Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-16 / 167. szám

TOLNAI VILÁG PROLETÁRJA! EGYÍSÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: DkU vyotaé* Franciaországra: Az Egyesült Államok, és N­agy-Britannia nyilvánosságra hozta tervét „Nyu­­gat-Németország szuverenitásának visszaállításáról" (2. o.) — A járási mezőgazdasági osztály is megteszi a magáét (3. o.) — Az alsómánai gazdák „fogadjistene" (3. o.) — Máris teljesítette babkonzerválási tervét a Paksi Konzervgyár (4. o.)• AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG­ÁN­A­K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM ARA 5­1 FILLÉR PÉNTEK, 1954 JÚLIUS 16 A gépállomások megyei igazgatósága közli: meg kell gyorsítani a gépi aratást Megyénk gépállomásai eddig az aratásból nem valami példamuta­tóan vették ki részüket. A mindig élenjáró iregszemcsei gépállomáson egy aratógépre július 11-ig összesen 4 kataszteri hold aratás jut, ugyan­ez a helyzet a hőgyészi gépállomá­son is. A kombájnaratással legjob­ban le van maradva a bonyhádi, a dalmandi, a nagydorogi és a tamási gépállomás, ahol július 11-ig a jelen­tés alapján egyetlen holdat sem arattak. A gépállomások közül­­ legtöbbet aratott eddig a szedresi, majd a pin­cehelyi, a bölcskei és a sárpilisi gépállomás, bár ezek teljesítménye sem kielégítő. Legkevesebbet aratott eddig az iregszemcsei gépállomás, amely tervének még 2 százalékát sem teljesítette. Sorrendben utolsó a hőgyészi, a dalmandi, a tamási gépállomások. Megyénk kombájnvezetőinek ver­senyében Virágh Mihály, a szedresi gépállomás kombájnvezetője szerezte meg a vezetést, eddig 58 holdat ara­tott le. Második Tibai Sándor szed­­resi 54 holdat aratott, harmadik Szij János bölcskei 45 holddal, negyedik Szántó József mözsi, 40 holddal. Az aratógépkezelők versenyében Födő I., pincehelyi traktoros vezet, aki 58 holdat aratott eddig. Máso­dik Horváth Mihály szintén pince­helyi, 52 holdat aratott, harmadik Lubik József bölcskei, 40 holdat ara­tott, negyedik Dobai János pince­helyi, 36 holdat aratott. Tarlóbontásban legjobb eredményt elért traktoros Balogh Gyula Sár­pilis, 72 normálhold a teljesítménye. Második Horváth Mihály Pincehely, 71 normálhold teljesítménnyel, har­madik Savanyu István Nagykónyi, 55 normálholddal, negyedik Szilas Ferenc Tevel, 54 normálholddal. A traktoros brigádok aratási, tarló hántási versenyében Lapadát József, a tamási gépállomás egyik brigád­vezetője az első. Második Spannen­­berger Mihály Konyhád, harmadik Szabó János Szedres. Bogyiszlón folyik a küzdelem az árterületen lévő gabonáért A múlt hét csütörtökön Bogyiszló községben több dolgozó paraszt meg­kezdte az aratást. K. Póta Sándor és Szűcs Gábor dolgozó parasztok, mint minden munkában, ebben is elsők voltak. Elsőnek az őszi és a tavaszi árpa aratását kezdték meg. Ezek aratását csütörtökre be is akar­ják fejezni. Több dolgozó paraszt már a búzáját is aratja, de K. Póta Sándor és Szűcs Gábor már ezzel a munkával is végeztek. Megbuktatták tarlójukat is, sőt a másodnövényt is elvetették. A kedvezőtlen időjárás azonban akadályozza a bogyiszlóiak munká­ját. Most pedig arra is különös gon­dot kell fordítaniuk, hogy az árvíz­veszélyeztette területekről is időben betakarítsák terményeiket. A köz­ségi tanács már értesítette a lakos­ságot, hogy a Duna kiöntéssel fenye­get, így mindenki igyekezzen gabo­náját betakarítani, nehogy az eset­leges árvíz tönkretegye munkájának gyümölcsét. A szorgos munka nyo­mán mintegy 13.000 öl ősziárpát már be is takarítottak, de még jelentős terület van ártérben olyan, melyen bizony a gabonák igen lassan érnek. A dolgozó parasztok azonban min­dent­ elkövetnek annak érdekében, hogy ezeket a területeket is meg­mentsék. Állandóan figyelemmel kí­sérik a gabonák érését és amelyik terület aratásra kész, azt azonnal learatják és biztonságos helyre szál­lítják. Mátokra készülnek a tolna megyei kultúrottbaink Tolna megyében az esős időjárás erősen hátráltatja az aratást, s az elkövetkező hetekben kemény mun­ka vár az aratókra, mert a legtöbb helyen egyszerre ért be az őszi árpa, a rozs és a búzai s az aratással nem szabad késlekedni. A nehéz munka után kellemes szórakozásról gondos­kodnak mindenütt a kultúrott­honok s a legtöbb helyen már meg is kezd­ték az aratóbálok, vidám nyári mu­latságok szervezését. Bátának országos hírű népi együt­tese van, melynek egyik tagja, Szán­tó János traktoros, jónevű rigmusíró hírében áll a környéken. Szántó Já­nos az aratóbálra új rigmusokat ír, melyben sorra szerepelnek a jó és rossz bátai gazdák. A dunaföldvári kultúrotthon a báli előkészületek mellett, az úttörők bekapcsolásával már megkezdte a község legjobb gazdáinak köszönté­sét. A napokiban idős Kispál Márton gazda udvarán szólalt meg elsőnek az úttörők kórusa, akik a falusi rig­musíró brigád szövegét énekelték: „Idős Kispál Márton, talán meg nem sértlek, — néhány­­ köszönőszót ha írok tenéked ...“ A tamási kultúrotthon a Vörös Szikra tsz-el közösen rendez arató­bált, melyre meghívják az iregszem­csei kísérleti gazdaság dolgozóit is. Az ozorai aratóbálon a falu népi együttese szabadtéren adja elő Illyés Gyula „Ozorai példa­* című darab­ját, míg a tánccsoport régi ozorai táncokból állított össze egy aratóbáli jelenetet. f­j egészségügyi létesítménnyel gazdagodott Szekszárd Szekszárd új egészségügyi létesít­ménnyel gazdagodott: röntgenintézet nyílt az SZTK-ban. Röntgenvizsgá­latok eddig csak a szekszárdi kór­házban folytak, s így az SZTK be­tegek sok felesleges fáradságnak, utánjárásnak voltak kitéve. Az új röntgenintézettel minden vizsgálati hellyel rendelkezik az SZTK szek­szárdi rendelőintézete. Újabb boltok nyíltak a paksi járásban Ebben az évben már sokszor ad­tunk hírt arról, hogy megyénkben újabb vegyes- és italboltok létesül­tek a dolgozó parasztság részére. Az aratás megkezdése előtt a paksi já­rásban újabb boltokat nyitottak meg. Sárszentlőrincen a község felső ré­szében az intézőbizottság kezdemé­nyezésére határozta el a földműves­szövetkezet, hogy egy új fiókboltot létesít. Ma már a dolgozó paraszt­ságnak a közszükségleti cikkekért nem kell több mint egy kilométert gyalogolni. A paksi földművesszövet­kezet igazgatósága fontosnak tartot­ta Hegyespusztán — ahol 50 család, köztük több állami gazdasági dolgo­zó van — egy új vegyesbolt meg­nyitását. Dunakömlődön eddig csak egy bolt volt. Nemrég megnyitották a fiókboltot, mellyel nagyban meg­javult ebben a községben is az áru­ellátás, Alsópéli állami gazdaság: Közel 100 forint kereset a vasárnapi aratásért Az esős időjárás nagy­ban akadályozta az alsó­­péli állami gazdaság ara­tási munkálatait is. A le­maradás pótlására a gaz­daság vezetősége és a dol­gozók elhatározták, hogy a továbbiak során min­den alkalmas órát kihasz­nálnak az aratásra. Az el­határozást tett követte. — Július 11-én, vasárnap, úgy 9 óra tájban, amikor az éjjeli eső után felszá­radtak a gabonák, 7 ké­vekötő aratógép és 75 dol­gozó fogott hozzá az ara­ I­ítish­ez-Ezen a napon 54 hold gabonát arattak le, azt kérésztekbe is rakták, n­ehogy ismét megázzon a learautt gabona. A gépi aratók közül Bak Ádám és társa értek el legjobb eredményt, 11 foldat arat­tak le és 85.36 forintot kerestek vasárnap. A kézi aratók közül Rezneki Já­nos 12 tagú fogatos mun­kacsapata tűnik ki leg­jobban, 4,5 hold búzát aratott 'e, szeme­ venként 92 tor­­­tot kerestek. A többi aratógép,"sek és gya­­cemunkások ,s jó eredményt értek el, vala­­menny­­er> példát, mutat­tak a gazdaság többi dol­gozói fel e. A jó példa kö­vetőkre is talált. A szaba­­t­or­i üzemegységben az állattenyésztési dolgozók vállalták, hogy szabadide­jükben az aratógépek után keresztekbe rakják a gabonát. A dolgozók mun­kakedvét nagyban fokoz­za pártunknak és kormá­nyunknak az az intézke­dése­­, mely szerint a dolgozót vasárnapi mun­­kájáért 150 százalékos bé­rezés illeti meg, ha a hét minden köznapját mun­kával töltötte el. Somogyi József Alsópél, állami gazdaság. AZ ARATÁS HÍREI Segítség a jégkárosult mázai Megtérés tsz-nek A nagyvejkei termelőszövetkezet tagsága nemrég kezdett hozzá az aratáshoz, munkájukat már többször megzavarta az eső. Alig aratnak egy-két napot, vagy esetleg pár órát, máris esik és várni kell a gabona szá­radására. A tsz tagsága azonban minden percét ki­használja a kevés jó időnek, s így szépen haladnak az aratással. Erről ad hírt levelében Lovász Ferenc elv­­társ ,a tsz elnöke, amikor beszámol, hogy július 12-ig learattak 14 hold őszi, 10 hold tavaszi árpát, 272 hold rozsot, most pedig már a búzát aratják. Egy kévekötő és egy marokrakó aratógép dolgozik a tsz-ben. A ma­rokrakó aratógépet a tsz-tagok alakították át fűkaszáló­ gépből. Mindkét géphez biztosították a szükséges mun­kaerőt és ezenkívül 12 aratópár is szorgalmazza az aratást. Az aratás mellett elvégezték 30 hold lucerná­juk másodszori kaszálását is, most azon igyekeznek, hogy július 23-ig a gabona aratását is befejezzék. Levelének további sorai arról szólnak, hogy ami­kor szövetkezetük értesült a mázai Megtérés tsz jég­káráról, elhatározta, hogy segíti őket, s 12-én át is adtak nekik 6 mázsa búzát és 8 malacot. A gíriciii termelési bizottság jól mozgósított az aratásra Génjén község határa azok közé tartozik, ahol kissé későn érnek be a gabonák. A termelési bizott­sága pedig azok közé, akik időben felkészülnek a so­­ronlévő munkálatokra, így volt ez most az aratás meg­kezdése előtt is. A termelési bizottság tagjai jóval az aratás megkezdése előtt gyűlésre hívták össze a köz­ség élenjáró dolgozó parasztjait és a községi tanác­­csal egyetértésben megbeszélték feladataikat az aratás idejére. A feldat végrehajtásának megkezdésére azonban csak a múlt pénteken került sor, ugyanis akkor kezd­ték meg az aratást. A Vörös Nap tsz is későn tudott hozzáfogni az aratáshoz, de az árpáját már learatta. Hétfőn már általánossá vált a községben az aratás, úgy számol­nak, hogy 8 napon belül el is végzik azt, ha az idő is hozzájárul tervük végrehajtásához. Az árvízveszéllyel nem sok gondjuk van. Azon a területen csak szénájuk fekszik, azt pedig már betakarították, így minden ere­jüket az aratásra tudják összpontosítani. Levél a gyulaji Új Barázda tsz-ből „Nagy nap volt július 9-e a gyulaji Új Barázda tsz-ben. Ezen a napon indult harcba a tagság a ga­bona sikeres betakarításáért. Egy kombájn és egy ara­tógép kezdte meg az aratást. Hétfőn, vagyis 12-én pedig már az egész tagság aratott. Az új gabonát már készen várta a tsz raktára. Ott fogják megtisztítani a­ kombájn által aratott gabo­nát is, melyből elsőnek állam iránti kötelezettségüket teljesítik" — írja levelében Árki István levelezőnk. Levelének további sorai arról szólnak, hogy az aratás megkezdése előtt munkaegység előleget osztottak ki a tagok között, munkaegységenként 8 forintot. A tsz vezetősége hozott egy határozatot az aratás meggyorsítása érdekében, mely szerint az a tag, aki vasárnap dolgozik, kap egy munkaegységet és ammellett 25 forint készpénzt, melyet azonnal ki is fizet a tsz. Az esős időjárás ellenére jól halad az aratás Faddon Már régóta pengnek a kaszák a faddi határban. A dolgozó parasztok Péter-Pál nap táján kezdték meg az aratást. Azóta már eltelt két hét, az eredmény sem maradt el, a gabonavetésterület mintegy 60 százaléka van már learatva. Ha az aratás megkezdésétől számí­tott időhöz mérjük azt az eredményt, megállapíthat­juk, hogy gyenge, de ha figyelembe vesszük az esős időjárást, azt kell megállapítanunk, hogy jó ered­mény. Nem egy olyan dolgozó paraszt van már a köz­ségben, mint Matus Antal VB-tag, 9 holdas dolgozó paraszt, vagy Nyirati József és Boda János, akik már befejezték az aratást és a hordáshoz készülődnek.­­ Ezek a dolgozó parasztok a tarlóbuktatásban és a másod­vetésben is példát mutatnak, mindhárman elvé­gezték azt. A község termelőszövetkezetei is egymással ver­senyeznek az aratásban, nem kevésbbé a beadás tel­jesítésében is. A Kossuth termelőszövetkezet első az aratásban, a hét végére befejezi azt. Az Új Élet és a Győzelem tsz-ek pedig a gabonabeadás teljesítésé­ben lesznek az elsők. Mindkét tsz földjén kombájn arat, már a magtisztító gépet is kihúzatta hozzájuk a gép­állomás, rövidesen üzembe helyezik azt és a megtisz­tított gabonából elsőnek még e hét végére beadják az államnak járó gabonájukat. A község aratási munkálatainak menetét itt sem hagyja nyugodt mederben folyni a Duna áradásának híre. A faddiaknak is jelentős területük kerülhet víz alá. Éppen ezért elsőnek ezeken a területeken sürge­tik az aratást és a termények biztonságba helyezését. Diósberényi Március 9 tsz: 18 kasza állandóan vágja a gabonát „A diósberényi Március 9 tsz tagsága idejében végzett a növényápolással a takarmányt is betakarí­totta. Lucernájuk és réti­­szénájuk már el van rak­tározva télire. A tagok a munkát egymással ver­senyben végzik. Az ara­tásba bevonták a család­tagokat is s így minden tag családjával együtt aratt. 30 tag dolgozik így, s 18 kasza állandóan vág­ja a gabonát. Az árpát már le is aratták. Minden­ki azon igyekszik, hogy a legkisebb szemveszteség­gel végezzék el a betaka­rítást“ — írja levelében Tóth Ilonka diósberényi levelezőnk. Belecska: Schier Konrád egy hold másod­növényt vetett Belecska község dolgo­zó parasztsága idejében felkészült az aratásra, úgy számolnak, ha az idő engedi, a hét folyamán befejezik azt. Eddig 75 százalékát aratták le ter­ményeiknek. Schier Kon­­rád 13 holdas dolgozó pa­raszt már az összes ga­bonáját learatta. Kontár Ferenc 12 holdas dolgozó paraszt is méltó társa Schier Konrádnak, ő is befejezte az aratást. Jú­lius 12-ig tartójának is megbuktatta mintegy 75 százalékát, egy holdat pe­dig bevetett másodnövén­­nyel. A községben több ilyen dolgozó paraszt van: Müller János 8 holdas dolgozó paraszt már 80 százalékban végezte el a tarlóbuktatást, az aratást ő is befejezte. A példamutató gazdák között kell megemlékezni Műk Sándorról is, aki 3 hold földön gazdálkodik, 400 öl nyári burgonyát és 200 öl borsót vetett másod­növénynek. Bánki József Belecska. Izményi Nagysarló tsz: Besilózták a romlásnak indult, a jégverte takarmányt Az aratás megkezdését, melyet július 5-re tervez­tünk, az esős időjárás miatt 9-ére kellett halasztanunk. Határunkban komoly zivatar húzódott végig és jég is esett. A zivatar és a jég komoly kárt okozott szövet­kezetünknek, 3 hold réti szénánnk renden feküdt fel­száradásban. Vörösherénk is le volt már kaszálva, azt is ren­den kapta a zivatar. Úgy láttuk, hogy mind a kettő elrothad a renden. A jég leverte a borsót, csalamádét, a zabot és a bükkönyt is. Bizony ez kedvét szegte a tagságnak. Nem is csoda, hiszen komoly kárunk szár­mazott volna belőlük, ha idejében meg nem mentjük, csak hogy megmentettük azokat, besilóztuk, öt napon át silóztunk, ezalatt az idő alatt 80 köbméter silót ké­szítettünk az ötféle takarmányból. Mégpedig úgy, hogy mindet összeszecskáztunk és külön rétegekben szórtuk egymásra. Az erjedés elősegítése érdekében sóztuk és vízzel hígított melasszal locsoltuk a réte­geket, a töltés közben pedig állandóan tapostuk a silót. Mire elkészültünk a silózással, a tagság kedve is megjött, megmentve látták a takarmányt. Július 9-én reggel, mikor ismét felsütött a nap, mindenki derűs kedvvel fogott az aratáshoz, vasárnap délig le is arat­tuk az összes őszi és tavaszi árpánkat. Azóta zavarta­lanul végezzük az aratást kézzel is, géppel is. Van egy marojerakó aratógépünk, az is arat. A gépállomás pe­dig egy kévekötő aratógépet küldött segítségünkre. Id. Marcai Tivadar agronómus, Izmény, Nagysarló tsz.

Next