Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

TOI* er YilÁö PISOLETÁR­ JA! EGYESÜUSÍTSCr A MAI SZAMBAN: Következetesebb népnevelő munkával tovább javulhat a munka a dunaszentgyörgyi géjjá.1­­emáson (2. o.) — A propaganda és agitáció fogalma (2. o.) — Nehru indiai miniszterelnök javaslatot de­­­ szőtt ki az indo­kínai háború befejezésére (3. o.) — Ne­­mzetközi szemle (4. o.) — Az MSZT tagszervezés tapasztalatai (4. o.) — A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti (S. o.) AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTS­ÁGÁNAK LAPJA -XI. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1054 ÁPRILIS 25 Vigyük győzelemre a mezőgazdaságban is a kongresszusi versenyt A III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalások Tolna megye valamen­­nyi dolgozóját jobb és a több terme­lésre serkentette. A megye területén lé­vő üzemeink, a téglagyárak, a kender­­gyárak dolgozói szép számban tettek vállalást. A vállalás mellett egymást is kihívták párosversenyre, a határidőre való teljesítésért. A pártkongresszus tiszteletére kialakult vállalások eddig nem tapasztalt teljesítéseket értek el. Versenyben állt két munkás egymás­sal. Megfeszítve dolgoztak azért, hogy adott szavukat teljesítsék. Üzemeink kimutatásaiból világosan kitűnik, hogy a pártkongresszus tiszteletére kialakult verseny nagyban elősegítette egy egy üzem havi, vagy negyedévi tervének teljesítését, illetve túlteljesítését. Meg­indult a harc üzemeinkben a többért és a jobbért azzal a jelszóval: „minő­ségi munkával a kongresszusi zászló elnyeréséért!" Ipari munkásaink mellett méltó he­lyet foglalnak el dolgozó parasztjaink, termelőszövetkezeteink, gépállomása­ink és állami gazdaságaink. A kong­resszusi verseny megszervezéséért di­cséret illeti megyénk sok községi ta­nácsát, melyek szervező munkájukban hozzájárultak ahhoz, hogy községük dolgozó parasztjai felajánlást tegye­nek. Természetesen a verseny lendüle­téhez szükséges az is, hogy a tanács értékelje is a vállalások teljesítését. A vállalások teljesítésének értékelését a dunakömlődi községi tanács heten­ként elvégezte. Dunakömlőd község dolgozó parasztjainak legnagyobb ré­sze a hármas típusú „Szabadság" ter­melőszövetkezetben keresi kenyerét. Körülbelül 22 olyan dolgozó paraszt­ja van a községnek, akiknek földterü­letük 3 holdon felül van. A 22 dol­gozó paraszt közül 19-en tettek vál­lalást és 12-en már teljesítették is. Közöttük Takács László 8 holdas dolgozó paraszt, aki az idei ser­tésbeadási kötelezettségén kívül 1955- re is teljesítette beadását. A sertésbe­adás teljesítése mellett eleget tett még tojás- és baromfibeadásának is. Vagy id. Kovács János 8 holdas dolgozó pa­raszt, aki egész évi baromfi- és tojás­beadását teljesítette. Hasonlóan szép eredményeket értek el a kölesdi dol­gozó parasztok is. Kölesden 25 dolgo­zó paraszt tett vállalást a pártkongres­­szus tiszteletére, mind a 25 már tel­jesítette is. Házi György és Sólya Ist­ván 6 holdas dolgozó parasztok vál­lalták például, hogy tavaszi vetéseik határidő előtt való teljesítése mellett teljesítik félévi tojás és baromfibeadá­sukat is. Szavukat valóra váltották. Sió­agárdon 32 dolgozó paraszt közül 26- an teljesítették vállalásukat. D. Hor­váth József 14 holdas dolgozó paraszt például egész évi vágómarha, egész évi tojás- és baromfi­ beadásának tett eleget, de teljesítette félévi adófizeté­sét is, vagy Varga Sándor 3 és fél hol­das dolgozó paraszt szintén egész évi vágómarha, egész évi tojás és baromfi beadásán kívül befizette félévi adó­ját is. Döbrököz község dolgozó paraszt­jai közül Kakas János vállalta, hogy március 25-ig 30 darab tehenet elője­gyeztek, törzskönyvezésre, vállalását teljesítette, mert március 25ig 43 da­rab tehén került törzskönyvezés alá. Balaskó Imréné hízott baromfi beadá­sát vállalta, és teljesítette is. Adófize­tés terén Pócsi Jánost és Hadi Mihályt illeti dicséret, mindketten rendezték félévi adójukat. Ezeken a felsorolt pél­dákon kívül még nagyon sok közsé­get és azok jól teljesítő parasztjait lehetne felsorolni, akik becsülettel tel­jesítették adott szavukat. Megyénk területén azonban lehet ta­lálni olyan községet is, ahol nem szer­vezték meg a kongresszusi versenyt. Elsősorban felelős ezért a községi ta­nács, mely nem tekintette szívügyé­nek a versenyt, és nem tudatosította a dolgozó parasztok körében a kong­resszusi verseny jelentőségét. Ilyen köz­ség például Szedres. A község 460 dolgozó parasztja közül 16-an tettek vállalást a III. pártkongresszus tiszte­letére és a 16 dolgozó paraszt közül is, csak 10-en teljesítették adott sza­vukat. Megyénk 15 gépállomásán is élénk versenyélet alakult ki. A traktorosok többsége már teljesítette is vállalását. Szép eredményeket értek el a hőgyészi gépállomás traktorosai. Hencz Lajos, Ferter Antal és Dudás Mihály a kong­resszus tiszteletére tett vállalásukat 154, 171 és 166 százalékra teljesítet­ték. A sárpilisi gépállomáson dolgozó 92 traktoros közül 72-en tettek vál­lalást és 30 traktoros már teljesítette is. Szép teljesítést ért el Ruskovics Ist­ván traktoros, aki vállalta, hogy ápri­lis 18-ra 105 normálhold tavaszi ter­vét teljesíti és 5 százalékos üzem­anyagmegtakarítást ér el. Tavaszi ter­vét Ruskovics elvtárs már teljesítette, és eddig 160 normálholdat szántott fel. Balogh Gyula traktoros 5 normál­­holddal előzte meg traktorostársát. A 105 normálhold tavaszi tervét 165 nor­málholdra teljesítette, és 15 százalékos üzemanyag megtakarítást vállalt, amit teljesített. Mindkét traktoros dolgozó parasztok földjein szánt. Ruskovics Ist­ván Bátaszék, Balogh Gyula Alsónyék határában. A községek dolgozó pa­rasztjai egyöntetűen elégedettek a két traktoros kiváló munkájával. Sokkal kisebb a versenylendület a nagydorogi gépállomáson, ahol 59 traktoros közül csak kilencen tettek vállalást, de még egy traktoros sem teljesítette. Legjobb eredményével Böhm Fülöp vezet, aki vállalta, hogy 160 százalékra fogja növelni teljesí­tését, jelenleg 100 százalékos teljesí­tésnél tart. A második helyen Forster Mátyás áll 78 százalékos teljesítésével. Dolgozó parasztjaink és gépállo­másaink mellett megyénk sok termelő­­szövetkezetét lehetne felsorolni, akik vállalásokat tettek pártunk III. kong­resszusának tiszteletére. A vállalások teljesítése során nagyon sok és szép teljesítmény született. Sokat lehetne írni megyénk termelőszövetkezetei kö­zül a bonyhádi „Dózsa Népe" tsz-ről, a tamási „Vörös Szikráról", a nagy­­kónyi „Alkotmány" tsz-ről, a lajvér­­pusztai „Szabadság" tsz-ről, a mázai „Megértés" tsz-ről, vagy a gerjeni „Vörös Nap" tsz tagságáról, akik a vállalások teljesítése során határidő előtt elvetették a magot, teljesítették beadási kötelezettségüket, vagy az el­következendő télre gondolva silót épí­tettek. Egyszóval mezőgazdasági életünk minden egyes dolgozója a felmerülő nehézségekkel dacolva is arra töre­kedett, hogy magasra emeljék mező­­gazdaságunkban is a kongresszusi ver­seny zászlaját. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A madocsai „Igazságo4 tsz tehenészeinek győzelmi jelentése A madocsai „Igazság" termelőszövetkezetben még valamikor februárban viharos közgyűlés volt. Ezen a közgyűlésen azt latolgatták, hogy ki mivel járulhat hozzá legjobban a közös vagyon gyarapításához. Ki-ki a maga munkaterületén számba vette az adottságokat, s írásba fektették a párt III. kongresszusára tett fo­gadalmakat. A tehenészek vállalása az volt, hogy az akkori 10,1 kiló napi tehenem­kénti átlagos tejterme­lést a kongresszus napjáig 12 kilóra emelik. Ettől a naptól kezdve a tehenészetben is megindult a harc az adott szó valóra váltásáért. Pontosabbam végezték az etetést, a fejést és a tehenek gondozását is. Földesi Lajos és új munkatársai, Földesi János, mindent el­követnek, hogy magasabb legyen a napi tejtermelés. Április 23-án a madocsai,, Igazság“ tsz-ből győzelmi jelentés érkezett A tehenészek büszkén jelentették, hogy teljesítették a párit III. kongresszusára tett foga­dalmukat, a ter­melési átlaga jelenleg 12,4 kiló. A bölcskei gépállomás szerelői már az utolsó simításokat végzik a cséplőgépe­ken A bölcskei gépállomás dolgozói gyakorlatból tud­ják, hogy a rosszul javított gépekkel szégyent vallanak, sőt azt is tudják, hogy a gépek javítását nem lehet kap­kodva végezni, alaposan át kell nézni mindent, hogy még csak, vélet­lenül se legyen egy laza csavar, mert az is könnyen törést idézhet elő. Ezért idejében hozzá­láttak a cséplőgépek javításához, s mint Papp Sándor, az egyik szerelő mondja, nem is akárhogyan javítják ki a gépeket, hanem minőségileg is kifogástalan mun­kát végeznek. Amellett, hogy minőségileg valóban jó munkát végez a­ cséplőgép javító-brigád, mennyiségileg is jól dolgoznak. A cséplőgépek kijavításának határ­ideje június 10-én jár le. Ezzel szemben a bölcskei gépállomás 22 cséplőgépén már az utolsó simításokat végzik, — mint a gépállomás főmechanikusa, Kertai elvtárs mondja — pár napon belül befejezik a javí­tást. A jó munkáért elsősorban Kánai István, Szeke­res Lajos és Papp Sándor elevtánsakat illeti dicséret Fáradtságot nem kímélve dolgoztak, hogy az aratási szemle előtt minőségileg is, és mennyiségileg is kifo­gástalanul kijavítsanak minden cséplőgépet, minden aratógépet és minden kazalozót Bátai Vörös Zászló tsz: Több mint 50 hold gabonát vetettek terven felül A rendkívül kedvezőtlen őszi időjárás bizony rá­nyomta bélyegét az őszi kalászosok fejlődésére. Nem megy ritkaságszám­ba az az eset, hogy egy t­ermelői szövetkezet, vagy állami gazdaság kiszárí­totta az őszi vetés egy ré­szét, hogy helyette tava­szi vetéssel pótolja. A bátai „Vörös Zászló“ termelőszövetkezet tag­jai a terven felül vetett növényekkel akarják pó­tolni a hiányosan ke­lt őszi vetést. 30 holdon ve­tettek tavaszi búzát, 15 holdon tavaszi árpát és 10 holdon vetettek ter­­­ven felül zabot. Az elvetett búza és árpa területe szépen kikelt és helyenként már 6—8 cen­timéter nagyságot is el­ér. Az őszi vetések jelen­tős terület mennyiségen — különösen, ahol árpa­­földbe vetettek — a ki­kelt növényeket a gabo­nafutrinka pusztította. Ez a futrinka­ kár több mint 10 holdat tesz ki A­­­ tag­ság adatoxal való poro­zással védekezik a kárte­vők ellen. IS biritói állami gazdaság dolgozói harcolnak a Megyei Pártbizottság zászlajának elnyeréséért A biritói állami gazdaság dolgozói fogadalmakat tettek a párt III. kongresszusának tiszteletére. A trak­­torisi­ák közül Feil Ferenc és Juhász István indítot­ták el a 2 500 normálholdas mozgalmat. Ezen belül vállalták, hogy a kongresszus napjáig 400 normálhol­dat teljesítenek. A növénytermesztők azt vállalták, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat idő előtt el­végzik, mihelyt lehet, megkezdik a koratavaszi növény­­ápolást. A tehenészek pedig a meglehetősen kevés ab­raktakarmány ellenére is. vállalták, hogy az 5,4 literes fejési átlagot a kongresszus napjáig 7 literre emelik. Az értékelést az állami gazdaság szakszervezeti bizott­sága 5 naponként végzi. A legutóbbi értékelésnél kitűnik, hogy a biritóiak állják szavukat. Juhász István és Feil Ferenc 400 nor­­málhold vállalásukat eddig 508 normálholdra teljesí­tették. A növénytermelők is állják szavukat, mert a koratavaszi növényeket elsőnek vetették el a paksi járásban, és már megkezdték a növényápolást is. De a tehenészek becsületén sem esik csorba, mert ők is állják szavukat. Április 20-án a fejési, illetve isfeálló­­átlag már 7,5 liter volt. A kongresszusi verseny győ­zelméért folytatott harc ezekben a napokbban Biritón is fokozódik, mert a gazdaság dolgozói kijelentették: harcolunk a megyei pártbizottság zászlajának elnye­réséért. Matus András és Lengyel István kajdacsi dolgozó parasztok teljesítették a pártnak tett ígéretüket A kajdacsi dolgozó parasztok is kiveszik részüket abból a versenyből, melyet az MDP III. kongresszu­sára kezdeményeztek az ipari munkások. Az egyénileg dolgozó parasztok közül több mint 30 gazda fogadta meg, hogy idő előtt elvégzi a tej­trágyázásokat és a többi tavaszi munkát, ezenkívül határidő előtt eleget tesz állam iránti kötelezettségének. Ilyenek Lengyel István és Matus András középparasztok is. Lengyel István azt vállalta, hogy a magasabb terméseredmé­nyek elérése érdekében összes őszi gabonáját pétisóval felttrágyázza és egész évi sertésbeadását a második ne­gyedévben leadja. Vállalását, a pártnak tett ígéretét április 20-ra már teljesítette. Matus András szintén azt vállalta, hogy összes őszi kalászosait apró érett istálló­trágyával, illetve pétisóval fejtrágyázza és egész évi sovány baromfi beadási kötelezettségét teljesíti. Matus András is teljesítette már a párt III. kongresszusára tett fogadalmát. A fácánkerti Vörös Hajnal tsz-ben az összes kukoricát négyzetesen vetik Fácánkerten az egyéni­leg dolgozó parasztok még soha nem nyilatkoz­tak olyan elismerően a Vörös Hajnal termelőszö­vetkezetről, mint most, ezen a tavaszon. Ez nem is véletlen, hiszen a szö­vetkezet fennállása óta még soha nem volt ta­pasztalható az a lendüle­tes munka, ami megmu­tató­zik most a szövetke­zetben. Ezen a tavaszon 16 000 mázsa trágyát hord­tak ki a földekre. A kora tavaszi növények vetését időben elvégezték, az őszi búza alá pedig már most úgy készítik a ta­lajt, a vetésforgót, hogy a­­ kapósok iután frissen trágyázott földbe kerül­jön. A fácánkerti Vörös Haj­nal tsz tagjai jelenleg ku­korica vetéssel foglalkoz­nak. Tervük szigorúan elő­írja, hogy a 47 hold ku­koricát négyzetesen kell elvetni, ők maguk ter­vezték, mert a tavalyi négyzetesen vetett kuko­rica is dupláia fizetett. Könnyebb volt a gépi mű­velés, nagyobb volt a ter­még. Ezért ragaszkodik most minden tag a terv­ben előírt négyzetes ve­tés maradék nélküli vég­rehajtásához. Ezért vetik az idén a fácánikerti Vö­rös Hajnal tsz tagjai ös­­­szes kukoricájukat négy­zetesen. Új ötletekkel bizt­osítják fémgyűjtési elsőségüket a Simontornyaiak Az eddigi fémgyűjtések során Tolna megyében mindig Simontor­­nya volt az elsők között. Az ered­ményhez a földművessz­övet­kezet jó munkáján kívül hozzájárult, az is, hogy a háború alatt Simontor­­nyánál hosszú harcok voltak s a fej­vesztetten menekülő németek ren­geteg ágyút, tankot hagytak hátra, amit a fémgyűjtések során össze­­szedtek a simontornyai úttörők és a földművesszövetkezet tagjai. Többszáz vagon értékes fémhulla­­dék került így Simont­or­nyár­ól az olvasztókba, de a falu hulladék­­­tartalékai­ úgy látszik kimeríthe­­tetlenek, mert a mostani fémgyűj­tés során is a legjobb községek kö­zött szerepel. Eddig 100 mázsa va­­sat és több mázsa fémhulladékot gyűjtöttek. Azonban most már több lelemé­nyességre van szükségük a simon­­tornyaiaknak, mint eddig, mert a falu határában, vagy a Sió vizében nincsenek kilőtt német tankok, ágyúk. De a földművesszövetkezet tagjai, vezetői most is találnak hul­ladékot. A régi simontornyai tégla­gyár udvarán 20 éve hevert egy rossz csille, ami 5 mázsával növel­­te a begyűjtött vas mennyiséget. Ugyanitt egy rossz járgányt is ta­láltak, ami majdnem 4 mázsát nyo­mott. De sok a vas- és a fémhulla­dék magánházaknál is, melyekből az úttörők eddig mintegy 30 mázsát vittek a begyűjtőhelyre. A simontornyai földművesszövet­­kezet tagjai a Fémgyűjtő Hónap második felében azonban sokkal na­gyobb tervet akarnak megvalósíta­­ni, ami teljesen a javukra döntené el a megye fémgyűjtési versenyét.­­Az idősebb, katonaviselt emberek pontosan emlékeznek rá, hogy 1944- ben a németek egy 20 méter hosszú futóárokba temettek el különböző méretű ágyúlövedékeket, ami, ha sikerül kiásni, legalább 50 mázsa sárgarezet jelent. A lövedékek kö­zött azonban a simontornyaiak em­lékezete szerint, vannak fel nem robbant, éles lövegek is, éppen ez­ért az egykori lövészárok kiásásá­hoz megfelelő tűzszerészi szakérte­lem kell. A simontornyai földmű­­vesszövetkezet vezetősége most a honvédség tűzszerészeivel karöltve akar munkához látni, hogy a há­ború utolsó emlékeit is eltüntethes­sék a faluból s az egykori gyilkos lövedékek értékes rézanyagát bé­kés célokra használhassák fel üze­nteink.

Next