Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

1954 JÚLIUS 9 NAPCÖ A kalaznói dolgozók versenyre hívták a szakadátiakat Augusztus 18-ig befejezik a cséplést, tarlóhántást és a másodvetést A­z idén nem elégszünk meg a járási elsőséggel — mondotta László Károlyné elvtársnő, Ka­­laznó község tanácsának elnökasszo­­nya —, hanem arra kell töreked­nünk, hogy az augusztus 20-i ver­senyben a megyében is elsők le­gyünk. Ennek az elsőségnek az el­éréséhez községünkben minden helyi adottság megvan, csak az egyöntetű, akarat, a kollektív szellem szüksé­ges. Ezek a mondatok Kalaznó község kultúrtermében hangzottak el, aho­va 100 dolgozó paraszt jött össze, hogy gazdagyűlés keretében a köz­ség eddigi eredményeiről és az el­következendő feladatokról beszélges­senek. Ezen a gazdagyűlésen határozta el Kalaznó község dolgozó parasztsága, h­ogy agusztus 20-a tiszteletére ver­senyre hívja ki a kongresszusi ver­­senyben első Szakadat község dol­gozó parasztságát. A gazdagyűlésen a község élenjáró dolgozó parasztjai versenyvállalásokat tettek. Cs*­lsőnek Pintér Vilmos az I. típusú Béke termelőszövetke­zet elnöke emelkedett szólásra.­­ Vállalta a tsz tagjai nevében, hogy augusztus 18-ig elvégzik a tarlóhán­tást és a másodvetést. 100 százalék­ban teljesítik gabona beadási kötele­zettségüket, amelynek elérése érde­kében a csoporton belül megszerve­zik a gyors aratást, behordást, csép­lést. Pintér Vilmos 11 holdas — mint első típusú tsz-tag — párosver­senyre hívta ki Lovász József 8 I holdas első típusú tsz-tagot. Lovász József elfogadta a versenykihívást és az alábbiakat mondotta: „Éberen kell őrködnünk afelett, hogy az el­lenség minden mesterkedését idő­ben leleplezzük és el tudjuk érni azt, hogy a községben ne legyen egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki a cséplőgéptől ne teljesítené a beadását. Harcolni fogunk minden szem ga­bonáért, hogy csak a legkisebb szem­veszteséget érjük el. Megszervezzük a közös szérűket, hogy elkerüljük a felesleges géphutatásokat. Takarékos­kodunk az üzemanyaggal. Mindent elkövetünk a község élenjáró dolgo­zó parasztjainak segítségével, hogy nálunk az aratást úgy szervezzük meg, hogy mire a járás többi köz­sége befejezi az aratást, mi az ara­tással párhuzamosan a behordást is elvégezzük. B­i­s­z­ó­k Antal 9 holdas dolgozó paraszt versenyre hívta a gyors ara­tásra, cséplésre, valamint a cséplő­géptől való azonnali beadási kötele­zettségteljesítésre a község dolgozó parasztságát. Turbók Menyhért vállalta, hogy segíti azokat a dol­gozó paraszttársait, akik nem ren­delkeznek fogaterővel. Lovász Albert 12 holdas, a község egyik élenjáró dolgozó parasztja Molnár Sándor 12 holdas élenjáró dolgozó parasztot hívta ki versenyre a be­adási és nyári mezőgazdasági mun­kák mielőbbi elvégzésére. M­ég számos hozzászólás és vál­­­­lalás hangzott el. A gazda­gyűlés résztvevői egyhangúan és lel­kesen elhatározták, hogy a verseny­­kihívás alábbi pontjait a legrövidebb időn belül eljuttatják versenytár­sukhoz: 1. Az aratást, behordást, cséplést, tarlóhántást, másodvetést augusztus 18-ra befejezzük. 2. Ezeknek a munkáknak elvégzé­sét úgy fogjuk biztosítani, hogy a szükséges segítséget akár fogaterő­vel, vagy gyalogerővel a rászorul­tak részére megadjuk. 3. A cséplőgépeknél mutatkozó esetleges hibákat a községben lévő faipari és vasipari munkások segít­ségével azonnal kijavítjuk. Ezt a munkát társadalmi úton fogjuk biz­tosítani. 4. A község valamennyi dolgozó parasztja vállalja, hogy mindig pon­tosan bejelenti a tanácsnak az aratá­si, betakarítási és begyűjtési mun­kák elvégzését. 5. Kötelességünknek tartjuk, hogy beadásunkat a cséplőgéptől azonnal teljesítsük. Vállaljuk, hogy augusz­tus 20-ra községünk 100 százalék­ban teljesíti beadását. 6. A tarlóhántás és másodvetési munkálatokat a mezőgazdaság fejlesz­tése érdekében elvégezzük. Vegyen példát a gyönki járás, de az egész megye valamennyi községe is a kalaznói dolgozó parasztok lel­kes megmozdulásáról és kövessenek el annak érdekében mindent, hogy a kalaznói—szakadáti párosverseny­hez minél többen csatlakozzanak. A n­obizáltságok munkájáról Segítsük jobban az asszonyok kezdeményezéseit Megnőtt a nők közötti politikai munka jelentősége népi demokrá­ciánk fejlődésének új szakaszában. Ezt meg is értették a mi megyénk MNDSZ szervezetei, asszonyai is. A kormányprogramm, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány­határozatok új, nagyszerű távlato­kat nyitottak meg népünk felemel­kedése útján. Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy megyénk dolgozói női, az MNDSZ szervezetek segítségével egyre szélesebb körben igyekeznek kezdeményezéseikkel, ja­vaslataikkal, öntevékenységükkel helytállni a maguk területén. Az MNDSZ szervezetek munkája, az asszonyok között végzett nevelő, felvilágosító munkán keresztül a kormányprogramm megvalósítását segítik elő. Az újonnan megalakult különböző nőbizottságokon keresz­tül ma is, a kormányprogramm vég­rehajtásának egyik legfontosabb kér­dését tűzték ki célul, mégpedig az aratásra való jó felkészülés támo­gatását. A bonyhádi MNDSZ as­­­szonyok a tanács, a KTSZ segítsé­gével gyermekk­örtét létesítettek, amelynek ünnepélyes megnyitója az elmúlt vasárnap volt. Már hétfőn 25—30 gyermek játszott vígan a fel­szerelt hintákon, az oda hordott ho­mokban. Különösen értékes ez a lé­tesítmény azért, mert alapjában az iskolás gyermekek számára készült, akiknek így nyár idején nem volt egy olyan helyük, ahol kellemesen és biztonságban eltölthették volna a napot. Ezenkívül szüleik is most már több időt tölthetnek kint a föl­deken és nyugodtabban dolgozhat­nak akár a növényápolásban, akár az aratás nagy munkáiban.­­ Az MNDSZ-szervezet vállalta azt is, hogy felváltva mindig biztosítanak oda egy-egy MNDSZ-asszonyt, aki felügyel a gyerekekre. Mindenütt igyekeznek a nőbizott­­ságokon keresztül az asszonyok ott lenni, ahol a dolgozók jólétének meg­teremtésén keresztül a termelési fel­adatok sikeres végrehajtását biztosít­ják. A tolnanémedi Kendergyár anya- és csecsemővédelmi nőbizott­­sága megszervezte társadalmi mun­kával a gyermekeknek épített für­dő körüli parkosítást. Virágokat ül­tettek köré, hogy ezzel is szebbé, ott­­honosabbá tegyék a gyermekek má­sodik otthonát. Nem fogynak ki a tervezésből, s ebbe a munkába min­denkit igyekeznek bevonni. A DISZ szervezettel és a szakszervezettel karöltve most játszóteret létesítenek a gyerekeknek. A nőbizottságok munkájában kü­lönösen nagy eredményeket érnek el a termelési bizottságok. A Miszla­­bikádi tsz-ben például jó munkájuk nyomán nem igen akad olyan as­­­szonfiú, aki ne venné ki részét a mun­­kából. Az udvari és a gyönki ter­melőszövetkezetek nőbizottságaina­k fokozottabb munkája nyomán ma már a második kapálást is befejez­ték. Tavaly még bizony volt, hogy 50—60 hold kukorica is maradt ka­­pálatlanul. A Simontornyai Bőrgyár nőbizottsága rendszeresen látogatja Fehér elvtársnővel, az MNDSZ tit­kárával a lemaradó üzemrészeket. — Beszélgetnek az asszonyokkal és a többi dolgozókkal. Törődnek az öl­töző tisztaságával, rendjével, így volt ez a boxkészítő üzemrésznél is, ahol azóta javult a termelés. Harcol­nak a bölcsőde felállításáért is, azon­ban eddig a gyár vezetősége nem­igen adott megfelelő segítséget. Fon­tos volna ez pedig az asszonyoknak, mert így sok nő szülés után nem tud újra munkába állni. Az kell, hogy itt is, de más helyen is a ve­zetők sokkal többre értékeljék az eddigieknél a lelkes, bátor asszo­nyok kezdeményezését, öntevékeny­ségük, amint a fenti példák is bizo­nyítják, megvan, de feltétlenül több támogatást kell kapniu­k, hogy mun­kájuk megfelelően kiszélesedjen és még hathatósabban segíthessék egész népünk felemelkedésének nagy ter­vét megvalósítani. Az olyan asszonyokra, mint Var­­juné, Királyné, Budainé, Kocsisné, Tillingerné és a többiek az alsóle­­perdi állami gazdaságban bizton le­het számítani. Igen örvendetes itt és követésre méltó a pártszervezet se­gítsége. Varga elvtárs, a pártszerve­zet titkára népnevelő értekezletre is meghívta az MNDSZ vezetőit, hogy megbeszéljék az aratás előtt még a növényápolás fontosságát. Az asszo­nyok megértették, s a leszerződötte­­ken kívül még 25 asszony ment ki dolgozni. Szinte versenyeztek egymás­sal, "hogy ki kapál meg több cukor­répát és dicsekedve mondták, hogy 50—60 forintot is megkerestek. A pártszervezetnek azonban har­colnia kell azért is, hogy a szakszervezet is megtegye a magáét, az aszonyokkal szemben. Sok-sok probléma merül fel az asszonyok részéről, s a szak­­szervezet nem törődik velük. Az ÜB- elnök nem megy közéjük beszélgetni , de nem tartanak szakszervezeti üléseket sem, hogy legalább itt mondják el az asszonyok panaszai­kat. Ezek a kezdeti sikerek azt igazol­ják, hogy az asszonyoknak adott minden segítség bőven megtérül.­­ Mutatják azonban azt is, hogy van még hiba, amelyeket feltétlenül ki kell javítani. Mutatják azt, hogy ha segítjük őket, e mutatkozó nagy ak­tivitás még szélesebb körben elter­jed és az eddigieknél sokkal eredmé­nyesebben segítheti dolgozó népünk felemelkedéséért vívott harcot. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap után Megyénk földművesszövetkezetei­nek, kisipari szövetkezeteinek veze­tői és dolgozói nagy lelkesedéssel ün­nepelték meg július 4-én a Nemzet­közi Szövetkezeti Napot. A szövetkezetek egy részénél már szombaton, másik részénél vasárnap ünnepi termelési értekezleteket tar­tottak, ahol megbeszélték a legfon­tosabb tennivalókat. Minden szövet­kezeti dolgozó tudja, hogy a Nem­zetközi Szövetkezeti Napon megtar­tott ünnepi termelési értekezletek éppen akkor voltak, amikor az egész ország dolgozó parasztsága, termelő szövetkezeti tagsága készül a leg­nagyobb munkára, az aratásra. En­nek sikeres elvégzése nagyban függ a szövetkezeti dolgozók munkájától is. Az ünnepi termelési értekezletek erről tanúságot tettek. A szövetke­zeti dolgozók megértették, hogy mi­lyen nagy feladatok várnak rájuk az elkövetkezendő időben. Gyönkön Varjú János a szabatoni bolt keze­lője az állami gazdaságtól kölcsön­kapott zárt kocsit rendezte be moz­góboltnak és megtalálható a dolgo­zók gyülekezőhelyein éppen úgy, mint a munkahelyeken, hogy a min­dennapi szükséges cikkeket megvá­sárolhassák. Varjú elvtárs vállalta, hogy az aratás-cséplés ide­jén rövl­den fontos árucikkel ellátja a mező­­gazdasági dolgozókat. A boltok dolgozói eredményesen használják a pultagitációt az aratási munkálatok ideje alatt. És ami igen jelentős, hogy a vezetőség most is példát mutat a munkák elvégzésé­ben. Légrádi József Mözsön, Ulrich Ferenc, Kertész Nándor Hőgy­észen, Pridalkó Géza Gyönkön eddig is jó munkát végeztek és ez biztosíték ar­ra, hogy a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepsége után, az aratásban, cséplésnél és a beszolgáltatási köte­lezettségek teljesítésénél is példát mutatnak. Jó munkájuk nyomán a falu dolgozó parasztjai is becsület­tel teljesítik kötelezettségüket: az aratás szemveszteség nélküli elvég­zését és a beszolgáltatás maradékta­lan teljesítését. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepségei a nemzetközi összefogás, békés építőmunkánk zálogának, a béke megvédésének jegyében zajlot­tak le. Soha nem volt ilyen egységes a szövetkezők tábora, mint most. Bár a dolgozó parasztság nem vett részt a szövetkezeti dolgozók ünnepi érte­kezletein, azonban lélekben együtt ünnepeltek velük, I H Miért maradt le Medina a begyűjtésben? A medinai tanácselnököt csupán egy fal választja el a begyűjtési hi­vataltól. Mégis olyan ritkán beszél a hivatal dolgozóival, mintha leg­alább­is a másik faluban volnának. De ne vágjunk az események elé. Nézzük sorra,­­hogyan is néz ki a begyűjtési tervek teljesítése Medi­nán? Csizmadia János elvtárs, a hely­beli begyűjtési hivatal vezetője azt mondja, hogy nincs semmi hiba: — „Pontosan még nem tudjuk a vég­eredményt, mert most írjuk össze a hátralékosokat“. Rövid időn belül azonban mégis kiderült, hogy tudja Csizmadia elvtárs a begyűjtési ter­vek teljesítésének félévi eredményét, mert ezt a járás kimutatta. A ki­mutatásból pedig az derül ki, hogy nincs minden rendben, a begyűjtési tervek teljesítése körül bajok van­nak. Sertésből például mindössze 47,5 százalékra teljesítette féléves tervét a község. De ez nem is vé­letlen. Medinán 420 beadásra kötelezett gazda van, ebből 354 gazdának van sertésbeadási kötelezettsége. A ta­nács, illetve begyűjtési hivatal 25 gazda kötelezettségével akarta tel­jesíteni a féléves tervet. Nem lehet kétséges, hogy itt a beütemezésnél „melléfogás“ történt. Ez az egyik magyarázata annak, hogy még 50 szá­zalékra sem teljesítette a község a sertésbeadási tervét. Az egyik hiba tehát itt van. De nézzük tovább. Medinán min­den cikkféleség teljesítésénél lema­radás mutatkozik, egyedül a vágó­marhánál nem. Hogy miért van ez így, annak többféle magyarázata van. De a legalapvetőbb hiba az, hogy a begyűjtési hivatal, meg a ta­nács vezetői „haragba vannak egy­mással. Nem támaszkodnak a dolgozó pa­rasztok kezdeményezésére, nem lel­kesítik azokat. A begyűjtési állandó bizottság... — csak a neve állandó bizottság, — egyáltalán nem lehetne mondani, hogy a munkája is állandó. Megbeszélést minden hónapban egy­szer tartanak. De ez a megbeszélés is kimerül annyiból, hogy a begyűj­tési hivatal vezetője ismerteti a szá­zalékokat, a hátralékos gazdák ne­veit, megdicsér egy-két példamuta­tóan teljesítő állandó bizottsági ta­got és vége mindennek. Itt van a másik oka a begyűjtési tervek nem teljesítésének. Mit kellene tenni a tanácsnak? — Megbízni az állandó bizottság tagjait a begyűjtési verseny szervezésével. Ezt mostanában „elfelejtette“ a ta­nács. Pedig szívesen csinálnák az állandó bizottság tagjai, hiszen a kon­gresszus tiszteletére ők kezdeményez­tek, ők szerveztek versenyt, ami jó eredményeket hozott. De ez a ver­seny csupán 3 hétig tartott, fellob­bant mint a szalmaláng, aztán ki­aludt. Itt van még egy magyarázat arra, hogy miért van olyan sok hát­ralékos Medinán. Azt nem lehet mondani, hogy az állandó bizottságon kívül nincsenek olyan élenjáró dolgozó parasztok, akik segítenének a­ tanácsnak. Van­nak. 51 tanácstag van és mint mond­ják, a legtöbbjük példamutatóan tel­jesíti állam iránti kötelezettségét. — „Csak éppen arra nem alkalmas egyik sem, hogy társadalmi munkát végezzen, mert alacsony az elméleti képzettsége, meg kevés az öntudata“ — mondja a tanácstitkár. így véle­kedni helytelen, egyet jelnt ez az egyszerű dolgozók lebecsülésével. Nem helyénvaló az az állítás, hogy egy élenjáró dolgozó paraszt nem jó agitátor. Igenis jó, de még mennyire jó! Egyszerű szavakkal, de hatáso­san tudja megmagyarázni gazdatár­sainak, hogy miért kell időben tel­jesítenie az állam iránti kötelezettsé­gét. A medinaiaknak jogos az a kéré­sük, hogy több iparcikket, meg a mezőgazdasági termelést elősegítő cikket küldjenek a földművesszövet­kezet boltjába. De arról megfeledkez­nek a medinaiak közül sokan, hogy az ipari munkások is jogosan várják el, hogy a falub­ól több élelmiszert küldjenek a városnak, s ezt nem magyarázza meg senki a medinai hátralékosoknak. Ezekért elsősorban a tanács veze­tőit terheli a felelősség. Úgy vélik, van egy begyűjtési apparátus, amely a begyűjtés egyedüli gazdája. Ez súlyos hiba. A begyűjtési tervek tel­jesítéséért, vagy nem teljesítéséért ezután is éppen olyan felelősséggel tartoznak a tanácsvezetők, mint ed­dig. Ez az, amit­­ Medinán a tanács vezetői elfelejtettek. Nagymennyiségű zöldségfélét dolgoznak fel a Paksi Konzervgyárban Kora reggeltől késő estig nagy a forgalom a Paksi Konzervgyárban. Úgyszólván percenként érkeznek a ládákkal és reteszekkel megrakott teherautók a telepre, s hordják a feldolgozásra kerülő zöldségféléket, gyümölcsöt. Az ez évre leszerződött több mint 3000 holdnyi terület valósággal ont­ja az árut és sokszor olyan mennyi­ség gyűlik össze a konzervgyár ud­varán, amely túl is haladja a gyár kapacitását. Az üzem dolgozói azon­ban mindent elkövetnek, hogy a pa­rasztság által oly nehéz munkával megteremelt zöldségféle ne menjen veszendőbe. Három műszakban dol­goznak, s a kongresszusi műszak be­fejezése után megkezdték az augusz­tus 20-i versenyszakaszt. Műszak­műszakkal, brigád-brigáddal verse­nyez a magasabb teljesítményekért. A nagy munka az elmúlt hónap­ban a borsó szárításával kezdődött, jelenleg a zöldbab, uborka konzer­válása, a gyümölcs és a meggybor készítése folyik. A beérkezett babot először az előkészítőben osztályozzák, tisztítják. Az így feldolgozott zöld­bab ezután előfőző üstökbe kerül, s a 6 perces főzés után hűtik, hor­dozzák és sósecetes lével tartósítják. Nagy mennyiségben kerül konzer­válásra az uborka is. Ennél a mun­kánál Füziné, Bíróné és Haász Pál­­né elvtársnők tűnnek ki normájuk folyamatos túlteljesítésével. A gyár vezetősége a műszakiakkal karöltve a munkatermelékenység fo­kozásáért és az önköltség csökken­téséért indult harcba. Elhatározták, hogy az üzem tehermentesítésére és a kapacitás emelésére a tengelici Petőfi tsz és az egyéni gazdák által leszerződött nagymennyiségű uborkát két szakember irányításával a hely­ színen konzerválják, így 5—6 vagon áru helyszíni elrakásával tehermen­tesítik az üzemet, másrészt a szál­lítási költségeket is csökkentik, amely jelentős megtakarítást jelent az üzem számára. A szükségletnek megfelelően nagy mennyiségben készül a vegyesíz­és a Paksi Konzervgyárban. Az elmúlt évben tartósított barack és szilva­velőt szárított almával és egrespulp­­pal főzik össze, amely 50 százalékos cukortartalmával igen nagy kalória értékű, keresett csemege. Ennél a munkánál az idősebbek mellett kitű­nik Heiszler János 19 éves ifi, aki nagy szakértelemmel kezeli a hatal­mas főző vákuumokat, s nagy körül­tekintéssel végzi felelősségteljes mun­káját. A gyártelep minden talpalatnyi helyén nagy munka folyik. Az ud­varon lévő nyitott szín alatt a meggybor készül. Hatalmas kádak­ban darálják, préselik, majd hordoz­zák a meggylevet, amely mint kere­sett exportáru növeli a magyar élel­miszeripar készítményeinek jó hír­nevét. A Paksi Konzervgyár kollektívája nagy lelkesedéssel dolgozik, hogy a termelékenység emelésével minél több konzervkészítménnyel segítse elő a lakosság élelmiszer ellátását. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az fflSMí-MBMlfiiLTATiS

Next