Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

IBM ÁPRILIS 6 NAPLÓ Közös erővel • A n«p­a­oUó »avarai ragyogják be a diósberényi Vörös Csillag ter­melőszövetkezet virágzó gazdaságát. Feltűnő mindenkinek, hogy a szö­vetkezet udvarából még ilyenkor is egymásután gördülnek ki az istálló­­trágyával megrakott kocsik. A ker­tek alatti dűlőből pedig a faluig ha­tol a vidám fiatalok éneke, a trak­tor zúgása pedig messze visszhang­zik. Mi van ebben különös? — gondol­ja a tájékozatlan olvasó, — a ter­melőszövetkezetnek azért vannak szorgalmas, becsületes tagjai, hogy dolgozzanak. A traktort és a trakto­rost pedig azért küld­ök a gépállo­másról, hogy szántson -vessen a tsz­nak és az egyénieknek. De a trakto­ros akit névszerin­t M­­olnár András­nak hívnak, vérig lenne sértve, ha valaki azt­ merné neki mondani, hogy csupán a szántás­ vetés az ő felad­ajta. Elsőnek nem is a traktorral kap­csolatos dolgokról beszél nekünk; ő természetesnek vélii, hogy a G 35-ös mindig jó, éjjel-nappal dolgoznak, reggel és éjfélkor váltják egymást. Azt is természetesnek véli, hogy a műszsaknormát rendszeresen teljesí­tik. A termelőszövetkezet terv­teljesí­tésének állásai érdeklik. Hát ebben mi a rendkívüli? ... h­iszen a trak­toristák fizetését, prémiumát nagy­ban befolyásolja, — sőt: ettől függ. Amint megállt a simán f­örögő trak­tor mellett Molnár András, az­ is fogadott bennünket, hogy a szövet­kezet fogatosai a tizedik szekér trá­gyával fordultak be amott a köves­­úton — s a fogatosokra mutatott, az­tán mondta: — Ha mind elteregetik, akkor ma pontosan 50 kocsival hord­tak ki. Mi van ebben különös?... Hiszen a párt és a kormány mező­­gazdaság fejlesztéséről szóló határo­zata is világosan kimondja: „az egyik legfontosabb a talaj termőerejének visszapótlása." Ez igaz is, de a diós­berényi Vörös Csillagban és a hő­­gyészi gépállomáson nemrégen m­ég minden a feje tetején állt, s ami má­sutt természetes, az itt rendkívülinek hat. Ebben a terme’Ströve'fcczelben még két évvel ezelőtt a földnek egy részét részben kapálták meg a kívül­állók. Tavaly nyáron hiába akarták idejében elvetni a másodvetést, hiá­ba szerették volna, hogy három nap alatt befejeződjön a tarlóhántás. Szó­val sok mindent hiába akartak. A gépállomás és a tsz „hadiálllapotban" voltak egymással. Ha a tsz akart va­lamilyen munkát elvégezni, akkor­­ a gépállomás semmi körülmények kö­zött sem tudott gépet biztosítani, s különösen akkor nem, amikor ezt a tsz tagjai kérték. Ez már elvon’t, azóta sok minden megváltozott. A hőgyészi gépállomás nem­ az utolsó, hanem az első helyen van jelenleg a megyében. Molnár elvtárs, a tsz traktorosa sem idegen gépi munkával teljesíti túl a tervét, hanem Diósberényben a tsz-nek és az egyénieknek dolgozik. — Ha felszántottam ezt a kuko­­ ­­­­ rica alá trágyázott területet, akkor azonnal áthuzatok az egyéniek föld­jére, oda, s kövesúton túlra, — mu­tatja a táblát, amit még ezen az éj­szakán felszánt. — Két gépállomás legjobb traktoristájával versengnek, meg a szövetkezet valamennyi tagja is versenyre hívott. De nem hagyom magam, mert az nagy szégyen len­ne, ha 52 éves létemre ■ nem tudnám megnyerni ^a kongresszusi versenyt — jelenti ki határozottan Molnár András.* A diósberényi határban a hőgyé­szi gépállomás kifogástalanul kijaví­tott géppel szánt-vet. Mi ebben a különös? . .. Hiszen itt az ideje. Az életszínvonal emelésének terve meg­követeli, hogy késedelem nélkül szánt­son-vessen minden gép. Hiszen a diósberényi Vörös Csillag termelő­­szövetkezetben is szorgalmas, becsü­letes emberek vannak, mint megyénk más tájain. Hiszen a párt és kor­mány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata után Hőgyészen is, meg Diósberényben is ideje volt meg­változni mindennek, leszállt az esti szürkület. Diósf­e­­rény is elcsendesedett. A határban feldübörög a traktor. A trágyát tere­gető tsz-tagok most már hassal indul­­nak. A traktor nincs fellobogózva, meg a tsz szekereire sincs írva sem­mi, de a rajtuk ülők tiszta szívvel, közös erővel, egy akarattal hirde­tik, hogy újabb sikerek elérésével készülnek az MDP III. kongresszu­sára. ki gerjeni A gerjeni állami gazdaság föld­jén élénk ütemben halad a vetés, még egy-két nap és befejeződik.­­ Most a fűmagot és a burgonyát ve­tik, a héten ezzel is végeznek. A gazdaság vezetői örömmel beszélnek az eredményekről. Az idén a tavalyi évhez viszonyítva sokkal eredménye­sebb munkát tudtak végezni. Fehér elvtárs személyzeti osztályvezető úgy vélekedik, a munkák eredmé­nyes elvégzésében nagy segítséget adott a jól szervezett gépi munka, amely az idén megkétszereződött. A traktorok minőségi munkája és nagy teljesítése meggyorsította a ta­vaszi munkák elvégzését. Lazányi Elek és Rózsa János sztahánovista traktorosok, Szabó István traktoros napi tervüket általában 150 száza­lékra teljesítették. Ezzel elérték azt, hogy az őszről visszamaradt mély­szántást is el tudták végezni. A gazdaság vezetősége dicsőség­könyvet készített, melyben a kiváló dolgozók nevét és fényképét örökí­tik meg. A dicsőségkönyvbe olyan nevek kerülnek, mint Rózsa János sztahánovista traktorosé, Mihalovics Ferenc Sertéstenyésztő brigádveze­tőé, akik 1949 óta becsületes mun­kájukkal váltak népszerűvé a gaz­daságban. Mihalovics Ferenc úgy em­lékezik vissza erre az eltelt öt évre, mint életének legszebb szakaszára. Újjászületett ez az ember családjá­val együtt. A nyomorgó cselédsorból 1945-ben felszabadult és becsületes, emberi sorba került, mint a többi sokszázezer dolgozó. A munkája nyo­mán új házat épített, melyben meg­újult élete talált otthonra. Jó mun­kájáért 1949-ben kitüntették. Akkor megfogadta, hogy munkával bizo­nyítja be, hogyan szereti hazáját. Ennek már öt éve. És most, amióta megjelent a párt- és kormányhatá­rozat, a mezőgazdaság fejlesztéséről, Mihalovics Ferenc úgy érzi, hogy az ő munkájára még nagyobb szükség van a sertéstenyésztés továbbfejlesz­tésében. Ennek érdekében el is ha­tározata, hogy még nagyobb gondot fordít a sertések gondozására és a szaporulat további növelésére. A napi munka után esténként a gazdaság dolgozói összejönnek a kul­túrteremben, ahol filmeket vetítenek a mezőgazdasági munkákról. Ezeken a filmvetítéseken sok tapasztalatot szerezhetnek a gazdasági dolgozók. A kongresszusi verseny országos felhívásához csatlakoztak a gazdaság dolgozói is. A Táncsics-farm kihívta a központi és Dózsa-farmot verseny­re a mezőgazdasági munkáit határidő előtti elvégzésére. Ebben a verseny­ben értékelés alapján a Táncsics­­farm vezet. A mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésében komoly feladat vár a gépi munkákra. Ezt a feladatot meg tudják-e oldani a gerjeni állami gaz­daságban? — kérdeztük Mecseki Jó­zsef főgépésztől. Mecseki elvtárs így vélekedik: — Az eddigi munkánk azt bizonyítja, hogy képesek va­gyunk elvégezni a gépekre eső mun­kákat. Az eredményeink szépek, de nem állhatunk meg, az idén kétsze­resét kell teljesíteni a tavalyihoz vi­szonyítva. Meg kell mondani, hogy a téli gépjavítás alatt komoly hibát kö­vetett el a szekszárdi gépjavító vál­­lal­at, megfeledkezett a határidőről és a minőségi gépjavításról. Ami a ha­táridőt illeti, még a mai napig sem lett kijavítva egy Zetor traktorunk, p­edig nagy szükség lenne rá a ve­tésnél. El kell mondani, hogy Mecseki elvtárs jó szervező munkájának kö­szönhető, hogy a gépi munka ma már komoly erőt képvisel a gazdaságiban, sikeresen valósítja meg nap, mint nap a tervet. A ragyogó napfényes délelőtt, a dol­gozók a gazdaság földjein vetik a burgonyát. Rövidesen befejezik s ak­kor mind a 120 hold a földben lesz. A jövő héten pedig sor kerül a hagy­maültetésre, abból is­ 20 holdat ül­tetnek, melyhez a talaj már elő van készítve. A napokban ünnepelte a gazdaság ötéves fennállását. Az öt év bebizo­nyította a gazdaság gyors fejlődését, eredményeinek növekedését. Egyben megmutatta szocialista gazdasági rendszerünk erőforrását. állami gazdaságban . • • - 3 A megyei tanács mezőgazdasági osztályának értékelése az eddig végzett tavaszi munkákról TAVASZI RÚZAVETÉ­SBEN: Elsők: Osztályvezető: Főagronómus: Szekszárd város Csőke ,Tánosné Bonyhádi járás Milosev Demeter Szomor Ferenc Gyönki járás Utolsók: Ferecsi János Tamási járás Sárdi István Kovács József Szekszárdi járás Bajor János Fejős Mihály Szakcsi járás­ Tábori László Huber Lajosné Elsők: TAVASZI SZÁNTÁSBAN: Szekszárd város Csőke Jánosné Gyönki járás Perecsi János Paksi járás Utolsók: Tábori László Huber Lajosné Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Szekszárdi járás Major János Fejős Mihály Tamási járás Sárdi István Kovács József TAVASZI Árpa ES 7, ÁRVETÉSBEN: Elsők: Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Paksi járás Tábori László Huber Lajosné Bonyhádi járás Utolsók: Milosev Demeter Szomor Ferenc Tamási járás Sárdi István Kovács József Szekszárdi járás Major János Fejős Mihály Szekszárd város Csőke Jánosné • a gépállomások tavaszi tervteljesitésében: Elsők: Igazgató: Vezető agronómu­s I­regszemcse Magyar János Takács Lajos Sárpilis Titz Péter Miklós József Nagykónyi Kiss Pál Békés István Utolsók: Tevel Kozma Gyula Páncél Nándor Varsád Mac­áts Béla Kiss Imre Dalmand Horváth Lajos Csima Sándor Április: a tisztaság hónapja A Városi Tanács Egészségügyi Osztálya felhívja a dolgozók figyel­mét a tisztasági hónap nagy jelen­tőségére és a vele kapcsolatos teen­dőkre. Háza táját mindenki hozza rend­be, az udvart, padlást lomtalanítsák. Töltsék fel a kutak közvetlen kör­nyékét, hogy sem­m­t fele szennyvíz ne csurogjon abba vissza. A kút ká­vájára­ tegyenek fedőt, hogy az ivó­vizet felülről se érhesse fertőzés. Az árnyékszék és a pöcegödör a kúttól legalább 10 méterre legyen. Az árnyékszék ülőire fedőt kell ten­ni, hogy annak tartalmát, a tífusz és a vérhas kórokozóját a legyek szét ne hurcolhassák. A patkányt, nagy gazdasági kár­tevőnket és sok betegség terjesztő­jét tűzzel, vassal irtani kell. Lakásunkat tartsuk állandóan tisztán. Kívül, belül gyakran meszel­jünk. A hálóhelyiség, ahol az embe­rek életük felét töltik, legyen tágas, könnyen szellőztethető. A szoba le­vegőjét, gyermekeink légterét do­hányfüsttel ne rontsuk. Udvarun­kat füvesítsük, ültessük telé fával, virággal, ez nemcsak szép, egész­ségi szempontból is jelentős. A legyeket, a hastífust és a vér­has terjesztőit ne tűrjük meg há­zunkban. Kedvenic szaporodó helyü­ket, a trágyát minél gyakrabban ki kell hordani. (A trágyakihordás tehát nemcsak a mezőgazdaság fejlesztésé­vel, hanem a tisztasággal, az egész­ségüggyel is összefügg.) Ha 50 szá­zalékos Hungária Matador, 20 szá­zalékos oldalával bepermetezzük la­kásunkat, megszabadulunk a legyek­től, svábbogaraktól, szúnyogoktól, stb. Az utcai árkokat állandóan tisz­tán kell tartani, hogy a víz lefolyá­sa állandóan biztosítva legyen, kü­lönben elposványosodik és bűzével fertőzi a környék levegőjét. A jár­dát is állandóan tisztán kell tartani és igen szép lenne mellette minde­nütt virágágyakat létesíteni. Az MNDSZ, az egészségügyi állan­dó­ bizottság és a Vöröskereszt tag­jai felkeresik majd a dolgozókat. Hallgassák meg tanácsaikat s ezzel járuljanak hozzá, hogy legfőbb érté­künket, az embert s annak féltett kincsét, az egészségét megóvjuk. Dr. Major György egészségügyi osztályvezető Kereskedelmi főiskolák a Szovjetunióban A Szovjetunió kereskedelmi mi­nisztériuma hatáskörébe öt főiskola tartozik: a moszkvai Plehanov nép­­gazdasági főiskola, a leningrádi, a harkovi,­a szamasikandi szovjet ke­reskedelmi főiskola és az összszövet­­ségi kereskedelmi levelező főiskola. Ezeken a főiskolákon körülbelül 20 ezer diák tanul, akikből a szovjet ke­reskedelem kiváló szakemberei — közgazdászok, könyvelők, áruszakér­­tők, közélelmezési mérnökök — lesz­nek. Az állandó főiskolák közül a leg­nagyobb a „Plehanov“ népgazdasági főiskola, amelynek öt tanszéke van: a kereskedelmi-közgazdasági tan­szék, a számviteli-közgazdasági tan­szék, az ámuismereti tanszéme, a tech­nológiai tanszék, valamint a közel­látási tanszék. Ezeken 15 féle szak­embert képeznek ki. A kereskedelmi dolgozók nagy csoportja tanul az esti tagozaton termelő munkája félbesza­kítása nélkül. A főiskolán kora reggeltől késő es­tig lüktető élet folyik. A nagyobb­­számú tanteremben, gyakorlóterem­ben, laboratóriumban, a könyvtárban Söbto, minit 5,500 diák tanul és hol­ írta: V. VOLOGYIN­ gozik. Ezt a hat­almas diáksereget több, mint 350 professzor, docens és előadó oktatja. Munkájuk mértékét már abból is meg lehet ítélni, hogy a főiskolán nem kevesebb, mint 139 tantárgyat tanítanak. A könyvtárban 650 ezer könyv és folyóirat áll a hallgatók rendelkezésére. A leningrádi Engels kereskedelmi főiskolát 1930-ban alapították. A főis­kolán szovjet kereskedelmi közgaz­dászok, közgazdászkönyvelők, élelmi­szerekkel és iparcikkekkel foglalkozó áruszakértők, közétkeztetési mérnök­­technológusok tanulnak. A főiskolá­nak 1300 hallgatója van. Az 1930-ban létesült harkovi szov­jet kereskedelmi főiskola ugyanolyan szakembereket képez ki, mint a le­­nningrádi, kivéve a mérnök-technoló­­gusokat. Három tanszékén és esti tagozatán több, mint 1000 diák ta­nul. A főiskola falai közül fennállása óta több, mint 4000 szakember, csu­pán a háború befejezése óta több, mint 1500 szakember került ki. Főképpen a középázsiai köztársa­ságok számára képez ki főiskolai vég­zettségű szakembereket a szamar­­kacst „Kujbisev“ szovjet kereske­delmi főiskola. Ezen a főiskolán üz­­bégek, t­adzsikok, türkmének, kaza­­hok, kirgizek, karakalpakok és sok más nemzetiség fiai tanulnak. A ke­­reskedelmi-közgazda­sági karnak 310 hallgatója van, ugyanannyi az áru­­ismereti karnak. Egyes külön cso­portoknál üzbég nyelven folyik az oktatás. A főiskoláról az idén 137 fiatal szakember került ki, s további 220 új diákot vettek fel. A főiskolai káderképzés rendsze­rében különleges helyet foglal el az össz-szövetségi szovjet kereskedelmi levelező főiskola. Ezen a főiskolán az utolsó hét év alatt a diákok száma 5,5-szeresre növekedett. Jelenleg négy karán több, mint 10 ezer ember ta­nul. Valamennyien tanulmányaikkal egyidejűleg tovább folytatják gyakor­lati, kereskedelmi munkájukat. A levelező főiskolára való felvé­telnél a kor nem já­tszik szerepet. Ezért a levelező főiskola hallgatói között találhatunk fiatal kezdő ke­reskedelmi dolgozókat és gazdag élet­­tapasztalatokkal rendelkező idősebb könyvelőket, közgazdászokat és áru­­beszerzőket. A főiskolán üzleti el­adók és üzletvezetők mehet.­ keres­kedelmi és­­ vendéglátóipari válla­latok igazgatói, a szövetségi köztár­saságok és a Szovjetunió kereskedel­mi minisztériumának vezető funkcio­náriusai tanulnak. A levelező főiskola hallgatónak száma évről-évre növekszik A tanu­lásnak ez a formája tömegesen el­terjedt. Idén több, mint 3200 új hallgatót vettek fel. A diákok nagy része élénken ér­deklődik a tudományos kutatómun­ka iránt. A főiskolákon tudományos diák­köröket szerveztek. így például a Plehanov népgazdasági főiskolán 73 tudományos kör működik, amely­nek 1050 diák tagja van, a harkovi főiskola 12 tudományos körében 410 diák dolgozik, a leningrádi főisko­lán 495 diák vesz részt a tudomá­nyos körök munkájában, a szamar­­kandi főiskolán pedig 11 tudomá­nyos körben mintegy 300 diák végez kutatómunkát. A Szovjetunió kereskedelmi mi­nisztériuma nagy összeget bocsát a kereskedelmi főiskolák berendezésé­nek és technikai felszerelésének meg­javítására. Az erre a célra előirány­zott költségek tízszeresével szárnyal­ják túl a műit tanév hasonló költsé­geit, A MÉH Vállalat felkészült az áprilisi fémgyártónapra gyűjtő hónapok eredményei és ta­pasztalatai azt mutatták, hogy a jól előkészített és az előre jól megszer­vezett kampányok órási mennyiségű rejtett tartalékot hoznak felszínre, mely rejtett tartalékokat átadva a feldolgozó üzemeknek, az ország la­kosságának jobb közszükségleti cik­keinek biztosítását érjük el. Az idei Fémgyűjtő Hónapra a MÉH Vállalat már jó előre felké­szült. Rendbehozatta telepeit és rak­tárait, hogy a várható anyagot ad­dig is míg a művek felé szállítja, tárolni tudja. A szállító- és fuvar­eszközök szállításra készen állnak. A vállalat dolgozói széleskörű ver­senymozgalmat indítottak a kam­pány sikeres lebonyolítása érdeké­ben. Az osztályvezetők előadói, szer­vezői és fizikai dolgozói rövid, de annál tartalmasabb értekezleten tár­gyalták meg azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtaniok, ha azt akarják, hogy a fémgyűjtő hó­napot olyan siker koronázza, mint a november havi vasgyűjtő hónapot. Most már világosan látjuk a fenti sorokból, hogy a MÉH Vállalat fel­készült az idei kampányra. És most az összes dolgozók, háziasszonyok, DISZ ifjak és úttörők segítségén és támogatásán múlik, hogy ismét or­szágos ck»ök István1* . Nehéz- és könnyűiparunk ebben a hónapban újból vasat és fémet kér a dolgozóktól, hogy a kormány prog­­rammját minél jobban, minél töké­letesebben és gyorsabban végre tud­ja hajtani. Az eddigi vas- és fém­

Next