Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-07 / 186. szám
2 A Vietnami Munkáspárt fr’elhívása a néphez Sanghaj (TASZSZ): A Vietnami Tájékoztató Iroda közölte azt a felhívást, amellyel a Vietnami Munkáspárt Központi Végrehajtó Bizottsága az indokínai katonai tevékenység megszüntetéséről szóló megállapodás aláírása alkalmából az egész vietnami néphez, a hadsereghez, a termelés minden területén dolgozó munkáshoz és a párt tagjaihoz fordult. A fegyverszüneti egyezmény aláírása — hangsúlyozza a felhívás, — Ho Si Minh és a párt vezetésével szorosan eggyéforrott, ragyogóan harcoló népünk és hadseregünk óriási sikerét jelenti. A 9 évig tartó ellenállási háborúnak — amelyet honfitársaink vívtak az ország minden részében, —, ilyen befejezése egész hadseregünk, — beleértve a reguláris és helyi csapatokat, a népfelkelőket és partizánokat — a termelés minden ágában dolgozó munkások és alkalmazottak, a népi kormány és a párt sikerét jelenti. Győzelmünk a világ minden békeszerető népének és a nemzetközi feszültség enyhítéséért harcoló testvéri országok népeinek győzelmét is jelenti. S ez egyben a francia nép győzelme is, amely a Francia Kommunista Párt vezetésével hosszú éveken át harcolt a francia gyarmatosítók által kirobbantott szennyes háború ellen. A délkeletázsiai katonai tömb ellen PEKING A colombói hatalmak vonakodása, hogy részt vegyenek a délkeletázsiai katonai tömb alakuló értekezletén, „parancsoló szükséggé" teszi a Fülöp-szigetek számára, hogy hasonlóan járjon el. Manilai jelentés szerint így nyilatkozott nemrégiben Claro M. Redo, a fülöpszigeti szenátus hadügyi bizottságának elnöke. DZSAKARTA Indonéziai hivatalos körök kijelentették, hogy Indonézia nem vesz részt az Egyesült Államok által tervbe vett délkeletázsiai agresszív tömbben. Szidik Dzsozsoszukarto, az Indonéz Nemzeti Párt elnöke augusztus 3-án kijelentette, hogy nem tudna hozzájárulni a SEATO-egyezmény aláírásához, mert ilyen lépés nem mozdítaná elő a világbékét. ift DELHI India közvéleménye elutasítja az amerikai kormánykörök terveit, hogy alakítsanak agresszív tömböt Délkelet-Ázsiában. A Kalkuttában megjelenő „Amrita Bazar Patrika“ című lap szerkesztőségi cikkében írja, hogy ha India hozzájárulna az amerikai tervekhez, ezzel „homlokegyenest ellentétbe kerülne a békés együttélés politikájával, amelyet India, Kína és Burma hirdetett meg." A National Herald című befolyásos kormánytámogató lap rámutat arra, hogy ha India az elsők között utasította el Anglia javaslatát, hogy vegyen részt a SEATO megalakítását célzó értekezleten, ezzel csak azt tette, ami várható volt. Ha a genfi értekezlet befejezéséig nem volt szükség a SEATO-ra, annál kevésbbé van szükség rá az Indokínával kapcsolatos megegyezés után.“ A lap ezután hangsúlyozza, a SEATO legalábbis a genfi értekezlet eredményének felét megsemmisítheti . • • A Statesman című lap rámutat arra, hogy „az ázsiai népek általános óhaja a genfi egyezmények végrehajtásának biztosítása." * DZSAKARTA : A dzsakartai lapok közölték Többig indonéz tájékoztatásügyi miniszter nyilatkozatát. A miniszter kijelentette: az indonéz kormány visszautasítja az Egyesült Államok ajánlatát, hogy Indonézia csatlakozzék a délkeletázsiai egyezményhez. Ez a lépés — mondotta a miniszter, — ..ellenkezik az egész világ békéjének megőrzésére irányuló szabadságszerető külpolitikánk alapelveivel." Országunk — mondotta Tobing, — a jövőben is aktívan lép fel az egész világ békéjének védelmében. A francia nemzetgyűlés ülése Párizs (TASZSZ): Augusztus 5-én a francia nemzetgyűlésben megkezdődött a Mendes-France kormányának nyújtandó „rendkívüli felhatalmazásokról”" szóló törvényjavaslat vitája. Ezek a felhatalmazások azon programm megvalósításához szükségesek, amelyet hivatalosan „a pénzügyi egyensúly, a gazdasági fejlődés, és szociális haladás programmjának" neveznek. A terv összeállítói, elvetve az általános munkabéremelést, amire a francia dolgozók törekszenek, csupán a munkatermelékenység fokozásának megfelelő részleges munkabéremelést javasolnak és ezzel is a további profitszerzés előfeltételeit teremtik meg a kapitalisták számára. A Francia Kommunista Párt és a CGT képviselői a pénzügyi gazdasági terv előzetes megvitatása során már kijelentették: határozottan ellenezni fogják, hogy a kormány megkapja a „rendkívüli felhatalmazásokat", amelyek az ország alkotmányával összeegyeztethetetlenek. A nemzetgyűlés augusztus 5-i ülésén elsőnek a pénzügyi bizottság MRP-hez tartozó főelőadója szólalt fel, s jellemezte a megvitatásra kerülő törvénytervezetet. A parlamenti vitát augusztus 6-án folytatják. A francia kormány augusztus 24-én akarja megkezdeni az „európai védelmi közösség 44 nemzetgyűlési vitáját Párrizs (MTI): Mendes-France miniszterelnök csütörtökön félórás megbeszélést folytatott Lecourt képviselővel, az MRP parlamenti csoportjának vezetőjével. A megbeszélés után olyan hírek terjedtek el, hogy megállapodtak abban: a kormány augusztus 24-ére tűzi ki az „európai védelmi közösségről“ szóló egyezmény ratifikálásának nemzetgyűlési vitáját. Szövetkezeti szakosítási technikumi képzés kezdődik az ősszel Az idén ősszel nyitja meg első ízben kapuit a SZÖVOSZ makói, kecskeméti és szekszárdi szövetkezeti technikuma. Nappali tagozatukon kívül a levelező oktatás bevezetésével is segítik a szövetkezeti kereskedelem területén dolgozók szakmai képzését. A technikumi levelező oktatatás négy év alatt a nappali tagozattal egyenértékű bizonyítványt ad. Az érettségi bizonyítványon kívül képesített könyvelői, alapfokú terv- és statisztikai, továbbá áruforgalmi képzettséget nyújt. Dr. John tájékozódott a nemzeti front célkitűzéseiről Berlin (ADN): Dr. Otto John, a Bonni Alkotmányvédelmi Hivatal volt elnöke, csütörtökön délelőtt felkereste dr. Correns tanárt, a demokratikus Németország nemzeti frontja országos tanácsának elnökét. Dr. Correns részletesen tájékoztatta dr. Johnt a nemzeti front célkitűzéseiről és feladatairól a Németország egységének demokratikus alapon való békés helyreállításáért folytatott küzdelemben. Dr. John hosszabb, szívélyes hangú megbeszélés után kijelentette, hogy örömmel állítja minden erejét ennek a hazafias feladatnak szolgálatába. A kínai külkereskedelmi miniszterhelyettes villásreggelit adott a finn miniszterelnök tiszteletére Prága (Új Kína): Lej Jenin, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külkereskedelmi miniszterhelyettese villásreggelit adott R. Törngren, finn miniszterelnök tiszteletére a helsinki kínai nagykövetségen. A villásreggeli barátságos légkörben folyt le, NÄPCÖ Külpolitikai hírek BÉCS Amint az österreichische Volksstimme megjegyzi, az osztrák kormány — tömérdek ígérete ellenére — mindezideig semmit sem tett az árvízkárosultak segélyezésére. Árvízkárosultak ezrei élnek megdöbbentő nyomorban. A lakóházakat nem javítják. Az emberek kénytelenek barakkokban és istállókban kuporogni. Az árvízkárosultak között öngyilkosságokra is sor került. BERLIN Harminc nyugatnémetországi evangélikus lelkész beadványt intézett a protestáns egyházak világtanácsához. A lelkészek felszólítják a világtanácsot, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy Nyugat-Németországból távolítsák el haladéktalanul az ott tárolt amerikai atomágyukat. BERLIN A bremerhaveni rendőrség szerdán kilakoltatási határozatot akart végrehajtani egy ház negyven lakója ellen. A városi hatóságok az amerikai megszállók nyomására úgy határoztak, hogy a házat lerombolják és helyébe fényűző palotát építenek amerikai tisztek és családjuk részére. A szóbanforgó bremerhaveni ház lakói felháborodásukban szidalmakat szórtak az amerikai megszállókra és német lakájaikra, majd botokkal és seprőkkel megfutamodásra kényszerítették a rendőröket. SANGHAJ Tokiói közlés szerint augusztus 4- én a japán parlamentben értekezletet tartottak a négy ellenzéki párt képviselői. Az értekezlet résztvevői a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását követelték és egyhangúan határozatot fogadtak el, hogy ezen az ülésszakon bizalmatlanságukat fejezik ki a Joszioa-kormánnyal szemben. Ezt a határozatot az alsóház kétszázhuszonnyolc képviselője támogatta. 1954 AUGUSZTUS 7 A szovjet köztársaságok életéből Az Azerbajdzsán SzSzK-ban a bakui mozgó fúrógépgyár dolgozói teljesítik a mezőgazdaság megrendeléseit és egyre több mozgó fúrógépet készítenek. A képen: mozgó fúrógépek a gyár udvarán, amelyek hamarosan már a kolhozokban és szovhozokban dolgoznak majd. Az Észt SzSzK-ban épül a jarvai vízierőmű. A munkagödörből, — ahol az erőmű épülete fog állni, — 160 ezer köbméter talajt emeltek ki. Most szerelik a vasalkatrészeket, rakják a betont, szerelik az első gépcsoport turbináját. Már elkészült a stator gyűrűje. Az óriásgyűrű 3 ember magasságú, 11 méter átmérőjű és 120 tonna súlyú. A gyűrűt a vasúti sínek lerakása után átgördítik a vízierőmű géptermébe, a vasbetonalapra. A képen: a sziklás talaj kiemelése. Magyar népművészeti kiállítás nyílik Pekingben A kínai-magyar kulturális egyezmény értelmében augusztus 20-án magyar népművészeti kiállítás nyílik Pekingben. A kiállítás megrendezésére Bodrogi Tibor, a néprajzi múzeum munkatársa elutazott a Kínai Népköztársaságba. Augusztus elsején hatályba lépett a büntető és polgári perrendtartások novellája . A magyar nép a Magyar Dolgozók Pártjának irányítása mellett a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztályunk vezetésével a felszabadulás óta eltelt közel tíz év alatt hatalmas fejlődést ért el, nagy történelmi átalakulásnak volt a mozgatóereje. Anyagi és kulturális felemelkedésünk világraszóló eredményei közismertek. Jogunk, jogalkalmazásunk, igazságszolgáltatásunk fejlődése természetszerűen nem maradhatott el a társadalom anyagi, gazdasági előhaladása mögött, ellenkezően: feladata, hogy erősítse a szocializmusba haladó népi demokratikus államrendszerünket, biztosítsa népgazdaságunk fejlődését, a nép anyagi és kulturális felemelkedését, a törvényesség megszilárdítását. Biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek mellett dolgozó népünk békében, biztonságban élhet és munkálkodhat szabad hazájában, építheti szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó ragyogó jövőjét . Kétségtelen, hogy már a korábbi évek bírói gyakorlata és jogalkotása is jelentős haladást mutatott a szocialista igazságszolgáltatás felé és az igazságügyi szervezet demokratizálása, a népnek az ítélkezésben való részvétele mellett jogalkotásunk a szocialista jellegű jogszabályok egész sorát alkotta meg. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. és a polgári perrendtartást tartalmazó 1952 évi III. törvény. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata és az ennek nyomán kiadott kormányprogramm a szocialista jogalkotásban is új szakaszt nyitott. A kormányprogramm a dolgozó nép anyagi és kulturális felemelkedése, mint legfőbb cél mellett e főfeladat elősegítése érdekében mellőzhetetlennek nyilvánította a törvényesség megszilárdítását. Ez a célkitűzés az eltelt egy év alatt hatalmas lendületet adott a jogszabályalkotásnak. A rehabilitációról, az új típusú szocialista ügyészi szervezetről, a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló törvényerejű rendeletek kivétel nélkül a törvényesség megszilárdítását, a dolgozók biztonságát, érdekeik védelmét, építőmunkájuk eredményességét szolgálják. A bíróságok szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény pedig igazságszolgáltatásunk szervezeti felépítésében és működésében juttatja érvényre a legteljesebb demokratizmust. A kormányprogramm megvalósításának egy esztendeje alatt bekövetkezett gyors fejlődés a fiatal polgári és büntető perrendtartásunk egyes rendelkezéseit is meghaladottakká tette, a két és félévi gyakorlati alkalmazás során a törvény egyes tételeiről kiderült, hogy nem egészen megfelelőek. Ezért, valamint eljárási jogunknak a bírósági és ügyészségi szervezeti törvényekkel való összhangbahozatala végett mellőzhetetlenné vált perrendtartásaink módosítása.^ly módosított törvényekre van szükségünk, amelyek a dolgozók társadalmának maximális biztonságát, a szocialista törvényességet érvényre juttatni a legmesszebbmenően alkalmasak, amelyek a bíróságoknak alkotmányunkban meghatározott feladatai megvalósítását teljes mértékben lehetővé teszik. A törvénymódosítások a büntető és polgári eljárásban egyaránt következetesen biztosítják a dolgozó nép közvetlen részvételét az igazságszolgáltatásban, de egyben a szakbírák szakmai felkészültségének érvényre juttatásával, a határozatoknak a törvényesség és megalapozottság szempontjából való helytállóságát is. Az elsőfokon eljáró bíróságok egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkeznek. A másodfokon eljáró bírósági tanács, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak a törvényességi óvások tárgyában eljáró tanácsa három hivatásos bíróból áll. A másodfokú és törvényességi tanács említett összetétele nem jelenti a nép közvetlen részvételének korlátozását. A fellebbezési eljárás módosított szabályai szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláshoz általában kötve van és túlnyomó részben jogkérdéseket bírál el, a határozatot az elsőbíróság által megállapított tényállás alapján a törvényesség és megalapozottság szempontjából vizsgálja felül. Amennyiben a másodfokú bíróság azt állapítja meg, hogy az elsőfokon eljárt bíróság az eljárási szabályokat sértő, megalapozatlan, vagy az anyagi büntetőjogi szabályoknak meg nem felelő, illetve azokat helytelenül alkalmazó ítéletet hozott, az ilyen ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Lényegében ez a helyzet a polgári eljárásban is. A fellebbezési bíróság bizonyítást nem folytat le és ha jogszabálysértést észlel, vagy az első bírói ítéletben foglalt ténymegállapítás hiányos, helytelen, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi. Ezekben az esetekben pedig az elsőfokú bíróság újból népi ülnökök részvételével hoz megfelelő határozatot. A Büntető Perrendtartás novellája csak néhány, legsúlyosabban büntetendő, vagy egyébként kiemelkedő jelentőségű bűncselekményt utal a megyei bíróság hatáskörébe, míg a bűncselekmények túlnyomó többségének elbírálását a járási, városi és kerületi bíróságokra bízza. Ezzel is közelebb hozza az igazságszolgáltatást a néphez, elősegíti a helyi viszonyokkal ismerős tanácsvezető és ülnökök személyi és tárgyi ismereteinek, valamint az eljárás és ítélet nevelő hatásának érvényesülését. A Polgári Perrendtartás novellája is jelentősen kibővíti a járásbíróságok hatáskörét, amennyiben az állami, társadalmi, szövetkezeti szervek pereiben a járásbírósági értékhatárt az eddigi 5000 Ft-ról 10.000 Ft-ra emelte fel, több, meghatározott tárgyú pert pedig értékhatárra és a felek személyére tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe utal. Módot nyújt a törvény arra is, hogy külön jogszabály alapján bizonyos polgári perekben, valamint a Népköztársaság és a népgazdaság elleni kiemelkedő jelentőségű büntetőügyekben elsőfokon a Legfelsőbb Bíróság ítélkezzék. Ezekben az ügyekben természetesen a Legfelsőbb Bíróság is egy szakbíróból és két népi ülnökből alakított tanácsban jár el. (Folytatását vasárnapi számunkban közöljük)