Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-18 / 169. szám

rou­i­ NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/! A MAI SZAMBAN: A nem­ demokratikus állam piacszabályozó szerepéről (2. o.) — Harcban az árral (3. o.) — A kormánybizott­ság intézkedései (3. o.) — A kalcinált szóda (4. o.) — A munkafegyelem megszilárdításával lehet csak ered­ményt elérni (5. o.) — Híradás Kalaznóról (5. o.) — Látogatás a tamási járási könyvtárban (6. o.) — Ipari aktíva tanácskozás a kongresszus határozatainak végrehajtásáért (7.o. o.) AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM AHA ÍJU­KK VASÁRNAP, 1954 JÚLIUS 18 Szemben az árral • • • „A víz az ár.“ Alattomosan, las­san kúszik nappal és az éj leple alatt a zavaros, szürkés színű víz, a Duna. Szemlátomást szinte percről­­percre emelkedik magassága. Kilé­pett medréből, áttört a keskeny, erdős, bokros részen, elárasztotta a dűlőutat és feltartóztathatatlanul közeledik a szépen kifejlődő kuko­rica- és napraforgótáblák felé. A bölcskei határnak ezt a Duna mel­letti részét nem tudják a víztől meg­menteni. Körülbelül 800 hold az a terület, amely az árvíz korlátlan uralmának van kitéve. Tudták a bölcskeiek, hogy jön a víz, hiszen saját maguk is észrevet­ték a rohamos emelkedést. A járási tanács és a járási pártbizottság is azonnal értesítette a községet a ve­szélyről. Minden tétlenségben eltöl­tött perc drága. Védőgátak, nyúl­­gátak azonnali építését kezdték meg, hogy a duna melletti határrész jelentős részét megmentsék. Az em­berek szorgos munkája nyomán fel­épültek és még épülnek a gátak, éj­jel-nappal dolgoznak az emberek, a honvéd elvtársak, hogy útját állják a víz pusztító erejének. Dunaföldvár község különböző KTSZ-eiből, szövetkezeteiből mint­egy 200-an mentek segíteni­­ a gátak építéséhez. Szívvel-lélekkel, a fele­lősség felismerésének tudatában dol­goznak a honvéd elvtársak is. Lel­kes­ munkájukért valamennyiüket di­cséret illeti. Közülük csak egy-ket­tőt említünk meg. Petőfi János sza­kaszvezető elvtársat illeti dicséret, aki gépkocsival hordta a gabona­­kévéket, hogy a tarlón ne találja a gabonát a víz, vagy Baráth Elemér tizedes elvtársat, aki mint részlet­parancsnok lelkiismeretesen irányí­totta a hozzá beosztottakat. Me­gyeri János tizedes elvtárs gépkocsi­jával fáradhatatlanul szállította az embereket éjjel-nappal, esőben, sár­ban. Az együttérzésnek, az egymás iránt érzett szeretetnek nagyon szép pél­dájáról hallottunk. A bölcskei lako­sok közül a 73 éves Szabó Lajos és Kovács József önként jelentkezett a tanácsnál és azt kérték, hogy éjjeli­őrnek őket is osszák be, mert ők is ki akarják venni a részüket a mun­kából. És a két öreg bácsika őrt állt. Éberen figyelték az ellenséget, a vizet. Szemeiket belefúrták a part melletti sűrűségbe, nézve azt, hogy mikor és hol tör át a víz. Az árvíz állandóan emelkedik, ret­tegésben tartva Bölcske és Madocsa községek lakóit. A nyúlgátakon dol­gozók munkáját megnehezíti az eső, amely pénteken is szakadatlanul esett. Az idő azonban nem készteti meghátrálásra a paksi dolgozókat. A paksi tanács udvaráról egymás után szállítja a gépkocsi az önként jelentkező embereket. A várakozók között ott találni Grúz Pál és Haag Antal dolgozó parasztokat is. Szorgalmas munkával Grúz Pál és Haag Antal learattak 1800, illetve 1600 négyszögöl terület­ről gabonáját, sőt Grúz Pál a tarlót felszántotta és kukoricát vetett bele. Ezzel azonban nem tekintették mun­kájukat befejezettnek. Hanem mind­egyik segített fiának Ferencnek és Jánosnak, hogy az aratást ők is be­fejezzék. Végeztek az aratással, teljesítették kötelességüket és most f m­unkájuk vé­gezetével újra harcba indulnak az árvíz ellen. Paks község dolgozó népe egy em­berként ajánlotta fel segítségét. Pén­tek reggel 9 óráig 120 embert szállí­tottak gépkocsival a veszélyeztetett területekre. Ezekről és a többi nagyszerű em­berekről kellene példát venni Bölcs­ke község nagyon-nagyon sok lako­sának, akik nem tartották köteles­ségüknek azt, hogy minden felszó­lítás nélkül megragadják az ásót, vagy kapanyelet, s ha egy félnapi munkával is, de hozzájáruljanak a gátak építéséhez. Tamási Vörös Szikra tsz: Húsz hold másodnövényt vezettek eddig A tamási „Vörös Szikra“ tsz ve­zetősége és tagsága közgyűlésen tár­gyalták meg a Földművelésügyi Mi­nisztérium és a termelőszövetkezeti tanácsnak a munkaversennyel kap­csolatban hozott határozatát, mely­nek nyomán meghozták saját határo­zatukat és csatlakoztak a verseny­­felhíváshoz. A tsz tagok már ennek a határozatnak megfelelően indul­tak harcba az aratás mielőbbi be­fejezéséért. A mostoha időjárás el­lenére július 14-ig mintegy 80 hold gabonát arattak le. Két kombájn és 28 kasza aratja a szépen kifejlő­dött és beérett gabonát. A kasza nyomában pedig ott jár az eke és a vetőgép, mintegy 30 hold tarlót buk­tattak már meg és 20 hold másod­növényt vetettek. Versenyben van a tsz a tengelici Petőfi tsz-szel, most úgy igyekeznek, hogy a versenyből ők kerüljenek ki győztesen. Az aratás mellett folyik a szénabetakarítás is, mintegy 3000 mázsa jó minőségű szénát takarítottak már be, s ezt még mintegy 60 hold másodvetésű takarmánnyal akarják növelni. Kapásnövényeik gyomtala­nításáról sem feledkeznek meg a tsz tagok, aratás után még egyszer el­végzik a kapásnövények gazolását is. A munkálatok mielőbbi elvégzé­séért két brigád vetélkedik egymás­sal, Filótás és Kis elvtárs brigádja. Nehéz eldönteni, hogy a nemes ve­télkedésben melyik brigád az első, mert fej-fej mellett haladnak egy­mással. Lehőcz István Tamási. Sok az ígéret, kevés a teljesítmény a bonyhádi gépállomáson Ferenci Jánost a bonyhádi termelőszövetkezet küldte a gépállomásra, hogy a szövetkezet földjét szö­vetkezeti tag munkálhassa traktorával. Ferenci János traktoros a szövetkezet egyik közgyűlésén vállalta, hogy aratógépével learatja a termelőszövetkezet aratni­­valóját. A gépállomás kötött is aratási szerződést, mint­egy 120 holdra. Ezt kellene aratnia Ferenci János trak­torosnak. Sajnos csak kellene, mert a helyzet úgy áll, hogy Ferenci János alig pár napot aratott a tsz föld­jén. A gépállomás vezetősége ezután elküldte őt aratni Mórágyra azzal a feltétellel, hogy mire nekünk kell, visszahozzák a gépet. Sajnos, július 14-ig nem érkezett meg a gép. Mivel azonban nekünk szükségünk van az aratógépre, s le is szerződtünk­ a gépállomással, így kértünk, szinte könyörögtünk a gépállomásnak, hogy adjanak aratógépet. Könyörgésünket végre meghallot­ták, kiküldtek egy jó öreg aratógépet, mely „ki­pihente” magát a Mecseknádasdi Gyapottermelő Vál­lalat földjén. A „pihent erő” két hét alatt nem keve­sebb, mint másfél holdat aratott le. Az út fáradalmai­nak hatására 15 percnyi munka után ismét „pihenőre” tért. Most már csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bonyhádi gépállomás mikor szándékozik learatni azt a 120 hold gabonát, melyre aratási szerződést kötött. Annyi ígéretet kaptunk már, ha minden ígérgető csak egy-egy gépet küldött volna, akkor is rég befejezhettük volna az aratást. A bonyhádi Szabad Föld tsz vezetősége. Aratási verseny Gyulajon Pártunk és kormányunk felhívása nyomán nemcsak mozgósítottuk a dolgozó parasztságot, hanem jó pél­dával jártunk élen az aratásban. A községi tanács, a pártszervezet és a termelőszövetkezet vezetői is kaszát és sarlót ragadtak és hozzáláttak az aratási munkálatokhoz. Nemes ver­seny alakult ki a tanács dolgozói, termelőszövetkezeti tagok és az egyé­ni dolgozó parasztok között.­­ A cséplőgépek is be vannnak már­ osztva utcasorrendben, így biztosí­­­tottuk a cséplés zavartalanságát. Fel­­­ készültünk a begyűjtésre is, raktá­­­raink ki vannak takarítva, tisztán­ várják az új gabona megjelenését.# A tűzvédelem szempontjából is min­­­­den tőlünk telhetőt elkövettünk. # Hód­or József­­­Gyulaj. # Éj­jel-nappal folyik a mentési munka a Duna tolna megyei szakaszán A Duna tolna megyei szakaszán éjjel-nappal, teljes erővel folyik a mentési munka. A legveszélyesebb területen, Madocsa és Bölcske öblö­­zetében, százával dolgoznak a nyúl­­gátak építésén. Különösen nehéz munka ez Bölcskénél, mert a sziget­parti homokos talajból nem könnyű erős gátat építeni, s csütörtök este már több helyen elérte a víz ma­gassága a nyúlgát szintjét. Pörbölynél, a rezéti körtöltésnél szivárgás jelentkezett, de szádfal­­leveréssel megszüntettük, amit 30 méteres területen tovább folytatnak. Dunakömlődnél elzárási munkála­tok is folynak és a belvizet szivat­­­tyúval csapolják le. A Duna különböző szakaszán rá­­dióösszeköttetéssel érintkeznek egy­mással a szakemberek, így sok jó tanáccsal segítik a munkát. A Duna tolna megyei szakaszán naponta egyenletesen emelkedik a víz, eddig semmi komolyabb veszély nem fenyegeti a lakosságot. Bétán azonban már kilakoltattak 30 csalá­dot a vízpartról, mert a felbuggyanó talajvíz is egyre magasabb lesz, s mielőtt nagyobb kár lehetne, biz­tonságba helyezték az embereket és mozgatható értékeiket. Keselyűsnél, a védett területről kiengedték a vadakat, hogy meg­menthessék az értékes állatállo­mányt. Dombori határában egész éjjel hordták a vontatók a gabonát a veszélyes területről. A mentési munkákhoz­­ 20 dön­gölőbékát és elektromos világítás­hoz szükséges agregátorokat szállí­tottak a gátépítésekhez. A munkát nehezíti, hogy sűrűn esik az eső, de a nyúlgátak építése , a meg­lévő gátak megerősítése tovább fo­lyik és az első fokú védelmi készült­séget elrendelték a Dunán és a Sió alsó szakaszán. Nagy erővel folyik az aratás és a behordás Tolna megye dunamenti részein Tolna megyében több mint 600 holdra tehető annak a gabonával bevetett területnek a nagysága, amelyet a Duna vizének emelke­dése veszélyeztetett. Elsősorban az alacsony fekvésű Madocsán és Bölcs­kén fenyeget a veszély, míg Báta községben a talajvíz okozhat ká­rokat. A védőmunkák mellett min­denütt gyors ütemben folyik az ara­tás és a behordás, sőt Dunakömlő­­dön már cséffelik is az őszi árpát. Madocsán, az „Igazság” tsz-nél 40 hold búza várt learatásra, ide ked­den az egy aratógép mellé egy kom­bájnt is irányítottak, úgyhogy szer­da estére a veszélyeztetett területe­ken be tudták fejezni az aratást. Bölcskén az egyéniek földjén mint­­­egy 300 hold kalászost veszélyez­­­tetett az aratás, de a szerdai nap folyamán befejezték az aratást. Pak­son hétfő óta hordják a gabonát, s nagy iramban aratnak Bátán is, ahol a talajvíztől és az átszivárgástól kell tartani. Szerdán egyedül Fad­­don állt még 15 holdon a búza a védőgátakon belüli területen, itt is nagy erővel kezdtek az aratáshoz. Tolna megye dunamenti részeit egyelőre árvízveszély nem fenyegeti. A védőgátak építése, illetve meg­erősítése mindenütt befejeződött, s a veszélyeztetett területeken állandó vízőrséget szerveztek. A kakasdi földművesszövetkezet­ segíti a másodvetést Községünk területén komoly harc folyik a minél­­ kisebb szemveszteséggel történő gabonabetakarításért.­­ Az aratási előkészületek már a növényápolásnál meg­­­­kezdődtek, mert mindenki azon igyekezett, hogy növé­­­­nyei tiszták, gyommentesek legyenek az aratás meg­­­­kezdésére. Legtöbb dolgozó paraszt négyszer ekézte­­ meg kukoricáját, kézikapával pedig háromszor kapálta.­­ Ezek közé tartoznak Győrfi Rudolf, Mátyás Ambrus,­­ Molnár József, Tóth Károly, Szőllősi János, Jauch ^ Mihály és Baumann Károly dolgozó parasztok, akik az­­ aratást is elsőknek kezdték meg, s példát mutatnak a­­ tarlóbuktatásban és a másodnövényvetésben is. A másodnövények vetését elősegíti a helyi föld­­művesszövetkezet is, mert idejében biztosította a má­sodvetéshez szükséges kölest, mohart és rövid tenyész­idejű kukoricavetőmagvakat, így a gazdák mindenkor megvásárolhatják azt a vetőmagot, amelyikre éppen szükségük van. A soronlévő munkálatok elvégzésében dicséretet­ érdemel termelőszövetkezetünk is. A tagság minden­ erejét megfeszítve küzd az időjárással, szinte úgy­ rabolja el a kevés jó idő minden percét, hogy az ara­? tást a legkisebb szemveszteséggel tudja elvégezni. A# bonyhádi gépállomás két aratógépet adott a tsz-nek,­ ezzel segíti azokat az aratás mielőbbi befejezéséhez. J . Szűcs László ? vb, titkár, Kakasd ? # # * A falMMli kommunisták példamutatása Tabód község termelési bizottsága, melyben számos kommunista dolgozik, kezdettől fogva jól végzi munkáját, ők indították el a község­­ben a versenymozgalmat pártunk 111. kongresszusának tiszteletére. Akkor arra tettek vállalást, hogy időben végeznek a tavasziak vetésével, növé­­nyeiket pedig gyommentesen tartják. Vállalásukat valóra váltották, bár­ki megnézheti a határt, a növények nem gazosak. A termelési bizottság és a kommunisták példamutatása nyomán az Alkotmány termelőszövetkezet tagsága is példamutatóvá vált. Erről írt levelében Újvári Mihály elvtárs, a községi tanács vb. elnöke. „Az Al kormány tsz tagjai a cukorrépát és a kukoricát négyszer, a naprafor­gót háromszor kapálták meg, a burgonyát pedig háromszor töltögették. Az aratásra is kihasználták a kevés jó idő minden percét. Szorgos mun­kájuk eredménye az lett, hogy július 13-án befejezték az aratást. A jó példát követik az egyéni gazdák is, ők is rövidesen kész lesz­nek az aratással. Több dolgozó paraszt már a hordás megszervezéséről tárgyal egymással, mert az aratás befejezése után nyomban megkezdik a hordást is. Azon igyekeznek, hogy gabonájuk mielőbb a rendeltetési helyére kerüljön, előbb asztagba, cséplés után pedig egy része a be­­gyűjtőhelyre, más része pedig a magtárba. Erre tettek fogadalmat, ami­kor vállalták augusztus 20. tiszteletére, hogy állam iránti kötelezettsé­güket közvetlen a cséplőgéptől teljesítik." A kommunisták és a termelési bizottság tagjai azonban nemcsak a beadás teljesítését vállalták augusztus 20-ig, hanem a tarlóhántásnak az aratással párhuzamosan történő elvégzését és azt, hogy a nyári trágyá­zást is elvégzik. Erre mozgósították a község valamennyi dolgozó pa­rasztjait, akik ugyancsak vállalást tettek ezen munkák elvégzésére is. A községben számos olyan dolgozó paraszt van, mint Rein Ádám, Ullein Benő és Mészáros Tiborné, a­kik a kongresszus tiszteletére tett vállalásukat túlteljesítették. Félévi tojás-, baromfi- és tejbeadási köte­lezettségük teljesítését vállalták és egész évit teljesítették. Ezek kezde­ményezték az augusztus 20-i versenyt, rájuk támaszodik a községi párt­­szervezet és a tanács is.

Next