­ kell emlí­tenünk azt, hogy a távolugró versenyzők legtöbbjének nem volt komoly rohama és a lécfogás egy versenyen ünnepszámba ment. Ezen a téren elérendő javulással ugrássze­rű fejlődés lenne észlelhető majd az ered­ményekben is. Itt is ki szeretnénk hangsú­lyozni, hogy a vele született ruganyos ág nem elegendő a távolugráshoz, ha az nem párosul megfelelő gyorsasággal. Az elmúlt esztendő folyamán szinte egyetlen alkalom­mal sem rendeztek sem a TSB-ék, sem pe­dig a sportkörök 60 méteres versenyeket, amely kitűnően alkalmas a gyorsaság fej­lesztéséhez. A jövőben ezen a hiányosságon is változtatni kell. Ezek előrebocsájtása után az egyes verseny­számokban a követke­zőképpen alakult a helyzet: Magasugrás: 193!: Győrffy (Sz. Bástya) 148 140 136 IV» 1952: Győrffy (Sz. Bástya) 145 141 137 132 1933. Győrffy (Sz Bástya) 146 139 137 134 1. Győrffy Mária (Sz. ált. gimn.) 145 2. Szí­eb Márta (Szekszárdi Bástya) 138 3. Páncél Magda (Bonyhádi VL.) 135 4. Puiz Ágota (Szekszárdi Bástya) 135 5. Szitkovics Éva (Paksi Kinizsi) 132 6. Gombos Áamnes (Paksi Kinizsi) 130 ?. Várszegi Márta (Bonyhádi VL.) 130 8. Benkő Erzsébet (Szekszárdi Dózsa) 130 9. Berényi Márta (Paksi Kinizsi) 130 10. Főglein Borbála( Szekszárdi Dózsa) 130 130 cm-t ugrott még Kovács Klára és Szű­cs Judit (Szekszárdi Dózsa). Az egyéni teljesítményeket vizsgálva, Győrffy Mária az elmúlt esztendőben sem tudott továbbfejlődni magasugrásban. Az 1951-ben elért 148-as eredményét megköze­líteni is igen-igen ritkán tudta, Szidi Márta viszont igen nagyot javult tavaly óta. Ta­valy még nem sikerült az első 16 közé jut­nia, most pedig a második helyet szerezte meg magának. Hiába keressük a névsorban a tavalyi legjobbak közül a sérüléssel baj­lódó Szülét, Böröczöt és Bicskeit, aki na­gyon helyesen a vágta szám­okra és a távo­ló­ugrásra specializálta magát, Pánczél javult, Puiz viszont jó kezdet után némiképpen visszaesett az elmúlt esztendőben s nem tu­dott kiugrani. A paksi Szitkovics és Gom­­bbos új név a legjobbak között. A paksi He­rényi pedig hiába javult valamit tavaly óta, a nagy konkurenciában nem tu­d­ott előbbre kerülni. A szekszárdi Benkő és Főglein tavaly óta viszont nem javult. Távolugrás: 1 Bickei Gizella (Szekszárdi Dózsa)­­lsft 2. Biait Márta (Paksi Kinizsi) 4S3 3 Szüle­i­ne­s (Szekszárdi Bástya) 463 4. Boros Rozália (Paksi Kinizsi) 460 3. Erdős Anna (Paksi Kinizsi) 460 6. Sárközi Teréz (Paksi Kinizsi) 446 7. Fehér Irén (Bonyhádi VT...) 443 5. Szieb Márta (Szekszárdi Bástya) 443 0. Pusz­­ynta (Szekszárdi Bástya) 430 10 Halász Éva (Paksi Kinizsi) 430 430 cm-t ugrott mág. Szű­cs Judit (Szekszár­di Bástya.) Komoly visszaesés mutatkozik a női tá­­von ojrr­l­isan is, m­ég akkor is, ha nem ves­­sz­ik tekintetbe azt, ho­v­a ,jó női ered­­mény idé n már 6 méteren felül kezdődik. Bicskei Gizella és Blatt Márta ennek elle­nére az elmúlt év folyamán is fejlődésről tett tanulm­ánysáíró­t és kettejük küzdelme az 1034. évi megyei középiskolás balin áttért szép küzdelmet ígér. Szüle Ágnes lábfájással bajlódott és ezért nem tudta meg sem közelíteni előző évi eredményét. Kiss Klára, Erdős Anna, Sárközi Teréz, és Haász évi eredménye azt mutatja, hog­y az elmúlt esztendőben Pakson végeztek ezen a téren jó munkát. S ezért Szentesi Alejog testneve­lőt külön is dicséret illeti. A lista nem említi a legjobbak között Győrffy Máriát, pedig ő is ért el az elmúlt esztendő folya­mán 450-en felüli eredményt. Fehér Irén, Szieb Márta és Putz Ágota tavalyhoz képest visszafejlődött. Már most meg kell kezdeni ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölését. Erre­ már a tornatermi alapozó edzések időszakában fel kell készülni. Helyes lenne, ha megyénk középiskolái gyakrabban rendeznének fe­dettpálya versenyeket, amelyen számot le­hetne adni a ruganyosság megőrzése és fej­lesztése terén elért eredményekről. A Szek­­szárdon mutatkozó visszaesés kiküszöbölé­sére is gondot kell fordítani, mert az e versenyszám­ban megmutatkozó visszaesés­ben nem kis része van a szekszárdi ver­senyzők visszaesésének. KOSÁRLABDA JÁTÉKVEZETŐ TANFOLYAM SZEKSZÁRDON A tolna megyei TSB Kosárlabda Társadalmi Szövetség Játékvezető Tanácsa 1954 február 26-án játékvezető tanfolyam­ot indít. A tan­folyam megrendezése azért vált ismételten­­ szükségessé, mert az eddig rendezett­ tanfo­lyamokon részt vett és vizsgázott játékveze­tők lemorzsolódtak és a jelenleg is műkö­dő játékvezetők 90 százaléka játékos, így a közeledő megyei bajnokságokon játékve­zető hiányában szenved a játékvezető ta­nács. A Kosárlabda Szakosztályok lehetőleg olyan kosárlabda sport kedvelőket küldje­nek a tanfolyamra, akik nem játékosok. Az OTSB labdajátékok o­sztályának uta­sítására az MTSB Kosárlabda Társadalmi Szövetsége 1954. február 28-án a vizsgázott játékvezetők részére továbbképző tanfolya­mot és vizsgát rendez, melynek alapján mi­nősíti az OTSB és az MTSB a játékvezető­ket. Mindkét tanfolyamra az MTSB hivatalos helyiségében a tanfolyam napján lehet je­lentkezni. A BIRITÓ-PU­SZTAT ÁLT­AMT GAZDASÁG SPORTOLÓI NEHEZEN VÁRJÁK A TAVASZT A Paks mellett fekvő Biritó-pusztai állami gazdaság dolgozói és sportolói és a sport­kör vezetői elhatározták, hogy kijavítják azokat a hibákat, amelyek a Paksi Traktor 1953. évi munkáját jellemezte. Ennek első jelei már megmutatkoznak, mert a téli hó­napok alatt asztalitenisz és sakk szakosz­tály működött és most van szervezés alatt az ökölvívó szakosztály is, melyhez minden felszerelés megvan. A Traktor röplabda csa­pata, ami az 1953-as évben eléggé el volt maradva, ez évben újjá kell sezrvezni, ha­tározták el a Traktor vezetői és sportolói. Finnek érdekében a vezetőség már komoly lépéseket tett, most már csak a jó idő hiányzik, hogy kint a szabadban röplab­­dázni tudjanak. A labdarúgócsapat, mely az 1953. évben a paksi járási bajnokságban a második helye­­­­zést érte el, szintén nehezen várja a jó időt, hogy a zöld gyepen játszhassanak és a gazdaság dolgozóiból minél több dolgozót b­evonjanak a sportolásba. Hodován János levelező, fedettpálya atlétikai verseny A TAMÁSI JÁRÁSBAN 1954 január 31-én járási fedett atlétikai versenyt rendezett a tamási általános isko­la tornatermében a tamási járási TSB. A versenyen megjelentek Tamási Petőfi, Felső­nyék, Tregszemese, Nagyszokoly, Magyarke­­szi sportkör tagjai. A rossz időjárás miatt «■ Sajnos csak 21 sportoló tudott megjelenni. Itt külön ki kell emelni a Tamási Petőfi sportkör vezetőségét, mindent­ elkövetett, hogy a verseny minél jobban sikerüljön A pincehelyi és az ozorai sportkör vezetőség­nek is helyes volna követni a Tamási Petőfi és a többi felsorolt sportkör jó példáját. Az Atlétikai Társadalmi Szövetség mun­kája ezen a versenyen is megmutatkozott. A társadalmi tagok közü­l külön ki kell emelni Csap János és Önnel Ferenc sport­társakat, akik mindent elkövetnek, hogy a járás területén működő sportkörök verseny­zői minél nagyobb számban részt vegyenek a versenyeken. Eredmények: Helyből távolugrás: 1. Illés [■']noc (Magyarkeszi) 2.3! m, 2. Vaas Imre (Felsőn­yéle) 2.46 m, 3. Dapsi Zoltán (Tamási) 2­44. Helyből hármasugrás: 1. Illés János (Magyarkeszi) 7.52 m, 2. Vasas Imre (Felső­nyék) 7­35, 3. Dapsi Zoltán (Tamási) 7.05 m. Helyből magasugrás: 1. Illés János (Ma­­gyarkeszi) 122 cm, 2. Vasas Imre (Felső­nyék) 1­5 cm, 3. Dobonzi József (Tregszem­­­cse) 110 cm 30 méter akadályfutás: 1 Gnngl­­ Ferenc (Tamási) 14.8 mp, 2. Pintér L­ajos (Tamási) 15.4 mp, 3. Szabados Árpád 15.8. Függeszked­é­s: 1. Plés János (Magvarkeszi) 1. 8 mp, 2 Gaál Miklós (Felsőnyék) 2 mp, 3. Molnár Gyula (Tamási) 2.6 mp. 5 kg-os medférn labdadobás: 1. Illés János (Magyar­­keszi) 12 30 m, 2. Vasas Imre (Felsőnyék) II. 90 m, 3. Dungl Ferenc (Tamási) 1 f.80 m. 1051 : Baka (Sz. Bástya) 1952: Szüle (Sz Bástya) 1953: Bicskei (Sz. Dózsa) 483 480 46’ 447 499 482 474 4»8 486 4­ T7 470 457 Párt­hírek A Párttörténet II. évfolyam kon­ferenciavezetői részére a XII. feje­zetből február 16-án, délelőtt 9 óra­kor a Pártoktatás Házában konfe­renciát tartunk.* A Politikai Gazdaságtan II. évfo­lyam konferenciavezetői részére feb­ruár 17-én délelőtt 9 órakor a Párt­­oktatás Házában konferenciát tar­tunk. „A mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdései hazánkban“ című témából. Ehhez a témához a megadott iro­dalmon kívül dolgozzák fel a KV és az MT mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát is. MB. AGIT. PROP. O. 1954 FEBRUAR 1« N­SKFK KEDD, FEBRUÁR 16 ÜGYELETES GYÓGYSZER­TÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP­•Julianna. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás kedd estig: a dél-, nyugati-déli megyékben felhősebb idő, több helyen havazással. Más­hol párás, ködös idő, csapadék nél­kül. Mérsékelt keleti-délkeleti szél. Éjszakai fagyok, nappal gyenge ol­vadás. Várható hőmérsékleti értékek kedd reggel: nyugaton mínusz 3— mínusz 6, keleten mínusz 12—mí­nusz 1S, délben országszerte plüss 2—mínusz 1 fok között. TOLNAI NA­PL­Ó Szerkeszti a szerkesztőbízottsie Felelős kiadó: KIRÁLY LA?ZU> A szerkesztőség és kiadóhivatal tsUI«M«to»i 20­10, 20­11 Szekszárd, Széchenyi*utca ts M. N­B egyszámlaszám: OO.STS.r’fiS_Ag Előfizetési díj: havi ti.— forint. Baranyam­egyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály­ utca 10 az. Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES BEZSű,

Next