Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-24 / 174. szám

\ Ma este mutatja be a bonyhádi Vasas színjátszó együttese a KfFaun'#-t Lapunk egyik számában már hírt adtunk arról, hogy a Bonyhádi Zo­máncművek dolgozói között ismét nagy lendülettel indult meg a kul­turális munka. Knochblauch .Faun" című vígjátékát tanulták meg a szín­­játszó együttes tagjai. Ma este mu­tatják be először Bonyhád közönsé­gének a darabot. Kretzer János, a Zománcművek dolgozója az előkészü­letekről számol be levelében, ame­lyet az alábbiakban közlünk. Arról ír, hogy milyen szorgalmas, áldozat­kész munka ár­án jutott el az együt­tes addig, hogy a község igényes kö­zönségének művészi értékű szórako­zási alkalmat nyújtson. ..A rendezők és a szereplők kez­deti lelkesedése nem csak szalma­láng volt, hanem élő valósággá tel­jesedett. A szereplők buzgó szorga­lommal jártak a próbákra és tanul­ták a szöveget. A vezetők, rendezők és a szereplők között kialakult köl­csönös megértés szép eredményre ve­zetett. Az utóbbi időben már a pró­bák is nagy élvezetet nyújtottak a szemlélőnek. Egy-egy felvonás nem esett szét a jelenetek mozaikjaira, hanem folyamatos, gördülékeny volt Csodálatosan gyors volt a fejlődés eddig, hiszen nem hivatásos színé­szek, hanem egyszerű műkedvelők szerepelnek a darabban, akik a mun­kapad mellől mentek az esti próbák­ra. Ezek­­ a műkedvelők azonban megértik a szerep mondanivalóját, szívvel-lélekkel és természetes kön­­­nyedséggel játszanak a színpadon. — Nehéz volna megállapítani, hogy ki alakít legjobban, mert a maga sze­repében mindegyik tökéletességre tö­rekszik. Talán Sül­telsz Imrét, vagy Bony­hádi Marcit említsem? Felesleges, hiszen őket mindenki ismeri a já­rásban, talán a megyében is. Szám­talan jó alakítással szereztek ma­guknak elismerést. Kásler Inert meg­lepő alakítást nyújt, mint női fősze­replő. Életében most szerepel elő­ször színpadon. Ugyanezt mondhat­juk Ács Máriáról is, aki még csak 17 éves és az 50 éves mama szere­pét remekül játssza. Van egy új, eddig még nem köz­ismert tehetségünk is­, aki nemcsak mint színész, hanem mint rendező is kiváló. Szűcs Aladár, a Bonyhádi Cipőgyár műszaki tisztviselője. Nem tagja ugyan a Vasas egyesületnek, mégis önzetlenül, nagy hozzáértéssel segít a rendezésben. Nem temetkezik bele a maga szerepébe, szívügye az egész színdarab. SteWr Gyula nagy munkát vállalt az előadással kapcsolatban, ö egy­­személyben rendező, díszlettervező és festő is. Ott kellett lennie a próbá­kon, és állandó összeköttetést kellett tartani a KTSZ-szel is, mert a szín­pad nyers vázát az készítette. A díszletek megfestésének komoly fel­adatát Stekly Gyula egy festőművész tehetségével oldotta meg. Művészet kellett ahhoz, hogy a léha életet élő és a tiszta biedermeier stílust meg­hamisító lordok családi otthonát tö­kéletesen ábrázolja. A díszletek szé­pen sikerültek, még a sík falra fes­tett részek is olyan plasztikus ha­­tást váltanak ki a nézőből, hogy még ha kezét végighúzza a sík fa­lon, azután is kételkedik abban, hogy valóban csak festett rész az és nem valórésges épület. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy ilyen szép szín­pad Bonyhádon még nem volt. Az előadás sikerének alapfeltételei tehát megvannak, a hosszú hetek szor­galmas próbáin megérett a darab az előadásra." Sok sikert kívánunk a bonyhádi színjátszóiknak a mai estén. Csehov-emlékest Tamásiban Nagyszerű élményben volt része Tamási érdeklődő közönségének va­sárnap este. A Magyar-Szovjet Tár­saság és a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat tamási szervezete ezen a na­pon Csehovnak, a nagy orosz író halálának 50 éves évfordulója alkal­mából műsoros megemlékezést tar­tott a helybeli kultúrházban. Este 6 órára nagyszámú hallgatóság gyűlt össze, hogy gyönyörködjék a nívós műsorban és tanuljon a Csehovról szóló előadásból. A műsorból kiemelkedtek Kurucz Júlia énekszámai, aki orosz és ma­gyar népdalokat­ énekelt Kovács Já­nos általános iskolai énektanár pom­pás zongorakíséretében. Ahogy a fia­tal, tehetséges énekes megjelent a színpadon, már előre hatalmas taps fogadta. Majd búgva szálltak ajká­ról az édes, kedves orosz melódiák. „A puszta néma táj" című orosz nép­dal éneklésekor tisztán csengő hang­ja szinte megelevenítette az orosz tájakat. A közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta a gyönyörű éneket. Rendkívüli sikere volt Drenovits László és Koppán Miklós által elő­adott páros férfitáncna­k is. A táncot meg kellett ismételniük. Szendy János gimnáziumi tanár szép előadásban mutatta be Cseho­­vot, a nagy orosz írót. Ismertette fia­talkori karcolatait, novelláit, majd érettkorú alkotásait. Művei ismerte­tésekor mindjárt bemutatta Csehov­nak magyar fordításban megjelent könyveit is. Ismertette Csehov életét, fejlődését, műveinek mélyebb értel­mét, költőiességének alapvető saját­ságait. Előadásának az volt a leg­nagyobb sikere, hogy felszította a hallgatóság kedvét Csehov művei­nek olvasására. (dr. K. J.) IN A­P­C­Ö Kulturális hírek a bonyhádi járásból Kakasdon július 2ö-én tartják meg a falunapot. A fiatalok egész­napos sportműsorral készülnek, majd este kultúrműsorral és bállal zárul a falunap. * Lengyelen augusztus 1-re tervezik a kakasdihoz hasonló műsor össze­állítással a falunapot. Lengyelen még kiállítást is rendeznek ez alka­lommal és este lesz a tánciskola zá­róvizsgája.* A váraljai tanítónő, Moldován Vilma a régi szüreti­ népszokásokat eleveníti fel és már az őszi nagy szüreti bemutatóra készülnek. * Augusztus 20-ra Bonyhádon mun­kás-paraszt találkozót terveznek.­­ Ezen a napon találkoznának a járás kiváló ipari dolgozói és a termelés­ben élenjáró dolgozó parasztok. Gaz­dag, változatos műsorral készülnek a bonyhádi kultúrmunkások erre az alkalomra, hogy felejthetetlenné te­gyék e napot. A járási kultúrotthont kifestik, hogy az is ünnepi díszben várja a találkozó résztvevőit. MOZI Garay filmszínház. Június 24-ig: TRUBA­Kezdések: vasár- és ünnepnap: 5, 7 és 9 órakor, hétköznap: 7 és 9 órakor. Szaporítsuk a juhállományt, emeljük a gyapjú­hozamot „A gazdaságos juhtartás minden lehetőségének maradéktalan kihasz­nálása érdekében juhállományunkat 1956 év végéig 2.3 millióra, a dara­bonkénti gyapjúhozamot pedig átla­gosan 3.8 kilogrammra kell emelni" — mondotta Hegedűs elvtárs a Köz­ponti Vezetőség 1953 december 19-i ülésén. Pártunk és kormányzatunk határozata a juhtenyésztés fejleszté­séről szükségessé tette, hogy Tolna megyében, mely az 5 juhtenyésztés­re kijelölt megyék egyike — Gyapjú­begyűjtő Vállalat — létesüljön. Kirendeltségünknek igen sok ne­hézséggel kellett megküzdenie, mint újonnan alakult szerv nem rendel­kezett azokkal a feltételekkel, me­lyek a munka elvégzéséhez szüksé­gesek voltak. Jól lehet, hogy a vál­lalat központja és a szervek, ame­lyekkel a kirendeltség közvetlen kap­csolatban állt, minden lehető segít­séget megadtak a gyapjúbegyűjtési, a juhforgalmazási, valamint az igen nagy mérvű raktározási feladat sike­res megoldására. Kirendeltségünk munkáját a széles dolgozó tömegek Tolna megyében eddig nem is na­gyon ismerték, pedig a munka amit végzünk, nem kis­ mértékben járul hozzá a kormányprogramm végrehaj­tásához. Kirendeltségünk állandó kapcsolatban van a juhtenyésztő ál­lami gazdaságokkal, termelőcsopor­­tokkal és az egyénileg dolgozó juh­­tartókkal. Ez a közvetlen kapcsolat alkalmas arra, hogy a gyapjúterme­­lés növelésére szaktanácsokkal lás­suk el a juhtartókat, hogy a gyár­ipar követelményeinek megfelelő nyersanyagot adjanak. Ezenkívül konkrét segítséget nyújtunk a juh­tenyésztés fejlesztése érdekében. Így például a téli átteleltetés megkön­­­nyítésére vállalatunk bonyolította le a kormányzat által biztosított abrak­takarmány vásárlását. Ott, ahol erre szükség volt, a helyi tanács javas­lata alapján előleget folyósítottunk. Előzetes szerződéskötések útján biz­tosítottuk a felesleges bárányszapo­­rulat elhelyezését. Ezenkívül előse­gítjük a kormányrendelet értelmé­ben visszatartható gyapjúmennyiség, tiszta gyapjúfonalra való becserélé­sét és ezáltal minden juhtartó ked­vezményesen juthat jó minőségű gyapjúfonalhoz. Mindezek a juttatások — az igen hosszú tél és a még hosszabb tavasz ellenére — nagymértékben hozzájá­rultak ahhoz, hogy kirendeltségünk gyapjúbegyűjtési tervét túl tudta tel­jesíteni. Ehhez elsősorban az állami gazdaságok és megyénkben a legtöbb gyapjút adó hőgyészi gyapjútermelő vállalat, valamint az egyénileg dol­gozó juhtartók járultak hozzá. A gyapjútermelő vállalatokon kívül a termelőszövetkezetek, mint például a gyulaji Új Barázda, a keszőhideg­­kuti Új Élet és a fácánkerti Vörös Hajnal tsz értek el jó eredményt. Az egyéni dolgozó parasztok közül Gál István őcsényi, Szebek Mihály szek­szárdi és Világos János decsi juh­tartó gazdák értek el kiváló ered­ményt. Az eredmények mellett azonban meg kell említeni, hogy termelőcso­portjaink között olyanok is vannak, amelyek nem fektetnek elég súlyt a juhok gondozására. Ilyenek például a hőgyészi Új Barázda tsz, ahol nincs megfelelő juhász, de a gondo­zás hiánya tapasztalható a kisvejkei Szabadság tsz-nél is, ahol az idei bárányokból sok elhullás volt. A juhtartás jó gondozás mellett igen jelentős jövedelmet biztosít a termelőcsoportoknak. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy kormányzatunk a gyapjú árát felemelte s ezzel a jó eredményt el­ért termelőcsoportok szép jövedelem­re tettek szert. Kormányzatunk mind azoknak a termelőcsoportoknak, amelyek a juhtartás előfeltételeivel rendelkeznek, hitelt biztosít, mely­nek keretében jövőben is hozzájuthat­nak kiváló tenyésztésű juhokhoz. A megyei és a járási tanácsok javas­lata alapján a Földművelésügyi Mi­nisztérium törlesztéses hitelakciója keretében kirendeltségünk is szállít a tsz-eknek ilyen ■ juhokat. A gyapjú­termelés növelését elősegíti kiren­deltségünk azzal is, hogy a megyei Állattenyésztési Állomással karöltve ellenőrzi a juhok nyírási adatait, mert a cél az, hogy ezzel a juhon­­kénti gyapjúhozamot emeljük, s a kevés gyapjút adó juhokat pedig ki­selejtezzük. Tolna megyében igen je­lentős feladat vár a juhtenyésztéssel foglalkozó szervekre. Különösen a háztáji gazdaságokban kevert a juh­állomány, ezért a gyáripar szempont­jából majdnem használhatatlan, gyenge minőségű, kevés gyapjúter­melő cikta-juhokat át kell keresztez­ni meninó-gyapjút termelő egyedek­­ké. Ezen a téren már eddig is kiváló eredményt ért el a nagydorogi kos­telep. A kostelep már eddig is kiváló tenyészértékű apaállatokat adott a termelőcsoportoknak és az egyéni dolgozó juhtartóknak s a jövőben is minden segítséget megad, hogy a kis tenyészértékű ci­kta állományt meri­­nóra keresztezze. Szeretnénk, ha rövid ismerteté­sünk hozzájárulna minden vonalon a juhtartási kedv fokozásához, s me­gyénk másképpen nem hasznosítha­tó legelőterületének felhasználásával hajtsuk végre pártunk és kormány­zatunk állattenyésztésfejlesztési ha­tározatát. Tartsunk minél több ju­hot, hogy a gyapjú mennyiségének és minőségének emelésével dolgozó népünk növekvő szükségletét bizto­síthassuk. Kürthy István telepvezető, * / 1954 JÚNIUS 24 A bátor helytállásért A Duna a toki­a megy­ei szakaszán lassan apad. A gátakon azonban őrt állnak a munkásosztály legjobbjai, a dolgozó parasztok és néphadsere­günk tagjai. Brigádokat alkotva, egy­mással versenyezve, védik a bölcs­kei—madocsai dolgozó parasztok mun­kájának gyümölcsét, a gazdag ter­mést. Az árvíz elleni harcot vezető szer­vek 21-én délelőtt a védelmi munká­ban kimagasló eredményt elérő bri­gádoknak és dolgozóknak 4 zászlót adományoztak. Az első zászlót Mészáros Ferenc főhadnagy kapta meg. A Bölcske­szigeti gátszakadásnál az ő példamu­­tatása nagymértékben segített meg­akadályozni a sziget elöntését. A második zászlót a pécsi MÁV Igazgatóság pályafenntartási dolgo­zói nevében Ács műszaki főtiszt vet­te át. • Kéri László alhadnagy vette át a harmadik zászlót. Az ő brigádja min­dig a legveszélyesebb hely védelmét vállalta. Egyhuzamban 21—36 órát töltöttek a gáton. A negyedik zászlót a BM légoltal­mi műszaki zászlóslja kapta jó mun­kájáért. A zászlóaljat Knapp Rudolf vezeti. SPORT A szekszárdi sportolók is kiveszik részüket az árvízvédelmi munkákból Megyénk sportolói, mint eddig is több esetben tették, most is kiveszik részüket minden megmozdulásból. Jelenleg legnagyobb segítséget az ár­­vízveszély elhárítására kell­­­ fordíta­ni, és a sportolók ott is helytállnak. Szekszárd mellett elhúzódó Sió-csa­­tornna hétfőn délután áttöréssel fe­nyegetett, és már úgy látszott, hogy elönti a Sió-híd, Téglagyár és a ha­tos műút közötti területet. E terü­let nagy részén kertészkedés folyik. Hétfő délután érkezett a hír Szek­­szárdra, hogy baj van a Sióval. A szekszárdi sportolók gondolkodás nélkül a bajbajutott terület megmen­tésére siettek. A többi dolgozókka­l együtt derekasan kivették részüket a munkából és így meg tudták aka­dályozni, hogy a Sió elöntse az em­lített területet. Különösen kitűnt jó munkájával Kőszegi György, a sió­agárdi falusi sportkör tagja, Csapó Jenő, szekszárdi Dózsa kosárlabdá­zója, és Cziráki János, a Szekszárdi Lendület sportolója. A város többi sportolói is dere­kasan helytálltak az elhárítási mun­kákban. A Megyei Testnevelé­­s és Sportbizottság apparátusa Bölcskén és Madocsán dolgoztak, míg Simon József, Simon Zoltán, Tischler Já­nos, Böcz János, a Szekszárdi Petőfi sportolói vasárnap és hétfőn ugyan­csak a veszélyeztetett területeken az ottani munkákból derekasan kivették részüket. A Szekszárdi Szpartakusz sportolói is követték a többi szek­szárdi sportoló példáját. Hodász Gyu­la, Mennyei Imre, Jánosi József röplabdázók, va­lamint Matus Magda kerékpárversenyző itt is megállták helyüket. HÍREK SZOMBAT, JULIUS 24 ÜGYELETES GYÓGYSZER TARS 11/1. sz. AU. gyógyszertár. NEVNAI*: Krisztina. — IDŐJÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás szombat estig: vál­tozó felhőzet, több helyen záporeső, zivatar, mérsékelt szél, a nappali hőmérséklet a keleti megyékben kis­sé csökken, máshol alig változik. Várható hőmérsékleti értékek szom­baton reggel nyugaton 11—14, kele­ten 13—16, délben 26­—29 fok között. Kaposvári Kinizsi—Nagymányoki Bányász 4:1 (3:0) Kaposvár, 1200 néző, vezette: Biró (Somogy megye). Kaposvári Kinizsi: Mezőfi — Val­­kó, Balázs, Vajda — Biczó, Fényes — Hornyák, Stadler, Kanizsai, Nagy Szitás. Nagymányoki Bányász: Veres — Takács, Molnár, Németh — Koncz, Baumgartner — Fazekas, Füzesi, Dolmány, Wéber, Gelencsér. A kaposváriak indítják el a lab­dát és már a 6. percben Szitás ré­vén megszerzik a vezetést. A gól után fokozatosan feljön a bányászcsapat. A 12. percben Wéber I. kitűnő lab­dáját Gelencsér az oldalhálóba lövi. Röviddel utána Wéber erős lövését csak szögletre tudja tolná Mezőfi. — Nagyon erős a bányászok nyomása, szépen, ötletesen játszanak. A 16. percben Balázs csúnyán letalpalja a lövő helyzetben lévő Wéber­t. Wé­­bert leviszik a pályáról és utána 20 percig ápolják, de 10 emberrel is támadnak a bányászok. A 35. perc­ben beálló Wébert megtapsolja a közönség. A következő percben Stad­ler nagyerejű lövését Veres kiüti, melyet Nagy, a Kaposvári Kinizsi balösszekötője kézzel a hálóba juttat. A játékvezető azonban a gólt meg­adja, 2:0. A gól után Wéber szép cselekkel lerázza magáról a védel­met és nagy lövése nyomán a jobb felső sarokban köt ki a labda. A j­áték­­vezető azonban szabálytalanság miatt nem adta meg a góst. (?) A kaposvári ellentámadást Takács csak szabálytalansággal tudja megakasz­tani, a megítélt 11-est Biczó értéke­síti. Röviddel utána a nagymányokiak ellentámadását Balázs szabálytala­nul akasztja, a játékvezető 11-est ítél, de Németh a labdát kapufának lövi. Szünet után Veres helyett Ásvány véd, a bányász fölény tovább tart. Wéber, Füzesi, Gelencsér a labda útja, aki egy-két csel után otthagy­ja a védőket és a jobb alsó sarokba lő. Kezdés után Nagyhoz kerül a lab­da, akit Koncz a kaputól 22 méterre felvág. A büntető rúgást a Kinizsi értékesíti, így az eredmény 4:1. A kaposvári játékosokon a fáradtság jelei mutatkoznak, míg a nagymányo­ki bányászok még mindig frissen mozognak a pályán. A 38. percben Balázs csúnyán felvágja Füzesit, aki sántítva kénytelen elhagyni a játék­teret, helyette Wéber II. áll be. To­vábbra is támadnak a vendégek és egy baloldali támadás végén Wéber II. a kapufára fejel. Kinizsi térfelén ér véget a mérkőzés. Jók: Biczó, Fényes, illetve Wéber I., Dormány, Németh. Bírálat: Erélyesebb csatárjátékával győzött a kaposvári csapat. A bányá­szok szép, ötletes, helycserés táma­dásai megnyerték a közönség tetszé­sét, melyet a mérkőzés folyamán több esetben tapssal jutalmazott. A játékvezető gyengén vezette a mér­kőzést. A visszavágó mérkőzés július 25- én lesz Nagymányokon. Folytatódott a nagy nyeremények sorozata a TOTÓBAN Noha 7 szelvénnyel értek el 12 találatot, mégis mindegyikre 21.532.— Ft nyereség jutott. 11 találat 687.— Ft. 10 találat 75.— Ft. TOTÓZZON, NYERHET! Vas és Fémhulladék Ipari V. se­gédmunkásokat keres vasrakodásra. Munkaruhát, bakancsot, esőkabátot és egyéb védőfelszerelést, kedvezmé­nyes áron ebédet és munkásszállót biztosítunk dolgozóinknak. Cím: Bu­dapest, VII. Madách Imre út 7. ------------ ' " ................ . J TOLNAI NAPLÓ • Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámail 20­10. 20­11 Szekszárd, Széchenyi­ utca IS. M. N. B. egyszámlaszám: 00.878.06S—SS Előfizetési díj: bar­ 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály­ utca 10 •*. J Telefon: 20-27. " A nyomdáért fülek­ MELLES REZSŐ. " (

Next