Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-17 / 91. szám

1954 ÁPRILIS 17 Meg kell gyorsítani a tavaszi munkát megyénkben A megyei tanács mezőgazdasági osztálya értékelte az eddig végzett tavaszi munkákat. Az értékelések alapján — sajnos, — azt kell meg­állapítani, hogy a kedvező időjárás ellenére sem megy kielégítően a tavaszi szántás­vetés. A megyénk 6 járása közül 1. A GYÖN­KI JÁRÁS Ebben a járásban kielégítően vég­zik a tavaszi szántásokat. A tavaszi árpa és zab vetésben elért eredmény azonban még mindig nem­­ kielégítő. Ezenkívül sem ig­en dicsekedhet a járás kimagasló eredményekkel. A burgonya vetésben például második, az évelő pillangósok vetésében pedig az utolsók között van. A lehetőségek természetesen a gyönki járásban is adva vannak ah­hoz, hogy minden vo­natkozásban elsők legyenek.. 2. A PAKSI JÁRÁS A paksi járás szántóterülete vi­szonylag homokos. Ennek alapján mégis lemaradás tapasztalható a ta­vaszi szántásban. A járásnak vannak eredményei, ez tagadhatatlan. Bur­­gonyvetésben például legelső a pak­si járás. De, ha a járási tanács me­zőgazdasági osztálya és a járás töb­bi mezőgnz­dasági vezetői egy kicsi­vel is jobban szívügyüknek tartják a tavaszi mezőgazdasági munkák gyors­ elvégzését, akikor a követke­ző 5 napban minden vonatkozásban első lehet a paksi járás. 3. A TAMÁSI JÁRÁS A tamási járás összesítve 73,3 szá­zalékra áll a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésében. Az évelő pil­langósok vetésében például kiváló eredményeket ért el a járás. Lemara­dás tapasztalható azonban a tavaszi szántásban és a burgonya vetésben. Ez a lemaradás annak tudható be, hogy a járási tanács főagronómusa, névszerinti Kovács elv­iérs, keveset tesz a szántás-vetések gyors elvég­zéséért. Nem bízza meg konkrét fel­adatokkal a járás szakembereit. 4. A BONYHÁDI JÁRÁS A bonyhádi járás összes vezetőinek és dolgozóinak jó munkájára vall az, hogy az utolsó 10 napban komoly eredményeket értek el a tavaszi munkákkal kapcsolatosan. Bizonyítja ezt maga az a tény, hogy a hatodik helyről a negyedik helyre küzdötte fel magát a járás. Azonban a bony­hádi járásiban sincs egyetlen vezető­nek és dolgozónak oka arra, hogy el­­bizakodjon. Az elért eredmények arra kell, hogy serkentsék a járás valamennyi vezetőjét és dolgozóját, hogy még következetesebben harcol­janak az eredmények megszilárdítá­sáért, a további sikerek megteremté­séért. 5. A DOMBÓVÁRI JÁRÁS A dombóvári járásban egyáltalán nem tapasztalható eredmény az utób­bi 10 napban, az április 5-i értéke­lésnél ugyanis harmadik volt a já­rás, 10-ére pedig az ötödik helyre esett. Mi ennek az oka? Az, hogy Balázs elvtárs, a mezőgazdasági osz­tály vezetője az íróasztal mellől irá­nyítja a munkákat, nem ad konkrét segítséget a termelőszövetkezetek és községi tanácsok vezetőinek. A hét 6 napjából ötöt az irodában tölt. Az ilyen helytelen gyakorlattal a dombóvári járási tanács mezőgazda­­sági osztályán is szakítani kell, mert ahogy a gyakorlat is bizonyítja, a jártás mindig hátrább kerül a­ tava­szi­­ mezőgazdasági munkák elvég­zésében. 6. SZEKSZÁRD VÁROS Szekszárd város mezőgazdasági munkáinak elvégzése tekintetében az utóbbi 5 napban nem igen értek el szóra érdemes eredményeket, hiszen Szekszárd város következetesen tart­ja a hatodik helyet. Hiba volna azon­ban azt állítani, hogy Szekszárdon nem szorgalmas, becsületes dolgozó parasztok vannak. Igenis a szekszár­di dolgozó parasztok túlnyomó több­sége becsületes, a gazdálkodáshoz jól ért. A hiba ott van, hogy a városi tanács mezőgazdasági osztálya „kép­telen“ tudomást szerezni az elvég­zett munkákról. 7. A SZEKSZÁRDI JÁRÁS A szekszárdi járás a tavaszi kam­pány megkezdése óta nem akar meg­válni az utolsó helytől. A járás ve­zetői úgy látják: biztos, ami biztos, innen mér tovább esni úgy sem lehet. Mi tanácsolnánk azért a já­rási tanács végrehajtó bizottságának, mezőgazdasági osztályának, hogy próbálkozzanak már elkerülni a szé­gyenteljes utolsó helyről. Ennek ér­dekében azt javasoljuk, hogy Bajor elvtárs, a mezőgazdasági osztály ve­zetője ne maga törekedjen az összes feladatok elvégzésére, hanem rend­szeresen, konkrét feladatokkal bíz­za meg az osztály összes dolgozóit, és kérje számon tőlük a végze­tt mun­kát. A végrehajtó bizottságnak pe­dig azt javasoljuk, hogy ne tized­­rangú kérdésnek tekintsék a mező­­gazdasági osztály segítését, adjanak tanácsokat, segítséget az osztálynak ahhoz, hogy jól megszervezzék a je­lentőszolgálatot. Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya Határidő előtt teljesítette adott szavát az ozorai II. Pártkongresszus tsz Az ozorai II. Pártkongresszus ter­melőszövetkezet tagsága pártunk III. kongresszusának tiszteletére komoly felajánlást tett. Vállalta, hogy az összes tavaszi vetéseket április 211-ig befejezi. A tsz tagsága lelkes mun­kával hozzáfogott a felajánlások meg­valósításához. A tavaszi búza vetésé­vel kezdték meg a munkát. Ebből idő­ben elvetettek 42 holdat, de a nyolc hold cukorborsó vetésével sem­ kés­lekedtek, folyamatosan tették­­ a föld­be takarmányrépát, napraforgót, bur­gonyát, elvetettek 13 hold l­ucernát, 24 hold zabot, de 35 hold kukori­cájukat is a földbe tették, mégpedig a vállalt határidő előtt 5 nappal. A vállalásuk teljesítésében komoly szerepe volt a termelőszövetkezet folatos brigádjának. Kiss János és Győri József brigádvezetők felaján­lás alkalmával vállalták, hogy ápri­lis 20-ig az összes őszi és t­avaszi ve­téseket meghengerezik. A növényter­mesztési brigád ugyanerre az időre a fejtrágyázás elvégzését vállalta. A vállalásukban szerepelt a rétek és legelők fogasolása és azok gyomta­lanítása. Ezt a vállalásukat határidő előtt 10 nappal teljesítették. Április 10-én büszkén­ mondták: teljesítettük vállalásunkat. A termelőszövetkezet tehenészei sem maradtak ki a vállalások telje­sítéséből, ők azt vállalták, hogy fe­­jési átlagukat 8 és fél literről 10 literre emelik. Adott szavukat való­­ra váltották. A szövetkezet juhásza, Kerekes Ferenc arra tett vállalást, hogy 100 anyabirkától 130 darab bárányt ellet. Ezideig 76 darab anyabirkától 131 darab kis bárányt elletett. Kerekes elvtárs arra is vállalást tett, hogy a kezelésében lévő juhok nyírási átla­ga 4,5 kilogramm lesz. Az eddigi eredményei azt mutatják, hogy ezt a vállalását is valóra váltja. A Fornádi Állami Gazdaság életéből Aki a múlt év nyarán járt a For­nád­i állami gazdaságban és látta az ottani helyzetet, most nagyon elcso­dálkozna. A múlt évben sok hiányos­ság volt a gazdaságban, főleg a nö­vénytermesztés terén. Hogy csak egy példát említsünk meg: elhanyagolták a kukorica kapálásának egy részét, amelynek következtében alacsony ter­mést takarítottak be. Az új kormányprogramm azonban megváltoztatta a gazdaság életét. A dolgozók nap, mint nap, lelkesebben végzik munkájukat. Az őszi vetést igyekeztek határidőre befejezni, de az őszi mélyszántást nem tudták el­végezni az ősszel. Kora tavasszal azon­ban pótolták az őszi mulasztásukat. A téli időszakban, amikor nem lehe­tett a földeken dolgozni, a gépjaví­tásra fordítottak nagy gondot. Mun­kájuk jó eredménnyel járt, határidő előtt sikerült befejezniök a gépja­vítást. Nem is volt kiesésük a ta­vaszi vetések során. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tavaszi vetéseket időben elvégezték és a műtrágyát is idejében kiszórták a földekre. A gazdaság dolgozói nagy lelke­sedéssel kapcsolódtak be a kongres­­­szausi versenybe is. A verseny során igen szép eredményeket értek el; Ba­lla József zetoros évi tervének a név 35 próaTékáit teljesítette, Gru­­bér István traktoros pedig évi terv­­teljesítésének 33 százalékánál tart. A többi dolgozók is komolyan harcol­nak tervük teljesítéséért, nap, mint nap, jobb eredményeket érnek el Senki sem akar lemaradni a ver­senyben. Az állattenyésztés terén is szép eredményt értek el az állatgondo­­zók. Jó munkájuk nyomán a gazda­ság I. negyedévi tejbeadási kötele­zettségének március 10-re, sertés­beadási kötelezettségének március 12- re, a szarvasmarhabeadási kötele­zettségének pedig március 20-ra tett eleget. A tavaszi munkálatok időbeni el­végzése mellett nagy gondot fordí­tottak a fásításra is. A gazdaság te­rületén lévő utak mentét fákkal ül­tetik be, a belső területen pedig par­kírozás folyik. Eredményes munkát végeznek a gazdaságban a kultúra fejlesztése te­rén is. Az április 11-én tartott álla­mi gazdaságok körzeti versenyén színjátszó csoportjuk a második he­lyezést érte el, zenekaruk pedig az első helyre került. A kulturális té­ren elért fejlődés annak tudható be, hogy a gazdaság vezetősége köny­vekkel és szakfolyóiratokkal segíti a dolgozók általános műveltségének fejlődését, muái&uíieáLSi István NAPCÖ 17.000 eperfacsemetét ültetnek Szekszárd környékén, a selyemhernyótenyésztés őshazájában A tolna megyei Szedres községben, 150 évvel ezelőtt Bezerédj Pál föld­­birtokos birodalmán foglalkoztak ha­zánkban először selyemhernyótenyész­téssel. A földbirtokos nagy gondot fordított az új jövedelemforrás bő­vítésére és egyre nagyobb területen ültettek az utak szélére eperfákat, hogy a parányi állatkák bőséges élelemhez jussanak. A selyemhernyótenyésztés nagyon elterjedt Szekszárd környékén és a vidék lakói ma is szeretnek hernyó­­neveléssel foglalkozni, ami viszony­lag kevés munkával szép jövedelmet hoz. Szekszárd környékén idén tavas­­szal több, mint 17 ezer eperfacseme­tét ültetnek el Nemcsak az utak mentén nevelnek eperfákat, hanem 16 községben növény­term­eszt­ésre al­kalmatlan területen létesítenek ki­­sebb-nagyobb epreserdőt. Itt tisztább a levél, könnyebben hozzáférhető a szedők számára. Ezekben a községekben maguk a selyemhernyóterme­lők is részt vesz­­nek a csemeteültetésben és a gondo­zásban. A parányi fák között zöld­séget termelnek az első években, így jól megművelik a talajt, hamarabb nőnek a fák. Izményben, például 8 és fél holdon egy nap alatt elültet­ték a többszáz csemetét. Miszlán 20, Gyulajon 10, Zombán pedig 1 hol­don létesítenek eprest. A most elültetett eperfák levelei­ből 8 év múlva csupán egy év alatt 120 millió hernyót nevelhetnek fel. Ebből 18.000 kiló gubó lesz, ami 1800 kiló finom selyemfonalat tartalmaz, s 2000 méter tiszta selymet gyártanak belőle. Meggyorsult a vasgyűjtés Tolna megyében A vas- és fémgyűjtés­ országos versenyben Tolna megye mindeddig az utolsó helyen állt. Az elmúlt na­pokban a megye minden részén fo­kozódott a gyűjtés, s csütörtökre kö­zel 140 ezer kiló vasat és több, mint másfélezer kiló fémet gyűjtöttek a megye községeiben. A gyűjtési ver­senyben változatlanul a gyönki járás van az élen, amely vasból közel 30 ezer kilót gyűjtött eddig. Az utolsó helyen viszont a dombóvári járás áll, ahol a 10 ezer kilót is alig haladja meg a begyűjtött vas mennyisége. Több község teljesen elhanyagolja a gyűjtést: a többezer lakosú Szak­oson mindeddig 2 mázsa vas gyűlt be, Kisdorogon pedig még ennyi sem, 3 A jó faliújság szerkesztése Jó faliújság készítése nem könnyű feladat. A faliújság, újság, sok öt­let, lelkesedés, szív kell ahhoz, hogy tanítani, nevelni tudjon, elérje a cél­ját. Ha a faliújságot nem olyan fia­talok készítik, akik örömmel vesz­nek részt a munkában, akkor soha nem fogja elérni célját, nem lesz a DISZ-szervezet munkájának segítő­je, előbbrevivője. Somogyi László, a dombóvári tanítóképző DISZ-szervezetének tit­kára így ír iskolájának faliújságá­ról: „Egy vezetőségi gyűlésen elha­tároztuk, hogy megszervezzük a fali­­újságszerkesztés munkáját. Megala­kítottuk a szerkesztőbizottságot, amelyben minden osztály képviselve van. Ezt azért tettük, mert az egyes osztályok problémáit csak az tudja híven leírni, aki tagja az osztály­nak. Persze a cikkeket nemcsak ezek a fiatalok írják, hanem az osz­­tálykollektíva más tagjai is. Igen jó ötletek születtek. A hét legjobb tanulóját minden osztályban a jól rajzolók lerajzolják, képük a faliújságra kerül ki, és a következő szombatig ott marad. Jó ötlet ez az­ért is, mert­ emeli a faliújság szép­ségét, de igen jó nevelőeszköz is, mert sokan csak azért is odamen­nek, hogy megnézzék, hogyan raj­zolták le társaikat. A rajzok szem­lélése közben a cikkeket is megné­zik, előbb csak a címet, a következő alkalommal már az egész cikket el­olvassák. Reggelente most már egész csoport fiút és lányt láthatunk a faliújság előtt.­­ Ezek a módszerek, amelyeket S­o­­m­o­g­y­i elvtárs ismertetett, haszno­sak, más szervezetek is tanulhatnak belőlük. A faliújság legfőbb törvé­nye, hogy élő, eleven legyen, a leg­gyorsabban reagáljon az események­re. A faliújság éppen abban külön­bözik a „nagy“ újságoktól, hogy a legközelebbről kíséri figyelemmel a közösség életét, napi problémáit és azonnal,­­hallatni tudja a kollektíva véleményét, helyeslését, vagy bírá­latát. Tehát semmit sem ér az a fali újság, amely csupán nagy cikkeket közöl a nemzetközi helyzetről, vagy más kérdésekről, de elfordul a fia­talokat érdeklő, őket foglalkoztató helyi problémáktól. Nagyon hasznos humor rovatot létesíteni, karikatú­rákat, rajzokat közölni. Adjunk teret a faliújságon a verseknek, csasztus­­káknak is. Ahhoz tehát, hogy jó faliújságot tudjunk készíteni, mindenekelőtt az kell, hogy a faliújság szerkesztése kollektív munka legyen, a szerkesz­tőbizottság tagjai meglássák a fiata­lok legfontosabb problémáit és gyor­san, ötletesen dolgozzák fel azokat a faliújságon. A dolgozókról való gondoskodás emeli a termelési eredményeket a tamási gépállomáson A tamási gépállomás mindig a leg­jobbak között volt Tolna megyében, erről tanúskodik a gépállomás dicső­­ségkönyve is. Tavaly két­ sstaháno­­vista traktorost avattak: Török Sán­­dort és Rábli Józsefet, akik 227 szá­zalékra teljesítették éves tervüket. A két sztahanovista traktoros már az idén is túlteljesítette tavaszi tervét, s ezzel nagyban elősegítette, hogy a gépállomás most is a legjobbak kö­zött szerepel a megyében. A jó eredmények elérését meg­könnyíti az is, hogy jelentősen meg­változtak a gépállomáson a munka­­viszonyok. Míg az elmúlt években előfordultak kisebb, nagyobb balese­tek, a védőberendezések felszerelése után, egy év óta semmiféle baleset nem történt a gépállomáson, Szlacs­­ky József, a gépállomás igazgatója rendszeresen ellenőrzi: megvannak-e a szükséges védőberendezések, s ahol hiányt tapasztal, azonnal kijavíttat­ja. Az elmúlt napokban az egyik vontató indító fogantyúja laza volt, indításnál nem ugrott vissza- Szlacz­­ky József a vontatót addig nem en­gedte útnak indulni, míg a fogantyút meg nem csinálták. Az idén megváltozik a gépállomás környéke is. Az üzemi konyha ré­szére fél holdas konyhakertet létesí­tenek, a gépállomás udvarát parkí­rozzák.­­ Az ősszel 300 gyümölcsfát ültettek el a gépállomás környéként, most 2 holdon árpát, 2 holdon pedig kukoricát vetettek, hogy így az äseu­mi konyha részére sertéseket hizlal­hassanak. A gépállomásnak tekintélyes könyv­tára van, a központban lévő köny­vek azonban nem jutnak el minden traktoroshoz. Most kis könyvszekré­nyeket készíttetnek, * minden brigád szállás állandó könyvtárat kap. Mun­kában van a gépállomás új fényké.. .pezőgépe is, amit az első negyedév­ben­­ a jóléti keretből vásároltak. A szovjet gyártmányú géppel a legjobb dolgozókat örökítik meg, s képeiket a gépállomás és a brigádszállások dicsőségtábláin helyezik el. Az idén bővül is a tamási gép­­­állomás. Emeletes traktoros pihenő, ezen kívül 4 szolgálati lakás épül, a brigádszállásokat pedig 20.000 fo­rintos költséggel még otthonosabbá teszik. A tamási gépállomás az idén első akar lenni a megyében. A sikerek el­érésében jelentős része lesz annak is, hogy a traktorosok sokkal könnyebb, jobb feltételek mellett, végezhetik munkájukat, mint tavaly. M­EGJEGYZÉSEK Le a bürokráciával Nemrégen alakult meg megyénk­ben a MÉSZÖV Felvásárlási Igaz­gatósága és annak járási irodái. Nem­zetgazdasági szempontból szükség van működésükre, azonban arra már semmi szükség, hogy a bürokráciát növeljék. A dombóvári földműves­szövetkezetnek a járási felvásárló iroda megírta, hogy „a közeljövőben semmiféle jelentést ceruzával kitölt­ve ne küldjenek, mert nem fogad­juk el, stb." Ez volt 7-én. Megtörtént azonban a csoda. 8-án amikor­ a felvásárló iroda újra leve­let írt, — persze ceruzával, hogy a szállításnál ezt és ezt kell elvégez­Április 12-én betértem a szekszár­di TÜZÉP Béri Balog Ádám utcai telepére, hogy ott egy kiló meszet vásároljak. Meglepetésemre azonban tudtomra adták, hogy ők ilyen kis mennyiségben nem árusítanak me­szet, vegyek 5 kilót, azt kiszolgál­ják. — De kérem nekem csak egy kiló kell, mit csináljak a többi 4 kilóval? — Vagy visz 5 kilót, vagy... hangzik az udvarias válasz. A mészre szükségem van, tehát kénytelen voltam megvenni az 5 kilót, de hazafelé menet azon gon­dolkodtam, vajjon mit is fogok csi­nálni a felesleges 4 kiló mésszel. Szerencsém volt, mert egyik munka­társam meg azon panaszkodott, hogy nem kapott meszet, mert éppen ki­fogyott, ni. Most aztán jogosan kérdezhetjük: ha a szövetkezetek nem írhatnak ceruzával jelentést, mert azt a fel­­vásárlási iroda nem fogadja el, ak­kor miért kötelesek a szövetkeze­tek végrehajtani a felvásárlási iroda ceruzával írt utasításait. Arról nem is beszélve, hogy a dombóvári föld­művesszövetkezettől alig pár száz méterre lévő felvásárlási iroda a le­velet­ 60 filléres bélyeggel küldi a szövetkezeteknek. Arra nem gondol­nak, hogy a takarékosság rájuk is vonatkozik? Szabó Ferenc MÉSZÖV Ezen egy kissé elgondolkodtam. Nekem egy kiló kellett volna és ötöt kellett megvennem, de biztosan nem egyedül voltam, aki így járt. Mun­katársam sem egyedül lehetett, aki nem kapott meszet, mert elfogyott. Úgy gondolom, hogyha a telep el­árusítói szem előtt tartják kormá­nyunknak a takarékosságról szóló határozatát és csak annyi meszet szolgálnak ki, amennyit a vevő kér, másnak is jut elegendő és nem is vész kárba a sok fáradság útján elő­állított áru. Vagy a szekszárdi TÜ­ZÉP Béri Balog Ádám utcai telepé­re nem vonatkozik a takarékosság? Talán így akarják a dolgozók foko­zottabb igényeit kielégíteni? V. G* Vagy visz 5 kg-ot, vagy .

Next