Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-14 / 192. szám
1954 AUGUSZTUS 14 N ÄP TŐ A tolnamegyei pártaktíva ülése (Folytatás az 1. oldalról) hogy a község teljesítette-e kötelességét, de a panaszokat, vagy a község kérelmét figyelmen kívl hagyják. Most azokat a dolgozó parasztokat, akik nem jogosultak a kedvezményre behívjuk a tanácsházára és megmagyarázzuk nekik, hogy jogtalan volt a kedvezmény. — Megígérhetem, községünk nevében — mondotta Lehőcz elvtárs befejezésül, — hogy a magunk vonalán , megteszünk mindent a tervek teljesítése érdekében. Vass Istvánná elvtársnő, a Központi Vezetőség tagja is felszólalt az aktívaülésen. — Az egyik kérdés, — mondotta, — amellyel foglalkozni kívánok, a pártmunkánk, a pártépítés kérdése. Meg vagyok arról győződve, hogy a mi pártunk kongresszusának határozatát anélkül végrehajtani, hogy a pártmunkát magasabb színvonalra ne emeljük, nem lehet. E körül itt Tolna megyében is vannak hiányosságok. Ezért ennek az aktívának elsőrendű feladata, hogy ezeket a hiányosságokat megbeszélje. Meglepő volt a hozzászólás során, hogy amikor a JB-b 1 dolgozó elvtársak szólaltak fel, nem beszéltek a pártépítés munkájáról. Általában gazdasági kérdésekről beszéltek. Nagyon komolyan, élesen vetették fel ezeket. Azonban mihelyt egy alapszervezetben, vagy tsz-ben dolgozó elvtárs szólalt fel, mindegyik a pártmunka kérdésével kezdte, vagy feltétlenül rátért erre a kérdésre. Ez azt mutatja, hogy az élet követeli, hogy azok az elvtársak, akik ott vannak nap, mint nap az életben, érzik a pártmunka gyengeségeit, érzik a pártmunka hiányosságait, és ezért beszélnek is erről. Igen fontos feladat a megyei, járási, városi pártbizottságoknak, hogy ezeknek adjanak segítséget. A másik kérdés az aktívahálózat megalakítása. A pártaktíva hálózatra támaszkodva tudunk eljutni a tömegekhez és tudunk elérni még jobb eredményeket. A továbbiakban beszélt a taggyűlések színvonalának emelése, a tömegszervezetek irányításának, vezetésének fontos problémáiról, valamint a tanácsválasztás előkészítéséről. Ezen a téren — mondotta többek között,— komoly feladat vár ránk, de meg tudjuk oldani, ha már most, időben hozzákezdünk. Somi Benjámin elvtárs, a szekszárdi járás párt-végrehajtó bizottságának első titkára arról számolt be, hogy a kongresszus után komoly mértékben javult az állami kötelezettségek teljesítése, az adófizetés, a begyűjtés. Jobban végeztük el a növényápolási munkákat, alapjában idejében arattunk le, s a cséplés és begyűjtés is megfelelő ütemben folyik, annak ellenére, hogy két hetet a Duna gátjain töltöttünk. Ebben a harcban megállták helyüket, edződtek, erősödtek pártszervezeteink kommunistái. Erősödött dolgozó népünk összefogása, erősödtek tanácsaink és tömegszervezeteink. Azonban ez idő alatt megfeledkeztünk egy sor már fontos feladat viteléről. Ilyen például az önköltségcsökkentés, a termelékenység emelése, a párttagság színvonalának emelése. Ez a pártaktíva alkalmas arra, hogy ne csak meglássa a hibákat és felhívja rá a figyelmünket, hanem változtassunk is rajta. — Nekem az a véleményem, kezd kialakulni, hogy a megyebizottság is kissé meg van elégedve az eredményekkel. Arról van tudomásunk, hogy járnak kint a járás területén, a községekben, tsz-ekben, állami gazdaságokban, de felénk nem igen vetik fel problémáikat, — mondotta befejezésül Somi elvtárs. Szalai Lajos elvtárs, paksi tb. titkár a következőket mondotta: “ Meg kell mondani, hogy az idei évben termelőszövetkezeteink az aratást különösen nagyobb társadalmi segítség nélkül végezték el. Hogy tsz-einkben magasabb a termésátlag, egy-két mázsával, ehhez nem kismértékben gépállomásaink munkája is hozzájárul. A továbbiakban beszélt a nemtörődömség, a pazarlás elleni harc fontosságáról. — A gerjeni állami gazdaságban — mondotta — például nemtörődömség mutatkozik a termények kezelése terén. A baltacint lekaszálás után behordták, de nem rakták össze, hanem az istálló körül szétdobálták. Mindez az igazgató szeme láttára történt. Beszélt az adminisztratív dolgozók túlzott beállításáról, amely megmutatkozik a nagydorogi gépállomáson. A bölcskei gépállomás azt kérte, hogy 8 traktor jusson egy brigádvezetőre, de a megyei gépcsoport utasította őket, hogy 6 traktor juthat egy brigádvezetőre. Az ilyen intézkedés nyilván nem segíti elő az önköltségcsökkentést. — Meg kell, hogy említsem még a lopásokat is. A biritói állami gazdaságban az éjjeliőr mellől loptak el két zsák árpát a cséplőgéptől. Arról nincs tudomásunk, hogy az igazgató felelősségre vonta-e az éjjeliőrt. — Hiányolom a beszámolóban, — folytatta, — hogy nem eléggé foglalkozott az osztályellenség tevékenységével. Furfangos módon igyekszik most is, különösen a tsz-ek megszilárdítását akadályozni. Belülről igyekszik rombolni, megkörnyékezve a lumpen-proletárokat, feltétlenül meg kell látni az osztályellenség ilyen tevékenységét, s harcolni kell ellenük. Péti János elvtárs, a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet elnöke, a szocialista munka hőse, szövetkezetük nagyszerű eredményeiről számolt be. Elmondotta, hogy a tsz tagok olyan lendülettel végzik munkájukat, mint még a tsz fennállása óta soha. Ez meg is mutatkozik jövedelmünkben is. Az első időkben 8, most már 10 forintot tudnak osztani munkaegységenként. A további jó eredmények elérése érdekében az állattenyésztés színvonalát akarják emelni. — A mi tsz-ünk — mondotta többek közt — ebben a gazdasági évben 360 hízót ad a népgazdaságnak. Ebben a hónapban 120 darabot szállítottunk be a begyűjtőhelyre. Több, mint félmillió forint jött be ebben a hónapban sertéseladásból. Sok bírálatot kaptunk mér az alacsony tejhozamért, a jelenlegi tejátlag 9 liter. Ez nem valami jó, mert lehetne 12—14 liter is, most azon leszünk, hogy a tejhozamot is emeljük. Osztermayer István elvtárs, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatója az üzemben meglévő hibákról beszélt. A minisztérium helytelen intézkedéseinek ismertetése után rátért a helyi vezetés hibáira is, amely így együtt adja, hogy az azelőtt jó minőségű munkájáról híres üzem, 8—10 hónapja a legrosszabbak közt van az országban. Elmondotta, hogy alacsony a vezetés színvonala, sokszor elnézőek a hanyagokkal szemben, hiányos a műszaki vezetők irányítása, s nem támaszkodnak eléggé a tömegekre. Sok esetben nem veszik figyelembe a dolgozók véleményét, s nem igénylik az aktívák segítségét. Azon dolgoznak, hogy most e hibákat kiküszöböljék. Ehhez azonban nagyobb segítségre van szükségük például a DISZ részéről is. Amióta igazgató, a DISZ megyebizottságtól senki nem volt náluk, pedig az üzem dolgozóinak zöme fiatalokból áll. Több felszólaló után az aktívaülés befejezéseként Király László elvtárs válaszolt meg az elvtársaknak, s ezzel végetért a pártaktíva ülése. Akik élenjárnak... Dolgozó parasztságaink évi munkájának gyümölcsét kapja meg az új termésből. Aki jól dolgozott, jól munkálta földjét, annak az idén is megtermett a számítása szerinti gabonamennyiség. Ezeknek a gazdáknak nem okoz különös gondot állam iránti kötelezettségük teljesítése sem. Erről tanúskodnak az alábbiakban megemlített gazdák is, akik a cséplőgéptől teljesítették beadási kötelezettségüket. Hábel István 8 holdas simontornyai gazda elsőnek teljesítette beadási kötelezettségét. Hőgyészen Tillmann Károly 8 holdas, Nagyszékelyben Gável György 4 holdas gazda a cséplőgéptől tett eleget állam iránti kötelezettségének. Ezeknek a gazdáknak maradt kenyér- és takarmánygabona is elegendő, és ami a fontos, megmaradt, sőt növekedett a becsület. s si Megyei Begyűjtési Hivatal közleménye a kenyeres takarmánygabona begyűjtés állásáról A begyűjtött kenyér és takarmánygabona százalékban járások szerint a következő. A szekszárdi járás elsőségét nagyban elősegítették az olyan községek, mint Mözs, Báta, Alsónyék, Sárpilis és Harc, ahol egyetlen hátralékos sincs. Azonban nagyban veszélyezteti a járás elsőségét Tolna, ahol 47 hátralékos van, Tengelic 32 és Becs község, ahol 38 a hátralékosok száma. A legtöbb hátralékos a tamási járásban van. Pincehely községben például 87, Koppányszántón pedig 6 a hátralékosok száma. Ezeknek a községeknek példát kellene venni Pak, Nagykónyi és Iregszemcse községekről, ahol egyetlen hátralékos sincs. Kenyérgabona Takarmánygabona 1 Szekszárdi járás 51.2 52.5 2. Gyönki járás 45.5 47.6 3. Paksi járás 49.3 41.9 4. Tamási járás 44.5 45.7 5. Bonyhádi járás 13.— 40.1 6. Dombóvári járás 41.4 40.1 7. Szekszárd város 32.5 26.6 Összesen 103.7 pont 93.1 pont 91.2 pont 90.2 pont 83.1 pont 81.5 pont 59.1 pont Augusztus 12-20: Tojás- és baromfibegyűjtési hét megyénkben Tolna megye dolgozó parasztjai nem akarnak lemaradni az augusztus 20-i versenyben — írták szerkesztőségünkhöz küldött levelükben a megyei Baromfi- és Tojásbegyűjtő Vállalat bátaszéki kirendeltségének dolgozói. — Nagyon sok dolgozó paraszt, közöttük Kiss György, Kiss Lajos, Bakonyi Márton sárszentlőrinci parasztok vállalták, hogy tojás-, baromfi- és vágómarhabeadási kötelezettségüket augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepének évfordulójára teljesítik. Vállalásukat teljesítették. Augusztus 12—20-ig baromfi- és tojásbegyűjtési hét lesz megyénkben. Az a gazda, aki ezen a begyűjtési héten teljesíti III. negyedévi, vagy egész évi vágómarha, tojás- és baromfibeadási kötelezettségét az joggal mondhatja azt, amit Nádor József gyulaji dolgozó paraszt mondott: „Teljesítettem a törvény által előírt kötelezettségemet, elősegítettem a pártkongresszus célkitűzéseinek megvalósítását, és ezzel gyermekeim jövőjének szebbé és boldogabbá tételét”. Ferenc Sándor, K. Takács Mihály, Horváth Imre, Madarász Imre neki dolgozó parasztoknak is szól ez a kis üzenet, akik még nem teljesítették tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket. Ezen a begyűjtési héten álljon be minden dolgozó paraszt szocialista hazánk felépítésének harcosai közé és kötelességének teljesítésével vívja ki egész dolgozó népünk bizalmát. Udvari: Nyolcvan dolgozó paraszt vállalása Alkotmányunk ünnepére Udvari község dimbes-dombos határában kizöldeltek a másodvetésű növények, takarmányféleségek. A község szorgoskodó gazdái kedvezőnek tartják az időjárást a másodnövény termeléséhez. Másodvetésük gyorsan fejlődik. Tárnok Péter 8 holdas gazda 1200 öles másodvetésű kukorica földjében bizakodik, reménykedik, hogy bőséges lesz a második termés is. Kétszer már megkapálta és ezzel meggyorsította a növény fejlődését. A községben a legtöbb gazda már elcsépelt. Szerdán este került sor Teszner József a begyűjtési állandó bizottság elnöke gabonájának cséplésére. A gazdák kíváncsian állták körül a szérűt, vajjon mennyit fizet a 2 hold búza, amit Teszner József oly gondosan ápolt és a tavaszon birkatrágyával fejtrágyázott. Nem csalódtak sem a gazdák, sem Tesznerék, mert a lemért zsákok azt mutatták, hogy a két hold búzaföldem 19,70 mázsa búza termett. Teszner József kocsira rakta a zsákokat és első útja volt a begyűjtőhely, a géptől teljesítette beadási kötelezettségét. A cséplés megkezdésekor 30 dolgozó paraszt tett vállalást, hogy augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére teljesíti beadási kötelezettségét. A 80 gazda közül eddig hetvenöten teljesítették vállalásukat. A varsádi gépállomáson is múlik, — ha többet törődne cséplőgépeivel, — a község augusztus 18-ra befejezné a cséplést és eleget tenne állam iránti kötelezettségének. Két téglagyár párosversenye A Sióagárdi Téglagyár kemencemunkásai a július második felében megtartott üzemi értekezleten határozták el, hogy az Alkotmány ünnepe tiszteletére párosversenyre hívják ki a zombai téglagyár kemencemunkásait. Az elhatározás után azonnal levelet küldtek a zombaiaknak, melyben kérték őket arra, hogy legyenek versenytársak. A levélben feltüntették azt is, hogy mit vállaltak augusztus 20 tiszteletére. „Vállaljuk — írják a sióagárdi kemencemunkások, — hogy az augusztus havi tervünket túlteljesítjük, s a július havi lemaradásunk 10 százalékát pótoljuk." A kemencemunkások vállalásának sikeres teljesítéséhez azzal járultak hozzá a gyár téglaverő brigádjai, hogy ők felajánlást tettek napi több tégla legyártására. Fehér István téglaverő megígérte a kemencemunkásoknak, hogy naponta 1000 téglával gyárt többet az előírtnál. A Szalai Mihály-brigád szintén napi 1000 darab, a Dudás-brigád napi 509 darab, a Fodor-brigád napi 400, a Szalai Ferenc-brigád pedig napi 300 terven felüli tégla legyártására tett ígéretet. Augusztus 2-án reggel — bár ekkor a sióagárdiak még nem tudták, hogy a zombaiak elfogadják-e a versenykihívást, s megkezdődött a versengés az üzemben. Már a verseny első napján magasan túlteljesítették tervüket a kemencemunkások, 3000 darab késztéglát adtak a népgazdaságnak terven felül. De a következő napokon is teljesítették, sőt túlteljesítették tervüket. Így a dekád végéig, augusztus 10-ig több mint 9000 darab téglát termeltek terven felül. A téglaverők is gyors ütemben kezdték meg a munkát augusztus 2-án, hétfőn reggel. Augusztus 10-ig nem tudták tervüket teljesíteni, mert az egyik vízszivattyú megrongálódott, ezért vízhiány miatt egykét napot nem tudtak dolgozni. Igyekeztek ugyan bepótolni a lemaradást, a Fehér brigád például 6 napot dolgozott az elmúlt dekádban, és hat nap alatt 21.000 darab téglát gyártott le, ami napi 3500-as átlagnak felel meg. A Szalai brigád — mely 10 főből áll — augusztus 5-én például 5000 darab téglát gyártott. És így sorolhatnánk tovább a téglaverők jó eredményeit. A Sióagárdi Téglagyár téglaverőinek és kemencemunkásainak a verseny további időszakában is hasonló ütemben kell dolgozniuk, hogy az árvíz okozta 12 napos lemaradást mielőbb pótolni tudják. A Zombai Téglagyár dolgozói augusztus 2-án kapták meg a sióagárdiak levelét. Csősz Gyula elvtárs kissé késve hozta tudomására dolgozóinak a sióagárdiak nagyszerű kezdeményezését. Augusztus 7-én, a termelési értekezleten már mindenki tudta, hogy mit is akarnak a sióagárdiak, Novák Antal égető, Andfinger Mátyás behordó, Márton Márton kihordó, meg a többiek is hangsúlyozták hozzászólásaikban, hogy örömmel fogadják a Sióagárdi Téglagyár kemencemunkásainak elhatározását, tudják, hogy mit akarnak ezzel a versenykihívással elérni a sióagárdi téglagyári dolgozók. Az értekezlet után ők is levelet írtak a sióagárdiaknak, amelyben tudomásukra hozták, hogy örömmel csatlakoznak versenykihívásukhoz, és hogy a többtermelés, a lemaradás pótlása érdekében nemcsak aug. 20-ig, de azután is szeretnének velük versenyben dolgozni. A kemencemunkások arra tettek ígéretet, hogy tervüket mindennap 105 százalékra teljesítik. A behordók 120, a kihordók pedig 125 százalékos tervteljesítésre adták szavukat. A zombai téglagyárban augusztus 9-én indult be a verseny. Mielőtt azonban ismertetnénk a kemencemunkások eredményét a verseny első két napjáról, beszélnünk kell röviden az itt dolgozó téglaverőkről is. Ebben az üzemben a téglaverők részéről Frick István téglaverő brigádja volt a verseny kezdeményezője. Frick elvtárs brigádja nevében versenyre hívta a zombai és a sióagárdi téglagyárak összes téglaverőit a nyersgyártási terv naponkénti túlteljesítésére. Hogy kik csatlakoztak az általuk kezdeményezett versenyhez, azt augusztus 10-én még nem tudták, de annak ellenére hétfő óta sokkal nagyobb lendülettel dolgoznak, mint azelőtt. S az eredmény nem is marad el, minden nap 1000-1100 darab nyerstéglával termelnek többet, mint amit a terv előír. A kemencemunkások túlteljesítették hétfőn és kedden tervüket. Hétfőn 144, kedden pedig 127 százalékot értek el, így tehát ma még nehéz megállapítani, hogy a két üzem párosversenyéből melyik üzem kerül ki győztesen. Az bizonyos, hogy a verseny győztese az lesz, amelyik üzemben nemcsak a dolgozók, hanem a vezetők is jól kiveszik részüket a terv túlteljesítéséért vívott harcból, Számtalan értékes nyereményt sorsolnak Itt az innepi Vásáron Az augusztus 20 és 21-i Ünnepi Vásáron a Szekszárdi Földművesszövetkezet tombolasorsolást rendez az Országos Takarékpénztár és az állami közjegyző ellenőrzésével és irányításával. A sorsolás Szekszárdon, 1954 augusztus 21-én 14 órakor lesz megtartva. Kisorsolásra kerülnek főnyereményként: 1 darab 125-ös Csepel motorkerékpár, 1 garnitúra konyhabútor, 1 darab 80 basszusos taingóharmónika, 1 darab világvevő rádiókészülék, 1 darab 550 forintos fényképezőgép, 1 darab zománcozott tűzhely, 1 darab 15 köves karóra, 1 darab varrógép. Ezenkívül férfi-, női kerékpárok, férfi- és női kabátok, különböző iparcikkek számos 50—200 forint értékű nyereménytárgy. A nyereménytárgyak megtekinthetők a Szekszárdi Földművesszövetkezet Áruházának kirakataiban. A nyeremények sorsolás után azonnal de Legkésőbb 1954 augusztus 31-ig vehetők át a Szekszárdi Földművesszövetkezet Áruházában. Tombolajegyek az összes földművesszövetkezeti boltban és jegyárusoknál kaphatók, ára 2 forint. A sorsoláshoz megfelelő nagyméretű sorsolókerekei biztosítottak, hogy a tavalyi hibát elkerüljék. a* NMIfJtl* MVHMrw * PÁRTÉPITÉS Utaztatást nyujt a mindennapi pártmunkában