Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-14 / 113. szám

TOLNAI YrtJB PPOLETABJAt ECttJULJFmt A MAI SZAMBAN: A koreai háborút sikerült befejezni, az indokínai háborút is fel kell számolni (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — „Mint tanácstag, aktívan bekapcsolódtam a kongresszusi verseny szervezésébe" (3. o.) — Vendégek a faddi Új Élet termelőszövetkezetben (3. o.) — Érte­kezlet a bér- és önköltségcsökkentés kérdéséről (4. o.) LNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1954 MÁJUS 14 Pedagógusok szerepe a falu kulturális életében A falusi kultúr­munk­a lelke a ta­nító; hozzátehetjük, hogy a hivatá­sát szerető, hivatásának magaslatán álló lelkiismeretes tanító. Munkájá­nál fogva szoros kapcsolatban áll a község lakóival. Ismeri a népet, szo­kásait, kultúráját és a fejlődés során növekvő kultúrigényei. Ezeknek az ismereteknek a birtokában álljanak pedagógusaink a falusi kulturális munka irányításának élére. Me­gyénknek kevés olyan települése van, ahol egyetlen tanító dolgozik, tehát általánosságban mondhatjuk, hogy az egész falusi tantestület ös­­­szefogása és őszinte harmonikus együttműködése szükséges megfelelő eredmény eléréséhez. A felvilágosult, haladó szellemű falusi tanítók már a felszabadulás előtt, az úri Magyarországon is a nép felemelésén fáradoztak. A tu­dás magvát hintették a falu primi­tív gondolkozású, műveletlen lakói között, a tudás fáklyájával világítot­tak a babonás falusi élet sötétjébe. •­ Munkájukért még csak elismerés sem volt a bér, ezzel szemben számtalan akadállyal kellett megküzdeniök. Most pedig, amióta szabadon ter­jedhet a tudás, a műveltség is, nem kevesek „titka“, hanem minden dol­gozó szabadon törekedhet birtoklá­sáért, széleskörű lehetőség nyílik a falusi tanítók tevékenykedésének is. Elsőrendű és legfontosabb feladata a pedagógusnak természetesen az iskolai nevelés. Hiszen az ő keze alatt formálódik a következő nem­zedék és igen sok függ attól, hogy mit kapnak az iskolától a fiatalok, mit kapnak a nevelőiktől. A tanító­nak amellett, hogy az alapvető tu­dományokba bevezeti, hazafiasságra, helytállásra neveli a falu gyerme­keit, fel kell ébresztenie lelkükben a még több tudás és a szép iránti vágyat, haladó nemzeti és népi ha­gyományaink megbecsülésére, ápolá­sára kell nevelnie őket. A gyerme­kek fogékony lelkébe oltott tudás és szép utáni vágyakozás nem alszik el többé, hanem egyre többet és töb­bet követel. így alakulhat ki a ta­nító munkája nyomán tevékeny, ta­lálékony, művelt falusi fiatalság. Az iskolából kikerült fiatalok és általában a falu dolgozóinak öntevé­keny kultúrmun­káját is szakavatott kéznek kell irányítani. Mivel en­nek a munkának a lényege és cél­ja is nevelés, ismét csak a falusi tanítóra vár szép, de felelősségtel­jes feladat. Megyénk legtöbb közsé­gében magukévá tették a nevelők ezt a feladatot és mint népművelési ügyvezetők megállják helyüket, amint az eddigi tapasztalatok bizo­nyítják. Legékesebben azonban a já­rási kultúrversenyek eredményei ta­núskodnak erről. A versenyen leg­nagyobb sikert aratott népi együtte­sek vezetői jórészt pedagógusok. Pedagógus Bogár István, a sárközi népi hagyományok felkutatója és lelkes ápolója, a sárpilisi népi együt­tes megalakítója. Az alsónyéki népi­együttes megszervezője, a nyéki nép­szokások, népdalok összegyűjtője ugyancsak tanító: az idős Zeke La­­josné példamutató munkát végez a falu kulturális életének fellendítése érdekében és az örökszép népi ha­gyományok megmentése, feldolgozá­sa terén. Az ozorai történelmi és népi hagyományok feldolgozásáért is a helyi nevelőket illeti dicséret. Ők segítik a fiatalok egyre széle­­sebb körű kulturális munkáját is. A székely népi hagyományokat a len­gyeli kultúrotthon ápolja leginkább, amelyet székely pedagógus, Komw­­ság Sándorné vezet. Kis községekben könnyű a tanítók­nak, — mondják sokan, van azon­ban példa rá, hogy nagy községek­ben is igen szép eredménnyel dol­gozhat a pedagógus az iskolán kívül, irányíthatja a kulturális életet. Hő­­gyészen találunk bizonyságot egy egész nevelő gárda együttműködésé­re. Ennek eredményeképpen a já­rási versenyen csak Hőgyész község­ből 8 csoport vett részt, emellett kü­lön pedagógus kultúrcsoport alakult, amely egy komoly mű előadására vállalkozott. Iskolán kívüli ismeretterjesztő munkát is végeznek pedagógusaink, amellett, hogy a falusi kultúrcso­­portokat segítik. Csaknem valamen­­­nyi tagja a Társadalom- és Termé­szettudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat valamelyik szakosztályának és mint előadó dolgozik a társulat ke­retén belül. Nem egyszer előfordul, hogy köz­ségi tanácsok, vagy termelőszövet­kezetek kérik a tanító segítségét, legtöbbször bonyolult adminisztrá­ciós ügyekben. Az a tanító, akinek ilyen tekintélye van és ilyen biza­lommal fordul hozzá a falu népe, szívesen segít mindenütt, ahol szük­ség van rá. Kis faluban a tanítótól, a nevelőtől várják a kultúra terjesz­tését, irányítását. A könyv és a film megkedveltetését is elősegítheti a falusi pedagógus. Ilyen vonatkozású munkájában, nemcsak közvetlen, ha­nem közvetett falvilágosító eszköz is áll rendelkezésére tanítványain keresztül. Természetesen arra is vigyázni kell, hogy ne rakjunk túl sok ter­het az iskolai munka mellett a fa­lusi tanítókra. A túlzott feladatok­kal, vagy egy­ál­talán nem, vagy csak úgy tudnak megbirkózni, ha felszínes munkát végeznek. A „ki­rakatmunka“ pedig értéktelen és nem is vezet célhoz. Arra kell töre­kedni, hogy a pedagógus iskolán­­kívüli tanítása is olyan mélyen gyö­kerezzék a falu dolgozóinak lelké­ben, éppen úgy kövessék iránymuta­tását, mint a gyermekek. Ez első­sorban, sőt azt is mondhatnánk, hogy kizárólag a nevelőn múlik. A tanítók munkájának elismerését és megbecsülését bizonyítja az, hogy falusi pedagógusaink jó része ta­nácstag.­ Fontos, hogy a képzőkből falura kerülő fiatal pedagógusok ugyan­olyan áldozatkész, szívós és szeretet­teljes munkát végezzenek a nép kö­rében, mint azt az idősebb tanítók­tól láthatták, tanulhatták. Ezen a téren bizony az idősebbek példáján, nyomdokain kell elindulni a fiatal pedagógus nemzedéknek. Előre hát, mind aki költő A néppel tüzön-vizen át, Átok reá, ki elhajítja kezéből a nép zászlaját. Petőfi ezen sorai lelkesítsék a falusi tanítókat is, mert ha nem is költők, de a legtöbbjük mindig a nép mellett állt és a nép jövőjét munkálta és munkálja ma is, a tu­dásnak, ennek a hatalmat érő kincs­nek a hirdetésével, HÍREK A MEGYÉBŐL Nagyszékely! Dózsa Népe tsz: Minden munkaerőt bevontak a növényápolásba A nagyszékely­ Dózsa Népe termelőszövetkezet tagsága felosztotta a kapásterületeket a növényápolási munkákra. A tsz vezetősége minden munkaerőt figye­lembe vett a terület felosztásánál. Közgyűlésen meg­beszélték, hogy a területet két részben fogják felosz­tani, az állandó gyalogmunkásokra és az állatt­enyész­­tőkre. Az állandó kinti munkásokra személyenként 3 és fél hold, az állattenyésztőkre pedig 1 és háromne­gyed holdat mértek ki megmunkálásra. Közgyűlés határozatát megvalósították: a területen megkezdődött a növényápolási munka, eddigi 30 hold tavaszi benső sarabolását végezték el, 12 hold angol­­perjét pedig megekéztek. Növényápolási munkában mintegy 40 asszony veszi ki részét. A területek felosztásánál 60—65 állandó munkás­ra, 50—55 fogatosra és állattenyésztőre számítottak. Amíg a határban lázas munkával végzik a sokan­­lévő feladatokat, addig a tsz egyik legjövedelmezőbb ágában a sertéstenyésztésben Nagy Imre sertésgondozó kilences fialási átlaggal választja le a malacokat 23 anyakocától. Az előző válásból 105 malacot osztottak ki a ta­goknak. Gróf János tsz-tag jó munkájáért 2 malacot kapott. A sárpilisi gazdák elsők a begyűjtésben A sárpi­lisi tanács nem zárkózott a falak mögé, amikor a begyűjtés fontosságáról volt szó. Az I. ne­gyedéves tervfelb­ontásnál megkezdte a begyűjtés szer­vező munkáját. Ennek eredményeképpen elérték, hogy elsők lettek a járás begyűjtési versenyében. A III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat valóra váltották. A május 31-ig szóló begyűjtési ter­vüket eddigiek során hízott sertésből 95 százalékra, vágómarhából 195 százalékra, tejből 98 százalékra, to­jásból 80 százalékra és baromfiból 149 százalékra tel­jesítették. A begyűjtési hét alkalmával több gazda egész évi beadási kötelezettségének is eleget tett. A tojás, baromfi és tejbegyűjtés terén komoly eredményt mutatott fel a begyűjtési hét. Jó ütemben halad a II. negyedéves tervfelb­ontás is. A tervfelb­ontás alkalmával a tanácsvezetők helye­sen alkalmazzák a hátralékosokkal való beszélgetést a beadás teljesítéséért. A falu becsületes gazdái meg­győződn­ek arról, hogy­ a beadási kötelezettség teljesí­tése törvény. Ezt a törvényt tiszteletben is tartják. Ezt láthatjuk Kiss Fügedi Sándor, Diós József gazdák­nál, akik a tervfelb­ontás alkalmával egész évi beadási kötelezettségüknek eleget tettek. Példájukat napról­­napra követik azok a gazdák, akik nem akarnak adó­sai maradni államunknak. A Taksonyi lakatos-brigád újabb dicséretet kapott Már hónapok óta gyárt mezőgaz­dasági szerszámokat a Tol­na megyei Vegyesipari és Javító Vállalat Tak­sonyi lakatos-brigádja. A brigád számtalan esetben kapott dicséretet a dolgozó parasztság részéről, kiváló minőségű munkájáért. Az elmúlt dekádban 128 százalékot teljesítet­tek, mert több, mint 30 darab lóka­pát gyártottak. Most már csak 45 darab lókapát kell gyártaniuk, s akkor a Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal kötött szerződésüket va­­lóra váltják. Ez a mennyiség előre­láthatólag május 31 helyett már má­jus 34-re elkészül. Május 11-én nagy meglepetés érte a Taksonyi lakatos brigádot. Bog­nár József belkereskedelmi minisz­ter, Tolna megye országgyűlési kép­viselője látogatta meg őket. Megdi­csérte munkájukat azért is, mert hulladékanyagból jó minőségű mező­­gazdasági kisgépeket készítenek a megye dolgozó parasztsága részére. A brigád megígérte Bognár elvtárs­­nak, hogy ezután is mindent elkövet­nek, hogy a vállalattól kikerülő me­zőgazdasági kisgépek jó minőségűek legyenek. A téglagyárak törlesztik adósságukat Nem valami kellemes idő köszön­tött az utóbbi napokban téglagyá­rainkra sem. Ugyanis az esőzések miatt csak részben tudták teljesí­teni napi, illetve dekád ter­vüket. De egy-egy gyárban — például a mázai, a paksi és a dombóvári téglagyárak­ban — nagy lemaradás mutatkozik a felajánlások teljesítésénél is — ez természetesen nem a dolgozók hi­bájából. Mindenki örömére, ezen a héten már kevesebb az eső. Téglagyárak­ban nagy lendülettel kezdődött meg hétfőn a téglaverés. Természetesen a jó munka eredménye már az első napokban megmutatkozott, a leg­több gyár — mely a Tolnamegyei Téglagyári Egyesüléshez tartozik — magasan túlteljesítette napi tervét. Nagy adóssága van a Márai Tég­lagyárnak a nyersgyártás területén. A dolgozók azonban most, a kon­gresszus előtti napokban minden erőt latba vetnek a lemaradás némi pótlásáért. Május 11-én a gyár 16 ezer téglával termelt többet a napi előirányzottnál. A dombóvári II. sz. téglagyár 10 ezer téglával, a dom­bóvári I. sz. téglagyár pedig 3000 téglával adott többet a napi elő­irányzatnál. 41.i. i ................................... 110 mázsa gabonaőrlés terven felül Két őrlő brigádja van a Bátaszéki Malomnak, amelyek a kongresszus tiszteletére párosversenyben végzik el a feladatokat. Hogy ki lesz a ver­seny győztese, arról ma beszámolni még nem lehet, mert Weimhardt Mátyás brigádjának eredménye ha­sonló König István brigádjának a teljesítményszázalékával. Az elmúlt dekádban mindkét bri­gád szorgalmasan dolgozott a terv túlteljesítéséért, jó minőségű liszt elő­állításáért. Az eredmény meg is lett, mert 110 mázsa gabonát őrölitek meg a terven felül. A liszt minőségére kifogás már közel egy éve nem tör­tént, a bátaszéki malmosok igye­keznek minőségi követelmények­nek megfelelően biztosítani a lakos­ságnak a luisztféleségeket. Sárszentlőrinc Első a becsület — a beadás teljesítése A sárszentllőrinci gazdák nem akarnak adósai maradni államunk­nak, megvetik azokat, akik nem tel­jesítik állam iránti kötelezettségü­ket. Török Sándor 8 holdas, Grábics Ilona 4 holdas, Lázár Pál 8 holdas gazdák állam iránti kötelezettségü­ket egész évre teljesítették, de meg­­­vetik és restellik, hogy a faluban 36 begyűjtési hátralékos van még az I. negyedévről. Bániczky János tej­­beadását 500 százalékra teljesítette eddig, vajjon milyen véleménnyel van a hátralékos gazdákról? Való­színű úgy vélekedik, hogy első a becsület és az állam által adott tá­mogatások viszonzása. A bonyhádi tanács ne csak ígérgessen A bonyhádi Dózsa Népe termelő­szövetkezet befejezte a tavasziak vetését. A növénytermesztési bri­gádok hozzákezdtek a kapások meg­munkálásához. Eddig 5 hold cukor­répa sarabolását és a vetések gyom­talanítását végezték el. A növényápolási munkálatok már folyamatosak. Minden munkaerőre sükség van, így a női munkaerőre is. Azonban itt kell megemlíteni, hogy sok asszonyra nem számíthat a tsz,­­ mert több gyermekes anya van, akik mennének munkára, de gyermekeiknek nincs biztosítva a napköziotthon. A tsz vezetősége már időben kér­te a tanácsot, hogy május közepétől ízesíthessenek napköziotthont. A tanács meg is ígérte, hogy gondos­kodik helyiségről. Ennek már két hónapja. Legutóbb, pár nappal ez­előtt ígérte ezt meg a tanács. Az ígérgetések a növény­ápolási munká­kat késleltetik és sok asszony mun­kaerejét vonja el a mezőgazdasági munkákból. A dec­ si A­lkot­m­irá­ny is% példát mutat A dec­si Alkotmány ter­melőszövetkezet a mező­­gazdasági munkákban és a beadási kötelezettség tel­jesítésében példát mutat Decs község dolgozó pa­rasztjai előtt. A­­ termelőszövetkezet már egész évi baromfibe­adását és több mint há­romnegyedévi tojásbeadá­sát teljesítette, de június közepéig egész évre telje­síti A termelőszövetkezet példamutatása ellenére igen sok hátralékos vasi az egyénileg dolgozó pa­rasztok között, ennek tud­ható be az, hogy a község­ben az első negyedéves beadási terv csak kis rész­­ben van teljesítve. A termelőszövetkezeti tagok lelkes munkája már a tavasz kezdetén megmu­tatkozott a szántás­vetési munkák időben való el­végzésénél. Most a növény­ápolási munkákban rend­szeresen végzik soronlévő feladatukat. Az eddigi nö­­vényápolási munkák so­­­rán 5 hold cukorrépa sa­rabolását elvégezték. A napokban hozzákezdenek a napraforgó kapálásához is. A területeket felosztot­ták egyénekre, 1—1 tsz tagra 1 hold kapásterület jut megmunkálásra. A nö­vény­ápolási munkákban a gépállomás a tőle telhető segítséget nyújtja. Amíg a földeken a lel­kes munka folyik, addig az állattenyésztésben a 65 éves Kiss Mihály állatgon­dozó, a tsz legidősebb dol­gozója becsülettel gondoz 6 pár lovat, 13 növendék szarvasmarhát és 5 hízót. Erre az emberre és mun­kájára büszke lehet a tag­ság. Tiszta istálló, a tisz­­ta udvar, jó erőben lévő állatok, jó munkáját dicsé­rik. Ugyanez elmondható Bakit Mátyás tehenészről, aki 2 fiával 35 tehenet gondoz, és 20 borjút ne­­vel. Itt kell megemlíte­nünk Pásztor Antal­nét, László Ferenc osz tagokat is, akik a növénytermesz­tési brigádban telkes mun­kájukká váltak népszerű­vé./

Next