Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-04 / 104. szám

m Ifj. Csiszár István levelének tanulságai dJ. Csiszár István, a kisszékelyi­­ Szaba­d Nép tsz egyik tagja, le­velezőnk­ legutóbbi levelében ar­ról számol be, hogy miért megy lassan a tavaszi munka a ter­melőszövetkezetben. Most szó­­szerint idézünk a levélből egy részt: „Nincs brigád­vezető, nem is akarja senki sem vállalni, mert mindig keresztül van húz­va számítása. Az elnök sok eset­ben nem beszéli meg a munkát a vezetőséggel, ezért vannak rossz munkairányítások. A ta­vaszi munkákkal még csak 50 százaléknál tartunk. Vannak egyes tagtársak, akik csak búvó­helynek tartják a termelőszövet­kezetet. Ezek a termelőszövetke­zet kárára vannak, megfertőzik a jó munkásokat is.“ A levélből csak egy néhány mon­datot idéztünk, de a kisszékelyi­ Szabad Nép tsz tagjai­ levonhatják maguk számára ebből a néhány mon­datból is a tanulságot. Először is azt­­ kell látni a szövetkezet minden egyes tagjának, hogy a termelőszövetkezet munkáinak gyors elvégzéséért egy­aránt felelős minden tag. Látni kell azt is, hogy ennek egyik elenged­hetetlen feltétele az összhang. Már­­­­pedig a levélből az tűnik ki, hogy­­ a kisszékelyi Szabad Nép tsz-ben nem­igen van összhang. Szabad len­­ne-e előfordulni annak, hogy az el­nök önkényeskedik, maga ossza be a munkát, a vezetőségi tagok meg­kérdezése nélkül intézkedik egyik vagy másik dologban. Természetesen nem. Azért van a vezetőség, az inté­zőbizottság, az e­llenőrző bizottság, hogy azok valamennyi tagját egysé­gesen vonják be a szövetkezet irá­nyításába, — természetes az egész termelőszövetkezet érdekeit figyelem­be véve. Hogy fordulhat elő Kisszé­­kelyben, hogy egyes tagokról úgy vélekednek: „Búvóhelynek tartják a szövetkezetet“. Miért tűri meg a szövetkezet pártszervezete, a szövet­­kezet kommunistái, hogy egyesek­ről így vélekedjenek. Ha valóban fennáll, hogy egyesek csak akkor dolgoznak a szövetkezetben, ha ked­vük tartja, akkor a vezetőség intéz­kedjen, az ilyen tagokat vonja fele­lősségre, mert ma már nem enged­hető meg, hogy egyesek miatt az egész szövetkezet megkárosodjon. • Vajjon gondolnak-e a kisszékelyi Szabad Nép tsz tagjai arra, hogy a­ tavaszi munkák késlekedésével első­­­sorban is önmagukat károsítják meg? Aligha! Márpedig ezt tudni kell! Két tányér savanyú kocsonya Újra esős, sáros idő köszöntött ránk és ilyenkor az utasok eser­nyőkkel, nagykabátokban, egy­szóval meleg öltözetben érkeznek a reggeli órákban városunkba.­­ Talán az első út ilyenkor a Nép­­bü­ffé szokott lenni. Nem is téve­dünk. Reggel 7 és 8 óra között zsúfolva szokott lenni a büffé he­lyisége. A Népbüffé igyekszik is eleget­ tenni és gyorsan kielégíti a fo­gyasztók igényeit. Sokféle meleg és hideg étel áll a dolgozók vá­lasztása szerint rendelkezésre. Csütörtökön reggel Barabdß elv­társ családjával úgy határozott, hogy kocsonyát fogyasztanak reg­gelire. Barabás elvtárs a pénztárhoz ment, és kért 2 tányér kocsonyára blokkot. Valahogy feltűnő volt, hogy olcsóbb lett, mint néhány héttel ezelőtt, amikor erre járt. Nem is tétováztak sokat, hozzá­kezdtek a kocsonya elfogyasztásá­hoz. De mi történt. Mindkettőjük kezében megállt a villa az első falat után. —Ezt a romlott enni­valót nem lehet megenni — szólt feleségéhez Barabás. — Most mit tegyünk? — kérdezte férjét. — Visszaadjuk, — oda is vitte Barabás a kiadóhoz és megmond­ta, hogy a kocsonya romlott. Min­denre hivatkoztak, csak nem is­merték be, hogy az romlott. Az egyik szakácsnő erélyesen állítot­ta: — Márpedig ezt tegnap főz­tük, egy nap alatt nem romolha­tott meg, Barabás kérte, hívjanak orvost és vizsgálják meg. Erre nagy meg­lepetés érte: a kiszolgálók csak­hamar visszavették a kocsonyát és visszafizették a pénzt. De az ügy ezzel nem maradt abba. Barabás kérte a panasz­könyvett, hogy beleírja jogos panaszai. — Azonban nem kapta meg. Az egyik kiszolgáló megjegyezte: — „Abba aztán írhat, úgy se megy vele semmire!“ A két tányér kocsonya moslék­ba került, de a többi még ott ma­radt az üveg alatt tovább sava­­nyodni. Jó lenne még idoi­n in­tézkedni az­­ ilyen hibák elkerülé­sére. A „FOTO“ szerkesztősége fényképpályázata A FOTO szerkesztősége a művé­­­­­szi fényképezés fejlesztése, az ama­­i­térmozgalom­ fellendítése, új tehet­ségek felkutatása, az üzem­i és fa­lusi fotószakkörök munkájának ki­szélesítése és fejlődése érdekében fény­képpályázatot indít 1954. évre. A pályázaton, melynek díjösszege 20­ ezer­ forint, részt vehet mindenki olyan fényképekkel, melyek művé­szi formában mutatják be épülő or­szágunk megváltozott életét, a város és falu, a magyar táj új­ arcát és benne magát az új embert. Minden­napi életünk munkáját, örömét, szó­rakozását. A pályázatra mindenki korlátlan számú fekete-fehér képet küldhet be. A képeket legalább 13x18 cm mé­retben, reprodukálásra alkalmas ki­vitelben kell beküldeni. A képek hátlapján fel kell tün­tetni­ a kép címét, a szerző nevét, lakcímét, a felvétel körülményeik A pályázat kezdete 1954 január 1. A beküldött műveket a bíráló bi­­zottság félévenként értékeli. Az első félév értékeléséhez beküldési­ határ­idő 1954 május 10. A pályázóktól sok téli és tavaszi képet kérünk. A má­sodik félév értékeléséhez beküldési határidő 1954 november 10. A má­sodik félévben sok nyári és őszi ké­pet küldjenek be. A fényképeket a FOTO szerkesz­tőségébe (VII., Lenin­ körút 9—11.) kell beküldeni „Fényképpályázat"­­megjelöléssel a borítékon. A pálya­műveket következőképpen díjazzuk: I. díj: 2.500 forint értékű vásárlá­si utalvány OFOTÉRT boltokban; II. díj: 1.500 forint értékű vásár­lási utalvány OFOTÉRT boltokban; III. díj: 1000 forint értékű vásár­lási utalvány OFOTÉRT boltokban; IV—VII. díj: 500 forint értékű vá­sárlási utalvány OFOTÉRT boltok­ban; VIII—XVII. díj: 300 forint érté­kű vásárlási utalvány OFOTÉRT- boltokban. A díjazott képek negatívjait a bírálóbizottság bemutatásra bekér­heti. II­ IC­E K KEDD, MÁJUS 4 ÜGYELETES GYÓGYSZER­TÁR. 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉV N­AI* Flórián. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás kedd estig: felhő­­átvonulások, többfelé eső, zivatar. Időnként élénk déli-délnyugati szél. Enyhe éjszaka, a­­ nappali hőmér­séklet kissé csökken. Várható hő­­mérsékleti értékek kedd reggel 7— 10, délben 17—20 fok között. NAPE 6 A vas- és fémgyűjtés hírei Április 25-én, vasárnap a vas- és fémgyűjtésben legjobb eredményt elérő 3 földmű­vesszö­vetkezet­et a MÉSZÖV megjutalmazta. A simom­­tornyai és a teveli 400—400 forint, a hőgyészi földművesszövetkezeti pe­dig 5100 forint pénzjutalmait kapott. Ezenkívül hat általános iskolai ta­nító és sok úttörő pajtás kapott pénz és tárgyjutalmakat. Például Német­­kéren Keresztes Mihály, Kispéren Gerendás József tanítók 100—100 forint, Simontornyán Hámori­ Ist­ván és Mohos János tanítók 50— 50 forint pénzjutalmat kaptak. Gyür­ke László simontornyai általános iskolai tanító 711 kiló vasat gyűjtött eddig, amiért 40 forint értékű tárgy jutalmait kapott. Boldizs István út­törő 10 mázsa vasat és 30 kiló szí­nesfémet gyűjtött, s ezért 70 forint értékű tárgyjutalomban részesült. * A kurdi földművesszövetkezet ügy­vezetője, Szabó Endre egész hónapon át azt­ hangoztatta, hogy nincs a fa­luban vas. és fémhulladék, erről meg­győződtek. Elfelejtette azonban be­vonni a szövetkezet vezetőségi tag­jait és kirakatokat sem rendezték át hulladékgyűjtési propagandának meg­felelően. Április 25-én azonban bele­egyezett abba, hogy mégis elmennek hulladékot­ gyűjteni a faluba. S az eredmény nem is maradt el, 20 mázsa vasat és 50 kiló színesfémet találtak egy délelőtt. Ezzel több mint 10 szá­­zalékkal emelték a hulladékgyűjtési terv teljesítését. Reméljük, hogy Sza­bó Endre elvtárs tanult ezen hibá­jából.* A simontornyai földművesszövet­kezet dolgozói azért tudják még ma is biztosítani az első helyet maguk­nak a vas- és fémgyűjtési verseny­ben, mert nemcsak a szövetkezet dol­gozói, hanem a vezetőségi tagok is részt vesznek ebben a munkában. — Nem feledkeznek meg az úttörők figyelmét felhívni a gyűjtésre. Bri­gád és egyéni versenyt szerveztek. A versenyt hetenként értékelik és az elért eredményeket ismertetik a gyűjtőkkel. A brigádok közti verseny­ben legjobb eredményt Puskovics István bolti dolgozó brigádja érte el 15 mázsa vas gyűjtésével. Az egyé­ni versenyben a legutolsó értékelés szerint Vereczki Károly lisztcsere­­telepvezető ért el kiváló ered­ményt 960 kiló vas és 34 kiló színes­fém gyűjtésével. Az általános isko­lai tanulók közül Hámori István és Mohos János érdemelnek dicséretet. * A hőgyészi földművesszövetkezet dolgozói közül Vörös Andrásnké köz­ponti pénztáros 160 forint, Fridmann Vilmos szabadfelvásárló 80 forint Ulrich Ferenc felügyelőbizottsági tag szintén 80 forint értékű tárgyju­talmat kaptak az elmúlt vasárnap, mert mindhárman eddig több, mint 5,5 mázsa vasat adtak be a­­ föld­­művesszövetkezetnek. Az elmúl­t va­sárnapi­ fémgyűjtésből, is kivették ré­szüket a fent említett dolgozók.­ De rajtuk­ kívül mások is munkálkodtak, s az egy napi­ eredményük 37 mázsa vas és 25 kiló színesfém volt, mi­­den a tagok közül saját fogatukkal jelentek meg a szövetkezeti bolt előtt, hogy ezzel meggyorsítsák a hulladék anyagok elszállítását. Párt­h­írek Értesítjük a Párttörténet II. év­­­folytai propagandistáit, hogy ré­­szükre az évvégi összefoglaló május 7-én d. e. 9 órakor a megyei Párt­oktatás Házában lesz megtartva. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLYA. * Értesítjük az SzKP történeti I. év­folyam prop. konferencia vezetőit, hogy május 7-én a Pártoktatás Há­zában i. e. 9 órakor összefoglalót tartunk. Kérjük az elvtársak pon­tos megjelenését. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLY. 1954 MÁJUS 4 S P Cl T n ■111114 11*1 mr ni immu­n 11 ■ Sportolók a szekszárdi m­­ájus 1-i felvonuláson A hetes esőzés után először * törtek elő a nap sugarai a megye­székhely felett szom­baton délelőtt az ünnepélyes felvonulás meg­kezdése előtt és mire a felvonulásra került volna a sor, már teljes pompájában ragyogott a nap a felhők között. A több, mint egy órás felvonulást a sportolók kezdették meg. A menet élén a Járási Kultúrotthontól a motorosok, majd a kerékpárosok­ haladtak. A gyalogos sortolókra csak később került sor. Tarka,­­­színpompás képet mutatott a sok meregítős leány és fiú. Megtaláltuk ott valamennyi sportágnak a képviselőjét. Elől Csapó, az ismert kosárlabdajátékos vitte az MTSB zászlaját, a Dózsa és a Petőfi zászla­jának a kíséretében. Ezután az MTSB appa­rátusának és az egyes társadalmi szövetsé­gek dolgozói következtek, majd ezután került sor a sportolókra. De nemcsak a felvonuláson láttuk ott a sportolókat a Munka ünnepén, hanem dél­u­­tán is, a városi sporttelepen is hallattak m­­­agukról. A városi sporttelepen erre az al- 11 Tómra mintegy 800 érdeklődő vetődött ös­­­s­­z­e, akik élvezettel szemlélték a kispályás k­é­zi­labda mérkőzést, az volt az egyöntetű vé­le­­­­ény, hogy érdekességben vetekszik a Üal­­darú­­gással. A kispályán kézilabdamér­­k­ő­d­és után a közgazdasági technikum fiú és loii­ n­i­ ytanaku tartottak bemutatót. A leányok ke­zd­­ték meg a bemutatót együttes szabadgya­­kor­l­lttal, utána a fiúk érdekes ugrásokat mu­ta­ttak be lovon. A legnagyobb sikert a fán­ak felemáskorlát-gyakorlatai érték el. A tornabemutató után a Lendület—Petőfi II. v­árosi bajnoki rangadó mérkőzésre ke­rült sor. A V­aray­ téri bemutató sem volt azonban men­t»­ a sporttól. A Dózsa öklözői bemu­tatóm­é­rkőzésekkel tették változatossá a Ga­­ray­ té­ri kultúrműsort. Miért nem játszanak korszerű kosárlabdát a tolnamed­yei csapatok? A kosárlabda az a labdajáték, amelyben a taktikának­­ döntő szerepe leginkább kidom­borodik. Ahhoz tehát, hogy egy csapat fej­­lődjön, jobb legyen, fokozni kell taktikai érettségét. Ebben a sportban a játékrend­szerek az utóbbi időben gyorsan fejlődtek. 1949 körül még országszerte igen népszerű volt területvédés, vagy „zóna“ védelem. Kü­lönösen elterjedt a cseh-mag­yar mérkőzés után, amikor az ellenfél dominó zónával lep­te meg a magyar csapatot, s igen jól al­kalmazva győzött. Később a zónavédelem helyett az ember-ember elleni védekezés (emberfogás) hódított teret. Ez a játékrend­szer támadásban, védekezésben egyaránt fej­lődést hozott. A támadás harmonikusabbá vált, a védekezésben nagyobb lett az egyéni felelősség. A mai kosárlabda az elzárások, leválasztások, sokféleségeit tartalmazza.^ A tolna megyei csapatok lemaradtak a fejlődés­ben. A bonyhádi és szekszárdi férfi csapat Az Építők mentette meg a szekszárdi csapatok becsületét a VIII. fordulóban Az első májusi vasárnap szép idővel ör­vendeztette meg a labdarúgás szurkolóit. En­nek megfelelően nagy érdeklődés nyilvánult meg a mérkőzés iránt. Nagymányokon, Du­­naföldváro­n, Szekszárdon közel 2000 ember kereste fel a mérkőzéseket, de Pakson, Dom­­­bóvárott, Hőgyészen is nagy volt az érdeklő­dés. A mérkőzések közül a Paksi Kinizsi— Bonyhádi Vasas találkozót május 1-én ren­­dezték meg Pakson. A kapus nélkül lévő Paksi Kinizsi súlyos vereséget szenvedett a jó formában lévő Bonyhádi Vasastól. A va­sárnapi mérkőzések közül a nagymányoki rangadó felé fordult a legnagyobb figyelem. A bajnokcsapatnak a Petőfi sem jelentett komr­oly erőpróbát ebben a formájában és a bányászegyüttes ismét nagyarányú győzel­met aratott. Szeks­árdon sem szerepeltek sokkal jobban a hazai csapatok. A Dózsa annak ellenére, h­ogy szellemben teljesen megújulva lépett pályára és végig lelkes és helyenként jó játékot is nyújtott, mégis kénytelen volt vereséggel elhagyni a Pályát a Dombóvári Lokomotivval szemben. A har­madik szekszárdi csapat, az Építők, bár sok­kal többet támadott, mint a mázai bányász, mégis kénytelen volt sovány győzelemmel be­érni. Dunaföldvárott­ és Dombóvárott egyen­lő erők küzdelme után a Dombóvári Postás— Tolnai VL. és a Dunaföldvári Spartakusz— Simontorovai VL. mérkőzés döntetlenül vég­ződött. Hőgyészen a hőgyészi a­ lelkes já­ték után biztosan győzött a Bátaszéki Lo­komotív ellenében. Részletes eredmények a következők: Nagymányoki Bányász—Szek­szárdi Petőfi 7:1, Dombóvári Lokomotiv— Szekszárdi Dózsa 2:0, Szekszárdi Építők — Mázai Bányász 1:0, Simontornyai VL.—Du­­nafölvári Spartakusz 1:1. Dombóvári Portás —Tolna VL. 2:2. Bonyhádi Vasas—Paksi Ki­nizsi 8:1. Hőgyészi Traktor—Bátaszéki Loko­motiv 5:1. A tabella alakulását két dolog jellemzi. Az egyik az, hogy a Nagymányoki Bányász a Szekszárdi Petőfi felett aratott nagyarányú győzelemmel, valamint Sim­ontornya pont­­vesztésével, a Dózsa­ és a Mázai Bányász vereségével tovább növelte előnyét. A másik pedig, az hogy a táblázat első felében a Bátaszék kivételével valamennyi csapatunk szerzett pontot és a jelek szerint már most ádáz küzdelem folyik a veszélyes helyről való elkerülésért. Közülük Hőgyész az el­múlt fordulóban aratott győzelemével a 9. helyre tört fel. A megyei bajnokság állása a VIIi. forduló után: Nagy küzdelem után ismét Szekszárd város csapata nyerte a megye 1954. évi sakkcsapatbajnokságát Az elmúlt vasárnap délután a KPDSZ he­lyiségében rendezte a megyei TSB a megyei sakkc­sapatbaj­nokság 1954. évi döntőjét. Mint ismeretes az elődöntőben Szekszárd _ város »ugyani vereséget szenvedett a szekszárdi járás «együttesétől, viszont nagyarányú győzelmet járatott a paksi járás’ felett és így a szek­szárdi csoportból veresége ellenére is a Szek­­sz­árd városi együttes jutott a döntőbe,. A iá­­rik ágon lejátszott mérkőzésen a dom­bóvári járá­s mutatkozott jobbnak a Tamási jós­­ással szemben és így a döntő mérkőzést S­e­­kszárd város csapata a dombóvári járás együttesével játszotta. A döntő színvonalas mérkőzéseket, általá­ban szoros küzdelmeket hozott. Szerintünk Szo^­y­szárd város azzal nyert, hogy az első h­árom­ táblán versenyzői tartani tudták a dönti­tlent az 1955. évi és 1954. évi megyei be i­y .kk;d. Tóth Gyulával, illetve Schenk Gásp­árral valamint a mindkét bajnokságon jól szerepelt Uz­oki Rezsővel szemben. A szekszárdi csapatból Vásárhelyi dr külön dicséretet érdemel, mert az utóbbi hónapok­ban 30­indig eredményesen szerepel, holott általán kerékpárral jár be Kakaséról Szek­­szádra,­ am­i nem kis áldozatot jelent szá­mára. ReszUH-s eredmények a következők: (Elől a szekszárd városi versenyzők): Palásty— Schenk: 1/?■—1/2. Szemző - Tóth 12-1­­2. Jab­­liiszkve —I­zsoki 1/2—1 /­2. Vásárhelyi dr— Nagy $ :0. Sebestyén—Marosi dr 1/2—1/2. Tárnás: . Berta 1­­ 2—1/2. VanitseJj—Horváth 1:0,­­Tveirsz—Varga 1:0. Nagy—H­­tényi 1/2— 12. Amü­ru­s--Bujdosó 0:1- Berki—Spengler 0:1. Gond Pos—Lőrinc 1:0. Az első­,befejeződött mérkőzés a döntetlen­ ji­ték kivételével mindegyik csapatunk terüle­tet véd­­ g­ ón ázik). Miért? Mert az egyes ed­zők és cs­­apatveze­tők tévesen azt hiszik, hogy az emberf­ogás fárasztóbb. Saját csapatomban ennek­ épf ien ellenkezőjét tapasztaltam. Jól zónázni !'k­ézebb, mint jól embert fogni. Mik lett­ a zófiavédelem hátrányai. A távoli dobások ell­n nem véd, a zónázó csapat egy ponton (Ica gyengébb ember) átjátszható, az ellenfél jó­­ tud időt húzni. A támadóknak a támadási wz nagy teret biztosít, stb. Itt az id­élje, hogy a tolna megyei csapatok is korszerű kosárlabdát játszanak, s ezáltal elérjék a t­­öbbi megyék játékszínvonalát. Az, hfog­y­­ a bonyhádi Szpartakusz és a Sz. Dózsa a ta­b­ella élvonalában van, nagymér­tékben anna­k tulajdonítható, hogy játékrend­szert alkalm­a­­znak. Fertőszegi Béla Sz. Dózsa sportolója, végződött Belála—Tamási összecsapás volt. Ezután azonban két mérkőzést nyertek egy­más után a­­ lombóváriak és már 21­—H arányban vezettek, amikor a szekszárdi csa­pat remek hajr­t ival megfordította a vesztésre álló mérkőzést. A szekszárdi c­sapat győzelme annál is ér­tékesebb, mert h­­iszen különböző okok miatt nem szerepelt sfl­ együttesben Zsilka, Meré­nyi, Szegesdy ést Csont dr. Sakkozóink készülődése a megyei bajnok­ság befejezésével nem ért véget. A megyei válogatott keret szorgalmasan készül a má­jus 15—16-a között lebonyolításra kerülő ka­posvári területi ve­rsenyre. Jelenleg a válo­gatott keret 25 táj­­ból áll, akik közül majd a legjobb 15 fogja a megye színeit képvisel­ni a kaposvári ter­ületi versenyen. Jelenleg a válogatott keret­­ a következő játékosokból áll: Schenk, Tóth, Uzsoki (Dombóvár), Vá­­sárhelyi dr (Kakasd) , Péter, Marosi (Paks), Vég (Tolna), Horváth (Bátaszék), Szemző, Jablonszky, Zsilka, S­zen­esdy, Palásty, Tamá­si, Sebestyén, Merényi, Nagy, Ambrus, Ber­­ki, Gergely (Szekszár­d) és Guelminé (Fadd). A természetjárásról Az ifjúság széles törm­egeinek bekapcsolása a természetjáró munkáiba igen nagy jelen­tőségű. Azonkívül, hog­y a fiatalok földrajzi, természetrajzi, történelmi ismereteit bővíti, hozzájárul a szülőföld megszerettetéséhez, és edzett, bútor akadályokat legyőző fiatalok nevelését segíti elő. A feladatok két cso­portba oszthatók: az egyik az iskolai tanulm­ányi kirándulások megszervezése, a másik az,a tanulók és a DISZ- fiatalok iskolán kívüli természetjárásának elősegítése. A középiskolai szakosztályok megalakulása után készítsék el kirándulá­si tervüket és eh­hez kérjük a patronáló sportkörök segítsé­gét. Nem feltétlenül szükséges, megalakulása után azonnal az ország legtávolabbi helyisé­­gjeibe tervezni utakat. A fiatalok ismerjék meg először a lakóhelyük kör­nyékét. Az utak szervezésén felül a TSB segítségével azon­nal meg kell szervezni a természetjáró tan­folyamokat. A kirándulások szervezéséhez szükség van megfelelő pedagógiai segítségre is. De az ed­digieknél sokkal jobban kell támaszkodnunk a tanulók öntevékenységére­­ is. Elősegíti a természetjáró mozgalom kiszélesítését az, hogy az eddiginél sokkal n­agyobb mérvű kedvezményt nyúj a tanulóknak a turista házakat kezelő vállalat. (Lásd Oktatási Köz­löny február 1. száma). A kirándulási mozgalmon fel­ül az ifjúsági versenyzés kialakítására is szü­ksé­g van. Sok szó esett már arról, hogy az ifjúsági ver­senyzést külön kell választani a felnőtt ver­senyektől, ez azonban csak úgy lehetséges, h­a már ebben az évb­en megfelelő színvonalú ifjúsági természetj­áró versenyeket rendezünk. Az elmúlt év végén jó sikerült ankét zaj­lott le az OTSB-ben az ifjúsági természet­­kérdéseiről, s az ankétok elhangzása alap­ján kerüí­t sor arra, hogy április folyamán ifjúsági természetjáró találkozót rendezünk. A kiinduló-mozgalom további fejleszt­ése ér­dekében if­júsági jel­vényező kirándulások kiírására is sor kerül. Szép eredményekkel indult meg a természetjáró munka az MTSE kötelékébe tartozó sportkörökben. Az elmúlt év kezdeti eredményeinek továbbfejlesztésé­re azzal kerül sor, hogy az MTH iskolákban, további szakosztályok­ alakulnak és az ifjú­sági találkozókon felül alapjosan előkészített nyári országjáró­ táborokat is szerveznek. A felsorolt feladatok megoldásának érdeké­­t éri a természetjáró társadalmi szövetségekre vár a feladat, hogy kezdeményezzék és vég­rehajtsák az ifjúsági kiránduló mozgalom szervezését (Megjelent ..Sport és Testnevelés*4 márciu­si számában.) ☆ A fenti cikkel kapcsolatban érdemes fog­lalkozni megyéink természetjárásával is. Saj­nos ilyen megyéinkben nincs, legalábbis szer­vezett formában nincs kivételt képeznek a diákok, akik a tanáraik felügyelete mellett kirándulásokon vesznek részt, azonban, a me­gye természeti adottságainál fogva ajánlatos lenne, ha ezzel a sportággal az MTSB és különösképpen a mellette működő ágit. prop. bizottság komolyan foglalkozna. Az ágit. prop. bizottságra vár az a feladat, hogy a természetjáró csoportokat megszervezze és kellő agitáció révén a dolgozókkal megsze­rettesse a természet­járást. Szeretnénk, ha e cikk nyomán vita indulna meg rovatunkon keresztül arról, hogy miképpen és milyen formában lehetne megyénkben a természet­­járást megszervezni, megrendezni. 1.Nagymány­oki B.8 7— 1 39:8 14 2.Bonyhádi Vasas8 5 2 1 24:1112 5.Simontornyai VL.8 4 2 2 21:1310 4.Szekszárdi Petőfi7 5— 2 22:1710 5.Szekszárdi Dózsa8 4 1 5 19:159 6 Szekszárdi Építők8 4 1 3 15:17Q 7 Mázai Bányászk 4— 4 19:168 8.Dombóvári Lők.8 3 2 3 20:218 90Tőízvészi Traktor8 5— 5 23:256 10.Tolnai VL.8 2 2 4 17:246 11 Dunaföldvári Sport.7 1 3 3 17:175 1. Paksi Kinizsi8 2 1 5 14:315 1".Dombóvári Postás R 1 2 5 10:234 14.Bátaszéki Lokmotiv8 2— 6 7:284 TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámai 20­10, 20­11 Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M­­N­B egyszázafaszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi 11,— forint. Baranvamegyei Szikra Nyomda • Pécs. Munkácsy Mihály­ utca 10 sz. Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ.

Next