Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-30 / 102. szám

Dicsőség a világbéke, a szabadság legfőbb védelmezőjének, hazánk felszabadítójának, a kommunizmust diadalmasan építő Szöv­etuniónak! (Az MDP Központi Vezetőségének május 1-i jelszavaiból) A hőgyészi traktoristák versenyében fölényesen tartja az első helyet Molnár András A hőgyészi gépállomás udvarát februáriban még fehér hó borította, de a traktoristák stalipa alatt már valósággal égett a talaj. Ez nem is volt véletlen. Hi­szen a hosszú tél után el lehet képzelni, mennyire vágy­tak a traktor­isták ki a mezőre, szántani-vetni. Nem is tétlenkedtek, a megyében ők húzatták ki elsőnek trak­toraikat­ a termelőszövetkezetek földjeire, elsőnek kezd­ték meg a talajmunkát. A traktoristák már a télen „megegyeztek“: kiválasztotta mindenki a mágia ver­senytársát, s elhatározták, egész éven át versenyeznek. A traktorist­áik között akad­t egy határozott, merész nem éppen fiatal, aki a gépállomás valamennyi trak­torosát versenyre hívta. Ezt az elvtársat Molnár And­rásnak hívják. Elejétől kezdve a diósberényi határban dolgozik, egyszer a termelőszövetkezetnek, egyszer az egyéni parasztoknak, de munkája az van bőven. A versenyben már kezdetben megszerezte a vezetést Mol­nár András. Az elsősége azonban sokszor veszélyeztetve volt, mert a nyomában haladt Szegedi Gyöngy, alig egy pár százalékkal volt lemaradva. De azért Molnár András nem hagyta magát­. Mikor úgy látta, baj van nagyobb lendülettel dolgozott, mert mint mondja, nem tudná elviselni, ha bárki is megelőzné. Nem is előzte meg senki, jelenleg is ő vezet a hőgyészi tratotoristák versenyében, tavaszi tervét 227, kongresszusi vállalása­­, pedig 324 százalékra teljesítette. Az elmúlt évihez képest másfélszer többet termel az idén a Paksi Konzervgyár Az elmúlt évben mintegy másfélezer hordónyi te­rüle­tet szerződtetett a Paksi Konzervgyár a környék­beli­ termel­őszövetkezetekkel és egyéni gazdáikkal. Az idéin a szerződéses­ területnek nagysága több, mint két­­sze­resére emelkedett: 3201­ holdra kötötték szerződést Pa­ks környékén. A leszerződött terület elsősorban a pa­­pulikéinál, babnál, paradicsomnál növekedett, de az idén káposztából is, közel kétszeresét tartósítják a ta­­v­­ailyi mennyiséginek. Az újév múlt l­ évben aszalt gyümölcsöket csak kísérlet­iként készített a Paksi Konzervgyár. A kísérletek be­váltak, s így most két aszalógépet állítanak be, me­lyek közül az együk Tengelicen dolgozik. A konzervgyárban még nem kezdődött meg a mun­ka, most a gépjavítás u­­olsó szakaszánál tartanak.­­ Azonban a gyár termeltetési csoportja már dolgozik: ellenőrzik a magok kiosztását, s rendszeresen felkere­sik a leszerződött termelőket, hogy megnézzék, hogyan ápolják növényeiket, s ahol kell, ott­ segítenek is. A csoport a gyár területén 1 holdas kertészetet is létesített, amelyben többszázezer paradicsom és paprika palántái­ nevelnék, hogy ezekből tudják pótolni az eset­leges fagykárokból bekövetkező hiányokat. A gyár ter­vei szerint, tavalyi termeléséhez viszonyítva az idén 163 százalékkal több főzelékfélét és gyümölcsárut termel. Sárpilisi Sarló Kalapács­­ tsz: Befejezték 50 holdon a kukorica vetését Megyénk termelőszövetkezeteinek tagjai arra törekednek, hogy mi­előbb befejezzék összes tavaszi nö­vényeik vetését. Termelőszövetkezeteink közül a sárpilisi Sarló Kalapács tsz tagsága április 24-én befejezte a tavasziak vetését. Szombaton délután a tsz tagjai büszkén jöttek haza a határ­ból. Van is mire büszkélkedniök, ugyanis ekkor fejezték be 50 hol­don a kukoricavetést. A vetésen kívül megkapálták még az őszi vetésű hagymájukat, cukor-és takarmán­yrépájukat. Becsülettel teljesíti a tagság beadási kötelezett­ségét is. F­élévi baromfi- és tojás­­beadásukna i­k tettek már eleget. Ser­tésbeadás negyedik negyedévre van beütem­­ezve, a tagság azonban vállalta, h­ogy május 1-re 1 darab 140 kilogr­­ammos hízót ad be. Ezen­kívül a tagság még vállalta május l­e tisztel­etére, hogy a tehénistállót és sertésu­taztatót kimeszelik, a ba­romfi kifutót feltássák és bevetik lucernáv­­al. Dombóvári Sertésten­yésztő V. m mázsa hízómarhát adta­k be terven felül „Tudjuk, hogy van még liba és tennivaló, de kollektív munkával harcolunk azért, hogy a tervet tel­jesítsük."­­— írja levelében Szabó Géza, a dombóvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozója. Szabó elvtárs nyíltan mer írni ar­ról, hogy például tejbeadásukat csak részben tudták teljesíteni. 1954. ja­nuár hóban például 9600 liter tej volt a beadási kötelezettségük, és a hó végére 9851 litert tudtak telje­síteni. Ezzel szemben komoly lema­radás mutatkozik a március havi tej­­terv teljesítésénél, ugyanis a 12.80­0 liter tej helyett csak 9634 li­ter tejet tudták beadni. A dombóvári Sertéstenyésztő és Híz­láló Vállalat dolgozói azonban hiá­n­­yosságuk mellett szép eredmé­nyeket is értek eb Ezt bizonyítja az is,, hogy a vállalat dolgozói­ terven fe­­lül 16 darab hízómarhát adtak be 1/13 mázsa összsúlyban. A kongresszusi verseny élenjárói Szalma Ferenc, a Szekszárdi J tender­gyár ifi dolgozója. Kongresszu­si vál­lalását túlteljesítette, és itt május 1. tiszteletére újabb felajánlást tett. Vállalása volt, hogy az edd­ig elért 160 százalékos átlag telje­sítményét még 10 százalékkal felem­eli. Ápri­lis 24-én, szombaton 220 százalékra teljesítette napi tervét. Ifj. Fáik József, a Bonyhádi Zománc­művek szerszámműhelyében dolgo­zik. Tavaly augusztusban az üzem fiataljai jó munkája elismeréséül őt küldték el Bukarestbe a Világifjú­sági Találkozóra. Ifj. Fáik elvtárs hazajövet még nagyobb kedvvel dolgozott. Most a kongresszusi ver­senyben a Tolnai Textilgyár VIT- küldöttjével, Szór György elvtárssal áll párosversenyben. A legutóbbi tel­jesítményszázaléka az új normaóra szerint 133 százalék volt. Jól halad a kukoricavetés Faddon Fadd­­ község dolgozó parasztjai megállj­ák helyüket a­ tavaszi mun­kák elvégzésénél. Nagyon sok dol­gozó parasztot lehetne felsorolni, akiknek már kukorica vetőmagjuk is a földben van. Ilyenek például Ölvecki Ferenc 9 holdas dolgozó paraszt, aki 1200 n­ öl burgonya- és 2500 négyszögöl kuko­rica vetését befejezte. Vagy Fehér Pál 9 és Szalontai György 5 holdas dolgozó parasztok, akik 2 hold, illet­ve 1500 négyszögölön fejezték be ku­korica vetésüket. A község dolgozó paraszt­jainak eredménye mellett szorosan felzár­kóznak eredményeikkel a parasztasz­­szonyok is. özv. Csizmadia Józsefné­­nek például 2 hold földje van, nap­raforgó, burgonyarvetése mellett be­fejezte 600 négyszögölön a kukorica vetését is. Vagy özv. Bitter Ferenc­­né 3 holdais parasztasszony. Ö a gép­állomással szánttalta fel a földjét.­­ Példamutatóan gazdálkodik, a hold őszi búzáját fejtrágyázza, burgonya, napraforgó és kukorica vetőmagjai pedig a földben vannak. Székely-napra készül a bonyhádi járás A háború után kitelepített volks­­bundista svábok­­ helyére Tolna me­gyében felvidéki és székely­­ lakos­ság települt. A felvidékiek a megye különböző részein találtak új otthont míg a székelyek főleg a bonyhádi járásban telepedtek meg, ahol jelen­leg mintegy 12.000 erdélyi és buko­vinai székely él. A székelyek gaz­dag népművészeti hagyományait, szokásait eddig csak néhány kultúr­­együttesük ápolta, a Tolna megye területén lakó székelység azonban elszakadva élt egymástól. Most tolna megyei tanács elhatározta, hogy Bony­hádon május 9-é­n székely na­pot rendez, melyre a megye területén lakó valamennyi székelyt meghív. A bonyhádi székely nap előkészü­letei már megkezdődtek. Május 9- én székely népművészeti kiállítás nyílik a bonyhádi járási kultúrház­ban, melyen bemutatják az erdélyi szőtteseket, hímzéseket, varratáso­­kat, fafaragásokat. Délután szabad­téri hangverseny lesz, melyen Tolna megye legjobb 12 székely kultúr­­csoportja mutatja be tudását. Este nagyszabású bál fejezi be a nap ese­ményeit. A szekszárdi járási kultúrotthon fotókiállítása Városunkban kiállítá­sok nyíltak, Pestről jött mű­vészek tartottak előadá­st, a Faluszínház művészei is többízben szerepeltek, irodalmi előadások hangzottak el — általában megállapítható, hogy Szekszárd kul­turális élete sokat fej­lődött. S most is, mikor a járási kultúrotthon fotószak­körének kiállítását járjuk, ez jut eszünkbe. Fotókiá­­llítás eddig művészi céllal még nem volt Szekszárdon. Annál dicséretesebb tehát a kultúrotthon kezdem­é­nyezése. Aránylag sok kétés van itt ahhoz viszonyítva, hogy alig féléve működik­­ a szakkör. Persze ez a félév meg­látszik még a technkán. Nincs még mindegyik tag­nak megfelelő tech­nikai gyakorlata. No, de a „ru­tin“ idő múltán úg­yis megjön. Ahogy a kiállítás szobájába lépünk, a baloldali falon függnek Farkas Ferencné munkái. Az „1954 telén“, és a „Tavajsz“ talán a legjobbak. Friss és erő­teljes képek ezek. Mellettük látható a kiállítá­s egyik legkarakterisztikus­abb darabja, Müller Ferenc ,,Csíny­­tevő“-je. Nagyon sok mindent fejez ki ez a kép. — Annyi huncutság, mozgás és kacagás van a guggoló gyermek arcában­­, hogy nehéz azt tollal visszaadni. De szép még Müller Ferenc két tájképe: a „Téli al­konyat Ij“ és II. A portrék közül kiemelkedik Kapi­tány Ferenc .­Tanulmányfej II.“ című képe. egy fia­tal lány ■ könnyedén megfogott, végtelenül finom arc­képe. A tél, mint foto-téma, igen sokféle változatban, s igen hatásosan szerepelt a kiállításon. Sárái János „Tél a parkban“ című kompozíciója talán a legszebb, leghangulatosabb téli fénykép. Szándékosan utoljára hagytuk a fotókör vezető­jét, Ottófi Józsefet, aki igen szép képekkel szerepelt a kiállításon. Mindenekelőtt a fény és árnyék hatásait gyönyörűen kihasználó „Hazafelé vonul a nyáj“ cí­mű képe az, amelyik előtt legtöbbet álltak meg a látogatók, aztán a „Csendélet“, amely a maga kissé merev szépségével, anyagszerűségével artisztikus; s úgyszintén: az „Egy rózsaszál szebben beszél“ (mely igen szép virágportré), továbbá a „Vadvirágos tarka rét“ — mely engem a kompozíciójánál és témájánál fogva halványan Hevesi Ivánra emlékeztetett — és a „Szekszárdi táj“, az erős, lendületesen megfogott magyar vidék hű képe. Végeredményben leszögezhetjük, hogy a kiállítás szép eredménnyel járt. A siker, az elismerés való­színű még szorgalmasabb munkára ösztönzi a fotó­­szakkör tagjait. , N. Z, A termelési bizottságok oldják meg további feladataikat is Irta: IVÁN JÓZSEF, a keszőhidegkúti termelési bizottság elnöke Mióta megalakult községünkben a termelési bizottság, azóta sok min­den megváltozott. A dolgozó parasz­tok érzik, hogy ma már valóban be­kapcsolódhatnak: saját sorsuk irá­­nyí­tásába, szabadon fejthetik ki vé­leményüket, javaslataikat és sok te­kintetben ellenőrzést gyakorolhat­nak, — természet­esen, a termelési bi­zottságon keresztül — a tanács mun­kája felett. Mióta megalakult a ter­melési bizottság, azóta már igen sok alkalommal, pontosabban minden hé­ten összehívtam a termelési bizott­ság tagjait, meghívtam a párttitkárt, a tanácselnököt és a községből e­gy­­pár jól dolgozó parasztot és megbe­széltük az elkövetkező hét feladat­ait. Úgy látom, munkánk eddig nem volt eredménytelen, feladatunknak megfelelően mindig elvégeztük, amit joggal elvár tőlünk a község dolgozó parasztsága. Tartottunk szakelőadást­, — amelyet Horváth József agironó­­mus tartott, — a trágyakezelésről, egyben a talajerő pótlását is megbe­széltük. Ez nem is lett eredményte­len, ma már községünkben nincs olyan gazda, akinek udvarában olyan nagy trágyahalmazok lennének, mint ezelőtt egy esztendővel. A termelé­­­si bizottság tagjai beszélgettek a dol­gozó parasztokkal a tejtrágyázások jelentőségéről, a kenyérgabonás­ érmés fokozásáról is. A dolgozó parasztok megértették, hogy az életszínvonal emeléséhez elsősorban is nagyobb ter­méseredményekkel tudnak hozzájá­rulni, így tudnak több élelmiszert és iparcikkeket nyújtani a városnak. A műtrágyánál meg kell, hogy mond­jam, hiba csúszo­tt be, nem kaptuk meg időben. A földművesszövetkezet ügyvezetőjét felelősségre vontuk. Ő mentegetődzött, hogy időben intézke­dett, és mi ekkor Somogyi József­nek, a tanács elnökének szóltunk és végre április 15-re megérkezet­t a műtrágya. A dolgozó parasztok a mű­trágyát azonnal széthordták és há­rom napon belül azt el is szórták. Mindig tájékozódunk arról, hogy köz­ségünk hány százalékra áll a vetés­tervek teljesítésével és ha látjuk, hogy „szők­, a cipő", akkor a tanács­tól feladatot kérünk, a termelési bi­zottság minden tagja munkához lát, mert nem akarjuk, hogy községünk bármilyen tekintetben is hátul kul­logó legyen. • Munkánk e téren sem eredménytelen. Tavaszi vetéstervün­ket a kukorica és burgonya kivételé­vel minden vonatkozásban teljesítet­tük. De itt sem nagy a lemaradás. Burgonyából 95, kukoricából 40 szá­zalékra állunk. De merem állítani, hogy a héten ez is befejeződik. Én, mint termelési bizottsági el­nök, nagyon jól tudom, hogy nekünk igen sokrétű feladatot kell elvégezni. Dehát azért választottak bennünket a község legjobb gazdáit a termelés­i bizottság élére, hogy úgy irányítsuk munkánkat, hogy sehol se legyen hiba. Szakcsoportjaink önállóan dol­goznak. Az állattenyésztési szakcso­port például eddig kiváló mun­kát végzett. Á­llattenyésztési szaktan­folyamot szerveztek, melyet én jóma­gam is, meg még igen sok gazdatár­sam eredményesen elvégeztünk. Az állattenyésztési szakbizottság meg­szervezte, hogy a 80 hold legelőt a község dolgozó parasztjai társadalmi munkával megfogásolták, gyomtala­­nították, a kutakat, vályúkat rendbe­hozták, továbbá a legelőkön 3 éve feltört­ területből 13 holdat fűmaggal bevetettek. Ezért köszönetet kell, hogy mondjunk a községi tanács ve­zetőinek, mert kérésünkre­­ biztosítot­­ták a vetőmagot. A tavaszi munká­knak már a vége felé járunk, de úgy gondolom, ne­künk, termelési bizottsági elnökök­nek és a bizottság többi tagjainak nincs idő arra, hogy most megpihen­jünk. A mezőgazdasági munkák most már egymás után következnek. A vetések után hozzá kell látni a nö­vényápoláshoz, fel kell készülni az aratásra, szóval munka az van bő­ven. De a párt és a tanács segítsé­gével a termelési bizottság minden tagjának lelkiismeretes és odaadó munkájával ezután is megoldunk minden olyan feladatot, mely ránk hárul. A közös cél elérése érdeké­ben, a jólét­ programmjának mielőb­bi végrehajtása érdekében a kesző­­hidegkuti­ termelési bizottság nevében azt kérem a megye összes termelési bizottságától, hogy­ oldják meg sike­resen a további feladatokat is. A bonyhádi járásban javulás, a paksi járásban visszaesés mutatkozik a tavaszi munkákban A tavaszi mezőgazdasági munkák menetében az utóbbi 10 napban ja­vulás tapasztalható, bár az eredmény még mindig nem kielégítő, mert ha globálisan értékeljük az eddig vég­zett tavaszi munkákat, megyénk or­szágos viszonylatban hátul kullog. A legutóbbi értékelésünk szerint a bonyhádi járás tört az élre. A bonyhádi járás mezőgazdasági vezetőit és dolgozóit dicséret illeti, amiért megszívlelték legutóbbi bí­rálatunkat és valóban fáradságot nem kímélve dolgoznak, hogy mi­előbb teljesítve legyen részleteiben is a tavaszi vetésterv. A bonyhádi járás t­ehát megérdemelten került az utolsók közül az első helyre, ne­hogy ezt az eredményt megtartsa, illetve tovább fokozza, ahhoz továbbra is ilyen lelkiismeretes munkára van szükség. A járások versenyének második helyezettje jelenleg a gyönki járás, amely 63,1 százalékra teljesítette ta­vaszi vetéstervét. Ezt az eredményt a gyönki járás községeiben és ter­melőszövetkezeteiben fokozni lehet és kell is, mert a tavaszi vetések ideje lejárt, illetve a közeljövőben lejár. A dombóvári járásban az utóbbi 5 napban többszáz hold területet ve­tettek be a községek dolgozó paraszt­jai, s a termelőszövetkezetek tagjai. A vetések ütemét azonnal haladék­talanul fokozni kell, mert a burgo­nya, ,a cukorrépa és a kukorica ve­tésénél rendkívül nagy lemaradás mutatkozik, az idő pedig sürget, ha­ladéktalanul a földbe kell tenni min­den magot. Ugyanezt lehetne elmondani a ta­mási járásról és a szekszárdi járás­ról is. Ebben a két járásban is foko­zódott a munkák üteme, de még az értékelés alapján igen siralmas ké­pet mutat a tervteljesítés. A szek­szárdi járás csak 47.3, a tamási járás pedig 48.4 százalékra teljesítette ta­vaszi tervét. A szekszárdi járás bár az utóbbi 5 napban elkerült az utol­só helyről, de mint a számok is bi­zonyítják a járási tanács és a járás mezőgazdasági dolgozói még mindig nem tettek meg mindent a vetéster­vek teljesítésének érdekében. Az elmúlt értékelésnél megdicsér­tük a paksi járás mezőgazdasági ve­zetőit és dolgozóit, mert eddig lel­kesen harcoltak a járások versenyé­nek elsőségéért. Most azonban bírá­latot kell gyakorolni a járás vezetői és dolgozói felé, mert a tavaszi mun­kák végzésének ütemében a paksi járásban visszaesés mutatkozik. Bizonyára a paksi járás mezőgaz­dasági osztályán dolgozó elvtársak is tudják, hogy a dolgozók életszínvo­nalának emeléséért folytatott harc első szakaszát most napjainkban kell győzelemre vinni. Erre gondoljon Dravecz elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője és az osztály többi dolgozója is, mikor az íróasztal mel­lől próbálják elősegíteni a vetéster­vek teljesítését. Megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya. A Központi Vezetésész zászlajáért folyó verseny a nehéziparban A nehézipari minisztérium, a bá­nyász-, vegyipari- és a Vasas Szak­­szervezet értékelte a kongresszusi verseny állását április második har­madának eredményei alapján. A szénbányászatban élenjár a többi között a Nagymányok; Szénbá­nya Vállalat. Ásványbányászatban élenjár a többi között a Bükkösdi Ásványbá­nya Vállalat, —

Next