Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-12 / 190. szám

4 CZENCZ JÁNOS MŰTERMÉBEN ... VENDÉGE VOLTAM minap a Bá­­tán élő nemes festőművésznek, Czencz Jánosnak. De ebben a pár sor írásomban most nem a közmon­dásosan híres bátai vendéglátásról akarok szólni, a finom halpaprikás­ról is, majd inkább máskor beszé­lek, most ennek az ősz, visszavonul­tan élő nagy művésznek igazi he­lyét szeretném megmutatni a társa­dalomban. Mert még eddig nem ta­lálták meg. A nagy művész a százféle formá­ban és százféle színben megfestett halott-Duna partján él feleségével, kislányával. Most kissé paradoxon­nak hat ugyan a jelző: a halott- Duna, hiszen az elmúlt hetekben a szilaj téli szeleknél is kegyetleneb­ből eleven volt a máskor még át is gázolható holt­ág. De azóta újra visszahúzódott medrébe a megduz­zadt folyam és Czencz Jánosnak csak ki kell lépni a kapun, s szeme már ezer témát, ezer impressziót foghat fel, szívhat magába a ruhát suikoló asszonyok, a békésen úszkáló libák, a hancúrozva fürdőző gyere­kek, zöld parti fűzfák harmóniájá­ban lélekző világából. Örökké kutató, nyugtalanul éles, mindig a szépet kereső szeme barát­ságosan villant fel rám, amikor meg­ismer Erős­­s munkától edzett keze valami könnyed puhasággal simul az enyémbe, amikor kezet szorí­tunk. Kicsit fáradtnak látszik, meg­viseltnek. Bár nem csoda, hiszen se éjjele, se nappala nem volt három hétig, míg családja otthonát veszély­ben tudta. És maga is ott dolgozott a töltésen. Pihentek az ecsetek köz­ben, a palettára meg rászáradt a festék, mert az ásó, meg a lapát szaporázta kezében a munkát. MI MÁSRÓL is lehetne most Ba­tári beszélgetést kezdeni?!­­— Hallottam, a Garay-pályázatra megfesti a bátai árvizet, hogy mi­lyen is volt a falu azokban a hetek­ben. — Megfestem, igen, örök emlék­nek és örök figyelmeztetőnek szá­nom. — Csak az a kár, — szólal meg felesége is, kedves asszony, igazi társa a vidékre szakadt művésznek — hogy nem tudott skicceket, rajz­vázlatokat készíteni a férjem. De ki­nek is volt kedve és ideje akkor? Pedig ez fontos, hiszen egy olyan kiinduló alap, amit aztán kedve sze­rint variálhat, változtathat a mű­vész. • És most milyen képeken dol­gozik? FELELETKÉNT bevezet a műte­rembe. Valóságos kis múzeum ez, vagy talán inkább élő művészettör­ténet, egy lázas, alkotó munkában eltöltött élet szentélye. Csak kellő áhítattal és tisztelettel lehet itt mo­zogni. A szoba közepén áll a nagy festőállvány, rajta készültek azok a képek, amelyek már az egész világ­tól elismerést hoztak a művésznek. Többek között 1926-ban Firenzében állított ki, s Scarpa írt képeiről a „Messagero“ című lapban: „Czencz János képeiben Favretto zamata és Stuck tudása van“. — Bizony magam is belepirultam akkor ebbe a dicséretbe — mondja nekem — hiszen a Favretto a múlt századbeli olasz Munkácsy, s Stuck pedig az egyik legnagyobb német festő. De nemcsak a külföldi és ma­gyar újságírók elismerését vívta ki. Amikor Párizsban, Berlinben, Buda­pesten és más nagy­városokban ál­lított ki, múzeumok vásárolták meg képeit és nagy díjakkal jutalmazták meg művészetét. — Szerte az egész világon vannak képeim — Tokiótól kezdve a buda­pesti múzeumokig — mondj­*. — Aztán nemrégiben kaptam egy leve­let Sidneyből, hogy küldjék képeket. Szóval számon tartja a külföld is. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt évben jelent meg Németországban egy művészettörténeti könyv, s Czencz János aktjai különösképpen ki vannak emelve benne. Mert ezen a téren volt ő igen nagy. De azt hiszem, csak amíg ebbe a faluba nem jött. Azóta szerelmese a bátai tájnak, szerelmese a bátai népnek. S megalkotta, színekben kompo­nálta meg az életüket. És ezért ké­peit nem lehet egyszerűen megsze­retni, itt nem elég futó viszony a kép és szemlélője között, mert itt egész életre szóló vonzalom kell, hogy fakadjon. KEVÉS OLYAN KÉPE VAN, ami „mai témájú“, — a tavalyi értelme­zésben, szóval, hogy gyár van rajta füstölgő kéménnyel, meg traktor, vagy valami hasonló. Czencz János­nak — mondom — kevés olyan ké­pe van. De ez a jó! Legalább ő nem esett bele azokba a hibákba, ame­lyeket a tapasztalatlanság szórt el olyan sűrűn a szocialista realizmus művészetében. Czencz János festményein dús, élet­tel teli színekben fogalmazza meg a falusi nép életét. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy céltudatos és nagyszerű karmestere a falusi élet színeinek és hangulatainak. Olyan egy-egy ké­jjé, mint valami régi-régi nóta: fen­séges, szép és melegekben szárnyaló. Közben kint lassan besötétedik. Belevesznek a homályba a Duna meg­csillapodott hullámai is. A kis falu felett ragyognak a csillagok, s az augusztusi este olyan szép, mintha csak Czencz János festette volna fel oda az égre. Ónódy György H­ÍREK CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 12 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Klára. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás csütörtökön estig: fel­hőátvonulások, néhány helyen kisebb futó záporeső, esetleg ziva­tar, mérsékelt nyugati-északnyugati szél, az éjszakai lehűlés erős marad. A nappali felmelegedés kissé foko­zódik. Várható hőmérsékleti értékek csütörtök reggel: 10—13, a mélyebb fekvésű helyeken 10 fok alatt. Dél­ben 24—27 fok között. *— Augusztus 14-én este fél 9-kor opera- és operett-estet rendez a bonyhádi járási kultúrotthon. Köz­reműködik: Kiss József, Szabó Mar­git, Zerb­vári János, Krieg Olga és Tóth István. Műsoron szerepelnek a legkedveltebb opera- és operettrész­letek. Többek között Strauss: Kaca­gó áriája, Schubert: Szerenádja, Puc­cini: Levél áriája és Erkel: Bánk bánjából a Hazám, hazám... A mű­sor közel három órás lesz. Vig­yázz egészségedre! A tífusz és vérhas ragályos és sok­szor halállal végződő betegség. Terjesztője: 1. Maga a beteg, aki ürülékével fertőzi környezetét, 2. A legyek. A nyitott árnyékszékek ürü­lékét az élelmiszerekre viszik, 3. A bacillus-hordozó, aki a betegségen át­esett, egészséges, de ürülékével fer­tőzi környezetét, kutat, élelmiszere­ket. Védekezés: 1. Kerüld a beteget! Ürülékét frissen oltott mésszel öntsd le, két óra hosszat hagyd letakarva, utána mosd meg kezeidet! 2. A legye­ket irtsad! Zárt árnyékszéked le­gyen, hogy a légy tartalmára ne szállhasson! 3. A bacillushordozó nyilván van tartva! Nem lehet hen­tes, cukrász, élelmiszerkereskedő, kocsmáros, stb. Ürülék vizsgálattal meg lehet állapítani, ki a bacillus­hordozó. A kutad legyen mindig lefedve, mellette szennyes ruhát és a beteg ü­rülékes edényeit nem szabad mos­ni! 4. Van ellene biztosan védő oltó­, szer. Egyszeri oltás egy évig meg­véd! Dr Major György városi főorvos. NAPCÖ A cukorrépatermelők figyelmébe! Az idei évben a cukorrépavetések­ben a szokatlan időjárás következté­ben sok felmagzott cukorrépaegye­­deket lehet találni. Az ilyen felmag­zott cukorrépatövek nagy terméski­esést és a cukorrépa minőségének romlását idézik elő. A nagy károsodás elkerülése miatt mindenki saját érdekében, késedelem nélkül vizsgálja át cukorrépa vetését és az összes felmagzott répaegyedek magszárait tőből vágják le. Igen fontos emellett a nyári ga­zd­akapálás is, különösen ez évben nagy a termésfokozó hatása, 20—40 mázsával is emelheti a terméshoza­mot. Ez több cukrot és nagyobb kész­pénzjövedelmet biztosít a termelő­nek. Ezért saját érdekében minden dolgozó mielőbb végezze el a mun­kákat. Beszélgetés a Nagy ünnepe a magyar népnek augusztus 20-a, s a nagy ünnepet méltó módon kell megünnepelni. Ezért készülődnek már most kultúr­­csoportjaink, művészeti együtteseink is. Ellátogattunk Bátára és megkér­deztük Farkas Vilmost, a népi együt­tes vezetőjét, hogyan készül a bátai együttes. — Pillanatnyilag még sehogy — hangzott az őszinte válasz. Az utol­só nagy munkák most folynak a szántóföldeken, s a fiatalság java ott dolgozik. Azután eléggé össze­zilálta a falu népét az árvíz is, tes­­tileg-lelkileg kimerültek az emberek, kellett egy kis szünet, így csak a jövő héten kezdjük el ismét a pró­bákat. — Új műsorszámaik is vannak? — Bizony nincs semmi új szá­munk, csak a régiek. Ezért is szeret­nénk átmenni 20-án Szebénybe, ahol igen sok komája-sógora van a bátai­­aknak, s már nagyon hívnak és vár­nak bennünket. A hivatalos szervek azt szeretnék, ha itthon maradnánk. Pedig ez nem lenne helyes. A bá­­taiak már sokszor látták műsorun­kat. Szerintem az lenne a legjobb, ha üzemi csoportokat hoznának mű­sort adni, mi majd visszahálálnánk nekik a télen. Valóban helyes lenne a csoportok­nak ez a cserélése, hiszen más faluk­ban még nem látták ezt a műsort, s nagy élményt adna a falu dolgozói­nak a vendégegyüttes szereplése. De meg kellene oldani valahogy azt is, hogy láthassák egymás bemutatóit a csoportok. Ugyanis a versenyeken hely hiányában többnyire nem néz­hetik végig a szereplők a többi együttes fellépését, tapasztalatcserék pedig nagyon-nagyon ritkán vannak és így történhetett meg az, hogy a bátaiak csak egyszer, véletlenül — Bátaszéken látták a sárpilisieket. — Ez a tájékozatlanság az egyik oka viszonylagos egyhelyben topogá­­sunknak — beszél tovább Farkas Vil­mos. De súlyos hiba az is, hogy nem kapunk megfelelő szakmai segítsé­get. Összeállítottuk ugyan egy új népi játéknak, a „Mátkatál”-nak a vázát, de nincs koreográfusunk, s mi pedig nem tudunk olyan táncokat kreálni a meglévő motívumokból, hogy azok megfeleljenek az együttes színvonalának és egyben annak a kívánalomnak is, amivel a közönség fordul felénk. Szóval komoly hibák vannak és ezeken feltétlenül segíte­ni kell, hogy egy lépéssel újra előbb­re juthassunk. (o. gy.) bátai népi együttes vezetőjével Akik élenjárnak... Megyénk dolgozó parasztsága évről-évre arra törekszik, hogy több termeléssel biztosítson jobb életmódot családjának és dolgozó népünk­nek. A sok fáradtságot kívánó munka soha nem töri meg a termelőt, amikor látja munkájának gyümölcsét. Büszkén viszi a gazda terményét a begyűjtőhelyre és padlására. Ezt láttuk Lápafőn is Tóth Pál Sándor 10 holdas gazdánál, aki egész évi be­adási kötelezettségének eleget tett. Kurdon Jóth József 8 holdas gazda, Győrén Boros István 7 holdas gaz­da, Bonyhádon Hajós Nándor 7 holdas gazda, Felsőnánán pedig Orbán Géza 7 holdas gazda tett eleget egész évi gabona és állat te­rmék beadá­si kötelezettségének. Ezekre a gazdákra és még sok startpelőre jog­gal büszke lehet a falu, de büszke rájuk az egész^rg^ág, 1954 AUGUSZTUS 18 SPORT Simontornyai Vörös Lobogó—Bonyhádi Vasas 1:0 (1­1ő) b­onyhád, 900 néző. Vezette: Végvári. Vasas: Kubicska — Lukáts, Horváth, Major — Stoib, Felföldi — Béres, Forró, Losonczi, Erdélyi, Szabó. Simontornya: Ferenczi — Sebestyén II., Sebestyén I, Dobrádi — Ányos, Baum K­l. — Mikulás, Baum II., Rabóczikii, Sebestyén III., Baum IV. Simontornya­ikezdi a játékot és az első percekben változatos játék alakul ki. A 9. percben Szabó 25 méteres szabadrúgása a kapufáról pattan vissza, majd a védelem felszabadít. A 12. percben szép Vasas táma­dás után Losonczi a job­b alsó kapufát t­a­­lál­ja el, úgy látszik,­­ ho­gy ma nincsen szerencséje a Vasasnak­. Egy perc múlva 11-eshez jut a hazai együttes. Lukács áll neki a labdának. A büntetőt gyengén lövi a jobb alsó sarokra és Ferenczi kinyomja a labdát. Lassan mind nagyobb fölénybe kerül a Vasas, de nem sikerül a góllövés. Sőt a 29. percben a Vörös Lobogó szerez vezetést. Sarokrúgás után Baum II-höz kerül a labda és az összekötő nem hibáz. 1:0. Kevesen gondolták ekkor, hogy ez lesz a mérkőzés egyetlen gólja. A gól után változatos játék alakul ki és a 39. percben a Vasas csatársora ismét elér egy kapufát szögletrúgás után. A II. féliilő Vasas támadásokkal kezdő­dik. Most nagy fölényben van a hazai együttes, de a vendégek keményen véde­­keznek. A játék is kemény lesz és a ha­tározatlan játékvezető nem tudja kezében tartani a mérkőzést. Feljön Simontornya. A 18. percben Kubicska vakmerő beleve­­tődéssel hárít. A Vasas cserét határoz el, Erdélyi helyett Weisenburger jön be. A 19. percben egyenlíthetne a hazai csapat a simontornyai nyomás ellenére is, de a csatársor megtorpan és oda a kínálkozó helyz­et. Ezután újra Kubicskának kell be­bizonyítania, hogy helyén van a szíve. A 43. percben Losonczy még mellélő egy 16 méteres szabadrúgást és így meglepetéssel végződik a találkozó. A Vasas lényegesen többet támadott, mint ellenfele, de helyzeteit nem tudta kihasz­nálni és így a mérkőzést a kevesebbet tá­­madó, de keményen védekező bőrös csapat nyerte meg. Jók: Kubicska és Felföldi, illet­ve Ferenczi és Baum EL Szekszárdi Építők—Bátaszéki Lők. 6:0 (4:0) Szekszárd, 800 néző. Vezette:­­ Jónás. Szekszárdi Építők: Greilich — Kiss, Fe­hér, Vigh — Werner, Elekes — Gyetvay (Ellenmann), Marosá, Zsoldos, Pruzsina, Krausz. — Edző: Zsilka Sándor. Bátaszéki Lokomotív: Loska — Németh, Fábik, Szép — Tóth, Krix — Kiss, Varga, Toronyi, Frei, Páva. — Edző: Hevesi Sán­dor. Kezdés után azonnal az Építők lép fel támadólag és rövid 10 perc alatt két gólos vezetésre tesz szert. Az 5. percben Pru­­zsina szerez gólt, majd a 8. percben Ma­rosi növeli a gólok számát. 2:0. Továbbra is a hazaiak maradnak támadásban. Zsol­dos, Pruzsina homábi szórakoztatják Sos­­kát, majd Marosi és Krausz lövése téveszt célt. A 24. percben Zsoldos nehéz szögből közelről ér el újabb eredményt, 3:0. A 30. percben Pruzsina teljesen tisztán állva a kapusba lő. A bátaszéki csatársor kísérle­tei sorra azon halnak el, hogy a­­ csatá­­rok mindent egyénileg akarnak megoldani. Az összjátékot pedig elhanyagolják. Toro­nyi egy 25 méteres szabadrúgást lő mellé, ma­jd a 42. percben ,,leventególt is kap a vendégcsapat. Marosi partdobásánál a bá­­taszéki védelem lesz vitatva leáll és Gyet­­vai a kapu tankóba viheti a labdát. Nem téveszt célt 2—3 méterről küldött lövése 4:0. A II. félidő bátaszéki támadásokkal kez­dődtik. Vig a gólvonalról ment a 2. perc­ben a bátaszéki csatárok elől. Azután Kiss előtt nyílik több ordító helyzet, de egyi­ket sem tudja kihasználni. A 3. percben Kirs 8 méterről lőtt bombáját Greilich is­mét, Kiss elé öklözi, aki ezúttal ordító hely­zetből mellélő. Egy percre rá Varga a ki­futó Greilich mellett 30 méterről kapura lő, a lövés azonban a kapufáról kipattan. Ezzel szemben az Építők nagyobb sikerrel veszi be Soska kapuját a 11. percben. A gól sz­erzője Zsoldos, 5:0. A 15. percben Vigh ismét üresen hagyja a szemfüles Kisst, de lövése a kapufáról pattan a kapu fölé. Ezután T­oska nagyszerű védése követke­zik. Zso­ldos 20 méteres szabadrúgását nagy­szerűen nyomja a kapu fölé. A 21. perc­ben esik az utolsó gól. Sarokrúgás után Werner 1? méterről a nap legszebb gólját lövi. 6:0. Ezután még a bátaszéki Kiss és az Építők Pruzsinája előtt nyílnak gól­ Helyzetek, de az eredmény már nem vál­tozik. Jók: Kiss, Elekes, Marosi, illetve Krix, Szép, Toronyii. Paksi Kinizsi—Dombóvári Postás 4:1 (2:1) Paks, 1500 néző. Vezette: Zsoldos. Paksi Kinizsi: Dömötör — Horváth, Dar­n­ai, Borsai. — Hermann, Vida — Bálint, Somodi, Pál, Frenátk, Mészáros. Dombóvári Postás: Kurcz — Csizmadia, Szenti, Schmidt, Gráner, Fodor — Nagy, Falcsi, Kiss, Hurvai, Szabó. Paks indít, és már a második percben Mészáros a tiszta heyzetből 3 méterről fölé fejel. Három perc múlva a Postás balszél­­sője van lövő helyzetben, de a lövés fölé megy Mindkét csapat nagy iramot diktál, szép mezőnyjáték folyik és mind a két csa­patnak a csatársora hagy ki helyzeteket. A Postás csapata egyenlő ellenfele tud lenni a Kinizsinek, sőt időnként mintha jobban is játszana a hazai csapatnál. A paksi csa­társor pontosabban lő és többször próbára teszi Kurczot, a Postások kapusát, aki elég jól megállja helyét a kapuban. A 33. percben születik meg az első gól, amikor Mészáros beadását Málint a dombóváriak­­ k­apujába fejeli. 1:0. A Postások is erősen támadnak, de jól áll a védelem a lábán. Négy perc múlva bár a Postás támad még­is a hazaiak érnek el újabb gólt. Somodi 16 méterről erős lövést küld kapura, a kapus ki akarja nyo­mni, azonban kapufára megy a labda és onnan a hálóba, 2:0. Két perc múlva Gráner van lövőhelyzetben, de oldalhálóban talál. A 41. percben Somodi szép beadását Mészáros 3 méterről mellé fejeli. A 43. percben Somodi hatalmas lö­vést küld kapura, de Kurcz bravúrosan védi. A félidő utolsó percében Darnai mel­­lett Kiss kiugrik és gólt lő, 2:1. A II. félidőben Hurvai jobbhátvéd pon­ton játszik és már a harmadik percben, az utolsó másodpercben ment Frenak elől. Erősödik a hazaiak fölénye. A Postások csak időnként jutnak át a félvonalon. A Kinizsi csatárok egymás után hagyják ki az ordító gólhelyzeteket. A 11. percben Kissnek nyitna alkalma az egyenlítési a, de mellélő. A paksi csapat irányítja tel­jesen a játékot, s egymás után éri el a sa­rokrúgásokat. A 20. percben Somodi szép sarokrúgásáról Frenák csak centiméterek­ről maradt le. A következő percben Schmidt unja meg a paksi csatársor tehe­tetlenségét és hatalmas gólt lő saját ka­pujába, 3:1. (öngól). Három­m perc múlva a Postások centere 4 méterről is fölé lő. A másik kapunál viszont Bálint­ hagy­­ ki ordító helyzetet, amikor 3 méterről mellélő. Lelkesen védekeznek a Postások, s így a nyomasztó paksi fölény nem tud góllá érni. A 38. percben Mészáros fölé 15­3 mé­terről. Két perc múlva Tanner 2 méterről fölé, utána 4 méterről mellé lő. Ordító gól­helyzeteket hagytak ki a paksi csatárok. A mérkőzés végeredményét a 42. percben Somodi állítja be, amikor a 18 méteres ö­­vését a dombóvári kapus nem tudja fogni, 4:1. Jók: Somodi, Darnai, Dömötör, illetve Hurvai, Kurcz, Kiss. A játékvezető kifogástalanul vezette a nagyiramú, kemény mérkőzést. Megalakította a Szekszárdi Lendület természetjáró szakosztályát Az egészségügyi­ dolgozók sportköre a­ labdarúgás, röplabda, sakk és tenisz szak­osztály után megalakította a természetjáró szakosztályt is. A természetjáró szakosz­tályt azon egyészégügyi dolgozók kívánsá­gára alakította meg a Lendület sportkör vezetősége, akik a fenti szakosztálykban nem vesznek részt és a természetjárást ked­velik. Az egészségügyi dolgozók most már ked­vük és rátermettségük szerint sportolhat­­nak, az atlétikát kedvelők a szakszervezeti­­ sportünnepeken, illetve az MHK versenye­ken vehetnek részt. Most már csak a ha­gyományos magyar sport kedvelőinek a ví­vásnak nem tud kardot nyújtani a Lendü­let sportkör vezetősége, azonban a vezető­ség ígéretet tett arra, hogy a jövő év ele­jén e sportág kedvelőinek lehetőséget nyújt a sportolásra és megalakítja a vívó szak­­osztályt is. Miért ingadozik Kisdorog sportélete Kisdorog sportéletéről már néhány cikk megjelent sportrovatunkban. Az egyik a kis­dorogi sportélet jó munkájáról, később a másik már a sportélet hanyatlásáról szólt. Ez nagyrészt abból adódik, hogy Kisdoro­­gon egyetlen elterjedt sportág van — a labdarúgás. A labda­rúgóbaj­nokság befejezé­­zésével azonban eseménytelen Kisdorog sporttelepe. Miért lepi be a kisdorogi szertárban a rozsda a diszkoszt, a súlygolyót és a ge­rely vasrészét? Miért ásták ki a fiatalok a távolugró pályát, ha nem visznek bele ho­mokot és nem használják azt? Kisdorog közönsége, ha először nem is, de a későbbiek során egészen biztosan nagy létszámmal és nagy érdeklődéssel kí­sérnék végig az értékes atlétikai verse­nyeket. Miért nem hallottunk lealább egy kisdorogi nevet, aki a szpartakiádon ki­emelkedett volna eredményével? A labdarúgás szép sport, és nyugatan mondhatjuk, hogy még a nagyobb városok­­ban is vezető szerepet játszik, de mennyi­vel jobb lenne, ha most amikor szünetel a labdarúgás a kisdorogi­ közönséget ut­­­cai versenyszámokkal szórakoztatnák. — Sokan emlékeznek még az aparhanti sport­nap gazdag sportműsorára. Nem tudná a kisdorogi sportkör ugyanezt megrendezni? Ki az a kisdorogi sportrajongó, aki nem szívesen nézné végig mégegyszer az, amit néhány évvel ezelőtt Aparhanton látott. Né­hány labdarúgóm­érkőzést felváltva atlétikai számokkal, asztalitenisz, tekeverseny és röp­labda egészen színvonalas versenyt hozna. Gondolkozzon ezen a kisdorog; Fatalság, beszéljék meg sportgyűlésen, és határozzák el a sportnap megrendezését, amely ki­induló pontja lenne annak, hogy a kis­dorogi sportélet véglegesen kivi­rágozzon és a fellendüléseket ne kövesse visszaesés. Egy ilyen sportnap megszervezéséhez nagy segítséget tud nyújtani a járási l’SB is. Természetes erről őt időben* értesít*ck és a közösen megrendezett sp­inümr.tn meg­hozza a várt fordulatot a sportkör életében. M. Á. ggggfflf; Garay filmszínház. Augusztus 12-ig: KE­GYETLEN TENGER. Angol film Kezdetek vasár és ünnepnap: 5, T és 1 órakor, hétköznap: 7 és 9 órakor. ELADÓ 600-as AJS o­ldal­ kocsis generálo­­zott motorkerékpár. Szekszárd, Remete u. 78 szám. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszalag 20­10. 20­11 Szekszárd, Széchenyi­ utca !§ M­NB egyszámlává m 00 878 065—38 Előfizetési díj: havi I­.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály­ utca 10 aa. Telefon: 20-27. A nyomdáért Ulelt M FIXES REZSO.

Next