Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-28 / 74. szám
i 1954. MÁRCIUS 28. A megyei pártbizottság zászlajáért .► A pártkongresszus tiszteletére fogadalmat teszek, túlteljesítem tervemet, megjavítom munkám minőségét" — így hangzott el sokezer dolgozó felajánlása néhány héttel ezelőtt. A szavakat tettek követték, s a nehézségek egész sorát győzték le a kommunista és párton kívüli dolgozók, hogy méltóképpen ünnepeljék pártunk kongresszusát. A BONYHÁDI ZOMÁNCGYÁRBAN 436 munkás mellett az üzem 39 műszaki dolgozója tett vállalást, s az eredmények azt mutatják, hogy beváltották szavukat. Gyopár Ferenc, a gyár főmérnöke ötödmagával egyes műhelyrészek patronálását vállalta, melynek eredményeként az elmúlt hónapok nehézségeiből adódó lemaradás egy részét be tudták hozni. Rabatin Károly, műszaki osztályvezető a csiszolt edények jobb és szebb minőségben való gyártásához elkészített egy húzó szerszám garnitúrát. Salacz Ottó, Stekli Gyula és Tóth József művelettervezők pedig az egytől öt literes tejeskannák gyártmánykönyvét vizsgálták felül, s újonnan alkalmazott technológiával, a minőség javításával a gyár 83 százalékos minőségi vállalását 87,1 százalékra teljesítette. SIMONTORNYAI BŐRGYÁR. A párt iránti szeretet szép példáját adják a Simontornyai Bőrgyár dolgozói a kongresszusi versenyben. Az első negyedévben a minőség megjavításával 162 348 forint megtakarításra tettek felajánlást, a III .pártkongresszus tiszteletére. Ezt a vállalásukat eddig már 166 528 forint értékben túl is teljesítették. A meszes műhelyi tímárok az egyéni vállalások teljesítésével a többi üzemrész munkáját is elősegítik. A gépesek, a gépcsípéseket 1 százalék alá szorították. A box faragók a gépek karbantartását fejezték be, a hordós csoport dolgozói pedig a velúr és huntigbőrök foltosságmentes felteregetését teljesítették 100 százalékig. Polákovics Istvánná és Kalános Jánosné a kenézi hibákból származó átdolgozásokat a 2,1 százalékról 1,5 százalékra vállalta s jelenleg 1,3 százaléknál tartanak. Megtették a magukét a boxkikészítő műhely műszaki dolgozói is. Megvalósították a dekádonkénti ütemes termelést, s ezzel a január havi lemaradásukat — mely a gőz- és energiahiányból eredt — március hó második dekádjáig behozták. A Simontornyai Bőrgyárban a kongresszusi versenyvállalások teljesítéséhez nagyban hozzájárult az elvtársi segítés. A cseresfaragók két fiatal betanítását vállalták, s ma már mindkét tanuló 100 százalékon felül teljesít. Mózes István borfaragó pedig, akinek 141 az átlaga, munkamódszerét Őri Istvánnak adta át, aki március második dekádjában már 128 százalékra emelte teljesítményét. A SÜTŐIPARI VAIX A LAT. A III. pártkongresszus tiszteletére a sütőipari dolgozók is bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. Felajánlásaikat igyekeznek teljesíteni, melynek nyomán rohamosan szűnnek meg az év elején még meglévő hibák. Ma már 10 féle süteményt gyártanak, amelyeknek minősége különösen március hónapban megjavult, s így szívesebben is fogyasztják a dolgozók. Ha figyelemmel kísérjük a szekszárdi vállalat munkáját, megállapíthatjuk, hogy a kenyér minőségénél van javulás a most folyó munkaversenyszakaszban. A sütemény gyártása már nem a legjobb, mert a minősége nem megfelelő. A bonyhádi vállalat az, mely kongresszusi vállalását minden részletében teljesíti, nem csak jó minőségű kenyeret, de jó minőségű süteményt is biztosít a fogyasztók részére. Értek el eredményt a kenyér és sütemény gyártásánál a tamási, dombóvári és a paksi vállalatok is. A gyönki vállalatnál azonban még mindig nem javították meg a kenyerek és sütemények minőségét. A vállalat eredményesen dolgozhatna, ha közvetlenül Gyünk községben javítana a munkán. S arra megvan a lehetőség, hogy itt is javulás álljon be hamarosan, mert hiszen a Sütőipari Tröszt már sok segítséget adott a dolgozóknak a munka megjavításához. Épületszerelő vállalat, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban a Tolnamegyei Épületszerelő Vállalat jól felkészült az 1954. évi villamosítási terv végrehajására. Ennek keretében több állami gazdaságban és mezőgazdasági termelőszövetkezetben gyullad ki a fény. A zombai Szabadság tsz-ben az elmúlt napokban kapcsolták be a villanyt, de rövidesen befejezik a szerelési munkálatokat a bölcskei Vörös Október tsz-ben is. Az Épületszerelő dolgozóinak jó eredményeihez nagyban hozzájárult a pártkongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítése. Imre Mihály csoportvezető irányításával 12 villanyszerelő dolgozik a sütvényi állami gazdaságban, s a munkák eddigi menete azt mutatja, hogy két héttel a határidő előtt, április 4-re befejezik vállalásukat, mely a Tolnamegyei Épületszerelő Vállalat minden eddigi teljesítményét felülmúlja. A közeljövőben a hőgyészi Új Barázda, nagydorogi Felkelő Nap és a naki Út a Szocializmus Felé tsz villamosítását kezdik meg, s ezenkívül két állami gazdaságban és többszáz tsz lakóházban jut el a fény még ebben az évben. A párt III. kongresszusára tett vállalás teljesítéséért egyre inkább fokozódik a harc megyénk dolgozói között. Egyre világosabban látják, hogy a tervek teljesítése nemzeti feladat, s a kivívott eredményekkel népünk életszínvonalát emeljük. A Paksi Konzervgyár munkásai is kötelességüknek tartják a terv maradéktalan végrehajtását. Az év első hónapjában 122 százalékot, a második hónapban 105 százalékot értek el, s az év elejéről nem hoztak át adósságot az I. negyedév végére. Március 22-én a műszaki vezetők, a párt és a szakszervezet értékelték a kongresszusi felajánlásokat, s megállapították, hogy a 305 felajánló közül 274 munkás és 13 műszaki dolgozó már teljesítette is vállalását. A Stadler karbantartó részleg elsőnek tett eleget felajánlásának, s újabb vállalást tettek, hogy az utalványozott idő előtt 280 munkaórával hamarabb fejezik be a kazán javítását. A férfiak jó eredménye mögött nem maradnak el a nők sem. A mandulatisztítók 120—125 százalékos vállalásuk mellett az elmúlt dekádban 135—140 százalékon mozogtak, s elhatározták, hogy ezt a szintet, nemcsak a kongresszusig, hanem azon túl is tartják. A dolgozóknak ez a vállalása a minisztertanács, és a SZOT Elnökségének a verseny új rendszeréről szóló határozatából indult ki az új sztahanovista szint megállapításáért és eléréséért. Az üzemnek 22 sztahanovistája van. Üzemrészenként megállapították és kifüggesztették a feltételeket. A szárítóban például Borsi Júlia sztahanovistának a 130 százalékot kell tartania legalább 3 hónapig, ugyanakkor a selejtet a megengedett százalék alá szorítania. A munkafegyelem betartásán kívül szerszámot és anyagot takarít meg, s a jó tapasztalatok átadásával segíti dolgozó társait. A versenynek ez a formája új, friss lendületet visz a Sztahanovmozgalomba, s alkalmat ad a magasabb eredmények kibontakoztatására a Paksi Konzervgyárban. Paksi Konzervgyár: A dolgozók többsége már jelesítette a kongresszusi felajánlását A Javító Vállalat versenyfelhívásai „Termeljünk többet, jobbat és olcsóbbat“ Megyénk kisipari termelészövetkezeteinek egy része már teljesítette a III. pártkongresszusra tett felajánlását, s az újabb árleszállítás örömére hosszabb lejáratú vállalásokat tettek. A Tolna megyei Vegyesipari, és Javító Vállalat dolgozói az elmúlt napokban termelési értekezletet tartottak, ahol elhatározták, hogy a kormányprogramja megvalósítása érdekében „termeljünk többet, jobbat és olcsóbbat“ versenyre hívják ki az egész ország vegyesipari és javító vállalatait, az alábbi szempontok alapján: 1. A mezőgazdaság fejlesztése és megerősítése, valamint a többtermelés érdekében kisgépeket gyártanak, szabványméret szerint, vagy attól eltérően 100 százalékos minőségben, valamint mennyiségiben. 2. A lakosság részére háztartási és egyéb tömegcikkek gyártása szabványméret szerint, vagy attól eltérően, 100 százalékos minőségben és mennyiségben. 3. A lakosság javítási szükségleteinek kielégítése 100 százalékos minőségben és mennyiségben, valamint olcsóbban. 4. A vállalat dolgozói továbbá vállalták, hogy 1954. évben patronálják a szekszárdi Gőgös Ignác termelőszövetkezetet, műszakilag és adminisztratívan. Bánlaki László főkönyvelő vállalta, hogy ebben az esztendőben a Gőgös Ignác termelőszövetkezetben fennálló könyvelési, valamint adminisztratív hiányosságokat megszünteti. 5. A versenyértékelést negyedévenként a mérlegbeszámoló alapján, annak figyelembevételével, hogy termelési tervének hány százalékát teljesíti, a fent megjelölt cikkek gyártásával, illetve javítási munkákkal. Minőségi értékelést az átvevők által írásban elismert minőségi munka, illetve minőségi kifogás és reklamációik alapján. Ezen versenykihívással és a verseny megvalósításával vállalatunk valamennyi dolgozója meg akarja hálálni pártunk és kormányunk gondoskodását és a vállaltak túlteljesítésével köszöntjük hazánk fe szabadulásának 9. évfordulóját. Kovács Lajos vállalati igazgató, Ökrös Pál MDP párttitkár, NAPLÓ 5 Államunk gondoskodása a munkában megrokkant és kiöregedett dolgozókról Szakszervezetek Megyei Tanácsához beérkezett levelek nagy része foglalkozott az idős és rokkant dolgozókat érintő nyugdíjellátásról. Éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogy lapunkban foglalkozzunk az új nyugdíjtörvény ismertetésével. Az 1929-ben megalkotott nyugdíjtörvény a legközelebbről sem szolgálta az arra rászorulók ügyét. A Horthy-rendszer vigyázott arra, hogy kiöregedett dolgozóink csak oktani összegű ellátást kapjanak, amely a legnyomorúságosabb körülmények között is esetleg csak lakbérre volt elegendő. A Horthy-rendszer ránk maradt rosszemlékű hagyományát szüntette meg a most megjelent új nyugdíjtörvényünk. Kormányunk új rendeletében kifejezésre jut a megbecsülés azok iránt a dolgozók iránt, akik kiöregedtek, vagy esetleg rokkantságuk esetén gondoskodásra szorulnak. A járadékok emelése különböző. A 65 évnél idősebb munkások járadéka emelkedik 40—45 százalékkal, a 65 évet be nem töltött járadékosoké pedig 20—33 százalékkal. A mezőgazdasági öregségi járadékok 20 százalékkal, a mezőgazdasági özvegyi nyugdíjasoknál 33, a rokkantsági és felemelt öregségi nyugdíjaknál pedig 59 százalékkal emelkednek. Az emelt összegű ellátás március hó végén folyósításra kerül, s így április 1-től az esedékes ellátások összegéről a dolgozók ezen keresztül értesülést kapnak. • • Aregségi nyugdíj jár a hatvanadik életévét betöltött férfinek és az ötvenötödik életévét betöltött nőnek, ha legalább 10 évi szolgálati ideje van. A nyugdíj megállapításánál az 1929. január 1-től fennállott munkaviszonyok vehetők figyelembe, mert az öregségi, stb. biztosítás csak akkor lépett hatályba. Ha a dolgozó munkaviszonyában egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati időt a nyugdíj megállapításánál figyelembe venni nem lehet. Az öregségi nyugdíj összege az utolsó egyévi munkabérétlag 15 százaléka. A Nyugdíjtörvény előnyöket biztosít annak a dolgozónak, aki az öregségi nyugdíjat az életév betöltésekor nem veszi igénybe, hanem csak öt év elteltével, vagy ha munkaviszonyának saját elhatározásán kívül álló okiból való megszűnése (például megrokkanás) esetében kéri. Ebben az esetben a munkabér havi átlagának a 30 százalékát kapja törzsnyugdíjként. 1945. január 1-től minden munkaviszonyban eltöltött év után a törzsnyugdíj 2 százaléka jár nyugdíjkiegészítés címén. Megrokkanás esetében rokkantsági nyugdíj jár annak a dolgozónak, aki a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte és rokkantsága előreláthatóan egy év eltelte előtt nem szűnik meg. Az özvegyi nyugdíj a férj halálától számított egy éven át jár minden özvegynek, akinek elhalt férje a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt eltöltötte. Állandó özvegyi nyugdíj jár a nyugdíjra jogosult özvegynek, ha a) a férje halálakor ötvenötödik életévét betöltötte, vagy rokkant, b) legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodik. Árvaellátás jár a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő eltöltése után meghalt dolgozó, valamint,nyugdíjas gyermekének. Az árvaellátás a gyermek tizenhatodik életévének, továbbtanulás esetén tizennyolcadik életévének betöltéséig jár. 1939 január 1-től a mezőgazdasági dolgozók is öregségi nyugdíjat kapnak. Mezőgazdasági öregségi járadékra az a férfi munkavállaló jogosult, aki 65. életévét betöltötte és a 15 évi várakozási időt megszerezte. A várakozási időt a következőképpen kell számítani: az 1939. január 1-ét megelőző évekből annyi évet lehet beszámítani, ahány évvel igénylő 1939 január 1-én 50. életévét túlhaladta és a helyi tanács igazolja, hogy ezekben az években évenként legalább 15 héten át gazdasági munkaviszonyban állt. Az 1939. január 1- től 1943. december 31-ig terjedő időszakról csak azok az évek számíthatók be, amely években az igénylő évenként legalább 15 heti bélyeglerovást teljesített. Ezt az OMBI könyvvel kell igazolni. Az 1944. januártól 1947. március 31-ig terjedő időben az igénylő munkaviszonyait a helyi tanács v. b. igazolja, mert ezekben az években a járuléklerovás szünetelt. 1947. április 1-től pedig csak azok az évek vehetők figyelembe, amelyben évenként legalább 105 napra a bélyeglerovás megtörtént. Ennek a munkaviszonynak igazolására biztosítási igazolványt és bélyeglapot kell csatolni. A mezőgazdasági dolgozók özvegye 60. életévének betöltésétől jogosult özvegyi járadékra, ha az elhalt férje az öregségi járadék megállapításához szükséges feltételekkel rendelkezik. Nem lehet öregségi, illetve özvegyi járadékot megállapítani abban az esetben, ha az igénylő olyan földbirtok tulajdonosa, melynek jövedelme a 20 aranykoronát, területe pedig a két kataszteri holdat meghaladja. Ez kizáró ok a járadék megállapításánál, ha egyébként nyugdíj-jogosult is lenne. Az 1938. XII. törvénycikk a női mezőgazdasági munkavállalókat nem vonta biztosítási kötelezettség alá, így a női mezőgazdasági dolgozók részére járadékot megállapítani nem lehet. A női mezőgazdasági munkavállalók csak 1947. április 1-től vannak biztosítva, ez időponttól még a 10 évi szolgálati időt még nem szerezhették meg. Az öregségi, rokkantsági, özvegyi, árvaellátást, valamint a baleseti járadék igényeket az e célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a területileg illetékesei SzTK Alközpontnál. Segítsenek végre rabunk az illetékesek A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásában nagy szerep jut a Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalatára is. A pótalkatrészeket, s más anyagokat vállalatunknak kell állandóan raktáron tartani, hogy a kellő időben gépállomásaink, állami gazdaságaink, tszcs-iink rendelkezésére bocsájthassuk. Sajnos meg kell mondani, hogy a vállalat megyei kirendeltségének nincsenek meg azok a feltételek, amelyek a fentiek végrehajtásához szükségesek. Nincs biztosítva megfelelő raktárterület, amely befogadná azokat az anyagokat, melyek a párt és a kormány határozatának eredményeként gyárainkból özönlenek vállalatunk felé. Hogy megyénkben a mezőgazdasági üzemeknél a gépállást alkatrész hiányában csökkenthessük, feltétlenül szükséges, hogy megfelelő mennyiségben és időben raktárunkban készletezzük az alkatrészeket. Vállalatunk a reábízott feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében első ízben tavaly januárban beadvánnyal fordult a Városi Tanácshoz, kérve megfelelő helység biztosítását. 1953. júniusában ismét a tanácshoz fordultunk, hogy most már másfél év gondolkodási idő után kérésünket vegye napirendre és azt elégítse is ki. Beadványainkban személyesen is tettünk javaslatokat a részünkre megfelelő helyiségekre, de a Megyei és Városi Tanácsnál nem találtak még sem módot arra, hogy kérelmünket elintézzék. Itt meg kell említeni többek között azt a helyiséget, melyet tavaly ősszel kértünk. S mert vállalatunknak nincs patronálója a Megyei Tanácsnál, így a helyiséget a Sütőipari Tröszt kapta meg, mely vállalat még ma sem használja azt, így közel egy éve már, hogy a helyiség kihasználatlanul áll akkor, amikor városunknak több vállalata is van, amely helyiség hiányában szenved. A közelmúltban vállalatunk központjából jött el Szekszárdra egy elvtárs, aki több napig tárgyalt ezügyben az illetékes szervekkel, de természetesen eredménytelenül. A Megyei és Városi Tanács ezügyben illetékes személyei még mindig nem változtattak álláspontjukon. Állandóan csak azzal válaszolnak kérésünkre, javaslatainkra, hogy „nincs helyiség, nem tudunk adni." Az igaz, hogy vállalatunk is szerepel azok között a vállalatok között, melyeket átcsoportosítással kíván megfelelően elhelyezni a tanácsnál nemrégen alakult bizottság. Itt azonban megjegyezni kívánom, hogy mindezt csak félfüllel hallottuk, mert Ceber elvtárs, az ügy intézője nem volt hajlandó tárgyalni többszörös kísérletezés után sem, ehelyett egyszerűen kijelentette, hogy „nem tárgyalok“. Mi megköszöntük a hozzánk intézett fenti szavakat és lelógott orral tovább álltunk. De pontot nem tettünk az ügy végére, ha nem tovább harcolunk a dolgozók jobb áruellátása érdekében, a határozat sikeréért. Még mindig reméljük, hogy ezen harcunkat az illetékesek egyszer majd megunják és aülnek „tárgyalni“, hogy végre megoldják vállalatunknak ezen régóta húzódozó problémáját. Fodor István a kirendeltség vezetője.