Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-24 / 227. szám

I December végéig hat új magyar film kerül bemutatásra A Tolna megyei Moziüzemi Válla­lat felkészült az őszi filmévadra és tervet dolgozott ki, amely előrelát­hatóan sok örömet, kellemes szóra­kozást szerez megyénk mozilátogató közönségének. Filmgyártásunk hatalmas fejlődé­sének bizonyítéka, hogy szeptember­től decemberig hat új magyar fil­met mutatnak be filmszínházaink. Nemcsak a fővárosiak természete­sen, hanem megyénkben is­­ bemuta­tásra kerül ez a hat film a megha­tározott időközben. Nemrégen még nem volt ez ilyen természetes, hi­szen a vidéki kis­városokba, (hát még a falvakba) csak jóval a fővá­rosi bemutató után jutottak el az új filmek. Irodalmi lapok már sokat írtak Móricz ..Rokonok* című regényéből készült filmdrámáról, amely a múlt rendszer korrupt­ társadalmát mu­tatja be. Ebben a társadalomban alulmarad a becsületes, jószándékú ember, aki végül önmagával is el­lentétbe kerül. A „Kék vércsék erdejében” dr. Homoki Nagy István új filmje, amelyben arra ad magyarázatot, hogyan készül egy olyan tudomá­nyos film, mint például a „Gyöngy­virágtól lombhullásig“. A megyénk­ben készült gyönyörű tudományos természetfilm bemutatója után ugyanis a kérdések özönével árasz­tották el készítőjét és ez késztette dr. Homoki Nagy Istvánt a „Kék vércséit erdejében" című új filmjé­nek megalkotására. Ezeken kívül jön még a „Fel a fejjel” című színes magyar vígjá­ték és ugyancsak színes vígjáték az „Én és a nagyapám" c. film, továbbá 3 . Kétszer kettő néha öt" kacag­tató, vidám film. A hatodik, amely még ebben az évben bemutatásra kerül, a „Simon Menyhért születése”. Érdekes, hogy ez utób­bi film előbb elkészült keskeny változatában, mint normál alakban. Megyénkben De­esen vetítik még a budapesti be­mutató előtt. Nem áll már fenn te­hát az, hogy a kis falvak csak fél évvel, esetleg egy évvel is később látják az újonnan készült filmeket. Megkezdődő‘!« a zenedélutánok a kórház kultúrtermében A szekszárdi általános gimnázium, hól nőtt ki és már szinte hagyo­mánnyá vált a szombati zenedélutá­­nok, hao £ f]‘cm^'ho.T'i‘2V'­‘rcoPvok ren oe­zése. Mióta kinőtt a g­mnnázium ke­retei közül népszerűbb lett azóta a kórház kultúrtermében rendezik meg a hétvégi zenedélutánt A kétórás zenei műsor feloldja, elfeledteti az egész hét fáradalmait, gondjait és meghozza a teljes kikapcsolódást, — mintegy megalapozza a vasárnap hangulatát. Nyáron át szüneteltek ezek a hét­­végi zenei alkalmak. Szekszárd ze­nei élete örvendetesen megélénkült fejlődött a nyár folyamán, a nyári rendezvényekkel azonban inkább a könnyűzene kedvelői nyertek kielé­gülést. Akik megszerették, megked­velték a zenét a városunkban ven­dégszereplő fővárosi művészek tol­mácsolásában, azok most csatlakoz­hatnak a komoly zene kedvelőinek táborához, továbbfejleszthetik zenei ismereteiket, a most újra meginduló szombat d. u.-i hanglemezhangverse­­nyeken. Az örökszép klasszikus, ú. n. komoly zene mellett könnyű zenét is műsorra tűz a rendezőség és mikrobarázdás előadások is lesznek. A zenei műsort mindig szakszerű ma­­gyarázat, ismertetés kíséri. Az első zenedélután szombaton, 25- én lesz a kórház kultúrtermében, amelynek műsorán Beethoven Eg­mont nyitánya, a Waldstein szonáta és az Eroika szimfónia szerepel. A szüret helyes és szakszerű lebonyolítása III. rész A sajtolás után kapjuk tehát az ilyen szőlőből az úgynevezett siller bort. Siller bort úgy is készíthetünk, hogy a szőlőt darálás után présel­jük. Minél tovább érintkezik a must a törköllyel, annál színesebb bort fogunk kapni. Vörösbort úgy készítünk, hogy a kék, illetve vörös szőlőt összezúzzuk, a törkölyös cefrét préselés nélkül erjesztjük. Ilyenkor a must a törkö­lyön, vagyis a héjjakon és magvakon esetleg — amennyiben nem bogyóz­­zuk, — az kocsányokon is erjed. A jobb minőségű vörösborok úgy készülnek, hogy előzőleg a szőlőt le­­bogyózzuk, teeát , a kocsányokat el­távolítjuk és az így összezúzott sző­lőszemeken erjesztjük a mustunkat. A törkölyön való erjesztés követ­keztében a must festőanyagot és csersavat von ki a bogyókból. Vörösbort kétféleképpen készíthe­tünk, éspedig: nyílt kádakban vagy zárt kádakban. A nyílt kádban való erjesztéskor a kádat legfeljebb 4/5 részéig töltjük meg, a többi része erjedési ár. Amikor a must erjedni kezd, a törköly felemelkedik és az erjedő mustokból kiáll, mert kelet­kező széndioxid kinyomja, illetve fel­emeli. Ezt a mustokból kiemelkedő törkölyt állandóan le kell nyomkod­nunk a must alá, mert igen kön­­­nyen ecetesedhet, ami által esetleg egész vörösborunk tönkremehet.­­ Ezért a törkölyt legalább minden órá­ban le kell nyomni az erjedő must alá. Természetesen ezt a lenyomko­­dást éjjel is el kell végezni, mert különösen meleg időben az ecet-bak­tériumok így könnyen elszaporodnak, már csak azért is, mert a kiemelkedő törkölyön az ecet-baktériumok sok levegőt, cukrot, de kevés alkoholt tartalmazó bort találnak, ami mind az ecet-baktériumok elszaporodásá­nak kedvez. A nyitott kádban való erjesztés­nek az az előnye, hogy a törköly és a must állandó mozgásban van és ezáltal a színanyagot könnyebben és tökéletesebben ki tudja oldani. Ezenkívül az erjedés is gyorsab­ban megy végbe, mert az állandó fel­­kavarás által az élesztőket is állan­dó mozgásban tartjuk és az erjedést gátló széndioxidot a felkavarás által eltávolítjuk. Hátránya viszont az, hogy nagyobb az al­ohol párolgása és a törköly és ezen keresztül termé­szetesen a borunk is könnyebben ece­tesedhet. Zárt kádban is készíthetünk vörös­­bort. Itt a kádban egy átlyukasztott, úgynevezett álfenék van elhelyezve, amely a törkölyt állandóan lenyom­va tartja, tehát a törköly így nem érintkezhet a levegővel. Amennyiben ilyen álfeneket használunk vörösbor erjesztéséhez, a mustnak természete­sen az álfenéket el kell lepnie. A vörösbort valamivel magasabb hőmérsékleten erjeszthetjük, mert így a színanyag kivonása is tökéle­tesebb és azonkívül a vörösborok ke­vésbé érzékenyek a meleggel szem­ben, mint a fehérborok. Külön felhívjuk azokat a szőlős­gazdákat, tsz-t, állami gazdaságot, ahol a hazai fajtájú szőlők között direkttermő szőlő is van, hogy a szüretnél különös gonddal ügyelje­nek arra, hogy ezeket egymástól tel­jesen külön választva szüreteljék és erjesszék ki, még akkor is, ha a di­rekttermő szőlő csak egészen kis százalékban van a szőlőjükben mert a legkisebb mennyiségű direkttermő fertőzés esetén az egyébként kitűnő minőségű bor igen sokat veszít érté­kéből. Szükséges még, hogy a kierjesztett és feltöltögetett hordókat bizonyos időköziben 6—8 naponként újból fel­töltögessük, mert a tisztán kezelt és a levegőtől teljesen elzárt bor marad hosszú ideig zamatos, tisztaízű. Hardy József borászati vezető, Olvasd a Társadalmi Szemle minden szó­ról. Elméleti fejlődésedet segíti elől NÄPCÖ ff 11* E­st PÉNTEK, SZEPTEMBER 84 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR. 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Gellért. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás péntek estig: felhő­­átvonulások, néhány helyen futó záporeső. Időnként élénk északi­északkeleti szél, erős éjszakai lehü­­lés, a nappali hőmérséklet alig vál­tozik. Várható hőmérsékleti értékek­: péntek reggel 5—8, a talajmenti lég­rétegben a szélvédettebb helyeken egy-négy, délben 15—18 fok között. — A murgai Petőfi tsz tagsága 10 mázsa szénával, az I. típusú Dózsa György tsz pedig 4,5 mázsa kenyér, gabonával, 775 kiló burgonyával és­­ 13 mázsa szénával segítette az ár­vízkárosultakat. munkásokat keresnek — Kazánkovácsokat, és férfi se­gédmunkásokat felvesz a Kőbányai Zománcárugyár (Budapest, X. Ger­gely u. 27.) — Kőműveseket, ácsokat, alapra­kodókat, betoncsőverőket, kubikuso­kat, férfi és női segédmunkásokat alkalmazna az É. M. I. sz. Mély­építőipari Vállalat (Budapest, Lenin körút 19.) — Férfi segédmunkásokat és fa­ipari szalagfűrészes gépmunkásokat felvesz a Budapesti Ládagyár (XIII. Mautner Sándor u. 196/198.) — Gyakorolt gyors- és gépírót felveszünk. Jelentkezni lehet a Tol­namegyei Malomipari Egyesülés sze­mélyzeti vezetőjénél. — A Dunántúli Rostkikészítő Vál­lalat vezető gépészt keres, lehetőleg villanyszereléshez értő személyt. La­kás biztosítva van a furkópusztai kenderüzemben. — A szedresi gépállomás 20 trak­torvezetőt azonnal felvesz. — A Kőbányai Sör és Malátagyár felvesz idénymunkásokat munkára, 18—50 év közötti férfi segédmunká­sokat. Jelentkezés Mun­kaerőgazdál­­kodási irodán Budapest, X. Maglódi u. 17. munkakönyvvel és személy­azonossági igazolvánnyal, vagy ál­landó bejelentő lappal. Vidékről fel­utazóknak a próbaidő eltelte után az első bérfizetéskor a vasúti jegy el­lenében a felutazás költségeit meg­térítjük. Bővebb felvilágosítást ad a Sörkirendeltség Szekszárd, Sztálin tér 5. szám. — A Paksi Konzervgyár segéd­munkásokat keres, 140 férfit és nőt vegyesen felvesz. — A Tolnamegyei Tatarozó és Építővállalat szakmunkásokat keres: felvesz hat épületasztalost, kettő fes­tőt és tizenkét kőművest.­­ A Bonyhádi Cipőgyár érettsé­gizett fiatalokat keres átképzés mun­kára. Felvesz 10 férfi és 10 női érettségizett fiatalt. Az átképzés ideje félév, mely letöltése után szak­munkások lesznek. Ezt olvassuk.. Sziráky Judit: TISZTESSÉGES JÁNOS (Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg) A regény főhőse a Kárpátaljáról a fővárosba kerülő házesgyerek, aki­nek eleven, eszes tisztessége áttöri a nagyváros ridegségét és ha mes­­­szire nem is, de a négy polgári el­végzéséig eljut a felszabadulás előtt; a felszabadulás pedig megadja neki a lehetőséget, hogy élete álma be­teljesüljön, tanító lehessen belőle. A regény központjában az az út áll, amelyet ez a kisfiú, Barta János és édesanyja tesznek meg attól a pilla­nattól kezdve, amikor elhagyják kis falujukat és feljönnek Pestre. Min­den epizód a jellemek mélyebb meg­értését, a mondanivaló hitelességét segíti elő. Az írónő nemcsak a jel­lemek ábrázolásában, a lelki folya­matok megmutatásában kiváló, ha­nem a külső jelenségek leírásában is. A felszabadulás utáni irodalom­ban eddig talán Sziráky Juditnak sikerült legjobban a proletáranya figuráját megrajzolnia, de az anya és Jánoska nagyszerű alakjai mel­lett még sok változatos jellem sze­repel a könyvben. 1954 «?7»TT»TT'MWFTl *4 S p O T Megindult a hajrá a megyei labdarúgóbajnokságban Megjegyzések a forduló mérkőzéseib­en Az elmúlt vasárnap lejátszott mérkőzések közül három is döntetlenül végződött. A többi mérkőzésen nagy gólarányú győzel­met arattak ugyan a csapatok, de minde­nütt heves küzdelmeket takarnak a nagy­arányú győzelmek is. Akadt váratlan ered­mény is. Szekszárdon pl. nem sokan vár­ták azt, hogy a hazai pályán az Építők vereséget szenved az erősen tartalékos Mázától, nem hisszük azt sem, hogy a legvérm­esebb Petőfi szurkolók is számí­tottak volnal porrósserzésre Nagymányok ellen. Azután pedig, hogy a Dózsa erősen tartalékosan utazott Dombóvárra, nem re­mélte senki, hogy érdekes küzdelem után a Dózsa ponttal tér haza. Mindezek a vá­ratlan eredmények, a nagy küzdelmek azt mutatják, hogy megindult a hajrá a m me­gyei labdarugó b­­jnokságban melynek be­fejezésétől már csak 5 forduló választ el bennünket. A Petőfi taktikája Szekszárdon végre igazi küzdelmet, még­hozzá izgalmas küzdelmet láthatott a kö­zönség. A Petőfi érdekes játékfortélyt al­kalmazott és ezért dicséret illeti az együt­test, mert ezzel határozottan előbbre viszi a megyei labdarúgás fejlődését. A Petőfi taktikájának lényege a védekezés volt. Éppen ezért a balösszekötőt játszó Zádori a hátvédsor mögött helyezkedett el és vé­delmi tartalékként akkor és ott lépett köz­be, amikor arra leginkább szükség volt. A cél tehát az volt, hogy gólt nem kapni, az ellenfelet­­ a eredménytelen támadások­kal idegesíteni és amennyiben mód van rá, lefutásból gólt elérni. Az I. félidőben meg kell hagyni, hogy a szekszárdi csapat nagyszerűen játszotta szerepét. Rendre ve­­zette a bányászcsapat támadásait, de szinte lövéshez sem jutottak a b­ányoki csatárok a tömörülő védelem miatt. Ezzel szemben a Petőfi csonka csatársora az állandó tá­madások miatt előrehúzódott nagymányoki védelem mellett két rajtaütésszerű gólt is ért el és ezeknek a góloknak az értékéből mit sem von le. hogy Gabi góljai lesgyanús helyzetből esett. Különösen Benács gólja volt nagyszerű teljesítmény s egyben nagy­­szerű helyzetfelismerés következménye. Ez­úttal is beigazolódott az az elv, ha a ka­pusnak lábbal kell mentenie, akkor rúgja a labdát partra. A II. félidőben még nagyobb nyomés ne­hezedett a Petőfi védelmére és Nagymányok nagyszerűen használta ki a védelem pilla­natnyi megingását és Gelencsér, valamint Wéber góljaival kiegyenlített. Ekkor úgy látszott, hogy végleg felülkerekedik a baj­nokcsapat és megnyeri a mérkőzést. Ezzel szemben a Petőfi szinte kizökkenthetetle­­nül játszotta I. félidei játékát és az utolsó negyedórában ismét közelebb állt­­ a győ­zelemhez, mint ellenfele. A Petőfi példája minden bizonnyal elgondolkoztatja majd a megye többi sportkörét is. A szekszárdi sportkörök rendezőgárdája Szekszárd 1—2 héttel ennek előtte még e legcsendesebb labdarugószurkolók városa volt. 1—2 hét óta azonban merőben meg­változott a helyzet. Igaz ugyan, hogy eb­ben az is közrejátszik, hogy a vendégszur­­kolók rossz példát mutattak a szekszárdiak­nak, de ez a körülmény nem változtat azon, hogy immár harmadszor történt meg, hogy rendzavarás miatt szünetelnie kell a játéknak. Az elmúlt vasánapi tapasztalat szerint azonban hiába hozott rendelkezést a társadalmi szövetség és az MTSZ ezeknek a rendzavarásoknak a meg­előzésére, az elmúlt vasárnap sem láttunk szinte egyetlen karsztalagos rendezőt a két sportkör részéről, aki ér­vényt szerzett volna ezeknek a rendelke­zéseknek. úgy látszik a szekszárdi sport­körök és szurkolók is ezt akarják hogy Máza és Báta azék sorsára jussanak és öcsényben kelljen majd mérkőzéseiket Ie­­játazaniok. Az Építők lelketlen játéka nagy megütközést keltett. A tavaszi for­duló során kétségkívül az Építők ját**otta szemre a legtetszetősebb futballt, ha az nem is volt mindig kellően eredményes. Most pedig a csapat hetek óta nemcsak, hogy hullámvölgyben van, de a»taté bos­­­szantó az az údottság, az a kedvetlenség, amellyel a csapat játékosai végigjátsszék a mérkőzést Annyi elpattant labdát, annyi rossz panszot, annyi lekésést a labdákról, szinte az egész idényben nem láttunk a csapattól, mint az elmúlt vasárnap. A há­rom szekszárdi csapat köz­ül most kétség­ kívül az Építők a leggyengébb. Ha így megy a csapat, az élcsoport helyett a se­reghajtók között fog majd végezni. A tolnamegyei játékvezetők sem vizsgáltak vasárnap sól. N­em hiába jegyezte meg egy szurkoló, hogy játékve­zetőink diszponáltsága is éppen olyan, mint a megyei labdarúgás jelenlegi színvonala. Szekszárdon az előmérkőzésen Street Ta­más vezette a mérkőzést — sok hibával. —• A Petőfi—Nagymányok mérkőzésre a dombóvári Vindics volt kiküldve, de vala­­­milyen ok miatt nem jelent meg és így az egyik partjelző ugrott be. A kemény mér­kőzés Kollár sporttárs idegeit is annyira igénybe vette, hogy a végén már hibát­­hibára halmozott. Nem is merjük m­e­ rkér­­dezni, vájjon játékvezetőink részt vesznek-e rendszeresen edzéseken és felkészülnek-e a vasárnapi mérkőzésekre. Minden bizon­­nyal nem, mert akkor nem lennének ilyen formaingadozások. Ez a hiba a bajnokság­ban résztvevő sportkörökkel is. A D. Lokomotív—Szekszárdi Dózsa mérkőzés Dombóvá­rött szerfelett érdekesen alakult. A D. Lokomotiv szerezte meg a vezetést, de szinte ugyanabban a percben Dózai kiegyenlített, sőt a Dózsa szerzett ezután egygólos előnyt. A Lokomotiv azon­ban nem hagyta magát és I. félidei jobb játékával megfordította a vesztésre álló mérkőzés sorsát, sőt a H. félidő elején továbbnövelte előnyét. Ezután azonban a Dózsa percei következtek és nemcsak ki­egyenlített az erősen tartalék«», de lelkes skit&lokkal teletűzdeld |si#ekszárdi csapat, sőt Dósai révén­­ alkalma nyílt volna a győzelem megszerzésére is, de ezúttal a feljövőben lévő szekszárdi csatár hibázott. Dósai sérülése értesülésünk szerint szépek javai és az idény végére a régi Dósait látjuk majd a pályán. Tolnai Vörös Lobogó—Dombóvári Postás 5:0 (1:0) Tolna, 1200 néző, vezette: Zsoldos. Tolna: Ganczer — Deák, Huszi, Szép­völgyi — Tihanyi, Bizony 11. — Isgum, Bajza, Széles, Joó­z, Berek. Dombóvári Postás: Moósz — Hurrai, Schmidt, Fodor — Csabai Jókai — Nagy, Fajcsi, Gombás, Takács, Kiss. Tolnai támadással indul a mérkőzés, majd pár percig a Postás kerül fölénybe. A 6. percben Isgum lövése kapufáról pattan v­is­­­sza és a Postás védelem — bár nehezen, — de ment. Postás támadások a sir­osnál el­akadnak, mert a tolnai védelem jól rombol­ja szét a gyenge támadásokat. A 15. perc­től kezdve lassan kidomborodik a tolnaiak fölénye, de a sorozatos támadások befeje­zésébe mindig hiba csúszik. A 14. p­ercben három sarokrúgás a Postas ellen, de a csa­tárok nem tudják értékesíteni. A félidő kö­zepén néhány perces mezőnyjáték alakul ki, majd ismét a tolna,; csapat kerül fö­­lénybe. Állandóan T­il­a támad és a Postás néhány gyors lefutása csak a tó osig jut el. A lövések sorozatát védi Moósz rend­kívül ügyesen. A 58. percben Bajza át­kígyózik a vendégek védelmén, de 7 mé­terről tiszta helyzetben fölé lő. A 41 perc­ben egy gyors lefutás után sarokrúgás Tom­p ellen. A beadás után a védelem felszaba­dít, s az e'őr­eadott labdával Dginn lefut, s beadását Széles a kapuba fújja. 1:0 Köz­vetlenül utána Berek lövése kapufáról pat­tan vissza, majd Joósz szép­­ óvásét védi Moósz. A­­­ félidő első perceiben Pos­ ús Táma­dások futnak a pályán, de a tervszerűtlen támadások ismét eredménytelenek Újból Tolna kerül fölénybe és Széles? fejel jó helyzetben fölé. A 7. percben kavarodás a Postás kapuja előtt és Széles ’övé««, a k* puba jut. 2:0. Állandóan Tolna támad, de a kapu előtt a «»atárok sorra hibáznak. A 9. percben in­a. Széles lő kapura. 5:0. A gól után a Postás is vezet néhány táma­dást, de a hazaiak védelme 6’anezerrel az élen, ment. A tolnai csatárok gyors táma­dásokat vezetnek, de a befejezésnél mindig hib­a van. Nagy munkában van a dombóvári védelem. A 30. percben a sérült Széles he­lyett Bizony I. áll be és két perc múlva Isgum szép beadását kapuba lövi, 4:0. A Postás teljesen beszorul. Isgum és Bajza ismételten le­utja a védelmet, de a lövések célt tévesztenek. Befejezés előtt három perccel Bajza átjátssza a védelmet és be­adását a jól helyezkedő Bizony I. a kapuba lövi, 5:0. Bírálat: A­­ tolnai csapat gyors««agával szerezte meg fölényét. A csatársora jól játszott, csak a kapu előtt bizonytalanok. A védelem határozottan és keményen vé­dekezett. A Postás csapatából Schmidt, Hurrai és Moósz tűnt ki jó játékával. A vendégek csatársora igyekezett, de a terv­szerűtlen játékuk nem lehetett eredményes. Magas labdákkal játszottak és ezeket a tolnai védelem sorra elfejelte előlük. Jók:­­Toósz (a mezőny legjobbja), Bajza, Bizony 11., illetve Schmidt, Hurrai, Moósz. Dombóvári sporthírek Szeptember 18-án, szombaton délután a Dombóvári Lokomotív sportpályáján a gim­názium és a tanítóképző atlétái mérték össze erejüket. Részletes eredmények: Női 100 m: 1. Krámer­­képző 15.8, 2. Déli gimn. 16, 3. Bakk­­képző 16,2. Férfi 100 m: Czibók gimn. 11.9, 2. Schuszter gimn. 12.1, 3. Somogyi tképző 12.6. Férfi súlylökés: 1. Czibók gimn. 10.40. 2 Somogyi tképző 9.30, 3. Schuszter gimn. 8.39 Női súlylökés: 1. Weiczl gimn. 8.57. 2 Farkas tképző 7.49, 3. Miklós tképző 7.16 Női magas: 1. Krámmer tképző 120, 2. Deli gimn. 120, 3. Bánki gimn. 120. Férfi 800 m: 1. Földi gimn. 2.05.6, 2. Re­mányi­tképző 2­28. Férfi serdülő 800 m: 1. Balatoni gimn. 2.36, 2. Bérdi gimn. 2.45, 3. Schmidt gimn. 2.47. Férfi 200 m: 1. Schuszter gimn. 24.3, 2. Czibók gimn. 24.6. Férfi 400 m: 1. Nagy­­képző 59.09, 2. Deli­tképző 59.1. versenyen kívül Alexits l. Dombóvári Fáklya 56.8. Női 500 m: 1. Deli gimn. 1.42.2, 2. l­áz­­tképző 1.44. Női távol: 1. Buzsik gimn. 4.10, 2. Krém mer­tképző 3.82, 3. Deli gimn 3.75. Férfi távol: 1. Czill<­ gimn. 5.62, 2. Schuszter 5.49, 3. Szalai 5.43. Férfi diszkosz: 1. Czabók gimn. 30.15, 2. Kalmár gimn. 30.09, 3. Somogyi tképző 26.27. Férfi gerely: 1. Kalmár gimn. 20.00 2. Maier gimn. 39.82, 3. Plank­tképző 36.48. Női gerely: 1. Weiczt gimn. 23.90. Férfi magas:­­ Schuszter gimn. 160, 2. Katona gimn. 160, 3. Somogyi tképző 155. Férfi 1500 m: 1. Sker­tképző 5.12, 2. Re­ményi­tképző 5.29. MOZI Gnrnv filmszínház. Szeptember 27-én: ÉLETJEL. Az 1954. évi karlovy-varyi film­fesztiválon ,,Munka-díjjal kitüntetett ma­gyar film. Kezdések, vasár, és Ünnepnap: 4, 6 és 8 órakor, hétköznap: 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszáma: 20­10. 20­11 Szekszárd, Széchenyi*utea I. M­NB egyszámlaszám: 00 878 063—38 Előfizetési díj: havi 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály-utca 10 •*. Telefon: 20-27. A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ.

Next