Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-29 / 231. szám
TOLNAI V. ,V.v’ %í . XI. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM AHA 50 FILLER V/lAG PROLETÁRJA! EGYNÜLJETEK! A MAI SZAMBAN: A minisztertanács rendelete a tanácsok tagjainak választásáról (2. o.) — Dédanyám bölcsője (2. o.) — A tengeted Petőfi tsz 500, az egyéni dolgozó parasztok 400 köbméter silót készítettek (3. o.) — Bezárta kapuit a mezőgazdasági kiállítás (3. o.) — Megalakult Bonyhádon a Hazafias Népfrontbizottság (4. o.) — Pákozd (4. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 29 Békénk szilárd eve: a nép hadserege Ma ünnepeljük negyedszer néphadseregünk napját, dolgozó népünk és hadseregünk közös ünnepét. Katonáink és dolgozó parasztságunk egyaránt nagy lelkesedéssel, új munkasikerekkel, hősi múltunk haladó hagyományainak felelevenítésével készültek e napra. 1951-ben pártunk és kormányunk elérkezettnek látta az időt a Néphadsereg Napja megrendezésére, s szeptember 29-ét a Néphadsereg Napjává nyilvánította. Pártunk azt várja, hogy mutassa meg dolgozó népünk, hős munkásosztályunk, néphadseregünk széttéphetetlen összeforrottságát, tökéletes egységét. Valóban lássa dolgozó népünk, hogy ez a hadsereg az ő hadserege, hús a húsából, vér a véréből, amelyre bátran számíthat épülő szocializmusunk, hazánk megvédésében. A Néphadsereg Napját dicső elődeink, a 48-as honvédsereg első győzelmes csatájának, a Pákozd-sukorói csatának 108. évfordulóján ünnepeljük. 1848-ban forradalommal vívta ki magának a szabadságot és a függetlenséget az ország népe. Még nem is élvezhette a szabadság gyümölcsét, máris rátörtek elnyomói. Az osztrák császárság előbb Jellasics rablóhordáit küldte a szabadságát védelmező magyar nép ellen, később pedig a saját és szövetséges hadseregek hatalmas túlerejét vetette harcba, hogy hatalmát megőrizhesse, és továbbra is rabságban tarthassa hazánk népét. A véres harcok során a magyar honvédek nem egyszer bebizonyították, hogy a hazájukat védelmező, igaz ügyért harcoló katonák, akkor is tudnak győzni az elnyomó zsoldosok felett, ha azok túlerőben vannak. Ilyen fényes győzelmet aratott a magyar honvédség már az első ütközetben Pákozdnál — 1848. szeptember 29-én — Jellasics túlerővel támadó csapataival szemben. A szabadságharcnak ez volt az első nagyobb ütközete és ebben a fiatal, de forradalmi szellemmel telített, hősiesen harcoló honvédsereg győzelmet aratott a túlerővel rendelkező ellenség felett. Valóban méltó ez a győzelem arra, hogy minden évben ennek az évfordulóján ünnepeljük a Néphadsereg Napját. Néphadseregünk katonája, a magyar nép évszázados szabadságharcaiban kialakult katonai erényekkek méltó örököse. A Rákóczi vezette szabadságharc kurucainak, 1848 vörössipkás honvédeinek, az 1919 dicsőséges Tanácsköztársaság hős vörös katonáinak izzó szabadságszeretete, vitézsége, állhatatossága, az elnyomók elleni gyűlölete és a néphez való törhetetlen hűsége növeli harcosaink hazaszeretetét, fokozza áldozatkész munkáját a nép, a haza ügyéért való bátor helytállásban, a haza védelmére való felkészülésben. Fontos az, hogy ezekben a napokban még inkább erősödjék a nép és a hadsereg közti kapcsolat. Fokozzuk katonáinkban a dolgozó nép iránti szeretet és megbecsülés érzését. „Ez a nap — mondja minisztertanácsunk határozata — erősítse dolgozó népünk és néphadseregünk széttéphetetlen összeforrottságát, buzdítsa, lelkesítse néphadseregünk honvédeit, tiszthelyetteseit, tisztjeit és tábornokait a dicső magyar katonai hagyományok követésére, a győzelmes sztálini haditudomány mind alaposabb elsajátítására, — erősítse az imperialisták ellen a békéért folyó világküzdelem magyar szakaszának harcosait.“ A Néphadsereg Napja kötelességeinkre, feladatainkra figyelmeztet bennünket. Arra tanít ez a nap, hogy kivívott szabadságunkat, függetlenségünket ma is szüntelenül védelmeznünk kell. Őriznünk kell hazánkban a 10 év alatt elért eredményeket, erősítenünk kell szabad hazánk védelmi erejét. A szabadság és a függetlenség védelmében ma már nem állunk egyedül. Megnöveli erőnket az, hogy tagjai vagyunk a kilencszázmilliós béketábornak, szoros baráti kapcsolatiban állunk a haladásért és a szabadságért harcoló népekkel. A Velence-pákozdi ütközet bebizonyította, hogy a nemzeti összefogás döntő előfeltétele az ellenség felett aratott győzelemnek. Néphadseregünk a béketábor országainak hadseregével együtt éberen őrködik eredményeink, szocializmust építő békés, alkotó munkánk felett.Dolgozó népünk és néphadseregünk közötti szoros kapcsolat nagyszerű példáit adták honvédőink a mi megyénk területén is az elmúlt hónapok során. Ott harcoltak néphadseregünk katonái együtt a dolgozó parasztokkal az aratásban, hogy minél kevesebb szemveszteséggel tudja dolgozó parasztságunk betakarítani, fáradságos munkájának gyümölcseit. Számtalan termelőszövetkezet tagjau, egyénileg dolgozó parasztok gondolnak hálás szívvel honvédeinkre ez értékes segítségért. Ezen túlmenően szinte legendás hírre tettek szert a mi megyénk területén is néphadseregünk tiszai, a nagy veszély, az árvíz idején. Ők voltak azok, akik Bölcske, Madocsa, Tolna térségében és az ország többi veszélyeztetett területein is példamutatóan, hősi elszántsággal vetették magukat a küzdelembe, s nem egyszer saját testükkel, életük kockáztatásával állták el az útját a megvadult Duna vizének. Ezek az események a napnál is fényesebben bebizonyították, hogy néphadseregünk egy a néppel, azóta az árvízkárok helyreállításában végzett önfeláldozó munkájuk még csak jobban elmélyíti dolgozó népünk és néphadseregünk összeforrottságát. Kivívott eredményeinket elsősorban annak köszönhetjük, hogy a párt vezeti, irányítja a mi hadseregünket. Bennünket a nép azért hozott létre, hogy védjük érdekeit, legdrágább kincsét, szabadságát, őrizzük hazánk határait, biztosítsuk a szocialista építést. A párt mindent megad nekünk, amire szükség van, népünk áldozatos szeretettel, megbecsüléssel övez bennünket. Ezért az a kötelességünk, hogy lelkesen, önfeláldozóan végrehajtsuk nagy pártunk parancsait, s ha szükséges életünk árán is hűségesek maradjunk a nép ügyéhez. Szabad életünket csak úgy tudjuk megvédeni, ha erősítjük soraink között a proletárnemzetköziség szellemét, ha követjük Rákosi elvtárs útmutatásait, lankadatlanul, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján és mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni ,s áldozni kell. A Néphadsereg Napján az az elhatározás töltsön el bennünket, hogy sziklaszilárdan helytállunk a Szovjetunió vezette béketábor oldalán. A dicső Szovjet Hadsereg példáját követve visszük győzelemre népünk és az emberi haladás közös, egymástól elválaszthatatlan nagy ügyét. Steig János ■ Lelkesen jegyes munkás, paraszt és értelmiségi A TOLNA MEGYEI TANÁCS dolgozói méltóképpen tesznek eleget hazafias kötelezettségüknek. Az összes dolgozók 98 százaléka eddig már lejegyzett. Elsőnek az osztályvezetők mutattak példát, akik közül Nagy Béla ipari osztályvezető 1976 forintos fizetéséből 1980 forintot jegyzett. Mohai László, a mezőgazdasági igazgatóság dolgozója 1500, Majnai József, az oktatási osztály előadója pedig 1000 forint békekölcsönt jegyzett.* A TOLNA MEGYEI GYÓGYSZERTÁR Vállalat dolgozói az elmúlt években sokat kaptak államunktól. A megyei gyógyszertárak egy jó részét úgyszólván teljesen átalakították és a legtöbb gyógyszerész lakást modernizálták és fürdőszobával látták el. A gyógyszertári dolgozók jó munkájukkal viszonozzák államunk szerető gondoskodását, de kiveszik részüket a békekölcsönjegyzésből is. Eddig 137 dolgozó közel 60 ezer forintnyi békekölcsönt jegyzett. * A SIMONTORNYAI BŐRGYÁR dolgozói 104.450 forint békekölcsönt jegyeztek. Az eredményekhez nagymértékben hozzájárult a népnevelők jó munkája, akik közül dicséretet érdemel Cserháti József és Cserháti Erzsébet, valamint a Perger Imre és Csapó Teréz népnevelőpár. A TOLNA MEGYEI TATAROZÓ és Építővállalat dolgozói eddig 69.300 forintot jegyeztek. Az építőmunkások szívesen adják forintjaikat kölcsön a dolgozó nép államának, mert tudják, hogy ezzel saját jólétük emelését segítik elő. Szekeres Jenő és Imre József mérnökök 1200—1200 forintot jegyeztek, Gyenei Ernő műszaki vezető 1400 forinttal járult hozzá a békekölcsönjegyzés sikeréhez. A tervező csoport dolgozói már az első napokban lejegyeztek. Több, mint 13 ezer forint értékben, de jól halad a békekölcsönjegyzés a tamási építésvezetőségnél is, ahol a dolgozók 100 százaléka már lejegyzett. Petőfi főura, Sárszentlőrinc háromszor annyi békeköcsönt jegyzett, mint tavaly Sárszentlőrinc Petőfi kedvenc tartózkodási helye volt. Itt járt iskolába, s később is szívesen kereste fel ezt a vidéket, ahol sok verse, többek között „A magyar nemes” is megszületett. A község lakói most, a békekölcsönjegyzés napjaiban ,s megmutatják, hogy hűségesek Petőfi emlékéhez: kölcsönadott forintjaikkal segítik az országépítés nagy munkáját. A vasárnap délelőtti összesítés szerint a község közel háromszor annyi t él “kölcsönt jegyzett mint tavaly: az eddigi jegyzés eredménye megközelíti a 10.000 forintot. Ennek az összegnek majdnem felét, mintegy 4000 forintot a falu három termelőszövetkezetének tagsága jegyezte. Tavaly 29 szövetkezeti tag jegyzett békekölcsönt Sárszentlőrincen, az idén egyedül az Illyés Gyula tsz-ben harmincöten jegyeztek államkölcsönt. A tsz tagjai az idén is tapasztalhatták, hogy kölcsönadott forintjaikat kamatostól kapják vissza az államtól: jelenleg 20 családi ház épül a termelőszövetkezet területén, melyek közül kettőbe már beköltöztek, de karácsonyra a többi is elkészül. « ! Régen elmúlt az árvízveszély, s az okozott károk is gyógyulóban vannak, de megyénk dolgozói ma sem felejtik el, hogy néphadseregünk harcosai milyen önfeláldozóan küzdöttek az ár ellen, segítettek új károkat csökkenteni. Ma különösen nem felejtenek el visszaemlékezni hősi munkájukra, amikor néphadseregünk napját ünnepeljük. Így van ezzel Komáromi Mihály madocsai dolgozó paraszt is, akinek néphadseregünk tagjai segítettek learatni búzáját, hogy megmentsék az árvíz elöl. 3 A bölcskei dolgozó parasztok ma különösen hálatelt szívvel emlékeznek honvédeinkre. Képünk nagyszerű harcosainkat, a bölcskei szigeten lévő gát erősítése közben örökíti meg. Jegyesnek a kórház dolgozói A közelmúltban jelent meg lapunkban egy rövid cikk, amely beszédes számok bizonyításával arról adott hírt, hogy a szekszárdi kórház az idei évben mennyit szépült, változott és még milyen nagy összegű beruházások állnak rendelkezésre a további átalakításokhoz, korszerűsítésekhez, bővítésekhez. A kórház dolgozói tudják azt, hogy az államnak adott forintjaikkal hozzájárulnak az egészségügyi intézményvíz fejlesztéséhez. Így a szekszárdi kórház fejlesztéséhez is. Éppen ezért már a kölcsönjegyzés első napjaiban legtöbben lejegyeztek. A jegyzésben a műszaki dolgozók, az ápolónők és takarítónők jártak az élen. Példamutatóan, gyorsan adtak és aránylag igen szép összegeket jegyeztek. Az orvosok közül dr. König Imre, a gyermekosztály főorvosa járt élen a jegyzésben, 3000 forint békekölcsönt jegyzett. Dr. Erdélyi János, a kórház igazgatója pedig 2500 forintot jegyzett a haza javára. A fiatalok példáin u után a A paksi járás DISZ fiataljai élénken bekapcsolódtak a békekölcsönjegyzés munkájába. A járás területén csak DISZ fiatalokból 33 jegyeztető van. Madocsán 5, a gyapai állami gazdaságban és a tsz-ben 8, Pakson 14, Uzdon 2, Sárszentlőrincen 6, Nagydorogon 4 kölcsönjegyeztető fiatal működik. A felvilágosító munka mellett saját példamutatásukkal is kiveszik a DISZ fiatalok részüket a békekölcsön-jegyzésből. Ózdán Szilágyi László a DISZ-szervezet titkára 600, Szabó László nagydorogi DISZ-titkár 400 forintot jegyzett. A nagydorogi gépállomáson az összes fiatalok fizetésük 50 százalékát jegyezték le. A Paksi Konzervgyárban Blazsek József DISZ titkár 500, Diósi Ferenc 400, Tóth Sándor 500, Vida István 400, Haág Júlia 400 forintot jegyzett