Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-01 / 154. szám

'•_j TOLNAI 1 A guate­malai­­ események (2. o.) — Rövid külpolitikai hírek (2. o.) — teremtsük meg a kombájnok terme­lékeny kihasználásának minden feltételét (2. o.) — Megkezdődött az­ aratás a fácánkerti Vörös Hajnal tsz-ben (3. o.) — Dr. Pataki József nyerte a lakóhely­­ismereti pályázat első díját (3 o.) — A Bátaszéki Fűtő­­ház dolgozóinak harca a menetrendszerinti közlekedés­ért (4. o.) AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTT­S­ÁG­ÁN­AK L­APJ­A XI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 JÚLIUS 1 Ázsia népei a békéért Az amerikai propagandistáik igye­keznek megtéveszteni a közvéle­ményt és egyre többet hangoskod­nak a „kommunista veszélyről", amely szerintük Indokínát és Dél­­kelet-Ázsia többi országait fenye­geti. Azonban a sajtó és a közvéle­mény számos képviselőjének kije­lentései azt mutatják, hogy az ázsiai népek ismerik az amerikai politi­ka valódi céljait és távolról sem veszik készpénznek az óceánon túli propagandisták rágalmazó fecsegé­seit. Senki sem hisz az imperialisták által sokat hangoztatott „kommunis­ta agresszióban" — írja például a People's Daily című burmai lap. A különböző ázsiai országok népei és­­•­ormányai Indokína függetlenségét követelik. A burmai sajtó élesen el­ítéli az Egyesült Államok igyekezetét az indokínai háborúba való beavat­kozásra és mesterkedéseit a délke­letázsiai agressziós blokk létrehozá­sával kapcsolatban. A Times of Burma című lap írja, hogy Ázsia országai úgy tekintenek a Dulles által javasolt tömbre, mint Kína katonai bekerítésének kísérle­tére. Ázsia népeinek — írja a Hainan Rakiat című indonéz lap, — még határozottabban kell fellépniük a béke megszilárdításának ügyéért, az amerikai imperialisták tervei ellen, „akik semmit sem tanultak a Kíná­ban, Koreában és Indokínában szen­vedett döntő vereségekből. Ameri­ka ismét fenyegeti Ázsiát.­­ Ezért Ázsia népeinek éberebbnek kell lenniök, mint valaha." A Times of India című lap az öt ázsiai ország miniszterelnökének Co­lombo­ értekezletén hozott határo­zatokra emlékeztetve hangsúlyozza, hogy „ezek a határozatok maradék­talanul tisztázták az ázsiai álláspon­tot." „Ez azon a meggyőződésen ala­pul, — folytatja a lap, — hogy Dél­­kelet-Ázsia biztonságához nem fegy­veres tömbökre van szükség. Ezt a célt csak az indokínai probléma mi­előbbi rendezésével lehet elérni. A francia ellenőrzés alól felszabadított független Indokína, amelynek bizto­sítják kivívott szabadságát, — ez a béke egyetlen biztosítéka ebben az övezetben." A Times of India helyes követ­keztetést von le: a mai amerikai po­litika nem vezethet a nemzetközi fe­szültség enyhítésére vagy a vitás kérdések megoldására. „Semmiféle washingtoni diplomácia sem ködö­sítheti el a valóságot — írja a lap. — azt, hogy az ázsiai államok már elvetették a Délkelet-Ázsia ügyeibe való fegyveres beavatkozás gondola­tát, sőt mi több, felelősséget akar­nak vállalni magukra, ha ez szük­séges a helyzet konstruktív rende­zése érdekében." Az ázsiai népek törvényes követe­léseinek teljesen konkrét alapja van. Feletétlenül szükséges, hogy az Egye­sült Államok uralkodó körei és azok, akik szövetségeseikként lépnek fel, felismerjék, mennyire reménytelen és talajávesztett kísérlet a történe­lem kerekét visszafordítani. Ami Indokína népeit illeti, azok készek kivenni részüket a helyzet békés rendezésének ügyéből. ” A Nhan Dan című lap, a Vietnami Munkapárt sajtószerve ezzel kap­csolatban kijelenti, hogy „a genfi értekezleten a vietnami küldöttség már tett észszerű, gyakorlatilag meg­valósítható és építő javaslatokat... Ha a franciák őszinték lesznek és reális álláspontra helyezkednek, az indokínai béke helyreállítása lehet­ségessé válik." A Takungpao című­­ kínai lap kommentálva a genfi értekezlet me­netét, és az amerikai diplomácia pró­bálkozásait, az indokínai konfliktus békés rendezésének megakadályozá­sára, rámutat, hogy a befolyásos amerikai körök, elkároulva az újabb katonai profitszerzés és a gazdag délkeletázsiai természeti kincsek megkaparintásának lehetőségétől,­­ nem akarják, hogy helyreálljon a béke Indokínában. Ugyanekkor a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttségei változatla­nul a nemzeti függetlenség, a béke és a demokrácia elveit védve, min­dent megtesznek az indokínai kér­dés sikeres megoldása érdekében. „E kérdés megoldásának helyes út­ját Fam Van Dong javaslata és Molotov kiegészítő­ javaslata mutat­ja meg — írja a Takungpao. — A sajtó nyilatkozataiban az ázsiai po­litikusok és közéleti személyiségek kijelentéseiben egy gondolat jut kifejezésre. Az, hogy az indokínai kérdés és a többi ázsiai probléma megoldása érdekében feltétlenül szükséges az ázsiai gyarmati rend­szer felszámolása és annak a jog­nak biztosítása, hogy az ázsiai né­pek, köztük a vietnami nép is, ma­ga döntsön saját sorsáról." Ideje már,­­hogy helyreállítsuk a békét és biztosítsuk a szabadságot és függetlenséget Vietnam, Khmer és Pater Lao számára. Ez az ázsiai or­szágok legszélesebb néptömegeinek egyhangú követelése. Megnyílt az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának XVIII. ülésszaka Genf (TASZSZ): Június 29-én Genfben megnyílt az ENSZ gazda­sági és szociális tanácsának XVIII. ülésszaka. Az ülésszakot Juan Cooke (Argen­tina), a tanács elnöke nyitotta meg, majd P. N. Kumikin, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. A Szovjetunió küldöttsége —mon­dotta — szükségesnek tartja felhív­ni a figyelmet annak a helyzetnek rendellenességére, hogy az ENSZ gazdasági és szociális tanácsában még mindig nincsen képviselve a nagyhatalmak egyike, Ázsia legna­gyobb állama, a Kínai Népköztársa­ság. Azért jelentem ezt ki — foly­tatta Kumi­kán, — mert Kína jogos képviselője csak olyan személy le­het, akit a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya nevezett ki. Ezúttal senki sem támogatta a Kuomintang képviselőjét, aki meg­próbált „érveket" találni annak tá­mogatására, hogy részt vesz az ülés­szakon. Az ülésszak ezután egyhan­gúlag jóváhagyta napirendjét. Az ülésszak június 29-étől augusz­tus 7-ig több, mint harminc kérdést tárgyal meg. BELFÖLDI HÍR Az Agrártudományi Egyetem ta­nárképző intézete felvételi pályáza­tot hirdet. Az intézetbe felvételre jelentkezhet minden, 40. évét még be nem töltött mezőgazdaság és kerté­szeti szakember, aki az Agrártudo­mányi Egyetemen, vagy a korábban megszűnt három- és egyéves mező­­gazdasági akadémián (főiskolán), a kertészeti főiskolán oklevelet szer­zett és az egyetem (főiskola, akadé­mia) elvégzése után legalább két évig mezőgazdasági gyakorlati mun­kát végzett. Az oktatás időtartama 10 és fél hónap. A hallgatókat növényterme­lési, állattenyésztési, kert- és szőlő­gazdaság­ szakon oktatják. Az inté­zet gondoskodik a tanulás minden feltételéről. A hallgatók ösztöndíjat kapnak, az intézethez tartozó kollé­giumban laknak és étkeznek. A vég­zettek technikumi tanári oklevelet kapnak. A tanárokat fizetésükön felül 600 n-ös föld is megilleti. A pályázatokat a felvételhez szük­séges iratokkal a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Tech­nikumok Igazgatóságára kell bekül­deni. A pályázatok beadásának ha­tárideje: 1964. július 30, HÍREK megyénkből »Úgy dolgozunk, hogy ne várjon ránk az aratás“ Termelőszövetkezetünkben az esős időjárás ellenére is jól halad a nö­vényápolás. A munkánkat különösen az könnyíti meg, hogy idejében ki­egyeltük a cukor, és takarmányré­pát, így már hatodszor is meg tud­tuk kapálni azokat. A kukoricaka­­pálással is időben végeztünk. Bur­gonyánkat pjedig már háromszor töl­tögettük. A töltögetés előtt fejtrá­gyáztuk a burgonyát egyszer káli­sóval, egyszer pedig pétisóval. Fej­lődik is szépen, a környékben ne­héz volna párját találni. Bátran mohnhatjuk, hogy minden növényün­ket gyommentesítettük Most mér nagyban készülünk az aratásra. Vi­gyázunk arra, nehogy az aratás várjon ránk, inkább mi várunk az aratásra. A gazdasági felszerelése­ket és egyéb szerszámokat az esős idő alatt rendbeszedtük. Felmértük erőinket is, mert látjuk, hogy gabo­náink éppen olyan jók, mint a múlt évben voltak, tehát egy tagra most sem jut kevesebb aratás, mint ta­valy volt. De munkaegységenként is tudiunk annyi gabonát osztani, így nem lesz panasz a jövedelemre sem. A mezőgazdasági munkálatok el­végzése mellett komoly gondot for­dítunk az állattenyésztés fejleszté­sére is. Nemrég csatlakoztunk 20 darab tehénnel a földművelésügyi minisztérium által indított tejterme­lési mozgalomhoz. Sertésállományunk , mely 15 darab fehér hússertésből és 20 darab mangalica kocából áll, ugyancsak szépen fejlődik. Az első fialásnál 8,4 fialási átlagot értünk el. Kiss István sertésgondozó lelki­­ismeretesen végzi a munkáját. Jól dolgoznak a juhászok is; 365 darab saját nevelésű juhállományunk sza­porulatával és felvásárlással 1.500 darabra akarjuk emelni juhállomá­nyunkat. Az idei gyapjútermelésünk szép jövedelmet adott, mert nyírási átlagunk 4,8 kilogrammos volt. Ez komoly eredmény, mivel tavaly csak 2 kilogrammos nyírási átlagot értünk el. Az­­ idei eredményünk Nemes Ist­ván és­ Jugovics Kelemen juhászok jó munkáját dicséri. Állataink ta­karmányozásával sem lesz gond az idén. Jó termésünk volt a lucerná­ból és rétiszénából egyaránt. Be is takak­ítottuk mindkettőt időben. A­ soron lévő munkálatok elvégzése mellett építkezünk. Rövidesen be­fejezzük egy 200 sertés befogadására alkalmas hizlalda helyreállítását, va­­la­mint az 1500 férőhelyes juhhodály és egy 30 férőhelyes lóistálló helyre­­állítását. Bogos József Keszőhidegkut, Uj Élet tsz. Radó bácsi az élenjáró tehenészek zászlajáért harcol Az ózdi állami gazdaság­ban dolgozó Radó János, betöltötte már hatvanhar­madik életévét. Négy évig sertésgondozó volt, jó munkájáért, sztahanovista kitüntetést és 600 forint jutalmat kapott. Most a tehenészetben dolgozik. — Amikor gondozásba vette a teheneket, fejési átlaga alig 3—4 liter volt, ma már 12—13 literre növelte ezt az átlagot. 12 darab tehenet gondoz és fej. A munkában felesége segít neki. Ketten közel ezer forintot keresnek havonta. Tervbe vették egy családi ház építését is, a házhely már megvan, öt fia és egy lánya van Radó bácsinak, Feri a gazdaságnál növényter­mesztési brigádvezető, a többi fiúk is komoly tiszt­séget töltenek be. Öröm tölti el a Radó családot, amikor ünnepnapon össze­jönnek. Ilyenkor legin­kább megváltozott életük­ről beszélnek. Radó bácsi gyakran mondogatja, ad­dig nem nyugszik, amíg a tehenészetben el nem nyeri a tehenészek élen­járó vándorzászlaját. Kovács András Paiks. Izményi Nagy Sarló tszn Vígan várja a tagság az aratást Valamikor az esős napok alkalmával azt szokták mondani „ispán ünnep van". Az izményi Nagy Sarló tsz tagsága már rég elfelejtette ezt a szólásmondást. Akár esik az eső, akár nem, mindig találnak munkát. Ez pedig annak tudható be, hogy Burián István, a tsz elnöke jól irányítja a szövetkezet munkájának me­netét. A tennivalókat mindig megbeszéli Ledényi La­jos növénytermelési brigánvezetővel, így nincs hiba a munkafegyelem terén sem. Most legfőbb gondját ar­ra fordítja, hogy az aratásig hátralévő rövid idő alatt a tsz kapásnövényeit gyommentessé tegye a tagság. Persze a tagság sem téveszti szem elől a kongresszus tiszteletére tett felajánlását: „Ha kell, ötször is kapá­lunk." Meg is lehet nézni a tsz ka­pásnövényeit, cu­korrépáját, kukoricáját egyaránt. Kora reggeltől késő estig dolgozik a tagság, nők, férfiak egyaránt. Ha olykor mégis az eső miatt hamarabb kell bejönni a munkából, az istállóban, vagy a gazdaság más terü­letén mindenki talál foglalkozást. De „ispán ünnepet" nem tartanak. Ha esik az eső, a tagok egy része javítgatja a gaz­dasági felszerelést, másik részük az istállókat és a magtárakat tisztogatja. Egy harmadik része pedig a sertésfiaztatók és kifutók építésével foglalatoskodik. Mindenki szorgalmasan készül a közelgő aratásra. A szerszámokat és a gépeket már rendbehozva, minden tag vígan várja azt a napot, hogy megpendüljön a kasza és induljon az aratógép. id. Marray Tivadar agronómus. U 5011 Bölcsődék, egészség­védelmi berendezések segítik Tolna megyében az aratást és cséplést A tolna megyei tanács egészségügyi osztálya az idén már márciusban meg­kezdte előkészületeit a nyári egészségvédelemre, hogy az aratás és cséplés idején minél jobban meg­kön­nyíthesse a mezőgaz­dasági dolgozók munkáját. A tavalyi 12 idénybölcső­­dével szemben az idén 21 idénybölcsőde segíti Tolna megyében a dolgozó anyá­kat, amelyek már minde­nütt meg is nyíltak. Az egészségvédelem azonban kiterjedt a cséplőgépek, kombájnok, erőgépek mun­kavédelmi berendezései­nek ellenőrzésére is. Min­den cséplőgéphez egy, több helyen két egészség­­őrt képeztek ki, aki az esetleges baleseteknél első­­ segélyt tud nyújtani. A nyári munkák idejé­re az egészségügyi szak­­szervezet, a Vöröskereszt­tel és a községi tanács egészségügyi állandó bi­zottságával brigádot alakí­tott, mely az üzemi kony­hák ellenőrzése mellett az ivóvíz tisztaságát is min­denütt megvizsgálja. Aratás előtt a kistormási Dózsa tsz-ben Az idei sok esőzés követ­keztében szépen fejlődnek a veté­sek, de a gyomosodás ellen is ko­moly harcot kell folytatni, nehogy azok gátolják a kultúrnövények fej­lődését. A kistormási Dózsa tsz tag­sága is jól tudja mint jelent az, ha a gyom elnyomja a növényeket. Éppen ezért igyekszik az aratás előtt minden kapásrövényt gyom­mentessé tenni! A 30 hold kukori­cát négyzetesen vetették. Ennek megmunkálása nem is ütközik ko­moly nehézségekbe, hanem az 50 hold sorvetésű kukorica gyommen­tesítéséért minden erejüket latba kell vetni. Mi tagadás, felgyülemlett a mun­ka a tsz-ben, melynek elvégzését csaknem minden nap újabb­­ és újabb esőzés akadályozza. A mos­toha időjárás azonban nem tudja kedvét szegni a tagságnak. Harcol­nak a gyomok ellen, a takarmány betakarításáért, és készülnek az aratásra is. Legértékesebb takar­mányukat, a lucernát, már rég be­takarították. De a rétiszéna betaka­rításánál nehézségeik vannak, mi­vel mintegy 100 hold rét víz alá került. A növényápolás és a szénabe­takarítás mellett elkészítették az aratás ütemtervét is. A varsádi gép­állomással leszerződtek 260 hold aratásra. De amint azt Pintér De­zső elvtárs, a tsz elnöke mondotta, jólehet kapnak egy kombájnt is a gépállomástól. Ez pedig nagyban megkönnyíti a tsz aratását. A le nem szerződött területekre és a dőlt gabona aratására 4 aratócsapa­tot szerveztek, egy-egy csapat 5 ka­szásból és 5 marokszedőből áll. Az aratás megkezdéséig ezek a tagok is a gyomok ellen harcolnak, még­pedig nem is akárhogyan. A men­­­nyiségért és a minőségért egyaránt folyik a harc. Van miért harcolniuk, jó termés­re számítanak. A jövedelemmel eddig sem volt baj, hiszen már kétszer osz­tottak munkaegység előleget, még­pedig 5 forintot egységenként, így könnyű kitalálni, hogy mennyi elő­leget kapott Mága Ödönné 345 munkaegységére, vagy Karbusz Já­nos, aki harmadmagával dolgozik és 303 munkaegységet ért el jú­niusig. Ha az 5 forinthoz hozzászá­molnánk még azokat a járandósá­gokat, melyet természetben kapott a tagság, a 7 forintot is meghalad­ná az előleg. A tsz tagsága és vezetősé­­­ge nem feledkezett meg az állam iránti kötelezettség teljesítéséről sem. Sertésbeadásukat annak idején a második félév végére ütemezték, de már az első félévben közel 50 százalékát leadták az évi sertésbe­adásnak. A többivel sem akarják megvárni az eredetileg beütemezett határidőt. A félévi baromfibeadás­­nak is időben eleget tettek, a má­sodik félévi beadás teljesítésére pe­dig már nőnek a csibék. A vágó­marha- és tojásbeadásukra sincs gondjuk, egész évre teljesítették azt. A tejbeadási kötelezettségük­nek is mindennap eleget tesznek, ezen felül havonta még 1000— 1­200 liter szabadtejet adnak át a tejbegyűjtőnek.

Next