Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-28 / 204. szám

4 A dohánytermelők figyelmébe! Szeptember 1 és október 25 között beváltják az alja dohányleve­­ket A dohánytermelő gazdaságoknál mutatkozó szárítópajta hiány, illet­ve a dohánytermelés minőségének megóvása, valamint a belföldi gyár­tás nyersanyagellátása érdekében a Dohányipari Igazgatóság elrendelte a dohánytermés aljleveleinek szep­tember 1-től október 25-ig történő korai beváltását. A mezőgazdaság­ban jelenleg fennálló munkaerő­hiányra való tekintettel meg van engedve az, hogy szeptember 1-től október 25-ig terjedő időszakban be­váltásra kerülő dohányleveleket cso­mózni nem kell. Azokat csak szín és minőség szerint elválogatva, bá­lákba rakva a csomózott dohányok­ra megállapított beváltási ár és a minőségi prémium elszámolása mel­lett kell átvenni. Ha azonban a termelő aljdohányát szabályszerűen becsomózva szállítja be a Dohánybeváltó Vállalathoz, ak­kor a szeptember 30-ig átvett cso­mózott aljdohány után 15 százalék, az október 1-től 25-ig beszállított csomózott aljdohány után pedig 10 százalék gyorsbeadási prémiumot fi­zetünk. E gyorsbeadási prémiumot a beváltási ár és a minőségi prémium együttes összege után számítjuk ki. Ezúton arra hívjuk fel a dohány­­termelők figyelmét, hogy amennyi­ben a fent említett időponton be­lül, vagyis, szeptember 1-től október 25-ig kívánják beszállítani aljdo­hányukat, úgy ezen szándékukat minél előbb jelentsék be a dohány­beváltó üzemünknél, hogy a pénz­ügyőrségnél a beszállítandó dohá­nyok súlyelőirányzása iránt idejé­ben intézkedés történhessen. A pénzügyőrségi súlyelőirányozás meg­ejtése előtt ugyanis a korai bevál­tásra szánt dohányok válogatását ás bálázását nem lehet megkezdeni. Ezért fontos már mo­st megejteni a bejelentést a beváltó üzemnél. Ez alkalommal hívja fel a dohány­beváltó üzem a dohánytermelők fi­gyelmét arra is, hogy ne hagyja­nak egyetlen értékes a­­jlevelet sem lesülni. Az aljlevelek betakarítása­­ ugyanis kataszteri holdanként 100 —150 kiló többtermést jelent. En­­­nyi súlyú többtermelés pedig a men­­nyiségi (többtermelési) jutalom szem­pontjából igen számottevő jövede­lemtöbbletet eredményezhet. Ha ugyanis a betakarított aljlevelek sú­lyával együtt az egész levéltermés összes súlya kataszteri holdanként meghaladja a 470 kilót, akkor a t­öbbi á­ltermés után a termelői bevál tási ár és a minőségi prémiumon felül az átlagos termelői dohány árának 40—200 százalékig terjedhe­tő összegét mennyiségi jutalom cí­mén kell a termelő részére kifizetni. Természetesen az ingyenes cigaret­tajuttatás és jutalom is a beszállí­tott dohány mennyiségéhez mérten emelkedik. Kovács István a faddi dohánybeváltó üzem vezetője. Közkívánatra meghosszabbították a paksi járási szakköri kiállítást Augusztus 20-án nyílt meg a pak­si járási kultúrházban a járás szak­köreinek kiállítása. Dunaföldvár, Pusztahencse, Sárszentlőrinc, Bikács, Nagydorog, Kajdacs és Németkér kultúrházainak szakkörei küldték be munkáik közül a legszebbeket, legér­tékesebbeket. Minden szép darabról hosszadalmas lenne beszélni. Néhá­nyat azonban feltétlenül meg kell említeni. A nagydorogi varrótanfo­lyam modelljei, a sárszentlőrinci szabás-varrás kör gyermekruhái, Bus Pál, általános iskolai igazgató-tanító fafaragásai a pusztahencsei kézimun­kák igen nagy tetszést arattak. Szép volt a kajdacsi hímzett kötény és a németkéri táncruhák. Nagy István kajdacsi népművész díszgombjaival és faragásaival tűnt ki. Szép magya­ros motívumokat tervez és készít. A paksi képzőművész szakkör anya­gát nehéz lenne felsorolni. Élethű portréi, akvarelljei, ceruzarajzai nagy elismerést váltottak ki a kiállítás látogatóiból. Kaszeli László tanár festményei igaz, művészi alkotások. Említést érdemel a fotoszakkör anya­ga. Inotai Imre, a szakkör vezetője igazi fényképész, ha amatőr is való­jában. Aratási, cséplési felvételei, az árvízkor készült képei, a beadásról, az augusztus 20-i ünnepségről készült fényképei dicséretet érdemelnek.­­ Szép felvételekkel bizonyították be a szakkör tagjai, hogy sokat tanul­tak vezetőjüktől. A méhész szakkör ízlésesen, szé­pen kiállított keretei és felszerelései is tetszést keltettek a látogatók kö­rében. A gazdaasszonykor anyagát elmon­dani is sok lenne. Feltétlenül dicsé­ret illeti a kör vezetőjét, akinek öt­letei alapján maradék anyagból szép párnákat, fali szőnyegeket készítet­tek az asszonyok. A kiállítás anyagának összegyűjté­séből a járási kultúrház valamennyi dolgozója kivette a részét, a megren­dezésért is a kollektíváé az érdem. A látogatottság olyan nagy volt, hogy a kiállítás időtartamát meg kel­lett hosszabbítani. NI­IRKK SZOMBAT, 1954. AUGUSZTUS 28 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR, 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP­­Ágoston. — IDŐ­JÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás szombat estig: vál­tozó felhőzet, néhány helyen zápor­eső, esetleg zivatar. Mérsékelt észa­ki, északkeleti szél. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek szombaton reggel 11—14, délben 24—27 fok között. fl A­P­L 0 Merfi gazdasági s rak tanácsadó Me hagyjuk elvénülni a sarjat Nem akkor kell a takarmányt be­takarítani, amikor az a legnagyobb tömeget adja, hanem akkor, amikor a legnagyobb mennyiségű tápláló­anyagot tudjuk vele biztosítani. A lucernánál és hereféléknél a ka­szálás legmegfelelőbb ideje a bim­bózáskor van. Ilyenkor a szár­­ és a levél aránya megegyező. Ha később kaszálunk — például virágzás ide­jén — a levél már csak 40, a szár pedig 60 százalék. A szárrészek ilyenkor már megvastagodnak, sok­ nyersrostot tartalmaznak, tápanyag­tartalmuk pedig negyedére csökken. A későn kaszált lucerna levelei is kevesebb keményítőt és fehérjét tar­talmaznak, s szárításkor könnyebben is peregnek. A sarjú szénét akkor kaszáljuk, amikor a szárbanőtt füvek virágzása megkezdődik. Ha a sarját késve kaszáljuk, a gyomok magjaikat már beérlelik, s emellett igen rossz minőségű szénát tudunk csak betakarítani. Az elfá­sult gyomot a jószág kidobálja a szé­na közül és vele együtt a jó minősé­gű szénát is elpocsékolja. Időben kaszáljuk tehát a takar­mányokat és a kaszálás után 3—5 óra múlva, rendsodrógéppel, vagy kézigereblyével 30—35 centiméter vastag hengerekbe sodorjuk a na­pon megfonnyadt szénát. Három nap múlva a hengereket forgassuk tovább, majd két nap múlva már be is hordhatjuk. Ha rendeken szárítjuk a szénát, állandóan figyeljük a zöldtömeg száradását. Akkor forgassunk, ami­kor még nem pereg a levél. For­gatásra a legmegfelelőbbek a kora reggeli, vagy késő esti órák, ami­kor a levegő párás és a széna le­vele nem pereg, nem törik. A meg­száradt rendeket is a reggeli har­mat felszáradása után, vagy késő délután rakjuk kisebb petrencékbe. A petrencéket pedig néhány napi szá­radás után kazalozzuk. A savanyú szénát adó rétek sarjú­jából pedig készítsünk silótakar­­mányt. Sz. P. M­O­Z­I Garay filmszínház. Augusztus 28-ig1: SZI­BÉRIAI RAPSZÓDIA. Színes, zenés szovjet film. Kezdések: vasár- és­­ innepnap: 3, 7 év • órakor, hétköznap: 7 és 9 órakor A Fővárosi Csatornázási Művek Nagybudapest területén végzendő munkára segédmunkásokat és kubikosokat felvesz. Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk. Minden dolgozó ruha ellát­mányba részesül, valamint üzemi étkez­tetés is a rendelkezésére áll. Vidéki családos dolgozónak napi 6 Ft. külön­­élési díjat fizetünk. Havonta egyszer a hazautazási költséget megtérítjük. Je­­lentkezni lehet Fővárosi Csatornázási Művek V. Március 15 tér 3. szám Munka­­­­ügyi osztály. ** A szőnyegről és a kiállításról • • • ■— Na végre, — sóhajt fel Szőcs Zoltán körülbelül másfélórás heves meggyőző beszéd után és alákanya­­rítja nevét az elismervényre: ... Elismerem, hogy egy székely szőttes szőnyeget a néprajzi kiállításra elvit­tem ... Azután a jól végzett munka örömével hóna alá veszi a „zsákmányt", a gyönyörű székely szőnyeget. Alig ér ki azonban az utcából, már siet is utána Lo­vász Lajos felesége, Katalin asszony, hogy hát ő még­sem meri az ura engedélye nélkül odaadni a szőnye­get. — Ne is haragudjon az elvtárs, de visszaviszem •— mondja. Szőcs Zoltánnak hirtelen megkeseredik a szája­­íze. Nagyon tetszik neki a szőnyeg, hiszen régi, talán több, mint százesztendős eredeti székely munka és ő elhatározta, hogy ezt feltétlenül megszerzi a kiállí­tásra. Ez azonban nem könnyű dolog, amint láthatjuk. A székely tulajdonosok, ez esetben Lovászék, mint va­lami szent ereklyét, úgy őrzik a ki tudná megmon­dani, hányadik dédnagymama szőtte holmit. Ha már olyan messziről ideszakadtak Závodra, ebbe a tolname­gyei kis faluba, legalább nemzeti viseletük egy-egy szép darabja őrizze a régi otthon emlékét. Szőcs Zoltán érti ezt, vagy legalábbis próbálja megérteni, d­e a kiállítás is fontos és annak egyik leg­szebb darabja lenne ez a szőnyeg. Az álhatatos művé­szeti előadó — mert Szőcs Zoltán, a bonyhádi járási kultúrház művészeti előadója, — mire gondolja, hogy hazament már a gazda, visszamegy Lovászékhoz. Férfi­emberrel talán könnyebben szót ért, ebben remény­kedik. Valóban így is van. Elmondja Lovász Lajosnak, hogy miről is van szó és kevés idő múlva már viszi is a szőnyeget, amely számára drágább, mint a keleti mese Dzsomártjának csodálatos szőnyeg. Öröme azon­ban ismét búra válik, sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy dühre, amikor meglátja, hogy Katalin asszony sietős léptekkel ismét hozzátart. — Adja vissza — kéri a szőnyeget, — mert nem tesz nyugtom, amíg odalesz. Se aludni, se jóízűen enni nem tudok majd, attól félek, hogy elveszik. Szőcs Zol­tán nem tud erre mást tenni, mint — nem szívesen ugyan, — de visszaadja. Ezért a darabért azonban né­mileg kárpótolja a gazdag anyag, amit Závod község többi székelyétől és az ősi német lakosságtól kapott. Hasonlóképpen folyik megyénk minden járásában a népművészet kincseinek felkutatása, összegyűjtése, hogy a szeptember 12-én megnyíló néprajzi kiállítás anyaga minél gazdagabb, minél szebb legyen. Az eddig összegyűjtött kiállítási anyag arra enged következtetni, hogy a szekszárdi múzeum falai még nem láttak ilyen színpompás kiállítást. Ami népművészeti kincs csak van a megyében, akár régtől fogva, mint a sárközi, vagy a német, akár a székelyek, vagy a felvidékről ide­települtek hozták magukkal, az mind együtt lesz ez al­kalommal. A lengyeli kultúrház székely szövőszakköre saját­­készítményű munkáiból adott néhány igen szép dara­bot. A majosi székely faragókör ügyes kis székely ka­put készített, azonkívül kisebb faragott munkákat: kopjafákat, kanalakat. Ezzel bebizonyították, hogy egész nyár­on át tevékenykedtek a kis­ faragók, mert legnagyobbrészt általános iskolás gyerekekből áll a fa­­ragókör. Kalocsáról vagyontörő anyag gyűlt össze szín­­pompás népviseletből. Pillangós, hímzett fejdíszek, gyermekruhák, menyecskeruhák adják a gyűjteményt. Külön érdekessége lesz a kiállításnak az izsai felvidéki népviselet. Láthatjuk majd a felvidéki lakodalmas ru­házatot is. Szerepel a kiállításon a ma már alig látható mözsi népviselet, igen szép a különös formájú hímzett főkötő. A sárközi szőttesek, hímzések, varrottasok leg­szebbjeiből gazdag gyűjteménye van már Bogár István­nak, a népi együttes vezetőjének. A gyűjtemény hos­­­szú évek munkájának gyümölcse, ugyancsak a kiállítás színvonalát emeli. Külön érdekességként szerepelnek majd Nedves Józsi bácsi, öreg udvari pásztorember szőrmunkái. Velük együtt a tolnamegyei pásztor­ruhá­zatot is bemutatja a kiállítás. _______ 1954. AUGUSZTUS 38 SPORT VÁSÁRIN­ A IP B SPOR ITIMlUSOR Megyénk sportkedvelői vasárnap újból tetszésük szerint gyönyörködhetnek a külön­böző sportrendezvényekben. A legkiemelke­­d­őbb a Szekszárdon megrendezésre kerülő Szabadságharcos Szövetség sportnapja, majd a megyei Szpartákiád atlétikai válogatott k­eretének versenye, a Dózsa atlétikai ver­seny keretén belül. Részletes műsor: Szekszárdon 6 vidéki lövészcsapat harci tusát hajt végre, utána fél 10 órakor a szekszárdi sportpályán lövészbajnokság lesz. Ezt követőe­n motoros és kerékpáros ügyes­ségi verseny lesz a salakpályán. Fél 12 órakor a szabadságharcosok röplabdázói mé­­­rik össze erejüket A Szekszárdi Dózsa atlétikai versenyére a következő csapatok neveztek be: Zárójel­ben a nevezők száma Tolna (20), Bajai Dózsa (15), Bataszék (15), Bonyhád (15), Gyünk (15) és Paks (5). Az atlétikai ver­seny a szekszárdi sportpályán kerül raeg­rendezésre. A labdarúgás hívei is­ megtalálják szóra­kozásukat, Dunaföldvárra a Mázai Bányász utazik, kezdési idő 17.30, vezeti: Vindics. Dombóváron a Postás és a Lokomotiv méri össze erejét 17.30-as kezdéssel. Játékvezető: Kaposvárról lesz. A Nagymányok—Bonyh­ád mérkőzést Nagymányokon pécsi játékvezető vezeti, kezdés 17.30. Simontornyára a Szek­szárdi^ Petőfi utazik, kezdés 1730, a játék­vezető Fejér megyéből lesz. Tolnára a Bá­­taszéki Lokomotiv utazik, kezdés 17.15 ve­zeti: Kleiber. Szekszárdon kettős mérkőzés lesz. Először a Szekszárdi Építők mérik össze erejüket írőgyésszel 16.15 órakor. Ve­zeti: Pető. Ezt követőleg 18 órakor Ligeti játékvezetése mellett a Szekszárdi Dózsa a Paksi Kinizsivel méri össze erejét. A fenti mérkőzések kezdési időpontja előtt két órá­val mindenütt az ifjúsági csapatok játsza­nak egymással. A 400 méteres női síkfutás győztese a célban Egyszerre két községben rendezett labdarúgó villámtornát a járás területén a tamási járási TSB A tamási JTSB mellett működő labdarúgó társadalmi szövetség augusztus­ 15-én Ireg­­szemcsén és Nagykónyiban egész napon át tartó labdarúgó villámtornát rendezett. A szövetség a villámtornára meghívta a já­­­rás összes labdarúgó csapatait, de azon csak Iregszemcse, Nagyszokoly, Fornád, Pincehely, Felsőnyék és Fürgéd csapatai jelentek meg. A csapatok az egész napon át tartó vil­­lámtornán nemcsak tudásban, hanem álló­­képességben is alaposan próbára lettek téve, és meglepetésre éppen azok a csapatok­ okoztak kellemes meglepetést, melyektől nem várták. A délelőtti selejtező mérkőzé­sek során 2:1-re győzött az elbizakodott Pincehelyi csapat ellen. A másik meglepe­tés Nagyszokoly csapatának a harmadik he­lyezése. Ez a kis falusi csapat­ lelkesen küzdött és Iregszemcse jó képességű csapatá­tól 2:1-es vereséget szenvedett. Örvendetes, hogy részt vett Felsőnyék és Fürged csapata is a villámtornán. A für­­gedi csapattal együtt utazott a fürgedi köz­ségi tanács elnöke is, hogy a helyszínen biztassa községe fiataljait. Amilyen örven­detes volt Felsőnyék és Fürgéd megjelené­se, éppoly kellemetlen meglepetésként ha­tott, hogy a járási bajnokság vezető csapa­ta. Ozora és a múlt évi villámtorna máso­­dik helyezettje Felhő Ivánt — bár mindket­tő benevezett — nem jelentek meg tor­nán. Az iregszemcsei sportkör vezetősége* odaadó, lelkes munkát végzett és ezzel könnyebbé tette a társadalmi szövetség munkáját . Végeredmény: 1. Iregszemcse, 2. Fornad, 3. Nagyszokoly. Az első két helyezett ván­dorzászlót kapott. ^ Ugyanaznap Nagykónyiban is egésznapos villámtornát rendezett a társadalmi szövet­ség, melyen a nagykőn­yi DISZ csapaton kívül a tamási téglagyár, Pari, Értény és Meggyes puszta csapatai vettek részt. Ezek mind oly falusi csapatok, melyek a járári labdarúgóba­jnokságban nem szerepelnek Nem jelentek meg — bár írásos nevezésü­ket beküldték — Regőly, Koppányszántó és Martinca-puszta csapatai Ennek a tornának is megvoltak a maga meglepetései. Az első az volt, hogy az esélyesnek tartott tamási csapat a döntőben simán vereséget szenve­dett nagykónyi csapatától. A másik megle­petés a ,,titkos“ favorit pari csapaténak a selejtezők során való kiesése. A legkele­­mesebb meglepetést a Meggyes-puszta szép és eredményes szereplése okozta. Bár Ta­másitól 3:0 ra kikapott, de kemén­y küzde­lemben 3:2-re legyőzte az esélyes Pórit és még keményebb játékban hatalmas hajrában ugyancsak 3:2-re győzött az értényiek ellen is, és ezzel a harmadik helyre küzdötte fel magát. A nagykónyi szurkolók lelkesen buzdították a Meggyes-i­usztai^ fiatalokat, akik nagy akarással, lelkesedéssel játszot­tak, sőt a torna sportszerűségi versenyé­nek díját is elnyerték. , . Végeredmény: 1. Nagykónyi, 2 Tamasi, 3. Megeres-puszta, 4. Értény, 5. Pari. A kitűnőien megrendezett, villámtorna­­megrendezéséért dicséretet érdemel Földes István, Teilinger Mátyás, Nyirő Ferenc és Söllei János szövetségi tagok: Mázai Bányász—Simontornyai V. L. 3 á (1:2) Szászvár, 300 néző. Vezette: Jónás. Máza: Zöld — Gyulai, Újházi, László — Láng, Radó — Henczi, Savanya, Gebhardt, Korsák, Kiss. — Simontornya- Ferenci — Sebestyén II., Sebestyén I . Ányos — Se­bestyén 111., Baum 111. — Mikulás, Rabocki, Baum I., Baum IV., Pénzes. Simontornya kezd és mindkét kapu gyakran kerül veszélybe, de egyenlőre a védelmek jól hárítanak. Az első komoly gólhelyzetet a vendégek teremtik, de a hazai védelem az alapvonalom túlra­­­ tisztáz. A sarokrúgás azonban nem hoz eredményt. Két perc múlva ugyanez a helyzet a vendégek kapu­jánál. A hazaiak mintha egy kicsit idege­sek lennének. Sok a rossz labdabeadás. Enyhe simontornyai fölény alakul ki. Hen­­czi kapásból lő kapura, a labda leperdü­l a lábáról Gebhardt elé, aki nem tétovázik és a jobbra vetődő Ferenczi mellett a bal sarokba lő, 1:0. A gól után a mázaiak tá­madnak. Közben Savanya összeszalad Ányost­sal, aki három percre kiáll Közben Geb­hardt és Henczi lövését védi Ferenci. A 30. percben születik a kiegyenlítő gól, amikor Mikulás lövése Zöld hálójában köt ki. 1:1. Kezdés után ismét a vendégek kezdemé­nyeznek, sőt Radó kezezése miatt 20 mé­terről szabadot rúghatnak a vendégek. a labda elakad a sorfalban, majd nagy harc közben László kezezése miatt a játékvezető 11 -est ítél. A büntetőt Zöld kiüti, majd rá­­vetődéssel megkaparintja a labdát Ezután a hazaiak támadnak, Kersák mellé fejel, közvetlen utána mellé lő. A 44. percben váratlan gólt kap a hazai csapat. A hazai védelem megzavarodik, Zöld kiugrik kapu­jából, a labdát már csak érinteni tudja, mely máris bent táncol a kapuban, 2:1-re vezetnek a vendégek. A második félidő elején hatalmas hajrába kezd a hazai csapat. Már az első percben szabadrúgáshoz jut, de ezt Gyulai csúnyi­a fölé lövi. Gebhardt kiugrik, mellé lő, majd Korsak kétszer egymás után lő Ferenci ke­zébe. A 8. percben Henri tisztán kapja a labdát, Ferenci sincs a kapujába, azonban a lövés fölé száll. Egy perc múlva Savanya lövi a kapus kezébe a labdát. A 14. perc­ben Henczi elmegy a jobboldalon, szépen bead, Kersák kapura fejel. Ferenci csak érinteni tudja, s Kiss beljebb segíti a ki­egyenlítő gólt. 2:2. Ezután is a hazaiak támadnak, a vendégek csak szórványosan jutnak szóhoz, de ezek a támadások veszé­lyesek. A 20. percben a hazaiak szerzik meg a vezetést. Henci hozza fel a labdát, nem támadják, váratlanul kapura lő, s a labda a bal felső kapufa oldaláról a háló­ba vágódik, 5:2. Ferenci tehetetlen volt a lövéssel szemben. Ezután kiáll, megsérült, a tartalék kapus jön be helyette Utána a hazaiak cserélnek, Kiss helyett Feil jön be. A gól után Simontornya teljesen beszorul, a hazai csapat egymás után vezeti támadá­sait, azonban a lövéseket nem kíséri sze­rencse. Lassan kiegyensúlyozott lesz a já­ték és feljönnek a vendégek. Radó össze­csap a jobbszélsővel, majd utána rúg, a já­tékvezető lekü­ldi a pályáról. Mez­őnyjáték után Simontornya lendül támadásba, az óramutatók a mérkőzés végét jelzik, a há­zai védelem egy pilla^falra leáll és­ a si­­montorn­­aiak megszerzik a kiegyenlítő gólt, 3:3 Kezdésre már nincs idő. Bírálat: Jó iramú mérkőzést vívott egy­mással a két csapat, melyen a hazaiak kö­zelebb álltak a győzelemhez.­ Jók: Henczi, Zöld, László, illetve Sebestyén I., Mikulás és Baum IV. A megyei szpartakiád atlétikai válogatottja Az alábbiakban közöljük a megyei szpar­­takrád atlétikai válogatottjának névsorát, akik Tolna megye színeit képviselik szep­tember 1-től - ig Budapesten megrendezésre kerülő országos döntőn. Nők: Héjas Julia, öcsény (500), Huber Erzsébet, Mözs (magas), Vigh Ilona, Sió­­agárd (távol). Telekdi Rozália, Tengelic- Szőlőhegy (súly), Nemes Piroska, Decs Fe­­renc-puszta (gránát), Kurucz Julia, öcsén­y (gránát), Tamaska Julia, Gyönk (100), Birich­ Zsuzsa, Gyönk (100 és m­agas), Tóth Irma, Gyönk (500), Reidl Erzsébet. Gyönk (ma­gas), Volf Krisztina, Gyönk (súly). Férfiak- Szeleczki Mihály. Sióagárd (100), Kőszegi György, Sióagárd (magas), Molnár Zoltán. Sióagárd (magas), Szőke István. Sár­­pilis (távol), Hochsteiger Fü­löp. Mözs (súly), Doszpod András. Mözs (súly), Tuir­eh Pál Tengelic (gyaloglás), Tóth József. Tengelic (gyaloglás), Balogh István. Nagydorog 1t0l és távol), Simon Lajos. Bölcske (gránát), lieber Ferenc, Gyönk (1000), Harsányi Sán­dor, Döbrököz (­1000), Vendég András. Ma­­jós (gránát). ELADÓ Sióagárdon 226. szám alatt három szoba-konyhás és mellékhelyiségekből álló ház. Bővebbet B. Horváth Józsefnél. Tóth Irma (Gyönk) a 400 méteres női síkfutást kitűnő eredménnyel nyerte Bátaszé­ken, a megyei minősítő atlétikai versenyen TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszáma­ 20­10. 20­11 Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M­NB egyszámlaszám: 00878.063—38 Előfizetési díj: havi II.— forint Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály­ utca 10 •*. Telefon: 20-27 dl nyomdáért falói: MUJJ» RÜÄÖ.

Next