Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-07 / 186. szám

2 A Vietnami Munkáspárt fr’elhívá­sa a néphez Sanghaj (TASZSZ): A Vietnami Tájékoztató Iroda közölte azt a fel­hívást, amellyel a Vietnami Munkás­párt Központi Végrehajtó Bizottsága az indokínai katonai tevékenység megszüntetéséről szóló megállapodás aláírása alkalmából az egész viet­nami néphez, a hadsereghez, a ter­melés minden területén dolgozó munkáshoz és a párt tagjaihoz for­dult. A fegyverszüneti egyezmény alá­írása — hangsúlyozza a felhívás, — Ho Si Minh és a párt vezetésével szorosan eggyéforrott, ragyogóan har­coló népünk és hadseregünk óriási sikerét jelenti. A 9 évig tartó ellen­állási háborúnak — amelyet honfi­társaink vívtak az ország minden részében, —, ilyen befejezése egész hadseregünk, — beleértve a regulá­ris és helyi csapatokat, a népfelke­lőket és partizánokat — a termelés minden ágában dolgozó munkások és alkalmazottak, a népi kormány és a párt sikerét jelenti. Győzelmünk a világ minden­­ béke­szerető népének és a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért harcoló testvé­ri országok népeinek győzelmét is jelenti. S ez egyben a francia nép győzelme is, amely a Francia Kom­munista Párt vezetésével hosszú éve­ken át harcolt a francia gyarmatosí­tók által kirobbantott szennyes há­ború ellen. A délkeletázsiai katonai tömb ellen PEKING A colombói hatalmak vonakodása, hogy részt vegyenek a délkeletázsiai katonai tömb alakuló értekezletén, „parancsoló szükséggé" teszi a Fü­­löp-szigetek számára, hogy hasonló­an járjon el. Manilai jelentés sze­rint így nyilatkozott nemrégiben Claro M. Red­o, a fülöpszigeti sze­nátus hadügyi bizottságának elnöke. DZSAKARTA Indonéziai hivatalos körök kijelen­tették, hogy Indonézia nem vesz részt az Egyesült Államok által terv­­be vett délkeletázsiai agresszív tömb­ben. Szidik Dzsozsoszukarto, az Indo­néz Nemzeti Párt elnöke augusztus 3-án kijelentette, hogy nem tudna hozzájárulni a SEATO-egyezmény aláírásához, mert ilyen lépés nem mozdítaná elő a világbékét. ift DELHI India közvéleménye elutasítja az amerikai kormánykörök terveit, hogy alakítsanak agresszív tömböt Dél­­kelet-Ázsiában. A Kalkuttában megjelenő „Amri­­ta Bazar Patrika“ című lap szerkesz­tőségi cikkében írja, hogy ha India hozzájárulna az amerikai tervekhez, ezzel „homlokegyenest ellentétbe ke­rülne a békés együttélés politikájá­val, amelyet India, Kína és Burma hirdetett meg." A National Herald című befolyá­sos kormánytámoga­tó lap rámutat arra, hogy ha India az elsők között utasította el Anglia javaslatát, hogy vegyen részt a SEATO megalakítását célzó értekezleten, ezzel csak azt tet­te, ami várható volt. Ha a genfi ér­tekezlet befejezéséig nem volt szük­ség a SEATO-ra, annál kevésbbé van szükség rá az Indokínával kapcso­latos megegyezés után.“ A lap ezután hangsúlyozza, a SEA­TO legalábbis a genfi értekezlet ered­ményének felét megsemmisítheti . • • A Statesman című lap rámutat ar­ra, hogy „az ázsiai népek általános óhaja a genfi egyezmények végre­hajtásának biztosítása." * DZSAKARTA : A dzsakartai lapok közölték­ Tö­bbig indonéz tájékoztatásügyi minisz­ter nyilatkozatát. A miniszter kije­lentette: az indonéz kormány vissza­utasítja az Egyesült Államok ajánla­tát, hogy Indonézia csatlakozzék a délkeletázsiai egyezményhez. Ez a lépés — mondotta a miniszter, — ..ellenkezik az egész világ békéjének megőrzésére irányuló szabadságsze­rető külpolitikánk alapelveivel." Or­szágunk — mondotta Tobing, — a jö­vőben is aktívan lép fel az egész világ békéjének védelmében. A francia nemzetgyűlés ülése Párizs (TASZSZ): Augusztus 5-én a francia nemzetgyűlésben megkez­dődött a Mendes-France kormányá­nak­­ nyújtandó „rendkívüli felhatal­mazásokról”" szóló törvényjavaslat vi­tája. Ezek a felhatalmazások azon programm megvalósításához szüksé­gesek, amelyet hivatalosan „a pénz­­ügyi egyensúly, a gazdasági fejlődés, és szociális haladás programmjá­­nak" neveznek. A terv összeállítói, elvetve az ál­talános munkabéremelést, amire a francia dolgozók törekszenek, csu­pán a munkatermelékenység fokozá­sának megfelelő részleges munkabér­emelést javasolnak és ezzel is a to­vábbi profitszerzés előfeltételeit te­remtik meg­­­ a kapitalisták számára. A Francia Kommunista Párt és a CGT képviselői a pénzügyi gazdasá­gi terv előzetes megvitatása során már kijelentették: határozottan elle­nezni fogják, hogy a kormány meg­kapja a „rendkívüli felhatalmazáso­kat", amelyek az ország alkotmányá­val összeegyeztethetetlenek. A nemzetgyűlés augusztus 5-i ülé­sén elsőnek a pénzügyi bizottság MRP-hez tartozó főelőadója szólalt fel, s jellemezte a megvitatásra ke­rülő­ törvénytervezetet. A parlamenti vitát augusztus 6-án folytatják. A francia kormány augusztus 24-én akarja megkezdeni az „európai védelmi közösség 44 nemzetgyűlési vitáját Párrizs (MTI): Mendes-France mi­niszterelnök csütörtökön félórás meg­beszélést folytatott Lecourt képvise­lővel, az MRP parlamenti csoportjá­nak vezetőjével. A megbeszélés után olyan hírek terjedtek el, hogy meg­állapodtak abban: a kormány augusz­tus 24-ére tűzi ki az „európai védel­mi közösségről“ szóló egyezmény ra­tifikálásának nemzetgyűlési vitáját. Szövetkezeti szakosítási­ technikumi képzés kezdődik az ősszel Az idén ősszel nyitja meg első íz­ben kapuit a SZÖVOSZ makói, kecs­keméti és szekszárdi szövetkezeti technikuma. Nappali tagozatukon kí­vül a levelező oktatás bevezetésével is segítik a szövetkezeti kereskede­lem területén dolgozók szakmai kép­zését. A technikumi levelező okta­tatás négy év alatt a nappali tagozat­tal egyenértékű bizonyítványt ad. Az érettségi bizonyítványon kívül ké­pesített könyvelői, alapfokú terv- és statisztikai, továbbá áruforgalmi kép­zettséget nyújt. Dr. John tájékozódott a nemzeti front célkitűzéseiről Berlin (ADN): Dr. Otto John, a Bonni Alkotmányvédelmi­­ Hivatal volt elnöke, csütörtökön délelőtt fel­­kereste dr. Correns tanárt, a demo­kratikus Németország nemzeti front­ja országos tanácsának elnökét. Dr. Correns részletesen tájékoztatta dr. Johnt a nemzeti front célkitűzései­ről és feladatairól a Németország egységének demokratikus alapon va­ló békés helyreállításáért folytatott küzdelemben. Dr. John hosszabb, szívélyes hangú megbeszélés után kijelentette, hogy örömmel állítja minden erejét ennek a hazafias feladatnak szolgálatába. A kínai külkereskedelmi miniszterhelyettes villásreggelit adott a finn miniszterelnök tiszteletére Prága (Új Kína): Lej Jenin, a Kí­nai Népköztársaság központi népi kormányának külkereskedelmi mi­niszterhelyettese villásreggelit adott R. Törngren, finn miniszterelnök tiszteletére a helsinki kínai nagykö­vetségen. A villásreggeli barátságos légkör­ben folyt le, NÄPCÖ Külpolitikai hírek BÉCS Amint az österreichische Volks­stimme megjegyzi, az osztrák kor­mány — tömérdek ígérete ellenére — mindezideig semmit sem tett az árvízkárosultak segélyezésére. Árvízkárosultak ezrei élnek meg­döbbentő nyomorban. A lakóházakat nem javítják. Az emberek kénytele­nek barakkokban és istállókban ku­porogni. Az árvízkárosultak között öngyilkosságokra is sor került. BERLIN Harminc nyugatnémetországi evan­gélikus lelkész beadványt intézett a protestáns egyházak világtanácsá­hoz. A lelkészek felszólítják a világ­­tanácsot, vesse latba befolyását an­nak érdekében, hogy Nyugat-Német­­országból távolítsák el haladéktala­nul az ott tárolt amerikai atom­ágyukat. BERLIN A bremerhaveni rendőrség szer­dán kilakoltatási határozatot akart végrehajtani egy ház negyven lakó­ja ellen. A városi hatóságok az ame­rikai megszállók nyomására úgy ha­tároztak, hogy a házat lerombolják és helyébe fényűző palotát építenek amerikai tisztek és családjuk részére. A szóbanforgó bremerhaveni ház lakói felháborodásukban szidalma­kat szórtak az amerikai megszállók­ra és német lakájaikra, majd botok­kal és seprőkkel megfutamodásra kényszerítették a rendőröket. SANGHAJ Tokiói közlés szerint augusztus 4- én a japán parlamentben értekezle­tet tartottak a négy ellenzéki párt képviselői. Az értekezlet résztvevői a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását követelték és egyhangú­an határozatot fogadtak el, hogy ezen az ülésszakon bizalmatlanságu­kat fejezik ki a Joszioa-kormánnyal szemben. Ezt a határozatot az alsóház két­százhuszonnyolc képviselője támo­gatta. 1954 AUGUSZTUS 7 A szovjet köztársaságok életéből Az Azerbajdzsán SzSzK-ban a bakui mozgó fúrógépgyár dolgozói teljesítik a mezőgazdaság megrendeléseit és egyre több mozgó fúrógépet készítenek. A képen: mozgó fúrógépek a gyár udvarán, amelyek hamarosan már a kolhozokban és szovhozokban dolgoznak majd. Az Észt SzSzK-ban épül a jarvai vízierőmű. A munkagödörből, — ahol az erőmű épülete fog állni, — 160 ez­er köbméter talajt emeltek ki. Most szerelik a vasalkatrészeket, rakják a betont, szerelik az első gépcsoport turbináját. Már elkészült a stator gy­űrűje. Az óriásgyűrű 3 ember ma­gasságú, 11 méter átmérőjű és 120 tonna súlyú. A gyűrűt a vasúti sínek lerakása után átgördítik a vízierőmű géptermébe, a vasbetonalapra. A képen: a sziklás talaj kiemelése. Magyar népművészeti kiállítás nyílik Pekingben A kínai-magyar kulturális egyez­mény értelmében augusztus 20-án magyar n­épművészeti kiállítás nyí­lik Pekingben. A kiállítás megrende­zésére Bodrogi Tibor, a néprajzi múzeum munkatársa elutazott a Kí­nai Népköztársaságba. Augusztus elsején hatályba l­épett a büntető és polgári perrendtartások novel­lája­ ­. A magyar nép a Magyar Dolgo­­zók Pártjának irányítása mel­lett a dolgozó parasztsággal szövet­séges munkásosztályunk vezetésével a felszabadulás óta eltelt közel tíz év alatt hatalmas fejlődést ért el, nagy történelmi átalakulásnak volt a mozgatóereje. Anyagi és kulturális felemelkedé­sünk világraszóló eredményei köz­ismertek. Jogunk, jogalkalmazásunk, igazság­szolgáltatásunk fejlődése természet­szerűen nem maradhatott el a tár­sadalom anyagi, gazdasági előhala­­dása mögött, ellenkezően: feladata, hogy erősítse a szocializmusba hala­dó népi demokratikus államrendsze­rünket, biztosítsa népgazdaságunk fejlődését, a nép anyagi és kulturális felemelkedését, a törvényesség meg­szilárdítását. Biztosítsa azokat a fel­tételeket, amelyek mellett dolgozó népünk békében, biztonságban élhet és munkálkodhat szabad hazájában, építheti szinte beláthatatlan távlato­kat nyújtó ragyogó jövőjét . Kétségtelen, hogy már a korábbi évek bírói gyakorlata és jogalkotása is jelentős haladást mutatott a szo­cialista igazságszolgáltatás felé és az igazságügyi szervezet demokratizá­lása, a népnek az ítélkezésben való részvétele mellett jogalkotásunk a szocialista jellegű jogszabályok egész sorát alkotta meg. Ezek közül ki­emelkedő jelentőségű a büntető per­­rendtartásról szóló 1951. évi III. és a polgári perrendtartást tartalmazó 1952 évi III. törvény. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének 1953 júniusi ha­tározata és az ennek nyomán ki­adott kormányprogramm a szocialis­ta jogalkotásban is új szakaszt nyi­tott. A kormányprogramm a dolgozó nép anyagi és kulturális felemelke­dése, mint legfőbb cél mellett e fő­feladat elősegítése érdekében mellőz­hetetlennek nyilvánította a törvényes­ség megszilárdítását. Ez a célkitű­zés az eltelt egy év alatt hatalmas lendületet adott a jogszabályalkotás­nak. A rehabilitációról, az új típusú szocialista ügyészi szervezetről, a Munka Törvénykönyvének módosítá­sáról szóló törvényerejű rendeletek kivétel nélkül a törvényesség meg­szilárdítását, a dolgozók biztonságát, érdekeik védelmét, építőmunkájuk eredményességét szolgálják. A bíró­ságok szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény pedig igazságszolgáltatá­sunk szervezeti felépítésében és mű­ködésében juttatja érvényre a legtel­jesebb demokratizmust. A kormányprogramm megvalósítá­sának egy esztendeje alatt bekövet­kezett gyors fejlődés a fiatal polgári és büntető perrendtartásunk egyes rendelkezéseit is meghaladottakká tette, a két és félévi gyakorlati al­kalmazás során a törvény egyes té­teleiről kiderült, hogy nem egészen megfelelőek. Ezért, valamint eljárá­si jogunknak a bírósági és ügyész­ségi szervezeti törvényekkel való összhangbahozatala végett mellőzhe­­tetlenné vált perrendtartásaink mó­dosítása.­­^ly módosított törvényekre van­­ szükségünk, amelyek a dolgo­zók társadalmának maximális biz­tonságát, a szocialista törvényességet érvényre juttatni a legmesszebbmenő­­en alkalmasak, amelyek a bíróságok­nak alkotmányunkban meghatáro­zott feladatai megvalósítását teljes mértékben lehetővé teszik. A törvénymódosítások a büntető és polgári eljárásban egyaránt kö­vetkezetesen biztosítják a dolgozó nép közvetlen részvételét az igazság­szolgáltatásban, de egyben a szak­­bírák szakmai felkészültségének ér­­vényre juttatásával, a határozatok­nak a törvényesség és megalapozott­ság szempontjából való helytállósá­gát is. Az elsőfokon eljáró bíróságok egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkeznek. A másodfokon eljáró bírósági tanács, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak a törvényes­ségi óvások tárgyában eljáró tanácsa három hivatásos bíróból áll. A má­sodfokú és törvényességi tanács em­lített összetétele nem jelenti a nép közvetlen részvételének korlátozását. A fellebbezési eljárás módosított szabályai szerint a másodfokú bíró­ság az elsőfokú bíróság által meg­állapított tényálláshoz általában köt­ve van és túlnyomó részben jogkér­déseket bírál el, a határozatot az elsőbíróság által megállapított tény­állás alapján a törvényesség és meg­alapozottság szempontjából vizsgálja felül. Amennyiben a másodfokú bíróság azt állapítja meg, hogy az elsőfokon eljárt bíróság az eljárási szabályo­kat sértő, megalapozatlan, vagy az anyagi büntetőjogi szabályoknak meg nem felelő, illetve azokat hely­telenül alkalmazó ítéletet hozott, az ilyen ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságot új el­járásra utasítja. Lényegében ez a helyzet a polgá­ri eljárásban is. A fellebbezési bíró­ság bizonyítást nem folytat le és ha jogszabálysértést észlel, vagy az első bírói ítéletben foglalt ténymegállapí­tás hiányos, helytelen, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi. Ezekben az­ esetekben pedig az el­sőfokú bíróság újból népi ülnökök részvételével hoz megfelelő határo­zatot. A Büntető Perrendtartás novellá­ja csak néhány, legsúlyosabban bün­tetendő, vagy egyébként kiemelkedő jelentőségű bűncselekményt utal a megyei bíróság hatáskörébe, míg a bűncselekmények túlnyomó többsé­gének elbírálását a járási, városi és kerületi bíróságokra bízza. Ezzel is közelebb hozza az igazságszolgálta­tást a néphez, elősegíti a helyi viszo­nyokkal ismerős tanácsvezető és ül­nökök személyi és tárgyi ismeretei­nek, valamint az eljárás és ítélet nevelő hatásának érvényesülését. A Polgári Perrendtartás novellája is jelentősen kibővíti a járásbírósá­gok hatáskörét, amennyiben az álla­mi, társadalmi, szövetkezeti­­ szervek pereiben a járásbírósági értékhatárt az eddigi 5000 Ft-ról 10.000 Ft-ra emelte fel, több, meghatározott tár­gyú pert pedig értékhatárra és a fe­lek személyére tekintet nélkül a já­rásbíróság hatáskörébe utal. M­­­ódot nyújt a törvény arra is, hogy külön jogszabály alapján bizonyos polgári perekben, valamint a Népköztársaság és a népgazdaság elleni kiemelkedő jelentőségű bün­tetőügyekben elsőfokon a Legfelsőbb Bíróság ítélkezzék. Ezekben az ügyek­ben természetesen a Legfelsőbb Bí­róság­ is egy szakbíróból és két népi ülnökből alakított tanácsban jár el. (Folytatását vasárnapi számunk­ban közöljük)

Next