Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-21 / 171. szám

4 NAPLÓ Tudománnyal a népért! A radioaktív izotópok Néhány napja röpítette világgá a hír: a Szovjetunióban megépítették az első atomenergiával hajtott villa­mos erőművet. Azóta számosan ele­mezték a jelentést, méltatták az ese­ményt. Egyben megegyeztek: az atom és hidrogénbomba komor viharjelle­gei mögül előtűntek az emberiség jobb és szebb jövőjének mesés táv­latai, mert az eddig csaknem kizáró­lag rombolásra szánt óriási energiát a békés építés és termelés szolgá­latába szelídítették. Ennek a roppant horderejű ese­ménynek az árnyékában emlékez­zünk meg pár szóval arról a jóval csendesebben folyó, de igen fontos kutatómunkáról, amelyet a rádió­aktív izotópok felhasználásával világ­szerte végeznek. Az izotop szó két görög összetevője (izosz=ugyanaz, toposz=s hely) a Men­­delejev táblázatra utal. Az izotop elemek a Mendelejev periodikus rendszer „ugyanazon“ „helyén“ talál­hatók. Mivel a táblázatiban az ele­mek kémiai tulajdonságuk szerint sorakoznak, az azonos helyen lévők azonos kémiai sajátságokkal rendel­keznek. Az izotópok tehát olyan ele­mek, melyek kémiai tulajdonságaik­ban egyezők, de atomsúlyukban és esetleg atomfizikai vonatkozásokban különböznek egymástól. Az atom­magot két főrész alkotja: a pozitív töltésű proton, és az elektromosan semleges neutron. A magban lévő protonok száma határozza meg az elem kémiai sajátságait, tehát a Men­delejev táblázatban elfoglalt helyét. Az elem sorszáma egyezik a proto­nok számával. A neutron is súlyos rész, a protonokkal együtt a neut­ronok adják az atom súlyát. Azonos kémiai tulajdonságokkal rendelkező, de különböző atomsúlyú elem tehát úgy keletkezhet, hogy állandó pro­tonszám mellett az egyik atommag­ban a neutronok száma más, mint a másikban. Ezek szerint tehát az izo­tópok olyan elemek, melyekben a protonok száma azonos, de a neut­ronoké nem. Ismerjünk meg néhány nevezetes izotópot. Ilyen a nehéz hidrogén, melyben a normális hidrogénnel szemben egy proton mellett egy neutron is van. Bizony ez elég neve­zetes izotóp, mert a hidrogénbomba töltetét képezi, oxidja pedig az úgy­nevezett nehéz víz az atombomba egyik fontos alkotórésze. De igen nevezetes a 235-ös és 238-as urán­­izotóp is. Ezek nemcsak abban kü­lönböznek egymástól­, hogy 92 proton mellett (az urán a 92-ik elem a Men­delejev táblázatban) az elsőben 143, a másikban 146 neutron van, hanem abban is, hogy a 235-ös lassú neut­ron hatására felhasad, míg a 238-as beépíti magába a neutront és elek­tron kisugárzással magasabb rendszá­mú elemmé, plutóniummá alakul át. Vannak stabil, állandó szerkezetű izotópok. Sok elem több izotóp keve­réke. A 82-es rendszámú, 207.2 atom­súlyú ólom például 206-os, 207-es és 208-as atomsúlyú izotópokból tevő­dik össze. Ezek az izotópok csak atomfizikai úton, az úgynevezett tö­megspektrográffal választhatók szét. Sokkal fontosabbak azonban a mesterségesen előállított izotópok, amelyek nem állandó jellegűek, ha­nem valamilyen elemi részeket sugá­roznak ki, tehát radioaktívak. A 15- ös rendszámú foszfornak a 29 és 30 atomsúlyú izotópja pozitív elemi töl­tést, pozitront, a 32-es izotópja ne­gatív elemi töltést, elektront sugá­roz ki. Ezt a sugárzást ki is lehet mutatni egy ügyes szerkezettel: a Geiger-Müller féle számláló készü­lék koppan egyet, ha egy ilyen elemi részecske áthalad rajta. És ez nagy dolog! Kettős ered­ményt érhetünk el így. Egyes atomo­kat „megjelölhetünk“ — azzal, hogy radioaktívvá tesszük őket — és he­lyüket is megállapítjuk, útjukat kí­sérhetjük. Ha az előbb említett rádió foszforok valamelyikét bármilyen úton bevisszük a szervezetbe, a számláló­készülékkel megállapíthat­juk, hogy annak legnagyobb része a csontokban helyezkedik el. A rádió­aktív jód a pajzsmirigyek­be igyek­szik. Ilyen „megjelölt“ atomok vizs­gálatával a táplálék felszívódásának sebességét is megállapíthatjuk mind az állat, mind pedig a növényvilág­ban. De ez még nem minden! A rádium­ról tudjuk, hogy sugárzása a rákos szöveteket roncsolja, ezért használ­ják fel a rák gyógyítására. A rádium felbomlása azonban igen lassú folya­mat: kereken 1600 év szükséges ah­hoz, hogy az atomok fele felrobban­jon és elemi részeket löveljen ki ma­gából. Éppen ezért a természetes rádium nem vihető be a szervezetbe, mert annak hosszú ideig tartó sugár­zása az egészséges szöveteket is meg­támadná. Ezzel szemben a mester­séges rádióaktív izotópok felezési ideje csak napokra, sőt órákra tehe­tő, sugárzásuk így rövid­­ ideig tart, így csak a rákos szöveteket roncsol­­ják de nem ártanak az egészségesnek. Ráadásul a szervezet maga szállítja a megtámadott testrészbe, csak ép­pen azt kell tudnia az orvosnak, me­lyik elem hol halmozódik fel a test­ben. Utalok itt a foszforról és a jód­ról elmondottakra. Sokat emlegetik manapság, hogy az atomkorszak hajnalát éljük. Bor­­zadozva hallja ezt az ember, s a különböző pusztító fegyverekre gon­dol. Ez a néhány sor szolgáljon né­mi megnyugtatásul: az új atom­erő­mű, s a röviden ismertetett rádió­­aktív izotópok olyan vonásai az új korszaknak, melyek haladásról, egészségről, boldogságról beszélnek. Létay Menyhért 2­­ mn. tanár, a Társadalom és Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat fizikai szakoszt. titkára. I­regi em­csen kisáruházat, Szabályban italboltot nyitott a földműves­szövetkezet Július 11-én nyitották meg az ireg­­szemcsei földmű­vesszöve­tkezet kis­­áruházát, melyet több, mint 300 ezer forintos költséggel építettek. Az ünnepélyes megnyitón ott volt a fa­lu apraja-nagyja. Hiszen nagy ese­mény ez Iregiszemcsén. Az új kis­­áruház korszerű, városba is beillene. Az árukészlete is megfelelő, amit mit sem bizonyít jobban, mint az, hogy a megnyitás napján már 213 ezer forint volt a forgalom. Ez azt jelenti, hogy a község dolgozó pa­rasztjai már az első órákban megta­láltak mindent az új scisáruházban, amire csak szükségük volt. Különö­sen nagy az árukészlete mezőgazda­­sági kisgépeikből és szerárui­ból.­­ Mindezek pedig az utóbbi időkben keresett cikkek Iregszemcsén. A megnyitást ünnepélyessé tette a földművesszövetkezet kultúrcsoportja mely két e­gyfelvonásos színdarabot adott elő. Vörös János és Fodor Pálné igaz­gatósági tagok elmondták, hogy a közeljövőben korszerűsítik az ital­boltot, ebben a községi tanács is se­gítségükre van. Már kijelölte a he­lyet, és a munkákat is hamarosan megkezdik. Az új italbolt udvarán kerthelyiség is lesz. Ezenkívül sze­retnének egy olyan korszerű cuk­rászdát is létesíteni a községben, amilyen Hogy­észen van. Amíg az iregszemcsei földműves­szövetkezet tagsága egyembenként végzi az aratást, addig a földmű­vesszövetkezet vezetősége igyekszik eleget tenni a párt- és a kormány­­határozatoknak; javítják az áruellá­tást, segítik a dolgozókat abban, hogy a munka után megfelelő körül­mények között szórakozhassanak. Ez év március 15-én nyílt meg­ Szakály község büszkesége, a föld­­művesszövetkezet kisáruháza.­­ A megnyitás után a vezetőség elhatá­rozta, hogy az italboltot máshova he­lyezik, mert a régi nem felelt meg a követelményeknek. Az elhatáro­zást tett követte: július 4-én, a Nem­zetközi Szövetkezeti Napon megnyi­tották a korszerű új italboltot.. Az ünnepségen majdnem az egész falu dolgozó népe ott volt. Szakály község dolgozó parasztjai ebben az évben már másodszor érez­ték a földművesszövetkezeten keresz­tül a párt és a kormány segítségét. Ezt a nagy segítséget úgy tudják meghálálni, ha az aratás, cséplés, majd a begyűjtés teljesítésében az elsők között lesznek a járásban. l­iért nincs fonott üveg az üzletekben?! Ha valaki mostanában fonott üve­get kér az üzletekben, azt a választ kapja: „Nincs kérem, rövidesen lesz." A vásárló persze türelmesen várja a „rövidesent“. Pedig ez ép­pen o olyan, mint amikor az üzlet aj­tajára ki van írva: „Rögtön jövök". Itt sem tudja az ember, hogy az, aki kitette a cédulát egy perccel, vagy esetleg egy nappal előbb ment el. Mivel a nagy mezőgazdasági mun­kálatok idején a dolgozó parasztság­nak szüksége van a fonott üvegekre, amelyben ivóvizet visz munkahelyé­re, felülvizsgáltuk, hogy miért nem lehet kapni a falvakban már egy éve fonott üveget. Egy eset: A Pé­csi Üvegértékesítő Vállalat bonyhá­di fiókja egy évvel ezelőtt 5 vagon üveget szállított le a szekszárdi fog­háznak, hogy ott az üvegek befoná­­sát végezzék el. Végeztek volna is, ha lett volna vessző, mivel azonban nem volt, engedélyt kértek a felsőbb szervektől, hogy megvásárolh­assák a vesszőt. Illetékes szervük a népmű­vészeti szövetkezethez utasította őket azzal, hogy onnan igényeljék a szük­séges anyagot. Igényelték is. Köz­ben múltak a napok, szaporodtak az ígéretek, de vessző csak nem érke­zett. A faddi termelőszövetkezetnél volt ugyan megfelelő mennyiségű vessző, de ezt a népművészeti szö­vetkezet máshova szállíttatta. Újabb igénylés, újabb ígérgetés következett — mindaddig, míg az ügy intézését a népművészeti szövetkezettől át nem vette a háziipari szövetkezet.­­ Természetesen az ígérgetésekkel együtt, mert az ígérgetés azóta sem szűnt meg. Klacsányi elvtárssal akár telefonon, akár pedig személyesen érdeklődik az ember, olyan kedvesen beszél, hogy azt lehet hinni, hol­napra már Szeikszárdon lesz a ves­­­sző bármi áron is. A valóság azonban az, hogy az Üvegértékesítő Vállalat bonyhádi fiókvezetője, László elvtárs megunta a sok ígérgetést és úgy határozott, hogy az üvegeket átküldi olyan me­gyébe, ahol jobban intézik a vessző kiutalást. Egy vagon üveget már fel is adott Kaposvárra hadd legyen a somogyi dolgozó parasztoknak még jobb az üvegellátásuk, mert Somogy megyében biztosan befonják azt.­­ Eddig van a fonottüveghiány tör­ténete, az elintézés azonban még hátra van. A MÉSZÖV, a SZÖVOSZ útján m­­ár intézkedett, hogy a házi­ipari szövetkezet az ígéretek után intézkedjen is már. Hasonlóan kell cselekedni az Üvegértékesítő Válla­latnak is. Egyik szervnek sem szabad megelégedni az ígéretekkel, mert az­zal nem tudjuk ellátni a falu lakos­ságát. Ne mondja azt a Háziipari Szövetkezet, hogy Tolna megyében nincs vessző, mert igenis van, csak tessék azt kiutalni. Ha kiutalja, ak­kor lesz elegendő rontott üveg a dol­gozó parasztság részére, az ÜVÉRT pedig nyugodtan rendelhet újabb szállítmányt a Salgótarjáni Üveggyár­tól. Szabó Ferenc Szekszárd Sárpilisi gépállomás: Vasárnap is arattak Gépállomásaink aratógépkezel­ő­i, kombájnvezetői minden percet ki­használnak, hogy a körzetükbe tar­tozó termelőszövetkezetek miellőbb befejezzék az aratást. A sárpilisi gépállomás 4 kombájn­ja és 7 aratógépe vasárnap egész nap dolgozott a termelőszövetkeze­tek Gabonatábláin. Schmidt Pál János aratógépkezelő vasárnap 19 holdon vágta le a gabo­nát a sárpilisi Márciusii Ébredés tsz határaiban és ezzel eddigi összes tel­jesítménye meghaladta a 124 holdat. Őri Józ­sef aratógépkez­elő a sár­­pilisi Sarló Kalapács termelőszövet­kezet gabonatábláján aratott vasár­nap. Ezen az egy napon 12 hold termését vágta le. Őri József eddi­gi összteljesítménye 110 hold. 1011 JULIUS 81 S­B* & R­T­wwwiiMnwwii [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ■mi——filnnTB»i..oK(BWHU)san­MtHauwi—n­i ■ [UNK]ifin­n —­­ A csatár úr tehetetlensége miatt vesztett a megyei ifjúsági válogatott Somogy megye—Tolna megye 2:0 (1:0) Pécs, 1000 néző. Vezette: Bácsván. — So­mogy megye: Szlavicsek — Böröcz, Gúti, Vörös — Grujber, Vucskics — Jakab, Gyánó, Szentgróti, Göncz (Horváth), Witzmann. — Tolna megye: Halmos — Mányoki (Várnai), Halmosi, Szép — Besenyei, Kriksz — Oláh, Ulrich, Simonfalvi, Majnai, Czibók. Tolna megye kezd nappal, széllel szemben. Tíz perc’ kiegyensúlyozott játék után a tol­namegyeiek kerülnek fölénybe, de a csatárok egymás után hagyják ki a jobbnál-jobb hely­zeteket. Ulrich, Simonfalvi, majd Czibók hagy ki nagy helyzetet. A 18. percben újból Simonfalvinak lenne alkalma gólt lőni, azon­ban 8 méterről is csak a kapusba tudja rúg­ni a labdát. A következő percben Halmos önfeláldozóan menti kapuját a somogyi csa­tárok elől. Ezután kiegyensúlyozott lesz a já­ték. A 32. percben a somogyi középcsatár miután átjátszotta a tornáink védelmét, már csak a kapussal állt szemben, s ahelyett hogy helyezte volna a labdát, nagy gólt a­kart lőni, ezt azonban Halmos refleksz mozdulat­tal a kapu fölé nyomta. Ebben az időszak­ban a tolna megyeiek némi mezőnyfölényt harcolnak ki, de nem tudják azt góllá érté­kesíteni, mert a játékosok nem­ értik meg egymást. Rengeteg hiba van a csapat mun­kájában, nincs pontos átadás, a labda átvé­telkor egymás után az elelnfélhez pattan a labda, stb. A 58. percben a somogy megyei balösszekötő már csak a kapussal áll szem­ben, de mellé lő. Az első félidő utolsó öt percében a somogyiak feljönnek, de szeren­csére nekik sem megy a lövés, mert azok a kapu mellé és fölé mennek. A 40. percben megszerzi Somogy az első gólját, amikor bal­szélsőjük — mivel a védelem­ hagyta — a jobb felső sarokba lőtt, 1:0. iv gól után is szépen játszanak a somogyiak, b­ár már mind­két részről lanyhult a játék ir­>vna. A II. félidő elején a tolnári g­yeieknek al­kalma nyílna az egyenlítésre, d­e a csatár­sor elkönnyelműsködi a helyzetek­et. De nem­csak a csatársor, most már a védelem is meginog és csak szerencsével r­ent többíz­ben a védelem. A 15. percben me­­gszületik a második gól, amikor a gyenge v­ i­delem mel­lett a somogyi középcsatár a hálóba juttatja a labdát. A gól után Czibóknak,­ utána Si­monfalvinak nyílna alkalma gólsze­­rzésre, de mellé lőnek. A somogyiak veszik át a játék irányítását, a tolnamegyeiek csak­­ futkosnak a pályán. A játékvezető is sok hlibát követ el a tolnamegyeiek terhére. A 23­. percben már a nézők gólt láttak, de Halmos szeren­csével menteni tudott. Az eddigi mérkőzése­ken jól játszó Ulrich is nagyon gy­enge. A védelemnek megy hátra segíteni, de ott sem állja meg úgy a helyét, mint azt tőle el­várhatnánk. Szórványosan­ támadnak a tolna­­megyeiek is, de ezek a támadások szepte má­sodpercekig tartanak. A tornamegyén­k csa­társora képtelen a labdát tartani, a játéko­sok önzők és meggondolatlanok. A játék színvonala egész alacsonyra esik. A mérkőzés hátralévő részében továbbra is a somogyiak vannak fölényben, azonban gólt már a sze­rencsés védelem mellett nem tudn­­ck el­érni. Jók: Gáti, Grujber, illetve HalmiC­s és Kriksz. A mérkőzés értékelésére a pénteki szá­munkban visszatérünk. Szekszárd labdarúgásáról Szekszárd labdarúgása a felszabadulás előtt úgy állt, mint jelenleg Bátaszék. Egyetlen csapata volt, amely állandóan a kiesés el­len küzdött és ha a csapatnak sikerült el­kerülnie a kiesést, az legalább olyan örömet szerzett a város számára, mintha a bajnok­ságot nyerte volna meg. A felszabadulás után aztán komoly mennyiségi fejlődés indult meg. A rumokon először az Építők kezdte meg a működését. Majd a Vörös Meteor is megjelent a porondon és ez­t a két együttest látjuk ott az első megyei bajnokságban. A bajnokság végén a Meteor kiesik, de felkerül a Dózsa, amely az előző kettő után nem sokkal kezdi meg működését. A Dózsa első megyei bajnokságbeli szereplése sikeres. A csapat bajnokságot nyer és csak egy hajszá­lon csúszik le az NB 11-be jutásról. Szek­­szárdon megélénkül a labdarúgó élet. Mind nagyobb tömegek látogatják a mérkőzéseket. A Krörös Meteor is kiharcolja a feljutást s a Petőfivel történt fuzionálás után most­ már három csapat küzd a megyei bajnokságért. A következő évben ugyancsak a Dózsa­ van versenyben az első helyért, de végül is Nagy­­mányok biztosan lesz bajnok. A­ másik két szekszárdi együttes közül a Petőfi szerepel jobban. Ugyanakkor az alsóbb osztó bajnokságok­ért folyó küzdelembe mind tőbb sportkör kapcsolódik be. A 1.emlöket, a Kinizsi, a Szpartakusz, az újjáalakult Vörös Meteor, a Szekszárdi Kendergyár, a Szekszárd—Szöllő­­hegyi Falusi Sport Kör, a Palánk, Falusi Sport Kör, a Postás, a megyei bajnokságban játszó sportkörök tartalékcsapatai. ^ idén megindul az ifjúsági bajnokság is és így a három megyei bajnokságban játszó sportkör ifjúsági csapatot is szerepeltet. A­ vasár­­napról-vasárnapra pályára lépő játékosok száma eléri a 160-at. az egykori tl-gyel szemben. Tehát nem kétséges, hogy komoly­ mennyiségi fejlődésről van szó. Ezzel a mennyiségi fejlődéssel­­ szemben azonban miért nem jelentkezik minőségi fej­lődés? Valaki azt mondhatná, hogy a Dózsa bajnoksága hát nem minőségi fejlődés kö­­vetkezménye? Sajnos bizony nem, mert a Dózsa nem szekszárdi játékosokkal vívta ki a bajnokságot. A magyarázat egyszerű. A mennyiségi fejlődésnek csak az első éveiben vagyunk, amikor még a megyei bajnokságban szereplő csapatok több­ mint 50 százalékig nem szekszárdi nevelésű játékosokkal vívják meg a bajnoki küzdelmeket, az alsóbb osz­tályban szereplő csapatokban pedig a még jobbára kiöregedett játékosok rúgják a lab­dát. Ez alapjában véve nem hiba, mert számukra is nyilván felüdülést jelent, hogy a heti munkát a sportolástól megfacélosodott izmokkal végezhetik el, de megítélésünk sze­rint komoly minőségi fejlődés akkor fog majd jelentkezni, ha az ifjúság még nagyobb mértékben juthat majd szóhoz Ennek az első jelei is megvannak már akkor, amikor idén első ízben került kiírásra az ifjúsági bajnokság vasárnaponként minimálisan 55 já­tékos jut szóhoz az ifjúsági bajnoki mérkő­zéseken. Ez a szám azonban lényegesen­ nő, ha hozzávesszük az elsőbbfokú bajnokságért játszó ifjúsági játékokat. ^ Mindent egybe­­vetve ma már kb. 50 százalékban ^ifjúsági játékosokat látunk a bajnoki­ mérkőzéseken és ennek a hatása 1—2 esztendő múlva feltét­lenül jelentkezni fog. A Bonyhádi Vasacs megmutatta, hogy az a sportkör, amely saját nevelésű játékosaira tud támaszkodni, a legnehezebb helyzetekből is kivágja magát. Ha a szekszárdi labdarúgás a mennyiségi fejlődés után minőségi fejlődést is el akar érni, akkor feltétlenül erre az út­ra kell lennie. Valaha egyetlen középiskola egyetlen első osztálya jelentette a középisko­lai utánpótlást. Ma az általános gimnázium 4. ,a kg. technikum 2. a palánki mezőgazda­­sági technikum pedig 2, összesen 8 első osz­­tályt nyit. Ma a sportkörüknek lényegesen könnyebb a helyzetük, mint az elmúlt idő­ben, mert hiszen mintegy 000 szervezett ta­nuló áll rendelkezésükre és ezenkívül számí­tásba kell venni a parasztfiatalokat és az ipari tanulókat is. Akik nem értenek ezzel az elgondolással egyet és még mindig annak a hívei, hogy a Dózsa, az Építők és a Petőfi legjobb játékosából kellene létrehozni egy olyan sportkört, amely méltóképpen tudná képviselni a város labdarúgósportját a me­gyei bajnokságban, mint a mostaniak közül, akármelyik, azok számára álljon figyelmez­tetőül a Törekvés és a Turul esete. A TSE az első időben valóban nagyszerűen szere­pelt, de a végén semmivé lett. Ennek az elgondolásnak az esetben volna létjogosult­sága, ha valamelyik szekszárdi sportkörnek kikerülne kiverekednie az NB II-be való ju­tást és akkor valóban presztizs­kérdés lenne az, hogy a város csapata hogyan állja meg a helyét az NB II-ben. A mi megítélésünk szerint azon­ kell fára­doznunk, hogy a mennyiségi fejlődés szaka­szán mennél több fiatalt bekapcsoljunk a labdarúgás vérkeringésébe és ezután a minő­ségi fejlődés természetes velejárója lesz a mennyiségi fejlődésnek. Ez azonban nem megy sem máról-holnapra, sem pedig magá­tól. A szekszárdi sportköröknek nem szabad sajnálnia az áldozatot, amely együtt jár az ifjúság nevelésével. Szakavatott edzők, meg­felelő felszerelés, a játékosokat összetartó vezetőség elengedhetetlen kellékei ennek a harcnak. S ha ezek közül egy is hiányzik akkor már nem érhetünk el figyelemreméltó eredményeket. Szeretnénk végül a szekszárdi sportkörök figyelmét nyomatékosan felhívni arra, hogy a" szekszárdi labdarúgás fejlődésének a zá­loga az ifjúsággal való kitartó, fáradságot nem ismerő, áldozatoktól vissza nem riadó foglalkozásban van. Amelyik sportkör­­ ezt felismeri, azé lesz a jövő. Minősítő atlétikai verseny a Hőgyész­i Traktor sportkörnél Magasugrás: 1. Ulrich 170 cm. A gyönki járási TSR július 11-én Hőgyé­­szén a Hőgyészi Traktor Sportkör tagjai részére minősítő versenyt rendezett. Bár az­ indulók száma nem volt magas, mégis tizen, szerezték meg a minősítést. A versenyen ki­emelkedő eredményt ért el Ulrich György,, aki biztosan ugrotta a 170 centiméteres ma­gasságot is. A fiatal, ruganyos Ulrich szak­szerű atlétikai edzés mellett rövid időn be­lül megugorná a 180 centmétert is. Kár, hogy nem foglalkozik komolyabban az atlé­tikával. Szép eredményt ért még el Benedek ,67 méteres gránát dobásával, valamint figye­lemreméltó Nichter János 160 centiméteres magasugrása is. A verseny simán és gyorsan bonyolódott le, amely a Hőgyészi Traktor Sportkör vezetőségének gondos, körültekintő előkészítését dicséri. A verseny részletes eredményei: 100 m: Molnár Zoltán 12.5. 2. Varga And­rás 12.9. 5. Endre István 15.10. 1000 m: 1. Danka Vilmos 2.55.4. Gránátdobás: 1. Bene­dek László 67 m, 2. Molnár Zoltán 65 m, 5. Beizer István 57 m. Magasugrás: 1. Ulrich György 170 cm, 2. Nichter János 160 cm, 5. Petrányi József 145 cm. Női versenyzők közül a 100 méteren: 1. Piegler Anna 17 pont, 2. Szoboszlai Julia 17,5. Távolugrás: 1. Szoboszlai Julia 343 cm. A Kosárlabda Társadalmi Szövetség „Kövendi Anna” emlékversenyt rendez A tragikus körülmények köizött elhunnyt Kövendi Anna szekszárdi kosárlabdázó emlé­kére ..Kövendi Anna­ emlékversenyt rendez a Kosárlabda Társadalmi Szövetség. A ver­senyt augusztus 14-én és 15-én Szekszárdon a Szekszárdi Vörös Meteor szabadtéri pályá­ján kerül megrendezésre. Az emlékversenyre nevezhetnek Szekszárd város férfi, női, valamint a járások férfi és női válogatott csapatai. A felmerülő költsé­geket Szekszárdon a városi TSB, vidéken a járási TSB-k fedezik. A szállásról, illetve ellátásról a nevezések alapján a megyei TSB és a szekszárdi városi TSB gondoskodik. A­z emlékversenyt körmérkőzés formájában kétsz­er 20 nerves játékidővel bonyolítják le. Az­­ első mérkőzés augusztus 14-én, szomba­ton d délután 16 órakor az ünnepélyes meg­nyitó után kezdődik. Nevezési határidő: augusztus 9. # fU­ff m­itü Sí SZERDA, JULIUS 21 OGr.EI.ETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. s­z. Áll. svópvszertár. NÉVNAP: Dániel!. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Vártható időjárás szerdán estig: felhő átvonulások, legfeljebb néhány he­lyen zivporeső, zivatar. Mérséklődő északnyugati-nyugati szél, erős éj­szakai leh­űlés, a nappali hőmérsék­let emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek:: szerdán reggel 8—41, dél­ben 24-4­27 fok között. Vas- és Fémhulladék Ipari Vállalat segédmunkásokat keres vászakodásra. Munkaruhát, bakancsot, esőkabátot és egyéb védőfelszerelést, kedvezményes áron ebédet és munkásszállót biztosítunk dolgozóinknak. Cím: Budapest, VII., Madách Imre­ n. 7. MOZI Garay filmszínház. Július 21-ig: SENKI NEM TUD SEMMIT. Csehszlovák filmvíg­játék. Kezdések: v­­sár és ünnepnap: 5, 7 és 9 órakor, hétkö­znap: 7 és 9 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KTRA1­Y LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszám»»í­­ 20­10. 20­11 Szekszárd, Széchenyi-utca 18 M­NB eg­ J számlázzam : 00 878 065—38 Előfizetési , díj: havi 11.— forint. Ba­ran­yarat­­egyei Szikra Nyomda Pécs Munka ^"­v Mihály-utca 10 sz. Te­lefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ,

Next