Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

1954 APRTT,TR 18 A To­nai Textilgyárban két hónap alatt 5 százalékkal javult a minőség Az új kormányprogramm a terv teljesítése mellett feladatként tűzte ki üzemi dolgozóink elé a minőség állandó javítását. Ennek tudatában a Tolnai Textilgyár vezetői és dolgo­zói az elmúlt negyedévben különös gonddal kezelték a minőség kér­dé­sét, s igyekeztek a Zsédely-m­ozgal­mat teljesen meghonosítani üzem­ük­ben. A fáradságos munka a negyed­év végére meg is hozta gyümöl­­­sét. Mielőtt azonban az elmúlt negyed­évi intézkedésekről és azok eredmé­nyeiről beszélnénk, meg kell emlí­teni, hogy a Tolnai Textilgyár dolgo­zói az elmúlt évben is kitűntek mi­nőségi munkájukkal a textilgyárak között. Éppen ezért a Könnyűipari Minisztérium Textilipari Igazgató­sága az idei évre nagymennyiségű ex­port törölköző és export zsebkendő gyártásával bízta meg az üzem dol­gozóit. Ezen megbízatásával fejezte ki elismerését az igazgatóság az üzem dolgozóinak az elmúlt évi jó minő­ségi munkájukért. Mint minden negyedév kezdetén, így január elején is legelső dolguk­nak tekintették a tolnai textilgyá­rnak, hogy vállalásokat tegyenek, töb­bek között a minőségre. S akkor — annak ellenére, hogy új gyártási fo­lyamat előtt álltak — ígéretet tettek arra, hogy túlteljesítik minőségi ter­vüket. Természetesen a műszakiak tudták már, hogy történnek olyan in­tézkedések, amelyek biztosítják az adott szó valóra váltását. Az állandó gépmozgatások­ követ­keztében, valamint több dolgozó le­­betegedése miatt a tervét nem tud­ták teljesíteni. A minőség terén azon­ban nem volt visszaesés, hanem ígé­retükhöz mérten már január hónap­ban 1,8 százalékkal teljesítették túl minőségi követelményüket. Február hónapban a minőségi követelmény 88,9 százalék volt, ezzel szemben 96,8 százalékban gyártottak elsőrendű árut a dol­gozók. Ennél az eredménynél már látszik, hogy a dolgozók mind jobban ismer­kednek meg az új árufajtával, s ke­vesebb hibával tudják az export­cik­keket elkészíteni. Ebben a hónapban például több mint 75 szövő végzett IKR­ százalékos minőségi munkát, ami több mint 50 százaléka a szövőknek. Az elmúlt hónapban még szebb minőségi eredményekről beszél­hetünk, mert 97 százalékban gyártottak elsőrendű árut a be­tervezett 89 százalékkal szemben. A minőségi százalék állandó emelke­déséhez nagyban hozzájárult az év elején bevezetett új műszaki normák. Ezzel a dolgozók jobban ösztönzik magukat jó minőségű áru gyártásá­ra mert minőségi munkájuk után kapják a bérezést. De a gépek állan­dó javítása is segítette a minőség emelését. A gépek lamellázásával pe­dig megszüntették a szakadásokat ás a csomósodásokat, mert a gépekre­­zere­t kis szerkezet időben leállítja a szövőgépet, s a szövő ekkor már tud­ja, hogy valami hiba csúszott be. A lamellázást egyenlőre csak a déU terem gépein végezték el, de idővel az üzem összes gépeire rászerelik a minőséget elősegítő szerkezetet. Az április 1-én megtartott terme­lési értekezleten az üzem vezetősége megdicsérte a szövőket azért, mert az elmúlt negyedévben mindent el­követtek a minőség javítása érdeké­ben. Tizenhat szövőnő — többek kö­zött Leibhardt Mihályné, Kaszák Károlyné, Hegedűs Mária, Frö­hlich Mária — pedig sztahanovis­ta címet kapott nemcsak azért, mert 100 százalékban gyárttotak elsőrendű árut, de a műszaki normájukat és az üzemátlag szá­zalékukat is magasan túlteljesí­tették. Ezek a szövőnők, ha három hónapon keresztül tartják ezt az eredményü­ket, sztahanovista oklevelet kapnak. Nemcsak az elmúlt negyedévben, a II. negyedévben is elsőrendű felada­tuknak tekintik a Tolnai Textilgyár dolgozói a minőség javítását. Éppen ezért vállalták, hogy április havi mi­nőségi tervüket 7 százalékkal túltel­jesítik, a havi terv 100,8 százalékos teljesítése mellett. Minden üzemrész­ben történtek külön-külön felaján­lások a minőség javítására, így azok teljesítésével a Tolnai Textilgyár dol­gozói ebben a hónapban is az előző negyedévi minőségi eredményhez ha­sonlóan végzik el az export töröl­közők és zsebkendők gyártását. A lemaradások behozása — ez most építőmunkásaink legfon­osabb feladata Építő­munkásaink az idei zord időjárás miatt nem tudták az első negyedéves tervüket elvégezni. A jó idő beálltával azonban tettek olyan vállalásokat a bn­gárok, amelyek biztatóak arra, hogy a pártkongresszus­ig, május 24-ig, pótolni tudják a lemaradásokat. A Ta­tarozó Vállalat kőműves, segédmunkás brigádjai pá­rosversenyben harcolnak a lemaradások pótlásáért. Az elmúlt dekádban ismét nagy küzdelem alakult ki a brigádok között a tervek túlteljesítéséért, a III. pártkongresszus tiszteletére adott szó valóraváltásáért. A paksi építésvezetőség Vörös Csillag kőműves brigád­ja, ifj. Merk János sztahanovista kőműves brigádveze­tővel az élen az elmúlt dekádban 186 százalékot ért el A brigád nemcsak termelési eredményével, de minőségi munkájával is biztosította magának a párosverseny első helyét. A dombóvári építésvezetőség első helye­zettje, Zimmermann Antal kőműves brigádja 172 szá­zalékos teljesítményével a vállalati versenyben II. he­lyezést ért el A brigádon belül két ifi is dolgozik, akik a napi munka elvégzése után a brigádvezetőtől szakmai oktatást kapnak. A Maximenkó kőműves brigád, mely a bátaszéki építésvezetőség legjobb brigádja, az elmúlt dekádban a konsóstamyai sertéshizlaldák munkáit vé­gezte, s itt 165 százalékot ért el. Ezzel az eredményé­vel odáig jutott, hogy a téli lemaradásokat nem május végéig, hanem e hónap végére pótolni tudják. Hasonló szép eredményeket értek el a többi bri­gádok is, mely bizonyíték arra, hogy a Tatarozó Vál­lalat dolgozói minden erejükkel azon fáradoznak, hogy pótolják a téli lemaradásokat, s ezen keresztül mielőbb megvalósítsák a kormány programmját. A paksi épí­tésvezetőségen Csötönyi Ferenc és Sárközi János kő­műves brigádjai például 160 százalékon felül teljesítet­ték elmúlt dekád tervüket. Említésre méltó eredményt ért el a tamási építésvezetőség Dózsa brigádja is. Párosversenyben dolgoznak a Tatarozó Vállalat ács brigádjai is. Az elmúlt dekádban legjobb eredm­ényt Lauffer József brigádja ért el, mely a korsóstanyai hizlalda lécezését és eresz-deszkázását végezte kifogás­talan minőségben. Az asztalos brigádok között folyó versenyben Hermann Ferenc Előre brigádja szerezte meg az első helyet. A brigád a tamási és a palánki­­ téglagyáraknál a munkáslakások mielőbbi befejezésé­nél végeztek jó munkát. NAPLÓ Bonyhádi Cinfigyár: Harc a lemaradások behozásáért A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói I. negyedéves ter­vük teljesítésével súlyosan elmaradtak. Termelési ter­vüknek mindössze 86,8 százalékát teljesítették, s ami igen komoly hiányo­sság a mennyiségi lemaradás m­el­lett a minőségi terv teljesítése is gyenge volt. Az üzem­ pártszervezete, a fizikai és műszaki dolgozók érzik a felelősséget, mellyel népgazdaságunknak adósai, érté­kes kezdeményezéssel fogtak a lemaradás behozásá­hoz. Április 1-én a munkások és műszakiak bevonásával műszaki konferenciát tartottak és részletesen megbeszél­ték a feladatokat. Az eredményekből és a hiányossá­gokból kiindulva a munkaversenyt új alapokra helyez­ve, reális célok elérését tűzték ki. A III. pártkongres­­­szus tiszteletére elhatározták, hogy I. negyedévi lema­radásukból a pártkongresszus napjáig termelési tervük teljesítése mellett 4.000 pár cipőt gyártanak, a II. ne­gyedév végéig pedig 8.400 pár cipővel törlesztik adós­ságukat. A dolgozók fokozottabb igényeinek kielégíté­sére javítják a minőséget. A­­ tervezett 80 százalékos műszaki I. osztályú minőség teljesítését 88 százalékra vállalják a mun­kamódszerátadás meg­szervezésével. Az üzem műszaki dolgozói a modellek bővítésére tettek vál­lalást, melyet már jórészt meg is valósítottak, egy futó­szalagon egyszerre két modell cipőgyártása folyik. A műszaki konferencia sok, jó ötletet hozott. A sza­bászok a Gazda-mozgalom keretében fokozottabb taka­rékosságot vezettek be. Az I. negyedévben keletkezett hulladékanyagból szabják a gyermekcipők bélését, ezzel 360 négyzetméter bélésből anyagot takarítottak meg, 20.000 forint értékben. Az anyag jobb felhasználásával ugyancsak 20.000 forint értékű takarékosságra tettek felajánlást a csákozó üzemrész dolgozói is, köztük töb­ben már a vállalás teljesítését jegyezték fel kongres­­­szusi emléklapjukra. A Bonyhádi Cipőgyárban kialakult egészséges ver­senyszellem, a munka jobb megszervezése máris szép eredményeket hozott. A tüződei dolgozók közül többen a napi terv teljesítésén felül 20—30 párral több felső­részt biztosítanak az aljaüzem számára. Az elmaradás további megszüntetésének megvan a feltétele a Bony­hádi Cipőgyárban. Ezt mutatja az is, hogy április első dekádjában 102,26 százalékos volt a teljesítményük, 13 dolgozó pedig elérte az új sztahanovista szintet. A Simontornyai Bőrgyár műszaki vezetőinek országos felhívása Az állandóan fokozódó jólét és az életszínvonal emelkedése azt diktálja üzemeink felé, hogy gyártmányaink minőségét állandóan javítsuk. A Si­­montornyai Bőrgyár növényi cseres gyárrészlegének művezetői ennek ér­dekében elhatározták, hogy pártunk III. kongresszusa tiszteletére minősé­gi versenyre hívják ki a Pécsi, Szom­bathelyi, Fehérvári, Újpesti és Tán­csics bőrgyárak növényi gyárrészle­geinek műszaki vezetőit, az alábbi versenypontok alapján: vizes marha­bőröknél hasítási, taszítási, gyűrődési hiba, barkaérzékenység, foltosság, ke­ménység, átdolgozásra visszaadott áru, és szabványon kívüli áru nem lesz. A talpkrupponnál pedig húso­­­zisi krupponálá­si taszítási h­iba ayű­­rődési lánc, barkaérzékenység, hordó törés, átdolgozásra visszaadott áru és szabványon kívüli áru nem fordul A verseny eredményeinek értéke­lésére, az eddigi szokásoktól eltérően nem a szortiment együtthatók szám­szerű eredményeit javasolják, ha­nem a MEO szervezet és a társa­dalmi MEO által összeállított, a kész bőr minőségére fokozott kihatással bíró selejt mutatókat. S ez azért szük­s­éges, mert mint ismeretes, hogy a nyersbőr adottságok nagyobb mérték­ben befolyásolják­ a szortiment együtt­hatót, mint a gyártásból származó hiányosságok. A növényi gyárrészleg műszaki ve­zetőinek javaslata, hogy az értéke­lést a Bőripari Szakszervezet irányí­tásával az üzemek MEO szervezetei végezzék el, s a verseny időtartama 1954. április 4-től június 1-ig, a párt­kongresszus befejezéséig tartson. Műszaki vezetőinknek ezen ver­senykihívása is a dolgozó nép jólétét segíti elő, 7 Hogyan biztosítja a Munka törvénykönyve az anya- és gyermekvédelmet Több esetben fordultak panasszal a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­hoz dolgozó szülőanyák azzal, hogy terhességük ideje alatt a vállalat nem biztosított számukra könnyebb mun­kabeosztást, nem ismerve a Munka­­törvénykönyvben biztosított jogokat, megszüntették munkaviszonyukat, mely hátrányos volt számukra. Ilyen arányú panaszok kis üzemeinkben és a mezőgazdasági üzemekben fordul­nak elő többségben. A dolgozó nők jogainak megvédése és ezen a téren tapasztalt hiányosságok megszünte­tése érdekében ismertetjük a dolgo­zó nők jogait, melyekkel a Munka­törvénykönyve terjedelmesen foglal­kozik és ezzel is segíti, biztosítja pár­tunk politikájának megvalósítását, hogy a dolgozó nők jogainak betar­tásával egyenrangú tagjai lehessenek szocialista társadalmunknak. Az anya- és csecsemővédelemről szóló változások igen nagy hordere­jűek. A törvénykönyv megerősíti és kiszélesíti a dolgozó nők védelméről hozott eddigi intézkedéseket. Ezek az intézkedések elősegítik, hogy a dolgo­zó nők eleget tehessenek mind fog­­lalkozásbeli, mind családjuk iránti kötelességüknek. Ezek a rendelkezé­sek a következők: A nők munkára való felvételét nem szabad megta­gadni azért, mert terhes állapotban van. A terhes nőt terhességének meg­állapításától kezdve nem lehet egész­ségére káros munkakörben foglalkoz­tatni. A dolgozó nőt a terhesség 4 hó­napjától kezdve , a szoptatós anyát pedig a szoptatás hatodik hónapjáig nem szabad nehéz testi munkára, éj­jeli munkára, vagy túlmunkára be­osztani. A több műszakban dolgozó üzemekben lehetőleg a délelőtti mű­szakban kell foglalkoztatni. A dolgo­zó nő munkabeosztása területén is számos kedvezményt tartalmaz a mó­dosított törvénykönyv. A dolgozó nő munkaviszonyát a terhesség megál­lapításától a születést követő hatodik hó végéig a vállalat csak fegyelmi eljárás alapján szüntetheti meg. A korábbi szabályok szerint a terhes nő részére biztosított felmondási tilalom a terhesség hatodik hónapjától kez­dődik. Nem tartalmazott a Munka­­törvénykönyve olyan rendelkezést, amely a dolgozó nő részére szopta­tási időt biztosít a munkaidő alatt. A törvénykönyv 98. §-a kimondja, hogy a dolgozó nő gyermekét a vál­lalati, vagy a munkahelyhez közel­eső bölcsődébe, vagy pedig lakásá­ban szoptatja. A szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer félóra, ezután még három hónapig naponta egyszer félóra szoptatási idő illeti meg. Ha a munkahelytől távolabb eső bölcsődében, vagy lakásán szop­tatja gyermekét a dolgozó anya, ak­kor hat hónapon keresztül naponta kétszer háromnegyed óra, ezt köve­tően három hónapig pedig naponta egyszer háromnegyed óra szoptatási idő jár. A dolgozó nő részére bizto­sítva van az a kedvezmény is, hogy a napi kétszer háromnegyedórás szop­tatási időt a munkaidő kezdetén, vagy végén egyszerre vegye igénybe. A szoptatási idő munkaidőnek szá­mít és erre átlagbér jár. A dolgozó nő, ha a gyermek szoptatását nem tudja a munkaidő alatt biztosítani, kérésére a vállalat igazgatója legfel­jebb a gyermek 6 hónapos koráig fi­zetés nélküli szabadságot köteles en­gedélyezni. A dolgozó nő egy évesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyer­mekének otthoni ápolására fizetés nélküli szabadságot igényelhet. Ez a kedvezmény azonban csak azokat a nőket illeti meg, akik a beteg gyer­mek gondozását nem bízhatják más személyre. Az egyedülálló dolgozó nő e­gy évesnél idősebb, de 2 évesnél fia­talabb beteg gyermekének ápolása idejére 30 napig kaphatott táppénzt. Ez az időtartam rövidnek bizonyul, mivel a betegség gyakran elhúzódott, emiatt az anyának továbbra is gyer­meke mellett kellett maradnia. Az egyedülálló dolgozó nő részére kere­set nélkül a további otthon maradás nagy anyagi megterhelést jelentett. Ennek figyelembevételével a törvény­könyv az egyedülálló dolgozó nő gyer­mekápo­lási táppénz jogosultságát 30 napról 60 napra emelte fe. Az anya, aki két, vagy több 14 évesnél kisebb gyermekét gondozza, kérésére a ház­tartás ellátása érdekében havonta egy fizetés nélküli szabadnapra jogo­sult. A szülő nő, ha a szülési szabad­ság idejére járó terhességi, gyermek­ágyi segélyezés ideje alatt kórházba került, a kórházi ápolás idejére fize­tésének felét kapta meg. Az új ren­delkezések szerint a szülő nő, ha ter­hességi, gyermekágyi segélyre jogo­sult, kórházi ápolásának idejére fize­tésének 80 százalékát kapja a társa­dalombiztosítás­tóL Verseny „a szakma legjobbja" címért Az Építő- és Faipari Dolgozók Szak­szervezete Somogy—Tolma megyei Bi­zottsága kezdeményezésére és az Építő­ipari Vállalatok vezetőségével közö­sen megtárgyalva elindítja a szak­ma legjobbja címért folyó versenyt. A verseny három szakban: kőműves, ács és segédmunkás -brigádok részére indul. A verseny szempontjai: 1. Legma­gasabb termelési százalék elérése, 2. Anyagtakarékosság, selejtmentes mun­­ka, 3. Minőségi munka, 4. Munka­­fegyelem megszilárdítása, 5. Munka­helyi rend és tisztaság, helyes anyag­tárolás, 6. Balesetmentes munka. Az építőipari szakszervezet Megye­­bizottsága és az Építőipari Vállala­tok vezetőségei az alábbi céljutalmat tűzi ki a szakma legjobb helyezést el­ért brigád­ tagjai számára. A legjobb brigádnak: Első helye­zett. A Megyebizottság által alapított vándorzászlót és brigádtagonként 250 Ft pénzjutalmat. Második helyezett: Brigádtagon­ként 200 Ft pénzjutalom. Harmadik helyezett: Brigádtagon­­ként 150 Ft pénzjutalmat tűzött ki. A jutalmazás három havonként fog megtörténni, mégpedig először június 1-én és az azt követő minden har­madik­ hónap elsején. Továbbá értékeljük dekádonként és havonként a verseny állását, a ver­senyben résztvevő brigádokkal tudat­juk minden­ esetben. A versenyt a Megyebizottság és az Építőipari Vállalatok Vezetőségeivel létrehozott bizottság értékeli. A versenybizottság tagjai: Keleti János Építők Szakszervezetének So­mogy—Tolnamegyei Bizottságának elnöke, Ács József Építők Megye­bi­zottságának termelési bizottságának elnöke, Horváth József Tanácsi Épí­tő Vállalat igazgatója, Fehér Ferenc 3. sz. Mélyépítő Vállalat term. oszt. vezetője, Antal Imre, ács brigádve­zető 71/4. Siófoki Ép. V. Kiss Ferenc Szekszárdi Tataronó és Építő Válla­lat Ü. B. elnöke, Szigetvári György É. M. 73/4. sz. Építőipari Vállalat fő­mérnöke, Károlyi József É. M. 73/2. Építőipari Vállalat igazgatója, Friss Lajos sztahanovista brigádvezető, Si­mon Ferenc sm. brigádvezető (szta­hanovista). 10 mázsa­­ vashulladékból 300 FALIKAR készül MOZI Garay filmszínház. Április le­tét Áprili» 21-ig: AZ ÖT BARÁT. Párisi történet a má­sodik világháború után. . Kezdések: vasár- és ünnepnap: 4, é­­s 5 órakor, hétköznap: 6 és 8 órakor. ALAPFOKÚ jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezető, személy, teherkocsira vagy vontatóra elhelyezkedne. Cím: Pál József, Sárpilis. A KOMLÓI Helyiipari Vegyes és Javító Vállalat azonnali belépésre férfi szabókat, női szabókat, cipész szakmunkásokat keres. Jelentkezést levélben kérünk a szakképzett­ség és az eddigi munkakörök pontos feltün­tetésével. Szállás és ebéd biztosítva van. A GYAPJUBEGYŰJTŐ Vánalat rakodó segédmunkásokat keres azonnalra. Jelent­kezni lehet a Vállalat Gemenci­ úti telep­helyén (Szekszárd). Ugyanitt, egy könyvelő azonnalra felvétetik. I

Next