Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-17 / 91. szám
1954 ÁPRILIS 17 Meg kell gyorsítani a tavaszi munkát megyénkben A megyei tanács mezőgazdasági osztálya értékelte az eddig végzett tavaszi munkákat. Az értékelések alapján — sajnos, — azt kell megállapítani, hogy a kedvező időjárás ellenére sem megy kielégítően a tavaszi szántásvetés. A megyénk 6 járása közül 1. A GYÖNKI JÁRÁS Ebben a járásban kielégítően végzik a tavaszi szántásokat. A tavaszi árpa és zab vetésben elért eredmény azonban még mindig nem kielégítő. Ezenkívül sem igen dicsekedhet a járás kimagasló eredményekkel. A burgonya vetésben például második, az évelő pillangósok vetésében pedig az utolsók között van. A lehetőségek természetesen a gyönki járásban is adva vannak ahhoz, hogy minden vonatkozásban elsők legyenek.. 2. A PAKSI JÁRÁS A paksi járás szántóterülete viszonylag homokos. Ennek alapján mégis lemaradás tapasztalható a tavaszi szántásban. A járásnak vannak eredményei, ez tagadhatatlan. Burgonyvetésben például legelső a paksi járás. De, ha a járási tanács mezőgazdasági osztálya és a járás többi mezőgnzdasági vezetői egy kicsivel is jobban szívügyüknek tartják a tavaszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzését, akikor a következő 5 napban minden vonatkozásban első lehet a paksi járás. 3. A TAMÁSI JÁRÁS A tamási járás összesítve 73,3 százalékra áll a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésében. Az évelő pillangósok vetésében például kiváló eredményeket ért el a járás. Lemaradás tapasztalható azonban a tavaszi szántásban és a burgonya vetésben. Ez a lemaradás annak tudható be, hogy a járási tanács főagronómusa, névszerinti Kovács elviérs, keveset tesz a szántás-vetések gyors elvégzéséért. Nem bízza meg konkrét feladatokkal a járás szakembereit. 4. A BONYHÁDI JÁRÁS A bonyhádi járás összes vezetőinek és dolgozóinak jó munkájára vall az, hogy az utolsó 10 napban komoly eredményeket értek el a tavaszi munkákkal kapcsolatosan. Bizonyítja ezt maga az a tény, hogy a hatodik helyről a negyedik helyre küzdötte fel magát a járás. Azonban a bonyhádi járásiban sincs egyetlen vezetőnek és dolgozónak oka arra, hogy elbizakodjon. Az elért eredmények arra kell, hogy serkentsék a járás valamennyi vezetőjét és dolgozóját, hogy még következetesebben harcoljanak az eredmények megszilárdításáért, a további sikerek megteremtéséért. 5. A DOMBÓVÁRI JÁRÁS A dombóvári járásban egyáltalán nem tapasztalható eredmény az utóbbi 10 napban, az április 5-i értékelésnél ugyanis harmadik volt a járás, 10-ére pedig az ötödik helyre esett. Mi ennek az oka? Az, hogy Balázs elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője az íróasztal mellől irányítja a munkákat, nem ad konkrét segítséget a termelőszövetkezetek és községi tanácsok vezetőinek. A hét 6 napjából ötöt az irodában tölt. Az ilyen helytelen gyakorlattal a dombóvári járási tanács mezőgazdasági osztályán is szakítani kell, mert ahogy a gyakorlat is bizonyítja, a jártás mindig hátrább kerül a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésében. 6. SZEKSZÁRD VÁROS Szekszárd város mezőgazdasági munkáinak elvégzése tekintetében az utóbbi 5 napban nem igen értek el szóra érdemes eredményeket, hiszen Szekszárd város következetesen tartja a hatodik helyet. Hiba volna azonban azt állítani, hogy Szekszárdon nem szorgalmas, becsületes dolgozó parasztok vannak. Igenis a szekszárdi dolgozó parasztok túlnyomó többsége becsületes, a gazdálkodáshoz jól ért. A hiba ott van, hogy a városi tanács mezőgazdasági osztálya „képtelen“ tudomást szerezni az elvégzett munkákról. 7. A SZEKSZÁRDI JÁRÁS A szekszárdi járás a tavaszi kampány megkezdése óta nem akar megválni az utolsó helytől. A járás vezetői úgy látják: biztos, ami biztos, innen mér tovább esni úgy sem lehet. Mi tanácsolnánk azért a járási tanács végrehajtó bizottságának, mezőgazdasági osztályának, hogy próbálkozzanak már elkerülni a szégyenteljes utolsó helyről. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy Bajor elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője ne maga törekedjen az összes feladatok elvégzésére, hanem rendszeresen, konkrét feladatokkal bízza meg az osztály összes dolgozóit, és kérje számon tőlük a végzett munkát. A végrehajtó bizottságnak pedig azt javasoljuk, hogy ne tizedrangú kérdésnek tekintsék a mezőgazdasági osztály segítését, adjanak tanácsokat, segítséget az osztálynak ahhoz, hogy jól megszervezzék a jelentőszolgálatot. Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya Határidő előtt teljesítette adott szavát az ozorai II. Pártkongresszus tsz Az ozorai II. Pártkongresszus termelőszövetkezet tagsága pártunk III. kongresszusának tiszteletére komoly felajánlást tett. Vállalta, hogy az összes tavaszi vetéseket április 211-ig befejezi. A tsz tagsága lelkes munkával hozzáfogott a felajánlások megvalósításához. A tavaszi búza vetésével kezdték meg a munkát. Ebből időben elvetettek 42 holdat, de a nyolc hold cukorborsó vetésével sem késlekedtek, folyamatosan tették a földbe takarmányrépát, napraforgót, burgonyát, elvetettek 13 hold lucernát, 24 hold zabot, de 35 hold kukoricájukat is a földbe tették, mégpedig a vállalt határidő előtt 5 nappal. A vállalásuk teljesítésében komoly szerepe volt a termelőszövetkezet folatos brigádjának. Kiss János és Győri József brigádvezetők felajánlás alkalmával vállalták, hogy április 20-ig az összes őszi és tavaszi vetéseket meghengerezik. A növénytermesztési brigád ugyanerre az időre a fejtrágyázás elvégzését vállalta. A vállalásukban szerepelt a rétek és legelők fogasolása és azok gyomtalanítása. Ezt a vállalásukat határidő előtt 10 nappal teljesítették. Április 10-én büszkén mondták: teljesítettük vállalásunkat. A termelőszövetkezet tehenészei sem maradtak ki a vállalások teljesítéséből, ők azt vállalták, hogy fejési átlagukat 8 és fél literről 10 literre emelik. Adott szavukat valóra váltották. A szövetkezet juhásza, Kerekes Ferenc arra tett vállalást, hogy 100 anyabirkától 130 darab bárányt ellet. Ezideig 76 darab anyabirkától 131 darab kis bárányt elletett. Kerekes elvtárs arra is vállalást tett, hogy a kezelésében lévő juhok nyírási átlaga 4,5 kilogramm lesz. Az eddigi eredményei azt mutatják, hogy ezt a vállalását is valóra váltja. A Fornádi Állami Gazdaság életéből Aki a múlt év nyarán járt a Fornádi állami gazdaságban és látta az ottani helyzetet, most nagyon elcsodálkozna. A múlt évben sok hiányosság volt a gazdaságban, főleg a növénytermesztés terén. Hogy csak egy példát említsünk meg: elhanyagolták a kukorica kapálásának egy részét, amelynek következtében alacsony termést takarítottak be. Az új kormányprogramm azonban megváltoztatta a gazdaság életét. A dolgozók nap, mint nap, lelkesebben végzik munkájukat. Az őszi vetést igyekeztek határidőre befejezni, de az őszi mélyszántást nem tudták elvégezni az ősszel. Kora tavasszal azonban pótolták az őszi mulasztásukat. A téli időszakban, amikor nem lehetett a földeken dolgozni, a gépjavításra fordítottak nagy gondot. Munkájuk jó eredménnyel járt, határidő előtt sikerült befejezniök a gépjavítást. Nem is volt kiesésük a tavaszi vetések során. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tavaszi vetéseket időben elvégezték és a műtrágyát is idejében kiszórták a földekre. A gazdaság dolgozói nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a kongresszausi versenybe is. A verseny során igen szép eredményeket értek el; Balla József zetoros évi tervének a név 35 próaTékáit teljesítette, Grubér István traktoros pedig évi tervteljesítésének 33 százalékánál tart. A többi dolgozók is komolyan harcolnak tervük teljesítéséért, nap, mint nap, jobb eredményeket érnek el Senki sem akar lemaradni a versenyben. Az állattenyésztés terén is szép eredményt értek el az állatgondozók. Jó munkájuk nyomán a gazdaság I. negyedévi tejbeadási kötelezettségének március 10-re, sertésbeadási kötelezettségének március 12- re, a szarvasmarhabeadási kötelezettségének pedig március 20-ra tett eleget. A tavaszi munkálatok időbeni elvégzése mellett nagy gondot fordítottak a fásításra is. A gazdaság területén lévő utak mentét fákkal ültetik be, a belső területen pedig parkírozás folyik. Eredményes munkát végeznek a gazdaságban a kultúra fejlesztése terén is. Az április 11-én tartott állami gazdaságok körzeti versenyén színjátszó csoportjuk a második helyezést érte el, zenekaruk pedig az első helyre került. A kulturális téren elért fejlődés annak tudható be, hogy a gazdaság vezetősége könyvekkel és szakfolyóiratokkal segíti a dolgozók általános műveltségének fejlődését, muái&uíieáLSi István NAPCÖ 17.000 eperfacsemetét ültetnek Szekszárd környékén, a selyemhernyótenyésztés őshazájában A tolna megyei Szedres községben, 150 évvel ezelőtt Bezerédj Pál földbirtokos birodalmán foglalkoztak hazánkban először selyemhernyótenyésztéssel. A földbirtokos nagy gondot fordított az új jövedelemforrás bővítésére és egyre nagyobb területen ültettek az utak szélére eperfákat, hogy a parányi állatkák bőséges élelemhez jussanak. A selyemhernyótenyésztés nagyon elterjedt Szekszárd környékén és a vidék lakói ma is szeretnek hernyóneveléssel foglalkozni, ami viszonylag kevés munkával szép jövedelmet hoz. Szekszárd környékén idén tavasszal több, mint 17 ezer eperfacsemetét ültetnek el Nemcsak az utak mentén nevelnek eperfákat, hanem 16 községben növénytermesztésre alkalmatlan területen létesítenek kisebb-nagyobb epreserdőt. Itt tisztább a levél, könnyebben hozzáférhető a szedők számára. Ezekben a községekben maguk a selyemhernyótermelők is részt vesznek a csemeteültetésben és a gondozásban. A parányi fák között zöldséget termelnek az első években, így jól megművelik a talajt, hamarabb nőnek a fák. Izményben, például 8 és fél holdon egy nap alatt elültették a többszáz csemetét. Miszlán 20, Gyulajon 10, Zombán pedig 1 holdon létesítenek eprest. A most elültetett eperfák leveleiből 8 év múlva csupán egy év alatt 120 millió hernyót nevelhetnek fel. Ebből 18.000 kiló gubó lesz, ami 1800 kiló finom selyemfonalat tartalmaz, s 2000 méter tiszta selymet gyártanak belőle. Meggyorsult a vasgyűjtés Tolna megyében A vas- és fémgyűjtés országos versenyben Tolna megye mindeddig az utolsó helyen állt. Az elmúlt napokban a megye minden részén fokozódott a gyűjtés, s csütörtökre közel 140 ezer kiló vasat és több, mint másfélezer kiló fémet gyűjtöttek a megye községeiben. A gyűjtési versenyben változatlanul a gyönki járás van az élen, amely vasból közel 30 ezer kilót gyűjtött eddig. Az utolsó helyen viszont a dombóvári járás áll, ahol a 10 ezer kilót is alig haladja meg a begyűjtött vas mennyisége. Több község teljesen elhanyagolja a gyűjtést: a többezer lakosú Szakoson mindeddig 2 mázsa vas gyűlt be, Kisdorogon pedig még ennyi sem, 3 A jó faliújság szerkesztése Jó faliújság készítése nem könnyű feladat. A faliújság, újság, sok ötlet, lelkesedés, szív kell ahhoz, hogy tanítani, nevelni tudjon, elérje a célját. Ha a faliújságot nem olyan fiatalok készítik, akik örömmel vesznek részt a munkában, akkor soha nem fogja elérni célját, nem lesz a DISZ-szervezet munkájának segítője, előbbrevivője. Somogyi László, a dombóvári tanítóképző DISZ-szervezetének titkára így ír iskolájának faliújságáról: „Egy vezetőségi gyűlésen elhatároztuk, hogy megszervezzük a faliújságszerkesztés munkáját. Megalakítottuk a szerkesztőbizottságot, amelyben minden osztály képviselve van. Ezt azért tettük, mert az egyes osztályok problémáit csak az tudja híven leírni, aki tagja az osztálynak. Persze a cikkeket nemcsak ezek a fiatalok írják, hanem az osztálykollektíva más tagjai is. Igen jó ötletek születtek. A hét legjobb tanulóját minden osztályban a jól rajzolók lerajzolják, képük a faliújságra kerül ki, és a következő szombatig ott marad. Jó ötlet ez azért is, mert emeli a faliújság szépségét, de igen jó nevelőeszköz is, mert sokan csak azért is odamennek, hogy megnézzék, hogyan rajzolták le társaikat. A rajzok szemlélése közben a cikkeket is megnézik, előbb csak a címet, a következő alkalommal már az egész cikket elolvassák. Reggelente most már egész csoport fiút és lányt láthatunk a faliújság előtt. Ezek a módszerek, amelyeket Somogyi elvtárs ismertetett, hasznosak, más szervezetek is tanulhatnak belőlük. A faliújság legfőbb törvénye, hogy élő, eleven legyen, a leggyorsabban reagáljon az eseményekre. A faliújság éppen abban különbözik a „nagy“ újságoktól, hogy a legközelebbről kíséri figyelemmel a közösség életét, napi problémáit és azonnal,hallatni tudja a kollektíva véleményét, helyeslését, vagy bírálatát. Tehát semmit sem ér az a fali újság, amely csupán nagy cikkeket közöl a nemzetközi helyzetről, vagy más kérdésekről, de elfordul a fiatalokat érdeklő, őket foglalkoztató helyi problémáktól. Nagyon hasznos humor rovatot létesíteni, karikatúrákat, rajzokat közölni. Adjunk teret a faliújságon a verseknek, csasztuskáknak is. Ahhoz tehát, hogy jó faliújságot tudjunk készíteni, mindenekelőtt az kell, hogy a faliújság szerkesztése kollektív munka legyen, a szerkesztőbizottság tagjai meglássák a fiatalok legfontosabb problémáit és gyorsan, ötletesen dolgozzák fel azokat a faliújságon. A dolgozókról való gondoskodás emeli a termelési eredményeket a tamási gépállomáson A tamási gépállomás mindig a legjobbak között volt Tolna megyében, erről tanúskodik a gépállomás dicsőségkönyve is. Tavaly két sstahánovista traktorost avattak: Török Sándort és Rábli Józsefet, akik 227 százalékra teljesítették éves tervüket. A két sztahanovista traktoros már az idén is túlteljesítette tavaszi tervét, s ezzel nagyban elősegítette, hogy a gépállomás most is a legjobbak között szerepel a megyében. A jó eredmények elérését megkönnyíti az is, hogy jelentősen megváltoztak a gépállomáson a munkaviszonyok. Míg az elmúlt években előfordultak kisebb, nagyobb balesetek, a védőberendezések felszerelése után, egy év óta semmiféle baleset nem történt a gépállomáson, Szlacsky József, a gépállomás igazgatója rendszeresen ellenőrzi: megvannak-e a szükséges védőberendezések, s ahol hiányt tapasztal, azonnal kijavíttatja. Az elmúlt napokban az egyik vontató indító fogantyúja laza volt, indításnál nem ugrott vissza- Szlaczky József a vontatót addig nem engedte útnak indulni, míg a fogantyút meg nem csinálták. Az idén megváltozik a gépállomás környéke is. Az üzemi konyha részére fél holdas konyhakertet létesítenek, a gépállomás udvarát parkírozzák. Az ősszel 300 gyümölcsfát ültettek el a gépállomás környéként, most 2 holdon árpát, 2 holdon pedig kukoricát vetettek, hogy így az äseumi konyha részére sertéseket hizlalhassanak. A gépállomásnak tekintélyes könyvtára van, a központban lévő könyvek azonban nem jutnak el minden traktoroshoz. Most kis könyvszekrényeket készíttetnek, * minden brigád szállás állandó könyvtárat kap. Munkában van a gépállomás új fényké.. .pezőgépe is, amit az első negyedévben a jóléti keretből vásároltak. A szovjet gyártmányú géppel a legjobb dolgozókat örökítik meg, s képeiket a gépállomás és a brigádszállások dicsőségtábláin helyezik el. Az idén bővül is a tamási gépállomás. Emeletes traktoros pihenő, ezen kívül 4 szolgálati lakás épül, a brigádszállásokat pedig 20.000 forintos költséggel még otthonosabbá teszik. A tamási gépállomás az idén első akar lenni a megyében. A sikerek elérésében jelentős része lesz annak is, hogy a traktorosok sokkal könnyebb, jobb feltételek mellett, végezhetik munkájukat, mint tavaly. MEGJEGYZÉSEK Le a bürokráciával Nemrégen alakult meg megyénkben a MÉSZÖV Felvásárlási Igazgatósága és annak járási irodái. Nemzetgazdasági szempontból szükség van működésükre, azonban arra már semmi szükség, hogy a bürokráciát növeljék. A dombóvári földművesszövetkezetnek a járási felvásárló iroda megírta, hogy „a közeljövőben semmiféle jelentést ceruzával kitöltve ne küldjenek, mert nem fogadjuk el, stb." Ez volt 7-én. Megtörtént azonban a csoda. 8-án amikor a felvásárló iroda újra levelet írt, — persze ceruzával, hogy a szállításnál ezt és ezt kell elvégezÁprilis 12-én betértem a szekszárdi TÜZÉP Béri Balog Ádám utcai telepére, hogy ott egy kiló meszet vásároljak. Meglepetésemre azonban tudtomra adták, hogy ők ilyen kis mennyiségben nem árusítanak meszet, vegyek 5 kilót, azt kiszolgálják. — De kérem nekem csak egy kiló kell, mit csináljak a többi 4 kilóval? — Vagy visz 5 kilót, vagy... hangzik az udvarias válasz. A mészre szükségem van, tehát kénytelen voltam megvenni az 5 kilót, de hazafelé menet azon gondolkodtam, vajjon mit is fogok csinálni a felesleges 4 kiló mésszel. Szerencsém volt, mert egyik munkatársam meg azon panaszkodott, hogy nem kapott meszet, mert éppen kifogyott, ni. Most aztán jogosan kérdezhetjük: ha a szövetkezetek nem írhatnak ceruzával jelentést, mert azt a felvásárlási iroda nem fogadja el, akkor miért kötelesek a szövetkezetek végrehajtani a felvásárlási iroda ceruzával írt utasításait. Arról nem is beszélve, hogy a dombóvári földművesszövetkezettől alig pár száz méterre lévő felvásárlási iroda a levelet 60 filléres bélyeggel küldi a szövetkezeteknek. Arra nem gondolnak, hogy a takarékosság rájuk is vonatkozik? Szabó Ferenc MÉSZÖV Ezen egy kissé elgondolkodtam. Nekem egy kiló kellett volna és ötöt kellett megvennem, de biztosan nem egyedül voltam, aki így járt. Munkatársam sem egyedül lehetett, aki nem kapott meszet, mert elfogyott. Úgy gondolom, hogyha a telep elárusítói szem előtt tartják kormányunknak a takarékosságról szóló határozatát és csak annyi meszet szolgálnak ki, amennyit a vevő kér, másnak is jut elegendő és nem is vész kárba a sok fáradság útján előállított áru. Vagy a szekszárdi TÜZÉP Béri Balog Ádám utcai telepére nem vonatkozik a takarékosság? Talán így akarják a dolgozók fokozottabb igényeit kielégíteni? V. G* Vagy visz 5 kg-ot, vagy .