Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-14 / 192. szám

1954 AUGUSZTUS 14 N Ä­P T­Ő A tolnamegyei pártaktíva ülése (Folytatás az 1. oldalról) hogy a község teljesítette-e köteles­­ségét, de a panaszokat, vagy a köz­ség kérelmét figyelmen kív­­­l hagy­ják. Most azokat a dolgozó parasz­tokat, akik nem jogosultak a kedvez­ményre behívjuk a tanácsházára és megmagyarázzuk nekik, h­ogy jogta­lan volt a kedvezmény. — Megígérhetem, községünk nevé­ben — mondotta Lehőcz elvtárs be­fejezésül, — hogy a magunk vonalán , megteszünk mindent a tervek telje­sítése érdekében. Vass Istvánná elvtársnő, a Köz­ponti Vezetőség tagja is felszólalt az aktívaülésen. — Az egyik kérdés, — mondotta, — amellyel foglalkoz­ni kívánok, a pártmunkánk, a párt­építés kérdése. Meg vagyok arról győződve, hogy a mi pártunk kon­gresszusának határozatát anélkül végrehajtani, hogy a pártmunkát magasabb színvonalra ne emeljük, nem lehet. E körül itt Tolna megyé­ben is vannak hiányosságok. Ezért­­ ennek az aktívának elsőrendű fel­adata, hogy ezeket a hiányosságokat­­ megbeszélje. Meglepő volt a hozzá­szólás során, hogy amikor a JB-b­ 1 dolgozó elvtársak szólaltak fel, nem beszéltek a pártépítés munkájáról. Általában gazdasági kérdésekről be­széltek. Nagyon komolyan, élesen vetették fel ezeket. Azonban mihelyt egy alapszervezetben, vagy tsz-ben dolgozó elvtárs szólalt fel, mind­­­­egyik a pártmunka kérdésével kezd­te, vagy feltétlenül rátért erre a kérdésre. Ez azt mutatja, hogy az élet követeli, hogy azok az elvtársak, akik ott vannak nap, mint nap az életben, érzik a pártmunka gyenge­ségeit, érzik a pártmunka hiányos­ságait, és ezért beszélnek is erről. Igen fontos feladat a megyei, járási, városi pártbizottságoknak, hogy ezek­nek adjanak segítséget. A másik kérdés az aktívahálózat megalakítá­sa. A pártaktíva hálózatra támasz­kodva tudunk eljutni a tömegekhez és tudunk elérni még jobb eredmé­nyeket. A továbbiakban beszélt a taggyűlések színvonalának emelése, a tömegszervezetek irányításának, vezetésének fontos problémáiról, va­lamint a tanácsválasztás előkészítésé­ről. Ezen a téren — mondotta többek között,— komoly feladat vár ránk, de meg tudjuk oldani, ha már most, időben hozzákezdünk. Somi Benjámin elvtárs, a szek­szárdi járás párt-végrehajtó bizottsá­gának első titkára arról számolt be, hogy a kongresszus után komoly mértékben javult az állami kötele­zettségek teljesítése, az adófizetés, a begyűjtés. Jobban végeztük el a nö­vényápolási munkákat, alapjában idejében arattunk le, s a cséplés és begyűjtés is megfelelő ütemben fo­lyik, annak ellenére, hogy két hetet a Duna gátjain töltöttünk. Ebben a harcban megállták helyüket, edződ­tek, erősödtek pártszervezeteink kommunistái. Erősödött dolgozó né­pünk összefogása, erősödtek taná­csaink és tömegszervezeteink.­­ Azonban ez idő alatt megfeled­keztünk egy sor már fontos feladat viteléről. Ilyen például az önkölt­ségcsökkentés, a termelékenység emelése, a párttagság színvonalának emelése. Ez a pártaktíva alkalmas arra, hogy ne csak meglássa a hibá­kat és felhívja rá a figyelmünket, hanem változtassunk is rajta. — Nekem az a véleményem, kezd kialakulni, hogy a megyebizottság is kissé meg van elégedve az ered­ményekkel. Arról van tudomásunk, hogy járnak kint a járás területén, a községekben, tsz-ekben, állami gazdaságokban, de felénk nem igen vetik fel problémáikat, — mondotta befejezésül Somi elvtárs. Szalai Lajos elvtárs, paksi tb. tit­kár a következőket mondotta: “ Meg kell mondani, hogy az idei év­ben termelőszövetkezeteink az ara­tást különösen nagyobb társadal­mi segítség nélkül végezték el. Hogy tsz-einkben magasabb a termésátlag, egy-két mázsával, ehhez nem kis­mértékben gépállomásaink munkája is hozzájárul. A továbbiakban beszélt a nemtörő­dömség, a pazarlás elleni harc fon­tosságáról. — A gerjeni állami gaz­daságban — mondotta — például nemtörődömség mutatkozik a ter­mények kezelése terén. A baltacint lekaszálás után behordták, de nem rakták össze, hanem az istálló körül szétdobálták. Mindez az igazgató szeme láttára történt.­­ Beszélt az adminisztratív dolgozók túlzott be­állításáról, amely megmutatkozik a nagydorogi gépállomáson. A bölcskei gépállomás azt kérte, hogy 8 traktor jusson egy brigádvezetőre, de a me­gyei gépcsoport utasította őket, hogy 6 traktor juthat egy brigádvezetőre. Az ilyen intézkedés nyilván nem se­gíti elő az önköltségcsökkentést. — Meg kell, hogy említsem még a lopásokat is. A biritói állami gaz­daságban az éjjeliőr mellől loptak el két zsák árpát a cséplőgéptől. Arról nincs tudomásunk, hogy az igazgató felelősségre vonta-e az éjjeliőrt. — Hiányolom a beszámolóban, — foly­tatta, — hogy nem eléggé foglalko­zott az osztályellenség tevékenysé­gével. Furfangos módon igyekszik most is, különösen a tsz-ek megszi­lárdítását akadályozni. Belülről igyekszik rombolni, megkörnyékez­ve a lumpen-proletárokat, feltétle­nül meg kell látni az osztályellenség ilyen tevékenységét, s harcolni kell ellenük. Péti János elvtárs, a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet elnöke, a szocialista munka hőse, szövetkeze­tük nagyszerű eredményeiről szá­molt be. Elmondotta, hogy a tsz ta­gok olyan lendülettel végzik munká­jukat, mint még a tsz fennállása óta soha. Ez meg is mutatkozik jö­vedelmünkben is. Az első időkben 8, most már 10 forintot tudnak osz­tani munkaegységenként. A további jó eredmények elérése érdekében az állattenyésztés színvonalát akarják emelni. — A mi tsz-ünk — mondotta többek közt — ebben a gazdasági évben 360 hízót ad a népgazdaság­nak. Ebben a hónapban 120 dara­bot szállítottunk be a begyűjtőhely­re. Több, mint félmillió forint jött be ebben a hónapban sertés­eladás­ból. Sok bírálatot­­ kaptunk mér az alacsony tejhozamért, a jelenlegi tej­átlag 9 liter. Ez nem valami jó, mert lehetne 12—14 liter is, most azon le­szünk, hogy a tejhozamot is emel­jük. Osztermayer István elvtárs, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatója az üzemben meglévő hibákról beszélt. A minisztérium helytelen intézkedé­seinek ismertetése után rátért a he­lyi vezetés hibáira is, amely így együtt adja, hogy az azelőtt jó minő­ségű munkájáról híres üzem, 8—10 hónapja a legrosszabbak közt van az országban. Elmondotta,­­ hogy ala­csony a vezetés színvonala, sokszor elnézőek a hanyagokkal szemben, hiányos a műszaki vezetők irányítá­sa, s nem támaszkodnak eléggé a tömegekre. Sok esetben nem veszik figyelembe a dolgozók véleményét, s nem igénylik az aktívák segítségét. Azon dolgoznak, hogy most e hibá­kat kiküszöböljék. Ehhez azonban na­gyobb segítségre van szükségük pél­dául a DISZ részéről is. Amióta igaz­gató, a DISZ megyebizottságtól sen­ki nem volt náluk, pedig az üzem dolgozóinak zöme fiatalokból áll. Több felszólaló után az aktíva­ülés befejezéseként Király László elvtárs válaszolt meg az elvtársak­nak, s ezzel végetért a pártaktíva ülése. Akik élenjárnak... Dolgozó parasztságaink évi mun­kájának gyümölcsét kapja meg az új termésből. Aki jól dolgozott, jól munkálta földjét, annak az idén is megtermett a számítása szerinti ga­bonamennyiség. Ezeknek a gazdák­nak nem okoz különös gondot ál­lam iránti kötelezettségük teljesíté­se sem. Erről tanúskodnak az alábbiakban megemlített gazdák is, akik a csép­lőgéptől teljesítették beadási kötele­zettségüket. Hábel István 8 holdas simontornyai gazda elsőnek teljesí­tette beadási kötelezettségét. Hőgyé­­szen Tillmann Károly 8 holdas, Nagyszékelyben Gável György 4 hol­das gazda a cséplőgéptől tett eleget állam iránti kötelezettségének. Ezek­nek a gazdáknak maradt kenyér- és takarmánygabona is elegendő, és ami a fontos, megmaradt, sőt növe­kedett a becsület. s si Megyei Begyűjtési Hivatal közleménye a kenyer­es takarmánygabona begyűjtés állásáról A begyűjtött kenyér és takarmány­­gabona százalékban járások szerint a következő. A szekszárdi járás elsőségét nagy­ban elősegítették az olyan községek, mint Mözs, Báta, Alsónyék, Sárpilis és Harc, ahol egyetlen hátralékos sincs. Azonban nagyban veszélyezte­ti a járás elsőségét Tolna, ahol 47 hátralékos van, Tengelic 32 és Becs község, ahol 38 a hátralékosok szá­ma. A legtöbb hátralékos a tamási já­rásban van. Pincehely községben pél­dául 87, Koppányszántón pedig 6­ a hátralékosok száma. Ezeknek a községeknek példát kellene venni Pak­, Nagykónyi és Iregszemcse köz­ségekről, ahol egyetlen hátralékos sincs. Kenyérga­bona Takarmánygabona 1 Szekszárdi járás 51.2 52.5 2. Gyönki járás 45.5 47.6 3. Paksi járás 49.3 41.9 4. Tamási járás 44.5 45.7 5. Bonyhádi járás 13.— 40.1 6. Dombóvári járás 41.4 40.1 7. Szekszárd város 32.5 26.6 Összesen 103.7 pont 93.1 pont 91.2 pont 90.2 pont 83.1 pont 81.5 pont 59.1 pont Augusztus 12-20: Tojás- és baromfi­begyűjtési hét megyénkben Tolna megye dolgozó parasztjai nem akarnak lemaradni az augusz­tus 20-i versenyben — írták szerkesz­tőségünkhöz küldött levelükben a megyei Baromfi- és Tojásbegyűjtő Vállalat bátaszéki kirendeltségének dolgozói. — Nagyon sok dolgozó paraszt, közöttük Kiss György, Kiss Lajos, Bakonyi Márton sárszentlőrinci pa­rasztok vállalták, hogy tojás-, ba­romfi- és vágómarhabeadási kötele­zettségüket augusztus 20-ra, Alkot­mányunk ünnepének évfordulójára teljesítik. Vállalásukat teljesítették. Augusztus 12—20-ig baromfi- és tojásbegyűjtési hét lesz megyénkben. Az a gazda, aki ezen a begyűjtési héten teljesíti III. negyedévi, vagy egész évi vágómarha, tojás- és ba­romfibeadási kötelezettségét az jog­gal mondhatja azt, amit Nádor Jó­zsef gyulaji dolgozó paraszt mon­dott: „Teljesítettem a törvény által előírt kötelezettségemet, elősegítet­tem a pártkongresszus célkitűzései­nek megvalósítását, és ezzel gyer­mekeim jövőjének szebbé és boldo­gabbá tételét”. Ferenc Sándor, K. Takács Mi­hály, Horváth Imre, Madarász Imre neki dolgozó parasztoknak is szól ez a kis üzenet, akik még nem teljesí­tették tojás- és baromfibeadási kö­telezettségüket. Ezen a begyűjtési héten álljon be minden dolgozó paraszt szocialista hazánk felépítésének harcosai közé és kötelességének teljesítésével vív­ja ki egész dolgozó népünk bizalmát. Udvari: Nyolcvan dolgozó paraszt vállalása Alkotmányunk ünnepére Udvari község dimbes-dombos ha­tárában kizöldeltek a másodvetésű növények, takarmányféleségek. A község szorgoskodó gazdái kedvező­nek tartják az időjárást a másodnö­vény termeléséhez. Másodvetésük gyorsan fejlődik. Tárnok Péter 8 hol­das gazda 1200 öles másodvetésű ku­korica földjében bizakodik, remény­kedik, hogy bőséges lesz a második termés is. Kétszer már megkapálta és ezzel meggyorsította a növény fej­lődését. A községben a legtöbb gazda már elcsépelt. Szerdán este került­­ sor Teszner József a begyűjtési állandó bizottság elnöke gabonájának cséplé­­sére. A gazdák kíváncsian állták kö­rül a szérűt, vajjon mennyit fizet a 2 hold búza, amit Teszner József oly gondosan ápolt és a tavaszon bir­katrágyával fejtrágyázott. Nem csa­lódtak sem a gazdák, sem Teszne­­rék, mert a lemért zsákok azt mu­tatták, hogy a két hold búzaföldem 19,70 mázsa búza termett. Teszner József kocsira rakta a zsákokat és első útja volt a begyűjtőhely, a gép­től teljesítette beadási kötelezettsé­gét. A cséplés megkezdésekor 30 dol­gozó paraszt tett vállalást, hogy augusztus 20-ra, Alkotmányunk ün­nepére teljesíti beadási kötelezettsé­gét. A 80 gazda közül eddig hetven­öten teljesítették vállalásukat. A varsádi gépállomáson is múlik, — ha többet törődne cséplőgépeivel, — a község augusztus 18-ra befejezné a cséplést és eleget tenne állam iránti kötelezettségének. K­ét téglagyár párosversenye A Sióagárdi Téglagyár kemencemunkásai a július második felében megtartott üzemi értekezleten határozták el, hogy az Alkotmány ünnepe tisztele­tére párosversenyre hívják ki a zom­­bai téglagyár kemencemunkásait. Az elhatározás után azonnal levelet küldtek a zombaiaknak, melyben ké­rték őket arra, hogy legyenek ver­senytársak. A levélben feltüntették azt is, hogy mit vállaltak augusztus 20 tiszteletére. „Vállaljuk — írják a sióagárdi kemencemunkások, — hogy az augusztus havi tervünket tú­lteljesítjük, s a július havi lemara­dásunk 10 százalékát pótoljuk." A kemencemunkások vállalásán­ak sikeres teljesítéséhez azzal járul­tak hozzá a gyár téglaverő brigádjai, hogy ők felajánlást tettek napi több tégla legyártására. Fehér István téglaverő megígérte a kemencemun­kásoknak, hogy naponta 1000 téglával gyárt többet az előírtnál. A Sza­lai Mihály-brigád szintén napi 1000 darab, a Dudás-brigád napi 509 da­rab, a Fodor-brigád napi 400, a Szalai Ferenc-brigád pedig napi 300 ter­ven felüli tégla legyártására tett ígéretet. Augusztus 2-án reggel — bár ekkor a sióagárdiak még nem tudták, hogy a zombaiak elfogadják-e a ver­senykihívást, s megkezdődött a ver­sengés az üzemben. Már a verseny első napján magasan túlteljesítették tervüket a kemencemunkások, 3000 darab késztéglát adtak a népgazda­ságnak terven felül. De a következő napokon is teljesítették, sőt túltel­jesítették tervüket. Így a dekád végéig, augusztus 10-ig több mint 9000 darab téglát termeltek terven felül. A téglaverők is gyors ütemben kezdték meg a munkát augusztus 2-án, hétfőn reggel. Augusztus 10-ig nem tudták tervüket teljesíteni, mert az egyik vízszivattyú megrongálódott, ezért vízhiány miatt egy­két napot nem tudtak dolgozni. Igyekeztek ugyan bepótolni a lemara­dást, a Fehér brigád például 6 napot dolgozott az elmúlt dekádban, és hat nap alatt 21.000 darab téglát gyártott le, ami napi 3500-as átlagnak felel meg. A Szalai brigád — mely 10 főből áll — augusztus 5-én például 5000 darab téglát gyártott. És így sorolhatnánk tovább a téglaverők jó eredményeit. A Sióagárdi Téglagyár téglaverőinek és kemencemunkásai­nak a verseny további időszakában is hasonló ütemben kell dolgozniuk, hogy az árvíz okozta 12 napos lemaradást mielőbb pótolni tudják. A Zombai Téglagyár dolgozói augusztus 2-án kapták meg a sióagárdiak levelét. Csősz Gyula elvtárs kissé késve hozta tudomására dolgozóinak a sióagárdiak nagyszerű kez­deményezését. Augusztus 7-én, a termelési értekezleten már mindenki tudta, hogy mit is akarnak a sióagárdiak, Novák Antal égető, And­finger Mátyás behordó, Márton Márton kihordó, meg a többiek is hangsúlyoz­ták hozzászólásaikban, hogy örömmel fogadják a Sióagárdi Téglagyár kemencemunkásainak elhatározását, tudják, hogy mit ak­arnak ezzel a versenykihívással elérni a sióagárdi téglagyári dolgozók. Az értekezlet után ők is levelet írtak a sióagárdiaknak, amelyben tudomásukra hozták, hogy örömmel csatlakoznak versenykihívásukhoz, és hogy a többtermelés, a lemaradás pótlása érdekében nemcsak aug. 20-ig, de azután is szeretnének velük versenyben dolgozni. A kemence­munkások arra tettek ígéretet, hogy tervüket mindennap 105 százalékra teljesítik. A behordók 120, a kihordók pedig 125 százalékos tervteljesí­tésre adták szavukat. A zombai téglagyárban auguszt­us 9-én indult be a verseny. Mi­előtt azonban ismertetnénk a kemencemunkások eredményét a verseny első két napjáról, beszélnünk kell röviden az itt dolgozó téglaverőkről is. Ebben az üzemben a téglaverők részéről Frick István téglaverő bri­gádja volt a verseny kezdeményezőj­e. Frick elvtárs brigádja nevében versenyre hívta a zombai és a sióagárdi téglagyárak összes téglaverőit a nyersgyártási­­ terv naponkénti túl­teljesítésére. Hogy kik csatlakoztak az általuk kezdeményezett versenyhez, azt augusztus 10-én még nem tud­ták, de annak ellenére hétfő óta sokkal nagyobb lendülettel dolgoznak, mint azelőtt. S az eredmény nem is marad el, minden nap 1000-1100 darab nyerstéglával termelnek többet, mint amit a terv előír. A kemencemunkások túlteljesítették hétfőn és kedden tervüket. Hét­főn 144, kedden pedig 127 százalékot értek el, így tehát ma még nehéz megállapítani, hogy a két üzem párosversenyéből melyik üzem kerül ki győztesen. Az bizonyos, hogy a verseny győztese az lesz, amelyik üzem­ben nemcsak a dolgozók, hanem a vezetők is jól kiveszik részüket a terv túlteljesítéséért vívott harcból, Számtalan értékes nyereményt sorsolnak Itt az i­nnepi Vásáron Az augusztus 20 és 21-i Ünnepi Vásáron a Szekszárdi Földművesszö­vetkezet tombolasorsolást rendez az Országos Takarékpénztár és az álla­mi közjegyző ellenőrzésével és irá­nyításával. A sorsolás Szekszárdon, 1954 augusztus 21-én 14 órakor lesz megtartva. Kisorsolásra kerülnek főnyeremény­ként: 1 darab 125-ös Csepel motor­kerékpár, 1 garnitúra konyhabútor, 1 darab 80 basszusos taingóharmóni­­ka, 1 darab világvevő rádiókészülék, 1 darab 550 forintos fényképezőgép, 1 darab zománcozott tűzhely, 1 da­rab 15 köves karóra, 1 darab varró­gép. Ezenkívül férfi-, női kerékpá­rok, férfi- és női kabátok, különbö­ző iparcikkek számos 50—200 forint értékű nyereménytárgy. A nyeremény­tárgyak megtekinthe­tők a Szekszárdi Földművesszövet­kezet Áruházának kirakataiban. A nyeremények sorsolás után azonnal de Legkésőbb 1954 augusztus 31-ig vehetők át a Szekszárdi Földműves­szövetkezet Áruházában. Tombola­jegyek az összes földművesszövetke­zeti boltban és jegyárusoknál kap­hatók, ára 2 forint. A sorsoláshoz megfelelő nagyméretű sorsolókerekei­ biztosítottak, hogy a tavalyi hibát el­kerüljék. a* NMIfJtl* MVHMr­w * PÁRTÉPITÉS Utaztatást nyujt a mindennapi pártmunkában

Next