Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-04 / 183. szám

/'I TOLNAI AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK­ LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ARA 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBAN: Csou En-laj és Fám Van Dong felszólalása Pekingben (2. o.) — Hírek a világ minden tájáról (2. o.) — Tech­nika a népi demokratikus országokban (2. o.) — H. Kovács István viszonozza a munkásosztály segítségét (3 o) — Teljesítsék minden részletében tervüket a dombóvári vasutasok (3. o.) —­ Czeller Jánoséknál... (3. o.) — A Sárköz népének eredete (4. o.) SZERDA, 1954 AUGUSZTUS 4 HÍREK megyénkből A dalmandi gépállomás segítsége a döbröközi Harc a békéért tsz-nek A döbröközi Harc a Békéért termelőszövetkezetnél mintegy 151 hold őszi kalászos várt learatásra. A tag­ság létszáma kevésnek bizonyult e nagy terület leara­­tásához. Az állatgondozókon kívül ugyan minden tag kivette részét a munkából, de a tagság erejéből mégsem futotta többre, mint 6 kaszásra, és a hozzá szükséges ma­rokszedőkre, kötözőkre. A munkaerőhiány pótlását a dalmandi gépállomás kollektívájától várta a tagság. Meg is kapta azt. A dalmandi gépállomás egy kéve­kötő aratógépet küldött a tsz-tagok segítségére, mel­­­lyel Fövényi István és váltótársa Herke János, július 25-én estig 112 hold őszi gabonát arattak le. A két trak­toros a mennyiségi munka mellett a minőségre is ko­moly gondot fordított. Jó munkájukkal meg is van elégedve a tsz-nek minden tagja. Az aratás befejezése után egy másik fontos dolog elvégzése foglalkoztatta a szövetkezet tagságát, a tarló­buktatás. Ticz Lajos brigádvezetővel sokat tanakodtunk azon, hogyan lehetne ezt a munkát is sürgősen befe­jezni. Ekkor még 80 hold tarlóhántásról volt szó, azon­kívül fel kellett törni 14 hold gyepet is. A gépállomás itt is segített. Július 25-én hajnalban megjelent a tsz­­ben Tűzkő László és váltótársa, Gábor István, akik SZTZ traktorukkal munkához is láttak. Július 27-én estig megszántották a 80 hold tarlót és feltörték a 14­ hold gyepet is. A két traktoros három nap alatt 31 munkaegységet keresett fejenként. Egy-egy tehát 42 kiló búzát és 231 forintot kap munkájáért. A többi tarlószántást és azonkívül 18 hold másod­vetést Boda Gyula és annak váltótársa, Boda Lajos végezték el, 20-ára ők is befejezték munkájukat. A dalmandi gépállomás komoly segítséget nyújtott tsz-ünknek, lehetővé tette, hogy minden erőnkkel hoz­zálássunk a hordáshoz. Ez is megtörtént, július 27-től kezdve tagságunk teljes erejével hozzáfogott a hor­dáshoz, 30-án pedig megkezdtük a cséplést. Visegrádi János agronómus. Közel 30.000 kiló selyemgubóért több mint félm­illió forintot kaptak a tolna megyei se­lemtenyésztők A híres selyemtenyésztő Tolna megyében vasárnap befejezték a selyemgubó beváltási munkákat. Közel 30 ezer kiló gubóért több, mint félmillió forintot fizet­tek ki a selyemhernyó tenyésztőknek. Idén, a kedvezőtlen időjárás következtében rend­kívül nagy gondozást igényelt a selyemhernyó nevelés. Az esős, hűvös időjárás miatt később fejlődtek az eper­levelek s a párás, nedves levegő veszélyeztette a her­nyók egészségét. Ennek ellenére a legjobb selyemher­nyó termelők szorgalmas 5 heti munka után szép jövedelemhez jutottak. Gál József Szekszárd—hirlingpusztai lakos, aki új módszerű vesszős-lombos etetéssel nevelte a her­nyókat, 2.242 forint 10 fillért kapott a gubókért. Sten­­ger János kakasdi tsz-tag 2.534, Adorján István auna­­szentgyörgyi tsz-tag, közel 1900 forintot kapott. Balogh Albert zombai „selyemtermelő mester“ oklevéllel ki­tüntetett dolgozó 1750 forintos jövedelemre tett szert a 80 kiló gubóért, aminek több, mint 80 százaléka első osztályú volt. Orsós Júlia, iregszemcsei lánynak szin­tén közel 1400 forint jövedelmet jelentett a selyemte­nyésztés. Tolna megye selyemtenyésztői közül sokan kaptak 800—1000 forintot, akik a legnehezebb időszak­ban szerető gondossággal nevelték az értékes állatká­kat. OTP fokok a járási székhelyeken Az Országos Pénzintézeti Központ e hitelügyek jobb lebonyolítása érde­kében a járási székhelyeken OTP- fiókokat létesít. A bonyhádi járási OTP fiók megnyitása után az elmúlt­­ héten adták át rendeltetésének a paksi, tamási és gyönki járási­­ fió­kokat. Az új létesítmény nagyban meg­könnyíti a járás dolgozói számára a hitelügyletek, betétkönyvek és álla­mi kölcsönök lebonyolítását. Az új fiókoknak különösen nagy jelentősé­gük van a takarékossági mozgalom az „Ahány ház annyi betétkönyv“­­mozgalom megszervezésében, ame­lyet mutat az is, hogy a paksi fiók megnyitása napján az ünnepségre meghívott vendégek közül tizenki­lencen betétkönyvet váltottak, s így az első napi forgalom 14.600 forint­­ volt. Megyénkben a hálózat bővítése to­vább folytatódik, s rövidesen sor ke­rül a dombóvári OTP fiók megnyi­tására is. Pálló megelőzte Simontornyát a tarlóhántásban, másodvetésben és a takarodásban Simontornya község határában vígan zúgnak a cséplőgépek. Július 26-a körül kezdődött meg a csép­­lés, s alig 4 nap alatt, mintegy 120 gazda csépelte el gabonáját. Csősz Gyula és Nagy István dolgozó parasz­tok szérűjén kezdődött meg a cséplés. Mindkét dolgozó parasztról úgy beszélnek a községben, hogy a falu élen­járói közé tartoznak. Már évek óta példamutatóan dol­goznak, elsőnek teljesítik állam iránti kötelezettségü­ket, az idén is ők szállították az első gabonát a be­­gyűjtőhel­yre. Azóta már újabb 80 gazda tett eleget állam iránti kötelezettségének. A begyüjtőhelyen­ tehát szépen gyűlik a gabona. Eddig még csak a kisebb gaz­dák csépeltek, a 3—4 holdasak. Köztük nem egy olyan is, aki szociális kedvezményben részesült és így nincs gabonabeadása. A község tarlóbuktatási és másodvetési tervének teljesítése azonban már nem mutat ilyen jó képlet, mint a cséplés és a begyűjtés. A határban nagyon sok még a felszántatlan tarló. Mintegy 900 holdon kellene el­végezni tarlószántást, de eddig mindössze 250 holdon végezték el. A tarlószántásban éppúgy, mint a másodvetésben, az Alkotmány termelőszövetkezet mutat jó példát, nem­csak másodvetési tervét teljesítette, de befejezte a tarló­buktatást is. Az egyéni dolgozó parasztok közül is többen elvégezték már a tarlóbuktatást és vetettek má­sodnövényt. A másodnövénnyel elvetett terület azon­ban nem igen haladja meg a 25 holdat. Sokan vannak még olyan gazdák, mint Szakács Sándor és Csősz Ist­ván, akik sem másodnövényt nem vetettek, sem pedig a tarlójukat nem szántották meg. Az ilyen és hozzá­juk hasonló gazdák akadályozzák a községet tervének teljesítésében. Nekik nem érdekük, hogy több legyen a takarmányuk és jövőre is bő termést takaríthassanak be? De úgy látszik az sem érdekli őket, hogy verseny­társuk. Pé­lda sokkal előbbre áll, mind a tarlószántás­ban, mind pedig a másod­vetésben, sőt a takarodásban is. Megkezdték az uborka elszállítását a Paksi Konzervgyárból A Paksi Konzervgyárban hetek óta lázas munka folyik. Az üzemben hár­om műszakban dolgoznak s nagy mennyiségben készülnek a különféle konzervek. A zöldbab konzerválása és a meggybor készítése már befejeződött. Jelenleg az uborka elrakása, almabor és gyümölcsíz készítés van folyamatban. A nagymennyiségű zöldségféle feldolgozása nagy feladat elé állította a gyár dolgozóit, s olyan módsze­rek után kellett nézniük, mellyel emelik az üzem ter­melési kapacitását, másrészt szem előtt kellett tarta­­ni­ok­ azt is, hogy a parasztság által megtermelt áru ne menjen veszendőbe. Megszervezték például a hordó« uborka elrakását Tengelicen, s ezzel a helyszíni elra­­kással tehermentesítették az üzemet. Az idei bő uborka termés azonban arra késztette az üzem vezetőségét, hogy a téli kiszerelésű hordós-uborkán kívül kovászos­­uborka elrakásával is kísérletezzenek. A sikeres kísér­let után megállapodást kötöttek a FÜSZÉRT vállalat­tal és már meg is kezdték a kovászos-uborka szállítá­sát. A kellemes ízű, jó minőségű kovászos-uborkának nagy kelete van és eddig már 2 vagon nyári savanyú­ságot szállítottak Sztálinváros, Pécs és Komló ipar­vidék dolgozóinak ellátására. A gyár vezetősége a műszakiakkal karöltve az el­múlt* év eredményes kísérlete után a Pektin gyártását készíti elő, de folynak az előkészületek a káposzta, pa­radicsom, lecsó elrakására és gyümölcs aszalásra is, hogy garantált minőségű és nagy kalória-értékű, jóízű konzerv készítményekkel lássák el a fogyasztókat. Az ifjúsági cséplőcsapatok figyelmébe­ Augusztus 7-ig meghosszabbították a benevezési határidőt A DISZ Központi Vezetősége, a földművelésügyi minisztérium és a MEDOSZ elnöksége megvizsgálta az ifjúsági cséplőcsapatok versenyét, s megállapította, hogy az elmúlt héten jelentősen megnőtt a versenyben résztvevő csapatok száma. Több hel­yen azonban — főleg az északi me­gyékben — még nem nevezhettek be az ifjúsági csapatok, mert az idő­járás miatt eltolódott a cséplés ideje. Ezért úgy döntött a DISZ KV, a FM és a MEDOSZ elnöksége, hogy egy héttel meghosszabbítja a versenyhez való csatlakozás határidejét. E szerint augusztus 7-ig lehet csatlakozni, így az északi megyék­ben­ dolgozó ifjúsági cséplőcsapatok is részt vehetnek az országos verseny­ben. Tolnán minden gazda a cséplőgéptől teljesíti gabonabeadási kötelezettségét Augusztus 20-ig a község teljesíti beadási tervét Tolnán már ezelőtt 2 héttel meg­kezdődött a cséplés. Kezdetben bi­zony nem ment minden a legna­gyobb rendben. Több cséplőgépről hiányoztak tartozékok, ami nagyban hátráltatta a munkát. A mözsi gép­állomás, — ha egy kicsit lassan is, — de kijavított minden hibát, ma már akadály nélkül csépelnek a tol­nai határban. — Augusztus 12-re befejezzük a cséplést, — ezzel a jelszóval folyik a munka a tolnai közös szérűkön. Nagy is a forgalom az utcákon, egy­mást érik a gabonával megrakott szekerek, igyekeznek a begyűj­tökeid­re. Tolnán minden gazda kötelessé­gének tartja, hogy elsőnek gabona­beadási kötelezettségét teljesítse. A dolgozó parasztoknak az a fogadal­muk, hogy a község megyénkben el­sőnek tegyen eleget állam iránti kö­telezettségének. A begyűjtési tervek jelenlegi ál­­­lása azt mutatja, hogy a tolnai dol­gozó parasztok becsülettel állják szavukat. Előírt tervét a község glo­bálisan közel 50 százalékra teljesít­tette eddig. Mint a tanácselnök, Oroszi elvtárs mondja, a községben minden dolgozó paraszt a cséplőgép­től tett eleget állam iránti kötele­zettségének, jelenleg egyetlen hátra­lékos sincs a községben. Ezenkívül pedig a községek begyűjtési verse­nyében jelenleg Tolna vezet me­gyénkben. A miszlaiak terven felül is vetnek másodnövényt Községünk határában július 24-én befejeződött az aratás, kivéve a za­bot, amelynek aratása ekkor még 50 százalék körül járt. Az aratással pár­huzamosan megtörtént­­ a tarlóhántás és a másodnövények vetése is. Ere­detileg 40 hold másodvetés volt ter­vünkben. Ezt már túlteljesítettük, 43 hold másodnövényt vetettek el eddig a gazdák, de még mindig so­kan vetnek sűrű kukoricát, kölest, és mudart, hogy minél több másod­növénnyel tudják biztosítani állat­állományuk takarmányszükségletét. A cséplőgépek is megkezdték mun­kájukat. A cséplési terület biztosítva van számukra, mert a gazdák egy­mással összefogva azon igyekeztek, hogy a cséplőgépeknek biztosítsák az állandó üzemeltetést. Elsőnek a Sarló Kalapács tsz kezdte meg a cséplést. A tsz búza- és árpabeadási kötelezettségét már teljesítette. Több egyéni gazda is elcsépelt már, mint Bölcsföldi Ferenc 9 holdas és Leleb József 6 holdas gazda, ezenkívül még sokan mások gabonabeadási kötele­zettségüknek is eleget tettek már. Kis csalódás érte a gazdákat, mert a kedvezőtlen időjárás, — jégverés, köd és sok eső­t következtében a vártnál kevesebb lett a termésük, de azért mindenki azon igyekszik, hogy ne maradjon adósa az államnak. Katona Sándor vb. elnök, Miszla. A varsádi gépállomásnak pótolni kell, amit aratás idején elmulasztott Nagyon sok tanácsko­záson, értekezleten és megbeszélésen hangzott már el, hogy a gépállo­mások munkáját ma már a termelőszövetkezetek­nek és egyéni parasztok­nak adott segítségen ke­resztül értékelik. Nos, ha ez így van, — márpedig így van — akkor a parsá­éi gépállomásról egyálta­lán nem lehet elmondani, hogy jól dolgozik. Mégpe­dig azért nem, mert a szerződésileg vállalt 1200 női­ aratásból 709 holdat­­ arattak le a gépek. Ez azt­­ jelenti, hogy a gépállo­­­más körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek ga­bonájának nem egészen 120 százalékát aratták le a gépek. Utólagosan sok mindent a gépállomás sze­mére vethetnének a ter­melőszövetkezetek tagjai. De gondolom, ezt azért nem teszik, mert mégis csak időben learaták ga­bonájukat. Segített a szedresi gépállomás is, meg segítettek mások is. Ez azonban korántsem je­lenti azt, hogy a varsá­dnak becsületén nem esett csorba. Csorba esett bi­zony a gépállomás becsü­letén, de még mennyire, hogy az. Ezt a csorbát azonban kiküszöbölheti a gépállo­más, de nemcsak, hogy ki­küszöböli, de ki is kell, hogy küszöbölje. Jogosan várják el a gépállomás kollektívájától, a terme­lőszövetkezetek tagjai, hogy tarlóhántás idején pótolják, amit az aratás idején elmulasztottak. — Nagyon csúnya dolog len­ne most ismét jogtalanul bírálni a varsádi gépállo­mást. Dehát a bírálat jo­gos, azt kell mondani most is, hogy a gépállo­más kollektívája eddig a tar­lóhántás ideje alatt sem tette jóvá, amit az aratás idején elmulaszott. E tekintetben a helyzet valamivel biztatóbb, mint az aratás idején volt, mert 827 holdon végezték el a tarlóhántást a gépek. Ar­ról azonban szó sincs,­­ hogy e tekintetben bármi is rendben lenne, hiszen 2581 holdon kell elvégez­ni a tarlóhántást. Tehát nem kell különösképpen magyarázgatni, hogy ismét a gépállomás követett el mulasztást. Természetesen nagy hi­ba, hogy a gépállomás ed­dig sokszor elmulasztotta kötelességét. Azonban ko­rántsem olyan hiba, amit nem lehet jóvátenni.­­ Egyetlen dologgal jóváte­­heti a gépállomás hibáit, mégpedig azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül elvégzi a termelő­­szövetkezetekben a tarló­hántást. Kell ezt tenni a gépállomásnak azért is, mert ez kötelesség. De ha ezt most ismét elmulaszt­ja, akkor jogosan vonják majd felelősségre a terme­lőszövetkezetek tagjai. Mindenből a tavalyinak sokszorosát vásárolta fel eddig a­­ dunaföldvári földművesszövetkezet tök­húst szállítanak a közeli­ Sztá­­linváros és Budapest dolgozóinak. Az idén Dunaföldvár környékén kima­gaslóan jól fizettek a kerti vetemé­­nyek, főzelékfélék, s a közeli terme­lőszövetkezetek, egyéni gazdák jó­val több árut kínáltak a földműves­­szövetkezetnek, mint az elmúlt évek­ben. A felvásárolt mennyiség az egyes árucikkekben a tavalyinak tíz­szeresét is meghaladja s a szövetke­zet nemcsak a budapesti elárusító­helyét tudta bőségesen ellátni, ha­­nem a paksi és­ a kecskeméti konzerv­­­gyárnak is bőségesen szállított árut. * Az elmúlt év első felében 7 mázsa lencsét, 21 mázsa burgonyát, 3800­­ mázsa vegyes zöldséget vásárolt a­­ dunaföldvári szövetkezet. Az idén ez­­­zel szemben lencséből 208, burgo­­­nyából 225, vegyes zöldségből pedig­­ 10.070 mázsa a félévi felvásárlás. Az 'idei gyenge gyümölcstermés ellenére­­ is jelentősen növekedett a felvásá­rolt gyümölcs mennyisége is: a ta­­­­valyi 219 mázsával szemben az idén ,335 mázsát szállított eddig a föld­­, művesszövetkezet, míg zsírból és £ üsz­tölt áruból a tavalyi 26 mázsával szemben 100 mázsát tudtak vinni a sztálinvárosi és budapesti dolgozók­nak. A dunaföldvári földművesszövetke­zetnek évek óta kiterjedt felvásárlá­si hálózata van s minden nyáron ren­geteg gyümölcsöt, zöldségfélét, füs-

Next