Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-14 / 113. szám
TOLNAI YrtJB PPOLETABJAt ECttJULJFmt A MAI SZAMBAN: A koreai háborút sikerült befejezni, az indokínai háborút is fel kell számolni (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — „Mint tanácstag, aktívan bekapcsolódtam a kongresszusi verseny szervezésébe" (3. o.) — Vendégek a faddi Új Élet termelőszövetkezetben (3. o.) — Értekezlet a bér- és önköltségcsökkentés kérdéséről (4. o.) LNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1954 MÁJUS 14 Pedagógusok szerepe a falu kulturális életében A falusi kultúrmunka lelke a tanító; hozzátehetjük, hogy a hivatását szerető, hivatásának magaslatán álló lelkiismeretes tanító. Munkájánál fogva szoros kapcsolatban áll a község lakóival. Ismeri a népet, szokásait, kultúráját és a fejlődés során növekvő kultúrigényei. Ezeknek az ismereteknek a birtokában álljanak pedagógusaink a falusi kulturális munka irányításának élére. Megyénknek kevés olyan települése van, ahol egyetlen tanító dolgozik, tehát általánosságban mondhatjuk, hogy az egész falusi tantestület összefogása és őszinte harmonikus együttműködése szükséges megfelelő eredmény eléréséhez. A felvilágosult, haladó szellemű falusi tanítók már a felszabadulás előtt, az úri Magyarországon is a nép felemelésén fáradoztak. A tudás magvát hintették a falu primitív gondolkozású, műveletlen lakói között, a tudás fáklyájával világítottak a babonás falusi élet sötétjébe. • Munkájukért még csak elismerés sem volt a bér, ezzel szemben számtalan akadállyal kellett megküzdeniök. Most pedig, amióta szabadon terjedhet a tudás, a műveltség is, nem kevesek „titka“, hanem minden dolgozó szabadon törekedhet birtoklásáért, széleskörű lehetőség nyílik a falusi tanítók tevékenykedésének is. Elsőrendű és legfontosabb feladata a pedagógusnak természetesen az iskolai nevelés. Hiszen az ő keze alatt formálódik a következő nemzedék és igen sok függ attól, hogy mit kapnak az iskolától a fiatalok, mit kapnak a nevelőiktől. A tanítónak amellett, hogy az alapvető tudományokba bevezeti, hazafiasságra, helytállásra neveli a falu gyermekeit, fel kell ébresztenie lelkükben a még több tudás és a szép iránti vágyat, haladó nemzeti és népi hagyományaink megbecsülésére, ápolására kell nevelnie őket. A gyermekek fogékony lelkébe oltott tudás és szép utáni vágyakozás nem alszik el többé, hanem egyre többet és többet követel. így alakulhat ki a tanító munkája nyomán tevékeny, találékony, művelt falusi fiatalság. Az iskolából kikerült fiatalok és általában a falu dolgozóinak öntevékeny kultúrmunkáját is szakavatott kéznek kell irányítani. Mivel ennek a munkának a lényege és célja is nevelés, ismét csak a falusi tanítóra vár szép, de felelősségteljes feladat. Megyénk legtöbb községében magukévá tették a nevelők ezt a feladatot és mint népművelési ügyvezetők megállják helyüket, amint az eddigi tapasztalatok bizonyítják. Legékesebben azonban a járási kultúrversenyek eredményei tanúskodnak erről. A versenyen legnagyobb sikert aratott népi együttesek vezetői jórészt pedagógusok. Pedagógus Bogár István, a sárközi népi hagyományok felkutatója és lelkes ápolója, a sárpilisi népi együttes megalakítója. Az alsónyéki népiegyüttes megszervezője, a nyéki népszokások, népdalok összegyűjtője ugyancsak tanító: az idős Zeke Lajosné példamutató munkát végez a falu kulturális életének fellendítése érdekében és az örökszép népi hagyományok megmentése, feldolgozása terén. Az ozorai történelmi és népi hagyományok feldolgozásáért is a helyi nevelőket illeti dicséret. Ők segítik a fiatalok egyre szélesebb körű kulturális munkáját is. A székely népi hagyományokat a lengyeli kultúrotthon ápolja leginkább, amelyet székely pedagógus, Komwság Sándorné vezet. Kis községekben könnyű a tanítóknak, — mondják sokan, van azonban példa rá, hogy nagy községekben is igen szép eredménnyel dolgozhat a pedagógus az iskolán kívül, irányíthatja a kulturális életet. Hőgyészen találunk bizonyságot egy egész nevelő gárda együttműködésére. Ennek eredményeképpen a járási versenyen csak Hőgyész községből 8 csoport vett részt, emellett külön pedagógus kultúrcsoport alakult, amely egy komoly mű előadására vállalkozott. Iskolán kívüli ismeretterjesztő munkát is végeznek pedagógusaink, amellett, hogy a falusi kultúrcsoportokat segítik. Csaknem valamennyi tagja a Társadalom- és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat valamelyik szakosztályának és mint előadó dolgozik a társulat keretén belül. Nem egyszer előfordul, hogy községi tanácsok, vagy termelőszövetkezetek kérik a tanító segítségét, legtöbbször bonyolult adminisztrációs ügyekben. Az a tanító, akinek ilyen tekintélye van és ilyen bizalommal fordul hozzá a falu népe, szívesen segít mindenütt, ahol szükség van rá. Kis faluban a tanítótól, a nevelőtől várják a kultúra terjesztését, irányítását. A könyv és a film megkedveltetését is elősegítheti a falusi pedagógus. Ilyen vonatkozású munkájában, nemcsak közvetlen, hanem közvetett falvilágosító eszköz is áll rendelkezésére tanítványain keresztül. Természetesen arra is vigyázni kell, hogy ne rakjunk túl sok terhet az iskolai munka mellett a falusi tanítókra. A túlzott feladatokkal, vagy egyáltalán nem, vagy csak úgy tudnak megbirkózni, ha felszínes munkát végeznek. A „kirakatmunka“ pedig értéktelen és nem is vezet célhoz. Arra kell törekedni, hogy a pedagógus iskolánkívüli tanítása is olyan mélyen gyökerezzék a falu dolgozóinak lelkében, éppen úgy kövessék iránymutatását, mint a gyermekek. Ez elsősorban, sőt azt is mondhatnánk, hogy kizárólag a nevelőn múlik. A tanítók munkájának elismerését és megbecsülését bizonyítja az, hogy falusi pedagógusaink jó része tanácstag. Fontos, hogy a képzőkből falura kerülő fiatal pedagógusok ugyanolyan áldozatkész, szívós és szeretetteljes munkát végezzenek a nép körében, mint azt az idősebb tanítóktól láthatták, tanulhatták. Ezen a téren bizony az idősebbek példáján, nyomdokain kell elindulni a fiatal pedagógus nemzedéknek. Előre hát, mind aki költő A néppel tüzön-vizen át, Átok reá, ki elhajítja kezéből a nép zászlaját. Petőfi ezen sorai lelkesítsék a falusi tanítókat is, mert ha nem is költők, de a legtöbbjük mindig a nép mellett állt és a nép jövőjét munkálta és munkálja ma is, a tudásnak, ennek a hatalmat érő kincsnek a hirdetésével, HÍREK A MEGYÉBŐL Nagyszékely! Dózsa Népe tsz: Minden munkaerőt bevontak a növényápolásba A nagyszékely Dózsa Népe termelőszövetkezet tagsága felosztotta a kapásterületeket a növényápolási munkákra. A tsz vezetősége minden munkaerőt figyelembe vett a terület felosztásánál. Közgyűlésen megbeszélték, hogy a területet két részben fogják felosztani, az állandó gyalogmunkásokra és az állattenyésztőkre. Az állandó kinti munkásokra személyenként 3 és fél hold, az állattenyésztőkre pedig 1 és háromnegyed holdat mértek ki megmunkálásra. Közgyűlés határozatát megvalósították: a területen megkezdődött a növényápolási munka, eddigi 30 hold tavaszi benső sarabolását végezték el, 12 hold angolperjét pedig megekéztek. Növényápolási munkában mintegy 40 asszony veszi ki részét. A területek felosztásánál 60—65 állandó munkásra, 50—55 fogatosra és állattenyésztőre számítottak. Amíg a határban lázas munkával végzik a sokanlévő feladatokat, addig a tsz egyik legjövedelmezőbb ágában a sertéstenyésztésben Nagy Imre sertésgondozó kilences fialási átlaggal választja le a malacokat 23 anyakocától. Az előző válásból 105 malacot osztottak ki a tagoknak. Gróf János tsz-tag jó munkájáért 2 malacot kapott. A sárpilisi gazdák elsők a begyűjtésben A sárpilisi tanács nem zárkózott a falak mögé, amikor a begyűjtés fontosságáról volt szó. Az I. negyedéves tervfelbontásnál megkezdte a begyűjtés szervező munkáját. Ennek eredményeképpen elérték, hogy elsők lettek a járás begyűjtési versenyében. A III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat valóra váltották. A május 31-ig szóló begyűjtési tervüket eddigiek során hízott sertésből 95 százalékra, vágómarhából 195 százalékra, tejből 98 százalékra, tojásból 80 százalékra és baromfiból 149 százalékra teljesítették. A begyűjtési hét alkalmával több gazda egész évi beadási kötelezettségének is eleget tett. A tojás, baromfi és tejbegyűjtés terén komoly eredményt mutatott fel a begyűjtési hét. Jó ütemben halad a II. negyedéves tervfelbontás is. A tervfelbontás alkalmával a tanácsvezetők helyesen alkalmazzák a hátralékosokkal való beszélgetést a beadás teljesítéséért. A falu becsületes gazdái meggyőződnek arról, hogy a beadási kötelezettség teljesítése törvény. Ezt a törvényt tiszteletben is tartják. Ezt láthatjuk Kiss Fügedi Sándor, Diós József gazdáknál, akik a tervfelbontás alkalmával egész évi beadási kötelezettségüknek eleget tettek. Példájukat naprólnapra követik azok a gazdák, akik nem akarnak adósai maradni államunknak. A Taksonyi lakatos-brigád újabb dicséretet kapott Már hónapok óta gyárt mezőgazdasági szerszámokat a Tolna megyei Vegyesipari és Javító Vállalat Taksonyi lakatos-brigádja. A brigád számtalan esetben kapott dicséretet a dolgozó parasztság részéről, kiváló minőségű munkájáért. Az elmúlt dekádban 128 százalékot teljesítettek, mert több, mint 30 darab lókapát gyártottak. Most már csak 45 darab lókapát kell gyártaniuk, s akkor a Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal kötött szerződésüket valóra váltják. Ez a mennyiség előreláthatólag május 31 helyett már május 34-re elkészül. Május 11-én nagy meglepetés érte a Taksonyi lakatos brigádot. Bognár József belkereskedelmi miniszter, Tolna megye országgyűlési képviselője látogatta meg őket. Megdicsérte munkájukat azért is, mert hulladékanyagból jó minőségű mezőgazdasági kisgépeket készítenek a megye dolgozó parasztsága részére. A brigád megígérte Bognár elvtársnak, hogy ezután is mindent elkövetnek, hogy a vállalattól kikerülő mezőgazdasági kisgépek jó minőségűek legyenek. A téglagyárak törlesztik adósságukat Nem valami kellemes idő köszöntött az utóbbi napokban téglagyárainkra sem. Ugyanis az esőzések miatt csak részben tudták teljesíteni napi, illetve dekád tervüket. De egy-egy gyárban — például a mázai, a paksi és a dombóvári téglagyárakban — nagy lemaradás mutatkozik a felajánlások teljesítésénél is — ez természetesen nem a dolgozók hibájából. Mindenki örömére, ezen a héten már kevesebb az eső. Téglagyárakban nagy lendülettel kezdődött meg hétfőn a téglaverés. Természetesen a jó munka eredménye már az első napokban megmutatkozott, a legtöbb gyár — mely a Tolnamegyei Téglagyári Egyesüléshez tartozik — magasan túlteljesítette napi tervét. Nagy adóssága van a Márai Téglagyárnak a nyersgyártás területén. A dolgozók azonban most, a kongresszus előtti napokban minden erőt latba vetnek a lemaradás némi pótlásáért. Május 11-én a gyár 16 ezer téglával termelt többet a napi előirányzottnál. A dombóvári II. sz. téglagyár 10 ezer téglával, a dombóvári I. sz. téglagyár pedig 3000 téglával adott többet a napi előirányzatnál. 41.i. i ................................... 110 mázsa gabonaőrlés terven felül Két őrlő brigádja van a Bátaszéki Malomnak, amelyek a kongresszus tiszteletére párosversenyben végzik el a feladatokat. Hogy ki lesz a verseny győztese, arról ma beszámolni még nem lehet, mert Weimhardt Mátyás brigádjának eredménye hasonló König István brigádjának a teljesítményszázalékával. Az elmúlt dekádban mindkét brigád szorgalmasan dolgozott a terv túlteljesítéséért, jó minőségű liszt előállításáért. Az eredmény meg is lett, mert 110 mázsa gabonát őrölitek meg a terven felül. A liszt minőségére kifogás már közel egy éve nem történt, a bátaszéki malmosok igyekeznek minőségi követelményeknek megfelelően biztosítani a lakosságnak a luisztféleségeket. Sárszentlőrinc Első a becsület — a beadás teljesítése A sárszentllőrinci gazdák nem akarnak adósai maradni államunknak, megvetik azokat, akik nem teljesítik állam iránti kötelezettségüket. Török Sándor 8 holdas, Grábics Ilona 4 holdas, Lázár Pál 8 holdas gazdák állam iránti kötelezettségüket egész évre teljesítették, de megvetik és restellik, hogy a faluban 36 begyűjtési hátralékos van még az I. negyedévről. Bániczky János tejbeadását 500 százalékra teljesítette eddig, vajjon milyen véleménnyel van a hátralékos gazdákról? Valószínű úgy vélekedik, hogy első a becsület és az állam által adott támogatások viszonzása. A bonyhádi tanács ne csak ígérgessen A bonyhádi Dózsa Népe termelőszövetkezet befejezte a tavasziak vetését. A növénytermesztési brigádok hozzákezdtek a kapások megmunkálásához. Eddig 5 hold cukorrépa sarabolását és a vetések gyomtalanítását végezték el. A növényápolási munkálatok már folyamatosak. Minden munkaerőre sükség van, így a női munkaerőre is. Azonban itt kell megemlíteni, hogy sok asszonyra nem számíthat a tsz, mert több gyermekes anya van, akik mennének munkára, de gyermekeiknek nincs biztosítva a napköziotthon. A tsz vezetősége már időben kérte a tanácsot, hogy május közepétől ízesíthessenek napköziotthont. A tanács meg is ígérte, hogy gondoskodik helyiségről. Ennek már két hónapja. Legutóbb, pár nappal ezelőtt ígérte ezt meg a tanács. Az ígérgetések a növényápolási munkákat késleltetik és sok asszony munkaerejét vonja el a mezőgazdasági munkákból. A dec si Alkotmirány is% példát mutat A decsi Alkotmány termelőszövetkezet a mezőgazdasági munkákban és a beadási kötelezettség teljesítésében példát mutat Decs község dolgozó parasztjai előtt. A termelőszövetkezet már egész évi baromfibeadását és több mint háromnegyedévi tojásbeadását teljesítette, de június közepéig egész évre teljesíti A termelőszövetkezet példamutatása ellenére igen sok hátralékos vasi az egyénileg dolgozó parasztok között, ennek tudható be az, hogy a községben az első negyedéves beadási terv csak kis részben van teljesítve. A termelőszövetkezeti tagok lelkes munkája már a tavasz kezdetén megmutatkozott a szántásvetési munkák időben való elvégzésénél. Most a növényápolási munkákban rendszeresen végzik soronlévő feladatukat. Az eddigi növényápolási munkák során 5 hold cukorrépa sarabolását elvégezték. A napokban hozzákezdenek a napraforgó kapálásához is. A területeket felosztották egyénekre, 1—1 tsz tagra 1 hold kapásterület jut megmunkálásra. A növényápolási munkákban a gépállomás a tőle telhető segítséget nyújtja. Amíg a földeken a lelkes munka folyik, addig az állattenyésztésben a 65 éves Kiss Mihály állatgondozó, a tsz legidősebb dolgozója becsülettel gondoz 6 pár lovat, 13 növendék szarvasmarhát és 5 hízót. Erre az emberre és munkájára büszke lehet a tagság. Tiszta istálló, a tiszta udvar, jó erőben lévő állatok, jó munkáját dicsérik. Ugyanez elmondható Bakit Mátyás tehenészről, aki 2 fiával 35 tehenet gondoz, és 20 borjút nevel. Itt kell megemlítenünk Pásztor Antalnét, László Ferenc osz tagokat is, akik a növénytermesztési brigádban telkes munkájukká váltak népszerűvé./