Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-27 / 99. szám

2 G. M. Malenkov elvtárs beszédet mondott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának április 26-i ülésén Moszkva (MTI) G. M. Malenkov a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nöke beszédet mondott a Szovjetunió legfelső Tanácsa ülésszakának ez év április 26-i ülésén. A Második Béke Szö­csőn negyedik sorsolása A fenti gyorsli­sta közvetlenül a hú­zás után készült, az esetleges szám­­hibákért felelősséget nem vállalunk. 2363 301—400 0281 701—800 3241 501—600 2405 701—800 0312 401—500 3249 901—1000 2717 201—300 0369 101—200 3391 001—100 2791 001—100 0596 301—100 3612 001—100 2852 401—500 0859 301—100 3627 701—800 2901 901—1000 0701 601—700 3715 501—600 2906 201—300 0708 401—500 3667 701—800 5003 501—600 0826 201—300 3734 901—1000 3371 801—900 0918 301—400 3812 IK­ 1—700 3423 201—300 0999 901—1600 3833 201—300 3518 001—100 1042 901—1000 3840 101—200 3514 901—1000 1122 401—500 3956 201—300 3618 801—900 1139 201—300 3956 601—700 3656 101—200 1165 204—300 3992 701—800 3854 101—200 1168 001—100 4004 001—100 3934 401—500 1204 601—700 5082 801—900 3960 501—600 1208 601—700 5094 601—700 3961 501—600 1283 001—100 5164 601—700 3994 701—800 1480 501—600 5192 401—500 3996 301—400 1501 201—300 5208 501—600 4057 301—400 1543 901—1000 5234 901—1000 4075 001—100 1596 901—1000 5260 901—1000 5075 001—100 1641 401—500 5295 001—100 5126 301—400 1719 401—500 5343 701—800 5273 7­01—600 1731 901—1000 5532 501—600 5575 701—800 1794 261—300 5538 501—600 5786 401—500 1908 201—300 5592 201—300 5588 401—500 1967 901—1000 5624 301—400 ^>975 901—1000 1997 701—800 ,5636 901—1000 6010 501—000 2022 301—400 5716 001—100 0092 801—900 2040 101—200 5739 201—300 6192 801—900 2227 401—500 5793 901—1000 6581 501—600 2­396 001—100 5815 301—400 6636 601—700 2396 201—300 5840 201—300 6036 901—1000 2405 001—100 5940 901—1000 6775 601—700 2498 501—600 6026 401—500 6805 601—700 2514 501—600 60­50 801—900 6816 701—800 2541 601—700 6064 601—700 6897 901—1000 2626 401—500 6203 001—100 200 forint név­2738 2757 501—Ron 401—500 0216­ 6549 101—200 801—900 értékűen ki­2761 861—900 6597 501—600 sorsolva 2792 801—900 6816 801—900 Sorozat­Szám­t­ól­2889 001—100 6761 901—1000 szám: számig: 2960 901—1000 6770 301—400 0009 501—600 3069 401—500 6935 001—100 0036 701—800 3081 901—1000 7148 701—800 0177 0194 701—800 001—160 Megkezdődött a Genfi értekezlet Genf: A Magyar Távirati Iroda jelenti Genfből Hétfőn délután, magyar időszámí­tás szerint 15 óra 10 perckor, meg­kezdődött a genfi értekezlet. Az első ülésen Van Vaithajakon Krommun No­rabhip Bon­gszpraband herceg, thaiföldi külügyminiszter elnököl. Dien Bien Phu mindkét repülőtere a néphadsereg kezében van Paris (MTI) Dien Bien Phunál a vietnami néphadsereg erői vissza­verték a francia csapatok ellentá­­madási kísérleteit. Mint a vietnami demokratikus rádió jelenti,­ Dien Bien Phunál már mindkét repülőtér szilárdan a néphadsereg kezében van. Hanoi jelentések szerint a francia parancsnokság elismeri, hogy Dien Bien Phu helyzete rendkívül súlyos. Hivatalos közlemény az Iraknak nyújtandó amerikai ,,segély“-ről (MTI) Mint az AFP jelenti, vasár­nap hivatalos közleményt tettek köz­zé arról, hogy az Egyesült Államok az ,,iraki kormány kérésére katonai segélyt nyújt Iraknak.“ Az UAFP kommentárja megjegyzi „egyes kö­rökben úgy vélilk, hogy az Iraknak nyújtandó amerikai katonai segély valójában azt jelenti, hogy az Egye­sült Államok „felváltja"­ Nagy-Bri­­tanniát. Az 1930-as angol-iraki meg­állapodás ugyanis Angliára hárította a kötelezettséget, hogy fegyvereket és hadianyagot szálMtson Iraknak. Feltételezik, hogy a segély­megálla­podás bejelentése izgalmat kelt majd az országon kívül, elsősorban Egyip­tomban. A nyugati h­atalmak diplomáciai tevékenysége a genfi értekezlet megnyitása előtt (MTI) A genfi értekezlet megnyi­tása előtti negyvennyolc órában igen élénkké vált a nyugati hatalmak diplomáciai tevékenysége. Az ese­mények középpontjában azok a hí­rek álltak, hogy ismét felmerült az amerikaiak közvetlenebb beavatko­zása az indokínai háborúba, másrészt ezzel kapcsolatban az Egyesült Ál­lamok ismét sürgette az úgynevezett csendesóceáni védelmi szövetség lét­rehozását még a genfi értekezlet tartama alatt. A „The New­ York Times"* azt je­lentette Genfből­, hogy Franciaor­szág kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz: az amerikai légierő közvetlenül avatkozzék be az indo­kínai harcokba. Ez a fejlemény szorosan összefügg az angol minisztertanács vasárnapi rendkívüli ülésével. Az angol miniszterek tanácskozá­sairól igen szűkszavú közleményt hoztak nyilvánosságra. Mindössze annyit közöltek, azért tanácskoztak, hogy „Eden Genfbe utazása előtt utoljára tanulmányozzák a helyze­tet­*. A nyugati sajtó ennek ellenére bőségesen foglalkozik az ülésekkel, így az „AFP” tudni véli, hogy „az ülésen diplomáciaiig és katonailag egyaránt nagy jelentőségű döntése­ket mérlegelt vagy hozott az angol kormány... a fegyveres erők kép­viselőinek jelenléte az ülésen arra utal, hogy ... esetleges katonai ter­mészetű kötelezettségvállalások is szóbajöttek.*' Eden útba­n Genf felé. Parisban rövid tanácskozást folytatott Bi­­daul t francia külügyminiszterrel. Vasárnap éjszaka — az „AFP*­ sze­rint — megerősítették, hogy arról tárgyaltak, hogy az Egyesült Álla­mok „légi és tengeri katonai segélyt nyújt a Francia U­nió Indokínában harcoló erőinek.“ A repülőtéren az újságírók kér­dést tettek fel a francia külügymi­niszternek, hogy „igazak-e azok a hírek, amelyek szerint Franciaország további repülőgépeket vért Indokí­na számára?"* Bidault így válaszolt: ..Abban a helyzetben, amelyben Dien Bien Phu védői vannak, min­dent meg kell kísérelni, hogy segít­séget adjunk nekik.'*" A londoni rádió közölte, hogy mi­után Eden angol külügyminiszter megérkezett Genfbe, rögtön fel­keres­te őt Dulles. Ezen a találkozáson az angol külügyminiszter tájékoztat­ta amerikai kollégáját az angol mi­nisztertanács rendkívüli üléseiről, N­A­P­E­ö A svájci sajtó a genfi értekezletről Genf (TASZSZ) A hétfőn kezdődő genfi értekezlettel foglalkozó kom­mentárjaiban számos svájci lap ki­emeli azt a fontos tényt, hogy ezen a nagy nemzetközi értekezleten részt vesz a Kínai Népköztársaság. A lapok megjegyzik, hogy a Kínai Nép­köztársaság részvétele kétségtelenül nagy hatással lesz az értekezlet me­netére. Önmagában az a tény, hogy az ér­tekezleten részt vesz a Kínai Nép­­köztársaság, amelynek külügyminisz­tere a nagyhatalmak képviselőivel együtt ül a tárgyalóasztalhoz — ír­ja április 25-i számában a Basler Nachrichten — „ezt az értekezletet, függetlenül konkrét eredményeitől, történelmi eseménnyé avatja“. ..A keletázsiai problémák rendezésére nyilván semmi kilátás nem volna Kína részvétele nélkül*­ — hangsú­lyozza a lap. Eden Genfbe érkezett Eden brit külügyminiszter Páris­­bó­l jövet vasárnap este megérkezett a genfi repülőtérre — jelenti a DPA. Eden a sajtó képviselői előtt azt mondotta, reméli, hogy a genfi értekezlet jelentékenyen hozzájárul a béke ügyéhez. Van Fleet újabb zavartheltő feladatot kap Koreában liking (Új Kína) Wilson amerikai hadügyminiszter április 21-iki beje­lentése szerint James A. Van Fleet tábornokot, az Egyesült Államok 8. hadseregének volt parancsnokát má­jus elején Koreába küldik, hogy ki­építse Li Szín Man zsoldoshadsere­­gét. A cél az, hogy a Li Szín Main­nak nyújtott támogatás fokozásával megakadályozzák a koreai kérdés békés rendezését. A Van Fleet koreai küldetéséről szóló határozat bejelentését követő napon a szöuli liszinmanista klikk nyilatkozatot adott ki, amelyben üdvözli Van Fleet-et és méltatja a' •li szinmanista hadsereg kifejlesztése terén a múltban végzett szolgálatait. Van Fleetnek a koreai nép hóhé­rának a genfi értekezlet előestéjén elhatározott küldetése nyilvánvalóan Washingtonnak azt a politikáját szolgálja, hogy fokozza Li Szín Man képességét a koreai kérdés békési rendezésének elgáncsolására és új kalandok kirobbantására, továbbá, hogy Li Szín Mant, az Egyesült Ál­lamok terveinek megfelelően a leg­­kétségbeesettebb lépésekre ösztönöz­ze a koreai kérdés genfi megvitatá­sának szabotálása tekintetében. Eisenhower megbízottja tájékoztatja majd Li Szi-Mant a genfi értekezlet eseményeiről (MTI) Amint az „AFP*­ jelenti, Arthur Dean, Eisenhower megbí­zottja vasárnap Szöulba érkezett Feladata az lesz, hogy „időnként, a genfi értekezlet lefolyásának megfe­lelően különböző kérdésekről tár­gyaljon Li Szín Manna!..“ 1954 Április 27 Az MTI kiküldött tu­dósítója jelenti: A genfi értekezleten, amelynek napirendjén mindenekelőtt a koreai és az ind­ok­ínai kérdés szerepel, húsz ország küldöttei vesznek részt, élükön a világbéke fenntartásáért fokozott felelősséget viselő öt nagyhatalom, a Szov­jetunió, a Kínai Nép­köztársaság, az Ameri­kai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képvise­lőivel. A nagyhatalmak kül­döttségeinek vezetőit a város legszebb részé­ben külön villákban szállásolták el. A szovjet­­ küldöttség tagjai a Grant Quai-n lévő Hotel Metropole­­ban szálltak meg, a kí­nai küldöttség tagjai több szállodában he­lyezkedtek el. Vasárnap és hétfőn a Metropole szálló előtt állandóan igen sok kí­váncsiskodó járó­kelő az E­F sereglör­r össze. A gen­fiek és a város külföl­di vendégei feszült ér­deklődéssel várták az esetleg kiszivárgó híre­ket, alaposan szemügy­re vették és igen sokan le is fényképezték a szálloda előtt várakozó autókat, a szovjet gép­­kocsiipar remekeit, a hatalmas ZISZ-eket és ZIM-eket s a tetszetős Potojedékat. Az újságírók és a fo­tóriporterek a Genf központjában a Rue de Rhone-on lévő saj­tófőhadiszálláson láza­san készülnek a nagy munkára, hogy gyorsan és részletesen tájékoz­tassák a közvéleményt az értekezlet lefolyásá­ról. Ebben a sajtóköz­pontban tartják majd a legfontosabb sajtó­értekezleteket. A szovjet küldöttség genfi sajtóértekezletét Iljicsov, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja ve­zeti. Egyes nyugati küldött­ségek, köztük az ame­rikai is, többé-kevésbbé zártkörű sajtóértekezle­tek rendezésére készül­nek. Ezeken a sajtóértekez­leteken a genfi értekez­let titkárságánál sza­bályszerűen akkreditált tudósítók is csak kü­lön engedéllyel vehet­nek részt. Az MTI kiküldött tu­dósítója vasárnap este beszélgetett Iljicsovval, a szovjet küldöttség szóvivőjével, aki kije­lentette: A szovjet sajtóérte­kezleteken, amelyeket naponként vagy két­­három napos időközök­ben tartunk majd, a legcsekélyebb korláto­zás, minden külön en­gedély vagy belépőjegy nélkül részt vehet vala­mennyi akkreditált új­ságíró. A szovjet sajtó­­értekezleteknek az az egyetlen céljuk, hogy tárgyilagosan tájékoz­tassák a­ világ közvéle­ményét a genfi tanács­kozásokról. Nam ír elvtárs nyilatkozata­­ Genfben •Genf (TASZSZ) Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere Genfbe érkezése alkal­mából vasárnap a következő nyilat­kozatot nyújtotta át a sajtó képvi­selőinek: Április 26-án kell megnyílnia a genfi értekezletnek, amelynek sike­re a koreai kérdés békés megoldá­sában fontos hozzájárulás az ázsiai béke ügyéhez és a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez. Az egész koreai nép a világ ös­­­szes békeszerető népeivel együtt re­méli, hogy a genfi értekezleten po­zitív eredmények születnek. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság küldöttsége minden erőfe­szítésévé, azon lesz, hogy békés úto­n , oldják meg az ázsiai békének és a világ békéjének megszilárdítása szempontjából nagy jelentőségű ko­reai kérdést. Meggyőződésünk, hogy a koreai kérdés békés rendezése csakis az öt nagyhatalom — a Szov­jetunió, Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköz­­társaság — valamint a többi részt­vevő ország őszinte, közös erőfeszí­tése útján lehetséges. Megragadom az alkalmat, hogy üdvözöljem Genf lakosait és Svájc polgárait. Bao Daj, az amerikaiak hizlalására, további igénye’kke! lép­­ el és a genfi Tárgyalások meghiúsítására törekszik Páris (MTI) Szombatra haran­gozták be amna­k a nyilatkozatnak aláírását, amelyben a francia kor­mány „függetlenséget“ biztosított volna a vietnami bábkormánynak. A nyilatkozat aláírása azonban el­maradt. Bao Daj szombaton este közle­ményt adott ki, amely megerősíti azokat a feltevéseket, hogy a La­­niel kormánnyal folytatott tárgya­lásai zsákutcába jutottak. Bár Dul­les többízben beavatkozott a tárgya­lásokba, azt követelte, hogy még a genfi konferencia előtt írják alá a „függetlenségi”" nyilatkozatot, a La­­niel-kormány — bármennyire is sze­retett volna eleget tenni az ameri­kai kívánságnak — nem tudta azt teljesíteni. Bao Daj ugyanis, vérsze­met kapva az amerikai támogatás­tól, olyan követelésekkel állt elő, amelyeket a francia gyarmatosítók nem teljesíthettek volna anélküli, hogy Indokínában végleg kicsús­­­szék a talaj lábuk aló. Bao Daj közlemény azt állítja, hogy „bizonyos megoldások, melye­ket az indokínai konfliktus meg­szüntetésére terveznek, veszélyezte­tik Vietnam egységét.“ (A közle­mény i­tt azokra a javaslatokra cé­loz, amelyek szerint a genfi tanács­kozáson megegyezést kell elérni az Indokínában folyó ellenségeskedések kompromisszumos megoldásán ala­puló beszüntetésére.) „Sem az államfő, sem kormánya — folytatja a közlemény — nem fogadja el ezt a lehetőséget, vala­mint olyan tárgyalások lehetőségét sem, amelyek során Franciaország — ellentétben a Francia Unió általa hangoztatott elveivel — a vietnami nemzet ellen lázadókkal, vagy ellen­séges hatalmakkal egyezkedne.'* „Lá­zadók'* a­latt Bao Daj természetesen a vietnami népi erőiket érti. Jíene­érték­el fa keleti vig.elafazet­ ­­t összehasonlító népdaltudo­­mány eddig még csak­ néhány évtizedre visszatekintő fiatal tudo­mány. Európai tudósok foglalkoztak itt-ott egyes keleti és távolkeleti né­pek zenéjével, de ritkán akadt olyan valaki, aki, mint ízig-vérig zenei szakember valamely keleti nyelvnek is filológiai pontossággal a birtoká­ban lett volna. Innen számlázott sok olyan elírás­­ vagy elferdítés, ami egyes hangszerek, főleg azonban ská­­la-hangfokok vagy hangfajok, hang­lejtésformák megnevezésénél tapasz­talható. Szovjet-Azerbajdzsán zenetudósai ma már megadják az orientális né­pek zenei elméletéről és gyakorlatá­ról valló ismereteket. Ily munkák bir­tokában már mind a vizsgálódó szak­ember, mind a művelt közönség el tud igazodni oly alapvető kérdésekre nézve, mint a hangrendszerek, tisz­tán elméleti spekulatív és gyakorlati skálaszerkezet­ek. Érdekes tudni azt, hogy például mit tart konzonanciá­­nak vagy disszonanciának a perzsa vagy arab ember. Vámbéry Árm­in középázsiai útjáról szóló könyvében említi egy helyen, hogy többször is találkozott éneklő karavánokkal és megdöbbenve hallgatta oly énekeket, melyek magyar dalokkal so­k hason­lóságot muta­tak. A történelemből tudjuk, hogy Gardizi perzsa író egy híres munkájában, melynek címe „Zén alachbar" (A tudósok dísze) be­hatóan foglalkozik a középázsiai tö­rök törzsekkel. A perzsa kéziratot Barthold orosz orientalista részlete­sen ismertette orosz fordításban. Le­het, hogy zenére vonatkozó adatokat ezekben a munkákban nem fogunk találni, de azért említem itt, mert a magyarság­kutatás szempontjából rendkívül fontos és becses munkák. Minket, magyarokat e munkáknak leginkább az a­ része érdekel, ahol a török törzsek vannak ismertetve. Itt szerepelnek ugyanis a „Bulgar“ „Madgar" és­­ Csikil“ nevű törzsek. Ez utóbbiban keresték tudósaink a székelyek eredetét. E törzsnév más forrásmunkákban „Csikil“, „Szákul", „Szikil“ alakokban fordul elő. Ma már legszámottevőbb munka ily ku­tatások terén Németh Gyula: „A hon­foglaló magyarság kialakulása'­ c. műve. Ebben olvashatjuk, hogy: „ ... Anatoliában van egy török törzs, amelynek neve: Madsar.“ Pár sorral alább olvashatjuk, hogy­­ madsar törzsbeli nomádok laknak Törökor­szág és Perzsia határán Sehrizur és Szauds-Bulak között. A szivaszi read­­sorok a nagy afsar törzs kötelékében élnek, régies török nyelven beszélnek Asszonyaik nagyon szépek, a férfiak­kal egyenrangúak a társadalomban. A többnejűséget megvetik, nagyon erkölcsösek, a családi élet tisztasá­gára sokat adnak."* Amiképpen Németh Gyula e mun­kája tudományos téren, úgy zenefol­­kloriisztikai téren Bartók megállapí­tásai bírnak a legnagyobb tekintélly­­lyel. Köztudomású, hogy a mester 1937-ben lent járt a kisázsiai Ada­­néiben s ott eredeti helyszíni felvéte­lek alapján népi-paraszti zenét gyűj­tött. Beszámoló előadásaiban elmond­ja, hogy mikor az öreg Békir­aga rázendített a „Kurt pasa csikti go­­zana*‘ c. dalra, alig hitt füleinek s így kiáltott fel: „Uramfia, hiszen ez mintha egy régi magyar dallamnak a változata volna." Örömében mind­járt két teljes hengerre vette fel az öreg Beleírnék énekét és játékát. Az a régi magyar dal, melyhez úgy ha­sonlít, ugyanis Kodálynak Hont­­füzesgyarmatról hozott gyűjtéséből való és az említett török dal magyar variánsának mutatkozik. Két évvel ezelőtt a budapesti rádióban török nyelven tartott előadásom keretében mindkettő elhangzott. Bartóknak igye­keztem az összegyűjtött anyag fel­elős sózásában segítségére lenni és megküldtem neki a Mahmud Rágib által gyűjtött anyag egyik példányát, az akkor még arab betűs szövegeket számára lefordítottam. Összehasonlí­tásainak eredményét levélben közöl­te velem s ebben is azt állítja, hogy az Adam­a környéki parasztzene dal­lamai atoll-, dór- és néha mixolyd hangsorokban mozognak. A Szovjet-Azerbajdzsán mostaná­ban bemutatott költészete nemcsak perzsa, de — mint a címekből látha­tó — sok eset­ben török nyelven je­lent meg, jeléül annak, hogy ott ezek képezik az irodalmi nyelvet. — Rusztamov­najc két, a kritika sze­rint elbájolt és népiesen lírai versei egyikének címe: „Bahár olszun'* (Le­gyen tavasz), másiké Szeverin szé­ni“ (Szeretlek). Az az érzésem, hogy az itteni ku­tatások eredményétől is várhatunk magyar vonatkozásokat. Bán János / V

Next