Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-04 / 53. szám

TQTJÖÄE m /S PROLETÁRJA! KYESDlJm-M A MA­ SZAMBÁN: A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusa (2. o.) — Parasztnyomor Nyugat-Németországban (2. o.) — Ké­pek a Bolgár Népköztársaságból (2. o.) — A Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség felhívása a világ összes leányaihoz (2. o.) — A tanácselnök (3. o.) — A segít­ség ... (3. o.) — A vendéglátóipar feladata: szocialista szellemben kielégíteni a dolgozókat (3. o.) — Rákóczi­­ hadnagya (4. o.)J AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTJA­ CA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 MÁRCIUS 4 A tervismertető közgyűlések tapasztalatai Megyénk termelőszövetkezeteiben most folynak a tervkészítések. Igen jelentős esemény ez termelőszövet­kezeteink életében. A tervkészítés döntően kihat az egész évi munkák­ra, azok sikeres elvégzésére. A mező­­gazdaság fejlesztéséről szóló párt-és kormányhatározat megvalósítása nagy­ban függ attól is, hogy milyen célt tűznek termelőszövetkezeteink maguk elé a termelésben. A tervkészítés egyik biztosítéka a többtermelésnek, de csak abban az esetben, ha a terv reális és végre lehet hajtani. Csakis akkor jó a terv, ha a tagság magáé­nak érzi, saját maga készíti és tudja, hogy megvalósítható. Az elmúlt évek során komoly hi­bák merültek fel a tervkészítésben. Sok helyen nem hallgatták meg a tagság véleményét, javaslatait. A ve­zetők önállóan akarták megoldani, sok esetben a tagság nem is ismerte a ter­vet. Ebből pedig az következett, hogy nem is tudott következetesen harcolni annak végrehajtásáért. Vol­tak termelőszövetkezeteinkben olyan hibák is, hogy túlbecsülték egyes termények termelési tervét, ebből az­tán az adódott, hogy a tagság számí­tása nem jutott érvényre. Több éves tapasztalatokkal kezd­tek termelőszövetkezeteink az idei, terv készítéséhez. Munkájukban ko­moly segítséget adtak az agrártudo­mányi egyetemről érkezett hallgatók. Ott, ahol érvényre jutott a tagság vé­leménye, ott általában jók is a ter­vke. Például a grábóci Alkotmány tsz­­ben még a tervkészítés kezdetén min­den tag véleményét fejezte ki a terv­­készítésről. Figyelembe vették a több­évi átlageredményeket és közösen kezdték kidolgozni a tervet. Mégis adódott hiba, amit a tervet tárgyaló közgyűlésen felvetettek a tagok. Ke­­veselték a zab és kukorica vetésterü­letét. Helyesen keveselték, mert a 15 hold zabvetés 6 mázsás átlagtermésé­vel nem tudja biztosítani a 24 lónak az abrakot. Vagy a tengerinél, mely­ből 68 holdat vettek tervbe, 17,5 má­zsás átlaggal. Ebből 756 mázsa abrak­takarmánynak kell, a tagságnak mind­össze 0,82 deka jutna az osztásnál. A tagság kérte e vetésterületek feleme­lését.­­ ,­­ Ezzel szemben helyesen dolgozták ki az állattenyésztési tervet, melyből a legnagyobb jövedelemre számítanak. Van 46 tehén, melyből 24 borjúsza­porulatot, 39 anyakocátós 295 mala­cot terveztek be. Ehhez arányosan ter­vezték az építkezésüket is. Búzából a tavalyi termésátlagukat azonban nem vették kellőképpen fi­gyelembe, mert a búza termésátlagát, a tavalyi 12 mázsát, az idén csupán 7 mázsára tervezték. Vagy a rozsot, melyből tavaly 10 mázsát értek el, az idén tervükben 5 mázsa szerepel. Elmondható ez a teveli Alkotmány tsz-ről is, bár hosszú estéken át szám­­lálgatták a tagok, miből mennyit le­het termelni és milyen jövedelemre számíthatnak, mégsem elég világos előttük a terv. Nem világos azért, mert tudják azt, ha tavaly 14,5 má­zsás termést tudtak elérni búzából, akkor az idén 8,9 mázsánál többet is el tudnak érni. Vagy a tengerinél 13 mázsás átlagot terveztek. Az a hi­ba, hogy egyes tagok és a vezetőség úgy beszél: „inkább akkor legyen több, jobb, ha túlteljesítjük a ter­vet.” Ez a nézet téves, káros a munká­ra azért is, mert megnyugvást ad a tagoknak, nem serkenti őket a jobb, eredményesebb munkára. Pedig nem mindegy, hogy milyen jövedelmet tud biztosítani a szövetkezet. Tehát vitáfKMk kall­kod­ minden tsz előtt annak, hogy csak, akkor jó a teny, ha az reális és megvan minden biztosíték a végrehajtására. A tenget tárgyaló közgyűléseken fi­gyelmet kell fordítani a tagok javas­lataira, véleményükre, mert elsősor­ban rajtuk függ a terv eredményes végrehajtása. Márpedig, ha ered­ményesen hajtják végre, akkor kellő biztosíték lesz a magasabb jövedelem elérésére, az életszínvonal állandó emelkedésére. A mezőgazdaság fejlesztése a leg­főbb feladat — mondja ki a párt- és kormányhatározat. A feladatok meg­oldásában n?—• részük van termelő­­szövetkezeteinknek. A határozat vég­rehajtását minden munkában figye­lembe kell venniök. Nekünk nem mindegy, hogy azt hogyan hajtjuk végre. A több termésért indított harc élére kell állni termelőszövetkezeteink­nek, munkájukban meg kell terem­teni az önállóságot. Ezt csakis a jó szervező munkán keresztül a kollek­tív szellem kialakításával lehet el­érni. Termelőszövetkezeteink munkájá­ban komoly segítséget nyújtanak a falura érkező mezőgazdasági szak­emberek. Az utóbbi hetekben me­gyénkben 70 új szakember kezdett munkához, hogy elősegítse a mező­gazdasági munkák sikeres elvégzé­sét. A tervtárgyalások alkalmával elő­fordulnak olyan hibák is, hogy egyes tsz-vezetők nem számítanak eléggé az önköltségekre és nem ismertetik azt a tagsággal. Amikor a tagság felfi­gyel a kiadásokra, úgy veszi, hogy fe­lesleges költségeskedés, mert hát a tervben nem volt ismertetve. Mindezen hibák ellenére a légtöbb termelőszövetkezetünkben jók a ter­vek, melyek eddig elkészültek. Fő­képpen azzal nincs hiba, hogy nem vették figyelembe a kenyérgabona­kérdés fontosságát a tervkészítésnél. Sokkal gondosabban készítették el az állattenyésztés takarmányozási tervét is az előző évekhez viszonyítva. Pél­dául a bonyhádi Szabad Föld tsz-ben a takarmányozási terv készítésénél a zöld futószalagot vették figyelembe, amely tavasztól késő őszig biztosítja a nedvdús takarmányt. Elmondhat­juk ezt ma már a legtöbb termelő­szövetkezetünkről, ahol figyelembe­vették az állatállomány növekedésé­hez mérten a takarmáy biztosítását. A tervek végrehajtása már elkez­dődött. Az állattenyésztésben minden nap lehet és kell is növelni a jöve­delmet. A vemhes anyakocák gon­dos ápolásával, a malacok tisztán­tartásával nagy jövedelemnek teremt­hetjük meg az alapját. A zombai Vö­rös Csillag tsz-ben ezt helyesen al­kalmazzák. Az anyakocákat és a ma­lacokat tisztán tartják és jól gondoz­zák A hótakaró a legtöbb helyen elol­vadt. Pár nap és a dombosabb föl­deken megmozdul az élet, megkez­dődik a vetés. A grifxeci Alkotmány tsz-ben a hét végén számítanak a ve­tést megkezdeni. A tagok legtöbb helyen járják a határt, nézik a ve­téseket, nem kell­­ pótolni. Sok he­lyen még az elmaradt őszi mélyszán­tást is el kell végezni. Nagy munka vár mezőgazdaságunk minden dolgo­zójára, de el tudják végezni, ha szem előtt tartják azt a segítséget, melyet pártunk és kormányunk nyújt a me­zőgazdaság felvirágoztatására. Segítsenek pártbizottságaink, ta­nácsszerveink a termelőszövetkezetek termelési ügyeinek megoldásában, hogy munkájuk megjavuljon, önbizal­muk megerősödjön, élenjárói tudja­nak lenni a falunak és erős támaszai rendszerünknek. MEGYÉNK ÉLETÉ BŐ­L 1 - Aparhant versenye Mucsfa és Izmény községekkel Aparhant község dolgo­zó parasztjai elhatároz­ták, hogy versenyre hív­ják ki Mucsfa és Izmény község dolgozó parasztjait a tavaszi munkák és a beadási kötelezettségek teljesítésére. Az aparhant­i tanács végrehajtó bizottsága biz­tosítja időben a község dolgozó parasztjai részére csere, vagy kölcsön útján az összes tavaszi vetőma­got, hogy a vetési mun­kálatokat vetőmag hiány ne hátráltassa. Az ös­­­szes mezőgazdasági gépe­ket, felszereléseket a me­zei munkák megkezdése eőtt 100 százalékban "ki­javítják. Az őszi vetésű növények ápolását a leg­megfelelőbb időben vég­zik el és arra törekednek, hogy a község vetésterü­letét pár holddal inkább­­­ növeljék, mint csökkent­sék. A tavaszi vetéseket határidő előtt két nappal befejezik. A község szarvasmarha tenyészté­sében a bonyhádi piros­farkú fajtát fogják kiala­­k­tani, törzskönyvezni.­­ Azokat a területeket, ahol nem lehet szántani, még a tavasz folyamán fásítani fogják. A nyilvántartók versenyében vállalják, hogy tej, tojás, baromfi, sertés és marhabeadás ap­­ait március 29-re napra­kész állapotba hozzák. Kongresszusi verseny a sütőipari vállalatok között A sütőipari vállalatok az MDP XII. kongresszusa tiszteletére versenyt indítottak egymás között a men­­­nyiségi és minőségi kenyér idejében való biztosítására, a gyártási technológiai utasítások betartására, a kisült termékek szakszerű tárolására és kezelésére, az anyag­normák és a lisztfejadagok betartására, a termelési ter­vek maradéktalan teljesítésére, valamint a műhely, munkahely és az egyéni tisztaság követelményeinek a betartására. Az elmúlt hónapban a Bonyhádi Sütőipari Válla­lat dolgozói tartották be a versenyszempontokat, min­dent elkövettek azért, hogy a legjobb minőségű kenye­ret­, péksüteményt adják a dolgozók részére. A verseny második helyezettje a tamási vállalat, harmadik a szek­szárdi, negyedik a dombóvári, ötödik a paksi, míg a hatodik helyen a gyönki sütőipari vállalat áll, ahol még több esetben előfordul ma is, hogy hanyag mun­kájuk miatt a község lakosságának nem a legjobb mi­nőségű kenyeret kell fogyasztani. Nyo­lc új NÉPBOLT nyílik az idén A Tolna megyei Népbolt Vállalat a megye dolgozói­nak mindjobban növekvő igényeit elégíti ki. Éppen ezért a tavalyinál sokkal több boltot nyit meg az idén. De ezenkívül a már meglévő népboltok átalakítására, és bővítésére is többezer forintot fordít. A többi­k között az idei évben korszerűsítik a szekszárdi 24-es vasüz­letet is. Az elmúlt évben mindössze hár­om új népbolt nyit meg; Szekszárdon kettő és Tolna községben egy. Az idén az alábbi községekben nyílnak meg új boltok, amelyek még jobban biztosítják az eddiginél is az áru­ellátást. Szekszárdon rövidáru, háztartási és készruhá­­zati bolt, Tolnán rövidáru bolt, Bonyhádon divat- és kötöttáru bolt, Dombóváron háztartási bolt, míg Pakson rövidáru bolt nyílik. Ezekben az üzletekben is bő vá­laszték áll majd a vásárló közönség rendelkezésére. Befejezte tolnai népi vendé szereplését a szigetszentmártoni német népi együttes Somogy megyei vendégjátéka után a múlt hét köze­pén érkezett Tolna megyébe a sziget­szentmártoni né­met népi együttes, mely első előadását Nagymányokon tartotta. A bányász község után Bonyhádon, Bátaszé­­ken. Hogy­észen szerepeltek a szigetsze­ntmártoniak, akik hétfőn este gyönki vendégjátékukkal búcsúztak Tolna megyétől. A 36 tagú német népi együttes műsorának minde­nütt nagy sikere volt. Különösen sok tapsot kapott a jóképességű fúvószenekar, amely minden előadás előtt térzenével szórakoztatta a dolgozó parasztokat.­­ Az egész estét betöltő műsor egyik legsikerültebb száma az a jelenet volt, amelyben a népi együttes tagjai be­mutatták, hogyan mulatnak, szórakoznak a szigetszent­­mártonia­k. A szigetszentmártoniak öt estén át szerepeltek Tolna megyéiben, s műsorukat mintegy 3000 falusi dol­gozó nézte végig. (MTI) Két dolgozó paraszt vállalása A zombai dolgozó pa­rasztok közül egyre töb­ben kelnek versenyre a pártkongresszus tisztele­tére. Az utóbbi napokban Kelemen János dolgozó paraszt felajánlásában azt vállalta, hogy tenyészbiká­ját úgy gondozza, hogy a vele versenyben álló alsó­­leperdi állami gazdaság ,Isakra" nevű bikája elől az első díjat az ő bikája nyerte. Ambrus Imre dolgozó paraszt a mezőgazdasági munkák határidő előtt 5 nappal való elvégzését vállalta a kongresszus tiszteletére. Többen fel­ajánlották, hogy március­ban egész évi baromfi- és tojásbeadásukat teljesítik. Sokan pedig bejelentet­ték, hogy már végeztek a trágyahordással és a ve­tőmagtisztítással. Még pár nap és megmozdul az élet a földeken. Munkával tesznek tanúbizonyságot a zombai dolgozó parasztok arról, hogy az idei gazda­sági évben még nagyobb terméseredményeket tud­janak elérni. A BEGYŰJTÉS HÍREI Bátaszék községben id. Bakó János 13 holdas dol­gozó paraszt egészévi ba­romfi és tojás, Pri­csök Lajos 8 holdas egész évi baromfi, ifj. Bakó János egészévi soványbaromfi, Gaál Antalné 7 holdas parasztasszony egészévi soványbaromfi beadását teljesítette.* Tolna községben Fuller Ádám 8 holdas dolgozó paraszt évi baromfi és há­romnegyedévi tojásbe­­adását teljesítette, vagy Pasenszki Viktor 7 holdas aki évi baromfi- és tojás­beadását, Kiss József 6 holdas dolgozó paraszt pedig egészévi baromfibe­­adását teljesítette. * Bölcskén Rojer József 4 holdas dolgozó paraszt félévi baromfi- és to­jás­­beadását már teljesítette. Schmficher Mihályné 4 holdas paraszt asszony egészévi baromfi és tojás­beadási kötelezettségének eleget tett. Ifj. Szabó György 2 holdas mado­­csai dolgozó paraszt ba­romfi- és tojásbea­dási kötelezettségét teljesítet­te. * Grábóc községben Pisz­­ner Ádám 9 holdas dol­gozó paraszt egészévi kö­vér és az első negyedévi sovány baromfi beadását teljesítette. Borka Péter 12 holdas dolgozó paraszt évi tojásbeadási kötelezett­ségének 75 százalékát tel­jesítette. Molnár József 5 holdas évi kövérbaromfi beadását, Erős Sándor 7 holdas dolgozó paraszt pe­dig évi sovány baromfi be­adását teljesítette mara­déktalanul. I vállalás teljesítő! A teveli Alkotmány ter­melőszövetkezet teljesítet­te kongresszusi felajánlá­sát. A vállalásban tett 30­ hold föld trágyázását el­végezte. A többi trágyát szarvasba hordta és 4 hold őszi árpát felültrá­gyázott. A gazdasági fel­szerelések kijavítását is befejezte. Készítettek új kocsikerekeket és két pár új kocsioldalt. Most a ta­gok­ udvaráról hordják a trágyát, ezzel is nagyobb terület műtrágyázását biztosítják. A vetőmag ki­tisztítását is befejezték. A tavasz beköszöntését jól felkészülve várják és időben való vetéssel se­gítik a több termésért in­dított harcot. Kapok alatt szétkapkodták Tolna megyében az Olcsó Könyvtár első köteteit Február közepén jelent m­eg az Olcsó könyvtár első három kötete, melyek­ből az állami könyvter­jesztő tolna megyei bolt­jaiba 1100 példány érke­zett. A közönség körében rendkívül nagy érdeklő­dés nyilvánul meg az új könyvek iránt, s különö­sen Jókai ,,A cigánybáró“ című regényét vásárolták sokan. A tetszetős kiállítású, olcsó könyvek néhány nap alatt teljese­n elfogytak. (MTI) A tengelici Petőfi tsz visszahívta másik agronóm­usát is A tengelici Petőfi tsz tagjai a ja­nuári közgyűlésen elhatározták, hogy visszahívják egyik agronómu­­sukat, Fredem­ann Ferencet, a me­gyei tanács volt főagronómusát. Ké­résüket a megyei tanács továbbí­totta a földművelésügyi miniszté­rium pedig hozzájárult, s így Wie­­derman Ferenc februártól kezdve otthon, a tengelici Petőfi tér­ben dolgozik. A szövetkezetnek szüksége van jól képzett, sok gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező szakember­re. Ezért a legutóbbi közgyűlésen elhatározták, hogy állattenyésztési agronómusukat, Gyimesi Henriket is visszahívják. Gyimesi Henrik hajdanában Ten­­gelicen gazdálkodott, mint egyéni paraszt. A szövetk­ezetben végzett jó munkája nyomán a megyei tanács­­hoz került főállattenyésztőnek. 19­12 őszén a juhé-pusztai turzsállatte­­nyésztő állami gazdaságba helyezték agronómusnak. Az állami gazdaság­ban jó munkát végzett Gyimesi elv­társ. A szövetkezet tagjainak elhatáro­­zását tettek követték. Levélben kér­ték a földművelésügyi minisztérium­tól, hogy agronómusukat helyezzék vissza, mert az állattenyésztésben jelenleg nincs irányító. A földmű­velésügyi minisztérium a szövetke­zeti­ tagok kérését teljesítette s mi­vel Gyimesi elvtárs­­ is haza akart menni, hozzájárult, hogy ismét Ten­­gelicen, a Petőfi termelőszövetkezet­ben fejtsen ki tevékenységet. Gyi­mesi elvtárs rövid időn belül elfog­lalja m munkahelyét, a tengelici Urr­­melőszövetkezet állattenyésztési ag­­ronómusa lesz.

Next