Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-04 / 210. szám
1954 SZEPTEMBER 4 NAPCÖ PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS • A tag- és tagjelölt felvételi munka elválaszthatatlan a tsz megszilárdításáért folyó hordái A kocsolai Vörös Csillag tsz pártszervezetének munkájáról A nyárvégi és az őszeleji hetekben mindeni gazdaságban összetorlódik a munka. Még jóformán be sem fejeződik a cséplés,máris lehet kezdeni a nyári mélyszántást, az őszi gabonák talajelőkészítését, s a kukoricatöréssel, íz épaszfedéssel egyidőben vetni kell a búzát. Ez a nagy gond foglalkoztatja a kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezet apraját-nagyját is, mindenekelőtt a pártszervezet, a tsz vezetőit. Van már jó tapasztalatuk ahhoz, hogyan kell, ezeket a munkákat iseredményesen segíteni, szervezni. A megszilárdítás, az eredmények növelése terént itt is komolyam éreztette hatását a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata, az abban lefektetett irányelvek, szakmai útmutatások és módszerek. Lényegében azonban a pártszervezet érdeme, hogy mindezeket széles körben mondja el a tsz-tagok között, serkentve , őket nagyobb erőfeszítésekre. Módszere a munkák állandó javításának a versenymozgalom megszervezése, segítése volt. Ennek tudható be, hogy a tsz tagjai különösen jó munkát végeztek az aratásban, a behordásban. Az aratás megkezdése előtti tsz-gyűlésen beszélték meg az alkotmány ünnepére induló verseny módozatait.A pártszervezet javaslatára jutalmat is tűztek ki a legjobb eredményt elérő munkacsapatok számára. " A felvilágosító szó, s az anyagi érdekeltséget fokozó díjaik megtették hatásukat. Lelkes versengés indult meg, hogy minél kevesebb szem veszteséggel takarítsák be munkájuk gyümölcsét. Ebben a harcban négy tsztag, Eppel József, Takács Ferenc, Zeiki Lajos és Tárnok Péter olyan odaadóam küzdöttek, hogy augusztus 20-án, alkotmányunk nagy ünnepén „Kiváló termelőszövetkezeti tag" jelvényt kaptak. Ezen a napon értékelték a brigádok versenyét is végérvényesen. — Fellinger János munkacsapata lett az első s 300 forintos jutalomban részesült. Kecske József munkacsapata 200, Sárai Ferencé pedig 100 forint pénzjutalmat kapott. Több termelőszövetkezeti tag, mint Hohner József, Effinger Jánosné, Dubinyák Vincéné a brigád legjobb dolgozója című oklevelet kapta. Mindez meglátszik a tsz eddigi eredményein, a tagok jövedelmén is. Előlegképpen kapott eddig már Takács Ferenc 20, Csizmadia István 10, Pestalics Géza 13 mázsa búzát. De lehetne sorolni a többiek nevét is. Természetesen elsősorban az állammal szembeni kötelezettségüknek tettek eleget, példát mutatva a község egyénileg dolgozó parasztjainak. Pénzben is 6 forintnál többet osztottak ki eddig munkaegységenként. A következő termelési tervükben szereplő 100 darab sertés meghízlalása is azt a célt szolgálja, hogy tovább emelje a tagok jövedelmét, fokozva ezzel munkakedvüket. A pártszervezetnek gondja van e nagy munkák közben arra is, hogy a tsz tagjai szorosabbra fűzzék kapcsolatukat a falu dolgozó parasztjaival, s egyben szövetkezeti tapasztalatukat együtt bővíthessék, gyarapíthassék. Ezt a célt szolgálja a vasárnapi közös tsz látogatásuk is. A neki Ut a Szocializmus Felé tsz portájára szerveztek látogatást, tizenöt résztvevővel, köztük a négy kitüntetett tsz-tag és 6 egyénileg dolgozó paraszt. Kövécs Gyula, Vaszari István, Németh József, Gelle András, Svák Jánosné, Szarkali János egyénileg dolgozó parasztok vasárnap Makon győződnek meg a társas gazdálkodás előnyeiről, nagyszerű eredményeiről. A kocsolai tsz tagjainak is jót tesz ez a látogatás, hogy gazdaságukat az erősebb, a fejlettebb tsz példája nyomán tovább fejleszthessék. Annál is inkább, mivel a meglévő eredmények mellett vannak a kocsolat tűzben hiányosságok is. E cikken belül elsősorban csak a pártszervezet munkájának hiányosságaival kívánunk foglalkozni. Mint ahogy az eddigi jó eredmények is a pártszervezet, a kommunistáik mozgósítása, segítése nyomán jöttek létre, úgy a további fejlődés záloga is az kezükbe van letéve. A jó példa követői is egyre sokasodnak a tsz-ben, amint az a fentiekből is látszik. Nemcsak a politikai munkának kell azonban erősödnie a tsz-ben, hanem magának pártszervezetnek is, mégpedig számszerűleg is. Ez egyébként is soha nem választható szét. Nem lehet jó politikai felvilágosító munkát végezni, ha közben nem neveljük a dolgozók legjobbjait az élcsapat tagjaivá, de így van ez természetesen fordítva is. A kocsolai Vörös Csillag pártáján járva olyan érzés fog el bennünket, — természetesen nem minden vonatkozásban, — mintha az Aratás című szovjet szépirodalmi mű lapjait forgatnánk. Adva van egy tsz több, mint száz taggal, s a motor, a mozgósító erő, a pártszervezet 4 tagú. Eddig megtették a magukét, amint a fentiek is bizonyítják. De valjon elég-e ez az erő továbbra is, bizonyára nem. Éppen ezért a most következő munkáiknál a további betakarítás, az őszi szántás, vetés előkészítésénél, végzésénél — amelyben hasznosítják az alkotmány-ünnepi verseny tapasztalatait — erre a fontos feladatra is fel kell figyelniük. Van sok-sok becsületes, kiválóan dolgozó pártonkívüli tsz-tag, csak a pártszervezetnek ilyen irányban is a fentiekhez hasonlóan következetességgel kell dolgoznia. Csak így erősödhet igazán a tsz, csak így nőhet még nagyobbra tekintélyük, becsületük, a falu dolgozói előtt, olyannyira, hogy mind többen akarnak velük együtt a közös gazdaságban harcolni a szebb, boldogabb életért. Kezdeti eredmények már vannak ezen a területen is. Kövécs Gyula, Vaszari István már kérték felvételüket s a tsz taggyűlése a napalmban veszi fel őket. A pártszervezet további erősödése a jó eredmények növekedésén kívül fokmérője lesz az egyénileg dolgozó parasztok növekedő vonzalmának is. fi megye dolgozói tiltakoznak az Amerikai Kommunista Párt betiltása ellen. Egymás után érkeznek a levelek szerkesztőségünkbe, amelyekben megyénk dolgozói tiltakozásukat fejezik ki az Egyesült Államok Kommunista Pártjának betiltásáért. Elítélik a dolgozók azokat, akik ezt az aljas merényletet elkövették, akik minden áron a sárba akarják taposni az emberi jogokat. A Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalat tervező csoport dolgozói levelükben a következőket írják: „Mi, a Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalat Tervező Csoport dolgozói tiltakozásunkat fejezzük ki egyöntetűen az amerikai kormány terrorcselekménye ellen. Felháborodással vettük tudomásul, hogy az Egyesült Államok, amely demokratikus jogokról beszél, nap, mint nap aljasul megsérti a szabadságjogokat. Ezt bizonyítja az a rendelkezés is, amely betiltotta az Egyesült Államok Kommunista Pártját, a békéért folytatott harc zászlóvivőjét. Ezzel a cselekedetükkel bebizonyították, hogy háborús törekvéseiket még inkább fokozzák és a fasizmus útjára léptek. Éppen ezért tiltakozunk és követeljük a fasiszta törvény hatálytalanítását." A levelet tizenegy dolgozó írta alá „Egyedül rajtunk múlik, hogy a könnyebb, gondtalanabb élet részesei lehessünk1” (Munkatársunk jelentése Nakról) G Gyorsan, zavartalanul megy már az idén a munka a naki Út a Szocializmus Felé termelőszövetkezetben. A dombóvári járás legjobbjai lettek, a megyében is elsők között találni a termelőszövetkezet nevét. Eredményes munka nyomán megnőtt a termelőszövetkezet tekintélye az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében is. Tavaly még kilépők voltak a szövetkezetből, idén viszont már eddig mintegy 20 dolgozó paraszt határozta el, hogy a nagyüzemi gazdálkodást választja belép a már működő termelőszövetkezetbe, vagy pedig újat alakítanak. A Taszári hajós 7 holdas dolgozó paraszt is úgy határozott, hogy a kis parcellákat felcseréli a társas műveléssel. Még egy évvel ezelőtt is azok közé tartozott Taszári Lajos, akik úgy gondolkodtak: „kísérletezzen más az új úton, ha jól sikerül, mi is követjük példáját.” Most már a tények birtokában ő is elmondotta, hogy a kezdeményezők munkáját siker koronázta. — Sok kedvezményt kaptunk mi, egyénileg gazdálkodó dolgozó választok az államtól az új kormányprogram új megjelenése után, hogy gazdaságunkat fejlesszük. Élünk is ezzel a lehetőséggel. Az előttünk álló példa azonban megmutatja, hogy sokkal jobban lehet értékesíteni ezeket a kedvezményeket a szövetkezetben. S Sokszor megcsodáltam a termelőszövetkezet sertésállományát, melyet nyugodtan nevezhetünk egyik legfontosabb jövedelemforrásnak. Ha a szövetkezetiek kitartó munkával a tavalyi 2—3 literes fejési átlagot 10 liter fölé emelik, néhány hónap alatt az állattenyésztésnek ez az ága is jövedelmezővé lesz. — Kiváló terméseredményeket várnak kukoricából is. A termelőszövetkezet elnökével igen sokat beszélgettem, elmondotta, hogy egy-egy átlagteljesítményt elérő termelőszövetkezeti tag is 10—12 mázsa búzát kap, a legjobbak pedig 16—17 mázsát is hazavisznek. Számos termelőszövetkezeti tagnál az új búza még a padláson éri a tavalyit is. Kelemen Ignácéknál például még mintegy 6 mázsa tavalyi búza van, az idei osztalékot csak február felé kell beérletniök. Ezenkívül nem megvetendő a mintegy 20 forint sem, amit munkaegységenként kapnak a szövetkezetiek. _Nem gondtalan, de könnyebb a termelőszövetkezeti tagok élete, munkája, mint az egyénileg gazdálkodóké — mondja Taszári Lajos szinte levonva a tanulságot az előzőkből. — Reggeltől, késő estig dolgozunk, mégsem olyan eredményes a munkánk, mint az övék. Egyedül rajtunk múlik az, hogy ennek a könnyebb, gondtalanabb életnek részesei lehessünk. A tények meggyőztek, én is a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépek, 8 Módosították, egyszerűsítették a tanácsok pénzgazdálkodását A tanácsok pénzgazdálkodásában mutatkozó hiányosságok megszüntetésére a minisztertanács elhatározta: biztosítani kell, hogy valamennyi tanács végrehajtó bizottsága már a költségvetés tervezésének időszakában — figyelemmel a népgazdasági tervek irányelveire és éves pénzügyi tervszámaira — kifejezhesse a költségvetéssel kapcsolatos reális igényeit. A tanácsok végrehajtó bizottságai az egyes költségvetési címek azonos rovatai között átcsoportosítást hajthatnak végre. A helyi tanácsok végrehajtóbizottságai az irányításuk alatt álló vállalatok terven felüli nyereségét, az előirányzaton felüli saját bevételeket, valamint az adóprémiumot saját hatáskörben — a felsőbb tanács végrehajtóbizottsága engedélye nélkül — a minisztertanács által meghatározott szociális, kulturális, valamint város- és községgazdálkodási (kommunális) célokra használhatják fel. A tanácsok irányítása alatt működő helyi vállalatok irányításával kapcsolatban a határozat kimondja, hogy az egyes minisztériumok az illetékes tanács végrehajtó bizottságának határozata nélkül nem adhatnak át tanácsi kezelésbe és nem vehetnek minisztériumi kezelésbe vállalatokat. A helyi vállalatok pénzügyi terveit a megyei tanács végrehajtóbizottságának illetékes szakigazgatási szervei, az iparági pénzügyi terveket pedig a végrehajtóbizottságok hagyják jóvá. A határozat kimondja, hogy az adóbevételi terveket a pénzügyminisztérium irányszámai alapján a végrehajtóbizottságok állapítják meg, amelyeket végsősorban a minisztertanács hagy jóvá. A végrehajtóbizottság feladata továbbá: ellenőrzi a pénzügyi szervezet adóbeszedési munkájét: felülvizsgálja, hogy ez a munka a törvényesség kereteinek megfelel-e; széleskörű politikai munkával mozgósítja az adózókat az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítésére. A határozat befejező része a szakigazgatási szervek pénzügyi vonatkozású feladatait szabályozza. Kimondja, hogy a pénzgazdálkodási feladatok eredményesebb ellátása érdekében valamennyi operatív pénzgazdálkodási feladatot — az adóbeszedési feladatok kivételével — a pénzügyi osztálytól a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek kell átadni. A szakigazgatási szervek költségvetési kereteikkel önállóan gazdálkodnak. A pénzügyi osztályt a pénzgazdálkodásban az eddiginél nagyobb hatáskörrel kell felruházni a megyei, járási és városi tanácsoknál egyaránt. A pénzügyi osztályok a pénzügyminisztérium és a tanács végrehajtó bizottságának kettős irányítása alatt állanak. A határozat végül kimondja: a megyei, a járási és a városi tanácsok és végrehajtó bizottságaik rendszeresen számoltassák be a területükön lévő más pénzügyi szervek (Magyar Nemzeti Bank, Beruházási Bank, Országos Takarékpénztár, Állami Biztosító) vezetőit, ellenőrizzék a törvények, minisztertanácsi határozatok és rendeletek végrehajtását. A párt és a kormány az elmúlt évben egy olyan programmot dolgozott ki, melynek megvalósítása az eddiginél sokkal jobban elősegíti a dolgozók életszínvonalának emelését. A párt és a kormány az új Programm készítésénél a dolgozó embert tartotta szem előtt, így azok a célkitűzések is, amelyek e programoiban szerepelnek, teljesen a dolgozó ember jobb életének megteremtésére épültek fel. A Mázai Téglagyár dolgozói már évekkel ezelőtt kérték a Tolnamegyei Téglagyári Egyesülést, hogy építtessenek részükre üzemi fürdőt, hogy a napi munka után le tudják mosni magukról a piszkot. Az Egyesülés a gyár dogozóinak e kérését csak a múlt év decemberében tudta teljesíteni, amikor is több mint 200.000 forintot utalt ki e szociális célt szolgáló épület elkészítésére. A bátaszéki tatarozó még a múlt év decemberében meg is kezdte az építkezést és vállalta, hogy 1954 június végéig elkészíti az üzemi fürdőt. December végéig felhúzták az épület falait. A nagy hideg, majd munkaerőhiány miatt körülbelül 4 hónapig „állt” az építkezés. Emiatt az idén módosítani kellett a vállaláson, így nem június, hanem szeptember végéig vállalták az üzemi fürdő elkészítését. Májusban ismét hozzákezdtek a munkához. Augusztus végéig csaknem teljesen elkészítették a fürdőt. Körülbelül két és fél, három heti munka maradt még vissza. A gyár dolgozói, mintegy százan nagyon örültek annak, hogy a Tatarozó Vállalat még a határidő előtt egy héttel elkészíti a várva-várt üzemi fürdőt. Augusztus vége felé azonban belevágott a „mennykő“ az üzemi fürdőbe. Ugyanis az egyik napon az Egyesüléstől Pala elvtárs ment ki a Márai Téglagyárba, aki bejelentette a gyár vezetőjének, Faragó elvtársnak, hogy az Építésügyi Minisztérium utasítására le kell állni a fürdő építésével, mert az erre fordított pénzt más célokra kell fordítani. Az Egyesülés közben értesítette a Tatarozót is minderről és egyben kérte a vállalatot, hogy tegye meg a védőintézkedést az épületen. Úgy, hogy e héten szerdán, szeptember 1-én az építőmunkások megkezdték az ablakok és ajtók elfalazását. A gyár dolgozói meglepődve figyelték az építők munkáját. Felháborodva érdeklődtek aziránt, hogy miért tesznek ilyet akkor, amikor már csaknem teljesen elkészítették az épületet. A tatarozó dolgozói a gyárvezetőhöz küldték a felháborodott munkásokat. Faragó elvtárs röviden megmagyarázta, mi a helyzet. — Márpedig ezt nem hagyjuk! — Dühöngtek — valljuk be jogosan — a dolgozók. Ilyen intézkedéseket ma már nem lehet tenni. Hiszen a fürdő már csaknem teljesen elkészült. A téglagyár dolgozóinak felháborodása jogos. Éspedig azért, mert a csaknem teljesen elkészült épület már több mint 140.000 forintot emésztett fel, s most egy bürokratikus intézkedés miatt az épület kihasználatlanul áll a gyártelepen és várja a „jobb sorsát". Az Építésügyi Minisztérium ezzel az intézkedésével nagy összeget kidobott az ablakon.Nem beszélve arról, hogy a dolgozókról való gondoskodás ügyét is semmibe vette. A Mátrai Téglagyár dolgozói kérik — de mi is szeretnénk — ha az Építésügyi Minisztérium megtalálná a helyes utat ebben az ügyben, s sürgősen biztosítaná a fürdő befejezését. Stétz János MEGJEGYZÉS „Takarékos" gazdálkodás — újra fürdő nélkül a Márai Téglagyár dolgozói Műsoros-est Pakson A Paksi Vöröskereszt szervezete műsoros táncmulatságot rendezett augusztus végén az árvízkárosultak javára. Dr. Pataki Sándor tisztiorvos mondott ünnepi beszédet, amelyben megemlékezett a Vöröskereszt aktíváinak áldozatkész munkájáról. A műsorban két kis óvódás is szerepelt és műsorszámuk nagy tetszést aratott. Kántor Antalné szavalata, mint mindig, a paksi közönségtől fergetes tapsot kapott. A kultúrotthon tánccsoportja is igen szépen szerepelt. Szabó János népdalcsokrot énekelt. Az igen ötletes és gördülékeny összekötő szöveget Horváth Istvánná írta és mondotta el. Tombola is volt, ami jónéhány forintot hozott a bevételhez. A tiszta bevételt, 2000 forintot, az árvízkárosultaknak küldte el a Vöröskereszt.