Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-03 / 52. szám

TOLNAI gyzse­ppoistaMai EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBAN: A ek»*,­/ Kommunista Párt VI- kongresszusa, (2. o.) — Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyílt levele a munkáspárt, a szakszervezetek és a szövetkezeti moz­galom tagjaihoz (2. o.) — Szovjet-magyar barátsági est Moszkvában (2. o.) — Li Szín Man fegyverrel hadoná­szik (2. o.) — A vezetőségválto­táskor fordítsunk gon­dot a pártkiadványokra is (3. o.) — Tavaszi juhlegel­­tetés előtti teendők (3. o.)J AZ MDP TOLNÁM Éti Y CI PARTBIZOMÁCÁ­NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM ara­b­ ii filler SZERDA, 1954 MÁRCIUS 3 A takarékosság - mindnyájunk ügye Szocializmust építő hazánkban min­den hatalom a dolgozó népé.­Azok az intézkedések is, amelyeket pártunk és kormányzatunk tett az utóbbi évek­ben, a dolgozó nép jobb életéért tör­téntek. Természetesen a felülről jött intézkedéseket nekünk, dolgozó em­bereknek kell végrehajtani. S ha mi jól dolgozunk, mindenkor teljesítjük, sőt túlteljesítjük tervelőirányzatunkat, ha jó minőségű árut termelünk, s nem utolsósorban ha takarékosko­dunk, a rendelkezésünkre bocsátott nyersanyaggal, szénnel, árammal, rö­­videbb időn belül elérjük ezt a célt, amiért harcolunk több éve már. Többízben felhívták pártunk ve­zetői a figyelmet a takarékosságra, hi­szen többet adni a dolgozóknak, szebb, gondtalanabb életet teremteni a falun és a városon egyaránt — közös akarat. A napsugaras jövőt ne­künk kell megteremtenünk és ez olyan lesz, ahogy dolgozunk érte. Ép­pen ezért mindnyájunknak harcot kell folytatnunk a pazarlás, a tékozlás el­len; a legszigorúbb takarékosságot kell elterjesztenünk üzemeinkben is, mivel a takarékosság­­ mindnyá­junk ügye. Takarékoskodni pedig mindenki tud: csak öntudat, a párt és a haza iránti szeretet minden dolgozóban. A takarékossági mozgalom az utób­bi években tömegmozgalommá fej­lődött üzemeinkben. Felajánlások is születtek számos helyen a helyes anyaggazdálkodásra, a hulladékanya­gok felhasználására. S az eredmény sem maradt el természetesen.­­ A Bonyhádi Zománcművek dolgozói sok­szor előzték meg a nehézségeket az­zal, hogy takarékoskodtak a rendel­kezésükre álló anyaggal. Nem is kel­lett a gépeket leállítani azért, ha nem érkezett meg a várt időre az anyagszállítmány. A Dombóvári Fém­tömegcikkgyártó Vállalat dolgozói is rájöttek már arra, hogy milyen nagy jelentősége van a Gazda-mozgalom­nak üzemükön belül. Megtakarított anyagból készítettek közszükségleti cikkeket most, a téli hónapokban is, amikor a hideg idő miatt a vasút nem tudta Borsodnádasdról idejében ideszállítani azt az egy vagon anya­got. Ez a nagyszerű kezdeményezés azonban néhány nap után több üze­münkben lassan feledésbe merült. — Különösen a Gazda-mozgalmat ha­nyagolták el. A sokoldalú anyagtaka­rékosság háttérbe szorult, mert gaz­dasági vezetőink egy része más fel­adatot helyezett figyelme előterébe. Ez a téves nézet uralkodik még most is egyes üzemeinkben, ahol a felada­tokat nem tudják összekapcsolni, egy­ségesen megvalósítani Szakszervezeteink egyik legfonto­sabb feladata most az MDP III. kon­gresszusára indított verseny folya­mán, hogy a termelést elősegítő moz­zanatokat részleteiben ellenőrizzék.­­ Mint ismeretes, nemrégiben a minisz­tertanács és a SZOT határozatot ho­zott a munkaversennyel kapcsolatos feltételekre. Ebben a határozatban az anyag, a szerszámtakarékosság az egyik fő követelmény. A sztahánovis­­ta cím elérésének egyik feltétele szin­tén a takarékosság. A közmondás szavai szerint sok kicsi sokra megy. Ez az igazság ma is érvényes. Ott, ahol nem lehet nagy megtakarítást elérni, nem helyes, ha a vezetők úgy vélekednek erről, hogy „nálunk nem érvényesülhet a takaré­kosság, mert nincs meg a lehetőség erre.” Ahol az egész üzem dolgozói átérzik a felelősséget, hogy a takaré­kosság mennyire segíti előbbre mun­kájukat, ott a mozgalom jelentős eredményeket ér el. A Bátaszéki Fű­­tőház nem véletlenül volt tavaly több ízben a verseny során a legjobbak kö­zött azért a középfűtőházak között, mert elsőrendű feladatnak tekintik a takarékosságot a kollektíva tagjai. — Csecs Mihály mozdonyvezető és Bé­da József fűtő a helyes tüzeléssel, a gépek állandó jó karbantartásával csaknem minden úton 7—8 mázsás szénmegtakarítással érkeztek meg a fűtőházba, s emellett pontosan­ is köz­lekedtek. Tavaly szeptemberben pél­dául összesen 11 tonna szenet tud­tak megtakarítani. De a többiek csak­nem hasonló szénmegtakarításokat ér­tek el. Az anyagtakarékosság, az önkölt­ségcsökkentés tehát jelentős eredmé­nyeket hozhat ott, ahol azt fő fel­adatként kezelik. De nem elég, hogy az üzemi szakszervezet csak a terme­lési értekezleten hívja fel a figyel­met a takarékosságra, hanem az a helyes, ha megfelelő szemléltető esz­közök segítségével (faliújságcikkek, dicsőségtábla, stb.) mutatja meg a takarékossági mozgalom fontosságát. A szakszervezeteknek megfelelőbb szemle.tetőeszközöket kell alkalmazni ez edigkknél, főleg megyénk ipari vállalatainál Itt akadnak dolgozók, akik a nép vagyonát semmibe veszik, pocsékolják azt. Pedig a téglagyárak, a cementgyárak, stb. dolgozói nem azért adnak hónapról-hónapra több és több nyersanyagot az építőiparnak, hogy az részben elpocsékolja azt, ha­nem azért, mert azt akarják, hogy az építőmunkások zavar nélkül tud­janak építeni gyárakat, kislakásokat, amely később visszatükrözi hazánk fejlődését. Néhány héttel ezelőtt még komoly nehézségeket okozott az áramellátás. Áramkorlátozások fékezték üzemeink termelését, nem egy helyen csökkent a munkások teljesítménye, keresete, a tervszerűtlen áramfogyasztás miatt. Itt is a takarékossági mozgalom segí­tett. A meglévő villamosenergiát el­osztjuk és február 15-e óta nem is fordult elő komoly hiba az áramel­látás terén, üzemeink dolgozói kez­dik megérteni az áramtakarékosság fontosságát. Az energetikusok segít­ségével egyre több javaslat lát nap­világot, amelyek mind-mind az áram­takarékosságot segítik elő. A Tolnai Textilgyár energetikusa több üzemi dolgozót magával ragadva felkutat­ták üzemükben, hol lehet áramot meg­takarítani. Több intézkedés történt ennek érdekében. Ki is számították már, hogy mennyi energiát tudnak megtakarítani mindezzel. Több, mint 27,5 kilowattóra az összmegtakarítá­­suk, mely újabb 36 szövőgép üzemel­tetéséhez elegendő. De a malomipar dolgozói is felkutatták­­ az áramtaka­rékosság lehetőségeit. Nem túllépni a megengedett ener­giafogyasztást, s ugyanakkor telje­síteni a tervet: e két követelmény együtt nehéz feladat elé állít most minden üzemet. Nehéz, de megold­ható e feladat. Az áramtakarékosság elemi követelménye: ne járassuk fe­leslegesen a motorokat, ne égessük hiába a villanyt. De mindez mellett szükség van minden üzemben az ön­­tudatosabb emberekre, akik min­denkor figyelmeztetik a gondatlano­kat az áramtakarékosságra. Helyes volt Győri Árpád energetikus kezde­ményezése is a megye többi üzemi energetikusai felé, hogy az energia­­gazdálkodással kapcsolatos megtaka­rítási műveletek és módszerek meg­tárgyalására tartsanak közös konfe­renciát a Tolnamegyei Tanács Bánya- és Anyagipari Egyesülésnél. Most bontakozik ki széles alapo­kon az MDP III. kongresszusára in­dított munkaverseny. Ez a verseny ak­kor zárul győzelemmel, ha az anyag­­takarékosság, az energia, idő- és a­­ pénztakarékosság érvényesül üzeme­inkben. Ez pedig úgy valósul meg, ha mindnyájan törekszünk is erre. Ha az ország valamennyi lakója megérti, hogy a takarékosság mindnyájunk ügye, akkor előbb valósulhat meg pártunk politikája, kormányunk pro­­grammja — a jólét, a béke, a fel­­emelkedés nagyszerű programmja. HÍR­EK A MEGYÉBŐL Két traktoros brigád versenye A dolgozó parasztok vállalják A hogy eszi gépállomás Vörös Meteor-brigádja ver­senyre hívta ki az iregszemcsei gépállomás legjobb brigádját. A brigád tagjai az alábbi munkák teljesítésére hív­ják ki iregszemcsei versenytársukat: 1000 normáli hold tavaszi tervüket május 15-ig 110 százalékra teljesí­tik. A sírai­tózás: 2 nap alatt, a vetéseket pedig határ­idő előtt három nappal befejezik. Munkájukban arra törekednek, hogy az aratást szemveszteség nélkül vé­gezzék el, a tüdőhántást pedig a learatás után öt nap­pal befejezzék. A 9 793 mázsa cséplési tervüket augusz­tus 20-ig, a másod vetéseket határidő előtt két nappal befejezik. Az őszi vetéseket határidő előtt három nap­pal, a mélyszántást október 31-ig előhántos ekével be­fejezik. Az őszi vetések 80 százalékát keresztsorosan fogják elvégezni. Szabad kapacitásukra főleg egyéni gazdákkal kötnek szerződést. Vállalják, hogy az üzem­anyagot öt százalékkal csökkentik, termelőszövetkeze­tek termésátlagát jó munkával kenyérgabonából 10, kukoricából 20 százalékkal fogják emelni. Megyénk községeiben a dolgozó parasztok nagy tömegei vál­laljá­k, hogy a III. pártkongresszus tisztele­tére határidő előtt teljesítik­­ beadási kötelezettségüket. Tolnanémedi községben 55 dolgozó paraszt vállal­ta, hogy beadási kötelezettségét határidő előtt teljesíti. A községben találni nem egy olyan dolgozó parasztot, aki már e vállalását teljesítette is. Ilyen például Ba­­csányi Pál 7 holdas dolgozó paraszt, Ferenczi Márton 3 holdas, Farkas József és Szabó József dolgozó pa­rasztok, akik első negyedévi tojás, baromfi és egész évi sertés beadási kötelezettségüket 100 százalékban tel­jesítették. Tamásiban Lanszki István 6 holdas dolgozó pa­raszt, Lendvft Pál 5 holdas és Fiola Pál 8 hlodas dol­gozó parasztok egész évi baromfi- és félévi tojásbeadá­suk teljesítését vállalták a kongresszus tiszteletére. Cikó községben a dolgozó parasztok párosver­seny­­re hívták ki egymást a beadási kötelezettségük mi­előbbi teljesí­tésére. Hoffmann József 3 holdas dolgo­zó paraszt versenyre hívta ki gazda­társait, Füleki Andrást az első félévi baromfi- és tojásbeadás határ­idő előtti teljesítésére. Csatlakozott a versenyhez Czig­­ler József 4 holdas dolgozó paraszt, aki Niet Henrik gazdatársát hívta ki az első félévi baromfi- és tojás­beadás mielőbbi teljesítésére. A jó munka jutalma Béndek János lakatos, Nobl Antal szabó, Völgyi István kőműves, Barka György cipész,­­ de a hőgyészi Vegyesipari Kis­ipari Szövetkezet többi tagjai is jó munkát vé­geztek az elmúlt negyed­évben. A kormányprog­ramok megjelenése óta va­lamennyien azért harcol­nak, hogy munkájukkal elősegítsék a programúi megvalósítását. Igyekez­tek is olyan árufélesége­ket készíteni, amely leg­jobban kielégíti a dolgo­zók igényeit. Egy februári napon az­után ünnepélyre jöttek össze a tagok. Ezen az ünnepélyen megjelent Gyerő elvtárs is, a Tolna­megyei KISZÖV elnöke is. Körösi Ede elvtárs, a Hőgyészi Vegyes KTSz elnöke meleghangú be­számolója után Gyerő elv­társ vándorzászlót és pénz­jutalmat adott át a KTSz dolgozóinak jó munkájuk elismeréséül, s kérte őket, hogy továbbra is kövesse­nek el mindent annak érdekében, hogy a KTSz­­ek versenyében elsők le­hessenek. A KTSz dolgozói lelke­sen fog­ad­ták­ központjuk megtisztelő kitüntetését, meg is ígérték ezen az ünnepélyen, hogy tovább­ra is lelkes és odaadó munkájukkal építik ha­zánkat, a szocializmust. Megkezdte működését Kakasdon a termelési bizottság Kakasd községben a falu legjobb gazdáiból alakí­tották meg a termelési bizottságot, amely négy szak­csoporttal már megkezdte működését. Ezek közül leg­nagyobb létszáma a növény­termesztési szakcsoportnak van, amel­yben a falu 19 legjobb terméseredményt elért gazdái vesznek részt. A téli időszak alatt is ta­lált munkalehetőséget a szakcsoport, megindította a „Tiszta udvar"-mozgalmat, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy Kakasd télii trágyázás­ tervét 98 százalékra tudta teljesíteni. Ma már csak néhány olyan gaz­da van a faluban, akinek udvarán trágya éktelenkedik. A termelési bizottság 12 tagú állattenyésztési szak­csoportja nagy munkát fejtett ki a törzskönyvezések megindítása érdekében. Kakasdon eddig nü1 volt törzs­könyvezett állat, s most már 37 szarvas jószágot törzs­könyveztek, 15 gazda pedig bejelentette, hogy lovát szeretné törzskönyveztetni. Az erdő és legelő gazdasági szakcsoport a téli idő­szakban a legelők megjavítását és a tavaszi fásítást készíti elő. Elhatározták, hogy 300 hold legelőt javíta­­­nak meg, levezetik a vizét, boronálják, s a tavasz­­ folyamán 10 ezer facsemetét ültetnek el. Van munkája a szőlészeti szakcsoportnak is. Bár Kakasd környékén nem termelnek fajborokat, sok gazda mégis szívesen foglalkozik­ bortermeléssel. Folyik a tavaszbúza-csereakció Megyénk az ősszel nem teljesítette kenyérlabor vetéstervét. Ezért tehát a tavasszal több tavaszbúzát kell vetni. A dolgozó parasztok részéről joggal vetődik fel az a kérdés, hogyan vessenek, ha nincs vetőmag. Pártunk és kormányunk gondoskodott arról, hogy me­gyénk dolgozó parasztjai kiváló minőségi tavaszbúza vetőmaghoz jussanak. A tavaszbúza vetőmagot csere formában mindenki beszerezheti a községi földműves­szövetkezet gabonaraktárában. A csere a következő­képpen történik: 1 mázsa tavaszbúzáért kell adni egy mázsa őszi búzát, vagy: 1.12 mázsa rozsot, vagy: 1.18 mázsa áruét, vagy: 1.18 mázsa zabot, vagy 118 mázsa kukoricát (májusi morzsolt). A tavaszbúza vetőmaggal kapcsolatban bővebb fel­világosítást minden községben a tanács ad. Döbrököz: 60 dolgozó paraszt a termelési bizottságban Nagy érdeklődés előzte meg Döbröközön a­­ ter­melési bizottság megvá­lasztását. A délutáni órák­ban már megmozdult a falu, mintha ünnep lenne. Ünnep is volt ez a nap, mert eg­y 60 becsületes dolgozó­ paraszt került a termelési bizottságba. A 60 tag új erőt adott a vámnak és bizalmat ön­tött a gazdákba, még­hoz­zá olyan bizalmat, amely vezetni fogja őket a sike­res többtermelés felé. — Sok lenne felsorolni azok­nak a gazdáknak a nevét, akik szavakba öntötték érzésüket és vállalásokat tettek pártunk III. kon­gresszusának tiszteletére. Ha csak egy-kettőt is em­lítünk a 22 gazda nevé­ben, akkor is azt látjuk, hogy szilárd egység ala­kult ki a termelésben.­­ Puskás Lajos DISZ-tag például azt vállalta, hogy a vetőmagot, mivel náluk van a szelektor, 100 szá­zalékosan tisztítják. Egy­ben azt is felajánlotta, hogy a szőlőhegyi DISZ- szervezetben úgy végzi a munkáját, hogy a tagság 30-ról 50 tagra növeked­jen. Antal János dolgozó paraszt vállalta, hogy a fogat nélküli gazdáknak kihordja a trágyáját és segít a tavaszi vetés el­végzésében is. A bölcskei gépállomás gépei kijavítva várják a tavaszt A bölcskei gépállomás udvara feb­ruár 26-án úgy nézett ki, mintha gépkiállítást rendeztek volna. Kato­nás rendben sorakoztak a kijavított traktorok, ekék, tárcsák és a többi mezőgazdasági gépek. A személy­­gépkocsik egymás után kanyarodtak be az új gépállomás udvarába, az utasok, a szemlebizottság tagjai kí­váncsiak voltak, vájjon a tavaszra jól készült-e fel a gépállomás.... Nem mindennapi esemény szín­helye volt ezen a napon a még hó­­borította gépállomás udvara. A gép­állomások megyei igazgatósága ta­vaszi szemlét rendezett, amelyen Pataki Ferenc, a megyei pártbizott­ság szervezési osztályvezetője is, meg Hornok István, a paksi járás pártbizottság titkára is részt vett. A szemle kezdetének időpontja 9 órára volt kitűzve. A termelőszövet­kezetek és tanácsok képviselői ugyan nem jelentek meg, de azért a szemle­bizottság munkához látott. Sipter Géza, a gépállomások gépészmérnöke az erőgépeket, Szűcs Lajos, a gép­állomások főatonómusa pedig a munkagépeket vizsgálta felül. A szemle­bizottság tüzetesen átvizsgált mindent, mert bizony nem mindegy, hogy egy gép minőségileg is kifogás­talanul van-e kijavítva, vagy csak át van festve. A téli gépjavítások ideje alatt ezt tartották szem előtt a bölcskeiek is. Amellett, hogy a gépjavító-brigádok versenyben vé­gezték e munkát, a minőségre is nagy gondot fordítottak. Ennek bi­zonyítéka az, hogy a szemle­bizott­ság megállapítása szerint minőségi­leg is 100 százalékos az erőgépja­vítás. Hasonló a helyzet a munkagépek­nél is. Kisebb hibák igaz, hogy van­nak, de azért túlnyomó többségében a munkagépek is jól vannak kijavít­va. Persze azért még tennivaló is akad bőven, különösen azoknál az erőgépeknél, melyeket a megyei gép­javító vállalat javított. Egyiknél a világítás nincs bekötve, a másiknak a hűtője rossz, a harmadiknál , a csapággyal van baj. Ezeket tehát a gépállomásnak pár napon belül ki kell javítani, mert annak idején át­vették a gépjavítótól, ilyen gépekkel pedig­­ nem lehet indulni a tavaszi munkák kezdetén. A bölcskei gépállomásnak hat ter­melőszövetkezetnél kell elvégezni a gépi munkát és emellett a környék­beli dolgozó parasztoknak is kell se­gíteni. Tehát felelősségteljes köteles­séget vállalt magára a gépállomás kollektívája, mikor elvállalták a termelőszövetkezetek és egyéni dol­gozó parasztok gépi munkáinak el­végzését. A legfontosabb előfeltétel most már biztosítva van, mert a gé­pek kijavítva várják a tavaszt. Most ismét a­­ gépállomás kollektíváján a sor: a tavaszi munkák elvégzésében is éppúgy helyt kell állniok, mint a­­ téli gépjavítás ideje alatt.

Next