Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-21 / 224. szám

fIW.MIT VILÁG PROLETÁRJA! ÍGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBAN: Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka (2. o.) — Gyorslista a Negyedik Békekölcsön első húzásáról (2. o.) — A bonyhádi járás DISZ-szervezetei készülnek az oktatásra (3. o.) — Tervük csak a tsz-ben válhat valóra — ezért vonták vissza kilépésüket Keresztesék (3. o.) — Az önköltségcsökkentés harc kérdése a bátaszéki Tatarozónál (3. o.) — A szüret helyes és szakszerű lebonyolítása (4. o.) L—*— • AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 224. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1954 SZEPTEMBER 21 £ Magyar Hipéüztársaság kormányának beadványa az ENSZ közgyűléséhez A magyar kormány a magyar nép kívánságának ad kifejezést, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűléséhez fordul és újból kinyilvánítja azt az óhaját, hogy részt vehessen az ENSZ munkájában és álláspontját ott kifejtve, aktív részesévé váljék a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fontos szerepe van a béke fenntartásában. E feladatának teljesítéséhez fokozott lehetőséget nyújt az, hogy a berlini és genfi értekezletek eredményei nyomán az utóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése következett be. A magyar kormány 1947 óta többízben eredménytelenül kérte felvételét az ENSZ-be. A Magyar Népköztársaság e jogos igénye teljesítésének elodázása ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezete számos tagállamának ama korábbi állásfoglalásával, amelyben ezek az államok ismételten ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják Magyarországnak az ENSZ tagjai sorába való felvételét. Sajnálatos tény, hogy hét év óta nem sikerült elérni a magyar nép e jogos igényének teljesítését, annak ellenére, hogy ez az igény az ENSZ alapokmányán alapul, amely kimondja, hogy az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden békeszerető állam előtt, amely vállalja az alapokmányban foglalt kötelezettségeket. A Magyar Népköztársaság kormányának minden eddigi ténykedése és törekvése összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapelveivel. A Magyar Népköztársaság az ENSZ alapokmányában lefektetett szabadságjogokat alkotmányában törvénybe iktatta és meghatározta biztosításuk módját. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját a békére, a nemzetek közötti megértésre való törekvés jellemzi. A magyar kormány minden erőfeszítése arra irányul, hogy az egyenjogúságnak és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásának elve alapján együttműködjék minden más országgal a béke megszilárdításának érdekében. A Magyar Népköztársaság kiveszi részét a nemzetek közötti gazdasági és kulturális együttműködésből és nemzetközi kapcsolatainak mindenirányú kiszélesítésére törekszik. Bár nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, tevékenyen részt vesz több mint száz nemzetközi szervezetnek, így az ENSZ különböző szervezeteinek és bizottságainak munkájában is. A Magyar Népköztársaság békeszerető politikájának elismeréseképpen az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió, India, Lengyelország, Argentina, Csehszlovákia, Svédország és több más állam állást foglalt felvétele mellett. Ugyanígy több nemzetközi szervezet, így legutóbb az Interparlamentáris Unió is határozatot hozott új tagoknak, köztük Magyarországnak az ENSZ-be való felvétele ügyében. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy az új tagok, köztük Magyarország felvétele nemcsak a felvételt kérelmezőknek érdeke, hanem az ENSZ valamennyi tagjának is, mert az új tagok felvétele hozzájárul az alapokmány elveinek megvalósításához, az ENSZ világszervezet-jellegének megerősítéséhez, a vitás kérdések megoldásához és ezzel a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A Magyar Népköztársaság kormánya reméli, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaka az alapokmány szellemében hozzá fog járulni a magyar nép megalapozott kívánságának teljesítéséhez. Budapest, 1954 szeptember 17. NAGY IMRE a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Két tanácstag? követendő példáin Tohód községben mindenki arról ismeri Fenyvesi András és Rein Ádám 8 holdas dolgozó választ tanácstagokat, hogy kommunistához méltóan gazdálkodnak, s jó munkájukkal példát mutatnak, a község dolgozói előtt. A tanácsba is azért választotta be a község lakossága, mert bízott abban, hogy ott sem feledkeznek meg arról, hogy párttagok és jó példával fognak élenjárni. A két élenjáró gazdában nem is csalódtak választóik, mert a tanácsban is megállták a helyüket, nemcsak a tanácsüléseken vettek részt, hanem elvégezték azokat a feladatokat is, mellyel a tanácsülés megbízta őket, példamutatásukon keresztül mozgósították gazdatársaikat az előttük álló feladatok megoldására. A mezőgazdasági munkák mielőbbi elvégzésére és az állam iránti kötelezettségük teljesítésére. A minisztertanács határozatának megvalósítását már a múlt év őszén megkezdték. Az ősszel megtrágyázták földjeiket, a kenyérgabonát már jól megművelt földbe vetették. Nem is maradt el munkájuk gyülmöcse, a jó termés; búzából 9,5 mázsás átlagtermést értek el. Az állam iránti kötelezettség teljesítésében is jó példát mutattak. Nemcsak gabonából, hanem élőállatból és állati termékből is teljesítették egész évre beadási kötelezettségüket. Sok tabódi gazda irigyelhetné őket, mert mások alig 5 mázsás átlagtermést értek el, s nem egy olyan gazda is akad, mint Győrfi Ferenc, akinek még múlt évi hátraléka is van. Ezért szégyenkezni kell a falu előtt, míg a két tanácstagot szeretet és megbecsülés veszi körül. L. A. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a nyugdíjak rendezéséről A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: Az öreg és rokkant dolgozók életszínvonalának emelése, a nyugdíjasok helyzetének rendszeres javítása a kormányprogramm fontos célkitűzése. A kormány az elmúlt években több ízben is emelte a nyugdíjakat az idén áprilisban végrehajtott rendezés pedig a nyugdíjasok nagy részénél mintegy harminc százalékos emelést jelentett. A dolgozók az utóbbi időben ismét nagy számban fordultak különböző párt-, állami és szakszervezeti szervekhez azzal a kéréssel, hogy a nyugdíjasok helyzetét további intézkedésekkel tegyék kedvezőbbé s biztosítsák, hogy öregkorukban a jelenleginél nagyobb összegű nyugdíjban részesülhessenek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége részletesen foglalkozott a dolgozók ezirányú kéréseivel. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesztésére szeptember 18-án tartott ülésén elfogadta a nyugdíjak új szabályozására vonatkozó törvényerejű rendeletet. A rendelet igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, az özvegyek és árvák ellátásának megjavítására és az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít a jövőben nyugdíjba menők számára. A rendelet általában a bérből és fizetésből élőkre, a munkaviszony arapján nyugdíjban részesünkre vonatkozik. Az új rendelet életbelépését — október elsejét követően nyugdíjazásra kerülő dolgozók alapnyugdíjként fizetésük ötven százalékát kapnák Ezenfelül az 1945 után munkában töltött évekre évi egy százalék nyugdíjkiegészítés jár. A nyugdíjjogosultság megszerzéséhez továbbra is tíz év szolgálati idő szükséges. Az ily módon megállapításra kerülő nyugdíj legkisebb összege általában havi ötszáz forint, kivételt képeznek egyes alacsony — havi 660 forintnál kisebb — keresetű dolgozók, akiknek legalacsonyabb nyugdíját fizetésük 75 százalékában állapították meg. A nyugdíj a nőket 55, a férfiakat 60 éves koruktól illeti meg. Az eddigi rendeletek szerint az 55, illetve 60 éves korban nyugdíjba menő dolgozók fizetésük 15 százalékát kapták alapnyugdíj címén, a legkisebb nyugdíj összege pedig havi 200 forint volt. Az új rendezés tehát azt jelenti, hogy például a havi 1200 forint fizetésű, hatvan éves korában nyugdíjba menő dolgozó a jövőben havonta háromszor akkora , hatszázhatvan forint nyugdíjat kap mint amennyit eddig kapott volna. A nyugdíj meghatározott legkisebb összege pedig azt biztosítja, hogy például a havi 7—800 forintot kereső dolgozó is legalább havi ötszáz forint nyugdíjat kap. Az új feltételek alapján megállapított nyugdíj lehetővé teszi, hogy a jól megérdemelt pihenést választhassák azok az idős dolgozók is, akik eddig nem mentek nyugdíjba. A fentiek szerint megállapított nyugdíj azokat illeti, akik nyugdíjazásuk után nem dolgoznak. Ezek nyugdíjának folyósítása, ha ismét munkába állnak, munkaviszonyuk idejére ideiglenesen szünetel. Egyes, különösen nehéz munkafeltételek között dolgozók, így elsősorban a föld alatt dolgozó bányászok, egészségre ártalmas munkakörben dolgozók (kohászok, üvegfúvók, stb.) továbbá a rokkantsági nyugdíjban részesülők a felemelt összegű nyugdíj ötven százalékát, a baleset következtében megrokkantak pedig 75 százalékát akkor is megkapják, ha munkába állanak Az özvegyi nyugdíj pedig abban az esetben is teljes összegben jár, ha az özvegy dolgozik. Az új törvényerejű rendelet nagy mértékben emeli a rokkantak nyugdíját is. Különösen magas nyugdíjat kapnak azok, akik üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében rokkantak meg. Ezeknél az alapnyugdíj fizetésük nyolcvan százalékáig emelkedhet és az alapnyugdíjhoz az 1945 óta eltelt évek után évi egy százalékos nyugdíjkiegészítést is kapnak. A rendelet biztosítja, hogy azok a dolgozók, akik részére az eddigi szabályok szerint a nyugdíjat korábban már megállapították, nyugdíjukat változatlan összegben megkapják akkor is, ha tovább dolgoznak. Ha azonban a munkából kiválnak, vagy már ma sem dolgoznak, nyugdíjpótlékot kapnak. Akik 1954 július 1-én vagy később váltak ki a munkából, harminc százalékos pótlékot kapnak 1954 október elsejétől, illetve munkaviszonyuk későbbi megszüntetésének időpontjától kezdve. A pótlékkal növelt nyugdíj ez esetben sem lehet kevesebb a havi ötszáz forintnál. De ezekre is vonatkozik az a rendelkezés, hogy a nyugdíj nem haladhatja meg keresetük 75 százalékát. A már nyugdíjban lévők közül, azok, akiknek munkaviszonya 1954 július elsejét megelőzően szűnt meg, 1954 november 1-től kezdve 25 százalék nyugdíjpótlékban részesülnek. Változatlan összegben megkapják korábban megállapított nyugdíjukat: a régi mezőgazdasági járadékosok és azok, akik az öregségi korhatárt még nem érték el. Az utóbbiak a korhatár elérése vagy megrokkanás esetén a 25 százalékos pótlékra is igényt szereznek. Amennyiben a pótlékban részesült nyugdíjas később ismét munkába áll a munkaviszonya idejére az alacsonyabb nyugdíjat kapja. Azok a dolgozók, akik a régi rendelkezések alapján nyugdíjra jogosultak és nyugdíjigényük folyó évi szeptember hó 30-ig megnyílik (ni. azok, akik 60. életévüket betöltötték), választhatnak a régi és új rendelkezések alapján járó nyugdíj között. Azok, akik a régi rendelkezés szerint kérik nyugdíjukat, igényüket október 31-ig bezárólag bejelenthetik a szakszervezeti társadalombiztosítási központ területi szerveinél. Ebben az esetben az eddigi szabályok szerint állapítják meg nyugdíjukat, tehát azt munkaviszony fennállása esetén is megkapják, de nem részesülhetnek az új nyugdíjasokat megillető kedvezőbb feltételekben. Nagy mértékben javul az új rendelet végrehajtása következtében a nyugdíjas özvegyek és az árvák helyzete is. Nyugdíjuk az eddig megállapított összegnél 25 százalékkal lesz magasabb. Ezzel több mint 160.000 özvegy és árva részére nyújt az állam magasabb összegű ellátást. A nyugdíjak fent ismertetett jelentős emelése nemcsak a nyugdíjasok életszínvonalát növeli, de komoly segítséget nyújt azoknak a dolgozóknak is, akiknek családjában nyugdíjasok élnek és ellátásukról részben nekik kell gondoskodnak. A párt és a kormány új intézkedései valamennyi dolgozó számára lehetővé teszik, hogy öregkorára megélhetését biztosítsa. A jelenleg munkában álló és ezután munkába kerülő dolgozók, idősek és fiatalok egyaránt, olyan összegű nyugdíjat kapnak öregségük idejére, amely életkörülményeiket lényegesen megjavítja. Így például az a dolgozó, aki a felszabadulás óta folyamatosan munkában áll és 1954- ben nyugdíjba megy, megkapja fizetésének ötven százalékát, továbbá az 1945 óta munkában töltött évek után egy-egy százalék nyugdíjpótlékot, tehát összesen munkabérének ötvenöt százalékát. Az új nyugdíjrendszer jelentős új terheket ró az államra. Indokolt tehát, hogy a dolgozók ezeknek a terheknek egy kisebb részét maguk viseljék, míg a nyugdíjteher növekedésének túlnyomó részét továbbra is az állam vállalja. Ezért a rendelet szerint a dolgozók 1954 októberétől kezdődően havonként kettő százalék nyugdíjjárulékot fizetnek. Ilymódon a már eddig is fizetett egy százalékos jövedelemadóval együtt összesen illetményük három százalékával járulnak hozzá a nyugdíjterhek viseléséhez. A nyugdíjpótlékra jogosultak szeptember végéig az országos nyugdíjintézettől külön értesítést kapnak, amely a nyugdíjpótlék igényléséhez szükséges tudnivalókat tartalmazza, így a nyugdíjasok részéről semmiféle külön utánjárás nem szükséges. Azok a dolgozók, akik ezután mennek nyugdíjba, nyugdíjjogosultságuk és a részükre járó nyugdíjösszeg megállapítását az eddigi gyakorlatnak megfelelően a szakszervezeti társadalombiztosítási központ területi szerveinél kérjék. Az új nyugdíjrendszer, a magasabb nyugdíj népi demokráciánk új nagy vívmánya. Ezzel ismét jelentős lépést tettünk előre a dolgozókról való gondoskodás, az öregek anyagi helyzetének megjavítása terén. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletének alapján az új nyugdíjrendszer részleteit szabályozó végrehajtási rendeletet a minisztertanács bocsátja ki. KÉPEK A KIÁLLITÓRÓL A dunakömlődi Szabadság termelőszövetkezet bronzpulyka-törzse II. díjat nyert Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a dunakömlődi Szabadság tsz libái I. díjat nyertek Nagy sikerrel mutatták be a hőgyészi állami gazdaság sárga-magyar baromfi növendékállományát.