Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-07 / 107. szám
AZ MDP TOLNA MEGYEI XI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ARA FILLÉR A MAI SZÁMBAN: Híres Genfba (2. o.) — Válságjelek Jugoszlávia gazdasági életében (2. o.) — Vörös virágok (2. o.) — Györkönyben minden sürgős — Nagydorogon mindennel ráérnek (3. o.) — Következetesebb harcot a dolgozókról való gondoskodás terén a mözsi gépállomáson (3. o.) — Szakaszos legeltetéssel, 30—40 százalékkal növeljük a fű termést (4. o.) TBC’lKTrjdT'W 1 OX,( Mi I 'S ! V. ? Bér- és önköltség csökkenés a tolna megyei üzemekben A Központi Vezetőség október 31-i határozata kimondja: „Fokozott gondot kell fordítani az új helyzetben az önköltségcsökkentésre s a termelékenység növelésére, mert ezek a szocialista felhalmozás s a nép életszínvonala emelésének döntő forrásai:“ Az önköltség csökkentése és a munkafegyelem megszilárdítása gazdaságvezetőink, üzemeink legfontosabb feladata, annál is inkább, mert a bérfegyelem meglazulása káros hatással van egész népgazdaság fejlődésére. Csak a helyes bér- és munkafegyelem kialakításával tudjuk biztosítani az árualap és a vásárlóképesség közötti helyes arányokat. Az első negyedévben, ahogy a Központi Statisztikai Hivatali jelentése is megállapította, üzemeink csak részben teljesítették önköltségcsökkentési tervüket. Sorozatosan túllépték béralapjukat, s a legkülönbözőbb indokokkal felsorakoztatva sértik meg a bérfegyelmet. Megyénkben a minisztériumok irányítása alá tartozó 12 vállalat közül a negyedév minden hónapjában 7 vállalat túllépte béralap tervét, sőt 8 üzem a negyedéves tervét sem teljesítette és súlyos adóssággal kezdte meg a második negyedévet. A terv betartása, a termelés önköltségének csökkenése, vagy emelkedése mutatja legvilágosabban az ipar munkájának minőségét, szervezettségét, a termelés kultúráját, azaz a gazdasági és műszaki vezetés színvonalát. Üzemeink közül a Bonyhádi Zománcgyárban például január, februárban és márciusban jelentős béralant átlépés volt, amelyhez nagymértékben hozzájárult a kemény tél anyagszállítási nehézsége, valamint az áramkorlátozás. Azonban helytelen lenne, ha csak az „objektív" nehézségekben keresnénk a hibák okát és megfeledkeznénk a „szubjektív“ tényezőkről, melyek szerint március hónapban is még 16.500 forinttal lépték túl az önköltséget. Ennek oka elsősorban az volt, hogy több anyagot használtak fel, mint amit az önköltségi terv előír, mert a vaslemezek kiszabása és felhasználása nem elég gazdaságos. Ilyen és hasonló hibáktól nem mentesek megyénk többi üzemei sem pedig a népjólét emelésének egyik alapfeltétele, hogy csökkentsük a termékek önköltségét. Üzemi pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata az, hogy segítsék az önköltségi tervek teljesítését, üzemünk minden egyes dolgozóját mozgósítani kell arra, hogy jobban takarékoskodjanak az anyaggal, szerszámmal, energiával, munkaidővel, harcoljanak minden pazarlás ellen. Nem jobb a helyzet a tanács alá tartozó vállalatoknál sem. Az üzemek egész sora rendszeresen túllépi a béralapot. Elharapóztak a bércsalások, normalazítások. A Szekszárdi Húsfeldolgozó Üzemben például 8 óra munkaidő helyett 10 órát fizetnek ki, mely 2 olyan óra díjazását jelenti, amiért a munkás meg sem dolgozott. Ezért a hibáért Pintér elvtársat, a vállalat igazgatóját terheli a felelősség, aki „gyengeségből", vagy ,,jó emberségből" liberálisan szemet húnyít a hibák felett. Üzemi pártszervezeteinknek és szakszervezeti vezetőinknek igen fontos feladata fellépni a súlyos visszásságok ellen. A bérfegyelem munkásérdek, mert csak így biztosíthatjuk a zavartalan áruforgalmat, a dolgozók jobb ellátását, népgazdaságunk tervszerű fejlődését. Az a gazdasági vezető, vagy funkcionárius, aki elnézi e bércsalást. Vagy normalazítást, a vásárlóerő jogtalan növekedését segíti elő, mert olyan bér kifizetéséhez járul hozzá, mely mögött nincs meg az áru — amely zavarokat idézhet elő. Nem volna, helyes azonban, ha a hibák felsorolása mellett megfeledkeznénk az eredményekről, melyek pár kisebb mértékben, — kétségtelenül megvannak. Itt ki kell emelni a megyei gépjavító vállalatot, ahol január hónapban 6100 forint, de február és március hónapokban is jelentős volt a béralapmegtakarítás, melyet gazdaságos termeléssel értek el. Az üzemben az önköltségi tervek elkészítésénél a párt- és a szakszervezet arra mozgósította a dolgozókat, hogy javaslataikkal maguk is segítséget adjanak a tervteljesítés megvalósításához. A Tolnai Selyemgyárban rendszeresen betartják a tervezett béralapot. A munka termelékenysége gyorsabban emelkedett, mint a béralap. Ennek eredményeként az üzem negyedéves béralap tervéből 42.400 forintot takarított meg, ugyanakkor negyedéves termelési tervét is 103 százalékra teljesítette. A Tolnai Selyemgyárban a negyedéves tervszerűséget rendszeresen betartották, s a technológiai fegyelmet is megszilárdították; március hónap kivételével rendszeresen I. osztályú minőségi árut termeltek. Az üzem pártszervezete és üzemi bizottsága azon dolgozott, hogy a technológiai utasításokat minden üzemrészben szigorúan betartsák. Megbeszélték a dolgozókkal, a setejt azzall is növeli az önköltséget, hogy a selejtes munkadarabot többször le kell gyártani, kézbe venni, amíg megfelelő nem lesz, de növeli azzal is, hogy feleslegesen energiát használ fel, s lefoglalja a termelő berendezést. M"-tervből következik, hogy az önköltség csökkentési tervek végrehajtásában az üzem minden dolgozójának aktívan, lelkesen ki kell vennie a részét, a műszaki és adminisztratív dolgozóknak azért, hogy feltételeit megteremtsék és gyakorlati segítséget adjanak. A fizikai dolgozóknak azért, mert rajtuk áll, vagy bukik a tervek végrehajtása. Az üzemi pártszervezeteknek minden dolgozóval meg kell érttetniök: az egész dolgozó nép számára — így a maga számára is, — nagyjelentőségű, hogy az előállított termékek előállítási költségei kedvezően avagy kedvezőtlenül alakultak. Az üzemi pártszervezeteknek politikai nevelő és mozgósító munkát kell végezni, ami azt jelenti, hogy a termelést menetközben ellenőrzi. A termelés pártellenőrzésében nagy szerepük van a havonkénti termelési értekezleteknek és a taggyűléseknek, ahol a párttagok és a széles dolgozó tömegek bevonásával vitatják meg az üzem termelési problémáit. Azonban az értekezletek csak akkor lesznek eredményesek, ha a hibákat őszintén feltárjuk, s egyben megszabjuk a kijavítás módját is. Az üzemi pártszervezeteknek segíteniük kell az igazgatót abban, hogy felszámolják azt a helytelen nézetet, csak a főkönyvelőnek és beosztottainak kell foglalkozniuk az önköltségcsökkentési tervekkel. Az önköltségcsökkentés nemcsak pénzügyi, hanem műszaki és elsősorban politikai feladat, s a pártszervezet nevelőmunkája tehet azért legtöbbet, hogy a dolgozók és főként a műszakiak megértsék ezt. Ahhoz, hogy az üzemi pártszervezetek eredményt érhessenek el, egész munkájukban gyors és gyökeres változásnak kell bekövetkezni. Véget kell vetni a nemtörődömségnek, de ez egymagában nem elég. Pártfunkcionáriusainknak meg kell tanulniük, az önköltségi és termelékenységi mutatószámok jelentőségét, összefüggését és használatát. Harcoljanak minden erejükkel az önköltségcsökkentési tervek teljesítéséért. Vegyék igénybe a szakszervezetek segítségét, mozgósítsák a dolgozó tömegeket, használják fel a szocialista munkaverseny lehetőségeit, hogy a tervek maradéktalan teljesítésével végrehajthassuk a Központi Vezetőség határozatát, s népünk életszínvonala fokozatosan emelkedjék, 1 HÍREK A MEGYÉBŐL Hasznosítsuk az elhanyagolt réteket A szálkái termelési bizottság különböző szakcsoportjainak jó munkája már az első hetekben megmutatkozott a megalakulás után. A mezőgazdasági munkákban előtérbe került az őszi kenyérgabonafélék ápolása és a tavasziak vetésének időben való elvégzése. A növénytermelési szakcsoport lelkes munkáján keresztül a község őszi és tavaszi kenyérgabona vetéstervét 120 százalékra teljesítette. A szőlő- és gyümölcstermesztési szakcsoport munkája nyomán a község határában mintegy 12 hold elhanyagolt szőlőterület kerül hasznosításra. A szőlők feljavítása mellett eredményesen oldották meg a gyümölcsfacsemeték telepítését is. A szakcsoport tagjai elhatározták, hogy elbeszélgetnek gründen szőlősgazdával meggyőzik őket a szőlőkben mutatkozó tőkehiányok pótlásainak fontosságáról. Az állattenyésztési szakcsoport takarmány, rét és legelő fejlesztési szakcsoporttal karöltve jelentős, eddig hasznavehetetlen retek feljavítását kezdték meg. A vadvizek levezetését árkolással már nagyrészben elvégezték, így biztosítják, hogy a többi területet sem önti el a víz. Az említett területet már az idén hasznosítani tudják. A legelők bővítése céljából a gazdák kaptak 90 hold tartalékterületet, melynek feljavítását már megkezdték. Eddig 18 hold lucernát vetettek és a többi területen elvégezték a szükséges feljavító munkálatokat. A szakcsoportok, munkáját értékelve azt kell megállapítani, hogy eredményes és nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításában. Mohácsi Sándor A gépállomások megyei igazgatóságának jelentése: A gépállomások versenyében továbbra is üregszemcse vezet, az utolsó változatlanul a varsádi gépállomás A gépállomások kongresszusi versenyében legjobb eredményt elért gépállomása változatlanul az iregszemcsei. Az egy gépre eső műszaknormáik száma: 53.4 normálihold. Tavaszi terve 3.500 normálhold, teljesített 3.940 noráliholdat, 112.5 százalék. Egy gépre eső átlagteljesítmény 219 normálhold. A gépállomások kongresszusi versenyében a második helyet továbbra is a nagykónyi gépállomás tartja. A tizennegyedik, sőt a tizenötödik helyről a harmadik helyre küzdötte fel magát a dalmandi gépállomás, amiért külön elismerést érdemel a gépállomás egész kollektívája. Az utóbbi 5 napban, míg az egy traktor egységre eső traktormunka megyei átlaga 1.1, addig a dalmandi gépállomáson 2.7 hold volt az eredmény, ami megyei viszonylatban a legjobb. A gépállomások kongresszusi versenyében változatlanul a varsádi gépállomás a sereghajtó, amely tervét mindössze 56,2 százalékra teljesítette. Rosszak közé tartoznak a varsádi, a nagydorogi, a teveli és a pincehelyi gépállomások. A tavaszi idényterv teljesítéséiben legjobb eredményt elért brigádvezetők: 1. Tóth János Iregszemcse, 2. Právics János Dalmand, 3. Bugyi János Iregszemcse. A kongresszusi versenyben legjobb eredményt elért traktorvezetők: 1. Uj László Iregszemcse, 2. Váltótársa: Molnár Lajos, 3. Molnár András Hőgyész, 4. Váltótársa: Nemes Benjamin, 5. Tűs?.,kő László Dalmand, 6. Váltótársa: Harmati József. Hunkában a bonyhádvarasdi termelési bizottság A bonyhádvarasdi termelési bizottság megalakulása után sokan a falu gazdái közül arra gondoltak, „minek ez a termelési bizottság"? Elég ha van mezőgazdasági állandó bizottság. A gazdák rövidesen rájöttek, hogy ez a bizottság sokat tud segíteni munkájukban. Ez a megállapítás be is bizonyosodott. A tavasz kezdetén, a megalakulás után a bizottság tagjai megkezdték hivatásuknak megfelelően munkájukat. Sikeresen oldották meg a vetőmag készleteknél felmerülő problémákat. A termelési bizottság szakcsoportjai a maguk területén bekapcsolódtak a munkákba. A növénytermelési szakcsoport tagjai rendszeresen járták és járják a határt, és ahol munkálatlan földet találnak, felkeresik annak gazdáját, felhívják figyelmét a föld megmunkálására. Ennek eredményeképpen a falu dolgozó parasztjai minden műviket időben el tudnak végezni, nem marad egyetlen, talpalatnyi föld sem megmunkálatlan. Az eddigi eredmények elérésében a termelési bizettságnak sok segítséget nyújtott a tanács, a közös megbeszélések, értekezletek útmutatásul szolgáltak a gazdák előtt. A termelési bizottság tagjainak lelkes munkája példaként áll a dolgozó parasztok előtt, követik is sokan példájukat. Forrai Miklós A fácánkerti Vörös Hajnal tsz tagjai még ezen a héten befejezik a dohányfitetést Fácánkerten a Vörös Hajnal tsz tagjai az eddigi tavaszi mezőgazdasági munkákban mindig példát mutattak. Tavaszbúza vetéstervüket és a többi tavaszi kalászosok vetéstervét is elsőnek teljesítették a községben, sőt járási viszonylatban is élenjártak. Most a legújabb hír szerint — mivel az idő nagyon kedvező, — a tsz-ben megkezdték a dohánypalántázást. A jelentés szerint a terv szerint előírt 5 holdon május 3-ig beültettek 1 holdat, de mint a tsz vezetősége mondja, ezen a héten az összes dohánypaláintát elültetik. Félmillió Forintos költséggel bővül a Tolnai Selyemgyár A Tolnai Selyemfonógyár utcai frontján egy 80 méteres félig kész épület állt. Az épület építését még a tőkés kezdte meg a felszabadulás előtt, melyet raktárnak és kocsisainnek szánt. Az idén közel félmilliós költséggel az épület felépítése befejezést nyer. A dolgozók szociális helyzetének megjavítását szem előtt tartva, irodahelyiségeket és négy család részére összkomfortos lakást építenek. A régi irodahelységekből pedig, melyek közvetlenül a munkatermek mellett vannak, a dogozók részére fürdőnek és öltözőhelyiségnek alakítják át. Dombóvári II. sz. Téglagyár: Áprilisi nyerstéglagyártási terv 107 százalék A dombóvári II. sz. Téglagyárból Kertész elvtárs levelezőnk szép eredményekről számol be. A dolgozók a III. pártkongresszus tiszteletére vállalásokat tettek, melynek jó részét már teljesítették. Gera Miklós és Gera Imre, Móricz József és Lázár Vendel égetők a megszokott 72 óra elgyújtási idő helyett 44 órára csökkentették a kemence elgyújtását, s ezzel 84 mázsa szenet takarítottak meg népgazdaságunknak. Kertész elvtárs a továbbiakban a kézivetők jó munkájáról emlékszik meg. A kézávetők az elmúlt hetek kedvezőtlen időjárásának nehézségeit leküzdve április, havi nyerstégla gyártási tervüket 107 százalékban teljesítették. • • Önálló székházat kapott Pakson a termelési bizottság A tavasz elején alakult meg Pakson a termelési bizottság, melynek tagjai közé a község 60 legjobb gazdáját választották. Már az alakuló gyűlésen sokan szóvá tették,hogy Pakson a gazdáknak nincs olyan helyük, ahol esténként, összejöhetnének szórakozni, megbeszélni problémáikat, munkájukat. A járási kultúrház a község parasztlakta részétől messze van s helyiségeit esténként a különböző szakkörök foglalják el. Ezért a paksi gazdák a termelési bizottságon keresztül kérték, hogy, nyissák meg ismét a régi Eötvös utcai gazdakört, amely hosszú idő óta üresen állt, s amely évtizedeken kát a paksi gazdák esti szórakozóhelye volt. A paksi tanács meghallgatta a gazdák kérését s a termelési bizottság gondozására átadta a régi gazdakör helyiségeit, ahol már meg is indult az élet. Italmérési engedélyt is adtak, s szombat, vasárnap esténként 200—250 paksi gazda jön össze a termelési bizottság székházában. Kitakarították az elhanyagolt helyiséget, rendbehozták a régi tekepályát, ízléses söntést csináltak. Az összejövetelek során a termelési bizottság szakcsoportjai megbeszélést tartanak, ha kell, mnt legutóbb a községi legelők bővítésének kérdésében, javaslatot tesznek a községi tanácsnak. De szórakoznak is a paksi dolgozó parasztok: sokan a tekepálya körül figyelik, hogy ki dob kilencet, vagy koszorút, mások a söntésben kártyáznak. A termelési bizottságnak emellett a kulturális életre is van gondja. Saját kuttÚECsoportjuk alakult, s a táncosok május elsején mutatták be először tudásukat. A színjátszók pedig most kezdték meg Móricz Zsigmond „Sári bíró“ című vígjátékának próbáit. A termelési bizottság tevékeny munkája, már érezteti hatását Paks mezőgazdasági eredményein. A község az elmúlt évek során legtöbbször elmaradt a munkákkal, most a megye legjobbjai között van. Minden tavaszi munkával végeztek s csak néhány hold kukoricavetés van még hátra. Ezzel, mint a község főterén lévő nagy versenytábla is mutatja, messze megelőzték páros versenytársukat, a szomszédos Dunakömlődöt,